Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-13 / 12. szám, kedd

A világ közvéleménye az új szovjet javaslatokról SZOVJET BEKEPOLITIKA újabb világos bizonyítéka \z európai béke megőrzéséről van szó szüntetésére vár • A javaslatok a A Szovjetuniónak azon újabb javaslatai, hogy béke­konferenciát hívjanak egybe és békeszerződést kössenek Németországgal, azonnal magukra vonták a világsajtó figyelmét és a nyugati diplomáciai megfigyelők érdek­lődését. A lapok az első oldalakon terjedelmes rész­leteket közöltek a javaslatokból. Berlin demokratikus szektorának vasárnapi lapjai a szovjet javaslatokat teljes egészükben nyilvánosságra hozták. A Német Demokrati­kus Köztársaságban levő szovjet nagykövetségre táviratok érkeztek az NDK különböző részeiből, amelyekben a la­• Az emberiség a „hidegháború" meg­feszült ség enyhítésére irányulnak kosság örömét fejezte ki a Szovjetunió újabb békés tö­rekvése felett, valamint a német nép iránt táplált mély­séges szeretete felett. Az első beérkezett hírek szerint világos, hogy a német kérdéssel kapcsolatos új szovjet javaslatokban a világ közvéleménye a Szovjetunió békés politikájának újabb nagy tanúbizonyságát, e nagyhatalomnak azt a törekvését látja, hogy megteremtse Németország egy államba, békés és demokratikus alapokon való egyesítésének feltételeit. Német Demokratikus Köztársaság A Neues Deutschland hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatok megvaló­sítása egyszer s mindenkorra véget vetne a militarizmusnak, biztosítaná a német nép teljes szuverenitását és nemzetközi egyenjogúságát, valamint az egész világ gazdasága békés szabad fejlődését. A békeszerződés szovjet javaslata — r írja a Berliner Zeitung — hozzá­járul Németország békés, demokrati­kus fejlődéséhez. A lap a továbbiak­ban megállapítja, hogy Németország újraegyesítése csupán szakaszonként, a két német állam közeledése útján lehetséges. • A Neue Zeit, a Keresz­ténydemokrata Párt lapja azt hang­súlyozza, hogy a Németországgal kö­tendő békeszerződés javaslatának megtárgyalásában részt vennének a két német állam képviselői, vagy pe­dig a német államszövetség képvise­lői. Német Szövetségi Köztársaság Az NSZK kormánya nem kommen­tálja hivatalosan a Németországgal kötendő békeszerződésre tett javas­latot, valamint az USA, (Nagy-Britan­nia és Franciaország kormányaihoz, valamint az NDK és NSZK kormányai­hoz intézett szovjet jegyzékekben foglalt javaslatokat. A Bonner Rundschau, amely közel­áll a bonni uralkodó körökhöz, meg­kísérli, hogy a szovjet javaslatokat elfogadhatatlanoknak minősítse. A Németországgal kötendő béke­szerződés szovjet javaslatának „elfo­gadhatatlanságát" a lap abban látja, hogy e javaslat ,-,a jelenlegi határok elismerését követeli." A DPA hírügynökség jelenti, hogy von Brentano, az NSZK külügyminisz­tere január 11-én választókörzetéből Bonnba érkezett, hogy áttanulmányoz­za a szovjet kormány javaslatait. Egyébként a szövetségi kormány még nem nyilvánított véleményt a szovjet javaslatokkal kapcsolatban. A kor­mány megbízottja csak annyit közölt, hogy a javaslatokat gondosan tanul­mányozzák. Wehner, Németország Szociálde­mokrata Pártjának (SPD) alelnöke és Mende, a Szabad Demokrata Párt alelnöke (FDP) kijelentették, hogy a szovjet javaslatokról tárgyalni kell. A Szovjetunió békeszerződéssel kap­csolatos javaslatára nem lehet csupán „nemet" mondani. A DPA nyugatnémet hírügynökség megjegyzi, hogy nemcsak az SPD és az FDP, hanem Adenauer