Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-29 / 358. szám, hétfő

A szavakat tettek követik Az EFSZ-ek IV. kogresszusa előtti viták során a szövetkezeti tagok érdeklődése alkotó kezdeményezésben nyilvánul meg. Határozott szavakban bontakozik ki a falvak népének ama törekvése, hogy a CSKP XI. kongresszusából eredő feladatokat minél előbb teljesíthessék. NAGYGÉRES A KEZDEMÉNYEZÉS ÉLÉN A királyhelmeci járásban a nagygéresi szövetkezet az EFSZ-ek kongresszusát megelőző kampányban is a kezdeményezés élén áll. A vitaanyag első részének megtárgyalása és az adott lehetőségek mérlegelése után konkrét célt tűztek ki. A cél: a CSKP XI. kongresszusa határozatainak megvalósítása és a II. ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítése. Ezzel kapcsolatban nem hagyták figyelmen kívül a legalapvetőbb előfeltételek biztosítását: az agro- és zootechnikai eljárások további alkalmazását, a nagyszerűen bevált szovjet munkamódszerek bevezetését sem. A szövetkezet tagsága, tudatában a feladatok teljesítése fontosságának nemzetgazdasági és saját jólétük növelése szempontjából, a következőket határozta el: A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN mint elsőrendű feladatot, a földterületet már az idén 42 hektárral bővítik. Ezt a tevékenységüket a következő években tovább fokozzák s a gyengén termő rétek és legelők felszántásával 1962-ig 60, 1963-ig 80, 1964-ig újabb 80 hektárral bővítik a szántóföldterületet. Hasonló feladatokat tűztek ki a rétek és legelők javítása terén is. 1959-ben mintegy 227 hektár vizenyős szántóterületet tesznek jövedelmezőbbé kizárólag helyi forrásokból és saját erejükből. A határban vízgyűjtő-árkokat ásnak, miáltal jóval termékenyebbé teszik az eddig vizenyős földeket. A TRÄGYAGAZDÄLKODÄST a szövetkezetben lényegében megjavítják. Az eddigi trágyaszükséglet hiányzó mennyiségét tőzeg- és vltahum-trágyák használatával pótolják; 50 vagon vitahum- és tózegtrágyát rendeltek, amely fokozatosan még az idén a földbe kerül. Az istállótrágya kezelését illetően fokozatosan rátérnek a mezei trágyatelepek létesítésére. A trágyakezelésben eddig bevált foszforozási módszert a jövőben még nagyobb mértékben alkalmazzák. A jövö évben 25 vagon komposzttrágyával teszik termékenyebbé földjeiket. Mindezek mellett a gyakorlatilag bevált zöldtrágyázást is alkalmazzák. AZ IPARI NÖVÉNYEKNÉL az eddigi tapasztalatok alapján új módszereket alkalmaznak. A cukorrépa-földeket az idén trágyalével öntözték, így a hektárhozamot átlag 36 mázsával növelték. Ezt a módszert a jövőben fokozák és átlag 400 má-r zsás hektárhozamot terveznek. Ehhez hozzájárul a növényvédelmi intézkedések fokozottabb elmélyítése is. A helyes vetésforgók betartása s a gyomnak kémiai úton történő irtása szintén hozzájárul a terméshozam növeléséhez. A VETŐMAGVAK kiválasztásának érdekében szorosan együttműködnek a terebesi kísérleti állomással. Kísérletekkel a legmegfelelőbb búzafajtát választják ki, amely mind az időjárásnak, mind a talajviszonyoknak megfelel. Elhatározták, hogy vetőmag- és ültetőanyag-szükségletüket kizárólag saját forrásaikból biztosítják. A sikeres megvalósítás érdekében a kukoricánál csupán heterózis- vetőmagot használnak, a gabonafélék vetésterületének 12 százalékán pedig magszaporító-parceliákat létesítenek. Ugyanígy járnak el a burgonyánál és más növényeknél is. A TAKARMÄNYALAP növelése érdekében a gyengén termo, valamint a nedves és savanyú füveket termő réteket és legelőket meszezéssel és állandó műtrágyázással teszik termékenyebbé. A szálastakarmány minőségének megjavítása érdekében már a tél folyamán szárítókat készítenek, hogy az így nyert takarmányok gazdag tápértékükkel elősegítsék az állatállomány hasznosságának növelését. Az állatállomány részére nagyobb mennyiségű nedvdús takarmányt biztosítanak. Ezt a feladatot szolgálja a zöld futószalag bevezetése is. Silótakarmányokból már a jövő évben annyit készítenek, hogy minden számos állatra 50 mázsa jusson. Az állattenyésztés fejlesztése terén - mivel a nagygéresi EFSZ-ben a bevételek 50 százaléka az állattenyésztésből ered — újabb intézkedések foganatosítása szükséges. Jelenleg 100 hektár mezőgazdasági területre csak 39 állat esik, ami nem elég ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű trágyát termeljenek s ezáltal növelhessék a hozamokat. A szarvasmarhaállomány számbeli növelését illetően úgy határoztak, hogy a jelenlegi 580-ról a jövő évben 641-re növelik az állományt. Ezt a feltételezett 193 szaporulatból és a tagságtól felvásárolt borjakból valósítják meg. Ezzel párhuzamosan gondoskodnka arról is, hogy a beadásra szánt állatok vágósúlya az eddiginél nagyobb legyen, vagyis átlagban 500 kg, A TEJTERMELÉS növelése terén szintén jelentős fellendülésre számítanak. A takarmánytermesztés növelése s a tehénállomány gyarapítása minden biztosítékot megad ahhoz, hogy a jelenlegi 1409 literes tehenenkénti átlagot a jövő évben 1900 literre növelik. 1960 végéig pedig 1950 literben állapították meg a tehenenkénti évi fejési átlagot. Ez annyit jelent, hogy a közellátásra szánt tejmennnyiséget 52 ezer literrel növelik. A célkitűzések megvalósítása érdekében az állatforgalmi terv keretén belül kiselejtezik az alacsony hasznosságú állatokat és egyéb zootechnikai intézkedések betartásával odahatnak, hogy az 1957. évi 194 fejőstehénnel szemben 1960 végéig 287 fejőstehenük legyen. A SERTÉSTENYÉSZTÉS fejlesztésében fokozott gondot fordítanak a törzsállomány gyarapítására. A kocák számát az ősszállománnyal szemben nem növelik, de növelni akarják az elválasztási átlagot. így jut malac eladásra is, és saját állományuk is jelentősen megnövekedik, miáltal 1960-ig 100 százalékkal több sertéshúst adnak közélmezésünk részére s az állomány a jelenlegi állapothoz visszonyítva 260-nal lesz magasabb. A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN mutatkozó hibák mielőbbi eltávolítása érdekében elhatározták, hogy az 1959. évben a jelenlegi (3200) baromfiállományt 1500-zal feltöltik. Már a jövő évben két baromfiólat építenek. Egyidejűleg gondoskodnak róla, hogy a baromfi részére megfelelő menyiségü fehérjedús takarmányuk legyen és odahatnak, hogy az egyes tenyésztési csoportok dolgozói a tervben meghatározott jutalmazásban részesüljenek. A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEK gazdaságosabb és gyorsabb megvalósítását csak önsegély alapján valósítják meg. A saját forrásokból nyert homok és kő, azonkívül az általuk előállított kőkockák 60 százalékkal csökkentik az építkezési költségeket, ami a szövetkezet gazdaságának növelésében igen jelentős megtakarítást jelent. A felsorolt célkitűzések mögött a szövetkezet egész tagsága áll. Természetes, hogy ilyen felkészültség és törekvés mellett minden kétséget kizáróan megvan a biztosíték arra, hogy pártunk XI. kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait maradéktalanul teljesíteni fogják. - ki A CSKP KB levele és az egészségügy A CSKP KB levelével kapcsolatos országos vitában egészségügyi dolgozóink is hallatják hangjukat. Ez természetes, hiszen a korszerű egészségügy fogalma nem jelenti csupán a kórházakat, a betegek életéért, egészségük visszaadásáért küzdő orvosokat és ápolónőket. A korszerű egészségügy sokkal tágabb fogalom. Felöleli az arra irányuló törekvéseket, hogy a munkakörnyezet megjavításával a pihenésnek az egészségügyi elvek szerinti kedvező befolyásolásával egész életünkben jobb helyzetet teremtsünk. Röviden — meg akarjuk tanítani az embereket az egészséges életmódra, az emberek életkorát nemcsak meghosszabbítani akarjuk, hanem azt is, hogy az élet alkotószakasza magasabb korhatárig tolódjék el. Ez pedig az, amit általában az életszínvonal emelésének nevezünk: Az ember tovább marad fiatal, életének hosszabb szakaszát fordíthatja alkotómunkára és tovább élvezi majd ereje teljében az általa létrehozott értékek gyümölcsét. Milyen konkrét megjegyzéseket teszünk mi, egészségügyi dolgozók az életszínvonal emeléséről szóló vita keretében ? Lakosságunk emelkedő életszínvonala a legkifejezőbben az egy főre eső élelmiszermennyiség fogyasztásában (és termelésében) tükröződik. De vigyázat! Igenis, óva intjük önöket, anyákat és nagyanyákat, akik oly szívesen csodálják meg jól táplált utódjuk gömbölyded formáit! Ne gondolják, hogy ha a gyerek minél több kilót vesz fel, annál közelebb kerül a tökéletes egészséghez! Ellenkezőleg! Ne gondolják, hogy ha zsírral vastagon kenik meg a gyerek kenyerét, ezzel egészségét szolgálják. Ma már teljes biztonsággal megállapítást nyert, hogy a zsír és főleg az állati eredetű zsiradék (vaj, háj, faggyú) amiket legszívesebben fogyasztunk, ha azt fokozott mértékben élvezzük, hamarosan lerakódik az érfalakon, ahol az érelmeszesedés későbbi elmeszesedett fészkeinek alapját képezi. Láthatják, hogy gyermekeink élelmének megfontolatlan „feljavítása" mily könnyen téríthet le bennünket a helyes útról és ahelyett, hogy egészségükről gondoskodnánk, akaratlanul már kiskoruk óta idő előtt megöregedett betegekké nevelnénk őket, akiket a magas vérnyomás, a gutaütés, valamint az érelmeszesedés további kellemetlen megnyilvánulásai veszélyeztetnek. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy a zsiradék ártalmas a fiatalok számára. Ez elvi hiba volna! A fejlődő szervezet számára a zsiradék — az állati eredetű zsiradék is feltétlenül szükséges, mivel nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat. Ezért adjunk gyermekeinknek elegendő tejet, sajtot és vajat is. Hogy megfőzzük az erek elmeszesedését, a főzésnél részesítsük előnyben a növényi tápanyagokat, amelyek sokkal kisebb mennyiségben rakódnak le az érfalakon. A korszerű egészségügy ily módon befolyást gyakorol földműveseink munkájára is. Fontos, hogy egészségügyünk érdekében nagyobb mértékben termesszenek olajos növényeket. Hogy az egyre jobb és ízletesebb ételeket kellőképpen megemészthessük, elsősorban egészséges fogakra van szükségünk! Ha azonban az élelmek összetétele helytelen, hiányzik belőlük a gyümölcs és a zöldség, nem nőnek ki a fogak és nem is maradhatnak meg. A fehér kenyér sem jelenti azt, hogy magasabb táplálkozásunk színvonala. Ellenkezőleg! Fehérsége első benyomásra ugyan csábító a helyes táplálkozás titkaiba be nem avatottak számára. De ma már minden olvasottabb iskolásgyerek tudja, hogy éppen a fehér liszt esetében kiőrölték a gabonaszemekből a legértékesebbet, vagyis a legnagyobb vitamintartalmú, különösen a fontos B vitamint tartalmazó részt. A lakosság egészsége színvonalának emelése érdekében gyümölcstermesztőinkhez is fordulunk. Felvetődik a kérdés, vajon nem feledkeztünk-e meg egy kissé a legutóbbi időben gyümölcstermesztési hagyományainkról? Ha végighaladunk gyönyörű hazánkon, az a benyomásunk, hogy évről-évre kevesebb a gyümölcsfa. Az öreg fák lassanként kipusztulnak és keveset gondoskodunk az utánpótlásról. Márpedig az életszínvonal emelése szempontjából és egészségügyi szempontból is nagyon sokat jelent, hogy minden polgártársunk olcsón és elegendő mennyiségben vehessen saját maga és gyermekei számára zamatos gyümölcsöt. Egészségügyünk ugyan minden őszszel — a friss zöldség és gyümölcs idényében — megrendezi az egészséges táplálkozás hónapját. Ha azonban el akarjuk érni azt a kívánt életszínvonalat, melyről mostanában mindenütt beszélünk, ehhez a helyes táplálkozás éveire van szükségünk. Most, amikor az életszínvonal továbbfokozásának problémáiról folytatunk vitát, olvasóink az egészségügyi dolgozók hangját is hallhatják! A boldog élet alapja az egészség. Egészséges az a nép, mely őrködik polgárai egészsége fölött. És ez helyes valóra váltása jelszavunknak: „A dolgozók egészsége a dolgozók ügye!" Mudr. Milan Cílek IPARI HIREK CSEHSZLOVÁK VASESZTERGAPADOK ANGLIÁBA A kubrai Vorosilov Müvek már december elején teljesítették ez évi exportkötelezettségeiket. E hó vége felé Angliába, a Szovjetunióba és Lengyelországba szállították ez évben az utolsó „SV 18 R" jelzésű vasesztergapadokat. Ilyen gépeket már korábban exportáltak Brazíliába. Tekintettel arra, hogy Anglia híres vasesztergapadjairól, a csehszlovák gépek Angliába való exportját nagyra kell értékelni. SZILŐN SZŐNYEGEKET GYÁRTANAK BRNÖBAN A brnói szőnyeggyár újfajtájú szilónszönvegeket kezdett gyártani. Az új szőnyegnek SURAT a neve és 30 százalékos szilónfonalból és 70 százalékos más müfonalból készül. Minősége elsőrangú és sok tekintetben jobb a Keletről importált perzsaszőnyegeknél. Az új szőnyeget exportálni is fogják. HABÜVEGEKET FOGUNK GYÁRTANI A Közszükségleti Ipari Minisztérium dolgozói nagy figyelmet szentelnek az új csehszlovák habüvegnek, amely a brüsszeli világkiállításon is szenzációszámba ment. A minisztérium vállalatai fogják gyártani az új habüveget, amelynek igen nagy előnyei vannak. Könnyű, vízen úszik, tűzmentes, jó szigetelő és egyéb előnyei vannak. A habüveget valószínűleg nemcsak exportra, de belföldi szükségletre is gyártani fogják. Kp. Pártunk Központi Bizottságának a dolgozókhoz intézett levele mélyrehatóan felveti a lakáskérdés végleges megoldásának módozatait. Ezúttal a vidék, a falu lakásproblémáiról szeretnénk beszélni, mert ezt az előtérbe került kérdést sokan hajlamosak kizárólag városi ügynek tekinteni. megoldása falvainkon FRH i zennégyezer olyan községünk KI van, amelyekben a lakosság száma nem haladja meg a kétezres lélekszámot. Országos viszonylatban ez hatmillió lakos, vagyis köztársaságunk összlakosságának közel a fele. A szövetkezetesek és egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint a háztartásaikban élő személyek száma megközelítőleg 2 300 000, azaz valamivel több, mint a falusi lakosság egy harmada. Ezek a számok meghatározzák, mennyire érdekelt a falu a lakáskérdés végleges megoldásában. A falu lakásszükséglete A CSKP Központi Bizottságának levele megállapítja, hogy minden háztartás számára megfelelő lakás biztosítása azt igényli, hogy az 19591970 években nagyjában-egészében 1 millió 200 ezer lakást építsünk. Ha számba vesszük a falusi lakosság és a falusi lakások számát, ha tekintetbe vésszük a falusi házak korát (a házak negyed része több mint száz esztendős), tudatosítanunk kell, hogy a falvakon 1970. év végéig a sürgős igények kielégítése céljából kb. 450 ezer lakást kell felépíteni. A lakáskérdés megoldása tehát a falvakon is komoly politikai kérdés. Ha már most valóban fel akarunk építeni 1970-ig nagyjából 1 millió 200 ezer lakást, akkor az eddigi évenkénti 65 ezer lakás helyett 1965 végéig évenként 100 ezer lakást, 1970. év végéig pedig évenként 130 ezer lakást kell felépítenünk. Ilyen hatalmas arányú lakásépítést nem lehetne az eddigi állami és magánépítkezés merev formáinak keretében végrehajtani. Ezért a párt levele a lakásépítés további, más formáit is felveti. A nagy feladatból ugyanis részt kell vállalniok az ipari vállalatoknak, az egységes földművesszövetkezeteknek és a népi lakásszövetkezeteknek is. A lakásépítkezés ily nagyarányú feladatainak feltételei közepette arra is gondolni kell, hogy necsak gazdaságosan és célszerűen építkezzünk, hanem, hogy soha se tévesszük szem elől a lakások célszerű és gazdaságos kezelését, karbantartását. A falun túlnyomórészben családi házak építkezése szokásos. Nem lenne sem gazdaságos, sem célszerű, ha az ilyen jellegű építkezést az állam eszközeiből vagy népi lakásszövetkezetek útján finanszíroznók. Ezért erre a célra a lakásépítés magánúton történő | megoldása jön számításba. A lakásépítés lehetőségei az EFSZ-en belül " Falvainkon az utóbbi években lényeges változásra került sor a mezőgazdasági lakosság szociális összetételében: jelentősen gyarapodott az EFSZ-ek taglétszáma. Joggal számolva a tagság további növekedésével, józan becslés alapján az EFSZ-tagok lakásszükséglete kb. 120-140 ezer ! lakás. Ebből az következik, hogy az 1 1970-ig megvalósítandó falusi lakás- j építésből (a már említett kb. 450 i ezer lakás), az EFSZ-ek tagjaira kb. j annak egyharmada esne. A szövet- j kezetek lakásépítkezéseiről a CSKP 1 Központi Bizottságának levele sző- | szerint ezt írja: „A vidéken tovább folyik majd az kis bérházak, esetleg sorházak építésével gondoskodnak tagjaik életszínvonalának emeléséről. Ezeket a házakat úgy építik majd, hogy összhangban álljanak a falu új termelési viszonyaival. A nemzeti bizottságoknak és a földművesszövetkezeteknek egyúttal gondoskodniok kell az új falu kulturált arculatáról s az építkezés gazdasági célszerűségéről. Jól kell gazdálkodniok a földterülettel, nem szabad megfeledkezniök a közös kulturális és szociális intézmények építéséről; az EFSZ-ek az egész építkezést saját forrásaikból fogják fedezni, de az oszthatatlan alapot erre nem használhatják fel." Az EFSZ-ektöl függ, hogyan használják fel a lehetőségeket tagjaik előnyére. Feltétlenül arra kell törekedniök, hogy az építkezések a leggazdaságosabbak legyenek, hogy felhasználják a helyi építkezési anyagforrásokat és mindazt a rengeteg tapasztalatot, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezeti épületek öntevékeny építkezései során eddig szereztek. Sok függ a HNB segítségétől Feltétlenül szükséges, hogy a kerületi tervező intézetek kidolgozzák a családi házak több olyan mintatervét, amelyek lehetővé teszik a helyi építkezési anyagok felhasználását és mind az anyagfelhasználás, mind pénz- és munkaigényesség szempontjából gazdaságosak. Az építkezési anyagiparnak és általában az iparnak biztosítania kell a nyers építkezésekhez bizonyos alkatrészeket, a befejezési munkálatokhoz pedig a közfalakat, a ^ssUówvfcat. « konyha- és az installációs felszerelést, ami lényegében meggyorsítja és olcsóbbá teszi az építkezést. Ott, ahol a szövetkezeteknek elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre és az építkezés sürgős, az építkezés? munka kiadható a kerületi vagy járási építkezési vállalatnak. Az építőiparnak viszont biztosítania kell ezekben az esetekben a teljesen kész házak átadását, mégpedig olyan kivitelezésben és olyan áron, amely a szövetkezetek számára megfelelő. A szövetkezet házépítésre a szociális alapból tagjai számára kölcsönt is nyújthat. Ez azonban az EFSZtagjának magánépítkezése, amelyre a szövetkezet csupán pénzügyi és anyagi segítséget nyújt. A JNB-k az EFSZ-ek lakásépítése során tekintettel lesznek a szövetkezet gazdasági teherbíróképességére, beadási és egyébb kötelezettségeinek teljesítésére. Nagyon természetes, hogy a nemzeti bizottságok kötelesek a szövetkezeteknek minden támogatást megadni mind az építkezés helyének kijelölésénél, mind az építkezési anyag biztosításánál és a lakosság brigádsegítségének megszervezésénél. Mindezekből kitűnik, hogy a falun lakásépítkezés, különösen az EFSZek építkezései komoly problémát jelentenek. Éppen ezért bocsátotta a párt Központi Bizottsága a lakáskérdés végleges megoldását a dolgozók vitája alá, még mielőtt kibocsátják a lakásépítkezés tervezésének, finanszírozásának és végrehajtásának kötelező irányelveit. Ezért a falusi lakáskérdés megoldása tárgyában az alapos, megfontolt vita nagyon is helyénvaló. Minél több konkrét hozzászólás és hasznos javaslat hangzik el, annál könnyebben sikerül a nagy feladat leküzdése: hogy 1970-ig minden család megfelelő lakással rendelkezzék. •SZ1LY IMRE 1958, december 29. ŰJ SZÖ 4 *