Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-12 / 343. szám, péntek

ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 3. oldalról) teinek egyre gazdagabb kielégítésé­ről van szó. Ennek teljes mértékben megfelel­nek a szovjet hétéves tervben kitű­zött nagy feladatok. Az 1959—1965. években az ipari termelés struktúrá­ja elvi kvalitatív átalakítása alapján teljes terjedelmének 80 százalékkal kell emelkednie. Ez az emelkedés an­nál áthatóbb, mert kiinduló alapját a Szovjetunió magasan fejlett ipari ereje képezi. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának tézisei kitűzik a szovjet mezőgazdaság hatalmas táv­latait, melynek fejlesztése a lakos­ság számára nagy választékban biz­tosítja a kiváló minőségű élelmisze­rek bőségét. A hétéves terv folya­mán a szocialista termelési kapcsola­tok további elmélyítésére és tökéle­tesítésére kerül sor, a szocialista tu­lajdon mindkét formája — a népi és & kolhoztulajdon további közeledésé­nek útján. A XXI. kongresszus téziseiből egy­értelműen kitűnik, hogy a termelő­erők fejlődésében elért ezen hatalmas előretörés elválaszthatatlanul össze­függ a szovjet ember jólétének nö­vekedésével. A szovjet nép életszín­vonala annyira átható és alapvető emelését biztosítja, hogy néhány év múlva a szovjet nép életszínvonala lesz a legmagasabb az egész világon. Ez irányban nagyon jelentős té­nyező lesz a munkaidő lerövidítése. A Szovjetunióban élő dolgozók előtt az a távlat áll, hogy 1965-ben 30—35 órás lesz a munkahét, a munkabér csökkentése nélkül. Ez alapon a Szov­jetunióban lesz a legrövidebb munka­idő az egész világon. Ez az isko­láztatás és nevelés rendszere forra­dalmi kommunista átalakításának megvalósításával a sokoldalúan kép­zett és kulturálisan fejlett emberek fejlesztéséhez vezet, akik nélkül a kommunizmust nem lehet elképzelni. Tevékenységük következménye a tu­domány és termelés legszorosabb összekapcsolása lesz, miáltal telje­sednek Marx Károly prófétai szavai, amelyek szerint „a társadalom igazi gazdagságának megteremtése a tudo­mány helyzetétől függ, amely a kom­munizmusban »közvetlen termelő erő­vé« válik és az embernek a termelés folyamata iránti viszonyában annak vezetőjévé és szabályozójává lesz". A fejlett kommunista építés prog­ramja a Szovjetunióban fontos fel­adatokat tűz ki, amelyek óriási jelen­tőségűek a szocializmus túlsúlyának világviszonylatban történő érvényesí­tésében és ezen az alapon a tartós béke biztosításában. Népgazdasága fejlesztésének programja "biztosítja a szocializmus alapvető gazdasági fel­adatának teljesítését. Ez a feladat az, hogy elérjük a szocializmus abszolút gazdasági győzelmét a kapitalizmus felett. A kongresszusi tézisek egye­nesen kijelentik: „a következő hét­éves terv elvi problémája a népgaz­daságnak a kommunizmus irányában történő gyorsított fejlesztése kérdé­se, a maximális időnyerés problémája, a szocializmus és kapitalizmus békés gazdasági versenyében." A szovjet hétéves terv feladatainak teljesítése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió röviddel 1965 után mind az abszolút termelésben, mind az egy főre eső termelésben túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat. A szo­cialista rendszer távlatát nagyon konkrétan fejezi ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága téziseinek befejező része, amely szerint 1965-ben a szocialista tábor a világprodukciónak több mint felét fogja termelni. Ez a többi szocialista országokban folyó termelés szakadat­lan gyors fejlődésének törvényszerű eredménye lesz, amely fejlődés szá­mára a szovjet hétéves terv minden előfeltételt megteremt a nemzetközi munkamegosztás széleskörű fellendü­lésére számítva a szocialista táborban. A gazdasági túlsúly elérése a világ­gazdaságban a szocialista világrend­szer történelmi győzelme lesz; e rendszer biztosítja minden szocialis­ta állam érdekeinek harmonikus kap­csolatát az egész szocialista rend­szernek a kapitalista rendszer feletti fölénye fejlesztése és megszilárdítása érdekeivel. Ez további forradalmi ha­tárkő lesz az egész emberi társadalom fejlesztésében, amely kétségkívül ma­gával ragadó példaként fog hatni a dolgozó népre minden országban. Deklarációja híveinek, amelyet Moszk­vában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmá­ból fogadtak el.A kommunista pár­tok ezen nemzetközi találkozása óta eltelt rövid év világosan megerősí­tette a deklaráció lenini programjának helyességét és életrevalóságát és tel­jes mértékben leleplezte a jelenlegi revizionizmus kártékony szerepét. A jelenkori revizionisták és tetteik megmutatták, mily messze mentek az amerikai imperializmus politikájának kiszolgálásában. A revizionisták arra törekszenek, hogy megingassák a köl­csönös kapcsolatokat az egyes szocia­lista országok között és a naciona­lista egyenetlenség és harag mérgé­vel fertőzzék meg őket. kísérleteik azonban hiábavalók, mert a szocialista országok testvéri szövetsége a Szov­jetunióval megingathatatlan és ezen országok legszorosabb együttműködé­se a Szovjetunióval a szocializmus győzelmes építésének éltető alapja. A marxi-lenini ideológia terén, a proletár internacionalizmus ügyében nem teszünk semmi engedményt, amely ártana forradalmi tanításunk tisztaságának és a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom érdekeinek. A szocialista tábor marxista-leninista egysége ránk nézve szent és sérthe­tetlen dolog, amelyhez mindenkor hűek leszünk. Erre köteleznek min­ket tapasztalataink, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának érdekei és egész szocialista utunk, amely a Szovjetunióval fennálló szövetség­ünkre, barátságunkra és együttmű­ködésünkre támaszkodva országunk szocialista fellendülésének büszke mérlege s egyúttal kezesség arra, hogy győzelmesen teljesítjük pártunk XI. kongresszusa által kitűzött fel­adatainkat. tása és önálló támadó erőként való léte magával hozza, hogy ismét napi­rendre kerülnek a Drang nach Osten régi tervei. E terveket a revansizmus és a kiélezett antikommunizmus su­galmazza. A német imperializmus is­mét előtérbe állítja a német mono­póliumok európai uralmára és az új­kori gyarmati terjeszkedés megvaló­sítására irányuló terveiket. Nyugat-Németország a nyugtalanság és feszültség fő tűzfészke Európában. A nyugat-németországi kormány a fennálló határok megváltoztatásának revansista követelményeivel lép fel, amely követelmények Nyugat-Német­ország szomszédainak területi sért­hetetlenségét, biztonságát és állami szuverenitását érintik. Ez a vesze­delmes fejlődés a bonni állam jelle­géből ered, ahol ugyanazok a politi­kai, gazdasági, katonai és osztálykörök vannak uralmon, amelyek a hitleri fasizmus agressziójának mozgató erői voltak. A nyugatnémet kormány a hatékony leszerelés kérlelhetetlen ellenzője­ként, a nemzetek békés megértésének ádáz ellenségeként lép fel és politi­kájában a régi hitleri úton halad. Nyugat-Németországban ma ugyan­olyan kommunistaellenes légkört te­remtenek, mint a fasizmus uralma idején. Ez a hagyományos müitarista szervezetek sokoldalú aktivitásának és a revansista propaganda fejlesztésé­nek éltető talaját teremti meg. A revansista jelszavakat nemcsak az áttelepített szudétanémetek politikai mozgalmában, hanem a nyugat-né­metországi politikusok beszédeiben is teljes mértékben érvényesítik. E jel­szavak ma politikai pártkülönbségre való tekintet nélkül kelnek versenyre a revansista nyilatkozatok terén, hogy egy se maradjon el. A jelenlegi német imperializmus a növekvő fasiszta erők támaszává válik Európa többi kapitalista országában is. Európa kapitalista államainak va­lamennyi reakciós ereje részesül Adenauer támogatásában, aki törek­véseiknek fokozott politikai és anya­gi segítséget biztosít. Egyetlen olyan tér sincs, ahol nem tapasztalnánk, hogy a nyugat-németországi rendszer jelenlegi irányvonala a hagyományos hitleri fasizmus nyomdokain haladj Ez irányban külön fejezetet képez a nyugat-berlini kérdés. A Szovjet­unióval teljesen azonos álláspontra helyezkedünk és azt valljuk, hogy a potsdami egyezmény lábbal tiprása a nyugati hatalmak részéről megfoszt­ja őket attól a jogtól, hogy továbbra is Nyugat-Berlinben maradhassanak. Berlin részének megszállása a nyu­gati hatalmak által elavult ügy és az úgynevezett frontváros rendszeré­nek további fenntartása nemzetközi feszültséget teremt. A nyugati hatal­mak távozása Berlinből nem azt fog­ja jelenteni, amit a Nyugaton világ­szerte ' kürtölnek, vagyis a háborús veszedelmet, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi feszültség enyhítését. Nyugat-Berlin szabad város statútu­ma a Szovjetunió javaslata szerint a legjobban felel meg a jelenlegi vi­szonyoknak. Kiküszöböli az eddigi nem normális állapotot, amely ellen­tétben áll a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverenitásával. A. Szovjetunió által ez irányban javasolt békés megállapodás a Német­országgal szemben folytatott politiká­jában a békés egymás mellett élés előnye következetes érvényesítéséből ered. Ezt a politikát köztársaságunk és egész népünk fenntartás nélkül támogatja. Kellőképpen kifejezésre juttattuk, hogy a Csehszlovákia és Nyugat-Németország közötti jószom­szédi kapcsolatok egyedüli alapja a békés egymás mellett élés lehet. Az a hűhó, amely a Berlinről szóló szovjet javaslattal kapcsolatban most a Nyugaton keletkezett, azért olyan ádáz és elkeseredett, mert keresztezi a hidegháború stratégáinak agresszív törekvéseit és az európai nemzetek békéjének és biztonságának érdekeit szolgálja. Mi szilárdan állunk a Né­met Demokratikus Köztársaság olda­lán és a szocialista tábor valamennyi országával együtt teljes mértékben támogatjuk az NDK szuverén jogait. Bizonyára el tudjuk képzelni, mi­lyen helyzetben lenne Csehszlovákia a mai német revansizmus terjesz­kedésével szemben, ha ragaszkodott volna a burzsoá köztársaság külpoli­tikai irányzatához és ha országunk­ban ismét a burzsoázia lenne az úr, nem pedig a .nép, amely a Szovjetunió­val fennálló hű szövetségre és barát­ságra támaszkodik. Olyan helyzetben lennénk, amely egyáltalán nem külön­böznék az 1938. évi helyzettől. Ma, hála a Szovjetunióval kötött szövet­ségnek, a hatalmas szocialista tábor létezésének, egyértelműen kijelent­hetjük, hogy München sohasem fog megismétlődni. A Szovjetuniónak köszönhető, hogy ma a német imperializmus vesze­delme elleni harc megváltozott fel­tételek mellett folyik Németország területén is. A szovjet hadsereg győ­zelme a fasizmus felett lehetővé tet­te a német nép haladó erőinek is, hogy a Szovjetunió hatékony segítsé­gével Németország egyharmadán vé­get vessen az imperializmusnak és bevezesse a Német Demokratikus Köztársaságban a munkás-paraszt uralmat, amely ország a jövő egysé­ges demokratikus Németországa elő­képe. A német imperializmus elleni harc ma új formák között folyik és napjainkban a német/nép kebelében a szocializmus és kapitalizmus éles ver­sengésének konkrét formáját ölti ma­gára. A Német Demokratikus Köztársa­ság fennállása lehetővé teszi a né­met haladó és demokratikus erőknek, hogy szilárd pozíciókból folytassák győzelmes harcukat Németország lét­kérdéseinek megoldásáért, a német nép javára, a német imperializmus ellen. Ezért mindenképpen támogat­juk a Német Demokratikus Köztár­saság erőfeszítéseit és ezt a segít­séget pártunk és köztársaságunk ré­széről jelentős nemzetközi kötelezett­ségnek tekintjük. A csehszlovák-szovjet szerződés minden irányban megszilárdítja köz­társaságunk nemzetközi helyzetét és tekintélyét. A Szovjetunió oldalán országunk jelentős mértékben hozzá­járul a világbéke megőrzéséhez s ezt a hozzájárulást a nemzetközi közvé­lemény nagyra értékeli. Csehszlová­kia aktív részvétele a nemzetközi szervezetekben ugyanúgy, mint rész­vétele a nemzetek békés együttmű­ködésében a gazdasági, tudományos és kulturális téren valamennyi békés és demokratikus erő pozitív vissz­hangjára talál. Ha rá akarunk mutatni köztársasá­gunk ezen nemzetközi helyzetének alapforrásaira, ismét arra az egyön­tetű megállapításra jutunk, hogy ezért a Szovjetuniót illeti köszöne­tünk. Hálásak vagyunk pártunknak, amely már a kapitalizmus idejében a mi népünk és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok előharcosa volt, és a mai szocialista Csehszlovákiában a Csehszlovák Köztársaság és a Szov­jetunió örök barátságának, legforróbb testvériségének és együttműködésének fő kezessége. Elvtársak, ez a Szovjetunióval kötött szövet­ségi szerződés történelmi jelentősége, mely szerződés segítette Csehszlová­kiát abban, hogy csatlakozzék a szocialista táborhoz és politikáját szi­lárdan és elválaszthatatlanul a világ­béke és haladás ügyével kösse össze. E szerződés üzenete világosan hang­zik: Tántoríthatatlanul a Nagy Októ­ber útján, mindig a Szovjetunió olda­lán kell haladnunk és sohasem más­ként! így halad dolgozó népünk kom­munista pártjának vezetésével. Nincs olyan erő, amely erről az útról elté­ríthetne bennünket. Pártunk helyes tanulságot merített a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi hatá­rozataiból, amelyeket mint a szocia­lista építés még gyorsabb fejlesz­tésének és a szocialista demokrácia további elmélyítésének offenzív programját fogta fel a marxizmus­leninizmus szellemében. Védelmezte a szocialista tábor megbonthatatlan egységének zászlaját, amely tábor megszilárdításához ez idén oly jelen­tős mértékben járultak hozzá pártunk küldöttségének jelentős tárgyalásai a Szovjetunióban, tanácskozásunk a Ro­mán Munkáspárttal, a Bolgár Kom­munista Párttal és kétségkívül hozzá­járulnak jelenlegi megbeszéléseink a Magyar Szocialista Munkáspárttal, melynek képviselői közöttünk vannak, akiket ismét forrón üdvözlünk. A proletár internacionalizmus ne­mes elvei csalhatatlan iránytűként mutatják meg utunkat, amelyen a szocializmus építése befejezésének feladatai teljesítéséért haladunk. Fel­adataink teljesítésében helyünket be­csülettel megálljuk. A proletár inter­nacionalizmus iránti hűség megingat­hatatlan irányvonal az erős szocialista Csehszlovákia építésében, a Szovjet­unió vezette megbonthatatlan szilárd szocialista táborban. Éljen a csehszlovák-szovjet barát­sági szerződés örökké élő üzenete, Csehszlovákia és a Szovjetunió népé­nek örök barátsága! Éljen a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártja, amely a szovjet népet a kommunizmus építésének győzelmes megvalósítására vezeti! Éljen Kommunista Pártunk, a cseh­szlovák-szovjet barátság szilárd és megbízható záloga! A szocialista tábor egysége nekünk szent és sérthetetlen Elvtársak! Népünk joggal lehet büszke arra, hogy a csehszlovák-szovjet szerződés egyike volt azon alapköveknek, ame­lyeket a szocialista tábor keletkezésé­nél lefektettek és amelyek fontos té­nyezőként szerepeltek e tábor meg­alakításánál. A Szovjetunió vezette szocialista tábor most a proletár in­ternacionalizmus szilárd kötelékeivel egybekapcsolt szocialista államok ha­talmas társaságát képezi, amely a leg­szorosabb testvéri támogatás és se­gítség alapján új szocialista nemzet­közi kapcsolatokként szilárdult meg. A szocialista tábor létezése kifejezi az új típusú kapcsolatok összességét, amelyek a munkásosztály győzelme és a népi demokratikus hatalom beveze­tése után keletkeztek Kelet-Európa országaiban, a Népi Kínában és to­vábbi ázsiai államokban. A szocialista tábor a szocializmus mint világrendszer fejlesztése tár­gyilagos történelmi folyamatának eredménye és ezért hatalmas győzel­met és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom legnagyobb vívmányát képezi. Minden kommunista párt leg­becsületesebb kötelezettsége — ame­lyet büszkén vállal a mi pártunk is — az, hogy minden erejével hozzájá­ruljon a szocialista tábor eszmei és politikai egységének megszilárdításá­hoz. Valamennyi szocialista ország megbonthatatlan tömörültsége és egy­séges fellépése a közös marxi-lenini eszmék alapján fokozza az egész nem­zetközi kommunista- mozgalom forra­dalmi akcióképességét. Csakis így le­hetséges növelni a szocializmus von­zóerejét, fokozni erejét és befolyását, terjeszteni igazságát a világban, meg­védelmezni a békét és győzelmesen előmozdítani az emberiségnek a kapi­talizmusból a szocializmusba való át­menetét. Az ezen célok eléréséért kifejtett törekvésben alapvető kérdés és a pro­letár internacionalizmus iránti hűség próbaköve marad emellett a Szovjet­unió és a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti viszony. A Szovjetunió vezető szerepének elismerése a szo­cialista táborban és a Szovjetunió Kommunista Pártjának, mint a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom központja szerepének elismerése nem­csak igazi feladata értékelésének és elismerésének megnyilvánulása, hanem minden kommunista párt következetes marxi-lenini irányának döntő előfel­tétele a világbékéért és szocializmu­sért folyó harcban. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és általában a Szovjetunió győ­zelmes példája mély nemzetközi je­lentőségű és általános érvényű, ame­lyet nem homályosítanak el egyik vagy másik nemzet történelmi és nemzeti sajátosságai. A Nagy Októ­ber történelmi üzenete, amelyet az egyes országok konkrét feltételei kö­zött következetesen érvényesítenek, az egyedüli útja annak, hogyan érjük el a győzelmet a burzsoázia felett és hogyan lássunk hozzá a marxizmus­leninizmus nagy eszméi győzelmes megvalósításához. Ezt megerősítik pártunk tapaszta­latai, melynek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom útja iránti hű­sége alapvető feltétel arra nézve, hogy győzelmes előretörésünkben a szocialista holnap felé mindig fel­felé haladunk és ennek köszönhető, hogy hazánk népe a szocialista épí­tés befejezésének küszöbén áll. Ezért büszkén valljuk magunkat a nemzetközi kommunista mozgalom . marxista-leninista egysége alapokmá­nya, a kommunista és munkáspártok A csehszlovák-szovjet szerződés megszilárdítja köztársaságunk nemzetközi helyzetét és tekintélyét Nagy felelősség és feladat hárul a szocialista országok békés külpoliti­kájára, amelynek a béke következetes megvédésével segítséget kell nyújta­nia építésünk nagy feladatai megva­lósítása és a szocialista tábor gazda­sági ereje megszilárdítása szükséges előfeltételeinek megteremtésében. Ezen feladatok győzelmes teljesítése döntő mértékben megerősíti a béke ügyét, mert a szocializmus növekvő gazdasági fölénye a kapitalizmus fe­lett kifejezi a világ két különtiöző társadalmi rendszere békés egymás mellett élésének és versenyének al­kotó jellegét. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a békés egymás mellett élés le­nini politikája, amelynek elveit a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa emelte ki és fej­lesztette, gazdag gyümölcsöt hoz. A Szovjetunió ezen politikájának kö­szönhető, hogy a békét ma oly hatal­mas társadalmi erők védelmezik, amelyek minden forrással és erővel rendelkeznek arra, hogy meghiúsítsák az imperializmus aljas terveit, ame­lyekkel az emberiséget az atomhábo­rú szerencsétlenségébe akarja sodor­ni. Az 1943. évi csehszlovák-szovjet szerződés ma, 15 év múltán is teljes mértékben köztársaságunk szilárd nemzetközi helyzetének és biztonsá­gának alapját képezi. A csehszlovák­szovjet szövetség ezen oldalát na­gyon értékeljük a mai nemzetközi helyzetben, amelyet Európában a né­met imperializmus veszedelmes po­litikája ismét kiélez. A nyugat-németországi militaristák ma a támadó Atlanti Paktum európai vezető erőiként lépnek fel és az ame­rikai imperializmus stratégiája kere­tében a szocialista országok ellen leplezetlenül kinyilvánítják hódító szándékaikat és terveiket. A nyugat­németországi imperialista körök nem­csak az imperialista világ agresszív irányvonalának leghívebb követői, ha­nem erőpolitikájukban még messzebb mennek és célul tűzik ki a revan­sista megtorlás önálló nyugatnémet terveinek megvalósítását. A német imperializmus és militarizmus felújí­ÜJ SZŐ á äŕ 1958. december 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom