Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-10 / 9. szám, szombat

200 éves a Banská Štiavnicai koJőüz m A Pieta kötőüzem n. v. dolgozói Banská ätiavnicán ez évben ünneplik meg az üzem kétszáz éves fennállását. Ez alkalomból felajánlást tettek, hogy ez évben 97 000 darabbal több kötött árut fognak gyártani, mint tavaly. Az üzem Í959. évi újdonságai a „Blanka" és „Hrebienok" pulóver és a „Hedviga" kötött rövid kabát. Férfiak részére a kötött Richárd-mellény. A Pletakötött áruk 70 százaléka gyapjúfonálból készül. Az új áruk még január havában piacra kerülnek. Az üzemet 7 új nagyteljesítőképességú keletnémet kötőgéppel korszerűsítik. kp Bratislavában korszerű gépkocsi javító-műhelyt építenek A szlovákiai gépkocsijavító-műhelyek 1965-ig terjedő távlati tervében a generáljavítást végző üzemek egyes típusainak elmélyítésével és a javítások úgynevezett csere módszerének bevezetésével számolnak, amely módszerrel jelentős mértékben megrövidül a javítás ideje. Amíg a szlovákiai gépkocsijavító-műhelyekben 1952-ben csupán 796 teherautó, autóbusz és személyautó generáljavitását végezték el, tavaly ez a szám Ä „B" TERVEK BIKA — Merre van itt, tessék mondani, a járási mérnöki hivatal — kérdezte egy elgyötört arckifejezésü, középtermetű férji a kassai járókelőktől. — • Maga is odamegy? — válaszolt az egyik megszólított. No ez aztán véletlen, mert én is oda tartok, én majd elvezetem, csak jöjjön velem. Együtt ballagtak céljuk felé a forgalmas kassai Lenin utcán. Annyira belemelegedtek a beszélgetésbe, hogy észre sem vették a tülkölő autókat, a csilingelő villamosokat és az embereket. ' Mire a Pionír áruházhoz értek, nagyjából már ismerték egymás buját-baját. Az egyik, a szalánci elmondta, hogy hétgyermekes családapa és hogy viskója, amelyben lakik düledező félben van. A másik, a tahanovcei, szintén házáról beszél, amely olyan, hogy talán még Ferenc József osztrák-magyar császár koronázására U emlékezik. Nos, volt oka panaszra az egyiknek is, a másiknak is. Őszintén elmondották egymás baját és gondját. — Majdnem térdig jártam már le addig a lábam, amíg házépítéshez anyagot szereztem, — mondja a szalánci, majd így folytatja. — Ha legalább valamilyen nagy házról lenne szó, hát nem mondom, de csak egy kis családi házat akarok építeni. Tudja, az úgy volt, hogy a raktáron egyszer ez, másszor az nem volt kapható. Csak mindig bolondították az embert. Jöjjön délelőtt, — mondották s ha eljöttem, úgy megint délutánra ígérték. A feleségem még kakaskukorékolás előtt felkelt, hogy anyagot kaphasson, sőt nem egyszer a raktár kapuja előtt virradt rá a reggel, de így sem sikerült semmit sem szerezni. Mintha a pokol mélységes feneke nyelte volna el a raktárból az építési anyagot ... — Hm, hm, okosabbnak kell csak lenni, atyafi, és mindent beszerezhet. A kerék sem forog, ha nem olajozzák. Kenje csak meg, majd meglátja. Hisz manapság, ha meg nem keni, úgy még a menyországba is nehezen jut be. — De hát lopom én a pénzt? Becsületesen keresem én azt. Nem dobálhatom ezért fűnek-fának. De hadd fejezzem be az előbbit. Amikor nagynehezen beszereztem az anyagot, akkor kezdődött a másik, még keservesebb kálvária. — Milyen kálvária megint? — kíváncsiskodott a tahanovcei ember. — Hogy milyen? Hát a geometrikus terv (helyrajzi) beszerzése, ami az építési engedélyhez kell. Ezt még a Spartak-utalvánijnál is nehezebben lehet megkapni. Tudja, atyafi, hogy hányadszor megyek már ebbe az átkozott hivatalba? Hetedszer. — Maga, amint látom, tényleg ügyetlen. Engemet már megtanított a sors, hogy hol kell keresni ilyen helyzetből a kiutat. Meglátja, én csak most megyek oda először, de egy hét múlva kész is lesz számomra a terv, — mondotta határozottan a tahanovcei ember. — No, erre már én is kíváncsi vagyok, — mosolygott bajusza alatt az elgyötört szalánci ember. Hisz majd elátkozza maga is azokat, akik kitalálták azt az átkozott geometrikus tervet. Azt azonban már előre is megmondom magának, hogy enélkül ne is próbálkozzék építési engedélyt kérni. Pergamentumra rajzolt terv nélkül szóba se állnak az emberrel a járási hivatalban. A járási mérnöki hivatal bejáratánál elvaltak. A tahanovcei tudniillik határozottan belépett a hivatalba, a szalánci pedig előbb megtörölgette illedelmesen cipőjét, majd bekopogva az ajtón félve várakozott a tessékre, vagy a szabadra. — Kérem szépen, megint eljöttem, — mondotta az irodába lépve. — Hisz látom, no és? — volt a rövid válasz. — Tetszik tudni, a tervek miatt... — Milyen tervek miatt? — Hát a geometrikálius, vagy hogy is hívják. Hát nem emlékszik már rám? Már hatszor voltam itt maguknál! — Hm, hm, hatszor, menjen csak a 13-as szobába, az az elvtárs, majd elintézi ügyét, — mutatott a szalánci embernek egy szomszéd helyiségbe vezető ajtóra, — Ember, maga el sem tudja egyszerű eszével képzelni, hogy mennyi munkát ad egy ilyen terv elkészítése, — kezdett neki az ügyvivő• beszédjéhez, melyet mintha gramofonlemezről játszották volna. Majd indokokkal árasztotta el a megszeppent száláncit, aki már szóról szóra ismerte ezt a beszédet. — Tudja, nálunk elsősorban állami terveket készítünk. Repülőterek, nagy objektumok, gyárak, stb., mindez úgymondván kormány által kitűzött feladat számunkra. Ezeket „A" jelzéssel látjuk el. Van aztán „B" és „C" terv is, ami ugyancsak fontosabb. £s csak azután, ha van egy kis szabad idő — de az sosincs, — úgy akkor dolgozunk a „D" terven is, vagyis a magánszektor részére. Ezt azonban csak hivatalos órák után csináljuk, vagyis, hogyis mondjam? Nem érti? Röviden, a „D"-tervek olyan magán... azaz munkaidőn kívüli... Ezt nem fizeti a hivatal. Dehát mit magyarázzak magának, amikor úgy sem érti, — fejezte be bosszúsan meggyőző beszédét, amely sehogyse fogant a szalánci ember fejében. Amikor egy hét múltva újra eljött, megint csak az említett beszédet kellett végighallgatnia, már nyolcadszor ugyanattól az „elvtárstól". Búsan lépett megint az utca kövére, és itt majd hanyatt vágódott a meglepetéstől, amikor a tahanovcei ismerősével találkozott. Ennek kezében mint valami látomás, ott susogott a pergamentre rajzolt kész helyrajzi terv, amit pontosan egy héttél azelőtt rendelt meg. A terven pedig piros-kék vonatocskák, számok, törtek voltak láthatók, amikor ezt győzelmesen kiterítette a szalánci ember elé. — Látja? Nem mondtam? Hogy kenés nélkül az ember még a mennyországba se jut be... De nem folytathatta tovább, mert a szalánci ember úgy eltűnt, mintha ott sem lett volna. A lépcsőházban újra felfelé sietve bosszúsan dörmögte magában. Ez hát a „D"-tervek titka. Ojra visszatért az irodába, amelyből csak egy-néhány perccel ezelőtt lépett ki. Nem mondott sem varázsigét, csak elővette zsebéből a susogó bankókat, amelyért Kassán meszet akart vásárolni. És nagy ott nézz világ, csoda történt. Egyszerre másodrendű fontosságúvá változtak az összes „A—B" állami tervek, kormány f eladatok, és úgy került előtérbe a „D"-terv, mintha a hátsó sorból varázsvesszővel húzták volna elő. Alig múlt egy hét és a szalánci ember boldogan vitte haza a kész helyrajzi tervet. Hogy hivatalos órákban készítették-e ezt el, vagy utána, ez öt már igazán nem érdekelte. Az sem érdekelte, hogy ki készítette el őket, ki írta alá, ki vett fel érte prémiumot, az, aki csinálta, vagy aki aláírta, mindegy volt számára. Még a hivatalos számlát is szó nélkül fizette ki a postán. Arra a kérdésre, hogy hány ezrest vettek fel ilyen módon a kassai járási mérnöki hivatalban, legjobban válaszolhatnának Bajkaj, Cima, Hradocky, Kölnik, Bulla, és Korzs mérnökök. Mert hisz csak az 1958-as év alatt körülbelül száz „D"-terv került ki a mérnöki hivatalból. Nemcsak ók, hanem Kocsis mérnök is a szepsi járásból, vagy Komoda mérnök a revúcei járásból és még sokan mások válaszolhatnának erre a kérdésünkre. Nem csoda aztán, ha a kassai mérnöki hivatal alkalmazottai ilyen módszerekkel könnyen Spartakokhoz jutnak, hogy nem családi házakat, hanem egyenesen villákat építenek maguknak, mert az a fizetés, amit a hivatalban kapnak, csak borravaló ahhoz képest, amit. mellékesen keresnek meg. A mérnöki hivatal prešovi igazgatósága habár tud erről az állami cégtábla alatti magánvállalkozásról, még \ sem tesz ellene semmit és ezáltal támogatja. A „D"-tervek titka nem titok már. Legfőbb ideje feltárni a mérnöki hivatalok még további lepel alatti tevékenységét és illően megjutalmazni azokat, akik a titokzatos „D"-betű segítségével büntetlenül gazdagodnak polgártársaik kárára. Horváth S., Hulman K. már 4600-ra emelkedett. A javítóműhelyek dolgozói feltételezik, hogy 1965-ben már 6131 generáljavítást hajtanak végre. Ezen feladat teljesítését nagymértékben elősegíti a prešovi és bratislavai korszerű javítóműhelyek kiépítése. A prešovi gépkocsijavító-műhely már befejezése előtt áll. A bratislavai autójavítóműhely építése a múlt év végén meggyorsult, amikor a Priemstav dolgozói Štefan Holý mester vezetésével kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzem első részét már ez év októberében befejezik, vagyis 3 hónappal előbb, mint ahogy a terv előírja. A bratislavai új üzemben a legkorszerűbb berendezés segítségével folyamatosan fogják végezni a teherautók javítását, A szerelőcsarnokban 3 mozgó daru fogja hordani a gépkocsik kijavított alkatrészeit. A lakkozó- és szárítószalagnak önműködő szívóberendezése lesz, a leszerelt alkatrészek mosását különleges fecskendő-berendezéssel végzik majd, a szerelésnél pneumatikus kalapácsot, és más gépeket használnak. A javítások technológiájában érvényesült legújabb ismeretek lehetővé teszik az üzemben a munkatermelékenység lényeges fokozását és az eddigi ja^tási időnek negyedrészére való csökkentését. Ezenkívül a javítóműhelyben bevezetik a javítások cseremódszerét. Az az üzem, amely gépkocsit ad javításra, azonnal ugyanolyan típusú javított kocsit kap. A hibás autót megjavítják és további cserére tartalékba helyezik. Az üzemek eképpen fokozzák közlekedési eszközeik készültségét és elérik a gépkocsipark sokkal jobb kihasználását, mert nem leszn k kénytelenek a javításra várni. A teherautók bratislavai javítóműhelyét 1961-ben helyezik üzembe. Az Orava eddigi javító-részlegeit fokozatosan fogják átköltöztetni az új üzembe. Az új gépkocsijavító-műhely felépítése mintegy 30 millió koronába kerül. A trebišovi szövetkezet 3500 hektáron gazdálkodik, s így Szlovákia legnagyobb szövetkezeteihez tartozik. A nagy gazdaság egyik legjobb részlege a tyúkfarm, amely ez idő szerint 2000 tojóstyúkkal rendelkezik. De jó a gazdálkodás a többi szakaszon is. Ez idén 38 vagon húst adnak be az államnak, félmillió liter tejet és 326 ezer tojást. Képünk a tyúkfarmon készült. J. Kočiš (ČTK) felv. A jövő feladataira készülnek (ČTK) - A gép- és traktorállomások dolgozóinak a bratislavai kerületben ez idén a terv szerint 1.5 millió átlaghektárnyi területet kell megdolgozniok. Ezen feladat teljesítésére, amely a múlt évhez viszonyítva csaknem 30 ezer átlaghektárnyi többletet jelent, alaposan felkészülnek. A gép- és traktorállomások javítói 225 kerekes és lánctalpas traktort javítanak meg. A Galántai Gép- és Traktorállomás kerületi javítóüzeme több mint 200 gép generáljavítását végzi el. A brigádközpontokban a traktorosok a vetőgépeket, boronákat, ekéket és a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges *további vontatott felszerelést javítják. Eddig csaknem 500 szerves és szervetlen trágyaszórógépet javítottak meg, ami az összes gépek mintegy 35%-át teszi ki. Ezenkívül a burgonyaültetőíc 40%-át is megjavították. Az év elejétől több gép- és traktorállomáson megkezdődött. az új traktorosok képzése, akik a szövetkezeti tagok soraiból kerültek ki. A Szenei Gép- és Traktorállomáson 500 szövetkezeti tagot képeznek ki. A kerület traktorosai a téli időszakban a kombájnosok, a javítók és karbantartók tanfolyamait fogják látogatni. A gép- és traktorállomások permetezési központjai dolgozóinak a téli időszakban a kártevők ellen csaknem fél millió gyümölcsfát kell bepermetezniök. Eddig csaknem százezer fiatal fát permeteztek meg. Á január eleji kedvező időjárás lehetővé teszi a traktorosoknak, hogy befejezzék a mélyszántást. Z ÚJ sz6 PiSTÁflÁií Csevice-puszta az EFSZ-ek IV. kongresszusa elolt Kevés olyan egységes jellegű földmüvestelepülést találhatunk, mint az Ajnácskőhöz tartozó Csevice-puszta. Valamennyi lakosa, szám szerint 24 család, nagyjából egyenrangú dolgozó paraszt. Jogos volt tehát a feltevés, hogy e település lakosai szövetkezetbe tömörülve szép eredményeket érhetnek el. A múlt évben azonban — amikor megalakult a szövetkezet — a lakosoknak csak a fele értette meg az új gazdálkodási forma nagy előnyeit, a másik fele kitartott a régi mellett. Hosszú, korszerű kifutóval ellátott sertésólhoz érünk. Igaz, hogy csak fából épült, de ha elgondoljuk, hogy mindössze 3000 koronájába került a tagságnak az egész épület, mondhatjuk, ez már igen! Elhelyezték benne a szövetkezet összes sertését, és egészségi szempontból is megfelel a követelményeknek. Pártunk levele és a szövetkezeti kongresszust megelőző vita itt is a fejlődés újabb mérföldkövét jelentette. Hogyan, milyen módon? Ebben főtt á tagok feje heteken át. S a megtartott vitában csaknem valamennyien részt vettek, felszólaltak. Ki így, ki úgy, de valamennyien építő szándékkal, előrenézően. — Szarvasmarhaállományunk számban és minőségben is megfelel a pillanatnyi követelményeknek — mondja Jakab B. zootechnikus. Azonban arról sem feledkezett meg, hogy meg kell teremteni az elkövetkező esztendők állományának az alapjait. Ennek érdekében hamarosan 6 jó borjút vásárolnak még, mivel feltöltik a gyengébb képességű tehenek kiselejtezésével támadt űrt. Itt meg kell említeni azt az örvendetes tényt, hogy ez a kicsi szövetkezet már 3000 liter tejet adott be állami felvásárlásra. Ezt nem kis büszkeséggel említették a felszólalók. S hogy az eredmény még szembetűnőbb legyen, tudni kell azt is, hogy a szövetkezet istállőzási gondokkal küzd, hiszen az állatok helyben vannak elhelyezve. De nem hiányzott a kiadós, jó takarmányozás, a pontos fejés s ezzel már körvonalaztuk is e kicsi szövetkezet egyik sikerének titkát. A vitafelszólalások azt is elárulták, hogy a szövetkezet jelenleg már az 1960-as évre előírt tervszámot is meghaladta szarvasmarhában. Tervük erre az évre csak 36 szarvasmarha tartását irányozta elő: ezzel szemben a valóságban 53 szorong az istállókban. Megelégedéssel szóltak arról is, hogy az. őszi vetések alá már szeptemberben elszórták a kellő mennyiségű trágyát és elvetettek. Egyúttal előkészítették a talajt a tavasziak alá. Van azonban egy körülmény, ami sem jakabéknak, sem Iványi József, Tóth (vízi) Károlynak, de a többieknek sem tetszik. Nagyszerű minőségi dohány termett a csevicepusztai közösben s mint minden évben, az idén is nagy jövedelmet vártak belőle. Nem számítottak azonban arra, hogy ilyen vontatottan fog menni a dohány simítása és csomózása. Heteken át azon vitatkoztak, milyen formában végezzék ezeket a munkákat, ugyanakkor pedig a ködös idő miatt a dohánytermés nagyot veszített értékéből. Történt ez pedig azért, mert a szövetkezet asszonyai nem kapcsolódtak be kellőképpen a munkákba. Az idén már ezen a téren is megjavítják a munkát. Termékeny volt a csevice-pusztai szövetkezetesek kongresszus előtti vitája. A múlt évben elért gazdasági eredmények is jók voltak és a most még előforduló hibák is semmivé fosztanak, amint a csevicepusztai szövetkezetesek évtizedes egysége a közös úton diadalmaskodik a széthúzás felett. Agócs Vilmos, Ajnácskő Barsfüss nem marad le A szövetkezetek IV. kongresszusára kiadott vitaanyag megtárgyalása közben megmutatkozott, hogy a füssi szövetkezetesek (surányi járás) sem akarnak lemaradni a többiek mögött. Gyűlésükön értékes határozatokat fogadtak el. Elsősorban arról volt szó, hogy négy mezei munkacsoportot szerveznek, amelyek három évre megkapják a maguk leltárát. A csoportok egymás között fognak versenyezni az agrotechnikai határidők betartásáért és a munka jó elvégzéséért. Barsfüssön a rétek nem valami jók. Ezért szabályozzák a patakot. így 25 hektár földdel gyarapszik a szövetkezet. Ősszel aztán megtrágyázzák és lemeszezik. Ügy számtíják, hogy hektáronként 12 mázsával több szénájuk terem. A szántóterület 28 százalékán takarmányt termesztenek. Ily módon emeikedik majd a tejhozam is. A szövetkezetnek van vagy negyven hektárnyi földje, ameiyet már évek óta nem trágyáztak. Megpróbálják a zöldtrágyázást, azonkívüh a mezei trágyatelepeket is példásan fogják kezelni. A szövetkezet 25-tagú ípítőcsoportot szervez, mivel általános a tapasztalat, hogy az önsegélyes építkezés sokkal előnyösebb. A gyűlésen a szövetkezetesek bátran felvetették a problémákat. Azok után, amit hallottunk, el lehet hinni, hogy az eddigi fogyatékosságok fokozatosan megszűnnek és a füssi szövetkezet is eredményesen fog gazdálkodni. Buda Ferenc, Surány Akad még javítani való A barcai szövetkezetesek is elég jó eredményt értek el a múlt gazdasági évben. Mégis kissé elégedetlenek. Tudják, hogy a gazdálkodáson javítani lehet. Főleg a trágyázásra helyeznek nagyobb súlyt, ezenfelül a szarvasmarháknak elegendő és jó minőségű takarmányt is készítettek, fejenként 25 mázsa silótakarmányt. Mivel az állatállomány egyre javul, megállapították, hogy a jövőben már 450 kilós vágómarhákat adnak majd be. Ezenfelül a sertésállományra nagy gondot fordítanak és kocánként 12 malacot nevelnek fel évente. R. S. Kassa. ÚJ SZÓ 5 * 1959. január 1Q.