Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-20 / 50. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 20. péntek 30 fillér XII. évfolyam, 50. szám Kilenc éves iskolakötelezettség Pártunk XI. kongresszusának ha­tározata értelmében az iskolakötele­zettséget 8 évről 'J évre bővítjük. A 9-éves iskola jobban előkészíti majd ifjúságunkat a szocialista tár­sadalomban reá váró feladatok tel­jesítésére, szakképzett munkásokat, földműveseket és értelmiségieket nevel s jelentős mértékben hozzájá­rül népünk általános műveltségének növeléséhez. Ezt az intézkedést egy­formán javasolták a szülők és az üzemek is, de különböző indítékoktól vezérelve. Az üzemek gyakran nin­csenek megelégedve az iskola pad­jait elhagyó és inasként az üzem munkájába beilleszkedő gyerekek felkészültségével és fizikai képes­ségeivel, a szülők viszont elsősor­ban a gyermekek tananyaggal való túlterhelésére mutattak rá. Közoktatásunk átszervezését ter­mészetesen nem valósíthatjuk meg úgy, hogy az eddigi nyolc év tan­anyagát kilenc esztendőre osztjuk fel, sem pedig úgy, hogy az eddigi nyolcéves iskolát kibővítjük egy új tantervvel rendelkező 9-ik osžtály­lyal. Szükség van arra, hogy mélyre­ható változást eszközöljünk az isko­la oktatási tevékenységében, mégpe­dig jől megfontolt tantervek, tan­anyag és tankönyvek alapján, úgy­hogy a gyermekek 9 esztendő alatt erejük tűlfeszítése nélkül szilárd ala­pokra tegyenek szert. A 9-éves iskola­kötelezettség elvégzésének annyit kell jelentenie, hogy a gyermek elérte az általános műveltség és a poli­technikai ismeretek bizonyos feltét­lenül szükséges szintjét. Ez az alap lehetővé teszi,, hogy a tanulók el­nyerhessék a teljes középiskolai képzettséget, mégpedig a 12-éves is­kolák felső osztályaiban vagy pedig a szakiskolákban. Természetesen mindezt nem le­het végrehajtani egyetlen esztendő alatt. Jól kell "-szeállítanunk a tan­tervet és a tankönyveket, amelyeket a gyakorlatban kell kipróbálnunk, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt hibái. Ugyanakkor számításba kell vennünk azt is, hogy az iskolaköte­lezettség egy évvel való bővítése megkívánja mintegy 9600 új tanító képzését, valamint 6250 új tante­rem létesítését. Ez nem megy má­ról holnapra, nem beszélve arról, hogy az üzemek sem egyeznének bele abba, ha az azonnali megvaló­sítás következtében egy éven ke­resztül egyetlen tanoncot sem kap­hatnának. Éppen ezért fokozatosan, ésszerűen kell hozzálátnunk e cél­kitűzésünk megvalósításához. Már bben az évben a nyolcadik osztályosok mintegy 24 százalékának lehetővé kell tennünk a 9-ik osztály­ban való továbbtanulást. Az elkö­vetkező esztendőben már a diákok­nak majdnem kétharmada fogja lá­togatni a 9. osztályt, 1961-ben pedig minden gyermek kivétel nélkül 15 éves koráig iskolaköteles lesz. így sem lesz ez könnyű feladat. A legnagyobb hiba az volna, ha a minisztérium, a pedagógusok és a nemzeti bizottságok dolgozói úgy vélnék, van még elég idő, hiszen a 9-éves iskolakötelezettség csak há­rom esztendő múlva lép érvénybe. Nem feledkezhetünk el arról, hogy ebből a három évből már egy félév régen letelt, és már most számot kell adni arról, hogy az elkövetke­zendő iskolaév ez irányú célkitűzé­seit miképpen teljesítettük. Ha az idei év aránylag kisebb feladatait el­hanyagoljuk, annál nagyobb nehéz­ségekkel kell megküzdenünk a kö­vetkező két esztendő során. Nem beszélve arról, hogy már ez idén meg kell teremteni a 9 esztendős iskolakötelezettségre való fokozatos átmenet teljes végrehajtásának feltételeit. A legfontosabb feladat az új ta­nítók képzése. Bár tanítóink tisz­tában vannak azzal, hogy meg kell változtatnunk az ifjúság oktatásá­nak tartalmát és teljes mértékben egyetértenek az iskola élettel való kapcsolata megszilárdításának szük­séges voltával, gyakran tanácsta­lanok abban, hogyan váltsák ezt va­lóra. Nem csoda, hiszen ők maguk többnyire nem voltak részesei az ilyen irányú nevelésnek, sokan kö­zülük nem ismerik a termelési gya­korlat problémáit. Éppen ezért az egyes üzemek dolgozóinak hatha­tósan támogatniok kell az iskolákat a politechnikai nevelésben és ugyan­akkor magukat a tanítókat is. Pél­daadó egy cseh járás, (Český Téšín) kezdeményezése. Itt lehetővé tették a tanítóságnak, hogy két év lefor­gása alatt villanyszerelőnek, építé­szeti szakmunkásnak, asztalosnak, lakatosnak tanuljanak ki. Eddig 117 tanító jelentkezett az ilyen jellegű tanfolyamokra és esti kurzusokra — egyetlen egy járásban. Ezenkívül 40 falusi tanító traktorosnak tanul ki. Valahogy így kell törekednünk a politechnikai oktatással járó felada­tok megoldására — addig, amíg a pedagógiai iskolák nem képeznek ki olyan tanítókat, akik felkészültek a politechnikai tantárgyak oktatására. A nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályainak törekedniök kell arra, hogy minél több tanítót megnyerje­nek a távtanulás gondolatának. A nemzeti iskolák számos tanítója ugyanis a jövőben a második fokon fog tanítani és e megköveteli szak­képzettségük növelését, ha nem akar­juk az oktatás színvonalát csökken­teni. A legnagyobb nehézséget a ma­tematika é„ a természettudomány tantárgyai okozzák, ezeken a posz­tokon van a legkevesebb jő taní­tó. A nemzeti bizottságoknak ugyan­akkor törekedniök kell a szükséges tantermek biztosítására is. Éppen ezért a szülők és valamennyi lakos segítségével már most kezdeménye­zően foglalkozniok kell azzal a kér­déssel, hogyan lehetne átépítés vagy hozzáépítés útján bővíteni az isko­lákat, növelni a tantermek számát. A nemzeti bizottságokra hárul to­vábbá az a feladat, hogy a tanítók­kal karöltve megkezdjék a tanulók toborzását az iskola 9-ik osztályába. Egyes nemzeti bizottságok és isko­lák dolgozói úgy vélekednek, hogv a 8-ik osztály elvégzése után azok a tanulók, akik nem tudtak meg­felelően elhelyezkedni, szíves-örö­mest visszatérnek majd és foly­taják tanulmányaikat a 9-ik osz­tályban. A mai helyzet azt mu­tatja, hogy többnyire lányok je­lentkeznek a 9-ik osztályokba. Kü­.lönben sem lehet beleegyeznünk ab­Iba, hogy a 9-ik osztályba csak olya­nok kerüljenek, akik nem tudtak megfelelően elhelyezkedni. Szükség van arra, hogy ebbe az osztályba tervszerűen nyerjük meg a diáko­kat, állandóan szem előtt tartva népgazdaságunk idei és jövő évi szükségleteit. Hiszen a 9-éves köte­lező oktatás anny't jelent, hogy a tanulók jobban felkészülve léphet­nek majd az életbe. A nemzeti bizottságok fő feladata közoktatásunk átszervezésében a ta­nítókra és a tanulókra fordítandó lehető legnagyobb gond. Közös prob­lémát jelent a tantermek és az is­kolai műhelyek kérdésének megol­dása is. E téren tehát rendkívül sok feladat hárul ránk. Ha három éven belül meg akarjuk valósítani a 9­éves iskolakötelezettséget, már most halogatás nélkül neki kell látnunk a munkának. A nemzetgyűlés az 1959. évi költségvetésről tárgyal A nemzetgyűlés csütörtökön, február 19-én tartotta tavaszi ülésszakának első ülését. Napirendjén az 1959. évi állami költségvetés, valamint más törvények meg­vitatása szerepelt. Az ülést délelőtt 10 órakor Karol Bacílek, Rudolf Ba­rák, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jirí Hendrych, Antonín Novotný, Otakar Šimúnek, Viliam Široký, Ľud­mila Jankovcová, Rudolf Strechaj elvtársak, pártunk és kormányunk képviselői, valamint a kormány további tag­jai jelenlétében nyitották meg. A páholyokban a prágai diplomáciai testület számos képviselője foglalt helyet. Az ülésen részt vett a prágai üzemek több munkása is. A jelenlevők az ülés megnyitásakor szívélyes tapssal üdvözölték a köztársasági elnököt. Az ülést Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke irányította, aki fel­kérte Jan Vodička képviselőt, adja elő a mandátumvizs­gáló-bizottság beszámolóját Josef Tatiček képviselő meg­választása érvényességének kivizsgálásáról, akit a By­strice nad Pernštejnem-i választókörzetben választottak meg. Az új képviselő azután letette a nemzetgyűlés el­nöke kezébe az alkotmány által előírt esküt. A nemzetgyűlés ezután végighallgatta és jóváhagyta az elnöki beszámolót, mely a nemzetgyűlés elnökségének tevékenységéről szólt. A költségvetés megtárgyalását Jozef Való képviselő, fő költségvetési előadó, a nemzetgyűlés alelnöke nyitotta meg és előadta a parlamenti bizottság együttes beszá­molóját. Utána Julius Ďuriš pénzügyminiszter emelkedett szóra. A délutáni szünet után megkezdődött a vita, melyben Jan Havelka, Václav Fiala, Zdenék Kubin, Jaroslav Közel, Josef Novák, Michal Chudík és Jan Haško képviselők szólaltak fel. Az esti órákban félbeszakították az ülést, melyet pénteken folytatnak. Kádár János elvtárs baráti látogatása hazánkban Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke csütörtökön, február 19-én a délelőt­ti órákban fogadta a prágai Várban Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és nejét. A fogadáson jelen voltak R. Barák, J. Hendrych, V. Kopecký, O. Šimú­nek, V. Široký elvtársak, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és V. Dá­vid külügyminiszter. Kádár elvtársat Lajti Tibor, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője és Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kísérte. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke hosszabb ideig barátságosan elbe­szélgetett vendégeivel. Kádár János, a MSZMP Központi Bizottságának első titkára a kísére­tében levő elvtársakkal a prágai Vár­ból a Prága melletti Jinonicébe uta­zott az ottani Ján Šverma Üzem megtekintésére. Vele együtt utaztak Oldrich Černík, a CSKP KB titkára, Gustáv Souček, a CSKP KB nemzet­közi osztályának vezetője, és Václav Strakoš, az általános gépipari mi­niszter első helyettese. Az üzemben Jaroslav Janák igaz­gató és a CSKP körzeti és üzemi bizottságának képviselői fogadták a vendégeket. A Ján Šverma Üzemben Minor tí­pusú 4 és 6 hengeres motorokat gyár­tanak, melyeket iskolai, sport és szállító repülőgépekre szerelnek. Az ilyen motorokkal ellátott kiváló hír­nek örvendő repülőgépeinket 45 or­szágba szállítjuk. Az üzem összes alkalmazottai a kedves magyar vendégek látogatását kiváló eseménynek tekintették. Mun­kahelyeiket feldíszítették magyar és csehszlovák zászlókkal, magyar nyel­vű jelszavakkal. Kádár elvtársat min­denütt szívélyes taps fogadta. A mun­kások, akik mellett megállt, szívesen megmagyarázták a termelés techni­káját, megmutatták az általuk elő­állított termékeket és barátságosan kezet szorítottak Kádár elvtárssal. Kádár elvtárs mintegy 3 óra hosz­szat tartózkodott az üzemben. Meg­tekintette a műhelyt, ahol repülő­gépmotorokat szerelnek, elbeszélge­tett a fogaskerékgyártásnál dolgozó munkásokkal és főképp a kész mo­torok kipróbálása iránt érdeklődött. E próbáknál a motorokat ugyanolyan feltételeknek vetik alá, amilyenek között a repülőgép a levegőben mű­ködik. Délelőtt több ezer alkalmazott gyűlt egybe az üzem nagy csarnokában, ahol az üzemi pártbizottság aktíva­gyűlést rendezett a becses látogató tiszteletére. Az ünnepi emelvény fölé a munkások magyar- és csehnyelvű jelszót erősítettek: „Üdvözöljük a magyar nép képviselőit!" s alatta elhelyezték Kádár és Novotný ' elv­társ arcképét. Amikor a csarnokba léptek, Kádár elvtársat és a többi vendéget hosszantartó taps fogadta. A magyar és csehszlovák elvtársakat az üzem dolgozóinak nevében Karel Jina, a CSKP üzemi bizottságának elnöke üdvözölte. Az aktívagyűlésen Kádár elvtárs beszédet mondott. Ezután Jaroslav Neliba lakatos rö­vid beszédben méltatta a magyar kommunisták hősiességét az 1956. évi események során és felkérte Ká­dár elvtársat, közölje Magyarország dolgozó népével, hogy a Ján Šverma Üzem munkásai teljes mértékben tá­mogatják szocialista országépítésre irányuló törekvéseiket. František Be­neš, az egyik legjobb dolgozó fel­olvasta azt a munkafelajánlást, ame­lyet az üzem dolgozói a magyar ven­dégek látogatásának tiszteletére