Új Szó, 1959. január (12. évfolyam, 1-30.szám)

1959-01-31 / 30. szám, szombat

D Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) gazdaságosan, megfontoltan és ésszerűen kell eljárnia. Részletesen foglalkoznunk kell a munka normázásának és helyes szervezésének kérdéseivel, tökéletesítenünk kell a munka díjazását és az eddiginél nagyobb terjedelemben kell bevezetnünk az önálló elszámolást. Nyíltan meg kell mondanunk — jelentette ki Poljanszki elvtárs, — hogy eddig korántsem tártuk fel a kolhozok és szovhozok minden tartalékát. Különös figyelmet érdemelnek főleg a gazdaságilag gyönge kolhozok. Mostanában bevált vezető káderekkel erősítjük meg őket, segítséget nyújtunk nekik a termelés szervezésének tökéletesítésében, valamint abban, hogy rendet teremtsenek pénzügyi gazdálkodásukban és a munka díjazása terén. Ahol erre lehetőség nyílik, ezeket a kolhozokat egyesítjük a szomszédos, jobban gazdálkodó gazdaságokkal. Véget kell vetnünk lemaradozásuknak, ami azt jelenti, hogy további tartalékokat kell teremtenünk a mezőgazdaság rohamos fellendítése érdekében. A köztársaság mezőgazdasága terén a mostani hétéves terv éveiben nagyvonalú beruházási építkezési tevékenység bontakozik ki. A termelési üzemek építésére, valamint a nehéz munkafolyamatok gépesítésére, mintegy százmilliárd rubelt fordítunk. A vidéken több mint 5 millió házat építünk fel. Itt az ideje annak, hogy tervek és tervezeti sémák alapján építsünk. V. Sz. Poljanszki elvtárs leszögezte, hogy a hétéves tervben előirányzott feladatok teljesítésének legjelentősebb feltételeként a gazdaság eddiginél jobb irányítását kell tekintenünk. Az Orosz Szövetségi Köztársaság mezőgazdaságában a legutóbbi évek alatt nagyszerű, gazdag tapasztalatokkal rendelkező emberek fejlődtek: megváltozott a vezető káderek minőségi összetétele is. A kolhozok elnökeinek 40 százaléka és a szovhozok igazgatóinak 86 százaléka mezőgazdasági szakemberekből áll. A kolhozokban jelenleg 94 ezer agronómus és zootechnikus dolgozik. Ez hatalmas tartalék a kolhozok vezető, kádereinek feljavítása szempontjából. A kolhozoknak és a szovho zoknak manapság eddig sohasem tapasztalt lehetőségei nyílnak arra, hogy harcoljanak a mezőgazdasági termékek bőségéért. Poljanszki elvtárs a továbbiakban a dolgo zők képviselői szovjetjeinek, valamint a falusi szovjeteknek munkájáról beszélt. A vidéken a legutóbbi években lényegbevágó változásokra került sor és ez megköveteli a falusi szovjetek munkájának átszervezését és tökéletesítését. A falusi szovjeteket egyesítenünk kell úgy, hogy megszüntessük azt a természetellenes helyzetet, amikor egyazon kolhoz vagy szovhoz területén néhány szovjet működik. A vidéki szovjeteket meg kell erősítenünk jő káderekkel, emelnünk kell tekintélyüket, és lényegesen ki kell bővítenünk jogkörüket. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója a hazánk kommunista országépítéséről szóló lenini eszmék életteljes megtestesülése, a marxizmus-leninizmus győzelmes erejének tanúbizonysága. A beszámolóban foglalt elméleti tételek új határkövet, új lépcsőfokot jelentenek a kommunizmus építése törvényszerűségeinek feltárásában. A társadalom kommunizmus felé haladásának jellegére, a fejlődés útjaira, a kolhoz és az össznépi tulajdon egymáshoz való közeledésére, valamint e két formának az egyetlen kommunista tulajdonba való egyesülésére, a kommunizmus építése kibontakozásának időszakában érvényesülő államrendszerre és államigazgatásra vonatkozó következtetéseket az elmélet és a gyakorlat szerves egységének, hosszú tartamú munkaprogramnak kell tekintenünk, még pedig nemcsak nekünk, hanem ennek kell tekinteniük külföldi barátainknak is. Poljanszki elvtárs beszéde befejező részében biztosította a kongresszust arról, hogy az Orosz Szövetségi Köztársaság dolgozói a reájuk háruló résszel hozzájárulnak, a kommunizmus építéséhez és megtesznek mindent annak érdekében, hogy sikerrel teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervben előirányzott feladatokat. L. N. Jefremov elvtárs felszólalása A beszámoló sokoldalúan kifejti és elemezi a kommunista társadalom két fázisára, a szocializmus kommunizmusba növésének törvényszerűségére, a kibontakozott kommunista építés időszakának államrendszerére és igazgatására vonatkozó marxi-lenini elmélet legfontosabb kérdéseit. A gyakorlattól elválaszthatatlan, összefüggő legfontosabb elméleti kérdések kidolgozását marxi-lenini szempontból hazánk fejlődésének távlatából világítja meg, — jelentette kí a szónok. Rendkívül nagy jelentőségű a munkásmozgalom szempontjából és megsemmisítő csapást mér a revizionizmusra. Jefremov elvtárs eztrtán a gorkiji terület, a szovjetország egyik legjobban iparosított területe iparának fejlesztésével foglalkozott. E terület adja a fémmegmunkálógépek, folyami hajók nagy részét, nagymennyiségű vegyipari, fa- és papíripari terméket. N. L. Jefremov a kongresszus küldöttei előtt kifejtette, hogyan fognak hozzá a terület pártszervezetei és dolgozói az üzemek műszaki korszerűsítéshez a komplex automatizálás és gépesítés alapján, aminek jelentőségére Hruscsov elvtárs is rámutatott beszámolójában. — Ez különösen fontos azért, mert a terület nyerstermelésének hét év alatt több mint másfélszerte kell növekednie, míg a munka termelékenységének 46 és fél százalékkal kell fokozódnia. Oj gépek, berendezések, fémforgácsoló szerszámgépek és műszerek 200 alapr típusának gyártását kell meghonosítani. A gorkiji autógyár gépgyártása például 1965-ig másfélszerte növekszik és emellett tökéletesebb és gazdaságosabb motorokat fog gyártani. Ennek érdekében 136 Automatizált és félig automatizált termelőszalagot, 220 km futószalagot, és 1400 különleges fémforgácsoló agregátot kell berendezni. A műszaki korszerűsítés érdekében tett intézkedéseket az üzemek többségében a népgazdasági tanács hatáskörében dolgozták ki. Gyakorlati megvalósításukkal jelentős eszközök takaríthatók meg. Az üzemek műszaki korszerűsítésével, a termelés gépesítésével és a munka termelékenységének jelentős fokozásával a gorkiji iparnak 86 százalékos nyerstermelési növekedést kell elérnie. A pártszervezetek kitartóan törekedni fognak e komoly feladatok megoldására és ügyelni fognak a tartalékok teljes mértékű kihasználására — mondotta Jefremov elvtárs. Egyszersmind kell, hogy az állami tervező szervek aktívabban foglalkozzanak az üzemek műszaki korszerűsítésének és műszaki átépítésének kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban az egyik halasztást nem tűrő feladat a gorkiji autógyár korszerűsítésére előterjesztett javaslatok lehető leggyorsabb megtárgyalása és jóváhagyása. A gorkiji vegyipar is gazdag termelési tapasztalatokkal és belső tartalékokkal rendelkezik. A szónok rámutatott a nyersolaj vegytanának nagy jelentőségére a kőolajfeldolgozáskor nyert gázok és további termékek teljes kihasználásának alapjára épülő műanyaggyártásban. Ez a kérdés azonban mindeddig nem nyert teljes megoldást. Üzembehelyezték például a novogorkíji kőolajfeldolgozó üzemet, ám még mindig nem dolgoztak ki tervet a keletkező értékes vegyi nyersanyagfajták kihasználására. A Nyeftyegaz üzemben a hasznos nyersanyagoknak csak a felét akarják kihasználni a tervezet polimer vegyületek gyártásában. A terület üzemei más gazdasági területekről hozatnak ammóniákot, noha földgázból való termelése olyan terjedelemben lenne bevezethető, hogy fedezhetné a gorkiji terület vegyiparának szükségleteit. A vegyipar gyors fejlesztése érdekében nagy jelentősége van a vegyiipari berendezések gyártásának. A gorkiji gazdasági területen az 1959—1965. években a nem szakosított üzemekben 12-szerte kell növekednie e berendezések gyártásának. A szónok célszerűnek tartja a vegyipari berendezések termelési lehetőségeinek felülvizsgálását, s termelésének megszervezését más gazdasági területek egész sorának nem szakosított üzemeiben. A terület pártszervezeteinek mezőgazdasági feladatairól Jefremov elvtárs kijelentette, hogy ma, amikor az ország új fejlődési szakaszába lépett, a pártszervezetek kötelessége emelni szervezőmunkájuk színvonalát, céltudatosan és konkrétan irányítani a gazdaságot, rendszeresen és ésszerűen kommunista módon nevelni a dolgozókat. A. N. Koszigin elvtárs felszólalása A XXI. kongresszus január 28-1 délelőtti ülésén felszólalt A. N. Koszigin elvtárs. A XX. pártkongresszus óta csak háróm esztendő telt el — mondotta Koszigin. Ez a rövid idő azonban nagy jelentőségű pártunk és államunk történetében. Pártunk harcos vezérkara — a lenini Központi Bizottság helyes vezetése érdeméből — megoldotta a népgazdaság fejlesztésének gigantikus feladatait, megvalósult az ipar és építészet irányításának alapvető átszervezése, jelentős lépéseket tettünk a kolhozrendszer további fejlesztésére és biztosítottuk a nép anyagi jólétének jelentékeny növekedését. A Szovjetunió a kommunizmus kibontakozó építésének időszakába lépett. Pártunk külpolitikája — a békés egymás mellett élés politikája, a szovjet államnak a nemzetek közötti béke és barátság megszilárdításáért vívott aktív harcra — gyümölcsöző eredményeket hoz. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye még jobban megnövekedett. A szocialista országok tábora még hatalmasabb és tömörebb. A Központi Bizottság gondosan őrködik pártunk egységén és idejében ártalmatlanná tette Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely a pártot le akarta téríteni a lenini útról. Pártunk még. egyöntetűbb és harcképesebb, mióta a frakciősoknak és egységbontóknak e csoportját elsöpörte az útból Az SZKP XXI. kongresszusa a kommunista társadalom építésének nagy programját tárgyalja. Hét év nem hosszú idő. E hét év azonban döntő jelentőségű lesz a Szovjetunió fő gazdasági feladatának teljesítésében — a legfejlettebb kapitalista ország egy lakosra eső termelése elérésében és túlszárnyalásában. A párt messzemenő intézkedéseket tűzött ki a szovjet nép anyagi életszínvonalának további növelésére — mondotta Koszigin elvtárs. E feladatok teljesítése társadalmi rendünk nagy vívmánya lesz. Koszigin elvtárs továbbá foglalkozott a közszükségleti cikkek termelése növelésének kérdéseivel. Államunk gazdasága már most lehetővé teszi, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett a hétéves tervben megszabjuk a könnyű- és az élelmiszeriparnak az előző időszakhoz képest gyorsabb fejlődési ütemét. Míg a népgazdaságba fektetett beruházások térfogata a hétéves terv alatt 180 százalékkal növekszik, a könynyű- és élelmiszeriparban e növekedés 200 — 212 százalékot tesz ki. Ez lehetővé teszi a lakosság életszínvonala gyors emelésének sikeres megoldását. A hétéves tervben a közszükségleti cikkek termelésének az 1958-as évhez viszonyítva 62—65 százalékos növelésére számítunk. Meg kell javítani az áruk választékát, emelkedik a jóminőségű élelmiszerek, ruházati cikkek és azon tárgyak termelése, amelyek jobbá és kultúráltabbá teszik életünket. Számos alapvető fontosságú élelmiszer egy lakosra eső termelésében a hétéves terv alatt nemcsak elérjük, de túl is szárnyaljuk az USA színvonalát. A cukorgyártás pl. csaknem kétszeresére emelkedik és egy lakosra számítva évi 41—44 kg-ot fog kitenni, a cukorfogyasztás így nálunk nagyobb lesz mint az USA-ban. Az állattenyésztési termelés szüntelen fejlesztése következtében hazánkban gyorsan növekszik a tej- és hústermelés. A vajtermelés a hétéves terv folyamán ,1,6-szorosára növekszik, a húsé kétszeresére, jelentékenyen emelkedik a sajt s egyéb tejtermékek termelése. Körülbelül 250 új húsfeldolgozó üzemet helyezünk működésbe. A lakosság élelmezésében lényeges helyet foglalnak el a halfeldolgozó ipar készítményei. Míg a háború előtt nálunk a halkészítmények fogyasztása egy lakosra számítva 5 kg volt, ma 9,5 kg és 1965-ben 12-13 kg-ra növekszik. így megelőzzük az USA jelenlegi halfogyasztását. A halászati ipar hajóraja ma a háború előtti állománnyal szemben 3,6-szorosára növekedett. Az SZKP XXI. kongresszusának tiszteletére az Ukrán SZSZK hajógyárainak alkalmazottai vízre bocsátották a 44 ezer tonnás Szovjetszkaja Ukrajina nevű új, óriási hal-< feldolgozó hajót. Ez a szovjet hajóépítés nagy sikere. 1965-ben a halászat több mint 60 százalékkal növekszik az 1958-as évhez viszonyítva. Koszigin elvtárs továbbá rámutatott, hogy a jelenlegi hétéves tervben megoldják azt a feladatot, hogy a szovjet embereket megfelelő mennyiségű szövettel, ruhával, cipővel és más áruval lássák el. Ma már hazánkban több gyapot és selyemszövet készül, mint bármely más nyugati tőkés országban az USÄ-n kívül. A gyapjú és a lenszövetgyártásban a Szovjetunió az első helyen áll világviszonylatban. A hétéves terv alapján valamennyi szövet termelését 1,4-szeresére kell növelni. A szövetgyártás térfogatát tekintve megközelítjük az Amerikai Egyesült Államokat és a gyapjúszövet termelésben 1,8-szorosan meghaladjuk az USA jelenlegi .színvonalát. Gyors ütemben fog fejlődni a szövöttáru termelés, növekszik a műszőrmék gyártása, bővül a készruhaipar, a bőrfeldolgozó és cipőgyártó ipar. A mindennapos szükségletet szolgáló termékek és azon gépek gyártása, amelyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját, kétszeresére növekszik. A nép jólétének emelkedésével egyidejűleg megnövekszik a lakosság fogyasztása és kereslete a különféle jó minőségű árucikkek terén. Ezért a népgazdasági tanácsoknak rendszeresen törekedniük kell az áruválaszték megjavítására, új árufajták kidolgozására és sorozatos gyártására. A gyáraknak és üzemeknek meg kell változtatniok az általuk gyártott áruk választékát a kereskedelmi szervezetek követelményei alapján. A közszükségleti árucikkek fokozott termelése feladatainak teljesítése érdekében a hétéves terv új kapacitások gyors bővítésére számít a könnyűiparban. Több mint 1600 vállalatot helyezünk üzembe ezekben az ágazatokban. Koszigin elvtárs továbbá a tartalékok felhasználásának szükségességéről beszélt e tervek teljesítése érdekében. E tartalékok többek között új tudományos kutatásban, szintetikus nyersanyagoknak a népgazdaságba való bevezetésében, a beruházások legcélszerűbb kihasználásában és az építkezési önköltség további csökkentésében rejlenek. Nem kétséges — mondotta végül A. N. Koszigin, — hogy munkásosztályunk a kolhozparasztság, az értelmiség és a hős szovjet ifjúság minden akaratát és alkotó erejét a párt nagy feladatainak teljesítésére mozgósítja. K. 7. Mazurov elvtárs felszólalása Mi kongresszusi küldöttek nagy figyelemmel hallgattuk Hruscsov elvtársnak érvekkel alaposan megindokolt beszámolóját hazánk kommunista építésének útjáról és terveiről. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési terve, melynek ellenőrző számairól tárgyal a XXI. pártkongresszus, hazánk kommunista építése lenini eszméinek élő és konkrét megtestesülése. Most, amikor hazánk új, történelmi határkőhöz ért és a kommunista társadalom nagyvonalú építésének időszakába lépett, szembetűnő a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű hősiessége. A dolgozó és harcoló szovjet nép utat tör a dolgozó emberiség fényes jövője felé. Ma különösen szembetűnően megnyilatkozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának bölcsessége és szervező ereje. Az SZKP öntudatos történelmi alkotó munkára ösztönözte a legszélesebb néptömegeket, felzárkóztatta és minden nehézségen és akadályon keresztül vezeti őket a hőn óhajtott cél, a kommunizmus felé. Az SZKP XX. kongresszusának irányvonala, a pártnak és Központi Bizottságának gyakorlati tevékenysége elnyerték hazánk dolgozóinak őszinte támogatását és egyöntetű helyeslését. Csak a frakciósok és pártbomlasztók nyomorult kis csoportja — Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov — helyezekedett szembe pártunk lenini irányvonalával. Ennek a pártellenes csoportnak szétzúzása pártunk megbonthatatlan, lenini egységét bizonyítja és hozzájárult ahhoz, hogy népünk még szorosabbra zárta sorait a párt és Központi Bizottsága körül. A párt és hazánk népe ma sokkal egységesebb és egyöntetűbb, mint valaha. A Központi Bizottságnak a lenini nemzetiségi politika terén az SZKP XX. kongreszszusa után foganatosított intézkedései még szilárdabbá tették hazánk népeinek barátságát és elősegítették a köztársaságok termelőerőinek még gyorsabb fejlődését. A Szovjetunióban ma nem léteznek elmaradt peremterületek. A szovjet nemzeti köztársaságok fejlett iparral és szocialista nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkeznek. A Szovjetunió népei gazdag szellemi életet élnek, aktívan kiveszik részüket .a tudomány- és a technika fejlesztéséből és nagyszerű kulturális értékeket teremtenek. A forradalom előtti Belorusziában körülbelül ötszörte kevesebb ipari termék jutott egy lakosra mint általános oroszországi viszonylatban. A mai Beloruszia hatalmas ipari ország. A gépkocsik, traktorok, fémforgácsolőgépek egy lakosra eső termelésében felülmúlta a legfejletteb nyugat-európai országokat. A háború óta eltelt 13 év alattt a köztársaság ipari termelése több mint 16-szorosára növekedett és mintegy 250 százalékkal szárnyalja túl a háború előtti szinvonalat. Nagy átalakulások következtek be a kolhozfalvakon. Öriási sikereket aratott az iskolaügy és a kulturális építkezés tere. A Belorusz SZSZK a tízezer lakosra eső főiskolások számában olyan nyugat-európai országokat előz meg, mint Franciaország, NSZK, Olaszország, Ausztria, Svédország és Belgium. Pedig az Októberi Forradalom előtt a beloruszok 80 százaléka nem tudott írni és olvasni. Mazurov elvtárs Beloruszia gazdaságának és kultúrájának a kezdődő hétéves tervben kitűzött további sokoldalú fejlesztéséről beszélt. A hétéves terv éveiben a köztársaság ipari termelése 80 százalékkal növekszik. Gabonatermelése 1958-hoz viszonyítva körülbelül megkétszereződik. Lenfonal- és burgonyatermelése a felével növekszik, cukorrépatermelése több mint háromszorta lesz nagyobb. Az egy lakosra eső hús-, vaj- és tejtermelése lényegesen felülmúlja az USÁ-ban elért színvonalat. A köztársaság pártszervezetei most szocialista munkaversenyt fejlesztenek, hogy már 1959-ben kétszeresére fokozzák hústermelésüket a kolhozok. A köztársaság vezető kolhozai, szovhozai és járásai azért harcolnak, hogy 4—5 éven belül teljesítsék a hétéves terv mezőgazdasági feladatait. A szónok a továbbiakban a köztársaság dolgozóinak egyes javaslataival foglalkozott. E javaslatok az ország népgazdaságfejlesztési ellenőrző számainak megvitatásakor hangzottak el és a meglevő tartalékok jobb kihasználására irányulnak. Az állami tervbizottság a villanyáramvezetékeket a turbinás villanyerőművek kapacitásának 230 százalékos párhuzamos fokozása mellett, az elmúlt hét évhez viszonyítva legalább kétszeresére akarja meghosszabbítani. Meg kell gyorsítani a villanyvezeték építését. Az ipari termelés terveinek a hétéves tervvel kapcsolatban történő összeállításakor utólagosan és különös alapossággal kell kidolgozni az ipari szakosítás és a gazdasági területek közötti kooperációs kapcsolatok kérdéseit. A népgazdasági tanácsok gyakran kénytelenek bevezetni az adott gazdasági terület ipari szükségleteit szolgáló termékek gyártását, noha e termékeket más gazdasági területek szakosított üzemeiben termelik. Az ország érdekei megkövetelik, az egyes legfontosabb gyártmányok, gép-, főként traktor- és autóalkatrészek és gépelemek bátrabb egységesítését. A gépipari üzemek rosszul szervezett szakosítása megbéníthatja (Folytatás a 5. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1955. január H.