Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-20 / 50. szám, péntek

Äz 1959. évi állami költségvetés V J. Duriš pénzügyminiszter beszéde a nemzetgyűlés ülésén Hazánk dolgozó népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának vezetésével nagy alkotó lelkesedéssel teljesíti a szocializmus építésének befejezésével kapcsolatos feladatokat. Pártunk XI. kongresszusának határozatai egész népünk sžívúgyévé váltak és arra a törekvésre serkentik, hogy meggyorsítsa hazánk gazdasági és kulturális építésének ütemét. Olyan időszakban élünk, melyben nemcsak befejezzük a szocializmus építését, hanem új anyagi és kulturális forrásokat halmozunk fel és létesítünk a kommunizmusba való átmenet idejére. Hazánk gazdasági és kulturális fejlődésének terve szerves része a Szovjetunió vezette szocialista tábor arra irányuló törekvésének, hogy maximális időelőnyt szerezzen a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versengésben, biztosítsa a szocialista rendszer fölényét a világtermelésben és döntő fölényt szerezzen az erőarányok terén a béke javára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XXI. kongresszusa jóváhagyta a Szovjetunió népgazdaságfejlesztésének hétéves tervét, a kommunizmus nagykiterjedésű építésének nagyszerű tervét, mely döntő lépést jelent a szocializmus győzelmének elérése szempontjából a kapitalizmussal folytatott békés versengésben. A hétéves terv újabb bizonyítékot szolgáltat a szocialista tervgazdaságnak a kapitalista ösztönszerüség feletti határtalan fölényéről. A szocialista országokban az emberek milliói vesznek részt a gazdaság irányításában és az államigazgatásban. mint öntudatos gazdák és mint társadalmi tevékenységük urai. Teljes tudatossággal használják fel a természet és az emberi társadalom fejlődésének törvényeit. Mozgásba hozzák az emberiség anyagi és kulturális fejlesztését szolgáló kiapadhatatlan forrásokat. Ezzel szemben az úgynevezett „szabad világ" urai csupán a kapitalizmus gazdasági törvényeinek és ösztönszerű érvényesülésének játékszerei. Tehetetlenek a válságokkal és a munkanélküliséggel szemben. Hiába igyekeznek arra, hogy a tőkés rend megbonthatatlan ellentéteit fokozott mértékű kizsákmányolással, elnyomással és háborúk kirobbantásával oidják meg. Már közeleg az idö, amikor az erök aránya a világon oly mértékben változik meg a szocializmus javára, hogy az emberiség a tőkések kezéből egyszer s mindenkorra kiüti utolsó — és az emberi társadalom legborzalmasabb fegyverét — a háborút. Ez a Szovjetunió oldalán haladó szocialista országok hatalmas diadala lesz. A hétéves terv nagyszerű távlatokat nyit meg népünk munkatörekvései előtt is, hatalmas gyakorlati segítséget jelent szocialista országépítésünk problémáinak és nehézségeinek megoldásában. Számít valamennyi szocialista ország szükségleteire és együttműködésére is. Népünk ilyen távlatok tudatában foglalkozik a népgazdaság továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldásával. Hazánk dolgozóinak milliói részt vettek a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának leveléről folytatott vitában, az életszínvonal további emeléséhez vezető utakról, valamint a termelés és hatékonysága további növeléséről szóló vitában. Az előterjesztett 1959. évi állami költségvetésben kifejezésre jutnak a múlt év folyamán elért jó eredmények, a dolgozók fokozott mértékű kezdeményezése a gazdaság Irányításában, részvétele az államigazgatásban és az. hogv biztosítani akarják népgazdaságunk fejlesztésének gyors ütemét és népUnk életszínvonalának további emelését. Az 