tet­tek. A felajánlás fő része arról szól, mily módon biztosítják a termelés­nek a tavalyi évhez viszonyított 56 százalékos növelését. Bejelentette továbbá, hogy az üzem a teljes ter­melés költségeit három millió két­százezer koronával csökkenti, az anyagi költségeken pedig egymillió koronát takarít meg. A látogatás befejezéséül az üzem igazgatója ajándéktárgyakat adott át a magyar vendégeknek. A csarnokban azután az összes jelenlevők elénekelték az Interna­cionálét. Kádár János elvtárs távozása előtt a következőt írta be az üzem emlék­könyvébe: „Örökké szép emlékeim közé fog tartozni az a nap, amikor az önök repülőgépmotor-gyárában időztem. Köszönöm a szívélyes és baráti fogadtatást és az összes kom­munistáknak s a többi dolgozóknak szívből minden jót kívánok!" Az üzem dolgozói az üzem udvarára kísérték el Kádár elvtársat és a töb­bi vendégeket, újból megköszönték a látogatást és arra kérték őket, hogy tolmácsolják a magyar elvtársaknak szívből jövő üdvözleteiket. Közeledik a tavaszi munkák megkezdésének ideje Itt-ott még hófoltok fehérlenek a szántóföldeken, de feltartóztathatat­lanul közeledik a tavaszi munkák megkezdésének határideje. Ez idén -pedig sokkal jobban kell felkészülnünk a feladatok elvégzésére, annál is inkább, mert ez az esztendő döntő éve lesz a szocialista mezőgazdaság fölénye győzelmének, tehát a jó termés biztosításáról már most, jó előre kell gon­doskodni. Ez a törekvés hatotta át a Nemzeti Front nyitrai kerületi elnök­ségének ülését is, amelyet a minap tartottak meg a társadalmi szervezetek képviselői jelenlétében. A tavaszi munkák feladatai meg­állapításánál kitűnt, hogy az árpa vetését 74 ezer hektáron kell az agrotechnikai hatáirdőkön belül el­végezni, ugyanakkor még 20 hektár rét és legelő tavaszi feljavítását szükséges végrehajtani. Az előző évektől eltérően ez idén A KUKORICA TERMELÉSÉRE NAGY SÜLYT FEKTETNEK A komoranyi hővillanyerőmű építői az új kazánház utolsó kazánja fala­zásának munkálatait végzik. Ezt a , .., , , _ , ,,, ™ , a kerületben, melynek vetésterule­munkát az epitok hatandó előtt akar- letét 65 1Q0 hektárban áii ap (t ották ják befejezni. meg. Ezenkívül következnek a ta­K. Mevald, ČTK felvétele karmányok, 15 ezer hektár siló­13 ÖTMILLIÓ TONNA SZÉN Az észak-csehországi felszíni és mélybányák dolgozói valóra vált­ják azokat az intézkedésket, ame­lyek a CSKP XI. kongresszusa hatá­rozatának értelmében bányakörzetük fejlesztését célozzák. Erről tanús­kodik az a tény is, hogy tegnap fejtették ki az év eleje óta az 5 milliomodik tonna szenet. Ennyi szenet kétezer túlsúlyos szerelvény­re lehetne csak felrakni. Hasonló sikerrel dolgoznak a földeltakarítás­nál is a felszíni bányákban. Eddig már 10 millió köbméter földet takarítot­tak el. Ezeket az eredményeket az északcsehországi bányászok a szén­fejtésben két nappal, a földeltaka­rításban pedig 8 nappal előbb ér­ték el, mint múlt év ugyanezen időszakában. kukorica és 5 600 hetktárnyi csala­mádé, melyekben a vetőmag vala­mennyi gazdasági üzemben néhány kivétellel biztosítva van. Tavaly igen gazdag bevételek folytak be a kerületben az ipari növényekből, különösképen a cu­korrépából. Ez idén CSAKNEM 19 000 HEKTÁRON FOGNAK CUKORRÉPÁT TEREMELNI 972 hektáron lent és 2 500 hektáron napraforgót. Minden valószínűség szerint ezúttal is meghálálják az ipari növények a rájuk fordított fáradsá­got és emellett a takarmányalapot ugyancsak kedvezően befolyásolják. A Nemzeti Front szervezeteinek képviselői az ülésén A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA ÉPÍTÉSÉNEK időszerű kérdéseivel foglalkoztak, továbbá egyöntetűen megállapították, hogy a kis- és középparasztok fel­világosítását a népművelési munka különféle módozatainak alkalmazásá­val tovább folytatják. Az a célkitűzés vezeti tevékenységüket, hogy a me­zőgazdaság szocialista átépítését még ebben az esztendőben sikeresen be­fejezhessék. (th)

Next

/
Oldalképek
Tartalom