Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-26 / 84. szám, csütörtök

A IV. országos szövetkezeti kongresszus határozatp alapján MEG KELL JAVÍTANI a nagyzelloi EFSZ gazdálkodását Nagyzellőt hirtelen emelkedő dombok zárják körül és úgy helyezkedik el a völgykatlanban, akárcsak a tojó a (észkében. A kékkői járás legnagyobb községei közé tartozik. A szövetkezeti gazdálkodás tíz évvel ezelőtt ebben a faluban is megvetette alapjait és kezdetben ígéretteljes fejlődésnek indult. Azért mondjuk, hogy csak kezdetben, mert az évek folyamán elmaradt a fejlődésben és ma is egy helyben topog, pedig 567 hektár földön gazdálkodik, szép gyümölcsöse és rendkívül gazdag lehetőségei vannak a termelés fejlesztésére. Az adottságai tehát megvannak, de úgy tűnik, mintha a tagság lelkesedése, érdeklődése hagyott volna alább a szövetkezet gyarapítására és megszilárdítására. Hogy hü képet kapjunk a közös gazdálkodás menetéről, néhány sorban ecseteljük a múlt év gazdasági eredményeit. Szokatlan dolog eredménytelenségről írni, de nem hallgathatjuk el, hogy a közös tehénállomány tejhozama ALIG ÉRTE EL AZ EGYLITERES FEJÉSI ÁTLAGOT NAPONTA és darabonként. A gabonaneműek terméshozama pedig a következőképpen alakult: 14,5 mázsát termett a búza. 15,34-et a tavaszi és az őszi árpa. Az egy hektárra eső kiadások lényegesen megnövekedtek és a növénytermelésben 448 koronát, az állattenyésztésben pedig 781 koronát mutatnak ki. Innen ered, hogy az előirányozott 12 koronás munkaegységet csak előlegekben, tehát csak 6 koronában voltak képesek folyósítani. Az egyik oldalon a termelés alacsony színvonalát tapasztaljuk, míg a másik oldalon a tények arról győznek meg. hogv a 40 ezer tervezett munkaegvséqből csupán 34 730-at merítettek ki, vagyis úgy tűnik, mintha 5270 munkaegységet „megtakarítottak" volna. Másképpen fest a kép, ha a dolgokat közelebbről is megvizsqáljuk. Terv szerint tavaly 14 hektáron kellett volna a dohányt kiültetniük. Ehelyett azonban csak 9 hektárt ültettek ki, de ezt a munkát is későn, június derekán végezték el. úgyhogy a növénynek már kevés ideje volt a fejlődésre és a korai őszi fagyok teljesen tönkretették a közös erőfeszítés eredményeit. A 9 hektáros területről öszszesen 25,34 mázsa dohányt adtak be, de ezt a mennyiséget is olyan állapotban szállították a dohánybeváltóba. mely minőségileg nem felelt meg a követelményeknek. Ez a termelési ág jelentős ráfizetést, bevételkiesést okozott a szövetkezetnek. Alacsony volt a kukorica és az ipari növények hektárhozama is, mely kevésbé biztosította a takarmánvalapot és a ráfordított munka értékét. A fönt említett munkaegység-megtakarítás tehát nem hasznot. DE TÖBB MILLIÓS KÁRT HOZOTT a szövetkezetnek. Ogy gondolhatná az olvasó, hogy a közös gazdálkodás alacsony eredményei valószínűleg a szövetkezet tagjainak rossz életkörülményeiben, szegénységében nyilvánulnak meg. Korántsem! Ennek a szövetkezetnek — elmondhatjuk — qazdag tagjai vannak és nvomban hozzátesszük, hogy miért? Nagyítóval sem lehet a szövetkezetben találni olyan tagot, akinek a háztáji qazdálkodása egyezik a szövetkezetek mintaalapszabályzatában lefektetett elvekkel. Ezenkívül a szövetkezet a tavalyi rendkívül qazdaq gyümölcstermés következtében — egyesek szerint, hoqv megmentse a veszendőbe menő értékeket — árverésen, potomáron faszámra adta el a gyümölcsöt. Az árakat nem tudni miiven kritériumok szerint állapították meg, de egy diófa termését 10, legjobb esetben 15 koronáért értékesítették. A szövetkezet elnökének a felesége viszont 80 koronáért olyan terebélyes fát vásárolt meq. melyről több mint három zsák diót vertek le. Elég annyi, hogy a több mint 300 ezer korona értékű gyümölcstermésért alig 16 ezer koronát vett be a szövetkezet, vagy ha úqy tetszik, szerzett munka nélkül. Nem volt másképpen a takarmányokkal sem. A szövetkezet egyes tagjai váltig hangoztatták, hogy a réteket a kevés munkaerő híjján nem lesznek képesek lekaszálni, termésüket betakarítani. A vezetőség végre úgy „döntött", hoqy a rétek kaszálását és a termés betakarítását részében . fogják elvéqezni. Erre az intézkedésre — lássunk csodát — annyian lepték el a szövetkezet rétéit, mint a hangyák és éjjelt-nappalt feláldozva szorqosan dolgoztak, nehogy elértéktelenedjék a jó minőségű takarmány. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy az EFSZ közös állatállományának ma már nincs takarmánya, áz állatok olyan kócosak, szőrösek, mintha étvágytalanságban szenvednének. Kérem, meg lehet róla győződni... tessék összehasonlítani a háztáji qazdaságban tenyésztett állatokat a szövetkezetével, mindenki megláthatja az óriási különbséget. Nem folytatjuk tovább a múlt hiányosságainak felsorolását, mert ezzel végre a falusi pártszervezet is fo.qlalkozik, mely a múltban kevésbé befolyásolta a szövetkezet eredményeit. Annyit azonban meg kel! jegyeznünk — főleg most, a háztáji földek kimérése előtt — hogy ezúttal ezt a fontos feladatot körültekintőbben végezzék el a szövetkezetben. Nem fedi a valóságot, hogy a szövetkezetben munkaerőhiány mutatkoznék, hiszen az 576 hektár mezőgazdasági területre 102 aktív taggal rendelkezik, akik jó munkaszervezés és telje* bekapcsolódásuk esetén nagyban megváltoztathatnák a helyzetet. A munkaerőhiányról elterjedt híresztelések megcáfolására segítségül hívtuk a tavalyi munkaegységek merítésének nyilvántartási könyvét, mely bejegyzései az alábbiakról tájékoztattak. Bela István Farkas, volt 12 hektár tulajdonosa most az állattenyésztésben dolgozik, tavaly összesen 818 munkaegységet szerzett. Felesége csupán 4,85 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben. Megélt volna-e a múltban Bela István és családja, ha 12 hektárján csak ugyanannyit dolgozott volna, mint a szövetekzetben? Benko László kőműves 4,5 hektár földdel lépett a szövetkezetbe és 1958-ban az egész év alatt 213 munkaegységet dolgozott le, felesége pedig 29,65 munkaegység ledolgozásával járult csak hozzá a közös munkák elvégzéséhez. Egyébként a szövetkezet NEM TELJESÍTETTE A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK TERVÉT az állítólagos munkaerőhiány miatt. Ugyanakkor Benko László a múlt év alatt feketén, 100 korona napidíjért dolgozott az egyes magánépítkezéseken. Borik László csősz, vagy ahogyan erre felé nevezik; kerülő, aki csupán 410 munkaegységgel dicsekedhetik, felesége és a lánya együttvéve pedig" csak 10 munkaegységgel, 2.90 hektárt vitt a szövetkezetbe. Mégis honnan szerezte a megélhetéshez szükséges javakat, ha egész évre csupán 2500 korona készpénzt és alig három mázsa gabona természetbeni járandóságot kapott? Persze nem nehéz erre sem rájönni, ha ismerjük a szövetkezetben eddig fennálló rendellenességeket. A falusi pártszervezetre nagy feladat hárul a hibák eltávolításában. Olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy a kommunisták tevékeny részt vegyenek a termelési ágazatokban, legyenek példamutatók a hibák kiküszöbölésében és lelkesítsék a szövetkezet tagságát a jobb eredmények elérésére. Az út a javulás felé világos és a tavaszi munkák ideje alatt örvendetesen halad a cél felé. Fontos azonban, hogy MIELŐBB MEGSZERVEZZÉK AZ ÁLLANDÓ MUNKACSOPORTOKAT, a munka minőségének ellenőrzését, mert csakis így lehet megjavítani a munkaszervezést és a tagság munkába történő bevonását. A lehetőség itt is adva van és csak a kommunistákon múlik, hogy kirántsák a hínárból aszövetkezet szekerét. Szombath Ambrus JEGYZETEK MUNKA KÖZBEN r

avasszal az agronómusok nagyon elfoglalt emberek. S különösen most, hogy a kongresszus egész sor problémát állított a termelés elé. Habár a termelési terv már jóval a kongresszus előtt készen volt, benne a szükséglet diktálta a fö irányszámokat. - Gondolkozunk, számolgatunk mondja Boros Jenő, a nagyfödémest szövetkezet agronómusa. Ez a két szó munka közben, gyakorlatban véve sokat jelentő. Több intézkedésük is erre vall. Tervükben az egyes növénykultúrák idei hektárhozama jó közepes szinten mozog, látni belőle, hogy kalkuláltak. A nagyfödémesi szövetkezetesek már 15 vagon Vitahumot szállítottak a földekre. Kell ez, mert a termés követeli. Az eddigi trágyázással még elégedetlenek, 6-7 esztendő a körforgás. Egyes körtáblákat már másodszor trágyáznak, ellenben még most is van olyan része a határnak, melyet csak madarak trágyáznak. K

issé irónikusati hangzik, de a tények elkenése egészségtelenebb lenne. Azt mondják, az elmúlt években kevés volt a szalma, a trágyázás, ezért a talajerő-utánpótlás ahogy lehet módon történt. • Boros Jenő agronómus megjegyzi, hogy a műtrágya korlátozott juttatása nem javít a helyzeten, az igyekvésen, pedig abban nincs hiány. Több tény is igazolja ezt. A kukoricatermelés jó talajra talált a szövetkezetben, ez idén több mint 230 hektárt vetnek. A tavalyi jó tapasztalat, a terméseredmény ösztökélte őket, a 61 mázsás átlaghozam hektáronként csövesen. Es a silókukorica, mely 400 mázsás hektárhozamával nagyban hozzájárult a takarmányalap növeléséhez, Ezek a tapasztalatok nem maradtak nyom nélkül az idei termelési terv elkészítésében sem Nem a tervezés szülte a lefektetett irányszámokat, hanem a követelmények, az állatállomány növekedése, a jó gazdálkodási összhang megteremtése. Ez idén ugyanis 230 darabbal növekszik az állatállomány, és annak enni kell. 264 hektár évelőtakarmány, takarmányrépa, stb. biztosítja a növekvő állatállomány ellátását. Jegyzetkészítés közben gyors számvetést csináltam egy-egy tételről. Amikor a nagyfődémesiek ezt látták, sietve megjegyezték, hogy ők is ceruzával és papírral a kézben gazdálkodnak. Örültem ennek, hiszen elsősorban is nekik kell számolniok, maguknak gazdálkodnak. Jóleső érzéssel hallgattam őket, hogy a kongresszuson tárgyaltakat már csaknem betéve tudták. Tetszett nekik a tárgyilagosság, tömörség, a szakszerűség. Ez érthető a gyakorlati embereknél. Nekem meg a bizakodó hangulat tetszett, amikor arról beszéltek, hogy az utóbbi intézkedések jók a mezőgazdaság növelésére, meghozzák az eredményt. A gépvásárlás is nagy örömet váltott ki a szövetkezetben. 5

amikor ekörül folyt a szó, olyan dolgok is előkerültek, amelyek bizonyos szocialista erkölcsi vonásokat érintenek. Megjegyezték, hogy a traktorállomásokon a dolgozók politikai nevelése nem állt minden esetben a kívánt fokon, mivel egyes traktorosok nem állták meg a sarat, nem mentek a szövetkezetbe dolgozni. Itt nem takargathatjuk a dolgot, hanem kommunista módon meg kell mondani, necsak akkor legyen az ember ember, amikor a k&zösségböl is él, hanem akkor is, amikor a kisebb és a nagyobb közösségért áldozatot is kell vállalni, dolgozni azért, hogy a gyengébb szövetkezet is előre törjön. Ezek a jegyzetek munka közben készültek - olyan kérdésekről, amelyek nem érdektelenek. Az sem, amit Boross Jenő agronómus említett beszélgetés közben, hogy kanalas vetögépeket is kellene gyártani, mert a hengeres töri a nagyobb magvakat, nem minden terepen válik be. Kérelem ez munkásosztályunk felé s az illetékesekhez egy másik kérelem, hogy a gépalkatrészek kopnak, s pótlásukra gondolni kell. Már most. Egyáltalában nem gazdaságos, ha országjárást kell csinálni egy-egy alkatrészért. AM ivei nem szándékszom sokat markolni és keveset fogni, azzal keresem a végét a dolognak, amit a nagyfödémesiektől is hallottam: felelősséget kell érezni a közös munkáért. Ahogy ők mondták, az éjjeli őrnek is tudnia kell, mit csinálunk érte, s ő is tudassa, mit tesz értünk. v f-d) Az ostravai bányakörzetben állandósítják a kádereket (CTK) - Az ostrava-karvinái bányakörzetben a jövő években a széntermelés fejlesztésének egyik fö feltétele a káderek állandósítása, amit 1965-ig kell befejezni. A szénbányakörzet több bányája sikeresen oldja meg az állandósítást. Ilyen elsősorban az Ostrava —

Petŕkovice-i Eduard Urx-bánya, ahol 1953ban mindössze 16,3 százalék volt az állandó bányászok arányszáma, ma pedig már 63 százalék. Az állandó bányászok javarésze az ideiglenes dolgozókból kerül ki, akiknek oroszlánrészük van abban, hogy ez a bánya már három éve rendszeresen és egyenletesen teljesíti a termelési feladatokat. Sok ideiglenes dolgozó azért lépett az állandó bányászok sorába, mert az üzem jól gondoskodik róluk. Ebben az eredményben része van azonban a prostéjovi, a litovéli, a brnói és a hlučini nemzeti bizottságoknak, amelyek az Eduard Urx-bányába jó dolferrum-rétegbe izzó elektródok vannak süllyesztve, hogy megteremtsék a szükséges hőt, és azt egyenletes fokon tartsák. Nem tökéletes a lecsapoló, illetve az elvezető berendezés. Ugyanis több olyan műveletet végeznek még emberi erővel, amit a gép is végrehajthatna. E hibákról tudnak az illetékesek és kiküszöbölésük kérdése az üzem egyik lényeges problémáját képezi. Az Üzem dolgozóira annyiban jellemző, hogy következtetni lehet a fiatalos lendület érvényesülésére a termelésben. A februári eredmények is igazolják ezt, hiszen a termelési tervet 102,2 százalékra teljesítették. A terv túlteljesítése az idősebb munkások tapasztalt tevékenységének érdeme, de érdeme az ifjúsági munkacsoportok nagy munkakészséggel rendelkező igyekvő tagjainak is. Az egyik ilyen munkacsoport Bújnák András kollektívája, melynek tagjai a 13-as kemencét kezelik. Bújnák András 26 év körüli fiatal ember. Egész magatartásából a becsületes, öntudatos, őszinte ember jellemvonása világlik s bizonyos, hogy ezeknek köszönheti felelősségteljes beosztását is. Megkérdeztük, hogyan vélekedik a fiatalok versenyéről, ugyanis az eredményesebb munkavégzés érdekében a kemencék dolgozói szocialista munkaversenyben állanak egymással. — A fiúk igazán készségesek, s mi több, mindnyájan megfelelő szaktudással rendelkeznek, amit az üzemi műszaki iskolákban sajátítottak el. Igy természetes, hogy eredményeink között nincs nagy különbség, de az elsőségért nagyon meg kell küzdeni. Az ő csoportja a múlt évben háromszor győzött s ezt főleg a fiúk jó tulajdonsága eredményének tekintik. Ez persze semmi esetre sem formális dolog. Vegyük csak számba, hogy pl. a kihűlt kemencét (villamosáram hiányában hűl ki) nem könnyű, sőt nehéz, bonyodalmas feladat újra felmelegíteni, mégis rendszerint a meghatározott időn belül elvégzik. A dolgozóknak e magatartása azonban az istebnéi kohóművek más részlegeiben, más munkahelyein is felfedezhető. Mindezek hátteréből egy világos tény buggyan elő éspedig az üzemi-műszaki osztály dolgozóinak és a tömegszervezetek vezetőinek eredményes nevelőmunkája. Hogy miért, részletesebben is megmagyarázzuk. Idegen és ismerős számára Istebnén ez a nem mindennapi fegyelmezettség és munkakészség a legbecsesebb és a kohőművekre a legjellemzőbb. Mint említettük, fiatal az üzem, 1952-ben kezdték meg az építést, túlnyomórészt cseh szakemberek vezetésével. A környék lakossága örömmel fogadta a kiváló munkalehetőséget s így a „kevésholdas" parasztok és az iskolavégzett fiatalok (tehát minden műszaki ismeret nélkül) alakították a dolgozók szükséges állományát. Kezdetben erélyesen szembe kellett helyezkedni a súlyos és nagyon gyakori fegyelemsértésekkel. Ma, Vačok igazgató véleménye szerint, a legkisebb kihágást is megbotránkozott véleménnyel ítélik el. Istebnén tehát átnevelték és gozőkat, kommunistákat és szakszerv/ssssss/ssswsss/.////////////////////////////////////^^^ vezeti dolgozókat küldenek Az \ g átnevelik az emebereket. .Olyannyira, | r°^

b

r°

j

b°

1

k ^ k®í. Prostéjovi vasműIstebnén átnevelték az embereket •

KSS

ä

SI

swíäíäís nvadó tüzét, eljárnak a pártiskolázá-1 bá

r°m ^sen új épület, amelyeksokra, tanulnak a műszaki körökben, | b

e? kulturhelyiseg könyvtár, televíaz esti ipariskolán és a szakkönyvek § z'° st

b- v

a"-.

A brigádmunkások körendszeres olvasásával, színdarabokat & minden hónapban ellátogatnak az játszanak és sokan közülük saját & "

z

t™ kepviselói és az üzemi alakuautójukkal egyénileg „taxiznak" haza & lato

k funkcionáriusai s elbeszélgeta munkából. Vajon hogyan változott § n?,

k veIu

k munkájukról, nehézségeikennyire ideálissá az istebnéi „diszcip- § óhajaikról. Az üzemben hetenlína?" í kent e9yszer megtartják „a nyílt ajtó Először is azzal, hogy a fiatal tech- ^ napját", amikor Jaroslav Miska igaznikusok, akikben az iskolák elvetették ^ 9

at

ó- államdíjas, a Köztársasági Rend a szocialista munkaerkölcs nemes $ tulajdonosa egész napon át fogadja magvát, először a kemencék mellett i a bányászokat, elbeszélget velük és próbálták meg az életet. Mondhatjuk i igyekszik megoldani problémáikat, lelkiismeretesen. Ez példa volt a ko- S A

z ámteneti dolgozóknak állandó báhászoknak és a jó példát egy kis ^ nyászokká való beszervezése a lakásigyekezettel nem nehéz követni. ^ építkezés kérdése, amelyet az üzem A leghatásosabb nevelőszert termé- i vállalati és szövetkezeti úton kíván szetesen a pártnevelés, a tökéletes S megoldani. Tavaly 37 ideiglenes munkavégzés és a műszaki adottsá-1 munkás jutot

t i

a

káshoz, akik állandó qok telies kihasználásara irányulóí - . . ' . , , szakmai előadások képezték. Hogy ma S bányászokká váltak. Az átmeneti dolIstebnén kohóiparunk egyik legjobb ^ 9

0ZÓ

k soraibol kiváló élmunkások üzeme működik, az elsősorban az $ kerültek ki, amelyek munkacsoportelőbbiek kiváló végrehajtásának az $ jai az üzemben a legjobbak közé tarérdeme. A pártos elméleti oktatás § toznak. lehetővé tette az üzemben, hogy jól ^ •• megszervezett szocialista munkaver- ^ senyt indítsanak. A munkásoknak többi k i tíí ľlfÍP lí a nuárlmánuoi Ír mint a 90 százalékát.felöleli s hogy nem| ™iunoen a gyanmanyaiK eredménytelenül, azt a már említette A Bratislavai rémfeldolgozó Vállanehéz körülmények között elért sike- ^ lat> ameIy fé

m_ é

s villanykarbantarrek igazolják. | tási munkäkat vége

z_ most a gyá

r. Sok üzemünk van ahol a terv- § tás terén is eredményesen működik, lemaradást az anyagi érdekeltség ^ A vállalat többek között autőakumu„túl fokozásával" akarják behozni. ^ látorokat gyárt, amelyeket nemrég Megesik, hogy ez nem segít. Próbálják^ kitűnőeknek minősítettek Ezt az a meq Istebnét követni. Akkor a szo-& f

á„„ ;„

0,„u„ u r, . . • cialista munkaverseny nem történik| * S

32

0.

1^.,*™

9y a Bratislava, formális keretek között s az üzem-§ Pémfeldologzo Vallalat autoakkumunek egy kiváló, jól együttműködő § látorokat exportál s nevezetesen pártszervezete és műszaki gazdasági ^ nagy mennyiségben Izlandra szállítja, vezetősége lesz. Szahň nŕza L-n A

Kis-Fátra északi utolsó kiszögelléseinek festői környezetében, Istebnén,, szokatlan kémények merednek az égnek. A hatalmas telep elárulja ugyan gyári jellegét, ám hogy tulajdonképpen itt kohók működnek, azt csak tüzetesebb szemle után fedezhetjük fel. Mindenekelőtt azért, mert a megszokott többemeletes nagyolvasztók helyett Istebnén elekt romos kemencékben készítik az öntvények különféle fajtáit. A kohómü híre szép, hegyvidéki környezetéből azonban messze röppent s erre mindenekelőtt kváló eredményei adták meg az okot. Pedig az olvasztás, a termelés jelenleg nem könnyű feladat. Már csak azért is, mert az egész üzem 1952 óta szüntelenül épül, tökéletesedik, változik. Ha az idén az első hónapok igazán szép teljesítménnyel zárultak is, a következőkben új megtorpanást jelenthet majd az üzem idei további építése, mely igen gyorsütemű, két részleget felölelő lesz. Amíg jelenleg csak három kemence működik, az év végéig már hatban olvad az érc. A gyár történetéhez talán még hozzátehetnénk, hogy a Nehézgépipari Minisztérium legfiatalabb gyára a kohók működésének éveire és a munkások átlagos életkorára valő tekintettel is Ez utóbbi alig haladja meg a 25—28 évet. Egyedül ez is sokat mond! Először is azt, hogy az üzem a legmodernebb berendezéssel van ellátva, tehát a műszaki színvonal magas. Hibák, fogyatékosságok elvétve azért még akadnak. Pl az olvasztásra szánt keveréket (egy műszak alatt kb 6C tonnát) nem automatikusan, de lapáttal hányják az elektromos kemencébe E kemencék lényege röviden annyi, hogy a fortyogó, folyamatosan olvadó kp U-l S70 5 * 1

0"0 móroius 26-