Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-22 / 323. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 22. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 323. szám i t jelent a fő muslica. Ha vitaindítóul kommentálni és méltatni akarjuk pártunk Közpon­ti Bizottságának a párt szerveze­teihez és a köztársaság minden dolgozójához intézett levelét, szin­te lehetetlen feladatra vállalkoz­nánk, ha azt tűznénk ki magunk elé, hogy egyetlen cikk keretében foglalkozzunk mindazokkal a kér­désekkel, amelyeket a levél felvet, s amelyekkel az országos vita so­rán érdemben és részleteiben fog­lalkozni kell. Semmi értelme sem volna az olyan méltatásnak, amely csupán általánosságokban mozog, ellenkezőleg, mindjárt a vita kez­detén arra kell törekedni, hogy a vitához való minden egyes hoz­zászólás, észrevétel és megjegyzés konkrét legyen. Arról kell beszélni, hogy én mit szándékozom tenni és hogyan, hogy a Központi Bizott­ság levelében kitűzött cél, az élet­színvonal sokirányú és tartós emelése valósággá váljék. A döntő pedig az, hogy a szót tettek kö­vessék, tettek, amelyek értéket alkotnak, s megteremtik annak feltételét, hogy a nép élete egyre Szebbé és könnyebbé váljék. A Központi Bizottság levelét ol­vasva mi az, ami már az első la­poknál megragadja az emberek figyelmét. s ami, véleményünk sze­rint kell, hogy megszabja az orszá­gos vita lefolyását? A Központi Bizottság levele a többi között két lényegbevágó megállapítást tesz. Az egyik arról szól, hogy az ipar­ban a munka termelékenysége a tervezett 4,2 százalékkal szemben 7,5 százalékkal növekedett. A má­sik pedig arról szól, hogy bár a mezőgazdaság szövetkezetesítése terén jelentős eredményeket ér­tünk el, — a szántóföldnek több mint háromnegyed részén a szo­cialista szektor gazdálkodik — ámde ez a körülmény nem mutat­kozik meg magában a mezőgazda­sági termelésben, abban, hogy élel­miszer-szükségleteinket minél na­gyobb mértékben a saját termé­sünkből fedezzük. Ennek pedig mi a következménye? Az, hogy ga­bona- és más élelmiszer-behozata­lunkat nemhogy csökkenthetnénk s az így felszabaduló anyagi esz­közöket többek között az életszín­vonal emelésére fordíthatnánk, ha­nem éppen ellenkezőleg, még to­vább kell növelnünk. Az pedig mindenki előtt nyilvánvaló, hogy azért, amit behozunk, amit külföl­dön veszünk, fizetni kell. Fizetni pénzben, vagy ipari termékben, viszont akkor ennyivel kevesebb jut a belső fogyasztásra. Hogyan, miből lehetséges hát mégis az életszínvonalat emelnünk ? Mi teszi lehetővé, hogy a mező­gazdasági termelés lemaradása ellenére is a Központi Bizottság az életszínvonal emelésére tegyen konkrét — s tegyük hozzá rögtön: jelentős — javaslatokat? Mindezt az ipari termelés tervének túltel­jesítése s főleg az teszi lehetővé — amire már az előbb utaltunk —, hogy a munkatermelékenység ez évben az előirányzott 4,2 száza­lékkal szemben 7,5 százalékkal növekedett. Ez az a tartalék, amely átmenetileg helyrebillentve a me­zőgazdaság mulasztását, lehetővé teszi, hogy hozzáláthatunk a dol­gozó népünk életszínvonalának emelésével kapcsolatos kérdések megoldásához. Äm a legnagyobb hiba és mu­lasztás volna, ha e két oly döntő jelentőségű jelenség fölött csupán elsiklanánk, ha egyszerűen csak arra az álláspontra helyezkednénk, az a fontos, hogy pillanatnyilag megvannak a feltételei az életszín­vonal emelésének, jövőre pedig majd csak lesz valahogy. Az ilyen esetleges nézetek ellen a leghatá­rozottabban küzdeni kell. Az or­szágos vitának arra kell irányulnia, hogy e két döntő jelentőségű kö­rülményből — egyrészt a munkater­melékenység növekedéséből, más­részt a mezőgazdasági termelés le­maradásából — a megfelelő tanul­ságokat a jövőre nézve levonjuk. Mik a legfontosabb tanulságok? Az első, amely — hogy úgy mond­juk — minden ember elevenébe vág, annak felmérése, hogy az élet­színvonal emelésével kapcsolatos és most megoldásra kerülő kérdé­sekkel szemben mennyivel jelen­tősebb intézkedéseket lehetne élet­beléptetni, ha a mezőgazdaság épp­úgy teljesítené a ráháruló felada­tokat, mint az ipar!? Mily jelentős tartalékaink volnának, amiből adni lehetne, még hozzá bőven. Mert hát ez a lényeg, ez a döntő, hogy adni, életszínvonalat emelni csak abból lehet, ami van. S itt jön a másik fő tanulság, a munkaterme­lékenység növekedése. Emlékezzék csak mindenki vissza: pártunk minden megnyilatkozásában mily nyomatékkal hangsúlyozta és hangsúlyozza a munkatermelé­kenység növekedésének döntő je­lentőségét előrehaladásunk, sor­sunk, életszínvonalunk alakulása szempontjából. Lám, mint annyi­szor, most újra meggyőződhetünk arról, hogy életünk alakulása mily elválaszthatatlanul összefügg min­dennapi munkánkkal, feladataink teljesítésével, azzal, hogy ha töb­bet, jobbat és olcsóbban terme­lünk, saját boldogulásunkon mun­kálkodunk. Ámde éppen ezeknek a körülmé­nyeknek és tényezőknek a felisme­rése arra kell, hogy késztessen minden dolgozót, hogy saját és mindannyiunk érdekében ne elé­gedjék meg az eddig elért ered­ményekkel, hanem munkáját még jobban tökéletesítve, még többet, még olcsóbban és még jobbat ter­meljen. S az eddiginél lényegesen többet és jobbat vár dolgozó né­pünk a föld művelőitől. Azt várja tőlük, hogy a mezőgazdasági ter­melés növelése, s általa az élet­színvonal szüntelen emelése érde­kében bőven gyümölcsöztessék mindazokat a lehetőségeket, ame­lyeket a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás és államunk messzemenő támogatása biztosít számunkra. És ha most megindul az országos vita a Központi Bizottság levele fölött az életszínvonal emelésével kap­csolatos kérdésekről, a szövetke­zeti és egyénileg gazdálkodó föld­művesek elsősorban is gondoljanak arra, hogy bár a tél küszöbén állunk, még mindig sok a meg­művetlen, szántatlan föld, nagy az elmaradás az őszi mélyszántás­ban, az őszi kapósok, a kukorica, répa és a krumpli betakarításában. Mindez pedig nem azt a célt szolgál­ja, amiről ma az egész ország népe beszél — az életszínvonal emelé­sét. Mert a legfőbb, amit állandóan szem előtt kell tartanunk: Az élet­színvonalat emelni csak abból le­het, ami van. Értéket előteremteni pedig csak odaadó, becsületes és jó munkával lehet. Ez az alapja mindennek. A csehszlovák párt- és kormányküldöttséget Szófia (CTK) - A Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Antonín Novotný köztársasági el­nökkel, a CSKP KB első titkárával az élen a Bolgár Népköztársaságba vezető útján csütörtökön délelőtt megállott Bukarestben, ahol a küldöttséget a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának képviselői üdvözölték. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség november 21-én érkezett Szófiába. A Bolgár Népköztársaság fő­városa lelkesen fogadta a csehszlovák vendégeket, akik a BKP KB és a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának meghívására látogattak el a baráti Bulgáriába. A küldöttséget Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a köztársaság elnöke vezeti, tagjai Viliam Širo­ký a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterel­nök, Zdenek Fierlinger, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a nemzetgyűlés elnöke, Otakar Šimúnek, minisz­ter, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke és Václav Dávid külügyminiszter, a CSKP KB tagja. Az ünnepélyesen feldíszített szófia! állomáson a fő­városi üzemek munkásainak, a hivatalok alkalmazottai­nak és az értelmiség képviselőinek nagy tömege gyűlt össze a küldöttség fogadtatására. Az állomás épületét épp úgy mint az egész várost vörös zászlók, a csehszlovák és bolgár állami lobogók, a két ország párt és kormánytényezőinek arcképei dí­szítették. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság kormánya képviselőinek üdvözlésére meg­jelentek a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai és póttagjai, Todor Zsiv­kovval, a BKP KB első titkárával és Anton Jugovval, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével az élükön, valamint a BKP KB titkárai és tagjai, a nem­zetgyűlés elnökségének képviselői a bolgár kormány tagjai, a politikai és közélet más tényezői. Á fogadtatáson jelen voltak a szófiai csehszlovák nagykövetség dolgozói is és a szocialista országok Szóiiában akkreditált diplomáciai testületének tagjai. Pontosan 8 óra 30 perckor gördült be a szófiai pálya­udvarra a küldöttség különvonata. Todor Zsivkov és Anton Jugov elvtársak a vonathoz lépve barátságosan megölelik a CSKP és a csehszlovák kormány képvise­lőit. Nemzeti viseletbe öltözött lányok csokrokat adtak át a küldöttség tagjainak. Ezután A. Novotný elvtárs meghallgatja a díszőrség jelentését, majd felhangzik a csehszlovák államhimnusz. Antonín Novotný és Viliam Široký elvtársak Zsivkov és Jugov elvtársak kíséretében ellépnek a díszszázad előtt. (Folytatás a 2. oldalon). Dolgozóink nagy lelkesedéssel fogadták a CSKP KB level ét PÁRTUNK POLITIKÁJA MINDIG DOLGOZÓK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Hazánk dolgozói csütörtökön nagy érdeklődéssel vásárolták meg újságjukat, hogy először csak futólag átnézzék, majd szabad ide­jükben alaposan átolvassák pártunk Központi Bizottságának a párt valamennyi szervezetéhez és minden dolgozóhoz intézett levelét. Csü­törtökön és pénteken az üzemek, hivatalok dolgozói a munka meg­kezdése előtt rövidebb tájékoztató megbeszélésre gyűltek össze, ahol részleteket olvastak fel a levélből és megmagyarázták a munkásbér­rendszer átépítéséről, a nagyvonalú lakásépítkezésről és a lakosság életszínvonalának emelését elősegítő intézkedésekről szóló országos vita értelmét. Az év végéig bevezetik a műszakilag indokolt teljesítmény-normákat A Banská Bystrica-i Smrečina nemzeti vállalatban az üzemi párt­szervezet taggyűlésén tárgyaltak a CSKP KB leveléről. A vitában főleg a munkás-bérrendszer átépítésének előkészítéséről beszéltek. A Smre­čina n. v.-ben már 1958 augusztu­sától feltételeket biztosítanak az új bérrendszer bevezetésére. Kidolgoz­ták a harmonogramot a műszakilag indokolt teljesítmény-normák beve­zetésére, amelyeket a murányi, ulan­kai, Slovenská Lupča-i, jánošovkai és halnai fűrésztelepeken már ér­vénybe léptettek. Az év végéig az összes munkahelyen bevezetik a mű­szakilag indokolt teljesítmény-nor­mákat. A Smrečina n. v.-ben a legközeleb­bi napokban a dolgozók összüzemi ülésén is megtárgyalják a CSKP KB levelét. Komáromban és Érsekújvárott is készülnek a vitára A nyitrai kerület legnagyobb gép­ipari üzemében — a komáromi ha­jógyárban a munkások, technikusok A szlovákiai szénbányák túlteljesítik tervüket A kékkői bányászok az élen Szlovákia szénbányáiból örömteljes jelentések érkeznek a Nagy Október 41. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások teljesítéséről. A kékkői szénbányák dolgozói például kötele­zettséget vállaltak, hogy ebben a ne­gyedévben 10 ezer tonna barnasze­net fejtenek terven felül. Ebből a mennyiségből eddig már — pedig még csak a negyedév második hó­napjában vagyunk — 7855 tonnát fejtettek. A kékkői szénbányák ér­deme elsősorban az, hogy Szlová­kiában a bányák átlagos teljesítmé­nye a hónap elejétől meghaladja a 1Ó0 százalékot. A novákyi bányák közül a Béke­bánya éri el a legjobb eredményeket. Itt a hónap elejétől már 1191 tonnát fejtettek terven felül. Az Ifjúsági Bánya és a Lehota-bánya azonban még lemaradásokkal küszködik. Á szlovákiai szénbányák összter­melésében már kiküszöbölték a hó­nap elején keletkezett fejtési hiányt: Az utóbbi két nap alatt már 239 tonnát fejtettek terven felül. Az év elejétől számítva is jó az eredmény: a szlovákiai bányászok 82 879 tonna barnaszenet és lignitet fejtettek terven felül. Ezek szerint megvan minden előfeltétel ahhoz, hogy az év végéig a szlovákiai szénbányák 100 ezer tonnát fejtsenek terven felül. és mérnökök élénken érdeklődnek a CSKP KB levele iránt. Az üzemi pártszervezet bizottsága intézkedé­seket tett az összes pártalapszerve­zetekben és minden munkahelyen a vita lefolytatására. A komáromi ha­jógyár dolgozói a röpgyűléseken, be-' szélgetéseken, termelési értekezle­teken és a taggyűléseken részlete­sen megismerkednek a CSKP KB le­velének tartalmával. Az érsekújvári Elektrosvit munka­helyein is vitáztak a levélről. Már az első 36 hozzászóló az összes dolgozó nevében örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy a párt tanácskozni akar a dolgozók széles rétegeivel. Sok javaslatot tesznek majd a nyilvános pártgyűléseken A prágai ČKD Stalingrád-üzemben a csütörtök délelőtti munkaszünetben 120 beszélgetést tartottak, amelyeken — Adolf Kolbabának, a CSKP üzemi bizott­sága elnökének tájékoztatása után a dol­gozók nagy örömmel üdvözölték a párt levelét. A kongresszus előtti vita — mint többször hangsúlyozták — segített sok fogyatékosság megoldásában. Ezért ez al­kalommal is sok hozzászólást várnak a levélben foglalt fontos kérdésekkel kap­csolatban. Az üzem összes munkahelyein nagy az érdeklődés a KB levele iránt, s várható, hogy a jövő héten rendezendő nyilvános pártgyűléseken a ČKD Stalin­grad alkalmazottai sok értékes javaslatot tesznek az előterjesztett problémák meg­oldására. Örülünk, hogy pártunk gondol a többgyermekes családokra A CSKP KB levele a prešovi Nálepka kapitányról elnevezett ruházati üzem dolgozói körében is nagy visszhangot keltett. Miután az üzemben több mint 800 asszony, nagyrészt anya dolgozik, a legélénkebb vita a levél azon részé­ről folyt, amely a családi pótlékokról szól. — Nagyon megörültem annak — mondja Mária Lazová, az üzem egyik munkásnője, — hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága gondol a többgyer­mekes családokra és javasolja a har­madik gyermek után a családi pótlék emelését. Ugyanezt a nézetet vallják munkástársnőim is. Tudom, hogy a mi üzemünkben nincs egyetlen olyan asz­szony sem, aki ne örülne ennek. Csa­ládunkban a családi pótlékok emelése évi jövedelmünk 1200 koronával való gyarapodását jelenti. A termelés tervszerű növelésével a bérek is emelkednek Áz egyes szlovákiai kerületekből ér­kező jelentések szerint az állami gazda­ságok dolgozói nagy lelkesedéssel fogad­ták a CSKP KB levelét. Reggeli röpgyű­léseken erről vitáztak a tornóci, nánai, szenei, Veľká Lomnica-i, sečovcei, trna­vai, galántai, stb. állami gazdaságok dol­gozói. A dolgozók egyöntetűen megegyez­tek abban, hogy a levélben javasolt in­tézkedések segítenek béreik emelésében, a termelés tervszerű és gazdaságos fej­lesztésében, valamint az életszínvonal emelésében. Pavol Plašienka, a Tornóci Állami Gazdaság igazgatója kijelentette: — A párt levelét az életszínvonal to­vábbi emeléséről, a gazdaság mind az ötszáz dolgozója őszinte lelkesedéssel fo­gadta. A párt által javasolt intézkedések segítenek nemcsak a termelés növelésé­ben és gazdaságosabbá tételében, hanem a dolgozók bérének emelésében és anya­gi, valamint kulturális színvonaluk emelé­sében Is. Ez idén pl. terven felül 800 va­gon cukorrépát termeltünk és adtunk át a cukorgyáraknak. 400 mázsa volt az át­lagos hektárhozam. Most dolgozóink fel­ajánlást tettek, hogy már a jövő évben több mint 1000 vagonnal termelnek töb­bet terven felül e fontos terményből ugyanolyan vetési területen. Hasonlókép­pen növeljük és gazdaságosabbá tesszük a termelést a növénytermesztés és állat­tenyésztési termelés más szakaszain. Már ma 100 szarvasmarhát nevelünk 100 hektár után. Ezt az állományt a követ­kező években még jelentősen növeljük és a gazdasági állatok hasznosságát is nö­velni fogjuk. A javasolt intézkedéseket részletesen megtárgyaljuk minden termelő egységben. így a termelés tervszerű nö­velése mellett a béreket is emelhetjük. Eduard Červený munkaérdemrendes mozdonyvezető és kollektívája 1952-ben ver» sejiyt indított 100 ezer kilométeres út baleset nélkül való megtételéért. Felaján­lását abban az évben teljesítette is. A következő években állandóan növelte a baleset nélkül megtett kilométerek számát. A szám 1955-ben elérte a félmilliót Tegnapelőtt tették meg a baleset nélkül lefutott milliomodik kilométert. A moz­donybrigád tagjai 200 ezer korona értékű szenet takarítottak meg a verseny folya­mán és havonta 5000 koronával csökkentették a szállítási költségeket. Képünköft e kiváló mozdonybrigád tagjait mutatjuk be a- milliomodik kilométer megtételé után. „J. Ealta (ČTK) — felv>

Next

/
Oldalképek
Tartalom