Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-19 / 77. szám, csütörtök

A szövetkezeti küldöttek szava: *RSZ*GOS KON* 70 m M r* Teljesítjük a XI. pártkongresszus határozatát B®®®®®®®®®®®®®®!®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®^ A kongresszuson, is elmondja H azánk fi'óvárosában, Prágában már meg­telt a kongresszusi palota. Az ország minden részéből érkeztek a szövetkezeti ta­gok, idősek, fiatalok, férfiak, nők, hogy szá­mot adjanak arról, mit tettek, hogyan gaz­dálkodtak a két kongresszus közötti időszak­ban, hogy új irányt szabjanak a gazdálkodás­nak a jövőben. Tolmácsolni fogják majd a szövetkezeti tagok tízezreinek azt a szilárd elhatározását, hogy a párt XI. kongresszusá­nak a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait maradéktalanul teljesítik, és egész járások üzenik töliik, hogy a második ötéves terv féladatait egy évvel korábban teljesítik. Ér­tékes kötelezettségvállalással indították út­nak Štefan Kaskovičot, a nyitrai járásból, Verbók Pétert Köhídgyarmatról, Danis Teré­ziát Szencről, Gergely Istvánt Nagygéresről és még sok száz szövetkezeti tagot. *GA1959M*Rl „Hagy megtiszteltetés ez nekem" IGAZAT ADOTT FIÁNAK A losonci járás 37 EFSZ-6t öt küldött ľ T „ľ Z ° ?„ képviseli a március 19—22-én Prágában , , ^. megtartandó EFSZ-ek IV. országos kongresszusán. Az öt járási küldött között szerepel Kelemen Imre, a pinci dekre menni. Amíg felszikkad a EFSZ újonnan megválasztott 48 éves föld, addig kidönci az akácfát. K i ne ismerné, vagy ki ne hallott volna Gergely Istvánnérói, a nagy­géresi EFSZ I. számú dohánytermesztő-; csoport vezetőjéről. Először a járási szö­vetkezeti konferencián láttam. Magas, kék szemű. Pirospozsgás arcából csupa érte­lem és határozott tenniakarás sugárzott. Egypár nappal később megismertem, mert azok közé került, akiket a Járási konfe­rencia megválasztott küldöttnek a prágai kongresszusra. — Nagy meglepetés volt számomra, hogy Prágába küldenek — mondja. Igazán örü­lök neki, mert még nem ismerem fővá­rosunkat, s azt is lesz alkalmam meg teJ kintenl. A munkabeosztásra terelődik a szói. — Hat asszonnyal öt hektáron termeszd tettünk dohányt s a legszebb eredménye^ ket a három csapat közül mí értük el — Verbók Péter kora reggel hoz- dűlőbe indulna most traktorával, tár földet, amely eddig csak a záfogott portáján az akácfa ki- Nyolc hektáron van még ott szán- nyomorát okozta!... Meglátja, a tani való. Már indulna is ki a szövetkezetben gépekkel dolgozunk újságolja ugyanolyan örömmel, mint a kong­kos az idő, eső is esett, tehát nem határba, de gondol egyet és apjá- m aj d > könnyebben, jobban fogunk ' lehet a szokásos időben a föl- hoz ballag. Elcsodálkozik, mikor elnöke is. A következőket mondja: — Nagyon örülök a küldetésemnek. A kakasok éppen hogy csak abba­hagyták reggeli ébresztőjüket, ő Megtiszteltetés rám nézve, hogy a ä<.fivaT esákánnval naavfei­járás öt küldötte közül én vagyok az mar asova I> csaKannyai, nagyiej meglátja apja verejtékes arcát. — Várjon csak, édesapám. Mindjárt segítek ... szól halkan, Visszamegy gépéhez, a vasparipa nyergébe pattan, odahajt az akác­Idős Verbók Péter akkor is meg­fogadta fia tanácsát. A szövet­kezetbe lépett, amelyben most már 440 hektár földet mondhat egyik. Ezt nemcsak a magam, hanem sz éY. e l szorgoskodott a fa törzse fához, a traktor vontatószerkeze- a magáénak s nap nap után érzi, a szövetkezetem iránti megbecsülésnek körül. Ásta, vágta szépen sorjában téhez köti a drótkötelet s szépen, hogy könnyebben, vidámabban ha­tartom, s éppen ezért így is készülök a fa gyökereit. Ennek előtte hosz- óvatosan elindul. Az akácfa gyö- lad így a munka. A tavaszi ga­fe L f z ú drótkötelet kötött az akácfa ker ei pattognak, a fa kidől a föld- bonaneműeket szinte napok alatt koronajara. Igy szoktak ezt esi- bői. nálni a fadöntők:* először elvág ­Utamat tapasztalatcserére is