Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-09 / 310. szám, vasárnap

A szepsi járásban is az EFSZ-ek IV. kongresszusára készülnek Ellenőrizni kell a párt XI. kongresszusa határozatainak teljesítését minden EFSZ-ben, állami gazdaságban és gépállomáson — ennek jegyében kell előkészíteni az EFSZ-ek IV. kongresszusát. A mezőgazdasági termelésnek növelése a fő feladat. Hogy ez irányban mit tettek a szövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások, és mit kell tenniök a jövőben, erről tanácskoztak a mezőgazdaság vezetői és legjobb dolgozói a jászói kultúrházban. Kovács elvtársnak, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének beszámolóját élénk vita követte. , MILLIÓS VAGYONNAL rendelkeznek a szövetkezetek, s ennek hasznát ma már a mezőgazdasági dolgozók élvezik is. A szarvasmarhaállomány gyarapítása volt ez évben a cél. Igen sok szövetkezetben még a vezetők is lehetetlennek tartották keresztülvitelét, mert — úgymond — a szepsi járásban a múltban is, mint a jelenben, mindig takarmányhiány volt. A járási vezetők bíztak a szövetkezetesek lelkiismeretességében, hogy gondoskodnak az állatok számára szükséges takarmányról. Az eredmény? A járásban 2920-szal gyarapodott a szarvasmarhaállomány és szálastakarmányban még sohasem volt olyan bőség, mint az idén. 1960 végéig a szarvasmarhaállománynak el kell érnie a 100 hektáron az 56 darabot — ebből 23 a tehén. Ez azt jelenti, hogy az ez évi létszámot 6000-REL KELL GYARAPÍTANI, S ezt főleg saját nevelésből kell elérni. Az alkalmas üszőket továbbtenyésztésre kell meghagyni. Tovább folytatni az ez évben bevált szerződések kötését a háztáji borjak nevelését illetőleg a közös állomány részére. U A szarvasmarhatenyésztés további ^kulcspontja*a takarmányalap biztosítássá. A járásban több mint 3000 hektár I kevés terméshozamú rét és legelő van. I E területek hozama kb. 450 vagon sif lány minőségű széna. Ha a szövetkezetek ezeket a rosszul termő réteket és legelőket felszántanák, 1500 vagon jó minőségű szénát nyernének, s .ezzel 875 tehén szálastakarmányszukségletét fedeznék. Ne várjanak tétlenül arra, amíg az állam megcsináltatja a vadvizek lecsapolását és a csatornák kitisztítását, FOGJANAK HOZZA EGYEDÜL. Ehhez megvannak a feltételek minden szövetkezetben. így azután kis befektetéssel további takarmányalapot nyernének. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a meglevő EFSZ-ek mellett az utóbbi időben egyre több az eredményes gazdálkodást folytató új szövetkezet, mint Bodollón, Méhészkén, Péderen, Česticén, Komárócon és Rudnokon. Ezekben a szövetkezetekben az állatállomány gyarapodását saját neveléssel érték el. A méhészkeiek ennek köszönhetik, hogy ez év október l-ig 1 tehétől 2246 liter tejet fejtek. Demeter elvtárs, a méhészkei szövetkezet vezetője ezt mondja: — Nem ördögi mesterség ez, csak ésszerűen kell kiválasztani az állatokat és gondosan kell őket táplálni télen-nyáron egyaránt. Sok takarmányt vetünk s ezért többet is silózhatunk. Bevételeink 35 százalékát a tejhozam teszi. A járásban még mindig igen sok munkát igényel a mezőgazdasági termékek begyűjtése. A jövőben a termelés feladatainak megvalósítása legyen a fő cél. Ezen a téren a szövetkezeteknek szaktanácsot és minden más segítséget kell adni. Ez a nyitja a begyűjtés sikerének is. A járásban még 100 hektár őszi búza sincs elvetve. A burgonya, kukorica még igen SOK HELYEN A HATÁRBAN VAN. A mélyszántást is csak 2400 hektáron végezték el. Az EFSZ-ek elnökei és agronómusai megtanultak bánni a tervekkel és a számvetéssel. Jó, ha ezt a műveletet megtanulják a csoportvezetők és a tagság is. A járás -j-4árom k é aram Rep egy szoae ikeielból nyugati részén levő szövetkezetekben a vezetőség nem ismerteti a tagsággal a határozatokat és tanácsokat, amelyek a továbbfejlődés szempontjából szükségesek. Ezért van az, hogy a rétek felszántása nem megy úgy, ahogy kellene. A takarmányfélék, a kukorica és burgonya vetésterületének bővítése éppen ezekben a szövetkezetekben halad lassan. A növénytermelésben fontos az agrotechnikai határidők betartása. Vannak még szövetkezetek, ahol ez a nézet érvényesül: — Van még idő, ráérünk, úgyis meglesz. — Ezáltal az olyan munkák is halasztódnak, mint az idejében szükséges talajkészítés és vetés. Ez évben is megtörtént a begyűjtésnél, hogy a feladatukat idejében teljesítő szövetkezetekre ezt mondták: — Azoknak könnyű, mert sikerült a termésük. A járásban 45 lánctalpas traktor f közül CSAK 10 DOLGOZIK KÉT MŰSZAKBAN, mert nincs elegendő traktoros. Arra kell törekedni, hogy a szövetkezetek a tél folyamán legalább 2-2 traktorost iskoláztassanak; ezzel megoldódik a kérdés. A járás szövetkezeteiben szép kezdeményezések észlelhetők. Több helyen már a jövő év folyamán elérik az 1960-as év mezőgazdasági tervének megvalósításét. A falusi pártszervezeteknek. és a helyi nemzeti bizottságoknak meg kell találniok a szövetkezetek élére, — ahol erre szükség van — a hozzáértő, önzetlen és erélyes vezetőket. A szövetkezeti munkaiskolákon meg kell ismertetni a tagsággal a korszerű, belterjes gazdálkodást és üdvös, ha az egyes szövetkezetekben elért jó eredményeket az egész járásban ismertetik. Az őszi munkák elvégzésével, a kevéshozamú rétek és legelők megjavításával és felszántásával, a szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésével — készülődnek a szepsi járásban az EFSZ-ek IV. kongresszusára. Mózes Sándor Ü3 SZÓ MUNKÁNK TÜKRE E napokban tartották meg Dunaszerdahelyen a CSISZ járási konferenciáját. A konferenciát Gyurcsík .József, a CSISZ járási bizottságának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd Szlovák Mihály, a CSISZ járási bizottságának vezető titkára tartotta meg a fő ^beszámolót. Részletesen ismertette az ^alapszervezetek tevékenységét, első"sorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok értékes munkáját. Hangsúlyozta, hogy a komposzt előállításában legsikeresebbek a felsöpatonyi, mihályfai és nagyabonyi fiatalok voltak. A cséplés ideje alatt a gabonatisztításba legaktívabban az Egyházés Királyfiakarcsa fiataljai kapcsolódtak bé. Szlovák elvtárs megemlítette, hogy a mihályfai ifjúság az állattenyésztésben is értékes eredményeket ért el. 25 ezer koronával termeltek többet a tervezettnél. A terjedelmes beszámoló foglalkozott a járásunk ifjúságát érintő problémák mindegyikével, majd a 140 megjelent közül sokan felszólaltak. A felszólalók sok sikerről számoltak be és felajánlásokat tettek a CSISZ III. kongresszusa tiszteletére. A dunaszerdahelyi járás CSISZtagjai bizakodással néznek a jövő év elé, hogy friss erővel, új lelkesedéssel még szebb és sikeresebb tevékenységet fejtsenek ki. Pongrácz Gábor, Mihályfa. Tevékenyen dolgoznak Egy katonai alakulat életében több szempontból is nevezetes esemény a CSISZ-taggyűlés, kiváltképpen, ha egész évi munkájukat értékelik a szervezet tagjai. Nevezetes esemény volt ez a mi alakulatunknál is, és mi ennek megfelelően ünnepi légkört teremtettünk. Szívélyesen üdvözöltük vendégeinket, a parancsnoki kar képviselőit és a védnökségünk alatt álló 11-éves iskola küldötteit, majd megkezdődött a gyűlés. A bizottsági tagok beszámolói legnagyobbrészt a nevelőmunkával foglalkoztak. Alakulatunkéi olvasó- és földrajzkörök működtek. Megszerettettük a katonákkal a könyveket s elértük, hogy havonta minden 3 —4-ik katona vásárol egy-egy könyvet. Sikeresek voltak á Fučík-jelvény megszerzésére előkészítő olvasókörök is. A földrajzkörökben különösen azokkal a katonákkal foglalkoztunk. akiknek nincs meg az általános műveltségűk és így legalább az alapismereteket megszerezhették. Nem gondoltunk azonban csak a saját szervezetünkre, hanem a védnökségünk alatt álló tizenegyéves iskola pionírszervezetében is sikeresen dolgoztak egyes tagjaink. Barátságot kötöttek nemcsak a pionírokkal, hanem az iskola többi diákjaival is és elismerést szereztek a tanítói kar előtt. Szervezetünk tagjai aktívan kivették részüket a mezőgazdaság megsegítéséből is és a CSISZ III. kongresszusa tiszteletére válalt 1000 brigádóra helyett 2500 brigádórát dolgoztunk le a környező falvak szövetkezeteiben. Tervünket összeállítottuk az elkövetkező évre is és a múlt sikereitől lelkesülve minden bizonnyal teljesítjük kitűzött nagyobb feladatainkat. Karol Neupauer, őrvezető Bizakodók a feisőlánci fiatalok Válasz az Új Szóban megjelen' cikkre Eltűnt a kapanyél Az Űj Szó 1958-. szeptember 7-i számában bíráló cikket közölt, mely rámutatott arra, hogy a Füleki-Tajti autóbuszvonalon az NT 30-78 autóbuszon rossz az ajtók önműködő záródása és a személyzet az ajtók bezárására kapanyelet használ. Ez megnehezítette az utasok kiés beszállását és veszélyeztette az utasok biztonságát. Az esetet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a panasz jogos volt, s a zavart a ČSAD füleki fiókműhelyének dolgozói okozták, mert nem végezték el idejében a sérült szerkezet kijavítását. A javítást azóta e ČSAD losonci műhelyében elvégezték. A különböző panaszok miatt a ČSAD vállalati igazgatósága káderintézkedéseket eszközölt a füleki fiókmühelyben és új vezetőt nevezett ki. A személyi változások után remélhetőleg megjavul a fiókrrtühely munkája és ez vissza fog tükröződni a személyszállítás zavartalan lebonyolításában is. A Banská Bystrica-i KNB tanácsának helyi gazdálkodási és közlekedési osztálya. Takarmány nélkül nincs jó állattenyésztés — ezt jól tudják az egyházasbásti EFSZ tagjai is. Megjelelő • mennyiségű szemes, szálastakarmány mellett sok silótakarmányt is készítenek. Szabó István vezetésével az egyik 150 m

3-es gödörnél fényképeztük le a básti szövetkezeteseket. mmr^. Burgonyából te'jes egészében eleget tettek beadási ÚüteíezetfuéfctkrttV, A fölösleget — kb. 15 vagonra valót — Mede Menyhért HNB elnök -irái niiításával elvermelték. y TjlT.-V*. T..ÍX. 'Wv-Ti •V > V Pál Sándor, a szövetkezet sertésetet'óje egyike a legszorgalmasabb tagoknak. Nagy gondot fordít a közös állatállományra, a növendékállatok növelésére. Nagy érdeme van abban, hogy a szövetkezet sertéshúsbeadását határidőre teljesíti. (Agócs felv.) wo«w>o«<>«e««e«««<KXK>»oo«aao«««« kzrcouz*RuhľÍBZ*Ki Kis falunkban nemrég alakult meg a CSISZ szervezet s ezzel egyszerre lényegesen megváltozott községünk fiataljainak élete. A tagok száma 49, tehát a létszám elég arra, hogy jó alapszervezetet teremtsünk és igazi CSISZ-tagok módjára dolgozzunk. Tervbe vettük, hogy a kulturális tevékenység mellett 150 brigádórát fogunk ledolgozni a EFSZ-ben, háromnapos brigádmunkával részt veszünk a faluszépítési akcióban és ezenkívül minden fiatal 15 órát vállalt a rétek, legelők és utak megjavítására. Bízunk abban, hogy e merész feladatok teljesítése sikerülni fog. Szinta Lajos, Felsőlánc, A z újoncokkal teli vonat még y-l utolsót füttyentett a bratislavai állomáson, azután a hoszszú kocsisor nagyot rándult és elindította az ez évi „regrutákat" egy szamukra ismeretlen é'et, a katonaság felé. A pályaudvarról még néhány pillanatig könnyesszemű édesanyák, vagy a húszéves legényeket kísérő leányok integettek a vonat után, a családhoz szokott fiú talán néhány könnyet is szétmorzsolt szemében — persze, úgy, hogy a többiek ne '.ássák, mert ez szégyen lenne — és ezzel megkezdődött a katonaélet. E'.síi pillantásra — mondja az újoncokai kísérő tiszt — olyan ez a bevonulás, mint akármikor régen, évtizedekkel ezelőtt. Akkor is voltak kedvencüket megsirató édesanyák, kedvesüktől o régebbi időben is szívszorongva búcsúztak a lánimk. mert hátha ... hiszen hosszú idő az a két év, lehst, hogy ennyi idö alatt majd itt-ott elfeledkezik rólam, hiszen másutt is vannak sz#p lányok. De alapjában más a mai katonaélet, más az újoncok sorsa, más lelkiállapotban mennek katonának a mai fiatalok, mint a mi időnkben — mondja az idős tiszt, — akitől később megtudtuk, hogy öt is a népi demokrácia helyezte erre a felelős posztra: védeni a rendszert, nevelni a hazai védőit. — Ezerkilencszázharminchétben vettem magamra először a zöld egyenruhát. Lehet, hogy jobban örültem annak, hogy katona leszek, mint maguk, — gondol vissza húsz év távlatából — és rajtam kívül sokan gondolkoztak hozzám hasonlóan. Ugyanúgy, mint én, számtalan újonc valami létbebiztosítást látott a katonai szolgalat két évében. Mert minket egy, a mai húszévesek számára teljesen ismeretlen fogalom: a munkanélküliség tartott állandó rettegésben. Azóta ebből a szempontból is nagyot fordult a világ. Napjainkban a dolgozói — bármely munkahelyről vonul is be a néphadseregbe, törvény biztosítja, hogy visszatérte után ugyanolyan beosztással visszamehet eredeti munkahelyére. No, de mit szaporítom a szót — mondja, — majd meglátjátok, hogy nem olyan a mai katonaélet, mint amilyennek festették apáitok, akiknek lelki szemei előtt a katonaságot sokszor még ma is az a lelketlen dresszúra jelenti, amely oly jellemző volt valamennyi burzsoá hadseregre. Valóban, majdnem minden újonc eszében az öregebbek által oly sokszor emlegetett vad őrmesterek járnak, akiknek élvezetet 'jelentett, ha rríegkesfríthették a tudatlan „porosfülűek" életét, ha köznevetség tárgyává tehették őket a félemás bakancsokkal, a túlbö, vagy túl kicsiny ruha* val. Ahogy a katonaélet első napjai megmutatták, az újoncok közül szinte valamennyit kellemes meglepetés érte: mindenkinek előre el volt készítve az ágya, melyen ott sorakozott a vadonatúj ruhadarabok egész sora. Valamennyi mintha csak mértékre lett volna szabva, úgy illett viselőjére. Az altisztek viselkedése is más volt, mint ahogy azt elképzeltük. Ha kellett, tízszer is elmagyarázták az otthonról jött, legtöbbnyire túl nagy kényelemhez szokott ifjú katonának, hogyan kell reggelente megvetni az ágyat, hogy a szobában egész nap példás rend legyen. Hogy senki hamis illúziókban ne ringassa magát, s hogy később senki ne csalódjon, tisztjeink mindjárt az elsó nap elárulták, hogy a kiképzés egész embert kívánó, kemény munka lesz. Ez természetes is, hiszen államunk a legkiválóbb felszerelést, a legkorszerűbb haditechnikát adta a kezünkbe, amelynek kezelése rendszeres kiképzést kíván. Hiszen nem kis tét: a munkáshatalom megvédése van kezünkben. Valamennyien teljesítjük legszentebb kötelességünket, a haza védelmét. K. Tóth Mihály. ÜJ SZÖ 5 * 1958. november 9. ...