Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-05 / 4. szám, hétfő

Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa jókívánaťaiť fejezi k' a szovjet világíírrakéta megalkotóinak Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisztertanácsa jókívánatait fejezte ki azon tu­dósoknak, mérnököknek, technikusoknak, munkásoknak és a dolgozók egész kollektívájának, akik részt vettek a többlépcsős világűr-rakéta megalkotásában és felbocsátásában. A többlépcsős világűr-rakéta meg- meggyőződést, hogy a szovjet tudó­alkotása ér sikeres felbocsátása 1959. sok és mérnökök,"valamint a dolgo­január 2-án a Hold irányában - zók egész kollektívája, akik részt hangsúlyozz áz üdvözlet — a szov- , vettek a világűr-rakéta megszerkesz­tet tudomány és technika óriási si- tésében és felbocsátásában, még sok kere. örömöt okoznak a Szovjetuniónak és A szovjet világűr-rakéta első boly- az egész haladó emberiségnek új fel­Sók közti útja - emeli ki a jókívá- fedezéseikkel s világraszóló sikereik­nat — dicső lapot nyit a világűr kel. kutatásában és az egész emberiség­nek megmutatja a szovjet nép alkotó géniuszát és azt az óriási tudomá­nyos és műszaki haladást, amelyet a világ első győzelmes szocialista or­szágának dolgozói elértek. A távirat kifejezi azt a szilárd Eise hower nyilatkozata a szovjet világíírrakéta felbocsátásáról Washington (ČTK — A Fehér Ház január 3-án közölte Eisenhower el­nök különnyilatkozatát a szovjet vi­lágűrrakéta felbocsátásával kapcso­latban. A nyilatkozat azt mondja: — A Szov­jetunió bejelentette a rakéta sikeres felbocsátását, amely a Hold közelében halad el. Ez nagy lépést jelent a vi­lágűr beláthatatlan messzeségeinek az ember által való uralása felé. Érdem szerint kell megbecsülni a tudósok és mérnökök sikerét, akik ezt megvalósí­tották; jókívánatainkat fejezzük ki e sikerükhöz." MacMillan miniszterelnök jókívánatait fejezte ki Hruscsovnak London (ČTK) — MacMillan brit mi­niszterelnök a szovjet kozmikus ra­kéta sikeres kilövése alkalmából a következő üdvözlő levelet küldte N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének: „Kérem, fogadja jókívánatomat e pompás siker elérése alkalmából. Meg­győződésem, hogy ez a tett jelentősen elősegíti a tudományos kutatás fejlő­dését. A brit tudósok is jókívánatai­kat küldik szovjet kollégáiknak és mindazoknak, akik kivették részüket a munkából". A világsajtó a siovief kozmikus rakétáról Aj El Popular című montevideői lap a következőket írja: A szovjet tudomány, mely 1957. októberében az első mesterséges hold kilövésével megkezdte a kozmikus térség meg­hódításának korszakát, a több lép­csős holdrakéta kilövésével újra ma­gára vonta a világ figyelmét. A szov­jet tudomány, melynek elsőbbsége már az első mesterséges hold sike­res kilövése után nyilvánvaló volt, továbbra is sikeresen felülmúlja a legfejlettebb tőkés országok tudo­mányát és tovább szilárdítja fölényét az amerikai tudomány és technika fölött s ma a Hold meghódításához közeledik. AZ OROSZOK MÄR EMBEREKKEL EGYÜTT KÉPESEK ÜTNAK INDÍTANI HOLDRAKÉTA! Az angol lapok január 4-i száméi­ban hemzsegnek az efajta címek. A Sunday Times azt írja: „Bizonyos, hogy kellő műszaki ismeretekkel ren­delkeznek és hogy egy ilyen rakétá­nak nehezebbnek kell lennie, mivel szükséges anyagot kell szállítania a személyzet életének és a Földre va­ló biztonságos visszatérésének biz­tosítására." Az Observer című szabadelvű lap megjegyzi: „A szovjetek számára aránylag könnyebb dolog a Holdnál távolabbi célpontokra, mint például LEGFRISSEBB JELENTÉSÜNK. — A szovjet kozmikus rakéta január 4-én moszkvai időszámítás szerint 12 óra­kor eltávolodott a Holdtól és a Földtől. A Föld közepétől 422 ezer, a Hold közepétől pedig 60 ezer kilométerre volt. A kozmikus rakéta a Hold és a Föld irányából kiindulva folytatja repülöútját és fokozatosan eléri a Nap körüli pályáját. A Szovjetunió megfigyelő állomásai továbbra is felfogták a rakéta jelzésit. Megállapítást nyert, hogy a rakéta felületének hőfoka plusz 10—15 C fok között mozog. A berendezések és a műszerekkel kitöltött térség belső hőfoka különböző helyeken plusz 10—15 fok között mozog és biztosítja a műszerek normális működését. A rakéta sugársebességének mérése, akkor, amikor a Hold közelében repült, lehetővé tette január 4-én moszk­vai időszámítás szerint 5,57 órakor u sebesség helyi maximális értékének kiszámítását, ami másodpercenként 2,45 kilométert tesz ki, s ez megfelel a pálya abban az időben megvalósított más mérése adatainak, midőn a rakéta a legközelebb állott a Holdhoz. Aí űrrakéta tehát a Föld és a Hold közötti 370 ezer kilométer távolságot 34 óra alatt tette meg. Az űrhajózás igazi kezdete 1959. január 2-án indult útjára az el- dítási magassága, vagyis a végsebesség ső emberalkotta „jármű", amely cl is elérésének magassága szerint — másod­jutott a Hold közvetlen közelébe és a percenként kb. 10 400 méter a legkisebb Föld-Hold közötti térről történelmünk sebesség, amikor a holdrakétának némi folyamán első ízben gyarapította is- esélye van arra, hogy a Hold pályájára! mereteinket közvetlen mérések ered- magához vonzza. Ha a Hold vonzó hatá­sáról, mint sebességnövelö eszközről le­mondunk, akkor másodpercenként csak­nem 11 200 méter, tehát gyakorlatilag a második kozmikus sebesség szükséges. A szovjet rakétatechnika fejlettségét bizonyltja, hogy lemondtak a Hold von­zásával elérhető sebességtöbbletröl és i rakétát eleve a második kozmikus sebes­ményelvel. A „kozmikus sebesség' 4; a Marsra, vagy a Venusra kilőni ra­ji kétákat". A lap csodálattal említi, X hogy a szovjet kozmikus rakéta 7500 ;;; kilométerre közelítette meg a Holdat .j. és megjegyzi, hogy az amerikai tu­sik". ember által soha nem látott ol-'£ dósok örömujjongásban törtek volna dalán. f ki, ha sikertelen rakétáik legalább Elsősorban szeretnénk pontos adatokat? 15 000-80 000 kilométerre megkö­kapni a Hold mágneses téréről. Ezért'!. zeiítették volna a Holdat van magnetométer a szovjet holdrakéta- ; (> ban. y A kozmikus sugárzás változását feltét- t lenül ismernünk kell, ha élő lényeket X akarunk küldeni légkörünk határain túl,-í» Sokan kérdezik, mi Is a kozmikus se­besség. Kétféle kozmikus sebességet ismerünk. Az első kozmikus sebesség (amit egyéb­ként körsebességnek is nevezünk) a mes­terséges holdak megvalósításához szük­séges. Értéke kereken 8000 méter má­sodpercenként (a földfelszínen, de minél magasabbra megyünk, annál jobban csök- da t­keii). Ezt a sebességet eddig minden keringő mesterséges hold elérte, hiszen ez a keringés szükséges feltétele. A második kozmikus sebességet para­bolikus vagy szökési sebességnek is szo­AZ OROSZOKNAK SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANIUK AZ ELŐZŐ NEMZEDÉKEK ÄLMÄT ­írja a Hamburger Abendblatt című a Holdra. Ezért vannak a holdrakétában a-}- nyugatnémet lap. Megjegyzi, hogy a különleges sugárzásmérő és regisztráló/:' műszerek. A kozmikus sugárzás összetétele, a; s ha maga az ember is el akar jutni X Szovjetunió sokkal nehezebb feltéte­lekkel rendelkezik, mint az USA. Ki­fejti, hogy a szovjet rakétatelepek masabb földrajzi szélességeken fek­szenek és ezért „az orosz rakéta útja élesebb szögben irányult a Hold felé, ami azt jelenti, hogy az oro­szoknak sokkal pontosabban kell cé­lozniuk és sokkal fontosabb rend­szer szerint kell irányítaniuk raké­táikat". A baden-badeni nyugatnémet adó a brit tudósok nézetére támaszkodva kijelenti, hogy a Szovjetunió olyan rakétát bocsáthat fel földkörüli útra, mely körülbelül 1 Vi kilométer esési pontossággal a Föld bármelyik kije­lölt pontján földet érne. A TUDOMÁNY - ÉS A SZOCIALISTA IPAR FEJLŐDÉSÉNEK KORSZAKA A szombati olasz lapok első olda­laikon közölték a TASZSZ közlemé­nyét. Az Unita hangsúlyozza ennek az eseménynek a tudományos hala­dás története szempontjából betöl­tött példátlan jelentőségét. A francia közvélemény és sajtó fokozodó érdeklődéssel kíséri a koz­mikus rakéta útját. A francia rádió és televízió vezetősége az óriási ér­deklődésre való tekintettel elhatá­rozta, hogy január 4-én helyi időszá­mítás szerint reggel 5 órakor kü­lönadásban számol be az USA, Nagy­Britannia, Svájc és Franciaország legnagyobb csillagvizsgáló intézetei megfigyeléseinek eredményeiről, ak­kor, amikor a rakéta megközelíti a Holdtérségét. A párizsi esti lapok minden bel­politikai és nemzetközi kérdést hát­térbe szorítva az első két oidalon tényleges adatokat és cikkeket kö­zölnek a szovjet kozmikus rakétá­ról. A SZOVJETUNIÓ A RAKÉTATECHNIKÁBAN ELÉRT SIKEREI ELLENÉRE KÖVETELI A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁT ÉS AZ ÁLTALÁNOS LEFEGYVERZÉST A kairói AL Masa című lap főszerkesztője kommentárjában a következőket írja: „A tudomány újabb győzelme ez, újabb győzelem a bíkeharcban. A Szovjetunió újra igazolja fölényét a bolygóközi térség meghódításáért folytatott küzdelemben. A szovjet kozmikus rakéta kilövése in­telem mindazok számára, akik agresszív terveket forgatnak fejükben és büntetlen megvalósításukra törekednek. A szovjet holdrakéta kilövése bizonyára elősegíti a nemzetközi problémák megoldását." Dzsakarta, Indonézia fővárosa lázas iz­galomban élt. A lakosság nagy érdeklődés­sel fogadta a kozmikus rakéta kilövéséről szőlő híreket. A teheráni lapok szembetűnő helyen közlik a holdrakéta kilövéséről kiadott közleményeket: a szovjet rakéta élénk vita tárgyát képezi. A SZOVJETUNIÓ ÚJÉVI AJÁNDÉKA AZ EMBERISÉGNEK Sanghajban összeültek a helyi tudósok, hogy az első kozmikus rakéta kilövéséről tárgyaljanak. Fang Te-phej. a Kínai Tudo­mányos Akadémia sanghaji fiókintézete el­nökének helyettese kijelentette, hogy a szov­jet rakéta kilövése a szovjet tudósok és tech­nikusok ajándéka az SZKP XXI. kongresz­szusának és a Szovjetunió újévi ajándéka az egész emberiségnek. AZ ŰRRAKÉTA A BÉKE HÍRNÖKE A Népszabadság első oldalán közli a szov­jet kozmikus rakétából kibocsátott mester­séges üstökös fényképét. „A csillagok fe­lé" című vezércikkében ezt írja: Az emberi szabadság földjéről röppent a magasba, és a rakéta vörös lobogója az égitestek kö­zelében cirkázva is a Föld jövendőjét jel­képezi! séggel indították. Az ennek során kapott benne lévő energiakvantumok (fotonok,< kis mértékű sebességtöbblet lehetett gamma-kvantumok), nehéz részecskék^ részben az oka annak, hogy a holdrakéta meghatározása ugyancsak rendkívül fon- < néhány ezer kilométerre elkerülte a Hol­Szovjet tudósok tos. A holdrakéta várható pályáján a Föld^ légkörének utolsó nvomai is megszűnnek.'; így lehetőség nyílik a bolygóközi tePfttX Moszkva (TASZSZ) - Az első szov­kitöltő interszteliáris gázanyag tanulmá-ý jet kozmikus rakéta műszereket tar­nyozására is. T talmazó részében elhelyezett tudo­Világrendszerunk energiamérlege és jö­f má n készülékek értékes adatokat érTek.«T mNa PT6l\= 0^z?LkTk ntszolgáltathatnak, melyek megvilágít­ttnuľmá-Ž — jelengette SSÄÍ a kozmikus rakéta kilövéséről Miért nem esett a Holdra a holdrakéta? __ A holdrakéta sebessége pályája során kás nevezni. Értéke az első kozmikus állandóan változik. Indításkor eléri a 11,2 sebességnél 41.1 százalékkal nagyobb, kilométert másodpercenként, de útja so­cenként (ismét földközelben, tehát a föld felszínről indított rakéta esetében). Ha egy testet az első kozmikus sebes­ségnél iassabban indítunk, visszaesik a Földre. Ha sebessége éppen az első koz­mikus sebesség, körpályán kering a Föld is a holdrakéta többé nem gyorsul (haj tóanyagát elfogyasztotta), hanem az égi­testek módjára mozog. Ott, ahol a második kozmikus sebesség­gel kilőtt rakétára a Föld vonzóereje he­iyett a Holdé kezdett érvényesülni, a nyozására alkalmas műszereket is szerel-^; a Hold új térképének szerzője a tek a holdrakétába. TASZSZ tudósítójának. Habakov kije­A szovjet telemetriai szakemberek jói lentette, hogy most megbízhatóbban körül. Ha a sebesség nagvobb az első sebessége másodpercenként 3—4 kilomé­kozmikus sebességnél, de kisebb a má- te r lehetett. sodik kozmikus sebességnél, akkor a test A Hold vonzóereje rendkívül gyenge: ellipszis pályán kering a Föld körül (ez egyhatoda a Földének. Ezért a Hold fel­az eddigi mesterséges holdak esete!), színén a szökési sebesség (tehát a máso­Minél inkább meqközelíti a rakéta sebes- dik kozmikus sebesség) csak 2350 méter sége a második kozmikus sebességet, az másodpprcenként. s ha a rakéta ennél induló pályáját képező ellipszis annál gyorsabban _ jön, nincs is remény arra messzebb nyúlik ki a Földből. így. ha í második kozmikus sebességet elég jól megközelíti, a pálya a Holdat is megk»­munkáját dicséri az a tény, hogy a szovjet holdrakéta hárem rádióadóját vi­lágszerte kitűnően lehetett venni, tehát a nagyértékű tudományos adatok el Is jutnak a címzetthez, s az emberiség köz­kincsévé válnak. Néhány szó a rakétáról hogy a Hold ezt a rakétát magához vonz­za. természetesen a telitalálat kivételével. Ezért száguldott (vagy száguld) el a értékelhető a meteorpor mennyisége és összetétele, mely bizonyos ve­szélyt rejt a világürhajók számára és valószínűleg a Hold felszínén levő szétmállott hordalékok jelentős ré­szét képezi. Alekszandr Nyeszmejanov, a Szov­Minden szakértő megegyezik abban,I,^.™ 6 T uf°^ án y°? Akadémiájának hogv a technika történetének leghatal-? elnöke ny.latkozatában kijelentette, masabb rakétája küldte magasb. a szov-X h o9y a szovjet kozmikus raketa lát­jet holdrakétát. ható jelt adott létéről. A meghatáro­Ekkora rakétát a világon sehol másuttT zott időben működésbe lépett az ön­rülheti. Végül, ha a test elén a második szolét holdrakéta is a Hold mellett építettek. Tegyük hozzá, hogv azX működő készülék és viláqító nátrium­kozmikus sebességet, örökre elhagyhatja De így is hosszú órákon keresztül nyújt Eflyesü l'í Államokban még a szputnyikok-;' Mhómp^t^Js Földünk nehézségi erőterét, „megszö- lehetőséget olyan tudományos megfigye- Sr dozórakétáit meqközellta nagyságú ra-^ íelh o' " meSterSégeS USt0k0S kéDZ 0 - -- - - otol-ra fn ň rí cnhOcőtYl trorr-rűrf - . . . kik" onnan és parabola pályán távozik, lésekre, amelyeket még sohasem végzett Etákat semsitorüít^építeni "most äI döt t- m e'y et töb b °" z á9 ba n megfi A második kozmikus sebességnél gyor- ember. holdrakéta óriási hordozórakétája min­Í gyeitek a csillagászok. den kétséget eloszlatott aziránt, hogy a A holdrakéta tudományos célkitűzései sabban haladó test a meredekebb hiper­bola pályán távolodik Földünktől és so­hasem tér vissza. Ezek után nyilvánvaló, hogy e holdraké­tának az első kozmikus sebességnél gyor­sabban. csaknem a második kozmikus pontosabbak is. mint a Déli-sarkvidékről szovjet tudomány páratlan sikerét hoz-J' sebességgel kell indulnia, ha a legese- vagy Közép-Afrikáról készült térképe­Dmitríj Blohincev, a dubnai egye­szovjet rakétatechnika több évvel vezetésűit atomkutató intézet igazgatója az amerikaiak előtt. £ így nyilatkozott a TASZSZ tudósító­A tudomány és technika tervszerű fej-2jának" Még ha a Holdról készült térképeink lesztése é< példás együttműködése a-í A szovjet holdrakéta sikeres kilö­szoviet tudomány páratlan sikerét hoz­Y ," J X. ta és ezzel 1959 az űrhajózásban is újabbX ves e megrendítő^esemeny. Hiszen ez kélyebb sikerre akarunk számítani. A szá- ink, mégis igen sok kérdés tisztázatlan a korszakot nyitott, mítésokból kiderül, hogy — a rakéta ín- Hold felénk forduló és különösén a „má­egy kísérleti laboratóriumot szállító (A Népszabadságból)' 5'világűrhajó. A rakéta nagy teherbí­róképessége lehetővé tette, hogy a nátriumuszályt képző berendezést is elhelyezhessék benne. A szovjet tudósok gyakorlatilag megkezdték az interplanetáris térség meghódítását, - jelentette ki Vse­volod Fedinszkij professzor, a nem­zetközi geofizikai év bizottságának tagja, a TASZSZ tudósítója. Most már teljes erővel nekiláthatunk a kozmi­kus utak tervezésének. A szovjet geológusok kimutatták, hogy a Hold fejlődésének története sokban a Föld geológiai történetére emlékeztet. A Hold felszínén például szintén nyomára bukkantak a hegy­képződés néhány ciklusának, a tűz­hányók működésének. Nyikolaj Kozi­rev leningrádi tudós nemrégen aktív tűzhányót is felfedezett. Ám egyedül a Hold mágnesmeze­jének tanulmányozása teszi lehetővé a Hold belső összetételének megálla­pítását — azt, hogy a Föld magjának megfelelő maggal rendelkezik-e a Hold és hol vannak a Föld mág­nesességének forrásai. A Hold belső összetételéről vélt elképzelések a Föld története különböző szakaszainak megértése szempontjából nagyon fon­tosak. Arról van szó, hogy a Hold és a Föld kétségtelenül közös eredetű és közös kozmikus történelemre te­kint vissza. ŰJ S7Ö 3 * 1959. január 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom