Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-21 / 322. szám, péntek

A főiskolai rendszer tökéletesítésében nagy figyelmet kell szentelni a mérnökök felkészülésének az új technikai ágazatok számára, a tudomány és tervező, konstrukciós munkák további fejlesztése érdekében. A tiMomány és technika rohamos fejlődésével kapcsolatban sürgősen szükségessé válik az új típusú .Izakemberek nevelése, akik a mérnöki ismereteket beható elméleti felkészültséggel egyesítik. A legközelebbi években el kell érni a mérnökök felkészülésének széleskörű fejlődését az atomerő békés felhasználása, az automeíhanizálás, telemechanika, az elektronika, a villanygépipar és műszergyártás, a rádiótechnika és távosszeköttetés valamint a vegyi technológia számára. A főiskolának olyan mérnököket kell nevelnie, akik nemcsak a jelenlegi technika teljes kihasználására, hanem a jövő technikájának kialakítására is képesek. Mérnökeinknek magas fokú műszaki szakképzettségükön kívül kielégítő ismeretekkel fcell rendelkezniük a gazdaság és a termelés szervezése terén is. A főiskolai hallgatók termelő munkáját úgy Ŕell megszervezni, hogy hozžájáruljon jövő Szakmájuk minnél jobb elsajátításához. A vállalatokban ezt úgy kell berendezni, hogy a hallgatóknak lehetőségük nyíljék a termelés technológiai folyamatának rendszeres tanulmányozására. Ha a hallgatók tanulmányaikat, a termelésben végzett munkájuk megszakítása öélkül folytatják, azokat a szakmákat sajátítják el, amelyek a legalkalmasabbak az önálló ťanulásra. Azon személyek beiratásánál, akik elegendő ťermelési gyakorlattal rendelkeznek a választott szakmában, biztosítani lehet tanulmányaikat a főiskolákon anélkül, hogy a termelésben dolgoznának. Az idényjellegű termelést folytató népgazdasági' ágazatok számára mérnököket nevelő főiskoláknak olyan formában kell megszervezniük a tanítást, hogy az iskolában folytatott tanulmányok váltakozzanak a termelésben végzett munkával az idények szerint. A tanulmányok és a termelőmunka egybekapcsolásának jó formáját jelentik a nagy Vállalatok mellett létesített üzemi szakiskolák. Az üzemi szakiskolákat többek között az állandó főiskolák eddigi üzemi ágazatai alapján lehet létesíteni. A főiskolák mellett iparvállalatokat és üzemrészlegeket is lehet létesíteni, amelyekben a hallgatók maguk termelAek. fe^ľS^ A mezőgazdasági főiskolákon a tanulpj^jbj mányokat a termelés idényszerűsége * alapján kell egybekapcsolni a termelő munkával. A tanítást a nagy szovhozok ŕnellett megszervezett főiskolákban kell végezni, amelyek nagy mintagazdaságokkal, jő laboratóriumokkal, valamint a gyakorlati munka minden feltételével rendelkeznek. A hallgatóknak maguknak kell gondoskodniok az állatokról, maguknak kell megjavítaniok a gépeket, kezelni őket, maguknak kell vetni, gondozni és begyűjteni a termést. Valamennyi mezőgazdasági szakembernek jól fel kell készülnie a szocialista mezőgazdasági termelés gazdaságának és szervezésének szakaszán. Szükség van arra, hogy a mezőgazdasági szakémberek felkészülését az ország egyes területeinek feltételei alapján irányítsák. A mezőgazdasági főiskoláknak tudományos központokká kell válniok és segíteniök kell a kolhozokat és szovhozokat a termés, valamint Sz állattenyésztési termelés hasznosságának növelésében, a mezőgazdasági termelés gépesítésében és szervezésében és meg kell szervezniök a kísérleti munkákat. Az eddiginél szélesebb mértékben kell egybe kapcsolni a tudományos és kutatóintézeteket, valamint a kísérleti állomásokat a mezőgazdasági főiskolákkal. A főiskoláknak nagyarányú intézkedéseket kell tenniök a mezőgazdasági szakemberek szakképzettségének növelésére, utánképző tanszékek és a szakképzettség emelésének további formáival. A szovjet tudomány, technika és kultúra érdekei megkövetelik az egyetemi műveltség továbbfejlesztését. Az egyetemek szakembereket nevelnek a tudományos és kutató intézetek számára és tanítókat a középiskolák számára. A matematikusok, fizikusok, biológusok, filológusok egyetemi felkészülésében a mechanika, a kémia és egyes további tudományos ágazatok számára úgy kell növelni a hallgatók gyakorlati előkészítését, hogy hosszabb ideig fognak dolgozni az üzemi laboratóriumokban, tervező irodákban, kísérleti mezőgazdasági állomásokon és más tudományos és kutató intézetekben. Azoknál a személyeknél, akik az egyetem elvégzése után iskolákban fognak dolgozni, a pedagógiai gyakorlat útján kell .jpvítani a módszertani felkészülést és ebbe a munkába a legjobb középiskolai pedagógusokat kell bekapcsolni. A legközelebbi években az egyetemeken jelentősen fokozni kell a matematikusok előkészítését, főképp a kalkulációs matematika terén, a biológusok és elsősorban a biofizikusok, biokémikusok, a fiziológusok és genetikusok előkészítését, a fizikusok elsősorban az atomfizika és rádiófizika terén, a vegyészek előkészítését, a vegyi katalizis és bonyolult vegyületek szakaszán. Az egyetemeken hybernetikus-elektronikus gépekkel ellátott laboratóriumokat kell létesíteni, az atomlaboratóriumokat korszerű gyorsítókkal kell kiegészíteni, rádiővegyészeti és rádiőbiológiai laboratóriumokat kell létesíteni stb. Az egyetemi művelődés tökéletesítése során minden téren növelni kell a figyelmet a humanista tudományok iránt, amelyeknek jelentősége szüntelenül növekszik. Az ökonomusok, jogászok, történészek, bölcsészek és egyes más szakemberek előkészítésénél a humanista tudományok terén a tanulmányok olyan rendszerét kell bevezetni, amelyek során a termelési gyakorlattal nem rendelkező hallgatók az első két évfolyamban a népgazdaságban végzett munkájuk megszakítása nélkül .végzik tanulmányaikat. 00 A középiskolai művelődés rendszerének átszervezése megköveteli a tanítókáderek nevelésének lényeges megjavítását a pedagógiai intézetekben és egyetemeken. Ezeknek a főiskoláknak olyan tanítókat kell nevelniök a középiskolák számára, akik alaposan ismerik szakuk tudományos problémáit, megfelelő pedagógiai képességgel rendelkeznek, jól ismerik az életet és a hallgatókat a kommunizmus iránti korlátlan odaadás szellemében tudják nevelni. Az alapfokú iskolák tanítóit különleges pedagógiai intézetekben kell nevelni, tekintettel arra, hogy később teljesen átlehessen térni valamennyi iskolának főiskolai végzettségű tanítókkal való ellátására. Meg kell szervezni a különleges szakaszok tanítóinak előkészítését (agronómia, állattenyésztési termelés, technika stb.) mind a pedagógiai intézetekben, mind pedig a szakosított főiskolákon a konkrét feltételek alapján. Az 1959-1965 közötti években bizonyos számú szakképzett mérnököt és agronómust kell kiküldeni, hog.v a technikai szakiskolákon és ipariskolákon tanítsanak és megfelelő feltételeket kell nyújtani nekik, hogy felkészülhessenek pedagógiai ténykedésükre. A pedagógiai intézetek eddigi tanulmányi rendszerét szélesebbkörű termelési és pedagógiai gyakorlattal kell kiegészíteni. A pedagógiai intézetekben emelni kell az előadások tudományos elméleti színvonalát, minden téren fejleszteni kell a kutató és tu dományos munkát, tudományos laboratóriumokat kell létesíteni és így megszilárdítani az intézet kopcsolatát az iskolával, a termelési és tudományos szervezetekkel. Komoly figyelmet érdemel a főiskolai végzettségű orvosok előkészítésének megjavítása. Az orvosi munka azzal az emberrel szemben, aki e hivatást válaszj totta, nagy igényeket támaszt. Minden egyes fiatal embernek még mielőtt az orvosi fakultásra ^épne, érdeklődnie kell az orvosi hivaI tás iránt és bizonyos gyakorlati ügyességet kell szereznie a gyógyintézetekben végzett munka folytán. Ezért az orvosi fakultásokra főképp olyan fiatalokai kell kiválasztani, akik gyakorlatilag már dolgoztak orvostudományi és betegség-megelőző intézetek segédszemély' zetének soraiban. j A hallgatók tanulmányait a betegség-megelőző és egészségügyi intézetekben végzett rendszeres munkával kell összekötni. A középiskolai egészségügyi képzettséggel és a szakmában szerzett kétéves gyakorlattal rendel' kező személyek az első két évfolyamban gyaj korlati tevékenységük megszakítása nélkül í tanulhatnak. Az orvosok felkészülésének megjavítása I céljából meg kell javítani az orvosi fakultá| sok tudományos munkájának szervezését az i orvostudomány legfontosabb ágai alapján, i A népművelődési rendszer átszervezése lehetővé teszi a főiskoláknak hallgatókkal való ellátása egyedüli helyes módszerét azon elv alapján, hogy a legszorgalmasabb, legfelkészültebb és legtehetségesebb embereket válasszák ki. A főiskolákra a fiatalokat felvételi vizsgák alapján kell felvenni, és előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik már a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. A felvételi vizsga alapján történő kiválasztásnál nemcsak a vizsgák egész eredményét kell tekintetbe venni, hanem elsősorban a jövő foglalkozásnak megfelelő tárgyakban elért eredményt kell értékelni, valamint figyelembe kell venni a társadalmi szervezetek ajánlatát is, úgy hogy valóban a legjobb embereket válasszák ki, akik rövid iSőn belül sikeresen fel tudják használni a termelésben nyert ismereteiket. A fiataloknak a főiskolára való tárgyilagosabb kiválogatása céljából számos esetben célszerűen meghatározott tárgykörökből írásbeli vizsgákat tartani. A főiskolák vezető tényezőinek a párt-, a szak- és Komszomol-szervezeteknek az üzemekben, kolhozokban és szovhozokban aktívan törekedniök kell arra, hogy a főiskolákra nagyobb számban vegyenek fel munkásokat és kolhoztagokat. A felvételnél tekintetbe kell venni a felvételre kerülők hajlamait, a hivatás iránti szeretetet, valamint a férfi és nő munkájának specifikus sajátosságait. A fiatal szakemberek gyakorlati és elméleti előkészítése megjavításának Eíl f h

K-3 egyik döntő feltétele a főiskolákon a oedagóguskáderek színvonalának emelése. Meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy magas szakképzettségű tudományos pedagógiai dolgozókat készítsenek elő a főiskolát végzett tehetséges fiatalok soraiból, akik gyakorlati munkatapasztalatokkal rendelkeznek és akik képesek biztosítani a tudomány, technika és kultúra továbbfejlődését. A főiskolai oktatásba szélesebb mértékben be kell kapcsolni a legszakképzettebb mérnököket és technikusokat a vállalatokból, az építkezésekről, a tervező-irodákból, tudományos és kutatóintézetekből. Be kell kapcsolni az olyan agronómusokat és orvosokat, akik az előadások során alkalmazni tudják a haladó termelési módszereket, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteket. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy ezek a káderek egybekapcsolhassák a tanítást a termelésben végzett fő munkával, s ki kell dolgozni díjazásuk módszereit a főiskolákon. Mindenkinek, aki a főiskolákon tanít, kötelessége rendszeresen mélyíteni tudományos szakképzettségét, tevékenyen részt venni a tudományos kutatómunkában és tudományos segítséget nyújtani a termelésnek. Célszerű lesz az olyan módszer bevezetése, hogy a főiskolai tanárokat időről időre gyakorlati munkára küldjék ki a megfelelő népgazdasági ágazatba tudományos pedagógiai tevékenysége alapján. Meg kell javítani a tudományos pedagógiai káderek attesztálásának eddigi módszerét s emellett gondoskodni kell a tudományos munka iránti követelmények fokozásáról és tudományos címet ,csak azoknak kell adni, akik alkotómunkájukkal bizonyos módon hozzájárulnak a tudományhoz és gyakorlathoz. A főiskolai tanárokat és lektorokat lényegében pályázatok alapján kelL kiválasztani, ezeket a pályázatokat lényegesen tökéletesíteni kell. A főiskolákra tudományos és pedagógiai szempontból a legtehetségesebb embereket kell kiválasztani. W. H3A főiskolák szerepe a tudomány, Ľ í ŕ®j technika és kultúra fejlesztésében egyre növekedik. A főiskolákon magas elméleti színvonalú, tudományos kutatást kell végezni, ami nagy jelentőségű a népgazdaság, a tudomány és kultúra fejlesztése szempontjából. A tanároknak és lektoroknak szoros kapcsolatban kell állaniok a termeléssel, részt kell venniök a műszaki haladás legfontosabb problémáinak kidolgozásában, aktívabban kell bevezetniök a termelésbe a legújabb tudományos és műszaki ismereteket rendszeresen általánosítaniok és népszerűsíteniök kell a vállalatok legjobb tapasztalatait és gondoskodniok kell a társadalomtudományok behatóbb tanulmányozásáról. Az ipar és az építészet irányításának közelebbvitele a vállalatokhoz segítséget nyújt- a főiskoláknak a legfontosabb tudományos és kutatási problémák megoldásában. A népgazdasági tanácsoknak és a mezőgazdasági igazgatási szerveknek segíteniök kell a főiskolákat a tudományos kutatások eredményeinek megvalósításában és a termelési kísérletek folytatásában. Célszerűnek kell tartani egyes tudományos és kutatóintézetek kapcsolatát azon főiskolákkal, amelyek irányzatuknál fogva a megfelelők számukra. Egybe kell hangolni a tudományos munkát a főiskolák között, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a szövetségi köztársaságok tudományos akadémiáinak egyes szakaszai, valamint a tudományos és kutatóintézetek és a nagy üzemi laboratóriumok között. A főiskolának nagy nevelő küldetése van. A főiskolákról szakmájukat jó) ismerő embereknek, a lenini eszmék és a kommunista párt politikája aktív és lelkes harcosainak, bátor és derülátó embereknek kell kikerülniük, akik mélységesen meg vannak győződve ügyünk győzelméről. É tulajdonságokra való nevelésben nagj szerepet játszik a társadalomtudományok tanulmányozása. A marxizmus-leninizmus alapjainak ismerete valamennyi szakember számára szükséges. Tanulmányozni kell Lenint és tudni kell óriási/ elméleti hagyatékát felhasználni az életben, tudni kell az életet kommunista módon építeni. A marxizmus-leninizmus tanításának alkotó, támadó, harcos jellegének kell lennie. Ifjúságunkat kérlelhetetlen szellemben kell nevelni a burzsoá ideológia és revizionizmus minden megnyilvánulásával szemben. A társadalomtudományokat elválaszthat.at

!a.» összefüggésben kell előadni a természettudományok tanulmányozásával. Elő kell segíteni, hogy a hallgatók elsajátítsák a felismerés tudományos módszerét. A marxi-lenini elmélet előadása iránt támasztott magas igények a főiskolákon minden lektort arra köteleznek, hogy rendszeresen és kitartóan mélyítse ismereteit s munkáját szorosan egybefűzza a gyakorlattal és a mai feladatokkal. Az ifjúság nevelése a főiskolákon valamenynyi tanár és lektor, a párt-, szak- és Komszomol-szervezet ügye. Az ő kötelességük, hogy a hallgatókba beoltsák a marxista-leninista világnézetet, a munka iránti szeretetet, a kommunista erkölcsöt és a közéleti tevékenység ismereteit. A főiskolának a hallgatókat felelősségteljes viszonyra kell nevelnie a tanulás iránt, alkotó módon való közeledésre a tudományok iránt, önállóságra kell nevelnie a munkában. Meg kell szüntetni a kötelező oktatással való túlterhelést és a magasabb évfolyamok hallgatóit nagyobb mértékben kell bekapcsolni a tudományos és kutatómunkába. Nagyon sok a tennivaló a főiskolák hálózatának olyan módon való rendezésében az országban, hogy a főiskolák közelebb kerüljenek a termeléshez, Növelni kell a főiskolák számát az új ipari központokban, főképp Szibéria, a Távol-Kelet területein, és a közép-ázsiai köztársaságokban. Meg kell szüntetni a főiskolák helytelen öszszevonását Moszkvába, Leningrádba, Kijevbö és más városba. A főiskolai rendszer átszervezését annak érdekében, hogy a tanulmányokat egybekapcsoljuk a termelési munkával, tervszerűen és szervezetten kell végeznünk úgy, hogy a népgazdaság, a tudomány éá a kultúra . számára szükséges végzett hallgatók száma évről évre növekedjék. A főiskolák jelentős részét célszerű fokozatosan át* szervezni 1959-től kezdve 3-5 év folyamán, A népgazdasági tanácsok, vállalatok, tudományos kutató és más szervezetek vezető tényezőinek a főiskolák számára állandóan fizetett munkás és technikusi helyeket kell nyújtaniuk, amelyeket a hallgatók töltenek be, meg kell szervezniök a hallgatók terme-" lési oktatását, lakást kell adniuk számukra, munkaruhát kell nekik juttatni stb. Á közép- és főiskolák átszervezése az em* berek millióinak, az egész szovjet népnek ér^ deke. E feladat helyes megoldása óriási jelentőségű lesz a szovjet társadalom további anyagi és szellemi fejlődésére, főképp azon nagy tervek fényében, amelyeket az SZKP XXI. kongresszusa fog megtárgyalni és jóvá^ hagyni. Az iskolák közelebbhozásával az élet-* hez létrejönnek a valóban szükséges feltételek azon felnövekedő nemzedék jobb nevelésére, amely már a kommunizmusban fog élni és dolgozni. Hazánkban nincs egyetlen család sem, amely ne érdeklődnék őszintén az iskolák átszervezése iránt. Ezért az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szükségesnek tartja e téziseket általános vita alá bocsátani. Ez lehetővé teszi a népművelődési rendszer átszervezése konkrét utainak végső meghatározásánál a legjobb alapfokú, középés főiskolák gyakorlati tapasztalatainak teljesebb felhasználását, azon iskolákét, amelyek már bizonyos sikereket értek el az ifjúság munkára nevelésében. Lehetővé teszi továbbá a szovjet közvélemény széles körű javaslatainak felhasználását. Emellett természeteden tekintetbe kell venni minden egyes szövetségi köztársaság nemzeti sajátosságait. A tervezett átszervezés növeli az iskola szerepét az ifjúság műveltségének emelésében és nevelésében, jelentékenyen emeli álr.nlános műveltségének és konkrét szakképzettségünk színvonalát, jobban gondoskodik a magas szakképzettségű káderek előkészítéséről a népgazdaság, a tudomány és a kultúra valamennyi ágazata számára, még jobban hozzájárul a kommunizmus építésének útján szilárdan haladó Szovjetunió hatalmasságának növeléséhez. ÜJ SZÖ 6 * 1958. november 19.