Keresztény­demokrata Uniójának bizonyos körei is, közöttük Gerstenmaier, a szövet­ségi parlament elnöke is még a szov­jet kormány jegyzékének kézhez vé­tele előtt állást foglaltak, hogy tár­gyaljanak a békeszerződésről. Kínai Népköztársaság Valamennyi pekingi lap január 11­én első oldalán közölte az USA, Nagy­Britannia és Franciaország kormá­nyaihoz intézett szovjet jegyzékek tartalmát. A Renmin Ribao hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány konferencia össze­hívását javasolja a Németországgal kötendő békeszerződésre tett javaslat megtárgyalása céljából és hogy az NDK örömmel üdvözli a Szovjetunió javaslatát és elvi egyetértését nyil­vánítja a békeszerződés tervezetével kapcsolatban. Más lapok is hangsú­lyozzák, hogy a Szovjetunió abból a törekvésből indul ki, hogy megőrizzék a békét és elérjék Németország egye­sítését. Lengyelország A Lengyel Népköztársaság vala­mennyi központi lapjának vasárnapi száma közli a Szovjetunió javaslatát a békekonferencia összehívására, amely megtárgyalná a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét. A lapok rámutatnak, hogy a lengyel közvélemény örömmel üdvözli a szov­jet javaslatokat, abban a meggyőző­désében, hogy a Németországgal kö­tendő békeszerződés aláírása a német nép fő problémájának megoldásához, az ország egyesítéséhez vezethetne. Egyesült Államok Az Associated Press diplomáciai megfigyelője washingtoni tudósításá­ban kommentálja az USA kormány­köreiben keletkezett első nem hivata­los visszhangokat, amelyeket a szov­jet kormánynak az USA kormányához a Németországgal kötendő békeszer­ződés kérdésében benyújtott jegyzéke keltett. Rámutat, hogy az USA hivatalos tényezői megígérték, miszerint alapo­san megvizsgálják a Szovjetunió ja­vaslatát a Kelet és a Nyugat képvi­selőinek összejövetelén, amely Né­metország kérdéséről tárgyalna. Jól­lehet az új szovjet jegyzéket még nem adták át a külügyminisztérium­nak, a megfigyelő kijelenti, hogy első tekintetre „a javaslat jelenlegi for­májában elfogadhatatlannak tűnik." Grotewohl elvtárs Indiába érkezett Közlemény Grotewohl iraki látogatásáról Az iraki sajtó január 11-én kö­zölte Ottó Grotewohlnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének az Iraki Köztársaságban tett látogatásáról kiadott közleményt. A közlemény szerint az NDK és az Iraki Köztársaság kormányának elnökei eszmecserét folytattak a mindkét felet érdeklő nemzetközi problémákról és a két ország köl­csönös kapcsolataival foglalkoztak. A közlemény megállapítja, hogy a tárgyalófelek azonos álláspontra he­lyezkedtek a komoly nemzetközi problémákban. A közlemény továbbá kiemeli, hogy az Iraki Köztársaság minisz­terelnökének meggyőződése: az NDK kormánya és lakossága állandóan és következetesen támogatni fogja az arab népek nemzeti felszabadító harcát. Ottó Grotewtohl miniszterelnök megelégedéssel fogadta az Iraki Köztársaság kormányának ama nyi­latkozatát, hogy Németország újra­egyesítése a német nép ügye, s ezt a két német állam . megegyezése alapján kell megoldani. A nyilatkozat végén a két kqr-' mányeinök egyöntetűen megállapít­ja, hogy a két állam gazdasági és kulturális kapcsolatai sikeresen bon­takoznak ki. o. GROTEWOHL INDIÁBA ÉRKEZETT Delhi (ČTK) - Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke január 12-én Bag­dadból repülőgépen India fővárosá­ba, Delhibe érkezett. A delhi repülő­téren a német küldöttséget Krisna Menőn, India honvédelmi minisztere üdvözölte. Moszkvában gom­bamódra szapo­rodnak a lakóhá­zak. Moszkva dél­nyugati részén felépült városne­gyedben ilyen kor­saerü szép házak­ban laknak a moszkvaiak. (TASZSZ felv.) ^•Pi llÉllÉÉiMil A Szovjetuniónak az NDK kormányához intézeti jegyzéke Moszkva (TASZSZ). - Mihajl Pervuhin, a Szovjetunió NDK-beli fiagykövete január 10-én felkereste Walter Ulbrichtot, az NDK Minisz­tertanácsának első helyettesét és átadta a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetét és a Szovjetunió kormányának ezzel kapcso­latban a Német Demokratikus Köztársaság kormányához intézett jegy­zékét. A szovjet kormány nagyra érté­keli az NDK kormányának évek hosszú során át kifejtett ama tö­rekvését, melynek célja a német bé­keszerződés előkészítésének és megkötésének meggyorsítása. A Szovjetunió mindenkor rokonszenv­vel figyelte és aktívan támo­gatta ezt a törekvést — mondja a jegyzék. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy a jelenlegi körülmé­nyek közepette a békeszerződés megkötése éppen az az intézkedés, mely a német népet leginkább, se­gítheti általános fő nemzeti felada­tának, az ország újregyesítésének megoldásában. A szovjet kormány nézete szerint a békeszerződésnek az lenne a cél­ja, hogy jó alapot képezzen a két német állam kölcsönös közeledésére és az egyesülés útjában még fenn­álló mély ellentétek áthidalására. A Szovjetunió kormánya azt ja­vasolja, hogy két hónapon belül Var­sóban vagy Prágában békekonferen­ciát hívjanak össze és ezen tár­gyalják meg a Németországgal kö­tendő békeszerződés szovjet javas­latát, itt dolgozzák ki és írják alá e szerződés szövegét. A szovjet kormány az NDK kor­mánya elé terjeszti a békeszerző­dés tervezetét és hangsúlyozza, hogy e javaslat alapja Németország békés demokratikus fejlődésének gondolata. A tervezet rendelkezései nagy lehetőségeket nyújtanak a német népnek a békés alkotómunkára és biztosítják egyenjogúságát a világ többi népei között. \ A szovjet kormány abból indul ki, hogy az NDK számára a békeszer­ződés annak regisztrálása és nem­zetközi jogi rögzítése, amit ,már elértek és annak, amit a potsdami egyezmény elveinek következetes ér­vényesítésével kivívtak. A szovjet kormány abbeli remé­nyét fejezi ki, hogy javaslatai és a Németországgal kötendő békeszer­ződés tervezete támogatásra talál az NDK kormányánál, amely minden erőfeszítést megtesz arra, hogy _a békekonferencia sikerrel betöltse fe­lelős szerepét. A Szovjetunió jegyzéke AZ NSZK KORMÁNYÁHOZ Moszkva (TASZSZ). — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere január 10-én fogadta Hans Krollt, az NSZK moszkvai nagykövetét és át­adta neki a Németországgal kötendő békeszerződés szovjet javaslatát s a szovjet kormánynak az NSZK kormányához ezzel kapcsolatban intézett jegyzékét. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a német militarizmus kihasználja a bé­Á SZOVJET lapok hasábjai, melye­ken a dolgozók hozzászólnak Hrus­csov a hétéves tervről szóló be­számolójának téziseihez, jelentős mértékben visszatükrözik, mely kérdésekre összpontosul dolgozók figyelme. Az utóbbi időben a köz­igazgatási apparátus fölösleges ta­goltságát, bonyolultságát és túlmé-, retezettségét bíráló hozzászólások egész sora látott napvilágot. A meg­jegyzések visszatükrözik Hruscsov téziseinek ama követelményét, mely hangsúlyozza, hogy a közigazgatási apparátus létszámcsökkentése és tökéletesítése a kitűzött feladatok teljesítésének egyik fontos feltéte­le. E téren bizonyára Hruscsovnak az SZKP KB decemberi ülésén el­hangzott záróbeszéde hatott, mely erősen kidomborította az irányító munka megjavításának szükségét, s azt, hogy kellőképpen rugalmas és hatékony legyen. A LAPOK vitahasábjairól látható, hogy a szovjet emberek milliói tá­mogatják e követelményeket. Kü­lönféle munkaszakaszok dolgozói kö­zül többen említik azon területek és köztársaságok tapasztalatait, melyek már csökkentették a közigazgatási apparátust. Minden esetben bebizo­nyosodott, hogy ez az ügy javát szolgálta. A vezető szervek közvet­len kapcsolatba kerültek az üzemek­kel és kolhozokkal s így munkájuk megjavult. A szovjet társadalom fejlődése többek között oda iránti, hogy a társadalmi szervezetek vegyék át az állam- vagy gazdasági apparátus egyes funkcióit. Ide tartoznak pél­dául a városok közbiztonságáról gondoskodó önkéntes munkáscso­portok, melyek tulajdonképpen • a biztonsági szervek, főként a milícia Az SZKP XXI. kongresszusa előtt HOGY JOBBAN MENJEN A NUNKA számos funkcióját pótolták. A moszkvai területen 1700 ilyen cso­port alakult és tevékenységüket nemrégen nagyra becsülték. „A nyil­vánosság valóban sokat tesz. Az apparátus funkcióinak jelentős ré­szét vállalja, de az apparátus még­sem csökken", — írta nemrégen Ru­gyenko az Izvesztyijában, Más le­velezők is hasonló gondolatot fejte­nek ki. Kitűnt, hogy a közigazgatási apparátus szerkezete lemaradt a szovjet társadalom fejlődése mö­gött és már nem felel meg a je­lenlegi feladatoknak. A legtöbb bírálat az apparátus összetételében mutatkozó párhuza­mosságra s arra összpontosul, hogy az apparátus sok formális, haszon­talan ténykedést végez és sok fel­adatát indokolatlanul osztották fel. Amit egyetlen dolgozó elvégezhetne, ketten, vagy hárman csinálják. Sok példát említhetnénk, mivel minden levelező saját tapasztalataival tá­masztja alá állításait. így például az ivanovói területi mezőgazdasági igaz­gatás 11 osztállyal dolgozik, me­lyekben mindig csak ketten (a ve­zető és helyettese) dolgoznak, vagy például a szmolenszki mezőgazdasá­gi igazgatás vezetőjének 9 helyet­tese van, tehát két-három szervezet közel egy és ugyanazon ügyet végzi, stb. Természetesen ez a helyzet el­kerülhetetlenül papírháborút, bürok­ratizmust szül, a vezető dolgozók elmerülnek a papírtömegben és ne­hezen jutnak ahhoz, hogy közvet­lenül a munkahelyeken szervezzék és irányítsák az embereket. Ezt a helyzetet csak a közigazga­tási apparátus létszámcsökkentése és tökéletesítése szüntetheti meg. Per­sze, mint Hruscsov beszámolójának tézisei hangsúlyozzák, itt nem a meglevő apparátus valamely részé­nek gépies csökkentéséről van szó, hanem az államapparátus mind köz­ponti, mind helyi szerkezetének je­ientős egyszerűsítését lehetővé tevő radikális intézkedések végrehajtásá­ról úgy, hogy a közigazgatási appa­rátus hatékonyabbá, színvonalasabbá és gazdaságosabbá váljék. Éppen erre irányulnak a dolgozók javaslatai. A. Gyemeskó, a Leningrá­di Gépgyár géplakatosa például azt írja, hogy meg kell szüntetni az ed­dig érvényben levő ama előírásokat, melyek szerint nemcsak a nagy ipa­ri kombinátnak, hanem egy jelenték­telen kis gyárnak is főmérnökkel kell rendelkeznie. I. Razzakov, Kir­gízia KP KB első titkára hangsú­iyozza, hogy megfontoltan és bátran kell megkezdeni a közigazgatási ap­parátus egyszerűsítését és tökélete­sítését s elsősorban pontosan és he­lyesen kell megszabni minden irá­nyító láncszem funkcióját, ami lehe­tővé teszi a fölösleges szervek, fö­lösleges munka, túlzott tagoltság ki­küszöbölését. A KIRGIZ SZSZK-ban különben már néhány egyszerűsítést végre is hajtottak és ezek Razzakov szerint teljesen beváltak. így például meg­szüntették a Talad-területet, mint fölösleges láncszemet a köztársaság szervei és a járási szervek között. Most további területek megszünteté­sét vették tervbe. A járásokat a köz társaság központjából — a területi irányítást kiküszöbölve közvetle­nül irányítanák. A köztársasági szer­vek ily módon közelebb kerülnek a helyi problémákhoz, a kolhozokhoz és üzemekhez, ami jó hatással lesz a munka folyására. A Gorkovi terü­leten is hasonló tapasztalatokat sze­reztek. A lényegében szükségtelen munkát végzett egyes szervek meg­szüntetése közelebb hozta a vezető dolgozókat a munkahelyek konkrét feladataihoz, ez pedig nagy ered­mény. Egyes területeken már a járá­si-egészségügyi osztályokat is meg­szüntették, mivel csak adminisztra­tív munkát végeztek, pedig ma a já­rási kórház főorvosa sokkal jobban törődik a dolgozók egészségével, mint azelőtt. Hasonlóképpen a járá­si kereskedelmi osztályokat is meg­szüntették és a lakosság ellátásáról maguk az áruházak gondoskodnak. Mindez persze csak kezdete annak a folyamatnak, mely az SZKP XXI. kongresszusa után sokkal gyorsab­ban halad majd előre. Már ez a kezdet is szemmel lát­hatóan mutatja, milyen irányban ha­lad a jövőben a közigazgatási ap­parátus tökéletesítése. Röviden: az egyszerűség, a felesleges láncsze­mek és a fölösleges munka kikü­szöbölése lesz az alapja annak, hogy a közigazgatási apparátus is a szov- i jet építés rugalmas és hatékony 1 láncszemévé váljék. A Hruscsov be- \ számolójának téziseiről megindult' vita ezzel kapcsolatban sok gondo- ] latot vet fel. i S. O.' keszerződés hiányát és a szövetségi köztársaságban ismét felüti a fejét s új erőre kap. Ez mindenképpen nyugtalanítja a szovjet népet és más európai népeket, melyeknek a mili­tarista Németország nemegyszer sú­lyos szenvedést és nélkülözéseket okozott. A jegyzék továbbá hangsúlyozza, hogy a Németországgal kötendő béke­szerződés előkészítésének megkerü­lése arra irányuló törekvést jelent, hogy a német népnek sem békeszer­ződése, sem egységes nemzeti álla­ma'ne legyen. A békeszerződés jó alapot terem­tene a két német állam közeledésé­re, a két német állam egyesülésének útján ma fennálló mély ellentétek áthidalására. A szovjet kormány kijelenti, hogy Németország jelenlegi helyzetéért, tehát azért is, hogy Németországnak eddig még nincs békeszerződése, nagy részben az NSZK kormánya fe­lelős, mivel irányt vett az újra­felfegyverzésre és politikáját a NATO katonai tömb terveihez kapcsolta, melyek szöges ellentétben állanak Németország nemzeti érdekeivel. A Németországgal kötendő béke­szerződés Szovjetunió által kidolgo­zott tervezete biztosítja a német nép törvényes érdekeinek igazságos ke­zelését — szöaezi le a jegyzék. E ja­vaslat alapjában más, mint a versail­li szerződés, mely imperialista diktá­tum volt a levert Németországgal szemben, alárendelt helyzetbe hoz­ta és korlátozta szuverenitását. AZ EGYESÜLT Arab Köztársaság szíriai területének Vadi Masud körzetére Izrael­ből e napokban a pusztító sáskák na.qy tömege hatolt be. A sáskák 200 ezer négyzetméternyi területet leptek el. A Földmüvelésügyi Minisztérium külön osztagokat küldött kí a sáskák elpusz­títására. A csapatok erőfeszítése siker­rel járt. (ČTK) JUJ SZÓ 4 * 1959. január 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom