Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-08 / 7. szám, csütörtök

Az első vietnami személygépkocsi A vietnami nép­hadsereg hadtáp osztálya autójaví tómíihelyének al kalmazottai elke szítették az els< vietnami gépkocsit. A képen az elsó automobil a javí­tóműhely alkalma­zottainak ujjongá­sa közepette el­hagyja a műhelyt. A Vietnami Sajtó­iroda felvétele. Levél Szófiából 'J'AVA S Z CL TELBEN Nasszer elnök ismét fogadta Grotewohlt Kairó (ČTK) - Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöké január 6-án másodszor találkozott Nasszer köz­társasági elnökkel és háromórás megbeszélést folytatott vele, melyen Ali Sabri, a köztársasági elnök ügyei­nek államminisztere is jelen volt. A megbeszélés után Grotewohl közöl­te az újságírókkal, hogy tárgyalása az EAK elnökével nagyon kielégítő volt és ennek eredménye az NDK és az EAK kapcsolatainak megszilárdu­lása lesz. Hozzáfűzte, hogy január 7-én hivatalos közleményt adnak ki a tárgyalásról. A kubai köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet New York (ČTK) - Urrutia ideig­lenes köztársasági elnök az új kubai kormány január 6-i első teljes ülé­sén elnökölt. Elhatározták a kubai nemzeti kongresszus (parlament) és a rendkívüli bíróságok feloszlatását. Mindkét intézményt még a Battista­íéle fasiszta rendszerben létesítet­ték. Elhatározták, hogy a kormány különleges rendeletekkel és dekré­tumokkal gyakorolja hatalmát. Urru­tia megígérte, hogy belátható időn belül megtartják a rendes általános választásokat. A kormány lényegében az 1940-évi alkotmányt tartja szem előtt. A JANG-CSE-KIANG kínai folyamon há­rom új nagy vasúti híd építését készítik elő. A hidak Hu-pej tartományban szelik majd át a világ egyik legnagyobb folya­mát. (ČTK) A SZIANG-TCHANT elektromechanikai üzem kollektívája elkészítette egy villany­Anglia megszilárdítja Malta gyarmati igazgatását La Valettába, Malta fővárosába január 5-én erősített rendöralakulatokat vezé­nyeltek, mert féltek, hogy/ a lakosság tiltakozni fog Laycock brit főkormányzó önkényes akciója ellen, a fokormányzó be­jelentette, hogy teljesen a kezébe veszi a sziget igazgatását és csak aféle ..állam­tanács" segítségét veszi igénybe. A konzervatív Daily Mail megállapítja, hogy a brit kormányzó bővített jogkö­rére vonatkozóan, mely a fejlődést leg­alább 25 évvel visszaveti, azután törté­nik döntés, hogy a brit parlament febru­árban, vagy •márciusban jóváhagyja a jogkörre vonatkozó törvényt. A PARKOK FÁI már elhullatták lomb­jaikat. a rózsák ezrei földdel letakarva alusszák téli álmukat, de a . hőmérő, meghazudtolva a januárt, 20—25 fokos meleget mutat. A télikabátok még nem kerültek elő nyári rejtek helyükről, né­ha majdnem felesleges a felöltő vagy a ballonkabát. A Vitosa 2290 méter ma­ga* „Vörös csúcsa" aranyfényárban úszik, csupán kora reggel és késő dél­után bújik el szégyenlősen ködpalástja möqé. Gyönyörű ez az őszi hervadásban is szép város, széles boulevard.jaival, terei­vel, nyílegyenes útjaival, az egek felé kapaszkodó négykarú neón-kanda!áberei­vel és nyüzsgő embertcmegével, akik munkájuk végeztével az utcákon sétálva gyönyörködnek a szebbnél-szebb árúhá­zak kirakataiban. A ..Balkan" hatalmas és minden igényt A belga ejtőernyősök „helyreállítják a rendet" Leopoidviílében Brüsszel (ČTK) - Belga-Kongó fővárosának Leopoldvillének utcáin gyorsan odarendelt belga ejtőernyős egységek cirkálnak. Az utcákon szö­ges drótakadályok. A belga katonák és a néger lakosság között kedden este fegyveres összetűzésekre került sor a bennszülött negyedekben. A belga hivatalok harci csoportokat alakítottak a gyarmatosító elemek­' bői. Érdekességek a Szovjetunió hétéves tervéből MOSZKVA (ČTK) - A SZOV­' JETUNIÓ IPARI NYERSTERMELÉ­SE NÖVEKEDÉSÉNEK EGY SZÁ­ZALÉKA HÉT ÉV MÚLVA ELÉRI A CÁRI OROSZORSZÁG 1913 EGÉSZ ÉVI TERMELÉSÉT. SZÁMOKBAN KIFEJEZVE EZ 12 MILLIÁRD RU­BELT TESZ KI. Az acéltermelés növekedésének egy százaléka 550 ezer tonna, vagyis annyi, amennyi 183 ezer teher­autó előállításához szükséges. A kőolajtermelés növekedésének egy százaléka 1 millió 130 ezer ton­na. Ezen kőolajmennyiség szállítá­sára csaknem 23 ezer 500 tonnás vas­úti tartályra van szükség. A gáztermelés növekedésének egy százaléka — 30 millió köbméter ele­gendő lenne arra, hogy egy gáztűz­hely 500 éven át szakadatlanul üzem­ben legyen. A szerszám-gépek gyártása növe­kedésének egy százaléka — 1387 — annyi, amennyit 1965-ben három nap alatt fognak készíteni. A cári Orosz­országban e+ihez 11 hónapra volt szükség. A lakásépítkezés beruházásai nö­vekedésének egy százaléka 2080 mil­lió rubelt tesz ki, ezért az össze­gért ezer négyemeletes lakóházat le­het felépíteni. A villanyáram növekedésének egy százaléka 2330 millió kW-óra. Ez olyan mennyiség, amelyet a cári Oroszország villanytelepei több mint egy és fél esztendő alatt fejlesztet­tek. A cipőgyártás növekedésének egy százaléka elegendő Kijev, Baku, Gor­kij és Harkoy városok 3,5 milliót ki­tevő lakossága szükségleteinek kielé­gítésére A textilgyártás növekedésének egy százalékából egy millió gyapjúszö­vet ruhát és két millió selyem­ruhát lehetne varrni. kielégítő szállodája mellett a CUM-árú­ház palotája az első. ami szembetűnik. Ebben az áruházban a gyűszütöl kezdve az autókig minden kapható. Ma már Bul­gáriában úgyszólván semmiféle árúban nincsen hiány. A német, magyar, orosz behozatali cikkek mellett lengyel és gö­rög kötöttárú, csehszlovák autók és mo­torbiciklik kaphatók. A CUM-áruházbóI kilépve balra van Szófia egyik legszebb tere, a „Szeptem­ber 9." tér. o nagy hős, Georgi Dimit­rov mauzóleuma előtt éjjel-nappal dísz­őrség áll. ö maga üvegburás díszkopor­sóban szarkofágján alussza örö>k álmát a márványból készült mauzóleum falai kő­zött, melyet a bolgár nemzet kegye­lete jeléül épített legnagyobb fia szá­mára. Magát s teret a tavalyi május else­jére teljesen átépítették, nivellálták, vi­lágító szökőkúttal látták el, majd a ktf­riflötte lévő utcák kövezeteit felbont­va. azokat újrs rendbehozták. Igézően hat a nézőre ez a tér, Szófia főtere. A mauzóleummal szemben egy letűnt vi­lág ottmaradt emléke, a volt cár; palota, maid a komunista párt. a minisztériu­mok. a Nemzeti Bank elegáns, modern palotái tövében szerényen meghúzódva az egyikori török templom beletorkolva a Lege utcába. Szófia korzójába. A me­cset előtti három díszfa már régen el­hullatta leveleit, mégis úgy tűnik, mint­ha a természet itt kivételt tett volna. Ezeken a fákon ezer meg ezer apró ve­réb tanyázik, tavaszt csicseregve az ar­ra járók fülébe; megkapó szívet melegítő látvány az a rengeteg csicseregve han­cúrozó madár a lombját sirató fák kopár ágai között. Mintaszerű közlekedés A szófiai villamosok állandóan telve vannak, a menetjegyek meglepően ol­csók. A szakaszjegy ára 20. a legdrágáb­bé 40 stotinky. Ezért az árért a. Lenin tértől a Viloša-hegy tövéig. Kňaževóig félórai utat tehet meg az ember. Ez az út, a Szeptember .9. útja, Szófia legszebb, nvflegyenes útja; szebbet, rendezettebbet ritkán lát az ember. A villamos ezen az úton vonatsebességgel halad, sínéit ápolt, nyírott bokrok szegélyezik, úgy­hogy útját járókelő nem zavarhatja. Az út legszélesebb része a járókelőké, mel­lette padokkal ellátott jegenyfa-allé a balról egy-egy keskenyebb út a parkíroz*^ szándékozó jármüvek részére, majd a há-£ zak előtt húzódó járda következik. A* egyik oldalt a másikkal kijelölt utak kö-J tik össze és jaj azoknak, akik ezt nem veszik figyelembe. Az ezen az úton közlekedő 5-ös villamos a legfrekven* táltabb vonala Szófiának, úgyszólván percenként robog a megállókhoz, ahol felsorakozva, rendben, a kocsik hátső részén történik a felszállás. Elől csu-«: pán gyermekkel vagy invalidusok száll* hatnak fel és ülhetnek le a számukra minden kocsi elején fenntartott 2—2 ülőhelyre. Feltűnő, hogy ez a tempera­mentumos nép milyen fegyelmezetten viselkedik úgy a villamosakon, mint a nyilvános szórakozóhelyeken. A felszállás után az utas a már előkészített jegy árával megváltja jegyét és mindjárt aszerint helyezkedik el a villamosban, hogy rövid vagy hosszabb utat tesz-e meg. He útjának célja rövid, akkor fel­szólítás nélkül, előre igyekszik, középen utat hagyva az előre igyekvő kiszállók­nak, mert ha valaki idejében nem jut eiore, a felszállás helyén le nem száll-: hat, legfeljebb büntetés terhe mellett. Ugyanez vonatkozik a villamos hágcsóin csüngőkre, a pázsitok, parkok rongálói­ra, a papírszeletek eldobóíra stb. i«. És még valami. A villamos addig el nem indul, míg a villamos-vezető és utazó­közönség közötti ajtó le nincs zárva, úgyszintén a fel és leszállóhelyek ajtajai. Szórakozási lehetőségek A szórakozást vágyó idegen itt is meg* találja számítását. A Baikan-szállő halk légkörű cukrászdája mellett a CUM­palota földszinti helyiségében európai komforttal berendezeLt kávéház vam, ugyanennek az épületnek Il-ik emeletén cukrászda, majd az állandóan működő felvonón feljutva, az épület legtetején lé­vő elegáns étterem mind a szórakozni, pihennivágyók rendelkezésére áll. A ká­véházi asztalok mellett halkan diskuráló, senkivel nem törődő párok, meghitt han­gulatú társaságok ülnek, előttük ételek, italok. Megfigyeltem, hogy evés nélkül itt nincs ivás. A bolgárok az erős ita-' lokhoz különböző salátát, bor mellé hús­ételeket fogyasztanak. Talán ez az ivás­hoz előkészített alap az oka annak, hogy részeg embert alig látni. Élvezettel, ön­magukról megfeled­. ' kežve élvezik a bol­gár konyha ízletes r'alatait, isszák az idegenek által is oly kedvelt italt, a ..Mastykát", meg a bolgár szőlőből pré­selt mámortadő bol­gár nedűt, a jó za­matos bolgár bort. mozdony új típusát, amely 110 km maxi­mális óránkénti sebességet érhet el. (ČIK) } «HttHU :i}?( tmtHtH H« iu mu < i » « é * é é « » é tiOMD t sétálók, megpihenők számára, míg a fák alatt elültetett száz meg száz rózsa­bokor ontja tavasszal és nyáron illatát. A sétánnyal egyvonalban halad jobbról- I Az utcákon és áruházakban felállí­tott karácsonyfák, a Télapó tarsolyá­ban örömet hoző ezernyi holmi vará­zsolják az emberek­re a karácsony han­gulatát, különben teletváróan. de ajkán a tavasz mosolyával várta Szófia a ja­nuár 6-i bolgár „Tél-aprót". Koszevné Szabó Irén mmmmt Amikor a világot bámulatba ej­tette az elsó szovjet űrrakéta kilövé­se, a világközönség érdeklődésének központjába került egy kis közép­amerikai ország is — Kuba. A lakos­ság összes rétegeitől hathatósan tá­mogatott és széleskörű sztrájkmoz­galommal egyengetett felszabadító mozgalom katonai csapatainak foko­zódó támadására összeomlott Batista tábornok gyűlölt parancsuralmi rend­szere. Batista újév éjjelén katonai repülőgépen elmenekült az országból és más elűzött diktátorokhoz hason­lóan a Dominicai Köztársaságban ta­lált menedéket. Vele együtt menekült R. Aguero „köztársasági elnök" is, akit Batista a lakosság akarata elle­nére röviddel ezelőtt „választott meg". A felszabadító mozgalom vezé­rének Fidél Castronak csapatai az egész országot és a városokat is ha­talmukban tartják. Castro a kubai fegyveres erők főparancsnoka lett. Kuba a Karib-tengerben fekszik, a Nagy-Antillák szigetcsoportjának legnagyobb szigete. Hosszúkás alakú, több mint ezer kilométer hosszú 150 1—500 km széles. 114 és félezer négy­zetkilométernyi területén kb. 6 millió lakos él. Eddigi fővárosa Havanna, a sziget körülbelül 750 ezer lakosú leg­nagyobb kikötője volt. Új fővárosa Santiago de Cuba lett, mely a délke­leti partvidék második fontos kikötő­városa. A többi fontos városok is a tengerparton fekszenek. A lakosság legnagyobb része az ország legtermé­kenyebb nyugati részén él. A lakosság háromnegyedrésze a spanyol gyarma­tosítók és az egyes európai országok­ból jött későbbi bevándorlók utóda. A többiek a néger rabszolgák utódai és félvérek. A hivatalos nyelv a spa­nyol. Az ország a nedves, trópusi éghaj­lat övezetében terül el. Csak déli ré­szén húzódik a Sierra Dela Meatra hegység, mely eléri a 3000 méter ma­gasságot. Többnyire sűrű trópusi erdő borítja. Sok benne az értékes fafajta. AMIRŐL NAPJAINKBAN SOK SZÓ ESIK: {£(JBA Itt található az ország ásványkincsei­nek nagy része. Hatalmas vasérc, (rosszabb minőségű) mangánérc, króm-, réz-, nikkel- és egyéb érc­készletek fekszenek itt. Fejtésük na­gyon korlátolt és az ország gazdasá­gában nem bír nagy jelentőséggel. Fidél Castro vezetésével két évvel ezelőtt e hegységben indították el harcukat a felszabadító csapatok Ba­tista diktatúrája ellen. Az ország gazdasága a mai na­pig félgyarmati jellegű és teljesen a nádcukor értékesítésétől függ. Ez Kuba világviszonylatban legnagyobb kiviteli cikke. Az ország földjének legtermékenyebb részén cukornádüi­tetvények terülnek el. Területük (1 millió 200 ezer hektár) nagyobb, mint a többi mezőgazdasági termény vetésterülete. A második világhírű termény az 58 ezer hektár földön ter­mesztett dohány. További termények a kávé, kakaó, kukorica, rizs, földi mogyoró, babfélék, banán, kókusz­pálma és egyéb ipari növények. Az ország gazdasága más ágaihoz hason­lóan a cukornád és dohányültetvények is nagyrészt az amerikai társaságok ellenőrzése alatt állanak. Mivel a megművelt föld nagy részét cukor­nád- és dohányültetvények foglalják el, Kuba rendkívül termékeny földje ellenére a mezőgazdasági termékek­nek többnyire az USA-ból történő be­hozatalától függ. Ipara többnyire a kiviteli célra ter­mesztett cukornádat dolgozza fel. A melaszt nyersanyagként szeszgyár­tásra használja fel. A többi ágak, pél­dául a textilipar, jelentősége elenyé­sző. Az energetikai üzemek behozott szénnel és koolajjal dolgoznak. 90 százalékban az amerikai társaságok ellenőrzése alatt állanak. A forgalom terén is hasonló a helyzet. Az 5000 kilométert kitevő vasútvonaluk nagy részét az amerikaiak ellenőrzik. A cukor értékesítési nehézségei az amerikai piacon az utóbbi időben a drágaság növekedését és tömeges munkanélküliséget okoztak. Kuba gazdasága lassan válságba jutott. Ba­tista diktátor ennek ellenére megnyi­totta a kapukat a fejletlen hazai ipart fojtogató amerikai aru előtt. A válsá­gos gazdasági helyzet és az ország haladó erői ellen indított terror volt a fö oka a parancsuralmi rendszer és az országban érvényesülő amerikai befolyás növekedése- ellen kifejtett íktív ellenállásnak. A kubai nép, e gazdag ország népe nyomorának és az amerikai kizsákmányolókkal szemben érzett gyűlöletének okai az ország történetében keresendők. Kubát 149 2- október 27-én fedez­te fel Kolumbusz Kristóf, aki hajó­naplójában földi paradicsomként írja le. Kolumbusz után nemsokára spa­nyol gyarmatosítók törtek be az or­szágba és a védtelen benszülött in­dián lakosságot rabszolgamunkára kényszerítették az aranybányákban és az itt létesített cukornádültetvénye­ken. A bennszülöttek az elviselhe­tetlen viszonyok közepette tömegesen pusztultak és néhány éven belül tel­jesen kihaltak. Ezért egyre fokozot­tabban afrikai rabszolgákkal pótolták őket. A kubai telepesek között azonban egyre nagyobb ellenállás ütötte fel fe­jét a spanyol rémuralom ellen. Kisebb lázadások egész sora után 1895-ben nagy felkelés tört ki, mely spanyol­amerikai háborút idézett elő. A le­vert spanyoloknak 1896-ban le kellett mondaniuk Kubáról. Persze a kubaiak szabadságreményei nem teljesültek. Az amerikai hadsereg három évig maradt a szigeten és az amerikai tár­saságok felvásárolták a régebbi gyar­matosítók ültetvényeit. Már ekkor megkezdődött az amerikai tőke ural­ma Kuba gazdaságában. A további évek során az amerikai csapatok az amerikai monopóliumok védelmére, az egyes diktátorok — amerikai bábok — védelmére néhány fegyveres inter­venciót indítottak Kuba ellen. Ma­hade diktátort például 1933-ban csak az USA hadihajói mentették meg a bukástól. A negyvenes években a demokrati­kus fejlődés újabb hullámai özön­lötték el Kubát. A Partido Autentico párt mellett a politikai élet fontos tényezőjévé fejlődött a kubai munká­sok 1925-ben alakult marxista párt­ja — Kuba Népi Szocialista Pártja. Megalakult az Egységes Országos Szakszervezeti Központ, mely elszán­tan harcolt a munkások jogaiért. Ez a fejlődés természetesen sem az ame­rikai társaságoknak, sem a kubai komprador-nagyburzsoéziának nem volt az ínyére. Ezért a politika szín­terén ismét megjelent a már egyszer félreállított Batista diktátor, aki ame­rikai segítséggel 1952 márciusában katonai puccsot hajtott végre. Fa­siszta módszerekkel lépett fel az or­szág haladó eróivel szemben, és le­hetővé tette az amerikai monopóliu­moknak, hogy tovább gazdagodjanak a kubai nép nyomorán. Kuba népe azonban nem adta be a derekát. Az ültetvényeken, kikötőkben és cukorgyárakban a gazdasági nehéz­ségek tornyosulásával párhuzamosan terjedtek a tüntetések és politikai sztrájkok. Két évvel ezelőtt fegyve­res felkelés tört ki a gyűlölt dikta­túra ellen. A hazafias gondolkodású erők egységének eredményeképpen si­került legyűrniük az amerikai fegy­verrel felszerelt hadsereget és rend­őrséget. Igaz, hogy az utóbbi időben több latin-amerikai diktátor megbu­kott. A különbség persze abban van, hogy Kuba szigetén nem a tisztek, vagy politikusok puccsa, hanem a népnek hosszú időn át a partizánhá­ború jellegét öltő fegyveres akciója buktatta meg a diktátort. Az is igaz, hogy Fidél Castro mozgalma messze áll a kommunista mozgalomtól. Hiva­talos nyilatkozatok szerint a kormány nem vette tervbe az ültetvények, a külföldről pénzelt vállalatok államo­sítását. Egy azonban bizonyos, sem az amerikai fegyver, sem az USA más­nemű támogatása nem tudta meg­akadályozni Batista bukását. A kor­mány megváltozá­sával sem Kubán, sem más latin­amerikai országok­ban még nem feje­ződött be a fejlő­dés. Batista buká­sa, a nemzetközi imperializmus ve­resége Latin-Ame­rika népeinek to­vábbi lépése a tel­jes nemzeti füg­getlenség kivívá­sának útján. Sebes Vilmos ÜJ SZÓ 4 1959. január 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom