Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-14 / 44. szám, szombat

Világ tnoletdriai, egyesülletek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. február 14. szombat 50 fillér XII. évfolyam, 44. szám Növeljük a földek termőerejét Csehszlovákia Kommunista Pártjának kerületi aktívái az SZKP XXI. kongresszusának eredményeiről Pártunk Központi Bizottságának az életszínvonal tartós emeléséről szóló levele fölött lefolyt országos vitában sok szó esett a mezőgazdasági termelés növelésének kérdéseiről. Sok hozzászólás, észrevétel és javaslat hangzott el e kérdéssel kapcsolatban, ami érthető és indokolt is, mivel a mezőgazdasági termelés nem kielégítő állapota, a mezőgazdasági termelés szüntelen lemaradása a szükségletek mögött semmiesetre sem szolgálja az életszínvonal emelését, ellenkezőleg, annak fékezöjévé válik. Viszont ebbe belenyugodni, ezt a körülményt egyszerűen tudomásul venni semmiesetre sem lehet. Nem i lehet mégpedig azért, mivel megvan minden feltétele annak, hogy a mezőgazdasági termelést záros határidőn belül, a kívánalmaknak megfelelő színvonalra emeljük. Éppen az a körülmény, hogy a mezőgazdasági földterületnek immár háromnegyed részén nagyüzemi gazdálkodás folyik, hogy a falvak döntő többségében tért hódított és j gyökeret vert a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás gondolata, hogy ; a szövetkezeteknek az állam min- i den tőle telhető segítséget megad, mindez olyan feltételét és lehetőségét jelenti a mezőgazdasági termelés növelésének, aminek nem majd, valamikor és évek múltán, hanem rövid időn belül kézzelfogható módon meg kell mutatkoznia, illetve aminek már az elmült évek során meg kellett volna mutatkoznia. A Központi Bizottság levele fölött lefolyt országos vitában nem egy gátló körülményre mutattak rá, amelyek — az említett kedvező feltételek és lehetőségek ellenére is — akadályozzák a mezőgazdasági termelés növelését. Lényegbevágó megjegyzések és észrevételek voltak ezek, amelyek közül elég azt felemlítenünk, hogy a szövetkezetekben a gabonatermés nagyobbik részét még mindig a • tagok szükségleteinek a kielégí- 1 tésére fordítják, s csak a kisebbik rész kerül állami beadásra. Kétségtelen, ha a szövetkezetekben megszívlelik ezeket az észrevételeket és kiküszöbölik a felemlített hibákat — amelyekre már pártunk XI. kongresszusa is rámutatott — gazdálkodásukban, a szövetkezetek megszilárdításában igen jelentős előrehaladást érhetnek el. Ámde éppen a XI. kongresszus határozatából kiindulva azt kell megállapítanunk, hogy a szövetkezetekben a lehetőségek ellenére, sajnos még nagyon keveset törődnek s kevés gondot fordítanak magára a földre, amelyre pedig egész létük és ténykedésük épül. A Központi Bizottság levele fölött lefolyt országos vitában és az EFSŽ-ek IV. kongresszusát meg"lőzo vitában is alig esett szó ar•ól, hogy mezőgazdaságunk csak akkor teljesítheti a rá háruló feladatokat, csak akkor növelhető a mezőgazdasági termelés, ha megjavítjuk és fokozzuk a földek termőerejét, ha a földeket olyan állapotba hozzuk, hogy valóban megteremjen rajtuk a több. A mezőgazdasági termelés növelésére számunkra csak egyetlen járható és célhoz vezető út van, ez pedig a földművelés belterjességének fokozása, a belterjes gazdálkodás. Abból kell kiindulnunk és azt kell állandóan szem előtt tartan-mk, hogy nekünk nincsenek végeláthatatlan, millió és millió hektárnyi kiterjedésű szűzföldjeink, amelyeket művelés alá vehetnénk s így növelhetnénk a mezőgazdasági termelést. Lehetőségeink korlátozottak, mi csak arra a szántóföldre számíthatunk, ami és amennyi van. Amennyi van, annyi van, az már több nem igen lesz, mert nem is lehet, legfeljebb azzal a néhány tízezer hektárral, amit erre rétek és legelök feltörésével nyerhetünk. Am ez a menynyiség országos viszonylatban elenyésző csekélység, ami — hogy úgy mondjuk — nem ránt ki bennünket a „csávából". Ámde ez a körülmény, az, hogy szántóföldterületünk korlátozott, hogy tovább nem növelhető, azt jelenti-e, hogy akkor most már ennek megfelelően korlátozottak a mezőgazdasági termelés növelésének lehetőségei is, hogy a mezőgazdasági termelésben lényegében meg kell rekednünk azon a szinten, ahol most vagyunk ? Erre a kérdésre a leghatározottabb nem-mel kell felelnünk. Miért? Több oknál fogva is. Elsősorban is a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok még korántsem nyújtották azt, amire a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeket adott, vagyis a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket a termelés növelése érdekében még megközelítőleg sem használták ki. Ebből kifolyólag és másodszor egyáltalán nem éltünk még annak lehetőségével, amit a földek termőerejének növelésével nyerhetünk. Mert igaz és való az, hogy szántóföld-területünk korlátozott, hogy éppen ezért a termelés növelése érdekében nem terjeszkedhetünk hoszszában és szélességben, ám terjeszkedhetünk és — ha úgy tetszik — igen lényegesen növelhetjük termőföldjeink és általa a mezőgazdasági termelést a talaj javításával, a föld termőerejének növelésével. A leghelytelenebb dolog volna azt állítani, hogy nálunk a hektárhozamok a termelés csúcsát jelentik. Ezt még azokban az országokban és helyeken sem mondhatják el, ahol a mezőgazdasági termelés jobb, a hektárhozamok lényegesen nagyobbak a miénknél. Különben erre nálunk is, számtalan helyen és esetben maga az élet, a valóság, az elért hektárhozamok cáfoltak rá. Az elmúlt években a gabonafélékből nem egy helyen elért 40—50 métermázsás hektárhozamok, a majd hogy nem általánosnak mondható 30—35 mázsás hektárhozamok nem a véletlen szülöttei voltak. Ha termett, akkor nem azért termett annyi, mert ott, azon a helyen valami különlegesen kedvező időjárás volt, hanem azért, mert az a föld, amely ezt a kiváló termést hozta, olyan trágyázást és olyan művelést kapott, amely aztán lehetővé tette az ilyen termés elérését. Semmiféle csoda, semmi rendkívüli eset nem történt, csupán az, hogy a föld azt és annyit adott yissza, amit és amennyit a földbe belefektettek. Hogy ha az ember ezeken a helyeken az iránt érdeklődött, hogyan, miképp érték el ezt a kiváló termést, akkor elmondták, hányszor és hogyan, mily mélyen szántottak, mennyi és milyen trágyát használtak. Igaz, sem a trágyázás, sem a talajművelés nem a megszokott volt, viszont az eredmény, a termés sem az volt. Ezek a földek még egyszer annyit, vagy még annál is többet teremtek, mint a többiek. Nem arról van szó, hogy most már olyan követelményt állítsunk fel, hogy minden hektáron 30—40 Február 12-én és 13-án megrendezték hazánk valamennyi kerületében Csehszlovákia Kommunista ^ Pártjának kerületi aktíváit. Az aktívák a politikai, ^ gazdasági és kulturális tevékenység valamennyi sza^ kasza funkcionáriusainak legszélesebbkörű részvéteelével zajlottak le. A Szovjetunió Kommunista Pártja ^ XXI. kongresszusának lefolyásáról és eredményeiről ií a politikai iroda tagjai és póttagjai, Csehszlovákia | Kommunista Pártja küldöttségének az SZKP XXI. ^ kongresszusán részt vett tagjai, a CSKP KB titkárai, ^ az SZLKP KB irodájának tagjai, és az SZLKP KB $ titkárai mondottak beszámolókat. | A prágai városi és kerületi pártbizottság együttes ^ aktíváján, melyen mintegy 15 ezer funkcionárius ^ vett részt, Antonín Novotný elvtárs, a České Budé^ jovice-i kerületi aktíván Zdenék Fierlínger elvtárs, ^ Plzeňben Viliam Široký elvtárs, Karlovy Varyban ^ Vratislav Krutina elvtárs, Üstí nad Labemben Rudolf ^ Barák elvtárs, Liberecen Václav Kopecký elvtárs, ^ Hradec Královén Ľudmila Jankovcová elvtársnő, |Pardubicén Otakar Šimúnek elvtárs. Jíhlaván Oldŕich ^Černík elvtárs, Brnóban Jaromír Dolanský elvtárs, $ Olomoucban Vladimír Koucký elvtárs, Ostraván és ^ Gottwaldovban Jiŕí Hendrych elvtárs, Bratislavában ^ Karol Bacílek elvtárs, Nyitrán Jozef Kríž elvtárs, ^ Banská Bystricán Pavol Majling elvtárs, Žílínán ^František Dvorský elvtárs, Kassán Jozef Lénárt | elvtárs és Prešovon Rudolf Strechaj elvtárs mondott ^ beszédet. ^ Az aktívákon összesen 43 ezer funkcionárius vett ^ részt. Viharos lelkesedéssel fogadták a megingathatatlan nemzetközi proletár szolidaritás azon forró w elvtársi üdvözleteit, melyeket az aktívák résztvevőinek a kongresszus szovjet és külföldi küldötteitől a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjától és a Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottságától hoztak. A résztvevők feszült figyelemmel hallgatták végig a beszámolókat, melyek rámutattak az SZKP XXI. kongresszusának történelmi jelentőségére a nemzetközi kommunista mozgalom fejlesztésében. Egyidejűleg elemezték azokat az óriási távlatokat, melyeket az SZKP XXI. kongresszusa nyitott meg a Szovjetunió továbbfejlesztésének gigantikus hétéves tervével a kommunizmus felé vezető úton. Az aktívákon egyhangú helyesléssel elfogadták azokat az elveket, melyek rámutattak miként kell további munkánkban kihasználnunk az SZKP XXI, kongresszusának eredményeit és következtetéseit, melyek a tanulság hatalmas forrásai és határtalanul megerősítenek bennünket a szocialista építő munka befejezésével kapcsolatos feladatok megvalósításában. Az aktívák lefolyása rámutatott arra, hogy pártunk és dolgozó népünk mily nagy lelkesedéssel veszi tudomásul a Szovjetunió Kommunista Pártja, tapasztalt tanítónk és a .nemzetközi kommunista mozgalom élcsapata XXI. kongresszusának eredményeit. Az aktívákat a megingathatatlan proletár nemzetköziség, az SZKP és a Szovjetunió — a kommunizmus építője iránti hűséges barátság és elvtársiasság szelleme hatotta át. Az aktívák kifejezésre juttatták azt a szilárd elhatározást, hogy következetesen teljesíteni akarjuk Csehszlovákia XI. kongresszusának határozatait. jNagy mű építésére A szocialista munkabrigád címért versenyeznek készülünk § Ostrava szakembereket képez ^ a Keletszlovákiai Kohómü 1 szamara S (CTK) - A kassai kerület több V ^mint ezer fiatal dolgozója Ostrava X ^ vidékén sajátította el szaktudását, í ^ hogy hathatósan részt vehessen a $ ^ Keletszlovákiai Kohómű építésében, i i Ezen ifjak közül 780-an a vítkovicei ^ Klement Gottwald Vasmüvek kohá- '> feszati szerelő-mühelveiben tanulják a > hegesztést, a lakatos- és más szak- * $ munkát. Terv szerint ez idén tovéb- y ^bi 1060 dolgozót küldenek az ostra- }j ^vai vidékre. Januárban az ostravai <> ^kohászati üzemekben a kassai ke^rület száz dolgozója kezdte látogatni ^a hároméves iskolát. A prešovi kerü- i ^ Ietböl 316 dolgozó tanul Ostraván, J Az Ostraván végzett első negyven ^ szakember már a humennéi kapron- í 5 gyár szerelési munkálatait végzi 1 A prágai mozdonycsarnokban az SZKP XXI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások maradéktalan teljesítéséért folyó mozgalom élére azok a kollektívák állottak, amelyek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. Képeinken két ilyen csoportot mutattunk be. A baloldali képen a Kiváló Munkáért kitüntetés viselőit, a V. Heller vezette csoportot láthatjuk munka közben. Lenti képünkön az F. Rüiek vezette mozdonyjavító csoport tagjai láthatók, akik 6,7 százalékkal teszik olcsóbbá a mozdonyok javítását. Minden dolgozó szaktanfolyamon növeli tudását és a politikai gazadságtant tanulmányozza. B. Krejčí (ČTK) felv. MINDENKI i új munkamódszer szerint o i (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Fel^ kelés 15. évfordulója előtt a Banská ^Bystrica-i Slovenka munkahelyein 5 Bővítik a strážskei I Chemko-t A Keletszlovákiai Kohómű terve- { Š terjed a „Mindenki új munkamód- zett építésével kapcsolatban tovább ^ szer szerint" mozgalom. A csévéző-, bővítik a strážskei Chemko-gyárat.) ^ kötő- és szabászműhely valamennyi Á beruházási feladat szerint Í965-ig < ^dolgozónője elsajátította Lídia Kora- a kokszolásnál keletkezett gáz fel-) ^ belnyiková szovjet újító munkamód- dolgozására szolgáló épületek egész Í J szerét és személyi takarékossági sora épül itt. A legközelebbi hóna- ( ^számlát nyit. A kötőműhelyben Csut- pókban megkezdik a műtrágyagyár í ^ kih módszere szerint 0,2 százalék- építését. A strážskei Ohemko-üzem { ^ kal akarják javítani a készítmények új építményeinek költségei féknilfc minőségét. üárd koronára rúgnak. S mázsás, vagy még ennél is nagyobb rekordterméseket érjünk el. Nem, — sajnos ettől még meszsze vagyunk. Ellenben arról van szó, s a felhozott példák azt bizonyítják, hogy a talaj termöerejénejc fokozása által minden lehetőségünk megvan a mezőgazgazdasági termelés növelésére. Am, ha így van, ha a szövetkezeti tagok tudatában vannak annak, hogy a földtől csak azt és csak annyit várhatnak, amit és amenynyit a földbe belefektettek, akkor miért nem fordítanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot a földre, miért nem fektetnek bele, hiszen a költségek, a munka a termés növekedése által bőségesen viszszatérülne? Hiszen éppen ez az a kérdés, ahol lényegbevágó változást kell elérnünk, amelyet rövid időn belül meg kell oldanunk. A szövetkezetekben és minden gazdaságban el kell érni, hogy gondoskodásunk középpontjában a föld álljon. Hoqy » írások. 1 a gazdaság fejlesztésére fordított összegek elsősorban és 'mindenek előtt a talajjavítást, a föld termőerejének növelését szolgálják. Ez, a föld az alap, a minden, erre épül a szövetkezetek egész ténykedése és léte, ennek az állapota szabja meg lényegében azt is, milyen lesz a munkaegység értéke. Elemi követelmény hát, hogy a szövetkezetek ennek megfelelően bánjanak és törődjenek a földdel. Az élet, az eddigi gyakorlat sajnos mást, majd hogy nem az ellenkezőjét mutatja. Nem titok, államunk súlyos összegeket, milliókat és milliárdokat fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Am ha az egyes szövetkezetekben utána néznénk annak, (hogy a súlyos beruházásokból níily összegeket fordítottak a föld feljavítására, sajnos, nagyon kedvezőtlen képet kapnánk. Kiderülne, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére, a mezőgazdasági térmelés növelésére fordított összegeknek es-sk egy kis része szolgálja a talaj termőerejének növelését. Márpedig ez fordított sorrend, helytelen eljárás, amely szükségszerűen megbosszúlja magát. Hiába lesznek a szövetkezeteknek modern, korszerű istállóik, dohányszárítóik és sok más egyéb berendezésük, ha a termőföldet elhanyagolják, ha a földek erőállapota kimerül, a hektárhozamokat nem növelni, de legjobb esetben is csak a régi szinten tudjuk tartani. Ez nem az előrehaladást, a mezőgazdasági termelés fellendülését és a nép életszínvonalának az emelkedését szolgálja. Éppen ezért ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell s el kell érni, hogy a szövetkezetek és minden, mezőgazdasággal foglalkozó és azzal kapcsolatban lévő szerv és ember figyelmének és törekvésének középpontjában a földről való gondoskodás álljon. Ogy tekintsünk a földre, s úgy gondoskodjunk ró* mint éltető anvánkról.