Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-19 / 320. szám, szerda

1965-b"en az 1957. évihez képest 2,9-3,3-szeresére, a nyersgyapottermelés 1,6—1,9-szeresére, az olajosmagvak termelése mintegy 2,8szeresére, a hústermelés 2,9-szeresére, a tej 1,9 és a gyapjútermelés 2,5-szeresére növekszik! Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban tovább fejlődik a vegyipar, a gépgyártás, a tea, t eitruszfélék termesztése, a kertészet és a ielyemgubó-termelés, a szőlészet és a borászat, Valamint az élelmiszeripar több más ágazata. A köztársaság népgazdasági beruházásai 3.6,8 milliárd rubelre rúgnak. Áz ipar össztermelése a hétéves terv idején csaknem 75 százalékkal növekszik. A hétéves terv éveiben 15 teafeldolgozó yár létesül, ugyanakkor kibővül az elsődleges orászat termelési bázisa. A teatermesztés 1,5-szeresére, a szőlőbor termelése pedig 2,5ízeresére növekszik. 1965-ben a gyümölcstermelés az 1957. évihez képest mintegy 1,8-szeresére, a szőlőtermesztés 2,2-szeresére, a hústermelés 1,7, a tejtermelés 2,4-szeresére növekszik. Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság Á köztársaság népgazdasági beruházásai az 3.959 — 1965. terjedő években a terv szerint Összesen 29 milliárd rubel összegre rúgnak, ami 1,6-szerese az előző hét év összegének. Az ipar össztermelése a hét esztendő alatt mintegy 90 százalékkal növekszik. 1965-ben az 1957. évihez képest a nyersgyapottermelés 1,7—1,8-szeresére, a selyemgubó-termelés mintegy 1,3-szeresére, a gabonatermelés kétszeresére, a szőlő- és gyümölcstermesztés 2,3-szeresére, a hústermelés kétszeresére, a tejtermelés 2,2-szeresére, a gyapjútermelés pedig 1,8-szeresére emelkedik. Előirányozza a terv, hogy a kolhozok és szovhozok újabb kertészeteket és szőlészeteket létesítsenek mintegy 118 000 hektár területen. Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Á köztársaság népgazdaságának fejlesztéséfe mintegy 12,5 milliárd rubel beruházást fordítanak, vagyis kétszer annyit, mint az előző hét évben. Az ipar össztermelése a hétéves terv idején több mint 1,8-szeresére növekszik. Ezen belül a gépgyártás 2,6-szeresére, az áramfejíesztés kétszeresére, a lenszövet-gyártás 2,5szeresére, a bőrlábbeligyártás kétszeresére, az állati zsiradéktermelés 1,7-szeresére, a halászat 1,7-szeresére emelkedik. Lényegesen fokozódik az építőanyagipar termelése. A terv előirányozza a gabona- és cukorrépatermelés fejlesztését 1965-ben az 1957. évihez képest 1,5 —1,7-szeresére, a krumplitermesztést mintegy kétszeresére, a lenrosttermesztést 1,6, a hústermelést másfélszeresére és a tejtermelést 1,8—1,9-szeresére. • Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság Az ipar össztermelése hét év alatt több ŕnint kétszeresére gyarapszik, a borszőlőtermelés pedig 3,2-szeresére, a kristálycukorgyártás 2,5 —2,8-szeresére. A köztársaság gazdasági beruházásaira hét észtendő alatt 8,8 milliárd rubelt fordítanak. Mezőgazdasági téren tervbe vettük a cukorrépatermelés növelését, mégpedig 1965-ben áz 1957. évi 1,9—2,1-szeresére, a hús termelését mintegy 2,2-szeresére, a tej termelését 2,3-2,5-szeresére, a zöldségfélék termesztését mintegy 1,9-szeresére. Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Á Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban a fegfontosabb feladat az elektrotechnikai és a rádiótechnikai ipar, a műszeripar és a közlekedési gépipar, valamint a halipar fejlesztése. A köztársaság népgazdasági beruházásaira szánt összeg az 1959 — 1965. terjedő időben 10,8 milliárd rubel, vagyis kétszerese az előző hétévi összegnek. A köztársaság ipari össztermelése hét esztendő alatt több mint 1,6-szeresére nő. Ezen belül a gépipar és a fémfeldolgozó ipar termelése felülmúlja majd az eddigi kétszeresét. A köztársaság mezőgazdaságának továbbra is szakosodnia kell a tejhozamú állattenyésztés, a hússertés-tenyésztés és a fajállat-tenyésztés irányában. 1965-ben az 1957. évihez képest a hústermelést 1,8-szeresére, a tejX szovjet társadalom fejlődéstörvénye: a hép jólétének szüntelen növekedése, a szocialista termelés fejlődésének és a munkatermelékenység emelkedésének alapján. Míg a kapitalizmus körülményei között a termelés fejlődése csupán a kizsákmányolók maroknyi csoportját gazdagítja, s ezt' a fejlődést a dolgozó tömegek relatív és abszolút elnyomorodása kíséri, addig a szocializmusban a termelés az egész társadalom érdekében fejlődik, hogy kielégítse a társadalom minden tagjának növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A termelés növekedése az egész nép jólétének szüntelen emelkedéséhez vezet. A szocialista rendszer döntő fölénye a tőkés wwdszer felett abban áll, hogy a szocializmusban gyorsabban fejlődnek a társadalom termelőerői és - a kapitalizmustól eltérőleg — biztosítva van a társadalmi munka gyümölcseinek igazságos elosztása a szocialista társadalom valamennyi dolgozója között. A Szovjetunióban a munka szerinti elosztás szocialista elve érvényesül, a munka mennyiségének és minőségének megfelelően. Ez megteremti a dolgozók egyéni anyagi érdekeltségét •munkájuk eredményeiben és fontos ösztönzőié I termelést 1,7-1,9-szeresére, a gabonatermelést 1,7 —1,8-szeresére növelik. Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság A köztársaság népgazdasági beruházásai 10,5 milliárd rubelt tesznek ki, vagyis 2,3-szeresét az előző hétévi összegnek. A köztársaság ipari össztermelése 2,2-szeresére növekszik. A köztársaság mezőgazdasága szakosodik gyapottermelésben, cukorrépa- és hústermelésben, finomgyapjas és félfinomgyapjas birkák tenyésztésében. 1965-ben az 1957. évihez képest a cukorrépa- és a nyersgyapottermelés az előirányzatok szerint 1,3 —1,4-szeresére, a gabonatermelés 2—2,3-szeresére, a gyapjútermelés 2,8-szeresére, a selyemgubótermelés 2,9-szeresére növekszik. Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság A köztársaság népgazdaságába 8,6 milliárd rubelt ruháznak be, vagyis 2,6-szeresét az 1952 — 1958. évi beruházások összegének. Az ipar össztermelése több mint 80 százalékkal növekszik. Mezőgazdasági téren tervbe vették 1965-ben az 1957. évihez képest a nyersgyapot — elsősorban a finomrostú fajták — termelésének növelésétX,3 — 1,4-szeresére, a selyemgubó termelését 1,6-szeresére, a hústermelést 2,1-szeresére, a tejtermelést 2,6-szeresére és a gyapjútermelést másfélszeresére. örmény Szovjet Szocialista Köztársaság A köztársaság hétéves beruházási céljaira 12 milliárd rubelt fordítanak, vagyis 2,2-szeresét az 1952 — 1958. terjedő időben eszközölt beruházások összegének. Az ipar össztermelése mintegy 2,2-szeresére növekszik. A köztársaság energetikai bázisának gyarapítására két földgáz üzemanyagú villanytelep épül, ezenkívül befejeződik két vízierőmű építése. Mezőgazdasági téren tervbe vették, hogy 1965-ben az 1957. évihez képest a szőlőtermelést 2,9-szeresére, a gyümölcstermelést háromszorosára, a dohánytermelést 1,4-szeresére, a selyemgubótermeľést 1,7-szeresére, a hústermelést 2,1-szeresére, a tejtermelést 1,8szeresére emelik. Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság Ä Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságban tovább fejlődik az olaj-, gáz-, vegyi-, könnyű- és élelmiszeripar. A népgazdaság fejlesztésére 15,7 milliárd rubel az előirányzat, 2,4-szerese az 1952 — 1958. évek e célra fordított összegének. Az ipar össztermelése csaknem megkétszereződik. Nagyobb beruházások történnek az olaj- és gázipar fejlesztésére. Az olaj-kitermelés 1,8szeresére, a gáztermelés 4,3-szeresére növekszik. A köztársaság mezőgazdasága tovább szakosodik gyapottermesztésben, különös tekintettel a finomrostú fajtákra. A terv előirányozza, hogy 1965-ben az 1957. évihez képest a gyapottermelés másfélszeresére, a hústermelés 2,1-szeresére, a gyapjútermelés másfélszeresére, az asztrakánirha-termelés 1,3szeresére, és a selyemgubó-termelés 1,2-szeresére gyarapszik. Észt Szovjet Szocialista Köztársaság A köztársaság népgazdaságának fejlesztésére 8,1 milliárd rubeles beruházási összeget irányoz elő a terv, vagyis 1,9-szeresét az előző hét év összegének. Az ipar össztermelése mintegy 1,8-szeresére növekszik, ezen belül a gépgyártás termelése 2,3-szeresére, a palakitermelés 1,8-szeresére, a cementgyártás több mint hatszorosára, a hús és húsipari termékek termelése 2,1-szeresére, az állati zsiradéktermelés 1,8-szeresére, a halászat termelése 2,3-szeresére. Az áramfejlesztés több mint ötszörösére emelkedik. Nagy mértékben fejlődik a halászati flotta. Ennek érdekében halászati kikötő is épül Tallin ban. A köztársaság mezőgazdasága továbbra is szakosodik a tejhozamú fajállatok tenyésztésében és a hússertés tenyésztésében. Az előirányzatok szerint 1965-ben az 1957. évihez képest a hústermelés 1,7-szeresére, a tejtermelés 1,8 —1,9-szeresére, a gabona termelése mintegy kétszeresére, a burgonya 2,2-szeresére, a zöldségféle másfélszeresére, a lenrosttermelés pedig 1,9-szeresére emelkedik. a munkatermelékenység emelésének, a termelés növelésének. V. I. Lenin arra tanított, hogy anyagi érdekeltség nélkül nem tudjuk elvezetni az emberek tízmillióit a kommunizmushoz (Lenin művei 33. kötet 41. oldal magyarul). A marxizmus-leninizmus megalapítói hangsúlyozták, hogy valamennyi dolgozó anyagi érdekeltsége olyan fontos elv a társadalmi termelés növe-. lésében, amely megteremti a kommunizmusba való átmenetet biztosító termékbőséget. A marxizmus-leninizmus megalapítói annak idején bírálták az egyenlősdit az elosztásban. A szükségletek szerinti elosztás csak a kommunizmus felső szakaszában valósulhat meg, amikor a társadalom termelőerői a fejlődés magasabb színvonalára kerülnek, mint a szocializmusban, s amikor a társadalom valamennyi tagja képességei szerint fog dolgozni, munkájuk pedig még termelékenyebb lesz. Csakis ilyen körülmények között érhető el a fogyasztást cikkek bősége és valósul meg az áttérés a munka szerinti elosztás szocialista elvéről a kommunizmus elvére: „Mindenki ké' pességei szerint, mindenkinek szükségletei I szfiĽintľ., A fejlődés Jelenlegi szakaszán, amikor á szovjet nép erőfeszítése hatalmas ipart és nagyüzemi mezőgazdaságot teremtett, minden feltétel megvan ahhoz, hogy munkásosztályunk, kolhozparasztságunk, értelmiségünk, minden szovjet ember a közeljövőben még jobban éljen, még jobban kielégíthesse növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. Jelentősen megjavul a lakosság élelmezése, különösen az olyan terményekből, mint a tej, vaj, hús, cukor, zöldség és gyümölcs. A Szovjetunióban a termelés növekedése a fogyasztás állandó növekedéséhez vezet, s az élelmezés javulása az egész lakosságra, a Szovjetunió valamennyi népére kivétel nélkül vonatkozik. Viszont a tőkés országokban az átlagos adatok mögött hatalmas szakadék tátong a termelés és a fogyasztás között, a vagyonos osztályok és a dolgozók, valamint az anyaország és a gyarmatok népeinek élelmezése között. A szovjet emberek számára elegendő menynyiségű, szép és jó minőségű ruhát és cipőt gyártunk. Az ellenőrző számok szerint jelentősen megjavulnak a lakásviszonyok a városokban, a munkástelepeken és falvakban folyó széleskörű lakásépítkezés révén. Jelentősen fokozódik a bútorgyártás, a háztartási cikkek és felszerelések gyártása. Nagy figyelmet fordítunk a gyermekek számára készülő termékek és árucikkek gyártásának 'kibővítésére, minőségének javítására. Sor kerül a bérek emelésére, különösen jelentős béremelést kapnak a munkások és alkalmazottak alacsonyan és közepesen fizetett csoportjai. Az elkövetkező hét évben az államnak nagyobb anyagi eszközei lesznek nyugdíjak és segélyek folyósítására, a gyermekek nevelésének megszervezésére, a közétkeztetés kiterjesztésére, olcsóbbá és jobbá tételére. A népgazdaságfejlesztés ellenőrző számai a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának nagyarányú emelkedését irányozzák elő. Ezek az adatok újabb világos bizonyítékai a kommunista párt és a szovjet kormány szüntelen gondoskodásának a szovjet nép jólétéről. 1. A nemzeti jövedelem a Szovjetunióbán valóban a nép jövedelme, s nem a kizsákmányoló osztályokat gazdagítja, mint a tőkés országokban, hanem a nép életszínvonalának rendszeres emelését és a szocialista termelés kibővítését szolgálja. Nemzeti jövedelmünk 1965-ben 62-65 százalékkal magasabb lesz az 1958. évinél. A nemzeti jövedelem emelkedése alapján tovább emelkedik az országos fogyasztás. A fogyasztási alap hét év alatt 60-63 százalékkal növekszik. 2. A szocialista termelés növekedésének hatalmas arányaira, valamint a tudományos, kulturális, népoktatási, egészségügyi, közélelmezési, kereskedelmi és közüzemi intézmények jelentős kiterjesztésére való tekintettel, hét év alatt a népgazdaság minden ágában, mintegy 11,5 millió emberrel, vagyis 21 százalékkal emeljük a munkások és alkalmazottak számát. A munkások és alkalmazottak száma az egész népgazdaságban a hétéves időszak végén meghaladja a 66 milliót. 3. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme hét év alatt egy dolgozóra számítva átlag 40 százalékkal emelkedik. Ezt egyrészt a pénzben kifizetett munkabérek, nyugdíjak és segélyek emelkedése, másrészt a közélelmezésbíjn várható további árleszállítások eredményezik. A mezőgazdasági termelés emelkedése és a munkatermelékenység fokozódása révén a kolhozparasztok reáljövedelme hét év alatt ugyancsak legalább 40 százalékkal emelkedik. Ezt főként a kolhozok közös termelésének fejlődése eredményezi. 4. A munkások és alkalmazottak bérének általános emelése keretében az elkövetkező hét évben be kell fejezni valamennyi népgazdasági ág munkásainak és alkalmazottainak az utóbbi években megkezdett bérrendezését. A bérek fokozatos rendezése azt jelenti majd, hogy emelkedik az alacsony és közepes fizetésű munkások és alkalmazottak bére és ily módon csökken az a különbség, amely az alacsony és közepes fizetésű csoportok keresetét a magas fizetésű csoportoktól elválasztja. 5. Az ellenőrző számok által 1959 —1965-re előirányzott intézkedések következtében tovább javul a munkaegészségügy és a biztonságtechnika az üzemekben és az építőiparban, alkalmazni fogják a tudomány és a technika legújabb munkaegészségügyi vívmányait. Az új technikának, a gépesítésnek és automatizálásnak az elkövetkező hét év alatti széleskörű elterjesztése gyökeresen megváltoztatja a munkások és a parasztok munkakörülményeit. Jelentősen javulni fognak a munkásnők és az ifjúmunkások munkakörülményei. 6. Nagy összegeket fordítunk a bölcsődék és óvodák, bentlakásos iskolák és iskolai napközi otthonok bővítésére. Nagyobb összegeket irányozunk elő az ingyenes oktatásra, a szakmai továbbképzésre, az ingyenes orvosi ellátásra, a szanatóriumokra és az üdülőkre, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetésre kerülő állami társadalombiztosítási segélyekre, a sokgyermekes és egyedülálló anyák megsegítésére, a nyugdíjakra, az aggok otthonainak fenntartására, a dolgozók szabadságidejére eső bérek, valamint egyéb juttatások és segélyek folyósítására. Az állam e célokra fordított kiadásai 1965-ben körülbelül 345 milliárd rubelt tesznek majd ki, az 1958-ban felhasznált 215 milliárd rubellel szemben. 7. Az ellenőrző számok között előirányozták a nyugdíjellátás további javulását. A legalacsonyabb nyugdíjak növeléséről van szó. Azzal kapcsolatban, hogy a munkabérek minimumát 1963-ig havi 40Ó-450 rubelre emeljük, felmerül a legkisebb nyugdíjak felemelésének szükségessége. 1963-ra az öregségi nyugdíjak minimumát a jelenlegi 300 rubelről 400 rubelre szándékozunk felemelni a városokban; havi 255-ről 340 rubelre azoknál a nyugdíjasoknál, akik állandóan faluhelyen él^ i _ _ nek és nyugdijuk mezőgazdasági munkából származik; fel akarjuk emelni a rokkantsági nyugdíjakat és a családfenntartó elveszítése esetén kifizetésre kerülő nyugdíjakat is. 1966-ban újból emelni szándékozunk a legkisebb nyugdijakat. Igy körülbelül havi 450 — 500 rubelre emeljük a városi és ennek megfelelően a faluhelyen élők, öregségi nyugdíjasok, valamint a rokkantak és a családfenntartójukat elveszített családtagok nyugdíját. 8. A XX. pártkongresszus határozatainak megfelelően. 1960-ban befejeződik a munkások és alkalmazottak áttérése a hétórás munkanapra. A szén- és ^-cbányás/rat föld alatt dolgozó szakmunkásai 'a hatórás munkanapra, 1962-ben a napi hét órát dolgozó munkások és alkalmazottak áttérnek a hétórás munkanapról a 40 órás munkahétre. 1964-től kezdve fokozatosan áttérünk a 35 -30 órás munkahétre, vagyis a föld alatt, illetve az egészségre ártalmas munkafeltételek között dolgozó munkásoknál a 30 órás munkahétre (öt, egyenként hatórás munkanap, heti két pihenőnappal) és az összes többi dolgozóknál a 35 órás munkahétre (öt, egyenként hétórás munkanap, heti két pihenönaDpal): I az áttérés az 1966-68 években befejeződik. Az áttérés a 30-35 órás munkahétre, a heti egy pihenőnap fenntartása mellett, az öt-, illetve hatórás munkanap bevezetését jelenti. Abból kiindulva, hogy a munkások és al-* kalmazottak többsége szívesebben dolgozik napi hat-hét órát, heti két pihenőnappal, mint öt-hat órát hatnapos munkahét mellett, előirányoztuk az ötnapos munkahét bevezetését, tehát azt, hogy két pihenőnap lesz hetenként. A rövidebb munkaidőre és a kevesebb munkanapra való áttérést bércsökkentés nélkül szándékozunk keresztülvinni. Ennek eredményeképpen a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét. 9. Az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint az egyéni jövedelem növekedésének megfelelően, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom hét év alatt 57-62 százalékkal növekszik (összehasonlító árakban). A falusi lakosság pénzbeli jövedelme gyorsabb növekedésének megfelelően a falusi áruforgalom is gyorsabb ütemben fog növekedni. Az állattenyésztési termékek eladása hét év alatt 2,2-szeresére nő; a növényi zsiradékoké 1,9-szeresére, a gyümölcsöké és a citrusféléké 2",5—3-szorosára. Rohamosan nő a cukorgyártás; 1965-ben az egy főre eső cukorfogyasztás évi 41—44 kilogrammot ér el, az 1958. évi 26 kilogrammal szemben. A mezőgazdaság további fejlődése, valamint a szintetikus anyagok és műrostok termelésének hatalmas arányú növekedése következtében jelentősen megnő a legfontosabb iparcikkek: — a szövet, a ruha, a fehérnemű és a cipő — kiskereskedelmi forgalma. Még nagyobb mértékben növekszik' a kulturális és háztartási cikkek, különösen a nők napi munkáját megkönnyítő árucikkek — mosógépek, villamos padlőfényezők, porszívók, villanyvasalók és hűtőszekrények — eladása. A hűtőszekrényeké az elmúlt hét évhez képest 5,6szeresére nő, a mosógépeké és más készüléké 8,8-szeresére, a varrógépeké 2,1-szeresére, a televíziós készülékeké 4,6-szeresére, a rádióké 1,7-szeresére, a motorkerékpároké és a robogóké 2,7-szerése. A családiház-építés és a kolhozok gazdasági építkezései számára nagymértékben fejleszteni akarjuk az építőanyagkereskedelmet. Az előregyártott házak eladása körülbelül hétszeresére, a cementé 7,8-szeresére, a tetőfedő anyagoké 2,2-szeresére, az ablaküvegé 1,6-szeresére növekszik. 10. A kommunista párt és a szovjet kormány úgy véli, hogy a lakásépítkezés ma minden párt-, szovjet- és szakszervezeti szerv, valamint minden gazdasági szerv és az egész szovjet nép egyik legfontosabb feladata. Sikeresen megvalósítjuk és a jövőben idejében biztosítjuk azoknak a feladatoknak elvégzését, amelyeket a

z SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács a lakásépítés fokozásáról szóló határozatában tűzött ki célul, hogy felszámoljuk a lakáshiányt. Ebből a célból 1959től 1965-ig a városokban a munkás-lakótelepeken, az állami gazdaságok, a műszaki javítóállomások és az erdőgazdaságok lakótelepein állami beruházásból és a lakosság pénzéből de állami hitel segítségével, 650—660 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel: azaz körülbelül 15 millió lakás, az elmúlt hét év alatt épült lakásoknak 2,3-szerese. Faluhelyen a kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek körülbelül 7 millió családi házat építenek majd fel. A városok és munkás-lakótelepek lakóterülete a hetedik év végére 1,6-szeresére növekszik. A városokban és a falvakban gazdaságosan és jól megépített lakások állnak majd egy-egy család rendelkezésére. A lakások elosztása terén célul tűztük ki, hogy minden családnak külön lakást biztosítsunk. Az'állam minden eszközzel ösztönzi és támogatja a dolgozókat, hogy megtakarított pénzükből saját házat vagy lakást építsenek. 11. 1959—1965-ben jelentősen meg akarjuk javítani a lakosság szociális és kereskedelmi ellátását. Nagy figyelmet szentelünk a közétkeztetés fejlesztésének. A közétkeztetési vállalatok forgalmát több mint kétszeresére kell növelni. Széleskörűen elterjed a meleg ételek házhoz szállítása. Következetesen keresztülvisszük a központi bizottság által megszabott árleszállítási politikát. Célul tűzzük ki a közétkeztetési vállalatok rendszerének jelentős kiterjesztését, munkájuk megjavítását és áraik leszáiiítását. A közétkeztetési árak leszállítása mellett néhány más árucikk árát is csökkenteni fogjuk (azzal kapcsolatban, hogy feltétlenül rendeznünk kell az árakat, kiküszöbölve egyes aránytalanságokat). 12. Tervbe vettük a lakosság egészségvédelmének további javítását. 25 milliárd 400 trillió rubelt tesznek ki az egészségügyi intézmények IV. A szovjet nép jólétének növekedése ÜJ SZÖ 9 * 1958. november lfc