jelhasz­nálom. A magam részéről nagy várako­zással tekintek a kongresszus elé, amelytől elsősorban földmüvesszövet­kezeteink megerősödését, egyöntetűbb előrehaladását várom. Kelemen Imre szövetkezeti elnök egyébként örömmel újságolta, hogy az ő szövetkezetük lesz a losonci járásban az első, amely átveszi majd a község kultúrházát, azzal, hogy azt szövet­kezeti klubbá alakítsák át. A kultúr­ház átvétele és a szövetkezeti klub megalakítása május l-ig Pincén meg is történik. — Kultúrforradatmunk egyik nagy vívmányának tartom — mondotta Ke­lemen , Imre szövetkezeti elnök —, hogy a szövetkezeti klubokat jelállít­ják. Hiszen így minden, ami a falu­ban történik, itt összpontosul. A klub­ban majd jobban tudjuk tagjainkat kulturális és politikai téren is nevelni. Sólyom László, Losonc A jó munka jutalma Az Erzsébet-majori tyúkfarm, ahol Ember Erzsébet dolgozik, a barom­fitenyésztésben példát mutat a többi szövetkezetnek. Már évek -óta szép eredményt érnek el. Tavaly egy-egy tyúktól átlagosan 172 tojást értek el. E sikerben nagy része van Ember Erzsébet munkájának, aki Anna Mi­náriková CSISZ-taggal együtt 720 tyúkot gondoz. Törődik azzal, hogy az állományba csak olyan tyúkok ke­rüljenek, amelyeknek a legnagyobb a tojáshozama. E téren jó tapaszta­latokat szereznek a szakirodalomból, s így a gyakorlatban egyre nagyobb sikereket érnek el. Az Erzsébet-majori szövetkezet baromfifarmjának dolgozói elhatároz­ták, hogy ez idén tojótyúkonként 174 tojást érnek el. Azonban még ezzel sem elégedik meg Ember Erzsébet, évenként legalább kétszáz tojást számítanak elérni tojótyúkonként. Ezért a sikeres munkájáért, továb­bá a közéleti tevékenységért, amit mint a járási nemzeti bizottság ta­nácsának tagja végez, továbbá a bé­kevédők mozgalmában végzett mun­kájáért a járási szövetkezeti kon­ferencián küldöttnek választották meg a szövetkezetek IV. országos szövetkezetek kongresszusára. resszusra való készülődést. Elmondja, hogy az öt hektáron 70 má­zsa dohányt termeltek, s a tervezett 178 200 korona helyett 212 027 koronát jövedelmezett a szövetkezetnek. Ugyanak­kor, a másik két csoport alig érte el a 100 000 koronás eredményt, ugyanolyan te­rületen. A 71,14 korona egy munkaegységre tervezett nyersbevétellel szemben 73,11 ko­ronát értek el. Gergely Istvánné csoportja nem vélet­lenül érte el ezt a fényes eredményt, ami egyedülálló a királyhelmeci járásban. Fá­radtságot nem ismert sem ő, sem asszony­társai. Kora reggeltől késő estig már a palánták gondozásával igyekezett biztosí­elvetették, őszi vetéseik is szépek, iát a fa felen „,a„mt vv,a n'H ,, N o- u9y e mind i9 mondtam, gondozottak. Most még takar- tani a magas hektárhozamokat. alsólfra kerítik f sort azta^ meq! édesapám, hogy a gép hatalmas Lnyféléket vetnek, hogy állataik " s" ka ű "ihetetienkedve kísérték «­aisokra kerítik a sort, aztan meg se gj t ötársa az embernek. Látja, mennyi munkától megkímélte most meg húzzák a kötelet s recsegve-ro­pogva terül el a földön az emberi tervek céljait szolgáló fa. Amíg Verbók Péter a fa kiásá­sával bajlódott, addig fia, az ifjú nem jövök Verbók Péter kente-olajozta, majd begyújtotta a Zetor 25-öst. A szö­vetkezet traktorosa ő, méghozzá a javából. Még 21 éves sincs, de már sok munkatapasztalattal ren­delkezik. Vet, szánt, arat gépé­vel s mindezeket a munkaműve­leteket úgy csinálja, hogy dicsé­retet kap érte. A is édesapámat... Mert még so­káig bajlódhatott volna ennek a fának a meghódításával, ha ide gyelemmel munkámat és kételkedtek, hogy ne érezzék hiányát a jó minőségű asszony létemre képes leszek a vállalt fel­adat valóra váltására. takarmányféléknek. De nemcsak Verbókék ismer­ték fel a szövetkezeti gazdálko­dásban rejlő nagy erőt Kőhídgyar­Az apa igazat ad fiának. Eszébe maton, a párkányi járásban. Raj­jutnak fia szavai, amelyeket az tuk kívül még 67-en a kis- és ősszel mondott neki, akkor, ami- középparasztok közül a szövetke­kor az idős Verbók Péternek vá- zet i gazdálkodás mellett döntöt­lasztania kellett a régi és az új te k> úg_y, hogy ma már a község­gazdálkodási forma között. — Jöjjön a szövetkezetbe, édes­Nem félt a hat asszony — noha tavaly rossz idők jártak a dohányra — bebizonyí­tották, hogy becsületes munkával minden lehetséges. Ma már valamennyi nag.ygé­resi szövetkezetes elismeréssel beszél az asszonyok munkájáról. Gergelyné kezde­ményezésével Nagygéresen méltó helyet foglalnak el az asszonnyok a mezőgazda­sági termelésben. — Hogy el ne felejtsem — hallom ismét szavát —, a minap voltam a nagytarkányi dohánybeváltóban, ahol a tavalyi eredmé­ben 85 dolgos földműves látott Xj-SÄJHS-Í! ^ k° r° n a Fejesdombi- apám. Ne sajnálja azt a hat hek­hozzá a közös gazdaság felvirá­goztatásához. S elnökük, Kara Márton, aki ezekben az órákban Határidő előtt A nyitrai járási mezókeszi szö­vetkezet tíz évvel ezelőtt alakult. Azóta nagy eredményeket érnek el és ma példát mutatnak nem­csak a járásban, de a kerületben ís. A nyitrai járási szövetkezeti konferencián Štefan Kačkovičot, a szövetkezet elnökét küldöttnek választották a szövetkezetek IV. országos kongresszusára. A mezókeszi szövetkezet 1050 hektáron gazdálkodik és a közös­ben kétszáz tag dolgozik. Az évek folyamán a tagság szépen szapo­rította a közöst. Tavaly is, habár kedvezőtlen volt az időjárás és a gabonanemüeknél jelentős veszte­ségük volt, mégis több mint négy­millió korona bevételt értek el. Évről évre jelentős eredményeket érnek el az ipari növények terme­lésében. Annak ellenére, hogy gazdálkodásuk kezdetén mindösz­sze kétszáz szarvasmarhájuk volt, ma már több mint 456 szarvas­marhájuk van, csaknem ezer ser­tésük, sok kacsájuk és tyúkjuk, Az utóbbi években két kocaistál­lót, hat baromfiólat, tehénistállót és egyéb gazdasági épületet hoz­tak tető alá csaknem 2 millió ko­rona értékben. Ez idén tavasszal megvásárolták a brigádközpont gépeit és minden felszerelését 390 ezer koronából. A mezőkeszi szövetkezetesek el­határozták, hogy második ötéves tervüket, annak termelési színvo­nalát egy évvel korábban elérik. Ez idén is növelik a hektárhoza­mot, a gabonafélékből 28 mázsás termést érnek el hektáronként, kukoricából 54,8 mázsát, 400 má­zsa cukorrépát, stb. Ez idén a közellátásra 720 mázsa sertéshúst, 272 mázsa marhahúst, nagy meny­nyiségű baromfit és több mint 105 ezer tojást adnak be. Sok minden szóba jön még. Megtudom, hogy tavaly a Gergely-család 1305 munka­egységet dolgozott le, s csak pénzben 24 795 koronát kaptak kézhez. Igaz. hogy éppen készülődik a nagy Útra, az Gergelyné soha ki nem maradt a mun­„_,„„ , , . , kából. így érte el, hogy egyedül 625 mun­EFSZ-ek IV. országos kongresz- »» . W szusára, elmondhatja majd Prágá­ban, hogy a Vltava, a Labe, a Vág és a Garam menti földművesek kaegység után kapta a megérdemelt része­sedést. Szereti a szövetkezetet, s 17 éves egyetlen lányát is arra neveli, hogy sze­resse a földet, amely • becsületes és oda­egy és ugyanazon célért küzde- adó munkával mindent megad. Minderről nek most már: hazánkban a szö­vetkezeti gazdálkodás teljes meg­honosításáért, a szocializmus vég­leges győzelméért. a kongresszuson is beszélni fog, hogy a küldöttek is megtudják, hazánk legkeletibb csücskében, a szomszédos baráti Szovjet­unió határán is példásan dolgoznak asszo­nyaink a boldogabb holnap, a szocializmus felépítéséért. — ki — „Nagy utat tettünk meg"... Az ifjúsági csoport sikere Danis Terézia is részt vett a szen- fiatalok munkájáról is beszélt, töb­ci járási szövetkezeti konferencián, bek között arról, hogy az állatte­Ott válassztották meg küldöttnek a nyésztésben három ifjúsági csoport negyedik országos dolgozik az igrami szövetkezetben, kongresszusára. A konferencián a A tervet a keltetőben 150 százalékra teljesítették. A baromfifarmon is fiatalok dolgoznak. A növendékálla­toknál is fiatalok tevékenykednek. Munkájuk nyomán csökkent az ál­latok tüdővészes megbetegedése, mégpedig jelentőségteljesen, 73 szá­zalékről 7 százalékra. Ezenkívül a hústermelés 50 százalékkal lett ol­csóbb. Az ifjúsági csoport meg akarja szerezni a „Szocialista •munkabrigád" címét. Hogy e méltó kitüntetést el­nyerjék, elhatározták, mindnyájan Hatszázezer koronás többlet bevétel. fokról fokra eltüntették a kezdeti évek negatív jelenségeit. A pártcsoportnak 37 tagja van. A kommunisták a ter­melés különböző ágazataiba vannak be­osztva. Minden két hétben megtárgyal ják a jelmerülő problémákat, segítik a vezetőséget munkájában. így érvénye­sítik a kommunisták vezető szerepét a szövetkezeti termelésben. A kommunisták mellett a CSISZ tag­jai is kiveszik részüket a szövetkezet munkájából. Szép számban vannak itt fiatalok. A szövetkezetben működő CSISZ-szervezetnek 36 tagja van. EU nőkük Sipos Imre, aki 1953-tól tagja a szövetkezetnek. Kétéves mezőgazda­sági szakiskolát végzett. Most az egyik mezei munkacsoport munkáját irányít­ja. Csendes szavú, megfontolt fiatalem­ber. A tagság szereti. Mikor arról vott szó, hogy ki képviselje szövetkezetüket a IV. szövetkezeti kongresszuson, reá esett a tagság választása. A kongresszuson elmondhatja, hogy milyen nagy utat tettek meg a meg­alakulástól kezdve napjainkig. A város szélén jól berendezett gazdasági udvart létesítettek. Az istállókon, a mázsahá­20 koronás munkaegység, saját gépi zon kívül egyemeletes iroda — kul­felszerelés, 129 000 koronás tartalék- túrhelyiséget is építettek. Most azon alap és még sok más eredmény tanú- fáradoznak, hogy a kultúrhelyiséget sítja, hogy eredményesen gazdálkodnak korszerűen berendezzék. Filmvetítő-gé­a r"* ~ f í* t A nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás fejlődése során lehetővé vált, hogy a dol­gozók asztalára a téli hónapokban is friss zöldség kerüljön. Ezt a célt szol­gáliák a hatalmas modem üvegházak, amelyekben a téli hónapok alatt is zöldül a saláta, a retek, kalarábé. a somorjai szövetkezet tagjai. De hon­nét ez a nagy előreugrás? ... — teszik beiratkoznak a mezőgazdasági iskolá- fel egyesek a kérdést a járás falvaiban, ba. Ezenfelül értékes termelési köte- amikor a somorjaiakról esik szó. Nos, lezettségvállalásokat is tettek, főleg mit válaszol erre Kockás elvtárs, a a termelés növelésére. A baromfite- szövetkezet elnöke? nyésztésben többek között terven fe- — Nincs abban semmi boszorkányság, lül 20 mázsa baromfihúst termelnek hogy nagy eredményeket értünk el. és 50 százalékkal csökkentik a ter- Csupán az történt, hogy „rendet" te­melési költségeket. Az állatállományt remtettünk a saját portánkon, szak­100 hektáronként 55-ről 75-re növe- szerűen kezdtünk el gazdálkodni. lik. Vállalásuk értéke meghaladja a — ,.A rendteremtés" szóból sok min- , .. . ... , .. , , 210 ezer koronát. dent érthet az ember. Am a somorjaiak népnevelő-munkaja eredmenye­..... ...... . Irptft plcrrci.- hnn»# rí fnnenr, p*. A szenei jarásban 39 ifjúsági mun- elsosorban is azt csinálták, ami a leg­kacsoport dolgozik, s több helyen jó fontosabb a szövetkezeti gazdálkodás­eredményt érnek el. ban: szövetkezeti pártcsoportot szer­L. Klapuch, Szene, veztek és a pártszervezet segítségével pet, távolbalátókészüléket helyeznek el benne, hogy a napi munka után szó­rakozhassanak, művelődhessenek. De azt is elmondhatja majd. hogy szövetkezetük már ebben az évben tel­jesíti a második ötéves terv termelési mutatószámait és számot adhat arról is, hogyan vált a tagság lelkes, odaadó építőjévé a szocialista mezőgazdaság­nak. És ez a legfontosabb: a szövetke­eti pártszervezet és CSISZ-szervezet ként elérték, hogy a tagság zöme sa­játjának tekinti a közös vagyont, azt védelmezi és minden téren fejleszti. FARKAS KÁLMÁN ÜJ SZÖ 5 * 1959. március í*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom