Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-07 / 37. szám, szombat

AZ ISKOLAI FÉLÉV UTÁN Január végével, a bizonyítvány osztással a félévi szünidő kezdetével befejeződött iskoláinkban a sokrétű iskolai munka első szakasza, az iskolai első félév. A diákok jól vagv kevésbé jól végzett munkájúk eredményét rögzítő hivatalos okmánnyal, a félévi bizonyítvánnyal járultak szüleik elé, s bizonyára sok-sok esetben előfordult, hogy a szülők rosszaié fejcsóválással, különféle megjegyzésekkel kommentálták egyrészt a „tanítók részéről megnyilvánuló rosszakaratot gyermekük iránt", másrészt gyermekük „hanyagságát és butaságát" Mivel az iskolai első félév, mint neve is mutatja, csupán félideje a diákra a tanév folyamán váró munkának, nem lesz talán sem késő, sem felesleges megvizsgálni e cikk keretében: hogyan is állunk azzal a tanítók részéről az osztályozások alkalmával megnyilvánuló „rosszakarattal", meg a diákok úgynevezett hanyagságával vagy „butaságával". Az ember meghódítja a világűrt (Vojtech Némeček linóleummetszete) Segédkönyv szenvedélyes fotoamatoröknek Bevezetőül szeretném leszögezni, hogy az iskolai félév és a vele kapcsolatos bizonyítványosztás igen jó alkalom minden szülő számára egy kis „lelkiismeretvizsgálatra" azzal kapcsolatban, hogyan biztosította a szülő, a szülői ház, a család a kellő és elengedhetetlen feltételeket a tanuláshoz a család diák-tagjai számára. A tanulás, mint minden egyéb munka, csak bizonyos alapvető, lényeges és feltétlenül biztosítandó feltételek alapján lehetséges. Jó tanulás és ennek eredményeként biztos tudás és jő bizonyítvány csak abban az esetben várható a diáktól, ha a tanulás összes lényeges feltételei biztosítva vannak számára. Melyek ezek a feltételek? Elsősorban a szükséges tankönyvek, füzetek és tanszerek beszerzése. A pedagógusok tapasztalata sok esetben azt mutatja, hogy a diák nagyon is szívesen hivatkozik olyan nehézségekre, mint például arra, hogy nincs tankönyve, füzete, körzője, stb. tehát nem tanulhatta meg, illetve nem készíthette el a leckét. Nem tartom kétségesnek, hogy az iskolában a tanító ilyen esetben gondot fordít arra, hogy a diákot figyelmeztesse a hiányzó tanszerek késedelem nélküli beszerzésére, de gyakran sajnos éppen a szülő az, aki e látszólag szerény problémára nem fordít kellő gondot. Természetesen a tankönyvekkel és tanszerekkel való százszázalékos ellátottság sem lehet feltétlen biztosítéka a jó tanulásnak és a kielégítő eredményeknek. További igen lényeges feltétele a sikeres tanulásnak a kellő idő és nyugalom, valamint a megfelelő hely biztosítása a tanuláshoz. Iskoláink és pedagógusaink a felsőbb iskolaügyi szervek utasításai alapján minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy a diákoknak minél több szabadidejük legyen elsősorbari a tanulás, másodsorban a hasznost kulturált formájú szórakozás számára. Sok iskolában a délutáni árák helyes beosztásával sikerült a diákok számára kellő időt biztosítani a tananyag odahaza történő kényelmes és gondos megtanulásához. Hiábavaló azonban az iskola minden ilyen rányú igyekezete, ha a diák szabaddejét a szülő veszi el, lehetetlenné ;éve számára a másnapi tanítási jrákra való alapos, gondos felkészüést. Tévesen értelmezi a munkára raXü nevelés fontosságát az a szülő, iki diákgyermekét rendszeresen doljoztatja, foglalkoztatja olyankor, imikor annak tanulnia kellene. Nem iz apróbb házkörüli munkák végzésé•e gondolok, mint például víz, tüzelő >ekészltése, kislányoknál egy kis ídénymosogatás, varrogatás, mint izolgálatkész és szívből jövő, őszinte jóindulattól és szeretettől diktált segítség anyukának, hanem olyan esetekre, amikor a szülő kimerítő és nehéz munkára vagy könnyebb, de igen sok időt igénybevevő munkára kényszeríti gyermekét. A diáknak tehát feltétlenül kellő időt kell biztosítani a tanulásra. A tanulás azonban nem folyhat akármilyen körülmények közt és bármilyen helyen. Amennyiben lehetőség van rá, nagyon helyes, ha a diáknak ki van jelölve tanulószobája vagy legalább egy .tanulősarok", ahol írásbeli feladatait és szóbeli leckéit egyaránt elvégezheti. Tanulás közben a hangos beszélgetés, a bekapcsolt rádió igen zavarja az összpontosítást, a lecke megértését, tehát az egész tanulást. Ezért feltétlenül biztosítani kell a megfelelő nyugalmat is. Gyakori jelenség sajnos, mellyel mi pedagógusok a diákok otthonainak látogatása alkalmával nem egyszer találkozhatunk, hogy sok szülő erre a fontos körülményre nem fordít kellő gondot. Az eddig elmondottak alapján sokan tehetnének különféle ellenvetéseket, különösen azok, akik úgy gondolják. hogy a fentebb ismertetett feltételek biztosítása már biztos recept a jó tanulás, a jó tanulmányi eredmények eléréséhez. Nos, ez természetesen nincs így. Hiszen' a fenti feltételek elsősorban anyagi természetűek, s abból, hogy a diáknak tankönyve, tanulószobája, ideje és kellő nyugalma biztosítva van, még nem következik, hogy tiszta jeles bizonyítványa lesz. De az eddig ismertetett feltételek alapvető jellegűek és szükségességük vitán felül áll. E feltételek megteremtésén kívül természetesen még a szülői ház sok-sok pedagógiai, nevelő munkájára van szükség ahhoz, hogy a tanulás eredményessé váljék. Miben nyilvánulhat meg a szülői ház ezzel kapcsolatos nevelő munkája? Sokféle hasznos módon. A szülői háznak, a szülőknek rá kell szoktatniok gyermekeiket a tanulásban valő rendszerességre. A rendszertelen tanulás vezet oda, hogy a diák a tananyag egyes részeivel nincs tisztában, ebből ered a további baj: a következő tananyagot az előző anyag alapos ismerete nélkül nem érti meg, s bekövetkezik a diák életében a „nem tudom — korszak", s a tananyaggal szemben érzett ügyefogyott tehetetlenség nem egy diáknál ezt a „nem tudom"-ot „nem értem"-mé változtathatja olyan kommentár hozzáfüzésével, melynek lényegét így lehetne röviden összefoglalni: persze, hogy nem értem, hiszen a tanár sem érti, mert nem is magyarázta el jól, stb. Ha aztán a szülő ilyen esetben csatlakozik gyermeke véleményéhez és pedagógiai beavatkozása a gyermeke iránt érzett sajnálkozásra és a tanító szapulására korlátozódik, máris megtörtént a szinte jóvátehetetlen pedagógiai katasztrófa. A rendszerességre tehát feltétlenül nevelni kell gyermekünket, mégpedig különféle módszerekkel. Az első és legfontosabb ilven módszer a rendszeres ellenőrzés. Ez az ellenőrzés legyen alapos, mindennapos és következetes. Ha a diáknak tanulószobája van, egyszer-pgyszer „véletlenül" nyisson be a szülő a szobába és tapintatos módon győződjék meg róla. hoqy gyermeke valóban tanul-e, mert előfordult már olyan eset is. hogy a diák tanulás ürüqvén a földrajzkönyvbe csúsztatott nonvvaregényt olvasta egész délután szobáiában ..olthatatlan tudománvs7omijal". Az ellenőrzés további formája lehet a lecke „kikérdezése". amikor a szülő valamely tantárgyból felmondatja a leckét próbaképpen. Az írásbeli házi feladatokat és a tanulmányi könyvecskéket is ellenőrizze a szülő rendszeresen. A tanulmányi könyvecske, amelv a középiskolákban egykor használt ellenőrző könyvecskék szerepét tölti be. hű tükörképe a diák mindenkori előmenetelének. mert. oda rtjinden egyes feleletére kapott osztályzat be van írva. Ha a tanulmányi könyvecske sok rossz osztályzatról árulkodik, feltétlenül keresse fel a szülő gyermeke osztályfőnökét és kérje ki tanácsát a tanulmányi eredmény megjavításának lehetőségeit illetően. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogv a szülői ház és az iskola közötti egészséges kapcsolat is eqyik lényeges feltétele a jó tanulásnak. Feljebb a tanulásban elengedhetetlenül szükséges rendszerességről szóltunk. A rendszeres tanulás egyik alapvető feltétele a rendszeres iskolábajárás. a folyamatos iskolalátogatás. A szülő tehát fordítsan kellő gondot arra, hogy gyermeke rendszeresen, nap mint nap látogassa az iskolát. Ritkán, de előfordul még ma ís az „iskolakerülés". A szülő tehát győződjék meg róla minden esetben, hogy iskolába küldött gyermeke el is ment-e oda valóban. Az otthon történő rendszeres dolgoztatással nem szabad az iskolalátogatás folyamatosságát megszakítani. Ez egyébként büntetendő cselekmény. Amennyiben a diák beteges és egészségi állapota kényszeríti az iskolából való gyakori távolmaradásra. a szülő feltétlenül forduljon orvoshoz és így tegye lehetővé gyermeke mielőbbi gyógyulását s a folyamatos iskolalátogatást. A félévi bizonyítványok kiosztásának időszaka figyelmezteti a szülőket mindarra, amit fentebb elmondottunk. Talán sikerült felhívni a figyelmet e cikk keretében arra, hogy a rossz bizonyítvány nem a tanítók rosszindulatának, vagy a diákok valamiféle butaságának és hanyagságának a következménye. Sokéves pedagógiai gyakorlatom alapján vallom, hogy buta diák nincs, csak lusta diák van. A lustaság pedig olyan betegség, amely a szeretettől és türelemtől vezetett pedagógia gyógyszerével teljes és végérvényes sikerrel kikezelhető. Sági Tóth Tibor A Szlovák Tudományos Akadémia kiadójában a napokban nagyon érdekes és értékes könyv jelent meg szlovák nyelven Fényképészeti műszavak címmel. A könyv tulajdonképpen fényképészeti szótár. Kiadását 6 műkedvelő fényképészet nagy fejlődése tette szükségessé. A fényképészeti szótár felöleli a fekete-, fehér és színes fényképészet Sok sikert a kavaiaknak A kavai színiegyüttes tevékenyen kiveszi részét a község kulturális életéből. Nemrég adta elő a Lakásszentelő c. színművet, amely igen nagy sikert aratott. A szereplők közül szép játékáért dicséretet érdemel Cafrango Imréné, Kindra Mária, Kósa Béla, Gál József, Molnár Valéria és mások. A ruhák megvarrásáért köszönetet mondunk ViIimek Jolánnak. Nemrégen az iskolásgyermekek a Hófehérke című mesejátékkal ugyancsak szép sikert arattak. E mesejátékkal Lándoron és Komáromban is felléptek. A legnagyobb sikert Gurányi Márta és Argyusi Milike aratta. Hegedűs Irma, VIII. oszt. tanuló, Kava Lénártfala életéről Lénártfalán Rákosi János vezetésével sikeresen működik az EFSZ és felvirágzott a falu kulturális élete is. Bevezették a hangos híradót, televíziós készüléket vettek, amely rendszeresen szórakoztatja a munkásokat. Van saját mozigépük, amely hetenként kétszer vetít filmet. összes kifejezéseit, valamint a fő optikai, vegyi, műszaki és képzőművészeti fogalmakat is, melyek a fényképészetben eltérő jelentésűek. Az abc-rendben sorakozó egyes elnevezéseknél ábrákkal kiegészített rövid meghatározás található. A szótár rendeltetése segédkönyv a fényképészek és fotóamatőrök számára. Nem teljes még ott, ahol a gyors fejlődés alatt álló színes fényképészetről van szó. A Szlovák Tudományos Akadémia szlovák nyelvintézetének terminológiai osztálya, Bratislava, Klemensová 27. alatt kéri az olvasókat, minél többen közöljék vele a könyvhöz fűzött megjegyzéseiket. §. EJ Szovjet színész sikere Farkas László vezetésével sikeresen működik a faluban a CSISZ-szervezet. A fiatalok kulturális műsorokat rendeznek, és vendégszereplésre is elmenek. Legutóbb a Mézeskalács című darabbal arattak sikert. Torjai János, Rozsnyó Amint már írtunk róla, hazánkban több szovjet opera-művész tartózkodik már egy-két hete. Bratislavában nemrégen a Rigoletto címszerepében nagy sikerrel szerepelt P. V. Amiraj nasvili, a Szovjetunió nemzeti művésze (J. Herec felvétele) 25 évvel ezelőtt, 1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc, a nagy magyar író, aki írásai legtöbbjében a kisemmizett milliók szomorú helyzetét tárta fel. Az élő beszédet utánzó Móra, csevegő stílusával olyan közel került szeretett népének szívéhez, amilyen közelre csak a legnagyobbak férkőztek. Alábbi írásában mesteri humorral és iróniával mond ítéletet az egykori viszonyokról. Apaffy Mihály erdélyi fejedelemről ízt jegyezték föl az íródeákok, hogy lágyon jókedvű ember volt, mikor laragos nem volt. Haragos pedig csak kkor volt, ha az ország dolgát kelett intézni. — Nehéz süveg a korona, nem ordhatom mindig a fejemen - ez olt neki a szavajárása. No, ami neki nehéz volt, bezzeg önnyű volt az a feleségének, Bornemisza Annának. Nem volt. az ország ak olyan dolga, amibe a nagyasszony ele ne ártotta volna magát. Néha lég az országgyűlésen is odaállt az ra trónja mögé, s helyette ő mosta teg a nemes urak fejét. Zúgtak, morogtak is az urak eleet, hogy így asszonykirály, úgy aszzonykirály, de hangosan szólni senki ; mert. Legtöbbet pedig maga a tmbor fejedelem hallgatott. Legföl;bb azt cselekedte, hogy mikor már em győzte türömfiível, akkor hátat ndított a fejedelmi palotának, s iZÓKIMONBÓ SZŰR PÉTER hétszámra elvadászgatott az erdőkben. Ilyenkor esett meg vele egyszer, hogy eltévedt a rengeteg közepén. Ahogy tévelyeg előre-hátra, egyszer csak fejszecsattogást hall valahol a környéken. A hang után hamarosan oda is talált egy hatalmas öreg bükkfához, amivel egy kisded székelyember birkózott. - Jó napot adjon Isten, te szegény ember - szólította meg a fejedelem —, no mire végzed? - Fogadj Isten, vadász úr, - biccentett rá a székely -, látod, milyen nagy fába vágtam a kis fejszém, nem is akarja fogni sehogy se. — No hát akkor ne is veszkődj vele tovább - mosolyodott el Apaffy. — Adok én neked ennél hasznosabb munkát. Mennyit keresel, mire kivágod ezt a nagy fát? - Egy fertály-tallért. — Adok én neked kettőt, ha kivezetsz az erdőből. — Ki én. Egy tallérért akár Erdélyországból is - örvendezett a favágó. — Hanem akkor szedjük ám a tenyerünkbe a lábunkat, mert nem macskaugrás ide az országút. Ahogy aztán mennek, mendegélnek a bükkfák hűvösében, egyszer csak előhúz a fejedelem a tarisznyájából egy kristálykulacsot, és kortyant belőle egyet. Megkínálja a favágót is, aki ugyancsak nyalogatja ám a száját a finom borocska után. + mÓRZi feRewc * • — Még ilyet se kóstoltam életemben - azt mondja. — Ugyan vadász úr, kiféle ember kegyelmed, hogy ilyesmivel él? — £n bizony udvari vadász vagyok a fejedelemnél. — No Isten éltesse a vadász urat, az is elég szép hivatal. Hát aztán meg van-e legalább elégedve a gazdájával? — Meg én — nevetett Apaffy -, de azt hiszem, a fejedelem is meg van elégedve énvelem. Nem olyan rossz ember ám az, mint amilyennek mondják! — Dehogy rossz, dehogy rossz! — rázta a fejét a szegény ember. Nem teremtett annál jobbszívű urat az Isten, csak az a sárkány felesége ne volna! — Micsoda? - hüledezett Apaffy. - a fejedelemasszonyról beszélsz? — Arról hát, arról a minden lében kanálról. Ö hordja a koronát a derék jó ura helyett. Hát való az ilyen munka-asszonyszemélynek? De hiszen majd megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak én volnék a fejedelem! Bosszankodott is, mulatott is a fejedelem a beszéden, és nagyon örült neki, mikor kiértek az útra, ott már el lehetett búcsúzni az útmutatótól. — No, innen már hazatalálok magam is, köszönöm az eddig való szívességet, te szegény ember. Mi is a becsületes neved, hogy megemlegethesselek róla? — Nekem bizony csak Szűr Péter - mondta a favágó. - Itt a gunyhóm a baloldali erdőszélen, máskor is nézzen be hozzám, ha erre jár, szívesen elbeszélgetek én magával máskor is. Azzal a favágó visszafordult, a fejedelem pedig fölkocogott a várba. Nem a legjobbkor toppant be, nagyon rossz kedvében érte a feleségét. Adóért küldött a török császár, azért csattogott-pattogott Anna asszony. — Sose láttam ilyen fejedelmet, mint te vagy - nézett haragosan. - Már a csizmád is rég elvitte volna a török, ha éntőlem nem félne! — Csitt, asszony — ütött az asztalra a jó Apaffy, - mától fogva hallgass a neved! Én vagyok az úr a háznál, ahogy Szűr Péter barátom mondta. Ne félj, tanultam én attól! — Hát az micsoda szerzet már megint? - nevette el a haragját a nagyasszony. — Az csak az okos ember, igaz ember! - bizonyította a fejedelem. - Máskülönben favágó odalent az erdőszélben. 'Anna asszonynak se kellett egyéb. Másnap már színe elé hurcoltatta a mokány kis székelyt, és rákiáltott: — No Szűr Péter, hát te vagy az a híres igazmondó? Hát mit is mondtál te énrólam tegnap a bodolai erdőben? Szegény Szűr Péter nem volt se holt, se eleven, úgy megijedt. Alig bírta kinyögni a választ. — Mondtam, amit mondtam - de hát igazmondás nem emberszólás. — Nem ám. De az is igazság lesz ám, ha én most téged megkenetlek mogyorófahájjal. A hajdúk már suhogtatták is a mogyorópálcákat. Szűr Péter pedig nagyon nekivörösödve vakargatta a tarkóját. — Neked is igazságod lesz, asszonyom, de nekem is az lesz, ha elagyabugyálom azt a nagy mihaszna málét, aki úgy beáztatott előtted! Olyan ügyefogyott ábrázata volt pedig, mintha háromig se tudna olvasni. De már erre a fejedelem is kilépett a nagy szárnyas ablak bíborfüggönye mögül. A fejedelemasszony kacagva jordult oda hozzá: — No, fejedelem uram, most már kelmed is megkapta a magáét. Mégiscsak okos ember, igaz ember ez a Sziir Péter. Meg is tesszük udvari favágónknak. Meg is tették, és szókimondó Szűr Péter attól fogva olyan okos ember lett, hogy sose mondta ki többet az igazat. ÜJ -SZÓ 9 * 1959. február 5.