Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-05 / 4. szám, hétfő

Megvitattuk pártunk K özponti Bizottságának levelét A fiileki járás dolgozói is hozzászóltak Volt mírő 1 beszélni . Á CSKP történelmi jelentőségű XI. kongresszusa nagy n feladatot tűzött elér.k, a szocialista építés befejezé­sét hazánkban. Pártunk Központi Bizottsága ezzel kap­csolatban levélben fordult hazánk dolgozó népéhez, vitassák meg az életszínvonal tovább emelésének prob­lémáit és ezzel összefüggésben tegyenek javaslatokat, hozzászólásokat. A füleki járási pártbizottság a vita kezdetén meg­tet;e a vita sikeres lefolytatásához szükséges poli­tikai szervezési intézkedéseket. Ma már elmondhatjuk, hogy járásunkban az összes üzemekben és falvakon megtartották a párt taggyűléseit és a párt nyilvános gyűléseit, amelyeken megvitatták pártunk Központi Bizottságának levelét. Ezeken a gyűléseken járásunk­ban mintegy 7500 dolgozó vett részt és a vitában több mint ezer felszólalás hangzott el. Meg kell állapíta­nunk, hogy a levéllel kapcsolatos vita üzemeink dol­gozóit a feladatok túlteljesítésére mozgósította. A Ko­vosmalt dolgozói már december 15-én teljesítették a kiviteli szállítások tervét, a Béke-üzem december 18­án jelentette évi tervének túlteljesítését, az ajnácsköi téglagyárban jóval túlszárnyalták a termelési tervet, a korlfiti kőbánya dolgozói novemberi tervüket 103 százalékra, teljesítették és 70 ezer koronával csök­kentették az önköltséget. A vitával kapcsolatban meg kel! azonban monda­nunk, hogy egyes helyeken nagyon formális volt és egyes javaslatok — főleg a gyermekpótiék elosztá­sával összefüggésben - egyéni érdekeket tartottak­szem elölt Az össznépi és a szövetkezeti tulajdon, lényegének meg nem értését tükrözték azok a fel­szólalások. amelyek javasolták, hogy rendezzék a szö­vetkezeti tagok gyermekei számára a gycrmekpótlékot. A lakásépítéssel kapcsolatban sok helyeslő felszó­lalás hangzott el. Kevesen beszéltek azonban arról, hogyan tegyük olcsóbbá és gyorsabbá az építkezése­ket. Sok bíráló megjegyzés hangzott cl a kerületi nem­zeti bizottság címére, mert az 1950/1955-ös években kevés gondott fordított a füleki járásban a lakásépí­tésre. Ennek következménye, hogy csupán Füleken 1900 lakásigénylő van ft a vasútállomás dolgozóinak mindössze 5 százaléka lakik az állomás közelében. Sok felszólaló iavasolta a többemeletes házak építését, szem előtt tartva a termőfölddel és az építőanyag­gal való takarékoskodást. A járás üzemeiben aránylag kevesen szóltak hozzá a munkások bérrendszerének átépítéséhez. Ennek kö­vetkeztében nem mutattak rá megfelelő mértékben a kiaknázatlan artalékokra. Ugyanúgy, mint ipari üzemeinkben, a falusi párt­szervezetek gyűlésein is sokat foglalkoztak a vitában a feladatok túlteljesítésének lehetőségeivel. Ez nagyon szükséges, miután járásunk szövetkezeteinek többsége lemarad a sertéshús beadásával. Többet kellett volna azonban foglalkozni a hektárhozamok fokozásának és az állattenyésztési termelés hasznossága növelésének kérdéseivel. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy járásunk­dolgozói aktivitását a CSKP KB levelének vitája nagy­mértékben fokozta. Szükséges, hogy ezt az aktivitást az 1959. évi feladatok egyenletes teljesítése érdeké­ben továbbfejlesszük. Ján Uhrin, a füleki járási pártbizottság titkára Lontón is megvitatták a CSKP KB-nak a dolgozókhoz intézett leve­lét. Az iskola 'tantermében össze­jött dolgozók, szövetkezeti tagok megelégedéssel hallgatták az előadó szavait. — Én csak egyszerű szavakkal, fa­lusi nyelven mondom el pártunk le­velének lényegét — kezdi az előadó. Majd összehasonlítva a múltat a je­lennel, ismertette a KB levelében fog­lalt javaslatokat. Az új lakóházakból már egy egész falu épült, de még sokan akarnak építeni. így az előadás után volt miről beszélni. Sok prob­léma megoldásáról beszéltek. Vége­zetül egy nagyon komoly probléma vetődött fel. Ugyanis Lontón nagy a sár. Az országút kissé rossz állapot­ban van. A vasútállomás a szom­széd községben, Ipolyszakállason 4 km-re van. Ipolyszakállasra járnak a lontói középiskolások is, 20 — 25 ta­nuló. A hosszú őszi és téli sáros, hideg időben a tanulók többször ki­maradnak, ez pedig a tanulmányi eredmények rovására megy. Itt kel­lene valamit csinálni, hogy végre rendesebb úton járhassanak a lontói diákok és a falu lakosai. Kosztrián József, Lofitó Mindannyiunk érdekéről van szó Kötelezettségvállalással felelnek „Pártunk Központi Bizottságának levelét egész hazánkban megvitatták. Természetes ez, hiszen hazánk né­peinek legszélesebb rétegeiről s éle­tünk boldogabbá tételéről van szó, tehát rólunk is ... Kell. hogy mi is visszatekintsünk eddigi munkánkra és megvizsgáljuk, mi volt benne jó, hogy eredményeink tükrében tisztáb­ban láthassuk meg a hiányosságok okait, s feltárásukkal főként pedig azok mielőbbi eltávolításával hozzá­járulhassunk pártunk XI. kongresz­szusa célkitűzéseinek megvalósításá­hoz: emeljük népünk életszínvonalát, s minél előbb befejezzük hazánkban a szocializmus építését..." Ezekkel a szavakkal szólt az otrokoči párt­szervezet propagandistája a párt le­velének megvitatására egybegyűlt dolgozókhoz: kommunistákhoz és pártonkívüliekhez, szövetkezeti dol­gozókhoz, ipari munkásokhoz és ér­telmiség'ekhez. A levél ismertetése után, ami leg­inkább felkeltette az érdeklődést, a szövetkezet volt. Ez természetes és érthető is, mert hiszen Otrokoč la­kosságának túlnyomó része mező­gazdasági dolgozókból tevődik össze. Mégpedig nem is akármilyenekből. Gazdag tapasztalatokkal rendelkező, dolgos emberek lakják e kis falut, akik — mint pl. Adorján Lajos, Par­lag András, Gotthárd László, Aszta­los Kálmán hogy csak néhányat em­lítsek — mint a szövetkezeti mozga­lom élharcosai és a kezden.inyezé­sek bátor pártfogói ismeretesek a tornaijai járásban. A párt levelének megvitatása so­rán sok szép eredményről hallottunk. Örömmel állapítottuk meg. hogy a sopánkodás, siránkozás a rossz emlé­keket idéző múlté. Ám nem dicsek­véssel nyilatkoztak eredményeikről. Nem. A szavak mögött tisztán lát­tuk és éreztük a komoly hozzáértést és a munkál szerető ember küzdel­meit. A hiányosságokról — mert ezeket sem rejtették- véka alá - is úgy beszéltek, mint ez már jellemző rá­juk: ma még vannak, de holnap a szorgalmas kezek nyomán fokozato­san eltűnnek. Horváth István, Otrokoč Pártunk Központi Bizottságának Ievelét néphadseregünk tagjai is megvitatták. A vita során egységünk tagjai számos kötelezettségvállalást tettek. Többen vállalták harci felké­szültségük tökéletesítését, magasabb osztályzat megszerzését, a lőgyakor­latok kitűnő elvégzését. Peck és Ma­tes közkatonák több épületbe beve­zetik a villanyáramot, Herait őrveze­tő oktatási segédeszközöket készít. A tartalékos katonák pedig vállalták, hogy a lakásépítkezéseken három napot dolgoznak le. Gottlieber Ferenc, hadnagy Megoldásra váró problémák Nagy utat tettünk meg Most, amikor minden üzemben a CSKP KB leveléről vitákat rendeznek, önkéntelenül is vissza kell tekinte­nem egy pillanatra az elmúlt tíz esz­tendőre. Nézzük csak meg az állami gazda­ság fejlődését: — Tíz évvel ezelőtt mit lehetett látni az állami gazda­ságban? Düledezőfélben levő háza­kat és istállókat. Ma pedig mit lá­tunk? A lakások 98 százaléka gene­ráljavitást kapott, több mint ötven lakásegység épült az elmúlt Időszak­ban. Minden lakásban már több mint öt éve a petróleumlámpa fénye he­lyett villanyfénynek örvendünk. Az állami gazdaság dolgozói felépítették a dolgozók otthonát, nagy üzemi konyha áll rendelkezésükre, a nőtlen dolgozók pedig a szépen berendezett szobáknak örvendhetnek. Ezenkívül zuhany- és kádfürdőkkel van ellátva a „Dolgozók otthona". Rövid időn be­lül pedig szép kultúrházat kapnak a gazdaság dolgozói. A rozoga istállók helyett korszerű, tágas, öni tatóval és etetővel ellátott istállók épültek. Az ökrök és a lovak helyett ma már a teherautók és a kerekes traktorok dolgoznak. Kulturális téren sem maradtunk le, hiszen az elmúlt tíz esztendő utolsó esztendejében 121 középisko­lás hagyta el a tantermet és a mező­gazdaságban vagy egyéb ipari ága­zatban helyezkedett el. Ugyanezen idő alatt 29 érettségizett diák és 18 főiskolás került ki a községből. Többségük a mezőgazdaságban he­lyezkedett el. Tekintsünk még mélyebben a dol­gokba? Hogyan élnek ma közsé­günkben az' állami gazdaság dolgo­zói? Ami azelőtt álom volt, ma való­ság. Ma már elmondhatjuk, hogy községünk területén 6 személyautó-, 95 motorkerékpár-, 276 rádió-, 81 mosógép-, 19 gramorádió-, 14 tele­vízor-tulajdonos van és sokan van­nak olyanok, akik házat építettek. Az állami gazdaság alkalmazottai jól felkészültek a jövő évi terv sike­res teljesítésére, mert valamennyien tudják, hogy mindenki a közért és saját magának dolgozik. Pšenák József, Bajcs Most, amikor pártunk Központi Bi­zottságának levelét tárgyaljuk a fa­lunkban, kell, hogy egy kis visszapil­lantást tegyünk a múltba is, hogy annál világosabb legyen milyen ered­ményeket értek el községünkben rö­vid 10 év alatt. Harmac községről már a krónika is megemlékezik az 1400-as években, tehát régi település. A községet és környékét régen földesurak birtokol­ták. A falu egészen az 1950-es évig tavasszal és ősszel el volt vágva a külvilágtól, amennyiben még bekötő­útja sem volt, a határban levő 210 hektár rét pedig csupán csátét ter­mett. Jelenleg a községnek már van bekötő köves útja. most kezdték meg egy új vasbetonhíd építését a Rima folyón, mely egy bizonyos szakaszon a Rima szabályozásával van egybe­kötve. A községbe autóbusz jár, van villany, hangszóró, egy korszerű üz­lethelyiség épült és megkezdődött az új kultúrház építése. A lecsapolással rétjeink is megszabadultak az állan­dó talajvíztől. Hetenként van mozi­vetítés, ezenkívül még számtalan ki­sebb dolog mutatja a község fejlődé­sét. Kell, hogy megemlítsem még az 1959-es évre tervbe vet; téglaégető­telepet. Láthatjuk tehát, hogy közsé­günk a rövid 10 év alatt többet fej­Asszonyok vitája az életszínvonal további emeléséről Köztársaságunkban or­szágszerte megvitatták Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának levelét. A dunaszer­dahelyi járás asszonyai sem maradtak bi a vitából. Mintegy 120 dolgozó nő hallgatta meg a kerületi képviselő, Sanda! elvtárs­no ismertetéséi. Az előadó a levél alapján pontokba foglalva jelölte meg az életszínvonal emelésének további útjait Kidomborí­totta a levél alapgondola­tál, a szocialista építés lé­nyegéti melv szerint az életszínvonal továbhi eme­lését csak a termelés fo­kozott növelése alapján lehet megvalósítani. Az előadó szavai nyomán vita keletkezett, mely azt tanúsítja, hogy az asszo­nyok megértették a levél tartalmát és célkitűzéseit örömmel fogadták. Többek között az egyik felszólaló helyeselte a bé­rek átépítésének a módját, mert szerinte ez emelni fogja a munkaerkölcsöt. Egy másik hozzászóló vé­leménye szerint helyes lenne a családi pótlékot a harmadik gyermeknél emelni, mert így a több­gyermekes családok