Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-26 / 84. szám, csütörtök

A Magyar Tanácsköztársaság emléke kulturális vívmányai tükrében Ezekben a napokban a Magyar Népköztársaságban és a szocialista tábor többi országaiban is a Magyar Tanácsköztársaság dicső napjaira emlékeznek. 191E-et sokszor próbálta bemocskolni a reakció, különöseo Magyarországon. Miért nem sikerült mégsem? Az egyik ok, hogy a proletárforradalom szükségszerűen robbant ki az 1919-es Magyarországon. A korábbi évek minden lényeges eseménye a forradalom útját egyengette. A másik ok abban keresendő, hogy a Tanácsköztársaság nemcsak szükségszerű, de egyben a legdicsőségesebb szakasza is a magyar társadalom fejlődésének. 133 nap alatt — ameddig fennállt — a társadalmi -ejlődésnek annyi égető problémáját oldotta meg, amennyit nem tud felmutatni Ferenc József és Horthy 100 éves hatalombitorlása. A Tanácsköztársaság vívmányairól köteteket lehet írni. Itt most csak a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységéről ejtünk néhány szót. Mit hozott a Tanácsköztársaság kulturális téren? "1 Államosította a színházakat és J-* a könyvkiadást, s ezeket a nép kulturális felemelkedése szolgálatába állította. Az államosítást kimondó rendeletben külön hangsúlyozták, hogy a színházat és a könyvkiadást az állam nem üzletnek, hanem kultúrérdeknek tekinti, amelyért áldozatokat is hoz. 2

Társadalmi tulajdonba vette a • kastélyokban talált műkincse- . ket, sok márkás festményt, szobrot, | s ezeket a műcsarnokban kiálltíva a | nagyközönség rendelkezésére _ bocsáj. totta. Amiben azelőtt egynéKIHy gazdag gyönyörködött, most az egész nép közkincsévé vált. O Felkarolta és pártolta az iro<-'• dalmat. Helyes irodalompolitikájának egyik legékesebb bizonyítéka, hogy az akkori írónemzedék elitje Brődy Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tóth Arpád és a többiek egységesen sorakozott fel a Tanácsköztársaság mellé. 4 Öriási művelődési hullámot indított el a széles néptömegekben. Fellendült a munkásszínjátszás, a munkáskórusok, olvasókörök tevékenysége, proletár képzőművészeti műhelyek nyíltak a legkiválóbb festők és szobrászok vezetésével, stb. T A Tanácsköztársaság fennállásának 9. napján megindította a szeptemberben meg nem kezdett 1918-19 iskolai évet, s az iskolát egyszersmind gyermekvédelmi intézménnyé tette, amelynek keretében gondoskodtak a rongyos gyermekek felruházásáról, a kiéhezett gyermekek táplálkozásáról. E célra lefoglalták a főurak és tőkések jelentős készleteit. fZ Elkészült az iskola reformja is, amelynek szükségessége annyira nyilvánvaló volt, hogy a szakszervezetben a haladó pedagógusok a tervezet kidolgozásához már jóval előbb hozzáfogtak, de amely a Tanácsköztársaság nélkül soha nem jutott volna el a megvalósítás gondolatáig. Neveljünk őszinteségre A közösségi életre alaposan elő kell készíteni ifjúságunkat. Ez a feladat részben az iskolára hárul. A szükséges tárgyi tudáson kivül a diákoknak meg kell tanulniok a helyes magatartás szabályait, az illemtudó viselkedést. Ez csak úgy érhető el, hogyha megismerik a társadalmi szokásokat, a kialakult erkölcsi normákat. Hiszen ha nem ismerik meg e szokásokat, amelyek végeredményben alapjai a társadalmi együttélésnek, könnyen véthetnek majd ellenük. S ha vétenek, az a vád éri őket, hogy „neveletlenek", modortalanok ... Jogos vagy jogtalan ez a manapság annyit hangoztatott vád, amelylyel ifjúságunkat illetik? Jogosan vetődik fel e kérdés. A válasz azonban nem olyan egyszerű. Meg kell mondanunk, hogy ifjúságunk sokszor valóban fittyet hány néhány társadalmilag kialakult szokásnak. Ez tény. De nem állíthatjuk, hogy tudatosan vét általában az illem szabályai ellen. Inkább azt mondhatjuk, hogy nem ismeri eléggé e szabályokat, következésképp betartásukra sem ügyeiTévedés ne essék, nem arról van szó, hogy formális szokásokat alakítsunk ki ifjúságunkban, melyek mögött érzéketlen tunyaság honol. Nem erről van szó. Hiszen azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy a társadalmi életnek vannak íratlan törvényei, melyeket illik betartani. Aki ellenük vét — tudatosan vagy tudatlanul vét a jóízlés s az illem szokása ellen. Mindebből következik, hogy serdülő ifjúságunkkal meg keli ismertetnünk a társadalmi együttélés során kialakult illemet. Szinte megszámlálhatatlanul sok azoknak a szabályoknak a száma, amelyek a kultúrember társadalmi együttélésé•H • ' * • m U ; MB I wS rf* Ji 17 í •••• •*; * " Ľ ~ IlillMlliiiii *> i A könyvhónap keretében Vojtech Mihálik szlovák költő az egyik bratislavai könyvesboltban dedikálja könyveit. (J. Herec felvétele) ÜJ SZŐ 6 1959. március 26. nek — külön-külön is és együttesen - nélkülözhetetlen kellékei. Talán a leggyakoribb vétség az őszinteség hiánya. A szülő legtöbbször későn veszi észre, hogy gyermekében már-már megrögződött az őszinteség hiánya. Ettől fogva nem hisz gyermekének. Elbeszélését, vallomásait „átértékeli" s ezt nyomban tudomására is hozza gyermekének. S ezzel az ügy el van intézve. Van, aki hosszú ideig észre sem veszi, hogy jóhiszeműsége a gyermek kénye-kedvének van kiszolgáltatva. Mint tudjuk, a szokás könynyen válik sajátossággá. Ha későn vesszük észre, mind nehezebb az ellene való küzdelem. Ezért idejében kell felfigyelni a hiányosságokra. Milyen kö ••'ilmények idézhetik elő a tudatos képmutatást? Megfigyelhetjük, hogy az ilyen gyermek nem mindig és nem mindenkivel szemben mond igazat. Ha elemezzük a körülményeket, melyek egyszer az igazmondást, máskor a hazugságot váltják ki a gyermekből, a legtöbbször arra a következtetésre jutunk, hogy a gyermek sokszor félelemből torzítja el az igazságot. Mivel fél a következményektől, igyekszik az eseményeknek ártatlan színezetet adni. Nyilvánvaló, hogyha a csínytevést mindenkoť megtorlás követi, a gyermek előbb-utóbb kép1 mutató lesz. Akitől fél, annak hazudik. Gyakran vari alkalmunk megfigyelni, hogy a látottakat, hallottakat a gyermek nem tolmácsolja a valóságnak megfelelően. Ez részben természetes is, minthogy a gyermek ítéletei, következtetései nem mérhetők össze a felnőttével. Lelkivilágában, fantáziájában a mesevilág valóságosnak képzelt alakjai a lehetetlent is könnyűszerrel teljesítik. Ezt a valóságos életre is átviszi. Ezért kell megkülönböztetni a mesevilág képzeletszülte alakjait a valóságos i élet reális alakjaitól. A gyermeknek' idejekorán meg kell mondani, mi a mese. Különben nem alakul ki valóságérzéke s a mesevilág szertelenségeit könnyen átviheti á valóságos életre is. Néha az ad oko'ť á valóság eltorzltására, hogy a gyermek túlbecsüli önmagát. Különösen akkor fordulhat ez elő, ha a szülő is túlértékeli gyermekük képességeit. Ez a legtöbb esetben elragadtatja á gyermeket. S ha a szülő még alaptalanul védelmezi is őt, jóhiszeműleg, vagy helytelen következtetések alapján, maiját tévedhetetlennek, hibátlannak tartja. így nem fejlődik kritikai érzéke sem. A szülő kötelessége, hogy iózan ítéletalkotásra nevelje gyermekét. Ellenkező esetben a gyermek számára az igazság torz szertelenségek önkényes valószlnűtlensége lesz. Amint látjuk, van magyarázata a avermek képmutatásának, következésképp küzdeni is lehet ellene. Böszörményi János H Á

1 Tanácsköztársaság vezette ' • be Magyarországon a kötelező általános iskolai oktatást, amit már Kossuth követelt, de a ferencjőzsefi „arany időkben" soha sem tellett rá. O Enyhített a tanoncok nyomorúságos sorsán is, akik abban az időben teljesen ki voltak szolgáltatva a mesterek kényének-kedvének. A Tanácsköztársaság által megalkotott új tanonctörvény kimondta, hogy a tanonc munkaideje napi 4 órai fizikai munka és 2 órai elméleti oktatás, a tanoncot csak szakmájának megfelelő munkában szabad dolgoztatni, s felmondani nem lehet neki, végül pedig, aki a tanoncot tetlegesen bántja, forradalmi törvényszék elé kerül. 9

Széleskörűen gondoskodott a • gyermekekről egyéb módon is. Pl. törvényileg megszűntette a törvénytelen gyermekek eddigi megalázó megkülönböztetését, megszervezte a proletár gyermekek előzetes orvosi vizsgálattal egybekötött fürdetését, amely akcióban Budapesten hetenként 35 000 proletár gyermek részesült, megnyitotta a főurak és tőkések magánkertjeit (a Károly-kertet, a Kasseli-kertet stb.) és a gyönyörű Margit-szigetet a gyermekek számára, Ullmann bárónő ágyneműés az apácák fityula-anyagáből 30 000 olyan csecsemőt látott el pelenkával, akiket szüleik csak újságpapírba tudtak bepólyázni abban az időben, mesedélutánokat szerveztek az iskolákban, gyermekkertekben, gyermekkorházakban stb. 1A A tüdőbeteg és gyenge tüdejú gyermekeknek a svábhegyi Nagyszálló felszereléséből a svábhegyi villákban ún. erdei iskolákat létesítettek, ahol a gyermekek orvosok és pedagógusok felügyelete alatt voltak. Az első ilyen erdei iskola Korin bárónak, a szénkirálynak a villájában nyílt meg. Még hosszan folytathatnánk a sort, de ha elgondoljuk, hogy a Tanácsköztársaság mindezt a közel ötéves háború okozta anyagi gondok, a tőkés hatalmak blokádja, valamint a külső és belső ellenséggel vívott harcok közepette tette, ennyi is kidomborítja azt, hogy egy ilyen rendszert — amely 133 napos fennállása alatt ennyit tett a népért, csak egy, a kultúra területén — a horthysta ellenforradalomnak minden igyekezete ellenére sem sikerülhetett befeketítenie. Azoknak a gyenge tüdejű gyermekeknek a tudatából, akiket Korin báró 1919. július 31-én éjjel, a Magyar Tanácsköztársaság megdöntésének első éjszakáján csendőrökkel dobatott ki svábhegyi villájából, a Tanácsköztársaság emlékét nem sikerülhetett kitörölni semmiféle demagógiának. Ma a magyar nép az 1919-es Tanácsköztársaság örökösének, a Magyar Népköztársaságnak polgáraként a jelennek örülve hálával és büszkeséggel gondol 1919 dicső napjaira. A Tanácsköztársaság emléke makulátlanul él a szívekben. Sóky Dezső, Budapest ei Az emberiség újkori történelmében tragikus emlékű Nagaszakiban játszódik le Yves Ciampi rendező közös francia-japán gyártmányú filmje — Tájfun Nagaszaki felett. A hét leglátogatottabb filmje. Kétségtelenül sikerült alkotás, de ezt nem művészi nívójának, mint inkább érzelgős, az átlagos mozilátogatót elragadó és varázs alatt tartó történetének köszönheti. Egy szerelmi háromszög: egy Japánba szerződött francia hajómérnök beleszeret Noriko japán lányba. Életét és nyugalmát azonban felborítja hajdani barátnőjének, egy francia irőnőnek betoppanása. Oj riportkönyvéhez gyűjt adatokat, s a féltékeny nő szenvedélyével vissza akarja hódítani hajdani kedvesét. Több napot töltenek együtt Oszakában, amikor Noriko megtudja, hogy mi rejlett a hivatalos út mögött, kiadja a férfi útját. Am nemsokára óriási tajfún tör ki és dühöng végig Nagaszakin. Marsac, a mérnök élete kockáztatásával utat tör Noriko otthonáig, hogy biztonságos helyre szállítsa. Az összeomló ház gerendája azonban halálra sebzi a lányt, aki megbékülve szerelmesével annak karjai között hal meg. Egyszerű, édeskés szerelmi történet, habár egyes válószínűtlennek tetsző epizódoktól eltekintve megtörténhetett, ám nem mindennapi emberekkei. Éppen ezért e három erriber története nem függ ösze a társadalmi élettel, történéssel, nincs ábrázolásában semmi, amit tipikusnak nevezhetnénk. A megszokott alakítást nyújtó Jean Marais és Danielie Darieux rutinos, világhírű művészeken kívül ki keli emelnünk a bájos Keiko Kisi japán művésznőt Noriko szerepében, Kifogástalanok Henri Alekan felvételei, melyekre elsősorban épül a film sikere. Ügyesen oldotta meg az operafilm rendezésének problémáját Carmine Galloné Puccini Tosca című operájának megfilmesítésében. A színpadiasságot kiküszöbölve a rendezés bizonyos lendületet ad a cselekménynek. Ugyanakkor helyes, hogy a szerepeket más személyek játsszák és mások énekelik. így az opera szereplőinek eszményi kiválasztásán kívül olyan hangok, mint Maria Caniglia, gazdagították a film művészi hatását. Vajon mit rejt magában a bőrönd, mellyel Ettore Omeri, a némafilmek egykori hőse, kivénhedt színész gyakran mutatkozik? Kiselejtezett régi filmeket, némafilmeket A francia-japán film egyik jelenete ment meg a filmanyaggyárban az újra feldolgozástól, hogy legalább részben megőrizze az utókornak az olasz film üttörőinek nagy szerepeit, például a híres Duse Eleonora alakításait. Ezeknek magánházakban történő bemutatásával tartja fenn magát. Ez és a történet további bonyodalmai csupán keretét képezik annak, hogy Luigi Comencini Almok a bőröndben című alkotásában töredékeket mutasson be a századelő óta alkotott kiváló olasz filmekből és ismertesse az olasz filmgyártás dicső útját, megörökítse a színjátszás nagyjainak feledhetetlen szerepeit. Nemcsak kedélyes történet; egyben a mai fiatalság bírálataként hat a múlt hagyományainak kinevetése és meg nem értése miatt. L. L. Kulturális munka Felsőszelin Á Csemadok felsőszeli kultúrcsoportja ez idén már 6 alkalommal szerepelt különféle programmal. Odaadó munkájukért dicséretet érdemelnek Tóth Zsuzsanna, Dohanek Lajos, Bedecs Erzsébet, Takács Tibor és Schramm Nándor. A Csemadok felsőszeli helyi csoportja értékes kötelezettséget is vállalt. A dolgozók nagy ünnepe, május l-e tiszteletére betanulnak egy színdarabot, 40 új tagot szereznek a helyi csoportnak, a tagok ezer brigádórát dolgoznak le a faluszépítési akció levelében. Szabados László Felsőszeli. Á „Húsz év után" Királyhelmecen Az idei cannesi filmfesztiválra már 21 ország küldte el nevezését. A részvevők: Argentína, Ausztrália, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, a Délafrikai Unió, az Egyesült Államok, Görögország, Hollandia, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, a Szovjetunió és Venezuela. 'mwjjam A Csemadok királyhelmeci színjátszó csoportja Lovicsek Béla „Húsz év után" című színművével bebizonyította, hogy képes komoly művek bemutatására is. Pikor István, a darab rendezője jól választott, amikor ezt a darabot tűzte műsorra. A falu problémáival foglalkozó színmű, - eltekintve a kezdeti vontatottságtól híven visszatükrözi a szerző falu — ismeretét és a parasztság lelkivilágába való mély betekintését. A vagyon utáni hajsza két embert elválaszt egymástól, akik csak húsz esztendő hosszú hányattatása után találnak újra egymásra. A darabot a Csemadok királyhelmeci színiegyüttese nagy sikerrel adta elő. Elmondhatjuk, hogy ezúttal nemcsak Királyhelmec, de a környező falvak közönségé is azt látta a színpadon, amit valóban várt. A rendező és szereplők lelkes igyekezete meghozta a megérdemelt sikert. Egy-egy drámai jelenet után a könnyekig meghatott közönség csak másodpercek múlva tért magához, hogy aztán viharos tapssal jutalmazza a szereplőket. Ügy vélem, hogy a Csemadok ezzel az előadásával egyik legnagyobb sikerét aratta s egy nagy lépéssel került közelebb a közönséghez. Művészi teljesítményt nyújtott különösen Hochmann Lászlóné (Karikásné), Ragály János pedig Tóth bácsi, az ötletes, jókedvű nagyapa szerepeben. Szabó István kezdetben nehezen talált magára Karikás Márton szerepében, de később teljesen átélte szerepét és meggyőzően játszotta a földéhes paraszt alakját. Szép teljesítményt nyújtott Leczó Tibor és Szabó Éva, a két szerelmes fiatal szerepében. Laczó Margit jól alakította Tóth Julkát, aki húsz évi. csalódás után sem szűnt meg szeretni fia atyját. Megáltták helyüket Tóth Ilus Róza szerepében, továbbá Iván Tibor Garai instruktor %s Svajko László a postás figurájának a megelevenítésében. A döntő sikerhez azonban legjobban Pikor István játéka járult hozzá, aki Karikás István szerepét rendkívül élethűen játszotta. (ki.) A hódosi színjátszókról Á CSISZ hódosi alapszervezetének, tagjai néhány napja adták elő Szigligeti, Vince és Tabi: Párizsi vendég című operettjét. A színészi játékát Púzsér Margit, Kiss Erzsi, és Patócs József érdemelnek dicséretet. Az énekszámokkal azonban már baj volt. Az énekesek hangja gyenge volt s csak azt bizonyították, hogy nem falura való az operett. A CSISZ helyi szervezete könnyen elkerülhette volna a bemutatásra kerülő darab helytelen megválasztását. Egy mai témájú prózai darabb ^ színrehozásával nagyobb lett volna a ' teljesítményük. Kovács Miklós. Hódos j Vj Ä Ü Zöldül már a gyep - lehet birkózni. (P. Haško felvétele)