Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-21 / 322. szám, péntek

rülményeinek biztosítására, eszmei és elméleti színvonaluk és munkaképesítésük fokozására. A tanítók minőségi összetételének megjavítása s a pedagógus káderek kinevezése és áthelyezése körüli rend érdekében célszerű lenne felülvizsgálni a megfelelő képzettséggel liem rendelkező tanítókat. Az iskola átépítésében nagy jelentősége van a pedagógiai tudománynak. Ám még mindig nem oldja meg az oktatás és művelődés élettől felfedett számos alapvető kérdését. A pedagógiai tudomány kötelessége vezető szerepet betölteni a népi iskolai rendszer átszervezésében. Az iskolai oktatási anyag tudományos alapjainak tanulmányozása (tantervek, tanmenetek és tankönyvek), az ifjúság oktatása és kommunista hevelése módszereinek tökéletesítése a tudományos és pedagógiai intézetek munkájának jelentős részét képezze. A pedagógiai munka színvonalának emelése érdekében a szövetségi köztársaságokban még jobban fejleszteni kell a pedagógiai téren végzett tudományos munkát, fokozni kell a pedagógiai intézetek kapcsolatát és tanulmányi eredményeinek kölcsönös kicserélését. Az OSZSZSŽK Pedagógiatudományi Akadémiája sokkal több figyelmet szenteljen a szovjet pedagógiai elmélet kidolgozásának, az iskolák politechnikai és szakoktatási kérdéseinek és a pozitív tapasztalatok általánosításának. A népi iskolai rendszer átszervezése | a helyi sajátosságok maximális tekintetbe vételével, tervszerűen és Szervezetten történjék. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy seholse rosszabbodjanak az Iskolalátogatás feltételei. Figyelmet kell szentelni annak, hogy a keleti szövetségi és autonóm köztársaságok felső osztályaiban tovább növekedjék a helyi nemzetiségű lánytanulók száma. Minden szövetségi köztársaságban az 19591960 tanévben elért gazdasági és kulturális fejlődés sajátosságainak tekintetbe vételével kell kidolgozni az új iskolarendszerre való áttétés tervét. Emellett biztosítani kell az iskoláknak a hétéves kötelező iskolalátogatásról a nyolcévesre való áttérését és egyidejűleg a második szakaszba tartozó különféle iskolák szervezésének megkezdését s négy-öt éven belül történő befejezését. A jelenlegi 8-9. osztályok tanulói kell hogy lehetőséget nyerjenek a középiskolának az eddigi tantervek és tanmenetek szerint való elvégzésére azzal, hogy elmélyül a munkára nevelésük. A középiskolák átszervezési tervének előkészítésekor kellő számú végzett középiskolai növendékeket kell biztosítani a főiskolák számára, nehogy zavar támadjon a népgazdaságnak főiskolai képzettségű fiatal szakkáderekkel való kiegészítésében. Ezért minden szövetségi köztársaságban szükség szerinti átmeneti időre (nyilvánvalóan 4—5 évre) meg kell hagyni bizonyos számú eddiqi középiskolát. Az iskola átszervezése a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaitól, minisztertanácsaitól és iskolaügyi minisztériumaitól, a helyi, párt- és szovjet szervektől megköveteli, hogy különös gondot fordítsanak az iskolák alapjainak megszilárdítására, a több műszakban végzett oktatás felszámolására, a termelési oktatás megszervezésére. a munkának idejében történő biztosítására az iskola végzett növendékei számára, a tanmenetek, tankönyvek és segédeszközök előkészítésére. Minden szövetségi köztársaságban lehetővé kell tenni, hogy a helyi feltételek tekintetbe vételével önállóan döntsön az iskolai oktatás megkezdésének és befejezésének kérdéseiről, a szünidő tartamáról, a tanulók ipari és mezőgazdasági termelő munkájának megszervezéséről. A kommunista párt jelentős feladatnak tartja a Szovjetunió valamennyi nemzetiségéhez tartozó dolgozók művelődésének továbbfejlesztését. A párt és az állam kötelessége minél többet törődni azzal, hogy a munkások és munkásnők a kolhozparasztok és parasztaszszonvok középiskolai végzettségre tegyenek szert és e feladatot a munkatermelékenység fokozása elengedhetetlen feltételének s így a kommunista építés egyik legfontosabb feltételének tekintsék. A szakiskolázás Az általános művelődés átszervezésé- I ságnak a produktív munkában való aktív rendes J vei összefüggésben különösen nagy je" I szeres részvételén alapul, és az a feladata, lentőségűvé válik az ifjúság műszaki i hogy munkásokat neveljen bizonyos termelési szakképzése. E szakképzés feladata kulturális ! ágazatok számára, és műszaki téren művelt szakképzett munká- j a termelési oktatás szerves egybekapcsolása sok és mezőgazdasági dolgozók tervszerű és a széles technikai művelődessei, a mühelyekkeny munkamódszereket. Az ifjúság szakképzettségének megjavításában sokoldalú segítséget kell nyújtaniuk a népgazdasági tanácsoknak. A technikai szakiskolák legfontosabb feladata a tanulók kommunista nevelése, eszmei megacélozásuk. a kommunista munkához való viszonyra való nevelésük. A technikai szakiskolák tanulóinak kommunista nevelésében nagy szerepet kell játszania a Komszomolnak. ^ Hogy a technikai szakiskolák foko•' zatosan elérjék a részleges önellátást, intézkedéseket kell kidolgozniok és következetesen megvalósítani őket a tanintézményekben folytatott termelési tevékenység bővítésére és fokozására. A dolgozók anyagi biztosításának növekedésével összefüggésben, abból a célból, hogy növeljék a tanulók érdekeltségét a tanulmányozott szakma jobb elsajátításában, a tanulók anyagi ellátásának eddigi feltételeit -,célszerü oly módon megváltoztatni, hogy az eddigi ingyenes ruházat és élelmezés helyett bevezetik a tanulók bérezését. Teljes állami gondoskodásban részesülnek továbbra is azok a tanulók akik árvák, a gyermekotthonok növendékei és a sokgyermekes családok gyermekei. Ajánlani kell a kolhozoknak, hogy vizsgálják meg a megfelelő eszközök felszabadítását a kolbozifjúságnak technikai szakiskolákban való kiképzésére. 30 szervezett előkészítése a népgazdaság valamennyi ága számára. Egyes munkások elégtelen műszaki színvonala egyes esetekben már ma fékezi a termelés növelését. A további műszaki haladás még nagyobb igényeket támaszt a munkások túlnyomó többségének szakképzettsége iránt. A műszaki szakképzést azon új feladatokkal Szoros kapcsolatban kell fejleszteni, amelyeket * kommunista párt a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésében kitűz. m A jelenlegi üzemi szakiskolák, ipari, vasúti, bányászati és építészeti munkaerőtartalék tanintézetei, műszaki Szakiskolák és a népgazdaságok üzemi ipari tanuló iskolái és intézményei lemaradnak az ipari és mezőgazdasági termelés fokozott követelményei mögött. Át kell őket alakítani városi, nappali és esti szakosított műszaki iskolákká egy évtől három évig terjedő tanítási idővel, valamint mezögazdifági technikai szakiskolákká egytől két évig terjedő tanítási idővel. A tanítási időt ezekben az iskolákban a foglalkozások bonyolultsága alapján határozzák meg. A városi technikai szakiskolákat ä termelési ágazatok szerint szakosítják és Szakképzett munkásokat nevelnek az iparvállalatok, az építészet, a közlekedés, a távöszszeköttetés, a kommunális gazdálkodás, a kereskedelmi. kulturális és szociális szervezetek számára. A mezőgazdasági technikai szakiskolák szakképzett mezőgazdasági géppsítőket, építőmunkásokat és más dolgozókat nevelnek majd e mezőgazdaság számára. ben és vállalatokban végzett oktatás lehetővé teszi, hogy a technikai iskolákban olyan művelt munkásokat neveljenek, akiknek széleskörű érvényesülési lehetőségük nyílik és magasfokú szakképzettséget nyernek. A technikai szakiskoláknak oktató és nevelőmunkájukat a vállalatokkal, építkezésekkel, szovhozokkal és kollfozoklcal szoros kapcsolatban kell végezniök, ez utóbbiaknak munkahelyeket kell nyújtaniok a tanulók termelési gyakorlata számára, gondoskodniok kell a feltételek megteremtéséről a tanítási folyamat sikeres 'lefolytatására és arra, hogy az ifjúság elsajátíthassa az új technikát, a haladó technológiát, és a nagyfokúan termeléA technikai szakképzés rendszerének átszervezése magasabb követelményeket támaszt a termelési oktatás mestereinek és technikai szakiskolák tanítóinak technikai, eszmei, politikai és pedagógiai felkészülésével szemben. Ezen iskolák hálózatának kiterjesztése nagyobbszámú mestert és tanítót követel. Ezért több figyelmet kell szentelni e káderek nevelésének az ipariskolákon és a főiskolákon. Meg kell javítani a tankönyvek és a szemléltető segédeszközök minőségét és számát, ki kell bővíteni a műszaki és népszerű tudományos tanfilmek gyártását, valamint széles mértékben fel kell használni a technikai szakiskólákon a rádiót és televíziót is. A Szovjetunió Állami Tervbizottságá? nak a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő munkaerőtartalékügyi főigazgatóságoknak, a szövetségi köztári saságok minisztertanácsainak és iskolaügyi ! minisztériumainak ki kell dolgozniok a szakoktatás, valamint a nyolcéves iskolákból a termelési oktatást nyújtó középiskolákból vagy technikai szakiskolákból kikerülő fiúk és lányok munkabeli beosztásának távlati terveit, szem előtt tartva a tartalékok létesítését az ifjúság felvételére a vállalatokba, valamint a munkavédelem és a biztonsági technika szigorú betartása alapján. A technikai szakiskolák fejlesztésén kívül meg kell javítani az új munkáskáderek nevelését az egyéni tanulóviszony keretében, valamint a vállalatok rövid tanfolyamainak rendszerében. A termelési oktatásnak itt azon tanterveken kell alapulnia, amelyek valamennyi szakasznál egységesek s amelyeket a helyszínen a vállalat sajátosságai alapján konkretizálnak. Az elméleti oktatást szükség esetén a legközelebbi technikai szakiskolában kell végezni. A középiskolai szakképzés Az ipari és mezőgazdasági termelésben, valamint a kulturális, népnevelési és egészségügyi intézményekben fontos helyet foglalnak el a középiskolai szakképzettséggel rendelkező dolgozók. A technikusoknak, mint a termelés szervezőinek feladata a döntő feladatok egyike. Éppen a technikusok azok, akik közvetlenül szervezik a termelést és ezért e káderek nevelésének különös figyelmet kell szentelni. A legújabb tudományos és műszaki ismereteken alapuló korszerű termelés érdekei megkövetelik, hogy a szakközépiskolák végzettjei megfelelő gyakorlati ismeretekkel, valamint magasszínvonalú elméleti felkészültséggel rendelkezzenek. A tanítás színvonala ezeken az iskolákon Nagy figyelmet kell szentelni a leányok azonban méq nem felel meg az élet szükségmegnyerésének a technikai szakiskolákba és { léteinek. Az ipariskolák, a tanintézetek és isnemcsak a szociális szolgáltatások, kereske- j kólák tanulói kevéssé vesznek részt a termelőmunkában, nem nyernek elegendő termelésismeretet a gyakorlati munkához: A középiskolai szakoktatás rendszerét tökéletesíteni kell. delem stb. szakaszára, hanem az ipari termelés szakaszára is (műszergyártás, rádiótechnikai, elektrotechnikai, textil, konfekciós és szövőipar stb.) A technikai szakiskoláknak, a tudomány alapjainak a politechnikai és általános munkabeli előkészítés alapján, amelyet á nyolcéves iskola adott a tanulóknak, további ismereteket kell nyújtaniok az általános műveltség tárgyaiból. A technikai szakiskolák számának a népgazdaság szükségletei szerint kell növekednie. A munkaerőtartalékok eddigi tanintézeteinek és iskoláinak egy részét 3 — 5 év tartamára meg kell hagyni, hogy azon fiataloknak, akik ezekben az években fejezik be az általános műveltséget nyújtó tíz éves iskolát, lehetőségük nyíljék technikai tanintézetbe belépni, és hogy az az ifjúság, amely különféle okokból nem fejezi be az iskolalátogatást ipari, építkezési, vasúti és bányászati tanintézetekbe léphessen be, valamint az üzemi szakiskolákba és a mezőgazdasági gépesítési tanintézetekbe. Á technikai szakiskoláknak tanintézetekkel kell rendelkezniük, amelyek a szakmabeli mesterség alapjainak elsajátításához szükségesek, valamint megfelelő termelési berendezéssel ellátott laboratóriumokkal és szakképzett oktatást végző mesterekkel és oktató mérnökökkel kell rendelkeznie, akik kizárólag a tanulók kiképzésével és nevelésével foglalkoznak. A nevelési folyamat ezekben az iskolákban az ifjúA középiskolai szakoktatás rendszerének mind a nyolcéves politechnikai iskolán, mind pedig a teljes középiskolai műveltségen kell alapulnia. A középfokú szakiskolákon a szakemberek nevelését szorosabban össze kell kapcsolni a társadalmilag hasznos munkával. 'Azon népgazdasági ágazatok alapján, amelyek számára a szakembereket előkészítik, valamint a vállalatok, építkezések és más szervezetek munkafeltételei alapján az a tanítási idő, amelynél a tanuló félbeszakítja vagy nem szakítja félbe a termelésben végzett munkáját, külön- megfelelő tananyagalappal rendelkeznek. böző lehet. Á középfokú szakiskolákon végzett tanulmányoknak az általános műveltségen kívül nélkülözhetetlen szakismereteket, munkabeli ügyességet és bizonyos hivatást kell nyújtania a megfelelő ágazatban dolgozó munkás szakképzettségi osztályában. Meg kell javítani az oktatást a középfokú szakiskolákon, meg kell javítani a tantestületek összetételét és rendszeresen növelni kell a tanítók szakképzettségét. A középfokú szakiskolákat közelebb kell hozni a termeléshez és fejleszteni kell őket tekintettel a gazdasági területek káderszükségletére és egyúttal előnybe kell helyezni az esti és távtanulást. A népgazdasági tanácsoknak, minisztériumoknak és hivataloknak szélesebb mértékben kell a gyakorlatban megvalósítaniuk az együttműködést a középiskolai műveltségű szakemberek előkészítésében, és a szövetségi köztársaságoknak jobban meg kell vizsgálniuk, hány ilyen káderre lesz szükség és tervezni kell e káderek előkészítését. Ajánlatos, hogy az ipariskolák mellett üzemrészlegeket és műhelyeket létesítsenek, amelyekben a tanulók ipari termékeket termelnének. Mezőgazdasági-technikai iskolákat kell létesíteni nagy gazdaságok mellett, emellett minden fő munkát maguknak a tanulóknak kell elvégezniük. Az esti és távtanulásra főleg olyan személyeket kell felvenni, akik a választott szakmával rokonfoglalkozást űznek. Célszerű távtanulást létesíteni az állandó ipariskolák mellett, amelyek szakképzett tanítókáderekkel és A főiskolák A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a főiskoláknak főfeladatul tűzte ki, ho,gy tovább javítsák a szakemberek nevelését a tanulmányoknak a gyakorlattal és termeléssel való szoros kapcsolata alapján. A kommunizmus építésének új feladatai megkövetelik a főiskolák munkájában levő lényeges fogyatékosságok kiküszöbölését. Számos fiatal ember a főiskola elvégzése után ma rosszul ismeri a gyakorlatot, nincs eléggé felkészülve- arra, hogy önállóan oldhassa meg a korszerű termelési kérdéseket. Sok idő telik el addig, míg az ilyen szakember megtalálja helyét a muni kakollektívában. A főiskolának közelebb kel! kerülnie az élethez, a termeléshez s valóban össze kell függnie a termeléssel. Egyúttal a szakemberek előkészítésének elméleti színvonalát is a legújabb tudományos Ismeretek alapján kell megjavítani. A kommunizmus építésének jelenlegi feltételei között a főiskoláknak minden téren művelt embereket kell nevelniök, akik alaposan ismerik a tudomány és technika megfelelő szakaszát, a kommunizmus aktív és öntudatos építőit kell nevelniök. Különös figyelmet kelj szentelni az ipari és mezőgazdasági szakemberek előkészítésének további megjavítására. A főiskolai művelődés rendszerének átszervezése, amely a szakemberek jobb gyakorlati és elméleti előkészítésére irányul, kell, hogy hozzájáruljon a társadalomtudományok tanulmányozásának, az ifjúság kommunista nevelésének jelentős megjavításához, valamint ahhoz, hogy minden tanító tevékenyen részt vegyen a tanulók nevelésében. Tekintettel arra. hogy az összes tudományos kádereknek mintegy fele a főiskolákra összpontosul, jelentősen emelni kell a főiskolák szerepét a tudományos és kutatómunka terén és e munkába be kell kapcsolni minden oktatót. A főiskolákra elsősorban olyan fiatalokat kell felvenni, akik már gyakorlati munkát végeztek. A fiatal munkásoknak és kolhoztagoknak a legjobb feltételeket kell teremteni arra, hogy felkészülhessenek a főiskolákra. A főiskolai tanulmányoknak a gyakorlattal, a .munkával való egybekapcsolása konkrét formáit a főiskola szakosítása, a tanulók összetétele, valamint a nemzeti és helyi sajátosságok alapján kell meghatározni. Íf/A Főiskoláinknak elsősorban az esti és ip

f

l távtanulásra kell figyelmet fordítaniok. Az esti és távfőiskolai -tanulás rendszerében végzett tanulmányokat minden téren bővíteni kell és új, magasabb színvonalra kell emelni. Tökéletesíteni és szilárdítani kell a táv- és esti főiskolák hálózatát, olyan megszervezésükről kell gondoskodni, hogy az esti és távtanulás a nappali főiskolák alapjain nyugodjon, amely főiskolák szakképzett tanár- és lektorkáderekkel rendelkeznek és megfelelő anyagi-műszaki feltételeik vannak. A főiskolák tanulmányi konzultációs központjait és ágazatait célszerű lesz áthelyezni a nagy ipari és mezőgazdasági vállalatokba, ami a gazdasági párt-, szak- és Komszomolszervezeteknek lehetővé teszik a főiskolai hallgatók tanulmányainak ellenőrzését és segítését. Az esti és távfőiskolákat, tanszékeket és szakokat, valamint a tanulmányi konzultációs központokat a legmagasabb szakképzettségű tanárokkal és lektorokkal kell kiegészíteni mégpedig olyan számban, hogy biztosítsa a normális tanulást ebben a rendszerben. A tudomány és technika továbbfejlesztése során szükséges, hogy a főiskolai képzettségű szakemberek új ismereteket nyerjenek. Ezzel kapcsolatban a főiskolának a termelésben végzett munka megszakítása nélkül biztosítania kell a népgazdaság, a kultúra és népnevelés különféle ágaiban dolgozó szakemberek szakképzettségének emelését. A távtanulás hallgatóit jobban el kell látni tankönyvekkel, tanulmányi segédeszközökkel, kinyomtatott előadásokkal és további irodalommal a nélkülözhetetlen poligrafiai és kiadói alap megteremtése útján. A kereskedelmi könyvszervezeteknek kell gondoskodniuk arról, hogy a tanulók mindig beszerezhessék a szükséges- tankönyveket. Azon hallgatók vizsgáit és kötelező kollokviumait, akik nem szakították meg munkájukat a termelésben, különböző határidőkre kell kitűzni az egész éV folyamán 1 Ajánlani kell a kolhozoknak, hogy azoknak a távhallgatóknak, akik a kolhoz tagjai és sikeresen teljesítik a tanulmányi tervet, adják meg ugyanazokat az előnyöket, mint amelyeket az ipari vállalatok távhallgatói élveznek. A főiskolai tanulmányok távrendszerét úgy kell fejleszteni, hogy a társadalomban hasznos munkával foglalkozó embereknek szabad idejükben- lehetőségük nyíljék főiskolai műveltség elnyerésére, szakképzettségük emelésére és a művészet, festészet, zene, a humanista tudományok tanulmányozására. A mérnökök nevelésében a tanulmányi formáknak a termelési munkával való egybekapcsolása formái különbözők lehetnek. A technikai főiskolások többségének célszerű a tanulmányokat a termelési munkával az esti vagy távtanulás rendszerében az első két évfolyamban egybekapcsolni. Számos szakon, ahol a hallgatók először » bonyolult elméleti tárgyak ciklusát tanulmányozzák és nagy laboratóriumi gyakorlatot végeznek, célszerű az első .2-3 évben meg szakítani a termelésben végzett munkájukat. Ezután a hallgatók számára meg kell határozni a gyakorlati munkát egy év idejére fizetett helyen közvetlenül a termelésben, a laboratóriumokban és a konstrukciós irodákban. I l ÜJ SZÓ 5 * 1958. november 21.