1958. évi gazdálkodás eredményei Népgazdaságunk 1958. évi fejlődésére jellegzetes, hogy a dolgozók Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével fokozták a népgazdaság fejlesztésének meggyorsítására irányuló alkotó törekvésüket. Az ipari vállalatok 92,3 százaléka túlteljesítette a termelési tervet. Társadalmunk és hazánk dolgozói ezzel 4912 millió korona értékű terméktöbblettel gazdagodtak. A termelési tervnek a munkatermelékenység tervének és az önköltségcsökkentés tervének sikeres teljesítésével ipari vállalataink 1536 millió koronával nagyobb nyereséget értek el. Pártunk és kormányunk intézkedései alapján, a dolgozók, a szakszervezetek és a gazdasági szervek öntudatos törekvései eredményeként jobb lett a munkatermelékenység és az átlagbérek közötti arány, következetesebben jutott érvényre az érdem szerinti díjazás elve és csökkent a munkamulasztás. Ezzel kellő feltételeket teremtettünk a munkásbérrendszerek átépítésének sikeres megvalósításához. Előzetes eredmények szerint 1958ban a társadalmi termék mennyisége több mint 7 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig mintegy 8 százalékkal növekedett. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztéséről tanúskodik, hogy a nemzeti jövedelem 1948-tól 119 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem növelésében a legnagyobb mértékben az ipari termelés vette ki részét, mely 1958ban 11,3 százalékkal fokozódott E helyen külön kell megemlítenünk bányászaink öntudatos munkatörekvését, akik a fejtést 9.9 százalékkal növelték a fejtési tervet már 1958. december 17-én teljesítették és 2,7 millió tonna szenet fejtettek terven felül. Emellett növelték a gazdaságosságot is. Szlovákia ipari termelése 13,7 százalékkal növekedett és a Csehszlovákia ipari termelésére eső hányada 16,8 százalékot ért el az 1948. évi 13 százalékkal szemben. Hazánkban általában teljesítették a beruházási építkezések tervét, jóllehet nem teljes mértékben a tervben előirányzott összetételben. Az állami lakásépítkezési tervet 91,6 százalékra, a lakások átadásának tervét 97,1 százalékra teljesítették. 3000-rel több lakásegységet adtak át rendeltetésének, mint 1957-ben. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az építészet fejlesztése és iparosítása meggyorsítására foganatosított intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy építészetünk hosszab idö után 101,5 százalékra túlteljesítette s tervet. Hiányosságok mutatkoznak azonban továbbra is a termelékenység, a bérezés és a költségek terén. A nyereség tervét gyengébben teljesítették, mint 1957-ben. A közlekedési dolgozók munkatörekvésükkel megjavították a közlekedési szolgálatokat, azonban még mindig nem kielégítő egyes minőségi mutatók fejlődése. Külkereskedelmünkben sor került a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés további bővítésére és elmélyítésére. Továbbfejlesztettük gazdasági kapcsolatainkat a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök nyújtása alapján folytattuk gazdasági kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Az egységes földmüvesszövetkezetek gyarapítása terén elért jó eredményeket nem használtuk ki elegendő mértékben a mezőgazdasági termelés növelésére és a i szövetkezetek szocialista termelési viszonyainak megszilárdítására A mezőgazdasági termelés 1958-ban csak 3,4 százalékkal növekedett. Ez fékezőleg hat a népgazdaságfejlesztés egész ütemére. Népünk építő törekvéseinek eredményei megnyilvánulnak a dolgozók életszínvonala rendszeres emelkedésében. A dolgozók bérei, fizetései, járadékés betegbiztosítása, a mezőgazdasági dolgozók bevételei, valamint egyéb bevételek 1958-ban 1300 millió koronával nagyobb összeget tettek ki, mint az előző évben. A lakosság pénzbevételei 1953-tól 29 milliárd koronával növekedtek. Lakosságunk ezenkívül árleszállítások révén 12 milliárd koronát nyert. A lakosság bevásárlásai az üzletekben 57 százalékkal növekedtek, Szlovákiában pedig 66 százalékkal. Az életszínvonal azon hatalmas eszközök által is emelkedik, melyeket Ingyenesen, avagy igen jutányosán juttatnak a lakosságnak az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy, a szociális gondoskodás és a testnevelés terén. E szükségletek fedezésére 1958-ban 36,2 milliárd koronát fordítottak az állami költségvetés eszközeiből. Lakosságunk betétjei 1953-tól 11,3 milliárd koronával növekedtek. A vállalati takarékossági mozgatom részvevőinek száma 1958-ban 271 168-cal emelkedett és elérte az 1 222 814 főt. A lakosság önkéntes biztosítása keretében eszközölt biztosítások száma 4 687 490-et tesz ki. A költségvetésben előirányzott bevételek keretét általában betartották és a kiadásokból megtakarításokat értek el. A nyereségbefizetés tervét 103,3 százalékra teljesítették. A vállalatoknak a dolgozók vállalati alapjai számára 717 millió koronát juttattunk. A vállalati alapok 1958 végéig csaknem 1130 millió koronával rendelkeztek. A forgalmi adó 98.5 százalékát befizették. A lakosság által fizetett adók tervét — a béradók kivételével — 99,9 százalékra teljesítették és ezek az adók összesen 468 millió koronát tettek ki. Hogyan biztosítja az állami költségvetés népgazdaságunk további fejlesztését a bevételek 15 668 millió koronát, a kiadások 17 525 millió koronát tesznek ki. A nemzeti bizottságok fokozott feladatai megnyilvánulnak költségvetéseik rendszeres növekedésében. A nefnzeti bizottságok költségvetésének kerete 33 015 millió koronát, vagyis az állami költségvetés 34,4 százalékát teszi ki. Az állami költségvetés szorosobban összefügg a vállalatok és a nemzeti bizottságok munkájával és gazdálkodásával, mivel azt az irányítás a tervezés és a pénzellátás új elvei alapján állították össze. Az állami költségvetés javaslatának kiinduló pontját a második ötéves I tervben előirányzott feladatok valamint a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatok képezik. A vállalatok, a nemzeti bizottságok és a doloozók széles tömegei aktív részt vettek előkészítésében. A dolgozók politikai és munkaakt.ivitásának széleskörű kibontakozása szélesebb alapot hozott létre az 1959. évi állami terv és költségvetés összeállítására. Ipari termelésünk értéke ezért 5170 millió koronával, építészeti termelésünké 623 millió koronával és a nyereség 1900 millió koronával nagyobb az ötéves tervben feltételezett összegnél. A szocialista szektor bevételeinek hányada az állami költségvetési bevé- i telek 85 százalékát teszi ki. Az idei állami költségvetés előkészítése során különös figyelmet fordítottunk a nyereség kérdésére, mivel ezzel függnek össze a vállalati és személyes érdekeltség új formái. A tervezett nyereségbefizetés 13 754 millió koronát, azaz a tervben előirányzott nyereségalakítás 74 százalékát teszi ki. A nyereségfölösleget meghagyják a vállalatoknak, a beruházásokkal és a saját forgóeszközökkel kapcsolatos pénzellátás szükségleteire. A forgalmi- és a teljesítményadó 50 418 millió koronát tesz ki. vagyis 4,4 százalékkal lesz nagyobb. A forgalmi adó részaránya a költségvetésben előirányzott bevételekben csökken és növekszik a nyereség hányada. A lakosság által fizetett adók és illetékek összege 11 313 millió koronát tesz ki. Ez a költségvetésben előirányzott bevételeknek csupán 11.7 százalékát képezi. A béradók címén befolyó bevétel azért növekszik 4,1 százalékkal, mert gyarapszik a dolgozók száma és nagyobb béreik öszszege A lakosság által fizetett többi adók — a mezőgazdasági, az ipari adó és a lakosság bevételei alapján kivetett adók - csak 368 millió koronát tesznek ki és ez a bevétel állandóan csökken, mert a parasztok belépnek az egységes földművesszövetkezetekbe és egyre kisebb a magánipart űzők száma. A költségvetésben előirányzott kiadásokból a népgazdaság fejlesztésére a kultúra, az iskolaügy, az egészségügy, a testnevelés és a nemzeti biztosítás céljaira nemzetvédelemre és közbiztonságra a közigazgatás és az igazságszolgáltatás céljaira fordítunk. 47,7 százalékot, 40,0 százalékot, 9,2 százalékot, 3,1 százalékot A gazdaságra fordított költségek összehasonlítható alapon 14 százalékkal, a kulturális és szociális intézkedésekre fordítottak 6,1 százalékkal lesznek nagyobbak. ezzel szemben a nemzetvédelemre, közbiztonságra és közigazgatásra fordított költségek hányada alacsonyabb és évről évre csökken Az 1955-ben nemzetvédelemre és közbiztonságra fordított költségek a költségvetésben előirányzott kiadások 12,1 százalékát tették ki. A nemzeti bizottságok költségvetéseinek kerete 6,4 százalékkal bővül és az 1956-os évvel szemben 98 százalékkal, Szlovákiában 106 százalékkal növekszik. A kiadások 33 milliárd koronát kitevő teljes összegéből a gazdaságra az 1956. évi 19.6 százalékkal szemben 40 százalék jut. Kulturális és szociális intézkedések megvalósítására 54,6 százalék, közigazgatásra pedig 5,4 százalék esik. A nemzeti bizottságok jogkörének szüntelen növelésével egyre nagyobbak különösen a járási nemzeti bizottságok költségvetései is. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok részesedése a költségvetésben a következő áttekintésből látható: 1958 1959 Csökkenés Kerületi NB-k Járási NB-k Helyi NB-k összesen Növelés 55°/ó 45% - 2086 millió korona 35% 45% + 3828 millió korona 10% 10% + 248 millió korona 100% 100% + 1990 millió korona. Az 1959. évi állami költségvetés javaslata szerint: a bevételek 96 230 millió koronát, a kiadások 95 913 millió koronát, a tervezett fölösleg . 317 millió koronát tesz ki. A költségvetés összehasonlítható alapon az 1958-as évvel szemben 9,3 százalékkal lesz nagyobb. Szlovákia költségvetésében, mely. felöleli a Megbízottak Testülete által irányított gazdaságot, a nemzeti bizottságokat beszámítva: A helyi és járási nemzeti bizottságoknak még nagyobb mértékben kell részt venniök a hatáskörükbe tartozó községek és járások gazdasági, valamint kulturális fejlesztésében és abban, hogy a lakosság fokozottabb mértékben vegyen részt a gazdaság irányításában és az államigazgatásban. A nemzeti bizottságok a költségvetéseikben feltüntetett kiadásoknak csupán 21,2 százalékát fedezik saját bevételeikből, 11,7 százalékát az állami bevételekből való részesedés és 67,1 százalékát az állami költségvetés eszközeiből juttatott összegek fedezik. A nemzeti bizottságok új költségvetési rendje növeli a nemzeti bizottságok érdekeltségét saját forrásaik gyarapításában és az országos érdekekkel összhangban történő helyes kihasználásukban. A saját források e legnagyobb mérvű gyarapításának elvén alapszanak a nemzeti bizottságok pótköltségvetései is, melyek eszközei 1959. január l-ig összesen 700 millió koronát értek el és úgyszólván minden községben és járásban létrejöttek. Ipar, építészet és közlekedés Az ipari minisztériumok és az Építészeti Minisztérium vállalatai termelésének fejlesztésére a vállalatok saját forrásait beszámítva 20 986 millió koronát fordítanak, azaz 13,9 százalékkal többet, mint 1958-ban. Ebből az összegből a nehézipar fejlesztésére 14 920 millió koronát, vagyis 14,5 százalékkal többet fordítunk, mint a múlt évben. A tüzelőanyag-alap fejlesztésére fordított költségek 8,4 százalékkal, az energetikára és vízgazdálkodásra fordítandók 14,7 százalékkal, a kohóiparra 25,5 százalékkal, a vegyiiparra 10,6 százalékkal és a gépiparra fordítandó költségek 15,2 százalékkal lesznek nagyobbak. Annak szükségességét, hogy biztosítsuk az építőanyag-termelés és az építkezési munkák terjedelme gyors ütemű növelését összhangban a beruházási építkezésekkel kapcsolatos nagyvonalú feladatokkal — beszámítva a lakásépítkezéseket is — kifejezésére juttatja az Építészeti Minisztérium vállalatai számára előirányzott kiadások jelentős mértékű növekedése. Ezek a kiadások 41,3 százalékkal lesznek nagyobbak. A közszükségleti ipar és az élelmiszeripar fejlesztésére 3929 millió koronát fordítunk. A közszükségleti ipar beruházásaira szükséges kiadások 21,6 százalékkal lesznek nagyobbak. A közlekedésre fordítandó kiadások 7 százalékkal, ebből a beruházásokra fordítandók 16,7 százalékkal lesznek nagyobbak. Az irányítás, a tervezés és a pénzellátás terén foganatosított új intézkedések lehetővé teszik, hogy a vállalatok maximálisan érdekelve legyenek saját forrásaik teljes, mérvű kihasználásába!? nemcsak az általános kiadásokra szükséges "pénzellátást illetőleg, hanem a vállalatoknak a távlati tervek szerinti tartós fejlesztése érdekében is. A terv szerint az ipari és az építészeti vállalatok új saját forrásai pénzben kifejezve 12 000 millió koronát tesznek ki. Ezeket a hatalmas decentralizált forrásokat az egységes állami pénzügyi források szerves részeiként igen felelősségteljesen és az egész társadalom érdekeivel összhangban kell kihasználni. A saját források helyes kihasználása csak a vállalatok fejlesztésének hosszú időre szóló koncepciója alapján kidolgozott komplex módszer alkalmazásával lehetséges. A munkatermelékenység A munkatermelékenység iparunkban az 1958. év folyamán a dolgozók munkatörekvése következtében a tervben előirányzott 4,6 százalék helyett 7,4 százalékkal fokozódott. A munkatermelékenységnek ez Idén 7 százalékkal, az építészetben 9.9 százalékkal kell növekednie. A munkatermelékenység további növelése érdekében még több eszközt fordítunk a műszaki fejlesztésre és a kutatás céljaira. Az irányítás új elvei a mü- I szaki fejlesztést és a kutatómunkát közelebb hozzák a termeléshez, érdekeltté teszik a vállalatokat abban, hogy saját -forrásaikat hatékonyan használják fel a műszaki fejlesztés céljaira. A vállalatok maguk döntik el, hogy költségeikből mennyi eszközt fordítanak kutatási munkákra és fejlesztésre. Az állami költségvetés eszközeiből ezenkívül 1995 millió koronát fordítunk a tudomány és a kutatási munkák fejlesztésére. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a munkatermelékenység növelése és az életszínvonal emelése elsőrendű feladataként a munkásbérrendszerek átépitését tűzte ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az életszínvonal emeléséhez vezető további utakról szóló leveléről folytatott vita megerősítette, hogy a dolgozók így értelmezik ezt a feladatot. E téren ismét kifejezően megnyilvánul pártunk és népünk egysége. Munkásosztályunk pártunk vezetésével szívügyének tekinti e feladat megoldását. A munkatermelékenység növelésének, a munka szerinti szocialista díjazás elve következetesebb érvényre juttatásának, valamint annak fontos eszköze, hogy a dolgozók és a vállalatok fokozottabb mértékben ieg.venek érdekelve a termelékenység gyors ütemű és tartós növelésében, azok az újonnan bevezetett, hosszú időre érvénves normatívák, melyek szabályozzák a munkatermelékenység növekedése és a t á:'agbérek emelkedése közötti arányt, továbbá a prémiumalap hosszú (dőre •;';•»vas normatívái is. Az irányítás, a tervezés és a pénzellátás terén foganatosított új intézkedések az anyagi érdekeltség és a szocialista öntudatosság szüntelen elmélyítésének egybekapcsolódásán alapszanak. A szocialista demokrácia elmélyítésével a munka erkölcsi ösztönzői a munkatermelékenység növelésének egyre fontosabb tényezőivé válnak. A szovjet nép gyönyörű példaadása által ihletett dolgozóink kibontakoztatják a szocialista munkaverseny új, magasabbrendű formáit, még jobban elméivltlk a szocialista munkamódszereket és a szocialista munkabrigád megtisztelő cím adományozásáért versenyeznek. A szovjet tudomány és technika világtörténelmi jelentőségű vívmányai és a ' kommunizmus építésének nagyszerű tervei óriási segítséget nyújtanak népünknek a szocializmus építésében, az ütem meggyorsítására serkenti dolgozóinkat, valamint arra, hogy hazánk nagyobb mértékben vegyen részt a kapitalizmussal folytatott versenyben. A gazdaságosság fokozása A múlt évben az ipari vállalatok 82%-ka nagyobb mértékben csökkentette a költségeket, mint ahogy azt a terv előírta. Egy korona értékű termelés költségei 91,99 fillért tettek ki és 1,32 fillérrel voltak kisebbek, mint ahogy azt az állami terv megszabta. A dolgozóknak arra irányuló törekvése, hogy minden egyes munkahelyen feltárják a takarékossági forrásokat és minden fillérrel, kilogrammal és másodperccel számoljanak, fokozta a népgazdaság hatékonyságát és hozzájárult a nyereség tervének magas túlszárnyalásához. 1959. évi feladatunk, hogy a költségeket az iparban összehasonlítható alapon 2,7%-kai csökkentsük. A költségek ezen csökkentésével a nyereség tervezett növekedésének 74,3%át biztosítjuk. A nyereség ezen növelése az egész társadalom, minden egyes dolgozó, vállalat és nemzeti bizottság érdeke. Ezt az érdekeltséget nagymértékben elmélyítik az irányításban, a szervezéjben és a pénzellátásban foganatosított intézkedések. Az irányítás terén foganatosított új intézkedések jelentős mértékben megerősítették az üzemen belüli önálló elszámolásnak, mint a gazdaság fokozása eszközének gazdasági funkcióját. Minderi egyes dolgozó részvételének legszélesebbkörű fokozása a vállalatok és népgazdaság problémájának megoldásában megköveteli, hogy a vállalatok fokozott hatáskörét és felelősségét az üzemen belüli önálló elszámolás további elmélyítésével következetesebben érvényesítsék és vigyék át a vállalatok keretében az üzemekre, a műhelyekre és. minden egyes munkahelyre. Beruházási építkezés A népgazdaság fejlesztése ütemének további fokozására irányuló erőfeszítés megnyilvánul a beruházási építkezésre fordított eszközök folyamatos fokozásában. 1948-tól 1958-ig a beruházásokra 240 milliárd koronát fordítottunk. Szlovákia építésére 73 milliárd koronát fordítottunk. Ezt az ütemet tovább fokozzuk. A harmadik ötéves tervben a beruházási építkezés kiadásait több mint 300 milliárd koronára tervezzük és ebből Szlovákiára több mint 90 milliárd korona jut. 1959-ben az állami beruházásokat 12,

t százalékkal növeljük. Még nagyobb mértékben növeljük a beruházásokat főképp a kohászat, a vegyiipar és az építkezés terén. (Folytatás a 3. oldalon) ŰJ SZŐ 2 + 1959. február 20.