Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-02 / 333. szám, kedd

A

z üzemet kívülről szemlélő ember nem is hinné, hogy milyen nagy vállalat a bratislavai Dimitrov Vegyiipari Üzem. Az egyes ^üzemegységeket új aszfaltút köti össze Ha gyalog kellene bejárni, belefáradna az ember. De erre ritkán kerül sor, mert üzemi autóbusz szállítja rendszeres időközben ide-oda a dolgozókat. Az üzem területén is ugyanolyan kép fogad, mint a gyár előtt: a múlt tusakszik a jelennel, de ez a törpe harca az óriással. A jelen ellenállhatatlan erővel szorítja ki a régi élet maradványait. Az üzem mindkét oldalán épült modern új lakóházak mellett eltörpülnek a még meglevő alacsony házsorok, melyek külsejükkel is elárulják, hogy már nem fogják sokáig „rontani" itt a levegőt. Az üzem területén is ott vannak még a tömör és komor épületek, melyekről messze leri, hôgy a kapitalista időszakból maradtak reánk, amikor a tőkés urak néni törődtek azzal, hogy a munkás mily én körülmények között dolgozik; Az utóbbi években nagy erőfeszítést követelt meg az üzem dolgozóitól, hogy a régi üzemrészlegekben megjavítsák a munka feltételeit. S ezek mellett milyen jól esik látni az új üzemegységeket s az újabb építkezések kezdetét. Hogy mit jelent ez a fordillat a vállalat, életében, ezt a második üzemrészleg kommunistáinak taggyűlésén tudtam meg. It't, a tőkés időszakra emlékeztető régi éjfciletben, ahol műfonalat gyártanak, szintén kísért a múlt, s elég sok nehézséget okoz a termelés fejlesztésében. Délután volt. az egyik-' műszak befejeződött és kezdődött a másik. S a kommunisták gyülekeztek. Jóval a gyűlés előtt elsőnek Rudolf Krajčovic, a pártszervezet elnöke jött az ülésterembe. Krajčovič elvtárs leült az asztalfőre s belemélyedt az iratok tanulmányozásába. A kommunisták egymás után nyitották az ajtót, baráti szóval üdvözölték egymást. Valami meglepett. Másutt annak voltam tanúja, hogy az elsőnek jövők rendszerint a hátsó sarkokba húzódnak, itt meg a fordítottja történik. Az elvtársak szinte versengve az első sorokban ülnek s számon veszik, ki jelent meg s ki hiányzik. Alig pár perc-j cel az ülés kezdetét meghatározó főpont után a kék munkaköpenyes elnök homlokára tolta szemüvegét. Látta,, hogy csak hárman-négyen hiányoztak, akik szabadságon vannak, meg betegek,' s megnyitotta a gyűlést, melynek fő pontja a Központi Bizottság levelének megtárgyalása. Mielőtt válaszukat megírnák S mégsem a levél megvitatásával kezdték gyűlésüket, hanem — ez évben immár hatodik tagjelölt, Kosztolányi elvtársnak, az asztaljsinühely dolgozójának félvételére került sor. Ez jelkép; az országos vita idején még erőteljesebben nyilvánul meg dolgozóinknak a pártunk iránti bizalma és ragaszkodása. A kommunistáknak a dolgozók nyilvános gyűléseit megelőző taggyűlése beszámolóját helyesen állították össze, melyben nemcsak, hogy ismertették a Központi Bizottság levelét,, hanem a szocializmus építésében országos méretben elért eredmények felsorolásán kívül nem feledkeztek meg arról, hogy üzemük -fejlődéséről s a dolgozóknak nyújtott gondoskodásról is számot adjanak. Mit.árulnak el eddigi eredményeik? Üj üzemegységek építésével, a régiekfejlesztésével 1937-hez viszonyítva a múlt év végéig 1850 százalékkal növekedett náluk a termelés. A felszabaduláskor az üzem lakótelepe 371, túlnyomórészt az igényeket távolról sem kielégítő lakásegységgel „dicsej kedett". Most rövid egy évtized után eddig 762 új modern lakásegységet építettek s 1970-ig újabb 700 lakásegység építésével véglegesen megoldják az üzem dolgozóinak lakásproblémáit. Még egy érdekes adat. Az üzemben eddig gyermekpótlékra havonta 473 780 koronát fizettek ki .a dolgozóknak. A pártunk levelében javasólt gyermekpótlék-emelés alapján több mint 88 ezer koronává!, vagyis csaknem 16 százalékkal többet fognak havonta kifizetni, mint eddig. S hogyan dolgoznak az üzem dolgozói ? Erre csak azt. mondhatjuk, hogy mindennél szebben beszél az a tény, hogy a napokban újra elnyerték a kormány s a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. Túlteljesítik a tervet, most december elsejétől, a szükséges feltételek megteremtése után bevezették a munkások új bérrendszerét, mely lehetővé teszi a dolgozók átlagkeresetének további emelkedését. A második üzemrészlegen is túlteljesítik a tervet, de baj van a minőség körül, s drágábban termelnek, mint ahogy azt a terv megszabja. Ez a nehézség rá is nyomta bélyegét a beszámolót követő vitára. Mint másutt, itt is megvan az a „jó szokás", hogy nehezen indul a vita. De Bahurinský elvtárs megtörte a jeget, amikor azt mondotta: Mi kommunisták nem szeretjük „a csendet" — s rámutatott néhány fogyatékosságra, melyek kiküszöbölését rövid idő alatt elérhetnék, ha a szakszervezeti részlegbizottság a kommunisták segítségével a hibák eltávolítására mozgósítaná a dolgozókat. Most újabb csapást mértünk a suttogó propagandára. — folytatta felszólalását. — Eddig azt híresztelték ellenségeink, hogy az egykét gyermek után járó pótlékot megvonják, s hogy a gyermekes anyák nem kapnak majd munkát. S mi a valóság ? A gyermekpótlékot senkitől sem vonják meg, sőt a harmadik gyermek után emelik, s pártunk levele a nők alkalmaztatásának növeléséről beszél. A suttogó propaganda, mint mindig, most is hazudott... A kommunisták bebizonyították, hogy valóban nem szeretik „a csendet". Alig fejezte be egyikük a felszólalást, kezét nyújtotta a másik. Az őszhajú Wagner, a fiatal Ziatko. Valentík Jožo elvtársak és mások a meglévő nehézségek kiküszöbölésének módjárói beszéltek. Az egyes műhelyekben rendbe kell hozni a szellőztető berendezést; vonják felelősségre azokat, akik késleltetik a műszakiszervezési intézkedések gyors bevezetését, stb. S mint Valentík elvtárs mondotta, részlegükön sokan nem gondolnak arra, hogy náluk, a víz'drága nyersanyagot jelent. Pocsékolják, mintha nem is kerülne pénzbe. Ki is számította, ha a vízfogyasztásban betartanák a normákat, akkor egy esztendő alatt 800 ezer koronát takaríthatnak meg. S az elvtársak úira jelentkeztek, arról beszéltek, ami a legjobban érdekű őket, a- termelési kérdésekről, a termelés növelésének lehetőségeiről, mert ebben látják életszínvonaluk további emelésének legfőbb tartalékát. S erről fognak tárgyalni a naookban sorra kerülő nyilvános gyűléseken is, melyet, a taggyűlés határozata értelmében, a pártcsoportok és a szakszervezeti részlegbizottsáq készítenek elő. S amij kor az elnök felállt, hogy berekessze i íz ülést, a fiatal Ľudovít Ziatko lakatos nagy hévvel felpattant a székről. — Ez kevés, elvtársak! — mondotta. — így nem fejezhetjük be a gyűlést.' Nem tudom pontosan, hogyan áhunk a tervvel. Csak azt tudom, hogy négy nappal előbb fogjuk teljesíteni az évi tervet. Nem lehetne még előbb?! Pártunk gondos vezetésének köszönhetjük a nagy fejlődést, amit mi is elértünk. S mi most azzal viszonozhatnánk ezt a gondoskodást, ha... Az elnök erre elmosolyodott, előre tudta, hogy Ziatko elvtárs mit fog mondani. Összenézett a részlegvezetővel, Bahurinský elvtárssal s ezt mondotta: — Gondoltunk erre mi is! Mint számítottuk, munkánkkal megteremtettük annak lehetőségét, hogy még egy nappal, vagyis öt nappal előbb teljesítsük az évi tervet. — De erről beszéljünk inkább a nyilvános gyűlésen, a többiekkel együtt, hogy közösen dönthessünk ... A gyűlés véget ért. A kommunisták, akik nem szeretik „a csendet", vagyis a tétlenséget, a nehézségekbe való belenyugvást, azzal az elhatározással hagyták el az üléstermet, hogy minden munkahelyen példát mutatnak a kezdeményezésben, hogy dolgozótársaikkal karöltve együttesen megoldhassák problémáikat, melyek szorosan összefüggnek keresetük, életszínvonaluk tovább: emelkedésével. S így írják majd meg a legszebb választ arra a levélre, mellyel pártunk Központi Bizottsága fordult hazánk minden dolgozójához. Petrőci Bálint A CSISZ III. kongresszusa előtt Á snlnai tyihorlat-üzemben dolgozó fia-í talok a CSISZ III. kongresszusának tiszteletére értékes szocialista kötelezettséget vállaltak, melynek értelmében segítséget nyújtanak az üzem védnöksége alatt álié stakčínl EFSZ-nek. Részt vesznek a járási ifjúsági építkezésen és az EFSZ tehénlstéllója építésén 500 brigádórát dolgoznak le. Az istállóba bevezetik a villamos áramot és elvégzik a tetőfedési munkákat. Ezenkívül az „Ifjúság millióiért" mozgalom keretében 20 ezer koronát takarítanak meg a selejt csökkentésével, anyag-, és energiamegtakarítással. R. S. Lehetőség az általános iskola elvégzésére Az iskolai dolgozók Prágában november 29-én rendezett értekezletén egyes fontos módosításokról tárgyaltak, melyek a dolgozóknak az általános iskolákban folytatandó rendkívüli tanulmányainak rendszerére vonatkoznak. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma a legközelebbi időben nagy példányszámban brosúrát ad ki. mely részletesen tájékoztatja majd az érdeklődőket az általános iskolák elvégzésének lehetőségeiről. Ezen tanulmányok keretében a z idősebb és fiatalabb dolgozók, akik különféle okokból nem szereztek alapvető iskolai végzettséget, foglalkozásuk megszakítása nélkül kiegészíthetik ismereteiket. A nyolcéves középiskolák tananyagával foglalkozó egyéves tanfolyamok számára új különleges összefoglaló szövegeket készítenek elő az összes tantárgyakat illetőleg. Rövidülnek a naaok, csökken a homérsékíef Közép-Európa térsége november utolsó hetében túlnyomórészt magas légnyomás hatása alatt állt. Emellett az alacsonyabb fekvésű helyeken többnyire felhős, ködös volt az idő, helyenként megismétlődő szemerkélő esővel. A nappali hőmérséklet többnyire 1—4 C fok között mozgott,, az éjszakai hőmérséklet pedig majdnem mindenütt fagypont alá süllyedt. Mivel a szárazföld feletti légitérben továbbra is magas légnyomás uralkodott, az Atlanti-óceán feletti légnyomászavarok Anglia és Norvégia felett elhaladva, északkeleti irányban nyomultak tovább. A legutóbbi hét folyamán ÉszakkeletEurópában igen hűvös volt az idő, mivel e térségbe északi-sarki légáramlások hullámai nyomultak. A Szovjetunió északkeleti részében a hőmérséklet gyakran mínusz 30 C fokig süllyedt. Ezzel szemben a Földközitenger térségében, Dél-Olaszországban 15—19 C fokra emelkedett a nappali hőmérséklet. Milyen időjárás várható a jövő héten? A Közép-Európa feletti légitérben továbbra is magas lesz a légnyomás. Ennek következtében a légnyomászavarok egyelőre az Atlanti-óceán feletti légitérből észak-keleti irányban nyomulnak tovább és Közép-Európa térségét csak részben érintik. Emellet többnyire felhős, és különösen eleinte ködös lesz az időjárás. Helyenként esőzések, és havazás várható. A nappali hőmérséklet többnyire a fagypont körül, esetleg valamivel a fagypont felett fog mozogni. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 2—4 C fok lesz ott, ahol átmenetileg kevesebb lesz a felhőzet és különösen a hegyi völgyekben mínusz 5 alá süllyed. A hegyekben hőmérsékleti kilengések és időnként havazás várható. P. F. .A ^smi EGYETERTHETÜNK-E Dzsavaharlal Nehru állásfoglalásával? A béke és a szocializmus kérdései, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának legújabb száma közli Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek az Economic Revlevben,.az indiai Nemzeti Kongresszus Párt folyóiratában megjelent Elvi állásfoglalás című cikkét és P. F. Jugyin szovjet akadémikus véleményét a cikkről. Alábbiakban kivonatosan közöljük Jugyin akadémikus állásfoglalását. Korunknak büszkesége és dicsősége, hogy az emberiség behatolt az atommag .titkaiba és most teszi az első, lépésekét a nukleáris folyamatok irányítása és az atomenergia gyakorlati hasznosítása útján. Megtörténtek az első, igazán gigászi kísérletek arra, hogy kitörjünk bolygónk kereteiből a világmindenségbe. Felröppent a három hatalmas szovjet mesterséges hold. Komoly eredményedet ért el a tudomány más országokban is. Tucatnyi példát idézhetnénk a modern tudomány óriási vívmányaira és-arra, hogy az ember miképpen használja fel ezeket. A tudomány új felfedezései láttán az emberiség tudatában nagy remények születnek a legközelebbi jövőt illetően, s ezek teljesen jogos és reális remények. Az Elvi állásfoglalás szerzője viszont olyannyira belemerül a tudomány általánosságban vett fejlődésével kapcsolatos absztrakt elmélkedésbe. hogy napjaink tudományának éirtékelése. során végeredményben pesszimista következtetésekre lyukad ki. Ezt írja: „A tudomány meszsze túlhaladta az emberiség igen nagy részének felfogóképességét, és olyan problémákat vetett fel, amelyeket a legtöbben közülün k nem hogv megoldani, de megérteni sem képesek. S ebből következik, korunk belső konfliktusa, zűrzavara. Az egyik oldalon a tudomány és a technika kolosszális, feltartóztathatatlan előrehaladását látjuk, amely különféle következményeket von maga után, a másik oldalon meg — magának a civilizációnak bizonyos szellemi kimerülését." Nem igaz, hogy korunk konfliktusa egyrészt a tudomány és a technika fejlődése, másrészt a „civilizációnak bizonyos szellemi kimerülése" közötti ellentmondásból fakad. Ennek a konfliktusnak az oka másutt keresendő — a mai kapitalizmus természetében, abban gyökerezik, hogy a mai kapitalizmus antihumánus célókra -igyekszik felhasználni a tudomány vívmányait. Az a megállapítás pedig, hogy a „tudomány túlhaladta az emberiség igen nagy részének felfogóképességét," csak , részben igaz. Igaz ugyan, hogy a kapitalizmus gyarmati politikája következtében az emberiség többsége mindmáig a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezik, de a tudomány nemcsak ma hozáférhetetlen, hanem tegnap, tegnapelőtt, évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt is hozzáférhetetlen volt az emberiség nagy része számára, jóllehet akkoriban sokkal alacsonyabb színvonalon állt. Dzsavaharlal Nehru a vezetője India kormányzó pártjának, miniszterelnöke a kormánynak, amely az országban minden hatalmat a kezében tart. India, egy ilyen nagy állam kormányzó pártjának vezetője bizonyára jól tudja, hogy az állam lényegénél fogva az erőszak szerve. Ha nem volna az, nem lenne szükség sem rendőrségre, sem bíróságokra, sem börtönökre, sem hadseregre, sem más olván szervekre, amelyek erőszakot alkalmaznak az állampol-' qárok bizonyos kategóriájával szemben. Ezért kissé furcsán hangzik, amikor egy ember, aki napjaink egvik óriási államának élén áll, kijelenti, hogy nem ismeri el az erőszakot és hogy ez idegen tőle. Akkor miért tart fenn kormánya rendőrséget és titkosrendőrséget, bírósáookat. hadsereget és így tovább Ha már komolyan akarunk beszéhv az erőszak kérdéséről, akkor nem azt kell vizsgálni, hogy alkalmaznak-e az egyik vagy a másik államban eröszakot - hiszen enélkül nincs állam -, hanem azt, hogy ki ellen irányul az erőszak. A nagy kínai nép fegyveresen hajtotta végre forradalmát, lerázta magáról a komprádorok és a feudális urak igáját, kiűzte az országból az amerikai és egyéb imperialistákat, s köztulajdonná változtatta az ország kincseit. Minden becsületes ember örül ennek, akár kommunista, akár nem. Nehru megállapítja, hogy az emberiséget az atomháború veszélye fenyegeti. Köztudomású azonban (s ezt Nehru nemegyszer- megerősítette), hogy ez a veszély a nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok részéről fenyeget. Természetesen ez is arra irányuló kísérlet, hogy a világuralom kivívása céljából erőszakot alkalmazzanak az egész emberiséggel szemben. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország imperialistái már azzal is megpróbálkoztak, hogy Egyiptomban és Szíriában visszaállítsák hatalmukat, Az amerikai és az angol imperialisták csapatokat küldtek Libanonba és Jordániába. a francia imperialisták véres háborút" folytattak Algériában. Mindezek kétségtelenül az imperialisták által a népekkel szemben alkalmazott legvadabb, és legkíméletlenebb erőszakot jelentenek. Nehru dicséri a Szovjetuniót azért, hogy olyan nagy gondot fordít a gyermekekre és az egyszerű embei rekre, dicséri a közoktatás és az i egészségvédelem szovjet. rendszerét, j csakhogy . . . mint -mondja, a Szovj jetunióban mégis megvan az erő| szak. i Igen, a kommunisták sohasem ta| gadták, hogy a Szovjetunióban van erőszak. Csak az a kérdés: .vajon ki ellen irányul az erőszak a szocialista államban? A szocialista társadalom ellenségei ellen, a szovjet törvények és a szocialista együttélés szabályainak gonosz, megszegői ellen irányul. akiket a burzsoá k.émszervezeteV kívülről küldtek az országba. De Nehru úr olyan hangon beszél a Szovjetunióban és a többi szocialista országban tapasztalható erőszakról, mintha Indiában az erőszaknak a leghalványabb nyoma sem volna, mintha India államszerveinek — a rendőrségnek, a bíróságoknak, a börtönöknek, a hadseregnek — semmi részük sem volna az indiai polgárokkal szemben alkalmazott erőszakban. Vajon csakugyan ez a helyzet? Nos, lássunk néhány példát a legutóbbi időkből. Dzsamsedpurban 1958. május 19-én a rendőrség gumibotot és könnyfakasztó gázt alkalmazott a Tata magántársaság sztrájkoló munkásai ellen. Egy munkást megöltek, több mint százat megsebesítettek. Delhiben 1958. augusztus 1-én békés gyűlést tartottak a sztrájkoló városi alkalmazottak. A rendőrség minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott a békés gyűlés részvevőire. A sortűz következtében egy munkás nyomban meghalt, egy fiatal fiú halálos sebet kapott, 12 munkás megsebesült. Ennek a barbár sortűznek van egy sajátossága. Ugyanis alig huszonnégy órával -előfib tárgyalták India parlamentjében a sztá.jkolók követeléseit. Tömegével sorolhatnánk olyan eseteket, hogy politikusokat vagy egyszerű polgárokat — kommunistákat és nem kommunistákat egyaránt — letartóztattak, mert részt vettek haladó társadalmi szervezetek munkájában. Indiában van egy rendkívül reakciós törvény, amely lehetővé teszi az ún. preventív, megelőző bebörtönzést. Ez ellen a törvény ellen gyakran tiltakoznak a társadalmi szervezetekben, sőt még a parlamentben is, de a törvény érvényét minden' tiltakozás ellenére meghoszszabbították 1960-ig. Ország-világ tudja, milyen kegyetlen "Inyomásban van része a munkásosztálynak Dardzsillingben, Kaporban, Amritszárban és sók más munkásközpontban. Évről évre a munkások és parasztok ezrei meg ezrei ellen idítanak bírósági eljárást. Az olyan tömegmészárlások, amilyenekre például Bombayben és Ahmadabadban került sor, a Patnában agyonlőtt diákok esete, a dardzsillinqi maqánültetvények munkásai elleni sortűz, a gyakori tömeges letartóztatások az ország különböző helyén s' k más ténnyel együtt arról tanúskodnak, hogy India politikai életében rendszeresen és nagy arányokban alkalmaznak erőszakot. Miről tanúskodnak a felsorolt példák? Arról, hogy Indiában az állampolgárokkal szemben az erőszak minden formáját alkalmazzák, a rendőri önkényt is beleértve, amely olykor odáig fajul, hogy tüzet nyitnak tömegtüntetésekre és munkásgyülésekre. Kitűnik hát, hogy a nép elleni eröszakot illetően az indiai állam alig különbözik bármely más burzsoá államtól. Az az erőszak, amelyhez a szocialista államok kénytelenek folyamodni, abban különbözik a burzsoá államokban alkalmazott erőszaktól, hogy a szocialista államokban az erőszak a népérdek ellenségei ellen irányul, s azt a célt szolgálja, hogy a jövőben, amikor a társadalom eljut majd a kommunizmushoz, megteremthessék a feltételeket az állam és vele együtt az erőszak teljes elhalásához Lehetséges, hogy Nehru úr, amikor erőszakról beszél, ennek történelmi vonatkozásaira, vagyis a politikai hatalom meghódításának, a munkásosztály hatalomra jutásának formáira a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet formáira gondol. A marxista tudomány álláspontja ebben a kérdésben és általában az erőszaknak a történelmi fejlődésben betöltött szerepét illetően egészen világos. Marx, a nagy gondolkodó, a leghatározottabbabn kijelentette, hegya munkásosztály mindent elkövet annak érdekében, hogy elkerülje az erőszak, a fegyveres erő alkalmazását, hogy megváltsa magát a tőkés osztálytól és ily módon biztosítsa a békés átmenetet a szocializmusba. Ha azonban a burzsoázia a munkásosztályra rákényszeríti a polgárháborút, a kommunisták nem riadnak vissza tőle. Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy az' oroszországi Októberi Forradalom a történelem azon forradalmai közé tartozik, amelyekben a legkevesebb vér folyt. A szovjethatalom alapjában véve békés úton jött létre, legalábbis kétségtelenül sokkal békésebb úton, mint amilyenen a burzsoázia hatalma felváltotta a hűbérurak hatalmát. S csak amikor a külföldi burzsoá kormányok és a belső ellenforradalom rákényszerítették. a már fennálló szovjethatalomra a polgárháborút; csak akkor vette fel a szovjet állam, kényszerűségből, a forradalom ellenségei által odadobott kesztyűt. L«J SZÖ 4 * 1958- december 2.