Új Szó, 1958. december (11. évfolyam, 332-362.szám)

1958-12-24 / 355. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ľ ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3958. december 24. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 355. szám Önállóan, kezdeményezően, céltudatosan Pártszervezeteink az utóbbi időben újabb jelentős' segítséget kaptak szá­mos fontos határozat formájában, me­lyek konkrét útmutatással szolgálnak a további munkában. Ilyen például a Központi Bizottság határozata a fa­lusi pártmunkáról, az üzemi pártszer­vezetek munkájáról és legutóbb az a határozat, mely leszögezi a CSISZ közvetlen pártirányításának alapelveit. Mindezek a határozatok kiemelik azt az alapvető követelményt, hogy a pártszervezetnek működési körzetében a vezető politikai erőnek kell lennie. Pártunk Központi Bizottsága szüntele­nül arra törekszik, hogy az egyes párt­szervezetek a párt politikájának meg­valósítása közben a falvak, illetve üzemek saját felételeinek megfelelően a lehető legjobban kifejlesszék önál­lóságukat és kezdeményezésüket a konkrét szervezőmunkában. E követelmény érvényesítésére az utóbbi időben nagyon tág lehetőség nyílik. A Központi Bizottság levelével kapcsolatos vita, valamint az EFSZ­ek IV. kongresszusa anyagának meg­tárgyalása nagy erőpróbája annak, ho­gyan tudják a járási pártbizottságok és az egyes alapszervezetek saját céltudatos kezdeményező munkájukkal erősíteni a párt tekintélyét és a párt iránti bizalmat. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy nagyon sok pártszervezet becsülettel állja meg a próbát. A já­rási pártbizottságok helyesen arra irányítják a pártaktívát, hogy a Köz­ponti Bizottság levelét a pártszerve­zetek a helyi feladatokkal szoros összefüggésben vitassák meg a dol­gozókkal. A Központi Bizottságra ér­kezett • számos határozat — amelyben a dolgozók tudatják, hogyan járulnak hozzá az életszínvonal további emel­kedésének biztosításához — azt mu­tatja, hogy a pártszervezetek a tö­megek között végzett politikai mun­kájukkal a konkrét feladatok megol­dására serkentették a dolgozókat. Mit bizonyít mindez? Azt, hogy egy­re több pártszeryezet a saját tapasz­talatán keresztül győződik meg arról, milyen nagy szerepe van az illető munkahely feltételeinek alapos isme­retén alapuló kezdeményező pártmun­kának, mely mentesít a formális, ál­talános tevékenységtől és hozzájárul az illető munkahelyen megoldásra váró feladatok teljesítéséhez. Kevés eredménnyel járna ma már a falvakon azt hangoztatni, hogy a szövetkezeti tagok és az egész tár­sadalom életszínvonalának emelkedése a mezőgazdasági termelés növekedé­sétől függ és ha ezzel kapcsolatban csupán általános határozatokat fo­gadnánk el. A falvakon dolgozó párt­aktívának arra kell törekednie, hogy minden faluban konkrét célokat tűz­zenek ki, melyek elérésére irányítsák az EFSZ-ben, a nemzeti bizottságban dolgozó kommunisták figyelmét és az egész pártszervezet politikai munká­ját. A tornaijai járásban például, ahol a szövetkezetek gazdasági továbbfejlesz­tését egyes helyeken még mindig je­lentős mértékben gátolja a háztáji gazdálkodás túlméretezettsége, a já­rási pártbizottság arra törekszik, hogy az alapszervezetek segítségével a le­hető legrövidebb időn belül javulást érjenek el ezen a téren. Az önálló, kezdeményező pártmunka hasonló pél­dáinak egész sorát hozhatnánk fel. Akadnak azonban még olyan szer­vezetek, ahol a párt alapvető irány­vonalát nem tudják saját kezdemé­nyező munkájukkal gazdagítani és napról napra minden célkitűzés nél­kül dolgoznak. Természetes aztán, hogy az ilyen szervezet formálisan teljesíti a járási pártbizottság által kitűzött feladatokat; megtárgyalnak ugyan minden határozatot, de ezzel kapcsolatban csupán általános, felüle­tes, hozzájáruló határozatot fogadnak el. Nem lehet aztán csodálkozni,. ha az ilyen pártmunkát gyenge eredmé­I nyek követik. j Magától értetődő, hogy a pártmun­kát nem foghatjuk fel úgy, hogy az teljes mértékben előre meghatározott pontos terv szerint folyik. Hisz az élet minden nap új meg új problé­mákat vet fel, amelyekre gyors rea­gálás szükséges. A pártmunkának te­hát rugalmasan és határozottan meg kell felelnie a mindennapi élet szük­ségleteinek. A legnagyobb mértékben helytelen lenne azonban, ha a párt­szervezet az események uszályában sodródnék. A pártszervezet munkájá­nak határozott célra kell irányulnia, tudnia kell, hogy egy meghatározott időn belül mit akar elérni, hogy mű­ködési körzetében milyen fontos kér­déseket kell megoldania. Ehhez azon­ban a Központi Bizottság határozata már nem adhat minden részletre ki­terjedő pontos receptet. Itt már a helyben dolgozó kommunistáknak a pártszempontokat szem előtt tartó önálló, kezdeményező munkája lép előtérbe. A pártmunkában helyes fő célokat azonban csak olyan pártszervezet tűz­het ki, amely állandóan tanácskozik a néppel, gondos figyelemmel kiséri ja­vaslataikat és mélyrehatóan foglalko­zik az üzem vagy falu termelési kér­déseivel. Mindenütt, ahol a pártszer­vezet helyesen összekapcsolja a párt fő irányvonalát a helyi konkrét fel­adatok megoldásával, jó eredmények kísérik munkáját, növekszik tekin­télye a dolgozók körében. Kétségtelen azonban az is, hogy mindez fokozott követelményeket támaszt az egyes kommunistáknak, mindenekelőtt pedig a pártbizottságok tagjainak munká­jával szemben. A konkrét önálló mun­ka megköveteli, hogy a funkcionáriu­sok alaposan ismerjék az üzem, vagy az EFSZ gazdálkodását, problémáit, jól ismerjék az emberek életét és képességeit, hogy meg tudják hatá­rozni azt a fő feladatot, amely egy­úttal a további problémák megoldását is elősegíti. Az alapszervezeteknek a pártszem­pontokat szem előtt tartó önállé munkájához jelentős mértékben hoz­zájárul a járási pártbizottság részéről a konkrét vezetés. Nagyon sok függ attól, hogyan tanítja meg a járási pártbizottság a helyi problémák ön­álló megoldására az alapszervezeteket — a pártszervezetek elnökeinek ve­zetésével, az instruktorok közvetítésé­vel, a pártaktíva gyűlésének közre­működésével, vagypedig az egyes alap­szervezetek munkájának a járási pártbizottság irodája, illetve a járási pártbizottság plénuma ülésén való megtárgyalása útján. Úgyszintén nagy jelentősége van annak, hogy a párt­aktívát megismertessék az egyes szer­vezetek életéből vett jó példákkal és általánosítsák a jó tapasztalatokat. Az is csak hasznára válhat az ügynek, ha a pártaktíva előtt feltárják a mun­kában előforduló fogyatékosságokat és hibákat is. A Központi Bizottság levelének megvitatásával kapcsolatban számos járási pártbizottság egybehívja ezek­ben a napokban a pártaktíva gyűlé­sét, amelyen megbeszélik a vita so­rán nyert tapasztalatokat. Minden bi­zonnyal hasznos lesz, ha az aktívával megbeszélik azt is, hogy az alapszer­vezetek hogyan érvényesítik a vitá­ban saját kezdeményezésüket, hogyan mélyítik el céltudatos munkájukkal a párt iránti bizalmat, hogyan növelik a párt tekintélyét. A kormány jóváhagyta az 1959. évi állami népgazdaságfejlesztési tervet (ČTK) - A kormány 1958. december 22-i ülésen jóváhagyta az 1959-évi állami népgazdaságfejlesztési tervet és állami költség­vetési javaslatot, a normalizációs munkák 1959 —1960-as évi állami tervéi. Ugyanakkor foglalkozott a geológiai munkák megjavítására irányuló intézkedésekkel. Megtárgyalta továbbá a Központi Szak­szervezeti Tanács intézkedéseinek javaslatát, mely szerint 1959. január elsejével végrehajtják a betegbiztosítás igazgatásának a ke­rületi szakszervezeti tanácsokra való decentralizálását. Fél évvel a határidő előtt lebonyolított szovjet szállítások (ČTK A Banská Bystrica-i Slovenka nem­zeti vállalatba december 22-én, félévvel a megszabott határidő előtt érkezett a szovjetunióbeli penzai textil-gépgyárból kül­dött fonógépek 6 vagont kitevő szállítmá­nya. A gépeket az új fonógyárban szovjet szakemberek segítségével állítják fel. A szállítmány egy 350 vagont kitevő meg­rendelés egy része. A szovjet szállítók ezek­kel a gépikkel járulnak hozzá az újjáépített üzem termelési csarnokainak felszereléséhez. A Banská Bystrica-i Slovenka üzemben a 210 ezer orsónji teljesítőképességű fono­dán kívül új kötődét, kelmefestő részleget, készruha-osztáljt építenek fel. A Slovenka nemzeti vállalatnak 1960-ig , Az 1959-es évre jóváhagyott álla­mi terv feladatainak kiinduló pontja az eddigi gazdasági fejlődés ered­ményei, melyek keretében ez idén főleg az ipari termelés fejlesztése szakaszán kedvező elemek kerültek túlsúlyba. E kedvező eredmények alapja elsősorban a dolgozók aktivi­tásának és kezdeményezésének ki­bontakozása. Ez az aktivitás és kez 1­' deményezés Csehszlovákia Kommu­[ nista Pártjának vezetésével az ipar I átszervezése, valamint a népgazda­ság tervezése és pénzellátása terén foganatosított modósítások által lét­rejött új feltételek között jobban fejlődik.. Az 1959-es évre szóló terv­ben előirányzott feladatok egyes szakaszokon túlhaladják a második ötéves terv feltételezéseit és bizto­sítják a termelőerők gyorsütemű fej­lesztését s ennek alapján a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. •t E fejlődés alapja elsősorban az • • ipari termelés további gyors­ütemű növekedése, amely 9,3 száza­lékos növekedésével 3,5 százalékkal szárnyalja túl a termelés azon szín­vonalát, amelyet a második ötéves terv az 1959-es évre meghatározott. Az ipari termelés fejlesztésének alapvető irányvonala összhangban áil a népgazdaság szükségleteivel, ame­lyek elsősorban a gépipar további növelésére irányulnak. A gépipar nö­vekedése a második ötéves tervben előirányzott növekedéssel összehason­lítva ezenkívül oly módon is meg­gyorsul, hogy ezzel biztosítsuk a be­ruházási építkezésekre, a kiviteli szállításokra váró fokozott feladatok teljesítését, népgazdaságunk további szükségleteinek kielégítését. Irányt vesz továbbá a nyersanyagalap fej­lesztésének alapvető fontosságú sza­kaszaira; ilyennek jelenleg a kohó­ipar, az építőanyagok termelése, az energetika és a vegyiipar tekinthető. Az idén elért eredményekkel össze­hasonlítva gépiparunk termelésének 14,1 százalékkal, kohóipari termelé­sünknek 8,9 százalékkal, vegyiipa­runk termelésének 9,8 százalékkal, a villamosáram termelésének 12,7 szá­zalékkal és az építőanyag termelé­sének több mint 13 százalékkal kell növekednie. Az élelmiszeripari és közszükség­leti ipari termelés növelése a ter­mékek választékának, valamint mi­nőségének további feljavítására és bővítésére irányul. Az ipari termelés jövő évi terv­szerű fejlesztését egyes alapvető fo.itosságú termékek nagyobbmérvű előállítása jellemzi. Az ebben az év­ben elért eredményekkel összehason­lítva a kőszénfejtésnek 4,7 százalé­kos, a nyersvas termelésének 13,5 százalékos, , az acéltermelésnek 10 százalékos, a cementgyártásnak 12,5 százalékos, a nitrogén tartalmú mű­trágyák termelésének 27,1 százalékos és a foszfortartalmü műtrágyák ter­melésének 11 százalékos növelése feltételezhető. Gépipari termelésünk keretében a vegyiipar számára szük­séges berendezések gyártását 31 szá­zalékkal, a hengerdeberendezéseket 25,5 százalékkal, a cementgyárak számára szükséges berendezések elő­állítását 26,6 százalékkal, a traktorok gyártását 17,2 százalékkal kell nö­velnünk és lényeges növekedés fel­tételezhető a villamosáramra, vala­mint köolajmotorokra berendezett mozdonyok, egyes fajtájú megmun­kálógépek, továbbá a közszükségleti jellegű gépipari termékek termelé­sében. A kormány által már ez év májusában jóváhagyott, mező­gazdasági termelési terv feladatainak teljesítését az állami terv biztosítja gépesítési eszközök, műtrágyák, vala­mint "mind az állami,' mind az EFSZ­ek beruházási építkezéseihez szüksé­ges eszközök fokozott mértékű szál­lításával. Mezőgazdaságunkat 1959-ben mintegy 30 százalékkal több traktor­ral, 20 százalékkal több gabonakom­bájnnal és 12 százalékkal több mű­trágyával látjuk el, mint ez idén. A beruházási eszközök teljes ter­jedelme a terv értelmében az idei évvel szemben több mint 12 száza­lékkal növekszik, a gépek és beren­dezések terjedelmének növelése mel­lett csaknem 18 százalékkal — ebből az EFSZ-ek számára szükséges esz­közök még lényegesen nagyobb mér­tékben — mert számítunk azzal, hogy az EFSZ-eket fokozatosan ellátjuk a mezei munkák, a szállítás és az ál­I lattenyésztési termelés gépesítéséhez szükséges eszközökkel. A mezőgazda­sági csúcsmunkák maradéktalan el­végzése természetesen továbbá is je­lentősen attól függ majd, hogy kellő­képpen helyezzék szét és teljes mér­tékben használják ki a gépesítési esz­közöket és az eddiginél jobban szer­vezzék meg a munkát. 3 A termelőerők továbbfejlesz­• tésének biztosítása érdekében 1959-ben meggyorsítjuk a beruházási építkezések fejlesztését, mely építke­zések terjedelmének 12,6 százalékkal kell növekednie. A beruházási építke­zések terve a népgazdaság alapvető fontosságú feladatainak elsődleges biztosítására, elsősorban az alapvető energetikai és nyersanyagágazatok feladatainak biztosítására irányul. A központosított építkezések teijes terjedelmét ezért több mint 30 szá­zalékkal növeljük, emellett a szóban forgó eszközök lényeges részének a tüzelőanyagipar, az energetika, a ve­gyiipar és a kohóipar fejlesztését kell szolgálniok. A központosított építke­zések keretében megkezdjük 168 ob­jektum építését, továbbá új teljesí­tőképességeket helyezünk üzembe a barna- és kőszénfejtésben, ezenkívül 512,7 MW teljesítőképességű új villa­mosműveket, egy nagyolvasztót, két Martin-kemencét, valamint egyéb ko­hászati, vegyi- és gépipari, építészeti, közlekedési és népgazdaságunk többi ágazataiban szükséges berendezéseket adunk át rendeltetésének. Az 1959. évi terv biztosítja a de­centralizált állami építkezések lénye­ges terjedelmét (melynek pénzértéke több mint félmilliárd koronával lesz nagyobb a második ötéves tervben előirányzott összegnél és 4,3 százalék­kal nagyobb az idei évvel szemben), melyet a tervezés új módszerei alkal­mazásával már a jövő év folyamán közvetlenül a vállalatok és a terme­lési-gazdasági egységek eszközeiből biztosítanak.' A CSKP XI. kongresszusán hozott I határozatok alapján adódó feladatok­kal kapcsolatosan az eddiginél na­gyobb gondot keli fordítanunk a la­kásépítkezésekre, melyek terjedelme továbbra is növekedni fog. Az emlí­tett évben elért eredményekkel ösz­szehascnlítva az állami lakásépítkezé­sek keretében 30 százalékkal több la­kás építését kell befejeznünk és e lakásokat rendelkezésüknek átadni. A terv ezenkívül biztosítja a jövő évy re 25 ezer családi ház építését is. (Folytatás a 2. oldalon) I 80 millió korona költséggel megvalósítandó újjáépítésével 400 új munkahely létesül * , Banská Bystrica-i nők számára. A terv túlteljesítésével, a hatékonyság növelésével válaszolunk a CSKP KB levelére Egy pár nap múlva összegezni fogjuk dolgozóink azon javaslatait, kötelezettségvállalásait, amelyekkel az idei terv túlteljesítését és a jövö évi terv gondos előkészítését segítik elö. Ez az országos méretűre terjedt mozgalom a CSKP KB levelében kitűzött célt, életszínvonalunk emelését tartja szem előtt. Hazánk valamennyi vidékéről dolgozóink számtalan olyan vállalást küldtek be válaszul a CSKP KB levelére, melyben az idei terv határidő előtti teljesítését igérik. S ezek az Ígéretek ma már valóra is váltak. Az év utolsó napjaiban állandóan fokozódik a terv idő előtti teljesítéséért indított munkaverseny és ma már talán kevés lenne újsá­gunk valamennyi hasábja közölni a már célba ért üzemek névsorát. Ezért újra csak néhány üzemet ragadtunk ki a sok közül, melyeknek dolgozói a karácsony előtti napokban már jövö évi tervfeladataikon tevékenyked­nek. NÉGY ÜZEM Válaszul a CSKP KB levelére Nové Mesto nad Váhom-ból már decem­ber első napjaiban négy üzem jelen­tette célba érését. Egyik közülük az autójavító-üzem, amely már december 5-én teljesítette idei tervét és az év végéig még 656 60Ó korona értéket termel. Értékes hozzájárulás ez az el­múlt gazdasági év sikeréhez, amelyről már ma büszkén mondhatjuk, hogy iparunk növekvő feladatainak egyik legsikeresebb esztendeje volt. De a többi Nové Mesto-i üzemek is kitet­tek magukért. Az ottani vízierőmű dolgozói szintén december elején je­lentették tervük teljesítését. Az év végéig terven felül 4 millió kilowatt­óra villanyárammal termelnek többet a tervezettnél. Az Obai nemzeti vál­lalat dolgozói, akik december 5-én teljesítették egész évi feladatukat, a hó utolsó napjáig még több mint 1 millió 700 ezer korona értékű árut termelnek terven felül. A 4-ik Nové Mesto-i üzem, amely már célba ért, a ČŠD állomása. ÓRIÁSI LELKESEDÉS mutatkozik dolgozóink körében a CSKP KB levelének megvitatásában. Ifjúságunk szervezetei is aktívan vesznek részt a levél megvitatásában. Az Ifjúsági milliókért akció a levél megjelenése után még inkább kiszé­lesedott. Üj gazdasági járőrök létesül- : nek a termelés hatékonyságának nö­velése érdekében. A piešťanyi járási : CSISZ-bizottság plenáris ülésén szin­tén részletesen foglalkozott a levél tartalmával és a járás fiataljai elha­tározták, hogy a mezőgazdasági ter­melés fellendítése érdekében a járás­ban ,a járás szövetkezeteiben, állami birtokain 50 ezer brigádórát dolgoz­nak le. Többek között még arra is tettek kötelezettséget, hogy 100 hek­tár mezőgazdasági földön végzik el a csatornázást, lecsapolást, és 700 hektár kishozamú rétet javítanak fel. Ezenkívül 300 fiatal CSISZ-tagot győznek meg a mezőgazdaság számá­ra. A járás CSISZ-tagjai 10 tyúkfarm építkezése felett vállaltak védnöksé­get és 15 gazdasági járőrt szerveznek a hatékonyság ellenőrzésére. MÁS ÜZEMEK IS A bratislavai kerületben mint. eső után a gomba, úgy szaporodik azon üzemek száma, amelyeknek dolgozói a CSKP KB levelére konkrét felaján­lásokkal válaszolnak. így pl. az elkö­vetkező években a lakáskérdés meg­oldásához a bratislavai Stavomontáž üzem dolgozói azzal járulnak hozzá, hogy jövőre megtakarított anyagból terven felül 200 lakásegységet adnak át a dolgozóknak. A terven felüli la­kásépítést brigádmunkákkal, önere­jükből végzik el. A dunaszerdahelyi járási építővállalat kötelezettségválla­lása 204 760 korona értékű, amelyet | szintén az,építkezési terv túteljesíté- j sével akarnak meavalósítani. Egy má- * sik dunaszerdahelyi üzem, a Pret'a dolgozói a lakásépítést azzal akarják meggyorsítani, hogy 360 ezer korona építkezési anyagot gyártanak terven felül A GAZDASÁGOSSÁGRA IS GONDOLNAK De ezenkívül is nagyon sok üzem válaszolt értékes kötelezettségválla­lással a CSKP KB levelére. Ezek közé tartozik a trenčini villanyerőmü, amely az év végéig 45 ezer tonna sze­net takarít meg és az idei áramter­melést 85 millió koronával lépi túl. A bratislavai Dunahajózási Vállalat már a múlt hónapban teljesítette idei tervét és az év végéig 107 százalékra Ígérték túlteljesíteni tervüket, a bratislavai hütőgyár dolgozói pedig 2 millió 860 ezer korona értékű árut gyártanak terven felül. Hasonló a trenčíni Merina dolgozóinak kötele­zettségvállalása is, akik 2 millió 600 ezer korona értékű árut termelnek terven felül és 175 ezer koronával csökkentik az önköltséget az év vé­géig. A MEZŐGAZDASÁGBAN Nemcsak üzemeink dolgozói, hanem a mezőgazdasági dolgozók is értékes kötelezettségvállalásokkal fogadják a CSKP KB levelét. Valamennyi kerület­ből, szövetkezetekből, állami birto­kokból értékes javaslatok érkeznek a lakáskérdés megoldására és az élet­színvonal emelésére. A mezőgazdaság dolgozói azzal járulnak hozzá az idei év sikeréhez, hogy határidő előtt tel­jesítik beadásukat és növelik a mező­gazdasági termelést. így pl. a somor­jai járásban lévő Gombai Állami Gaz­daság az év végéig még 430 ezer liter tejet és 600 mázsa marhahúst ígért terven felül beadni. Az egyéni köte­lezettségvállalások közül meg kell említeni a Senicei Állami Gazdaság dolgozójának. Karol Albertnak válla­lását. aki 1500 liter tejet fejt ki ter­ven felül. H. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom