Új Szó, 1959. február (12. évfolyam, 31-58.szám)

1959-02-14 / 44. szám, szombat

A Szovjetunió magával ragadó példát mutat a többi szocialista országnak és az egész haladó emberiségnek ANTONÍN NOVOTNÝ elvtárs beszéde a CSKP funkcionáriusainak prágai aktíváján Elvtársak! Éppen ma egy hete ért véget Moszk­vában a Szovjetunió Kommunista Párt­jának rendkívüli XXI. kongresszusa, amelyet joggal neveznek a kpmmu­nizmus építői kongresszusának. önöknek, pártunknak és Csehszlo­vákia egész népének a kongresszus szovjet és külföldi küldötteinek elv­társi, forró üdvözleteit hozzuk. (Hasszan tartó taps). Harcos üdvözle­teit küldte el a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja és Hruscsov elv­társ vezette lenini Központi Bizott­sága. (Hosszan tartó taps).. Tolmá­csoljuk önöknek valamennyi szovjet ember üdvözletét, akiket áthat a tör­hetetlen nemzetközi proletár szolida­ritás, a szocialista építésünk befeje­zésének nagy müve iránti rokonszenv és támogatás. (Hosszan tartó taps). A XXI. kongresszus rendkívüli fon­tosságát mutatja az a széleskörű visszhang, amelyet az egész világon keltett. Számunkra, kommunisták szá­méra mérhetetlen erősítést és tanul­ságot jelent az ember javáért és békés életéért folyó harcunkban és munkánkban. Valamennyi ország dol­gozói örömmel fogadták e tanácsko­zást és eredményeit. Az egész világ munkásosztálya örömmel fogadta azt a tényt, hogy a Szovjetunió a közel­jövőben nemcsak utóiéri de túl is szárnyalja a legfejlettebb tőkés or­szágot - az USÁ-t és hogy a terme­lés terjedelmét illetőleg biztosítja a szocializmus abszolút fölényét a kapi­talizmus fölött, és így reális lehető­ségek nyílnak arra, hogy a hábo­rúkat kiküszöböljük a nemzetek éle­téből. (Hosszan tartó taps). A szocialista világnak e távlatait — természetesen más érzésekkel — figyelemmel kisérik a tőkés mágná­sok is. Nem rég volt az, hogy a szocializmus ellenségei kigúnyolták a szovjet ötéves terveket s lázálom­nak, irreális álmodozásnak nevezték. Az élet azonban oly leckét adott ne­kik, hogy ma a kommunizmus meg­rögzött ellenségeinek is bele kell nyugodniok abba, hogy a Szovjetunió hétéves terve rendíthetetlenül valóra válik. Az örömteli jövő távlata a tőkés gazdaság egyhelyben topogásá­hoz viszonyítva az imperialisták tá­borában gyűlöletet, idegességet és in­gerültséget váltott ki. A XXI. kong­resszus gyönyörű tanúbizonyságot tett korszakunk azon legjelentősebb tényéröl, hogy egyre nyilvánvalóbb a a szocializmus rohamosan fejlődő vi­lágerőinek fölénye a kapitalizmus fölött. Ez a fejlődés szüntelenül meg fog gyorsulni azzal párhuzamosan, hogy a Szovjetunió XXI. kongresszu­sának határozatait mily ütemben lép­tetik életbe. A kongresszus által ki­tűzött politikai, gazdasági eszmei és elméleti célok megvalósítása új, vi­lágos távlatokat nyit o szocialista tábor országai és az egész nemzet­közi forradalmi mozgalom előtt. Dolgozó népünk a kongresszus kö­vetkeztetéseit egyértelmű helyeslés­sel fogadja, ami megnyilvánul épitő tevékenységében is. Kifejezésre jut­tatják ezt üzemeink, EFSZ-eink és más munkahelyeink munkafelajánlásai is. Ez további kifejező bizonyíték arra, mily közel áll népünkhöz mind­az, ami a testvéri Szovjetunióban történik, további fejlődése, távlatai és jövője mily elválaszthatatlanul Összefügg azzal, amit köztársaságunk­ban mi valósítunk meg. És a XXI. kongresszus lefolyása teljesen meg­erősíti bennünk, hogy pártunk XI. kongresszusának a szocialista építés befejezéséről hozott határozata he­lyes és éppen azokat a feladatokat tartalmazza. ame!ye!:et teljesítenünk kell, hogy mi is a legrövidebb törté­nelmi idő alatt tovább haladjunk világos célunk - a kommunizmus építése felé vezető úton. (Taps). Elvtársak, Hruscsov elvtárs » Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kongresszusán mon­dott záróbeszédében kijelentette: „Évszá­zadok telnek el, de sohasem homályosul el hós! korszakunknak — a szocializmus és kommunizmus építése korszakának di­csősége I" (Taps.) A XXI. kongresszus eredményeinek láttán Joaosan tesszük fe* a kérdést, miiven hely Illeti meg a kong­resszust i Szovjetunió Kommunista Pártla és íz egész nemzetközi kommunista mor­ga'om fejlődésében. E kérdésre választ sd mind a Szovjet­unió eddigi történelmi fejlődése, mind­pedlg a XXI. kongresszus által kitűzött nagyszabású program. Míg a második világháború előtt törté­nelmi győzelmet Jelentelt a szocializmus felépítése, a XXI. kongresszus a marxiz­mus-leninizmus új diadalának tanulság­tétele: a Szovjetunió fejlődésének ÚJ sza­kaszába, a kommunizmus kibontakozó épitesének szakaszába lép. (Taps.) Ezt a feladatot azért tűzhették kl, j mert a Szovjetunió Kommunista Pártja I a XX. kongresszuson határozott lépése- j ket tett marxizmus-leninizmus alkotó \ érvényesítésére a társadalmi élet minden terén, erélyesen fellépett az előző Időszak I fogyatékosságai ellen és egyben kitűzte j a kommunizmusba való fokozatos átmenet | irányvonalét a Szovjetunióban. A világ I forradalmi erői előtt felmerlllt égető kér- j dések bátor megoldásával a XX. kong­resszus egyenes és világos utat nyitott a marxi-lenini eszmék újabb győzelme fele. A XX. kongresszus megmutatta a szocialista demokrácia továbbfejlesztésé­nek és elmélyítésének útját és az em­beri kezdeményezés beláthatatlan forrá­sait tárta fel. amelyek egyre hatéko­nyabban nyilvánulnak meg a dolgo/Ak részvételének fokozásában, a szocialista állam Irányításában és a népgazdaság Igazqatásában. A békés egymás mellett élés lenini gondolatainak új aktív érvé­nyesítésével a Jelenlegi feltételek között és azzal, hogy merészen békés verseny­re hívta fel a tőkés világot, hatalmas mértékben támogatta a népek harcát • tartós békéért, a szabadságért. Új távla­tokat tűzött e harc elé azzal a követ­keztetéssel, hogy a háború többé nem sorszerűen elkerülhetetlen és egyúttal emelte a szocialista országok, a szocia­lista gondolatok tekintélyét sok-sok or­szágban. A XX. kongresszus eredményei a for­radalmi stratégia és taktika kérdéseiben új következtetésekkel gazdagították íz egész nemzetközi forradalmi munkásmoz­galmat és megerősítették eszmei és ak­ciós egységét. Egyben fokozták minden egyes kommunista párt felelősségét azért, hogyan képes felhasználni ezeket a? eredményeket, továbbfejleszteni és ér­vényesíteni a gyakorlatban. Ezeket szem előtt tartva újból vissza kell térni az 1956. évi tapasztalatokhoz. Akkor a tő­kések nagyon Jól megérezték a nagy veszélyt, amelyet a XX. kongresszus gon­dolatainak megvalósítása jelent kizsák­mányoló rendszerük további fennállása szemponjtából. Minden erejüket mozqó­sitották, hogv e gondolatokat megha­misítsák, visszaéljenek velük és dühödt kommunistaellenes uszítást fejtsenek kl. Annál élesebben kell elítélni a jelenkori revizionisták áruló szerepét, akik az Im­perializmus legaljasabb eszközévé váltak v tervek megvalósításában. Céljukat, me­lyet maguk elé tűztek, hogy szétzúzzák a szocialista országok egységét, bizalmat­linságot keltsenek a Szovjetunióval szem­ben, gyöngítsék és bomlasszák a nemzet­közi forradalmi erők egységét — nem érték el és szépventeljes csődöt mondot­tak. Nem sikerült összetákolnlok az új­kori mezbe öltözött trójai lovat. E korszak szemszögéből, amelynek te­tőfokát a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa jelentette, ítéljük meq a ml pártunk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja tevékenyséflét Is. És taní­tónk, a testvéri szovjet párt legutóbbi kongresszusának eredményei újból meg­erősítik, hogy pártunk helyesen értel­mezte és következetesen érvényesítette a XX. kongresszus következtetéseit, azok offenzív szellemében mint a kommu­nizmus új erőinek felsorakozóját. (Taps.) Ezért jogosan mondtuk a múlt na­nokban Moszkvában, hogy az utóbbi Idő­ben véflzett munkák eredményei teljesen azokra a következtetésekre támaszkodnak, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártla XX. konflresszusábó! vontunk le. Pártunk tevékenyséoéből sikerült eredmé­nyesen kiszorítanunk azon helytelen for­mák és módszerek maradványait, ame­lyeket a múlt Időkben vittek be a párt­ba. Mögöttünk van a szerénytelenséq é» nagvzás Ideje Is. A párt megszilárdította eszmei egységét, sokkal szorosabban kap­csolódott a munkásosztályhoz, a dolgo­zók életét éli és sokoldalúan kibonta­koztatja kezdeményezésüket. Igen, elvtársak, sokat tanultunk i XX. konqresszustól. Ezért XI. kongresszusun­kon is közvetlenül célul tűzhettük kl a szocialista építés befejezését Csehszlo­vákiában. (Taps.) Készek vagyunk — bizonyára mlndannyiok szivéből beszélek — hasonló módon eljárni a XXI. kong­resszus következtetéseinek érvényesítésé­nél is és azokat hazánkban úgy alkal­mazni. hogy még jobban meggyorsítsuk e célunk megvalósításának ütemét. (Hosszan tartó taps.) Éppen a XX. kongresszus irányvonalának követke­zetes megvalósítása teremtett meg min­den belső és nemzetközi feltételt ahhoz, hoqy a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXI. kongresszusa már három év múltán előterjeszthette a kommunizmus építésének gyakorlati programját. (H o s z­szan tartó taps.) Ez egyben mefl­mutatja mily óriási alkotó munkát vég­zett az utóbbi Időben és végez továbbra is a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottsága. (Taps.) A Szovjetunió alapvető gyakorlati fel­adatalt a legközelebbi Időszakban a kom­munizmus anvagl-mflszaki alapjának megteremtése, a szocialista termelőerők új, hatalmas fellendítése. A szovjet kom­munisták ezt szem előtt tartva, kezdik i meg további munkájukat. Ezt teljes mér­tékben fqazolta a XXI. kongresszus ha­tártalanul qazdifl, tettekre serkentő és termékeny vitája, mely közvetlenül az Uzeml küldöttek felszólalásaiban tükrözte a dolgozók rohamosan növekvő kezdemé­nyezését és aktivitását. A. XXI. kongresz­szuson teljes mértékben szóhoz jutott korunk tudománya is, mely maradvktfip­nul a kommunizmus .és a dolgozó nép boldog jövőjének biztosítását szolgálja és amely hathatós segítséget nyújt a termé­szet törvényeinek elsajátításában, vala­mint a technika legkorszerűbb találmá­nyainak a gyakorlati életben való gyors érvényre Juttatásában. A XXI. kongresszus eredményei bizonyítják milyen új győ­zelmeket ért el a Szovjetunió Kommu­nista Pártja az emberi társadalom fejlő­dése törvényeinek felismerésében és cél­tudatos kihasználásában. Ezek a győzel­mek megsemmisítő vereséget mérnek a revizionista álelméletre, amelyeket a vak ösztönösség vezet és vereséget mérnek a szociáldemokrata reformizmusra is. A kibontakozó kommunista építés prog­ramja mérhetetlen erővel leplezi le az elavult tőkés rendszer hanyatlását, amely már kimerült és semmit sem képes szembe állítani a kommunizmus emberi, élő eszméivel. A szovjet társadalom, amely mesterséges holdjaival és űrraké­tájával megnyitotta az emberiség előtt a világűrbe vezető utat, magával raga­dó péidát mutat a többi szocialista or­szágnak és az egész haladó emberiség­nek. Az elért sikerek és a kommunista épí­tés nagy távlatainak fényében még Job­ban kidomborodik Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin, Sepllov és a többiek pártellenes csoportjának szánalmas frak­ciós tevékenysége, amellyel mefl akarták hiúsítani a XX. kongresszus Irányvona­lának teljesítését és meg akarták aka­dályozni a legfontosabb intézkedések fo­ganatosítását a gazdasági, a bel- és kül­politika terén. Elvtelen politizálókként intrlkáltak a párt egysége és fő irány­vonala ellen. Megérdemelt szigorúsággal és egységesen ítélte el eljárásukat a kongresszus valamennyi küldötte. A kibontakozó kommunista építés prog­ramjának megvalósításához a Szovjetunió Kommunista Pártja egységesen, szilárdan felzárkózva Központi Bizottsága köré, lát hozzá és ez a fő biztosítéka újabb qyőzclmelnek azon a merész úton, ame­lyet számára a XXI. kongresszus hatá­rozatai jelöltek meg. A szovjet nép bi­zalma és hite a Szovjetunió Kommunista Pártjában óriási. A párt feltétlen tekinté­lye további győzelmeinek záloga. (Hosszan tartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán megtárgyalt és jóváhagyott népgazdaságfejlesztési hétéves terv páratlan a történelem­ben mind történelmi jelentőségét, mindpedig feladatainak nagyságát és merészségét tekintve. A hétéves terv alapján a Szovjet­unió ipari termelésének terjedelme 1965-ben az 1958-as évhez viszonyít­va kb. 80 százalékkal növekszik. A hétéves terv teljesítése azt fogja jelenteni, hogy a Szovjetunió hozzá­vetőleg eléri az 1940. évi ipari ter­melés hatszorosát és 1913. évi ter­melés 75-szörösét. A hétéves terv továbbra is gondoskodik a nehéz­ipar elsődleges fejlesztéséről. Ez va­lamenyi ipari ágazat, a mezőgazda­ság tartós fellendülésének és a dol­gozók életszínvonala emelkedésének egyedül helyes útja. A hétéves terv a kommunizmus anyagi-műszaki alapja felépítése leg­főbb feltételének tartja az egész népgazdaságban a' további műszaki haladás biztosítását. A Szovjetunió a műszaki fejlődés és a termelés automatizálása terén már ma világ­viszonylatban az első helyek egyikén áll. A szovjet ipar magas műszaki színvonaláról meggyőződött küldött­ségünk is a moszkvai Ordzsonikidze Üzem meglátogatása alkalmával, amelynek termelése teljesen auto­matizált termelési vonalakon folyik. A termelési folyamatok automatizá­lása alapvető változásokat eredmé­nyez a munka jellegében, emeli a dolgozók műszaki és kulturális szín­vonalát és megteremti a feltételeket a szellemi és a fizikai munka kö­zötti lényeges különbségek kiküszö­bölésére. Ennek ránk ösztönzőleg kell hatnia, hogy a mi fejlett gép­iparunk még jobban módosuljon azokhoz a követelményekhez, ame­lyeket a gépesítés fejlődése és a termelési folyamatok automatizálása megkíván. Ebben az értelemben kell majd következetesebben irányítani beruházási politikánkat és fogana­tosítani egyes intézkedéseket, hogy megyorsítsuk a műszaki fejlődést. Csak Igy tehetünk majd lényeges haladást hazánk termelő erőinek fejlesztésében. A hétéves terv teljes mértékben számít a Szovjetunió ke­leti terület felmérhetetlen termé­szeti gazdaságának kiaknázására. Erre fordítják a beruházások nagy részét, amelyek a hétéves tervben a három billió rubel szédületes ösz­szeget teszik ki. Ez az összeg kb. annyit tesz ki, mint amennyit a szov­jet hatalom fennállása óta ruház­tak be a népgazdaságba. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXI. kongresszusa nagy fel­adatokat tűzött a szovjet mezőgaz­daság elé is. Az 1959-1965-ös évek­re az 1958-as évhez viszonyítva, a mezőgazdasági termelés teljes ter­jedelmének 70 százalékos növekedé­sét tételezi fel. Azért állíthatott ily óriási feladatokat a szovjet mező­gazdaság elé, mert a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága következetesen és erélyesen leküzdötte a mezőgazdasági politika számos fogyatékosságát. Pártunk számára fontos tanulság, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép mily óriási kezdeményezést, politikai és szer­vező munkát fejtett ki a mezőgazda­sági termelés további fellendítésé­ért. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy két évvel ezelőtt, amikor Hrus­csov elvtárs leningrádi beszédében támogatta az élenjáró kolhozok fel­hívását az USA utolérésére a tej­és hús termelésben, az amerikai saj­tó világgá kürtölte, hogy ez remény­telen és csak propaganda az egész. Ez a „reménytelen propaganda" azonban már tényleg hússá és tejjé változott. A tej- és hústermelésben a Szovjetunió az USÁ-t nemcsak utolérte, hanem a legközelebbi évek­ben nagymértékben megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat e ter­mények egy főre eső termelésében is. (Taps). A szovjet állam az elmúlt öt év alatt a mezőgazdaságba- csaknem száz milliárd rubelt ruházott be. Az utóbbi évben a gép- és traktorállo­mások átszervezése és a gépek el­adása a kolhozoknak a technika jobb felhasználásában és a munkaterme­lékenység további emelkedésében nyilvánult meg. A Szovjetunió Kom­munista Pártja nagy figyelmet szen­telt a kolhozok és szovhozok szak­dolgozókkal való megerősítésének is. A párt határozatai alapján meg­kezdték a kolhozparasztok és az összes falusi dolgozók anyagi érde­keltsége elvének érvényesítését a mezőgazdasági termelés növelésében. Különösen nagyjelentőségű volt, hogy a Szovjetunió a kötelező beadások­ról áttérhetett a mezőgazdasági ter­mények egységes árakon való felvá­sárlására, amelyek az egyes terüle­tek szerint vannak meghatározva. Az egységes árak bevezetése haté­konyan elősegíti a termelés további szakosítását, az önköltségek csök­kentését és a munkatermelékenység fokozását. A termelőerők továbbfej­lődésével emelkedik a kolhozterme­lés társadalmasításának színvonala is. E téren nagy jelentőségű a kol­hozok oszthatatlan alapjának szün­telen növekedése, amelyek a kolhoz­termelés továbbfejlődésének gazda­sági alapját képezik. A Szovjetunió Komunista Pártja XXI. kongreszusának tárgyalásai és eredményei újabb meggyőző bizo­nyítékot szolgáltatnak arról, hogy a szocialista államban az egész szocia­lista társadalom mindennapos tevé­kenységének előterében az ember­ről és az ember jólétéről való gon­doskodás áll. 1965-ig a nemzeti jö­vedelem csaknem kétharmadával nö­vekszik és kb. hasonlóan emelkedik a lakosság általános fogyasztása is. Bámulatra méltó módon Iát hozzá a Szovjetunió a lakásprobléma meg­oldásához. A hétéves tervben kb., 15 millió lakást építenek. Ezen feladat nagyságát el tudjuk képzelni, ha tudatosítjuk, hogy az új lakásokba annyi ember költözködhet be, ahány lakosa van jelenleg Nyugat-Német­országnak és Belgiumnak összesen. Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munka­hét az egész világon, ezzel egyide­jűleg azonban növekszik a lakosság reáljövedelme. A szovjet nép jólétének e nagy­szerű távlatai döntő módon megcá­folják az imperialisták és kiszolgá­lóik — a revizionisták pletykáit ar­ról, hogy a szovjet hétéves terv ál­lítólag a lakosságtól valamilyen „ke­gyetlen áldozatokat" követel meg. Ez balga, céltudatosan terjesztett rágalom. Ma a Szovjetuniónak min­den feltétele megvan ahhoz, hogy az egész nép életszínvonalát oly mér­tékben emelje, amilyenről a tőkés államok dolgozói még csak nem is álmodtak. Kísérelje csak bármelyik tőkés kormány a nép fogyasztásának oly emelkedését biztosítani, mint ahogyar azt a Szovjetunióban teszik! Ilyen kormány egy tőkés államban sem volt soha és nem is lehet. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXI. kongresszusa nagy fi­gyelmet szentelt a kommunista ne­velés, a közoktatás, a tudomány és kultúra kérdéseinek, kiindulva ab­ból, hogy a szovjet állam ereje min­dig a dolgozók öntudatosságában rejlett.. Már ma világos, hogy a Szovjet­unió gazdasági erejének és hatal­mának növekedésével fejlődik a szo­cialista és kommunista társadalom legnagyobb értéke — az ember. A kommunizmus embere példát mu­tat íz egész világ dolgozóinak, fel­ébreszti önbizalmukat és büszkesé­güket, megerősíti akaratukat, hogy örökre lerázzák az emberhez mél­tatlan kapitalista igát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa egész tárgyalásával újból be­bizonyította, mily aljasak és álszentek a burzsoá ideológusok, akik a kapitalizmusban a „humanizmusról" és a „szabadságról" szó­ló jelszavakkal dobálódznak. Csak a szocialista társadalom biztosítja az ember egyéniségének sokoldalú harmo­nikus fejlődését a kollektívában, amelyben az ember ember marad és nem marja far­kasként egymást, hanem baráti és elv­társi viszonyban ét egymással. Az emberiség történelmében első ízben valósulnak meg a marxizmus-leninizmus klasszikusainak az új nevelésről szóló gon­dolatai, amelyek arra irányulnak, hogy a tanulás szoros kapcsolatban álljon a gya­korlattal, hogy teljes mértékben kifejlődje­nek minden egyén szellemi és fizikai képes­ségei, hogy fokozatosan Ickiizdjük a szel­lemi és fizikai munka között a lényeges különbségeket Mindez a tehetség széleskö­rű fejlődéséhez, a művészek és tudósok fejlődéséhez vezet. A szocializmus már ma megelőzi a kapitalizmust a nevelés, a kul­túra és a tudomány terén. Hazánkban a kulturális forradalom betető­zése feladatainak megvalósításával kapcso­latban a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kommunista nevelés fejlesztése terén szerzett tapasztalatai felbecsülhetetlen ta­nulságot jelentenek számunkra. Elvtársak! Pártunk mindig tanult a Szov­jetunió Kommunista Pártjának gazdag ta­pasztalataiból és elméleti és gyakorlati te­vékenységében annak dicső történelméből merített. A Szovjetunió Kommunista Pártjához fű­ződő kölcsönös kapcsolataink valóban oly szívélyesek, melegek és elvtársiasak — mondhatnám — mint a testvérek közötti kapcsolatok. (Hosszantartó taps.) Tárgyalásaink nyíltak és őszinték. Ennek döntő befolyása van tevékenységünkre a szocialista építés feladatainak a marxizmus­leninizmus általános törvényszerűségeivel és hazánk konkrét feltételeivel összhangban való kidolgozásában is. Meggyőződésünk, hogy e kölcsönös kapcsolatok a jövőben egyre gazdagabbak és termékenyebbek lesznek és nemzeteinknek újabb sikereket hoznak. (Taps) A Szovjetunió Kommunista Pártjától ta­nuljuk valamennyi kérdés elvhü megítélé­sét, a forradalmi marxi-lenini tanítás tisz­taságáról való gondoskodást, a revizionizmus valamennyi megnyilvánulásával szemben vi­ló engeszteihetetlenséget, azt, hogy a mun­kásosztály érdekeiből indul ki és az első helyre állítja a nemzetközi osztályszolida­rltást. Ugyanakkor az SZKP-től tanuljuk a kérdések merész, alkotó felfogást és meg­oldását, ami nagy csapást mér minden revizionista koholmányra és minden meg­csontosodott dogmatikus elképzelésre. A revizionisták szócsővel-fiiképp Belg­rádban — szüntelenül azzal vádolják a Szovjetunió Kommunista Pártját, bennün­ket és a többi testvérpártokat, hogy ki­forgatjuk a marxi-lenini elveket. Máskor meg dogmatizmussal vádolnak bennünket és egyáltalán nem tetszik nekik, mint ők mondják, a mi „meztelen" prakticiz­musunk. Valóban nem szándékszunk vetél­kedni velük a színlelt teoretizálásban. amely elszakadt a munkától, sem pedig „nem dogmatikus alkotó munkájuk" mód­szerében, ahogyan ékesszólóan a marxiz­mus-leninizmus revízióját nevezik. És ami a mi „praktlcizmusunkat" illeti, mindig büszkék leszünk arra, hogy alkotó tevé­kenységünk szép eredményeket hoz a dol­gozók munkájában és életében, míg a belg­rádi vezetők a legkisebb sikereket sem érik el és reviziónizmusukra rŕfizet a jugosz­láv nép (Taps). Nekünk, a mi „prekticlzmu­sunkkal" nincsenek acósságalnk. ellenkező­leg, hitelekkel segítjük a gyengébb országo­kat (v i h a r o s t a p s), és nálunk emel­kedik az életszínvonal. (Viharos, h o s z­szantartó taps.) Elődeinknek volt néhány jó közmondásuk. Az egyik találóan kifejezi ezt a helyzetet: „A sekélyes böl­cselkedésből még senki sem lakott jól". A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusából következtetéseket vonunk le annak egészében. Természetes, hogy a kongresszus mérhetetlenül gazdag tárgyalásaiból nem vonhatjuk le egyszerre a következtetéseket. Elsősorban még kell állapítanunk feldolgozásuk fő Irányvona­lait és a kongresszus eredményeihez szüntelenül vissza kell tértnünk, egyúttal fi­gyelemmel kísérjük, hogyan léptetik életbe a szovjet emberek a XXI. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalooj ÜJ s7 f) ° * l'' 5 3- február 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom