Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-13 / 344. szám, szombat

Népgazdaságunk 1957. évi továbbfejlesztésének örvendetes mérlege J. ĎURIŠ PÉNZÜGYMINISZTER BESZÁMOLÓJA A NEMZETGYŰLÉSBEN AZ 1957. ÉVI ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁSRÓL Az 1957. évi állami zárszámadás, hielyet a kormány jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjeszt, jelentős tanúbizonysága azoknak a sikereknek, amelyeket dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a szocializmus építésében elért. AZ 1957. ÉV EREDMÉNYEI A társadalmi termelés 1957-ben 7,8 százalékkal és a nemzeti jövedelem 7,4 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem gyarapodásában a legnagyobb részarány az ipari termelés gyors növekedésére jut. Az ipari termelés a tervben előirányzott 7,8 százalék helyett 10,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének 61 százalékát a mukatermelékenység fokozódásával értük el, amely a tervben előirányzott 5,3 százalék helyett, 5,9 százalékkal emelkedett. Pártunk és kormányunk intézkedései, valamint a szakszervezetek és az összes dolgozók ^törekvései folytán 1957-ben, különösfen az év második felében kedvező volt a nominális bérek fejlődése. A szakszervezetek, a nemzeti bizottságok, az egészségügyi és gazdasági szervek együttes törekvései a munkamulasztás csökkenését eredményezték. Az ipari termelésre fordított költségeket a tervezettnél nagyobb mértékben csökkentettük. Ezzel terven felül 566 millió koronát takarítottunk meg. Emellett azonban nem csökkentettük elegendő mértékben az anyagi költségeket. A termelés és a munkatermelékenység gyorsabb ütemű növekedésével, valamint a költségek terven felüli csökkentésével az iparban a nyereségtervet 107 százalékra, teljesítették vagyis 725 millió koronával nagyobb nyereséget értek el. A termelés és a munkatermelékenység fokozódása lehetővé tette a dolgozók életszínvonalának további emelkedését is. A személyes fogyasztás 1957-ben 8,8 százalékkal növekedett, Kulturális, egészségügyi és szociális célú kiadásokra az 1956-os évvel szemben 7,6 százalékkal többet fordítottunk. A lakosság betétkönyvekre helyezett megtakarításai további 3210 millió koronával gyarapodtak. 1957-ben Szlovákiában is folytatódott a népgazdaság gyorsütemű fejlesztése és az életszínvonal emelkedése. Szlovákia ipari termelése 13,3 száAz állami költségvetés összes kiadásaiból a népgazdaság fejlesztésére 55 342 millió koronát, vagyis 54,9 százalékot fordítottunk. A beruházási célokra fordított kiadások 18 359 millió koronát, a műszaki fejlesztésre és kutatási célokra 2572 millió koronát és a gazdasági szervezetek saját forgó eszközeinek gyarapítására fordított összeg 1903 millió koronát tett ki. Az iskolákra, kultúrára és egészségügyre, valamint szociális intézkedésekre fordított kiadások 32 980 millió koronát, vagyis az összes költségvetési kiadások 32,7 százalékát érték el. Ezzel tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala. E kiadások minden egyes lakosra vonatkoztatva 1956-ban' 2129 koronát, 1957-ben már 2469 koronát tettek ki. Az országvédelemre és biztonságra fordított kiadások 8672 millió koronát, vagyis az összes költségvetési kiadások 8,6 százalékát, míg 1956-ban 9,5 százalékát tették ki. A közigazgatásra fordított kiadások 3345 millió koronát, azaz az összes kiadások 3,3 százalékát tették ki. A gazdasági szervezeteken kívül foglalkoztatott adminisztratív dolgozók száma 1957-ben 10 632 fővel csökkent. 1958-ban további 12 500 fővel csökkent a központi hivatalokban és nemzeti bizottságokban foglalkoztatott dolgozók létszáma. Ezzel a folyó év 9 hónapja alatt a közigazgatási célokra fordított költségek 191 millió , koronával csökkennek. Ezenkívül ez év tíz hónapja alatt 12 300 fővel csökkent az ipari és építészeti szerelési vállalatokban csupán adminisztratív munkaerőkként alkalmazott dolgozók száma. Népgazdaságunk fejlesztésének és az életszínvonal emelésének e mérlege az összes dolgozók és polgártársaink mérlege, mert munkájuk minden vállalat, szövetkezet és nemzeti bizottság munkájának mérlege. A DOLGOZOK NÖVELIK A TERMELÉS ÉS"A GAZDASÁGOSSÁG FEJLESZTÉSÉNEK ÜTEMÉT Az 1957. évi feladatok általában sikeres teljesítése és az 1958. évi tervben előirányzott feladatok túlteljesítése megerősíti, hogy a vállalatok és nemzeti bizottságok jogkörében s irányításában, valamint az irányításban, tervezésben és pénzellátásban eszközölt módosítások kedvező félté évben 5,19 százalékos volt, ez év 10 hónapja alatt azonban a tervben előirányzott 5 százalék helyett 4,17 százalékra csökkent, vagyis a legutóbbi években a legkisebb százalékarányt értük el. A beruházási építkezések tervét 1957-ben 97,4 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy beruházásokra 660 millió koronával kevesebbet fordítottak. Ez szintén kihatott a költségvetési fölösleg kialakulására. ' A beruházások felülvizsgálása, melyet 1957 júliusától két szakaszban hajtottunk végre, megmutatta, hogy a beruházási építkezések terén nagy pénzügyi és anyagi tartalékok vannak s ezek felhasználhatók az építkezések gazdaságosabb megoldására, nagyobbmérvű összpontosítására, az eddigi álló alapok jobb kiaknázására. A beruházási építkezések tervének teljesítése némileg megjavult, jobban teljesítik a gépi beruházások szállítását. Az évi tervet 1958 október végéig a múlt évben elért 74,8 százalékos teljesítéssel szemben 77,2 százalékra teljesítették. Nem teljesítik azonban továbbra sem a beruházási építkezésekkel kapcsolatos egyes fontos feladatokat és aggasztóan késedelmes egyes meglevő berendezések üzembe helyezése. Egyre növekszik az épülőfélben levő beruházási építkezések száma. A lakásépítkezés továbbra is lemaradozik a terv mögött. E téren alapvető fordulatot hoz a CSKP KBnak a lakásépítkezések meggyorsítására irányuló nemzeti mozgalomról szóló határozata. A forgalmi adók befizetését 1957ben 100,1 százalékra teljesítették, ez idén azonban csak 99 százalékra teljesítik. Mezőgazdaságunkban nem teljesítették az 1957. évi tervben előirányzott feladatokat. A múlt évben nem növekedett a mezőgazdasági termelés és ez, idén csak csekély mértékben emelkedik. Mezőgazdaságunknak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az életszínvonal további emelésével kapcsolatos feladatok megoldásához és nem szabad növelnie behozatali igényeinket. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK GAZDÁLKODÁSA Fogadás a szovjet nagykövetségen (ČTK) I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés megkötésének 15. évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást rendezett a nagykövetség épületében. Az ünnepi esten részt vettek K. Bacílek, R. Barák, P. Dávid, J. Dolanský, Zd. Fierlinger, J. Hendrych, V. Kopecký, A. Novotný, O. Šimúnek, V. Široký, J. Hlina és L. Jankovcová, pártunk és kormányunk képviselői, O. Černík, V. Koucký, B. Köhler és V. Krutina, a CSKP KB titkárai, V. Dávid külügyminiszter, dr. E. Šlechta, dr. J. Plojhar-és dr. J. Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány további tagjai, valamint közéletünk számos képviselője. A fogadáson jelen voltak dr. Münnich Ferenc és Marosán György ve

j zetésével a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai is. Jelen voltak továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai. Az esten ezenkívül részt vett I. I. Kuzmin, a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanács ülésén résztvevő szovjet küldöttség vezetője, a Szov^ jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tervező bizottságának elnöke és az ülésen képviselt többi szocialista országok képviselői. I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és V. Široký miniszterelnök ünnepi beszédet mondottak. Az ünnepi est igen barátságos és szívélyes légkörben folyt le. A Szovjetunióval való barátságunknak köszönhetjük, hogy hazánk legdicsőbb korszakát éli (Folytatás az 1. oldalról) I lyet. Az ülésen részt vesznek az lösleggel zárul. A nemzetgyűlés üzemi dolgozók küldöttségei, hadseegyetértett azzal, hogy a 754 millió 400 ezer 161,80 koronát kitevő fölösleget a Csehszlovák Állami Bankban elhelyezett állami pénzügyi tartalékok kiegészítésére használják fel. A nemzetgyűlés tárgyalásainak első napján még Josef Čermák képviselő lépett fel, aki előadta a költségvetési és gazdasági bizottság beszámolóját a kormánynak a nemzeti vállalatok s az állami szocialista szektor többi szervezetei pénzügyi tervezésének és pénzügyi gazdálkodásának módosításáról szóló törvényjavaslatáról. Jiŕí Kladenský képviselő ezt követve előadta a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti egyezményre vonatkozó beszámolót. Az egyezmény a rendezetlen vagyoni kérdések rendezéséről szól. Majd František Komárek képviselő ismertette a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári- családi és büntetőjogi ügyekben nyújtandó jogsegélyről kötött szerződést. A nemzetgyűlés tegnap folytatta tárgyalásait. A képviselők féltízkor felálltak és tapssal üdvözlik A. Novotný elvtársat, a CSKP KB első titkárát, á köztársaság elnökét, Z. Fierlingert, J. Hendrychet, V. Kopeckýt, V. Širokýt, L. Jankovcovát, pártunk és kormányunk képviselőit, valamint a kormány további tagjait. A köztársasági elnökkel egyidőben I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete . A termelés és a fizetett szolqál- i '

s eljött az ülésre. A taps egvre fo^ÄS^Ä tatások fejlesztéséről való gondos- ' kozódik és szívélyes ovációkban csúgyorsabban növekedett. Szlovákia részaránya Csehszlovákia ipari termelésében 16,7 százalékra emelkedett. Szlovákiában folytatják új üzemek és vízierőművek kiterjedt építkezéseit és ezzel együtt emelkedik az életszínvonal is. Népgazdaságunk általában sikeres fejlesztése lehetővé tette a költségvetési bevételek és kiadások további emelését. Az állami költségvetés bevételei 101 608 millió koronát, az állami költségvetés kiadásai 100 854 millió koronát tettek ki, úgyhogy a költségvetési gazdálkodás 754 millió koronás fölösleggel zárult. Szlovákia költségvetésében a Megbízottak Testülete által irányított szakaszon a bevételek 14 933 millió koronát értek el. A Szlovákia költségvetési kiadásai a központi költségvetésből átvett további feladatokkal együtt 17 313 millió koronára emelkedtek. A nemzeti bizotságok költségvetéseinek terjedelme 1957-ben 29100 millió koronát, vagyis az országos költségvetés 28,6 százalékát tette ki. A nemzeti bizottságok költségvetési bevételeiket 109,9 százalékra, költségvetési kiadásaikat 109,2 százalékra teljesítették. A nemzeti bizottságok jogkörének további bővítésére irányuló 1957. évi intézkedések megvalósításával a nemzeti bizottságok költségvetési kiadásai 1957-ben az 1956-os évvel szemben 11893 millió koronával, azaz 71,2 százalékkal emelkedtek. Az állami költségvetés összes bevételeiből a szocialista szektorra 87,8 milliárd korona, azaz 86,5 százalék — ebből forgalmi adóra 44,5 milliárd korona, nyereségbeszolgáltatásra 17,3 milliárd korona esik. A lakosságtól befolyó költségvetési bevételek, vagyis az adók és illetékek 10 808 millió koronát tettek ki és e bevételek, tervét 101,2 százalékra teljesítették. A lakosság hátralékai 1957-ben 26 százalékkal csökkentek. aktivitásának kibontakoztatására, va lamint arra, hogy széleskörűen vegyenek részt a gazdaság irányításában. A tervek összeállításának új módja, a vállalatok s az egyének anyagi érdekeltsége, hosszú időtartamra szóló normatíváknak érvényre juttatása és különösképpen a dolgozók széleskörv aktív részvétele a tervek előkészítésében s a hatékonyság növelésében lehetővé tették, hogy egész ágazatok már a terv előkészítésének idején fokozzák feladataikat, mind a minőségi, mind a mennyiségi mutatókban nagyobb feladatokat tűzzenek maguk elé, mint a tervben előirányzott feladatok. A vállalatok és a minisztériumok javaslatot tettek, hogy pénzben kifejezve 5 053 millió koronával növeljék az árutermelést, mégpedig úgy, hogy egyes vállalatok nem támasztanak igényt további anyagra, megszilárdítják feladataikat a költségek csökkentésében, a munkatermelékenység növelésében is és ezzel további 1312 millió koronával növelik a nyereséget. A termelési tervek túlteljesítése a költségek egyidejű nagyobb csökkentése mellett lehetővé tette, hogy 1957-ben terven felüli nyereséget érjünk el. A selejtképződéssel kapcsolatos költségek nem teljes adatai szerint 1957-ben 828 millió koronát tettek ki. A selejtokozta veszteségek ez év 9 hónapja alatt egy korona értékű termékre vonatkoztatva csupán valamivel kisebbek, mint a múlt évben. A munkatermelékenység növekedése és az átlagbérek emelkedése között tervezett arány 1957-ben megjavult. A béralapokból eszközölt relatív merítés által elért megtakarítás az iparban 290 millió koronát tett ki. Az iparban bérekre az 1956-os évvel szemben 1298 millió koronával többet fizettek ki. Ez idén is megjavult a munkatermelékenység növekedése és az átlagos keresetek emelkedése közötti tervezett arány. Ä betegségek következtében előforduló munkamulasztás az 1957-es csosodik ki. Az oldalpáholyokban a prágai diplomáciai testület tagjai foglaltak heregünk tagjai és további polgártársaink is. A taps lassanként megszűnik és Jozef Való, a nemzetgyűlés aleinöke megnyitja az első részében ünnepi jellegű ülést. Z. Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke mond beszédet a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés meg-' kötésének 15. évfordulója alkalmából. Beszédét gyakran az egyetértést jelző taps szakította félbe. Amikor a beszéd véget ért, az ülésteremben jelenlevők felálltak és szűnni nem akaró tapssal, éljenzéssel juttatták kifejezésre a Szovjetunió irántil testvéri érzelmeinket. Á nemzetgyűlés alelnöke, A. Žiak felolvasta a nemzetgyűlés üzenetét, melyet a szövetségi szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából küld a Szovjetunió Legfelső Tanácsának. A képviselők az üzenetet egyhangúlag jóváhagyták. A nemzetgyűlés tagjai a szünet után megtárgyalták a tanoncviszonyban levő munkásutónpótlás hivatásra neveléséről szffló törvényjavaslatot, (az úgynevezett tanonctörvényt), amelyről Ivan Leščišin előadó képviselő mondott beszámolót, továbbá a területi tervezésre vonatkozó törvényjavaslatot, melyről dr. Václav Hulinský előadó képviselő számolt be és az építészeti rendről szóló törvényjavaslatot, amelyet Vladimír Lítvaj képviselő ismertetett. A nemzetgyűlés a javasolt törvényeket jóváhagyta. Az ülés befejező részében a nemzetgyűlés bizottsági tagjainak pótválasztását tartották meg. A nemzetgyűlés 29. ülése a délutáni órákban ért véget. kodás a nemzeti bizottságok legfontosabb feladatává vált. A nemzeti bizottságok jelenleg az egész népgazdaság álló alapjainak több mint egyharmadát kezelik. A nemzeti bizottságok a lakosság részvételével a termelés, valamint a gazdaságosság fokozására törekednek a gondjaikra bízott szakaszokon. Itt azonban olyan bonyolult . problémákról van szó, amelyekkel a ! (Folytatás az 1. oldalról) | perialisták kalandor-politikája teljes nemzeti bizottságok különösen a i amelyen megtörtek az imperialista kudarcra van ítélve, mert a különböző mezőgazdaság, az építészet, a lakás- I eiIen

seg hiabavalo támadásai, mely társadalmi rendszerű orszáqok békés - nem akart beletörődni néDÜnk 1948. MivnHmlikSiiúcin.i, uu. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének üzenete a Szovjetunió Legfelső Tanácsához építkezések, a vendéglők és éttermek, valamint a lakosságnak nyújtandó fizetett szolgálatok szakaszán nem tudtak teljes mértékben megbirkózni. A nemzeti b

:zottságok alá rendelt vállalatok, különösen az állami gazdaságok és a helyi gazdálkodás 1957-ben 730 millió koronával rosszabb gazdálkodási eredményeket mutattak fel a tervben előirányzott eredményeknél. A helyi gazdálkodási vállalatok a lakosságnak nyújtandó fizetett szolgáltatások tervét csak 95 százalékra teljesítették. A lakosság számára szükséges építési javító munkák és karbantartások tervét csak 79 százalékra teljesítették. A szocializmus építésében elért eredmények lehetővé teszik a népgazdaság további gyorsütemű fejlesztését és az életszínvonal szüntelen emelését. Ezek az eredmények egyidejűleg jelentős mértékben hozzájárulnak az egész szocialista tábor további megerősödéséhez. Gazdálkodásunk 1957-b'en elért eredményei, népgazdaságunk 1958ban megvalósult sikeres fejlesztése, valamint az 1959. évi terv- és költségvetés előkészítése arról tanúskodnak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pátjának vezetésével még jobban meggyorsítjuk a szocializmus építése ütemét. A kormány nevéb'en javaslom, hogy a nemzetgyűlés a CsehszlovákKöztársaság 1957. évi állami zárszámadását hagyja jóvái nem akart beletörődni népUnk 1948, februári győzelmébe és továbbra is meg akarta akadályozni dolgozóinkat abban, hogy hozzáfogjanak a szocializmus építéséhez hazánkban. Népünk kommunista pártjának vezetésével és a Szovjetunió nagyvonalú segítségével megkezdte a szocialista építést minden téren és ma a Szovjetunió gazdag tapasztalataira támaszkodva a szocializmus befejezésének időszakába lép. Népünk mélyen meg van győződve arról, hogy a legszorosabban együttműködve a Szovjetunióval győzelmesen teljesíti a CSKP XI. kongreszszusának feladatait és eléri a kommunista párt által kitűzött célokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés a hatalmas szocialista tábor keletkezésében és kiépítésében az alap-láncszemek egyikévé vált. Ez a tábor a viharos 15 év során a világ É

lső szocialista nagyhatalma köré töíörült. A hatalmas szocialista rendszer létezése ma a világ békeszerető erőinek leghatékonyabb támasza az úi háborús világkonfliktus elhárításáért folytatott harcban. A német militarizmus új veszedelmével kapcsolatban, amely a nyugati hatalmak és különösen az USA imperializmusának támogatását élvezi, ismét teljes mértékben tudatosítjuk szövetségi szerződésünk felmérhetetlen jelentőségét Csehszlovákia nemzetközi helyzetére, amelynek biztonságáért ez a szerződés oly mértékben kezeskedik, mint soha azelőtt. Nem kétséges, hogy a nyugati imegyüttműködésének és békés egymás mellett élésének lenini eszméi megfelelnek az egész világ igazi vágyainak. A világ békés erőinek befolyása egyre döntőbb túlsúlyra jut, mert a szocializmus fejlődése, amelyet főképp a Szovjetunió XXI. kongresszusának tézisei fejeznek ki, oly átformáló eredményekre vezet az egész világon, amely az emberiségnek világosan megmutatja, hogy csupán a szocializmus, a nemzetek tartós békéjének, jólétének és boldogságának záloga. Az öröm érzése tölt el mindanynyiunkat, hogy résztvevői vagyunk a szocializmus és kommunizmus feltartóztathatatlan előretörése és győzelme dicső korszakának. Egyöntetűen lépett erre az útra Csehszlovákia egész népe, és ennek köszönhető, hogy nemzeti történelme legdicsőbb korszakát éli. Ez a hatalmas Szovjetunióval való barátságnak és^ testvériségnek köszönhető, amellyel népünket a proletár nemzetköziség nemes kapcsolatai kötnek össze. Szilárdan elhatároztuk, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a Nagy Október tündöklő példáját tartjuk szem előtt, amely erőnk és biztonságunk forrása a szocializmus és kommunizmus nagy eszméinek megvalósításában. Éljen a hatalmas szocialista tábor a Szovjetunióval az élen! Éljen a Szovjetunió és Csehszlovákia nemzeteinek megbonthatatlan barátsága! A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NEMZETGYŰLÉSE ÜJ SZÖ 2 1958. december 13.