Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)
1958-11-21 / 322. szám, péntek
rovására. Télen és tavasszal bizonyos órákat jelölnek ki a munka elvégzésére. Nyáron a tanulók főként a kolhozok munkájával foglalkoznak. A fiúkat és lányokat munkaszeretetre nevelik, v fegyelmet tanulnak, és felkészülnek, hogy a mezőgazdaság igazi mestereivé váljanak. Az oktatást és a termelőmunkát egybekötő Iskolák egész sorában szerzett tapasztalatok mély tanulmányozása elősegíti a népi iskolarendszer átszervezését. Ám a közép- és főiskolák túlnyomó többségében a helyzet gyakorlatilag úgyszólván nem változott. Az iskola és az élet kapcsolata továbbra is elégtelen. Ezért az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szükségesnek tartja, hogy teljes terjedelmében megtárgyalja az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdítására irányuló gyakorlati intézkedéseket, valamint az ország iskolarendSzere továbbfejlesztésének kérdését. „Határozottan át kell építenünk serdülő nemzedékünk Iskolai nevelésének rendszerét" i— írja Hruscsov elvtárs az iskola és az élet megszilárdulásáról szóló beszámolójában. | fcA legfontosabb annak a minden iskolában j levő gyermek számára feltétlenül érvényéi jelszónak kitűzése, hogy fel kell készülniök a hasznos munkára, a kommunista társadalom építésére. A gyárban vagy kolhozban, ipari üzemben vagy ' szovhozban, GTÁ-n, javító műszaki állomáson vagy vállalatokban végzett mindennemű munka nemes és a társadalomban élő és értékeit élvező minden ember számára szükséges munka. A kommunista társadalomban élő minden embernek munkájával elő kell segítenie e társadalom építését és továbbfejlesztését. Serdülő nsmzedékünk felkészülése az életre és a hasznos munkára, az ifjúságnak a szocialista társadalom alapelvei iránti mély tisztelet szellemében történő nevelése — ez a feladat váljék iskoláink fő feladatává." A szovjet iskolának az a hivatása, hogy sokoldalúan képzett embereket neveljen, akik jól ismerik a tudomány alapjait, de egyúttal a rendszeres fizikai munkára is .képesek. A szovjet iskolának arra kell nevelni az ifjúságot, hogy törekedjék a hasznos társadalmi munkára, tevékenyen részt vegyen a társadalom számára szükséges értékek termelésében. A középiskola C1PT1 A Szovjetunió eddigi népiskolai rend8 íl® 1 szere több, mint 20 évvel ezelőtt alakult ki. A népgazdaság szocialista felújításának 30-as éveiben az a feladat állt az iskola előtt, hogy a tudomány alapjait elsajátított, müveit embereket készítsen elő a főiskolákra. Az iskola fő figyelme arra irányult, hogy a főiskolára szükséges általános műveltséget adja meg a tanulóknak. Ez egyr oldalúságra és bizonyos elvontságra vezetett íz ifjúság oktatásában, az iskolának az élettől való elszakítottságát idézte elő, ami a nevelőmunkában is komoly fogyatékosságot okozott. Az iskola túlnyomórészt megelégedett a nevelés elméleti módszereivel és nem szentelt kellő figyelmet annak, hogy a gyermekeket és az ifjúságot bevonja á társadalmilag haszíios munkába. Sok fiú és lány ezért a középiskola elvégzése iitán a számára egyedül elfogadható életpályát á főiskolai vagy középfokú szakiskolai tanulfnányok folytatásában látja, kedvetlenül megy gyárakba, üzemekbe, kolhozokba és szovhožokba dolgozni, egyesek közülük valami sértőt látnak a fizikai munkában. A középiskolai művelődés állandó bővülése azonban természetesen oda vezet, hogy az ifjúság túlnyomó többségének az iskola elvégzése után 3 termelésben kell dolgoznia. A műszaki haladás természetesen egyidejűlég fiatal kádereket követel az ipar és a mezőgazdaság számára, mégpedig kellőképpen magas általános műveltségű kádereket. A főiskolák jelenleg a távhallgatókkal és az esti iskolák hallgatóival együtt évente körülbelül*450 ezer diákot vesznek fel. 1954-1957-ig több mint 2 é« fél millió diákot nem vettek fel a fő- és szakiskolákra a végzett középiskolai növendékek közül. Tekintettel atra, hogy a középiskola 'tanulmányi programja elszakadt az élettől, sok fiú és lány nem szokta meg a fizikai munkát, nem ismeri a termelést, ami jelentősen megnehezíti munkájukat és elégedetlenséget szül az ifjúság és a szülők nagy részénél. Mindez égetően sürgőssé teszi az iskolák munkájának átszervezését, ® Az iskola átszervezése kérdésének helyes megoldásában a kiinduló pont elsősorban abban van, hogy bizonyos életkor elérése után az egész ifjúság bekapcsolódjék a társadalmilag hasznos munkába, hogy a tudomány alapjainak ismeretét ipari vagy mezőgazdasági termelőmunkával kösse össze. Ebből kitűnik: fontos, hogy a középiskolán helyes viszony alakuljon ki az általános politechnikai és a szakképzés között, mely a munkának és az oktatásnak a gyermekek és ifjúság pihenésével és normális testi fejlődésével való ésszerű kapcsolatára épül. • v A tudomány alapjai iskolai tanulmányozásának az oktatás tartalmát, megszervezését és módszereit meghatározó fő alapja tehát az oktatás és az élet, a termelés, és a gyakorlati kommunista építés szoros kapcsolata legyen. Már az iskola alsóbb évfolyamaiban lélektanilag elő kell készíteni a gyermekeket arra, hogy a jövőben részt kell venniök a társadalmilag hasznos tevékenységben, munkában. A serdülő nemzedék oktatását s nevelését á tanulás és az élet s a megfelelő munka egybekapcsolásának alapján a tanulók korának tekintetbevételével kell szervezetileg biztosítani. Célszerű lenne, ha egész ifjúságunk 15 évétől 16 évéig részt venne a társadalmilag hasznos munkában. Ezért a középiskolai oktatást két szakaszra kell osztani. < Á középiskolai oktatás első szakasza a kötelező nyolcéves iskola legyen, mely az eddigi hétéves iskola helyett létesül. A kötelező nyolcéves iskola a hétéves iskolához viszonyítva jelentős lépést jelent előre e népi iskolarendszer fejlődésében.., A nyolcéves iskola nagyobb általános ismeretekkel rendelkező, a társadalmilag hasznos tevékenységre lélektanilag és gyakorlatilag jobban "felkészült tanulókat fog nevelni. Ez az iskola sikeresebben fogja megoldani a kommunista nevelés, munka és politechnikai 'oktatás feladatait és szélesebb ismeretkörrel ruházza fel a tanulókat. Csökkenti a hétéves iskola eddigi tanulmányi túlterhelését és lehetővé teszi a gyermekek komolyabb fizikai nevelését. Helyes művészi érzéket nevel ki bennük. A lányoknak, a nyolcosztályos iskola tanulóinak munkaoktatásában tekintetbe kell venni a női munka sajátosságait. . Á tanuló és nevelő munka folyamatában az iskolának meg kell ismertetnie a tanulókat társadalmunk különféle munkafajtáival, elő kell segítenie hajlamaikat és jövő hivatásuk tudatos megválasztását. A nyolcéves iskola általános műveltséget nyújtó, nem teljes politechnikai munkaiskola. A kis településeken és munkástelepeken meg kell hagyni az elemi iskolákat — az egyosztályos és négyosztályos iskolákat. A tanulók az iskolák elvégzése után átlépnek a legközelebbi iskola ötödik osztályába. A nyolcéves iskola elvégzése után az egész ifjúságnak be kell kapcsolódnia az üzemekben, kolhozokban stb. végzett, társadalmilag hasznos munkába. Így létrejönnek minden állampolgár egyenlőbb munka- és művelődési feltételei, ami helyes eszközül szolgál arra, hogy az ifjúságot a munkásosztály és a kolhozparasztság hősi hagyományainak szellemében neveljük. í i[al Az ifjúság tanulmányainak második P szakaszában nyeri el a teljes középiskolai műveltséget. Ez az oktatás és a termelómunka egybekapcsolása alapján több módon szerezhető meg. Az első és fő módszere: az ifjúság a nyolcéves iskola elvégzése után bekapcsolódik a termelésbe, s előzetesen megszerzi hivatásának első alapismereteit, majd a termelőmunka mellett a munkás vagy falusi ifjúság iskoláiban tanul. Ez az iskola teljes középiskolai műveltséget nyújt tanulóinak és elősegíti szakképzetségük fokozását. A második módszer feltételezi, hogy az ifjúság a nyolcéves iskola elvégzése után az általános műveltséget nyújtó középfokú, ter-' melési gyakorlattal egybekötött politechnikai iskolán fog tanulni (Üzemi iskolák és mezőgazdasági tanintézetek típusa). Ez az iskola a közelben fekvő ipari üzemek, kolhozok, szovhozok, műszaki javító állomások stb. alapján biztosítani fogja az oktatás és a termelési gyakorlat kapcsolatát, teljes középiskolai műveltséget és a népgazdaság vagy a kultúra valamelyik ágában végzendő munkára szakképesítést ad a tanulóknak. A harmadik módszer feltételezi, hogy az ifjúság bizonyos része műszaki tanintézetekben folytatja tanulmányait. Ezekbe az intézetekbe a nyolcéves iskola tanulói lépnek be. A műszaki tanintézetekben teljes középiskolai műveltségben és szakképzettségben részesülnek és középminősítésü szakemberekké válnak. Az új népi iskolarendszer lehetővé teszi, hogy minden fiú és lány jobban felkészüljön az életre, bizonyos hivatást nyerjen, és a befejezett középiskolai műveltség megszerzésének legmegfelelőbb módját válassza. •"MTI A munkás és parasztifjúság középis| lyj g kólái a termelésben vagy vállalatokban t— 3 B— 3 dolgozó fiúk és lányok számára létesülnek. Több műszakban működhetnek, lehetnek esti, idény- (vidéken) és i táviskolák. Meg kell teremteni a feltételeket annak biztosítására, hogy a , dolgozó ifjúság bekapcsolódjék ezekbe az iskolákba, hogy normális tanítás folyjék bennük és alapvetően megjavuljon színvonaluk. Célszerű lerövidített munkaidőt szabni a termelőmunka megszakítása nélkül a sikeresen tanuló diákok számára, vagy hetente két-három napra felmenteni őket a termelőmunka alól. Ezen iskolák tanulói számára biztosítanunk kell annak lehetőségét, hogy necsak teljes középiskolai műveltséget szerezzenek, hanem lehetőségük legyen szakképzettségük tökéletesítésére és elmélyítésére. A munkás és a falusi ifjúság iskolái 3 évesek legyenek. Mindenképpen támogatni kell a dolgozó ifjúság középiskolai tanulását és a középiskolai vizsgák magánúton való letevését. Célszerű lenne, ha a fiatal munkásoknál és kolhozparasztoknál a fizetési osztályokba való besorolásukkor és a munkában való előléptetésükkor tekintetbe vennék az iskola sikeres elvégzését és a pozitív termelési véleményt. Azzal kapcsolatban, hogy a dolgozó ifjúság bizonyos részének nincs hétéves képzettsége, a munkás és falusi ifjúság iskolái bizonyos ideig a harmadik osztálytól kezdve minden osztállyal rendelkezhetnek. Szükség esetén a felnőttek számára is létesülhetnek osztályok az iskolák mellett. A paraszt- és falusi ifjúság iskolájának végzett növendékei bizonyítványt kapnak középiskolai végzettségükről és joguk van főiskolán tovább tanulni* ) Általános műveltséget nyújtó közép-" 1 nyelvüket", az orosz nyelvet és egy ídege^: fokú politechnikai, termelési gyakor- ' nyelvet tanulnak. lattal egybekötött munkaiskolák ! p eiü| kell vizsgálni, ne legyen-e a szülőknek (üzemi iskolák és mezőgazdasági tanintézetek joguk dönteni arról, milyen iskolába, milyen típusa) a városokban és a vidéken létesülnek tannyelvű iskolába adják gyermekeiket. A és háromévesek; egybekötik az általános po- gyermek olyan iskolát fog látogatni, amelyben litechnikai és szakműveltséget. Az elmélet a z egyik szövetségi vagy autonóm köztársaés a termelési gyakorlat arányát s az oktatás ; Ság nyelvét tanítják, kívánságára az orosz és a munka váltakozásának módját a tanulók nyelvet is tanulhatja. S viszont, ha a gyermek szakképzettségének fajtája szerint a helyi | orosz iskolában tanul, kívánságára a szövetfeltételek tekintetbevételével határozzák meg. ; ségi vagy autonom köztársaságok egyikének A falusi iskolákban a mezőgazdasági munkák nyelvét is tanulhatja. Természetesen e íkéridényjellegére való tekintettel kell módosítani • déshez csak akkor nyúlhatunk hozzá, ha a tanévet. j egyik vagy másik tannyelvű osztály számára A termelési oktatás és a társadalmilag ! biztosítjuk a gyermekek kellő számát, hasznos munka a vállalatokban és termelő i j-[ a a szülőknek joguk lesz dönteni arról, részlegeibe^, a kolhozok és szovhozok tanuló . müyen nyelvet tanuljon kötelézően a gyermunkacsoportjaiban, a kísérleti iskolai gazda- 1 me^ e z ] es2 a legdemokratikusabb megoldás, Ságokban, az iskolai és iskolák közötti terme- j megszünteti a fölösleges hivataloskodást lési tanműhelyeken bonyolódik le. i e fontos kérdésben és lehetővé teszi a tanuA középfokú politechnikai Iskolák végzett 1 lónak a nyelvtanulással való túlságos megnövendékei bizonyítványt kapnak középiskolai ! terhelés elkerülését. Fontos, hogy azokban műveltségükről, tanúsítványt kapnak megfe- i az iskolákban, ahol nincsenek meg a kellő lelő szakképzettségükről az általuk választott | feltételek, az idegen nyelvet ne sorolják hivatásban és joguk van főiskolai tanulmá- ; a kötelező tárgyak közé. nyókat folytatni. A középiskolák a nyolcéves i iskolával együtt, vagy külön létesülhetnek. ; fSJlF!*^ Lényegesen meg kell jtivulni az isko! p^fy lak nevelőmunkájámak. A tanulókba ipirjSJ A Szovjetunióban jól beválik és egyre —bele kell oltani a tudás, a munka I IL®J jobban fejlődik a nevelő tanintézetek j szeretetét, a dolgozó emberek tiszteletét. ^ ^ új típusa - a bennlakásos iskolák, j Az iskolának ki kell alakítania a tanulók amelyek a serdülő nemzedék tanulásának 1 kommunista világnézetét, a kommunista érés kommunista nevelésének legkedvezőbb ! köles, a haza és a nép iránti határtalan hűfeltételeit biztosítják. A középiskolai oktatási í ség szellemében, a proletár nemzetkojdséfl rendszer átszervezésével összhangban mind [ szellemében kell őket nevelni. a nyolcosztályos, mind a tizenegy osztályos iskola keretében szervezhetők bennlakásos intézetek. A bennlakásos iskoláknak a nyolcéves és középfokú termelési oktatással egybekötött politechnikai munkaiskola tantervei és programja szerint kell dolgozniok. A bennlakásos iskolák mutassanak példát az oktatás és a termelési gyakorlat hatékony és helyes összekapcsolására. nra A középiskolai művelődés szakaszáI ||rjj nak említett iskoláin kívül célszerű M lenne a rendkívül tehetséges gyermekek számára megőrizni a zeneművészeti, koreográfiai és képzőművészeti iskolákat. Ezek mellett szükség esetén internátusolc létesülnek a távolabb fekvő helyekről származó gyermekek és a népes családok gyermekei számára. A szülők részarányát a kiadásokban a bennlakásos iskolák azonos alapelvei határozzák meg. A művészet terén legtehetségesebb gyermekek és ifjúság számára létesült iskolák általános középiskolai műveltséget, munkáranevelést és szakképzettséget nyújtanak tanulóiknak a művészet bizonyos ágában. Az iskolák végzett növendékei közvetlenül átléphetnek a megfelelő főiskolákra. A népi iskolarendszer iskolái és szervei kötelesek nagyobb figyelmet fordítani a gyermekek mind művészeti, mind matematikai, fizikai, élettani és más tudományos ágakban Fokozni kell a tanítók, szülők és a közszervezetek tevékenységét a tanulók iskolai, családi, utcai és nyilvános kulturált viselkedése alapelveinek beoltásában és ezért lényegesen meg kell javítáni a lakosság széleskörű rétegében kifejtett pedagógiai propagandát, fokozni kell a szülők és felnőttek felelősségét a társadalommal szemben a gyermekek neveléséért. A párt-, szak-, Komszomol-szervezetek és más közszervezetek mindenképpen segítsék az iskolát és a családot. A szovjet iskolának aktívan befolyásolnia kell a nép' kulturális színvonalának emelkedését. A népi iskola és egészségügyi szerveinek kötelessége szigorúan ellenőrizni a tanulók munkájának és pihenésének helyes arányát, kötelességük megakadályozni tanulással, közmunkával és termelési munkával való túlterhelésüket és szükséges intézkedéseket kell tenniök a tanulók egészségének további megszilárdítására. A népi iskolai rendszer átszervezésé az iskolai pionír- és Komszomolszervezetek munkájában is változá* sokat követel. A nyolcéves iskolát pionírkorű gyermekek és serdülő ifjúság fogja látogatni. Ezzel kapcsolatban fokozódik a pionír-szervezet szerepe. A második szakasz iskoláinak saját Komszomol-szervezetük vagy a termelőüzemmel közös Komszomol-szervezetük észlelhető képességének és tehetségének fej- j .lesz. Mindez lényeges változásokat igényel lesztésére. A közép- és főiskolák mellett i az iskolai, pionír- és Koms^omol-szervezetek nagyobb mértékben kell létesíteni tanulmányi köröket, különleges lektorátusokat, létre kell hozni az ifjú matematikusok, fizikusok, vegyészek, természetbarátok vagy technikusok szövetségeit, fel kell kutatni és gondosan fejleszteni kell a fiatal tehetségeket. Meg kell munkájában és a Komszomol- és pártszervezetek által történt irányításukban, Véget kell vetni a gyermekek köte a lező iskolalátogatásában megnyilvánuló komoly fogyatékosságoknak. fontolni a matematika, fizika, Vegytan és i Célszerű lenne minden szövetségi köztársaélettan terén különleges tehetséget és haj- i ságban törvényileg megszabni a kötelező lamokat eláruló ifjúságot szolgáló különleges ; nyolcéves művelődést, amiért a szülők vagy iskolák létesítését. Magától értetődik, hogy a szülőket képviselő személyek szigorúan ezekbe az iskolákba az iskola tantestületének ; felelősek lennének. Meg kell szabni a helyi ajánlására és a megfelelő vizsgák után veszik j szovjet szervek felelősségét az összes 7- és 16 év közötti gyermekek kötelező nyolcéves művelődéséért. A Szovjetunió Tanítóinak Központi Szövetsége és szervei az egyes területeken javítsák meg az iskolaköteleskorú gyermekek és ifjúság nyilvántartását. A kötelező nyolcéves oktatás érvényesítésé érdekében biztosítani kell kellőszámú iskolaépület és iskola melletti internátus építését mind a költségvetési eszközökből, mind a kolmajd fel a fiukat és lányokat. A középiskolai műveltség második i szakaszának iskoláiban emelni kell j a mai tízéves iskolák számára | megszabott általános politechnikai kép- j zés színvonalát. Különös figyelmet kell j szentelni a fizikának, vegytannak, rajz- j nak és élettannak. Minden szovjet is- I kólában alapjában meg kell javítani az idegen j h^zôk^T'ľzFvľtkezetTTzTrTeTetek '"eszközeinyelvek tanitasat. Bővíteni kell azoknak az j b ő, A iskolákba n i én Vegesen fokozni kell a iskoláknak a hálózatát amelyekben a tárgyak ! napközi otthonok szämät a munkában levö egész sorát idegen nyelven tamtjak. J g2Ülök gyermekoi szämära és meleg kosztot Az iskolák átszervezése után egyáltalán ' k en biztosítani a tanulóknak. Általános műnem kell, vagy pedig csak enyhén Jcell kor- | veltségű alapot kell létesíteni anyagi segítlátozni a humanista művelődést, amely nagy I sén nyújtására azoknak a gyermekeknek, akik jelentőséggel bír a diákok komunista világ- nf e n segítségre rászorulnak (díjtalan étkezés, nézetének kialakulásában. | lábbeli, ruházat, tankönyvek stb.) mind a költVéget kell vetnünk a fizikai és esztétikai i ségvetési eszközökből, mind a kolhozok szönevelés lebecsülésének. Még jobban fejlesz- vetkezeti és a szakszervezetek eszközeiből, teni kell az ifjúság alkotásának különféle A szovjet iskolai nevelés átszervezésé újabb nagyobb követelményeket támaszt, a szak- és műszaki tantárgyak mestereivel és pedagógusaival formáit a technika, művészet, természettudomány, testnevelés, sport és turisztika terén. Az iskolai oktatás átszervezése nemcsak tartalmának megváltoztatását, hanem a diákok | tanítóival, önállósága és kezdeményezése általános fej- i szemben, lesztése alapján az oktatási módszerek mó- ! Hazánk tanítóinak száma a szovjet hatalom dosítását is megköveteli. Fokozni kell az ok- j fennállása alatt az 19ľ4. évi 280 ezerről kétmiltatás szemléletességét, jobban ki kell használni j lióra növekedett. Óriási kultúrerő ez, amelyet a filmet, televíziót stb., le kell küzedni az el- j Lenin tisztelettel nevezett a szocialista népvontságot a tudomány és a termelés alapjainak ! művelés hadseregének. Sok kiváló pedagógiai oktatásában. Különösen fontos az iskolákban i tulajdonságokkal rendelkező tanító működik a a műszaki találékonyság támogatása, az új szovjet iskolákban. Ám a gyermekek nevelékészülékeket és modelleket, műszaki beren- j sével gyakran olyan személyeket bíznak meg, dezéseket szerkesztő vagy mezőgazdasági 1 akik felkészültségüknél vagy a pedagógiai kísérleteket végző tanulók segítése. I munka követelményeinek nem megfelelő mun1 ka és erkölcsi tulajdonságaiknál fogva nem •J* Á szovjet iskolákban, anyanyelven > felelnek meg feladataiknak. Hiány van polifolyik a tanulás. Ez a lenini nemzeti- ; technikai tantárgyakat oktató szakképzett peségi politika egyik jelentős vívmánya. ' dagógusokban (gépipar, 'mezőgazdasági alapok, A szövetségi és autonom köztársasági isko- J műhelygyakorlat). Iákban a tanulók egyidejűleg az orosz nyelvet j A tanItó k szakképzettségének fokozása egyís tanuljak, amely az egyes nemzetiségek oldalú, túlnyomóan módszertani jelleggel bír. kapcsolatának fontos eszköze, valamint a Szov- A tanulók ke véssé ismerkednek meg a tudojetunió nepei közötti baratság elmélyítésenek, ; mány a kuItúra é s technika legújabb ismereaz orosz es vilagkultura gazdagsaga megisme- |t eive l. A tanítók é s pedagógiai kollektívák résenek eszköze. | eddi g kénytelenek túlzott korlátok közé szoTekintettel kell azonban lennünk arra, rulni az oktató- és nevelőmunka formáinak hogy a szövetségi és autonóm köztársasági és módszereinek megválasztásában. Sokszor iskolákban a nyelvek tanulása nagyon túl- nem tanúsítanak kellő gondoskodást a taníterheli a gyerekeket. Valóban nemzeti isko- tók anyagi biztosításáról. Intézkedéseket kell Iákban a gyermekek három nyelvet - anya- [ tenni a tanítók jobb munka- és szociális kö-~ ÜJ SZÖ 5 * 1958. november 2í. i
