Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa » N. Podgornij elvtárs felszólalása Hruscsov elvtárs beszámolója marxista-leni­pista módon elemzi és általánosítja a kom­hrunista párt vezette szovjet nép valóban titáni munkájának eredményeit. A szovjet ember a kommunista társadalom kibontakozó építésének időszakába ért. A terv világosan kifejti hazánk gazdasága további hatalmas fejlesztésének mélyreható és nagy­vonalú tervét. Ezenkívül alaposan kidolgozza azokat a politikai és szervezési intézkedése­ket, amelyek biztosítják a hétéves terv si­keres megvalósítását. Hruscsov elvtárs beszá­molója értékes hozzájárulás a marxi-lenini elmélet továbbfejlesztéséhez, az elmélet és p gyakorlat egységének találó példája. A szovjet emberek jól megértik a párt által kitűzött új feladatok nagyságát, tudatában vannak internacionális kötelességüknek és nagy felelősségüknek az egész világ dolgozói iránt a kommunizmus sikeres felépítéséért hazánkban. A beszámoló téziseinek a kom­munisták és többi dolgozók gyűlésein, a szö­vetségi köztársaságok kommunista pártjainak konferenciáin és kongresszusain lefolyt be­ható és sokoldalú megtárgyalásán a nép hal­latlan aktivitása és lendülete nyilvánult meg. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a hétéves terv a nép számára életkérdéssé vált, mert benne tükröződnek gondolatai és vágyai. Ukrajna Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa valamennyi kommunista és az egész ukrán nép akaratát és törekvéseit fejezte ki, amikor jóváhagyta Hruscsov elvtárs beszámo­lójának téziseit és kijelentette, hogy a köz­társaság népgazdaságának egyes ágaiban a hétéves terv feladatait határidő előtt, öt-hat éven belül, sőt a mezőgazdaságban öt éven belül teljesíteni lehet. Köztársaságunk és az egész ország virulása, S hétéves tertf nagyszerű távlatai Ukrajna népét újból és újból meggyőzi arról, mily reménytelenek voltak Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov utálatos, lénye­gében áruló kísérletei arra, hogy a pártot letérítsék lenini fő irányvonaláról s fékezzék előrehaladásunkat a kommunizmus felé. A szónok ezután az ukrán népgazdaság fej­lődéséről beszélt a következő hétéves tervben. Az ipari teljes termelés Ukrajnában 77 szá­zalékkal növekszik. Erőteljesen emelkedik a nyersvas, acél, a hengerelt anyagok terme­lése, a vasérc-, a szén- és a gázjövesztés, a villanyáram termelés. Ukrajna egyes fontos termékek terén már most elérte Európa leg­fejlettebb tőkés országainak termelését és hétéves tervének teljesítésével messze maga mögött hagyja őket. Hazánk feladata lényegesen növelni a cu­kortermelést. Ukrajnában a hétéves terv fo­lyamán a cukorgyártásnak 3,7 millió tonnáról 5,3 millió tonnára kell emelkednie. Már maga ez a gyarapodás nagyobb, mint az 1957. évi franciaországi egész cukortermelés volt. A Szovjetunióban az óriási területű szűzföl­dek megművelésével bizonyos mértékig meg­változik az ukrán mezőgazdaság termelési irányzata. A gabonatermelés további növelése mellett egyre gyorsabban fejlődik az állat­tenyésztési termelés és az ipari növények termesztése. Ez az irányzat gazdasági szem­pontból a legcélszerűbb, mert előnyös az állam, a kolhozok és a koihozparasztok szá­mára egyaránt. Elsőrendű feladat valamennyi gabonafajta hozamát növelni úgy, hogy egész termésük köztársaságunkban 2,1 milliárd púdra növe­kedjék. Ebben döntő szerepet fog játszani a kukorica, amelynek vetésterülete 9—10 millió hektárra növekszik és valamennyi ga­bonafajta vetésterületének legalább 50 száza­lékát teszi ki. A cukorrépával és napraforgó­val bevetett földek a hétéves terv alatt több mint 600 ezer hektárral növekednek. Az utóbbi években Ukrajna jelentős sike­reket ért el az állattenyésztési termelés fejlesztésében. A kolhozparasztok és a szov­hozok dolgozói minél nagyobb mértékben hozzá akarnak járulni a Szovjetunió népeinek harcához, ahhoz, hogy a legközelebbi években megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra eső állattenyésztési termelés­ben. Ukrajna népe lelkesen fogott abba a munkába, hogy öt éven belül a hústermelés — 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva - legalább 101 mázsára (vágósúly­ban) emelkedjék az 1965. évi tervben kitűzött 91,5 mázsa helyett. A hústermelésnek már a hétéves terv első évében vágósúlyban, 100 hektár mezőgazdasági földre számítva 62 má­zsára kell emelkednie a múlt év 49 mázsá­jával szemben, a tejtermelésnek pedig 362 mázsára az előző év 310 mázsájával szemben. A köztársaság számos körzetében — a har­kovi, nyikolajevi, dnyepropetrovszkiji, chmel­nickiji, záporozsszkíji, zsitomíri és más körze­tekben - a hústermelés a kolhozokban és a szovhozokban az idén csaknem megkétszere­ződik. A hétéves terv nagyméretű építkezési mun­kálatokat irányoz elő a köztársaságban. Elegendő rámutatni arra, hogy a nagy ipari építkezéseken kívül 100 millió négyzetméter lakófelületet kell használatba adni. Jelentős politikai fontosságú tényező a kolhozfalvaknak minden megfelelő szolgáltatással ellátott vá­rosi típusú lakótelepekké való átalakítása. Az új terv figyelemre méltó vonása az is, hogy kitűzik a dolgozók életszínvonala álta­lános emelésének feladatát. A moszkvai vá­rosi pártszervezet és a főváros dolgozói forró egyetértéssel fogadták a kommunizmus szé­leskörű építésének programját. Moszkva ipara az elkövetkezendő hét esz­tendőben még inkább kifejlődik. A moszkvai ipar termelésének terjedelme majdnem 1,5­szeresen növekedni fog és elsősorban a gép­ipar fog fejlődni. A kongresszus küldötteinek egy csoportja a Kreml György-termében Ukrajnában ilyen telepek építését már az idén megkezdik és azok szélesebb méretekben is mintául szolgálnak más ilyen építkezések számára. Kongresszusunk és bizonyára egész pártunk és szovjet népünk is óriási örömmel és büsz­keséggel üdvözölte Hruscsov beszámolójának azon következtetéseit, hogy hazánkban a szo­cializmus nemcsak teljes mértékben, hanem véglegesen is győzött. Hazánk óriási sikerei­hez és nagyszerű távlataihoz visz'onyítva még utálatosabb színben mutatkozik meg a jugo­szláv revizionisták ártalmas tevékenysége, akik hiába igyekeznek letéríteni a kommu­nista és munkáspártokat a marxi-lenini útról. Pártunk mindig könyörtelenül harcolt és har­colni fog mindazok ellen, akik elhajlanak a marxista-leninista tanítástól és megkísérlik azt revideálni. Az ukrán kommunisták, hűen a nagy Lenin eszméihez, feladatukat abban látják, hogy még szívósabban szilárdítsák a munkásosztály és a parasztság szövetségét, valamint a nemze­tek barátságát azáltal, hogy az ukrán népben kifejlesztik és megszilárdítják a nemes szov­jet hazafiságot és a proletár, nemzetköziséget. Az 1 millió 280 ezer ukrán kommunista ne­vében, az egész ukrán nép nevében Podgornij elvtárs biztosította az SZKP XXI. kongresz­ssusát arról, hogy az Ukrán SZSZK dolgozói nagy kötelezettségeiket becsülettel teljesítik. V. I. Usztyinov elvtárs felszólalása Az N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolójá­ban a kommunista országépítés nagyszerű távlatait feltáró részek — mondotta V. I. Usztyinov (moszkvai városi pártszervezet) a XXI. kongresszus délelőtti ülésén - büszke­séggel töltenek el minket, amelyet nagy ha­zánk, pártunk és hősi szovjet népünk iránt érzünk. A beszámoló elméleti tételei új jelen­tős hozzájárulást képeznek a marxizmus­leninizmus gazdagításához és kemény csapást mérnek a nemzetközi revizionizmusra. Ezek a tételek fontos szerepet töltenek be a dol­gozók harcában a kommunizmus felépíté­séért. Az új hétéves tervben meggyőzően kifejezésre jut a kommunista párt egyenes irányvonala, hogy gyorsabb ütemben fejleszt­jük népgazdaságunkat, elsősorban a nehéz­ipart, ami biztosítja hazánk maximális előnyét a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versengésben. Ä rekonstruálás és az új műszaki felsze­relés mellett részben kibővítjük a már mű­ködő üzemeket. Ez lehetővé teszi, hogy kisebb beruházásokkal rövidebb időn belül jelentő­sen növeljük a termelést. Ugyanakkor erősen meggyorsítjuk az új termelési kapacitások átadását rendeltetésüknek. A műszaki haladás feladatainak teljesíté­sében nagy szerep vár a tudományos és a kutatóintézetekre. Többnyire gyümölcsözően dolgoznak. A tudományos és a kutatómunka megszervezésében azonban még sok fogya­tékosság van. E munka tervezésével számoj szervezet foglalkozik, ami szétforgácsolja a tudományos erőket, az állami eszközök pa­zarlását jelenti és* nincs kellőképpen kihasz­nálva az intézetek kutatási alapja. Usztyinov ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy töké­letesíteni kell egyes rokonjellegű tudományos és kutatóintézetek munkájának egybehan­golását. Á hétéves tervben szemléltetően nyilvánul meg pártunk arra fordított állandó gondos figyelme, hogy a szovjet emberek, a kom­munizmus építői számára megteremtsük az anyagi és a szellemi bőséget. Usztyinov elv« társ részletesen foglalkozott a pártszerve­zet által tervezett azon intézkedésekkel, amelyeknek célja Moszkva lakásépítkezésének és kulturális, valamint szociális jellegű építkezésének továbbfejlesztése. Á főváros­ban az elkövetkezendő hét év során körülbe­lül 200 millió négyzetméternyi lakóterület épül, vagyis több mint a szovjet hatalom egész eddigi fennállása során. Ez annyit tesz ki, mint a forradalom előtti Moszkva kétszer rese. Usztyinov elvtárs felszólalásának további részében beszélt az építészet gazdasági kér­déseiről és hangsúlyozta, hogy a vasbeton termékeket gyártó üzem által szállított hen­gerelt anyagnak majdnem az egész mennyi­sége plusz-tolarenciájú. Ä kohászati üzemek súlyban biztosítják a hengerelt anyag szál­lítását, de nem szállítanak folyóméterben kellő mennyiségű acélterméket. Az építkezés hatalmas terjedelme mellett éz azt jelenti, hogy Moszkvában körülbelül 15 ezer tonna fémet pazarolnak el évente. Célszerű lesz megvizsgálni az acél tervezésének eddigi módszerét és változtatást eszközölni, még­pedig úgy, hogy a tervezésben alapvető legyen a folyóméter. Szocialista hazánk sikereit az tette lehetővé t—í mondotta Usztyinov elvtárs, — hogy ai Utóbbi esztendőkben még jobban megerő­södöt a párt vezető szerepe az ország ál­lami, társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tében. Á moszkvai kommunisták az értekez­leteken és a gyűléseken megelégedéssel álla­pították meg, hogy a pártéletben a lenini normák és a kollektív vezetés elvének fel­újítása minden téren kedvező befolyást gya­korolt a pártszervezetek tevékenységére. Megnőtt a szovjet emberek öntudatossága, munkalelkesedése és fokozódott politikai ak­tivitásuk. A" moszkvai városi pártszervezet intézkedé­seket foganatosított az ideológiai munka tö­kéletesítése érdekében, hogy ez a munka konkrét, céltudatos és határozott legyen. Jobban fel kell használnunk az irodalmat és a művészetet, mint a dolgozók kommunista nevelésének egyik fontos eszközét, nagyobb segítséget kell nyújtanunk az alkotó munká­val foglalkozó értelmiségnek. a! főváros dolgozói a hagy hétéves tervet szívügyüknek tartják - mondotta Usztyinov elvtárs felszólalásának zárórészében, és biz­tosította a kongresszust, hogy a városi párt­szervezet méltóképpen hozzájárul a kommu­nista országépítés nagy művének megvalósí­tásához. D. Sz. Poljanszkij elvtárs felszólalása Az SZKP XXI. kongresszusának január 28-i délelőttiülésén D. Sz. Poljanszikj elvtárs mon­dott beszéďet. Hangsúlyozta, hogy a haladó szellemű emberek több nemzedéken keresztül csak álmodoztak a kommunizmusról. Sokan közülük életüket áldozták fel érte. A kom­munizmus ma már nem a távoli jövőben meg­valósítható óhaj, hanem sok millió dolgozó részére eleven valóság. Életadó eszméi egyre jobban megnyerik bolygónk valamennyi föld­részén az emberek szívét. D. Sz. Poljaniszkij elvtárs leszögezte, hogy a kommunizms építésével kapcsolatos felada­tok megoldásában jelentős szerepe van az Orosz Szovjet Sbocialista Köztársaság dolgo­zóinak, melynek területén állítják elő a Szov­jetunió ipari termékei mennyiségének kéthar­madát és a mezőgazdasági termékeknek több mint felét. Poljanszki elvtárs azután az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság hétéves tervé­nek kérdéseivel, különösen a mezőgazdaságot érintő kérdéseivel, tartalékaival és lehetősé­geivel foglalkozott. A mezőgazdasági termelés színvonala az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaságban a legutóbbi évek folyamán lányegesen növeke­dett. Az eddigi eredmények megadják a fel­tételeket a mezőgazdaság további, még na­gyobb méretű fellendülésére. A növénytermesztésben — mint ahogyan N. Sz. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta beszá­molójában — a legközelebbi években továbbra is a minden mezőgazdasági termelés alapját képező gabonatermesztés rendszeres növelé­sére kell összpontosítanunk figyelmünket. A hétéves terv éveiben egyidejűleg lényeg­bevágó problémának kell tekintenünk az állat­tenyésztési termelésnek, elsősorban a hús termelésének növelését is. A gazdasági állatállomány gyors ütemű gya­rapodása lehetővé teszi, hogy a köztársaság­ban 1965 végéig a tervben előirányzott 8,5 millió tonna helyett 12 millió tonnára emeljük a hústermelést. A takarmányalap megszilárdítására töraked­ve elsősorban arra igyekszünk majd, hogy nö­veljük a gabonafélék hektárhozamait és az egész gabonatermés mennyiségét. A gabona­termést ez idén 5,5 milliárd púdra, 1965-ben már 7-8 milliárd púdra akarjuk emelni. A gabona és a takarmányfélék termelése nö­velésének legfontosabb forrása a kukorica. Az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köz­társaság öt évvel ezelőtt mintegy 800 ezer hektáron termesztett kukoricát, ezzel szemben a múlt év folyamán már 10 millió hektárt ve­tettek be kukoricával. Poljanszki elvtárs azután említést tett azok­ról az intézkedésekről, melyeket a köztársa­ságban tettek ezen értékes gabonaféle hektár­hozamainak. valamint a burgonya, a cukorrépa és a fűfélék termésének növelése érdekében, hogy szilárd takarmányalapot hozzanak létre. A mezőgazdasági termékek termelése to­vábbi növelésének alapja a munkatermelé­kenység lényeges növelése és az ésszerű gazdálkodás. Valamennyi gazdaságnak harcol­nia kell azért, hogy a megművelt földeken a legnagyobbfokú termelést érje el, emellett (Folytatás á '4. oldalon)' ÜJ SZÖ 3 * 1S5ÍÍ. január j*

Next

/
Oldalképek
Tartalom