csalá­di pótléka nagyobb lenne. A következő hozzászólás a mezőgazdasági termelés növelésének fontosságát fejtegette. Ha több lesz a termelés a mezőgazdaság­ban, könnyebben lehet ele­get tenni a beszolgáltatás­nak, és hamarabb elérhető lesz az alapvető élelmi­szerfajták és a legszüksé­gesebb iparcikkek újabb árcsökkentése. Nagy vita keletkezett a lakásprobléma körül. A hallgatók örömmel vették tudomásul a levélnek azt a részét, amely bejelenti, hogy 1970-ig minden csa­lád megfelelő lakással fog rendelkezni. Erre nagy­szükség van különösen a Csallóközben, ahol a talaj­viszonyok következtében a lakások általában nedve­sek. Természetesen a nagy méretű lakásépítke­zést csak úgy lehet meg­valósítani, ha az ipari vál­lalatok és a földműves­szövetkezetek a magáno­sokkal karöltve kiaknáz­nak minden lehetőséget és fokozott mértékben nyúj­tanak segítséget a terv mielőbbi teljesítéséhez. A következő felszólaló párhuzamot vont a kapita­lista Csehszlovákia mun­kástársadalmának nyomo­ra és a mostani népi de­mokratikus Csehszlovákia munkásságának életszín­vonala között. A megelé­gedés és a jólét azt bizo­nyítja, a párt és a kor­mány mindent elkövet, hogy az állam minden pol­gára jólétben élhessen és békében építhesse a szo­cializmust. Életszínvonalunk további növelésének feltételeit meg kell teremtenünk min­den egyes munkahelyen. Minden erőfeszítésün­ket arra kell irányíta­nunk, hogy mind az ipar­ban, mind a mezőgazda­ságban növeljük a munka­termelékenységet. A gyűlésen az asszonyok egyhangúlag magukévá tették a Központi Bizott­ság levelének merész cél­kitűzéseit és határozatilag kimondták, hogy az élet­színvonal emelése érdeké­ben mindenki a maga munkahelyén a jövőben többet, jobban és olcsób­ban fog termelni. OZORAI FERENCNÉ, Dunaszerdahely Iődött mint 1400-tól 1948-ig. Ami a község lakosságának összetételét il­leti, túlnyomó része földműves. Ha­tárunk több mint 99 százalékán kö­zös gazdálkodás folyik. Községünk­határa a tornaijai járás leghegyesebb részéhez tartozik és megművelése elég nehéz, sok munkaerőt igényel. Részben ennek következménye, hogy a szövetkezetnek sok munkaegységet kellett terveznie és így annak értéke csak 14 koronát ért el, valamint 2 kg búzát, 1 Jcg árpát és 2 kg szálas ta­karmányt. Másrészt azonban ehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdasá­gában levő állatállomány túlmérete­zett. E fogyatékosság orvoslása na­gyon sürgős. Reméljük, rövidesen megtörténik, miután mind a HNB. mind az EFSZ vezetősége komoly lé­péseket tett ez irányban. Másik fontos probléma a harmaci és a jénci határ­ban folyó Cikóházi patak szabályozá­sa, mely patak évről évre nagy káro­kat okoz mindkét községben és mint­egy 100 — 150 hektár föld termését veszélyezteti. Ügyszintén gondolkozni kellene azon, hogy a község határá­ban levő alacsony hozamú rétek fel­szántásával növeljék a szántóterüle­tet. . Varga M. János, Harmac Még szebb sikereket az új évben A Hadsereggel Együttműködök Szövetsé­gének hrhovi alapszervezetét a Szepsiben tartott járási konferencián az 1958. évben elért jó eredményeiért a járási szervezet vándorzászlajával tüntették ki. Ez a kitün­tetés szervezetünk minden tagját arra fog­ja serkenteni, hogy az új évben még jobb eredmények elérésére törekedjék. Mint a helyi szervezet elnöke, szükségesnek tar­tom, hogy szervezetünk legkiválóbb tagjai"' nak, akik jó példával jártak elől a munká­ban, megköszönjem fáradozásukat és további sikeres munkát kívánjak nekik az 1959. évben. Kös Béla, Hrhov. A ČSAD rimaszombati üzemének TÍZ ÉVE Egy évtized az üzem életében nem túlsá­gosan hosszú idö. Ott azonban, ahol a t emberek alaposan nekigyűrkőztek a munká­nak, egy évtized alatt derekas munkát lehet végezni. Tíz év előtt a rimaszombati járásban mindössze három kiöregedett autóbusz és néhány teherautó közlekedett. Ebben az időben a dolgozók többsége még gyalog, illetve kerékpáron érkezett Rimaszombatba. Csupán a Rimaszombat—Losonc és a Ri­maszombat—Tornaija vonalon vehette igény­be az autóbuszt az utazóközönség. Ez volt a múltban. Ma a helyzet alapjá­ban megváltozott. Csupán Rimaszombatban 24-szeresére emelkedett az autóbuszok szá­ma, a teherautóké pedig 30-szorosára nö­vekedett. Azon a helyen, ahol valamikor a város szemétgyűjtő telepe volt, ma modern garázsok és jól berendezett műhelyek áll­nak. Az üzem alkalmazottai önsegéllyel kibetonozták az udvart és ivóvizet vezettek be az összes helyiségekbe. A ČSAD rima­szombati üzeme példásan gondoskodik al­kalmazottai , jó munkafeltételeiről és egész­ségéről is. Mindenkinek van meleg bundája, téli egyenruhája, kesztyűje és bélelt meleg öltönye. Az üzemben fürdőt rendeztek be és éttermet. Külön meg kell említenünk a vörös sarkot, ahol a gyűléseket tartják üzemünk dolgozói. Itt tárgyaltuk meg pár­tunk Központi Bizottságának levelét is. Alkalmazottaink egyetértettek a levél tar­talmával és kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezettnél 250 ezer koronával nagyobb összeget utalnak át az év végéig az állam pénztárába. Üzemünk dolgozói sikereiket a jő munka­szervezés nyomán érik el. A sikerben je­lentős része van a pártszervezet tevékeny­ségének is. mely szervezet tíz év alatt 5 tagról J0-re emelte taglétszámát. Kasár Sámuel, Rimaszombat Új házak a volt laktanya helyén Eső permetezi a szürke országút melletti cseresznyefák levelüket vesztett ágait, ami­kor egyik téli vasárnapon a városomtól mintegy két kilométerre fekvő Szabadka­pusztához értem. E puszta területén volt valamikor, még az Osztrák-Magyar Monar­chia idején a csödörös laktanya, az első köztársaságban lovassági laktanya, majd a véreskezű Horthy fasiszta megszállás ide­jén a magyar hadsereg rendezkedett itt be. A dicsőséges szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításunk után az a terület az állami gazdaság kezelésébe ment át. A lak­tanya-épületeket néhány év alatt a mező­gazdasági dolgozók lakóházaivá és gazdasági épületekké alakították át. Azóta évről év­re újabb házak csatlakoznak a meglevőkhöz. Ez évben épült fel a volt csödörös-karám helyén a hatalmas gép- és traktorjavítő műhelycsarnok és raktár. A Basa-kert mellett, a Rima folyó partján épül az állami birtok emeletes korszerű malma is. Réthy István, Rimaszombat Meleg otthonra találtak A dunaszerdahely! járás Várkony köz­ségében az egykori Belko-féle kastélyban van a nyugdíjasok otthona. Itt találtak me­leg otthonra a járás elaggott, egyedülálló dolgozói, nagyobb részük volt urasági cse­léd. Ezek az emberek, akik annak idején kemény munkával robotoltak mások jólé­téért, bizony nem is álmodtak valamikor arról, hogy ilyen békés, derűs öregkoruk lesz, Derszl Béla, az otthon igazgatója szívesen ad felvilágosítást az otthon életéről. Négy évvel ezelőtt létesült az intézet. Jelenleg 85 lakója van. 48 nő és 35 férfi. Az átala­kítási munkálatok befejezése után, melyre államunk tekintélyes pénzösszeget fordít, további 12 szobával fog bővülni az otthon. Ez lehetővé teszi majd, hogy az erre rá­szorulók közül további embereket helyez­hetnek majd el. Az otthonnak szép kultúrterme is van, melyben hetenként egyszer mozielőadást tartanak. Fürdőszobák, orvosi rendelő, ki­tűnő konyha áll az otthon lakóinak rendel­kezésére. Komáromy Etel, Dunaszerdahely. ŕ " 5ZÖ 4 * január 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom