Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-19 / 320. szám, szerda

kapitalista országokat, mint Anglia, NyugatNémetország, Franciaország. Ami a vas és az Acél, a vasérc és a szén termelését, számos gép- és müszerfajta, valamint a pamutszövet gyártását illeti, jelentősen csökken a távolság hazánk és az Egyesült Államok között. Az ipari és a mezőgazdasági termékek egyes fontos fajtáinak, mint például a gyapjúszövetnek, a faanyagnak, a fűrészárunak, az állati zsiradéknak a termelését, továbbá a termett búza, cukorrépa és burgonya mennyiségét tekintve, a Szovjetunió túlhaladta az Egyesült Államok színvonalét A legutóbbi években a Szovjetunió nemcsak a fejlődés ütemében, hanem sok termékfajta, például a vasérc, a nyersvas-, az acél-, a kőolaj-, a szén- és a cementtermelés mennyiségének évi abszolút, növekedésében is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. 11. A legutóbbi időszakban valamennyi ország, amely a szocialista fejlődés útjára lépett, óriási siKereket aratott, A szocialista világrendszer egyre teljesebben megmutatja vitathatatlan fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Előzetes adatok szerint 1958-ban a szocialista országok 4,9-szer annyi ipari terméket állítanak elő, mint amennyit területükön 1937ben termeltek. Ha figyelembe vesszük, hogy 1937-ben a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország, akkor a szocialista gazdasági rendszer egész ipari termelése 1937-től 1958-ig 9,5-szeresére emelkedett. A kapitalista országok egész ipari termelése ez alatt az idő alatt nem egészen kétszeresére növekedett; s a kapitalista országokban — az Egyesült Államokban és számos más országban — a legutóbbi időben csökken a termelés. A Szovjetunió, amely megnyitotta a emberiség előtt a szocializmushoz vezető utat, a termelőerők fejlődésének már olyan színvonalát érte el, hogy immár áttérhetünk a kommunizmus építésével összefüggő új, grandiózus feladatok megoldasára. II. A szovjet népgazdaság fejlesztésének alapvető feladatai az 1959—1965. évi időszakban 1. A szovjetunió 1959-1965. évi hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladata, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján nagyaranyú felemelkedést érjen el valamennyi gazdasági ágban, jelentősen fokozza az ország gazdasági erejét, s ezzel biztosítsa a nép életszínvonalának szakadatlan emelkedését. E terv teljesítésének eredményeképpen döntő lépéssel jutunk előre a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében és a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megvalósításában: történelmileg legrövidebb idő alatt utolérjük és elhagyjuk a legfejletteb kapitalista országokat az egy főre jutó termelésben. A kommunista párt legfontosabb feladatának tartja, hogy a fenti hétéves terv során biztosítsa a városi és a falusi lakosság reáljövedelmének újabb jelentős emelkedését, az alacsony és közepes fizetésű munkások és alkalmazottak munkabérének jelentős növelését. A Szovjetunió fejlődésének soron következő hét évét a szocialista kultúra további felvirágzása, a szovjet társadalom szellemi gazdagságának növekedése, a dolgozók — a kommunizmus aktív építői — öntudatának még magasabb színvonalra való emelkedése jellemzi. 2. A kommunista párt az ország népgazdaságfejlesztési távlati tervének kidolgozásakor abból a szükségszerűségből indul ki, hogy időt kell nyerni a legfejlettebb kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben és célul tűzi ki az egész gazdaság, különösen pedig a fontos termelési ágak maximális gyorsaságú fejlesztését. 1959 — 1965. években a szovjet népgazdaságban komoly minőségi változások zajlanak le a termelés szerkezetét tekintve. Az ellenőrző számok célul tűzik ki: A népgazdaság gyorsütemű és szükséges arányú fejlesztését. A vas- és színesfémek előállításának jelentős emelését a népgazdaság növekvő szükségleteinek mind teljesebb kielegítése érdekében. A Vegyipar, s különösen a mű- és szintetikus rostok, műanyagok és más szintetikus anyagok előállításának gyors fejlesztését. A vegyiipar a közszükségleti cikkek gyártásának legfontosabb nyersanyagforrásává válik. A fütőanyagtermeiés szerkezetének megváltoztatását a leggazdaságosabbb fűtőanyagfajták (az olaj és a gáz) feltárásának és termelésének elsődleges fejlesztése útján. A népgazdaság valamennyi ága villamosításának gyorsütemű fejlesztését, legfőképpen a nagy hőerőművek építésének útján. A vasúti szállítás műszaki újjáépítését, a villamosítás és a motoros vontatás széleskörű bevezetése útján, A mezőgazdaság valamennyi ágazatának további felemelkedését, mert ez biztosítja az ország szakadatlanul növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági nyersanyagszükséglete kielégítését. A lakásépítkezések gyorsütemű fejlesztését, hogy sikeresen teljesítsük a párt és a kormány által elénk tűzött feladatot: a lakáshiány felszámolását. 3. A soron következő hétéves terv fontos feladata, hogy országunk gazdag természeti erőforrásait egyre intenzívebben használja fel a gazdasági életben, javítsa meg a termelőerők szétosztását, a természeti adottságokban gazdag területeken, még közelebb hozza az ipart a nyersanyag- és fűtőanyagforrásokhoz, a fogyasztó területekhez. A tézisek ezután a Szovjetunió keleti, majd nyugati kerületei természeti gazdagsága további kiaknázásának az irányelveit tartalmazzák. Célul tűzik ki a többi között a harmadik óriási kohászati bázis építését az utóbbi években Szibériában és Kazahsztánban feltárt vasérclelőhelyek alapján. Szibéria energiatermelésének nagyarányú fejlesztését az új lelőhelyek olcsó szénkészleteinek alapján, az ország középső és déli részén levő vaskohászati nyersanyagbázisok fejlesztését stb. 4. A soron következő hétéves terv idején nagyarányú műszaki haladást tapasztalhatunk majd a népgazdaság valamennyi ágában. Ezt mindenekelőtt a hazai gépgyártás, különösen pedig a szerszámgépgyártás, a műszeripar, a rádióelektronika, az elektrotechnika, a korszerű kohászati, vegyi, olaj- és gázipari berendezések gyártásának fejlődése, a polimer-anyagok termelésének fokozása, az atomenergia békés célokra történő felhasználásának további kiszélesítése stb. biztosítja. .5. A hétéves terv sikeres megvalósításának fontos feltétele, hogy minden erővel növeljük a társadalmi munka termelékenységét. 6. A soron következő hétéves terv párt és kormány kitűzte feladatainak teljesítése nagy politikai és gazdasági jelentőségű hazánk erejének további fokozása szempontjából. A szovjet népgazdaság hétéves fejlesztési tervének megvalósítása — amelynek fő célja a gazdaság békés fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése - lehetőve teszi az ország védelmi képességének további növelését és biztosítja számunkra, hogy az imperialista agresszió bármiféle próbálkozásával szemben megvédjük a szocializmus nagyszerű vívmányait. A tervelőirányzatok teljesítésének eredményeként még inkább növekszik hazánk hatalma, a nagy szocialista tábor országainak ereje, amelyek a barátság a testvéri együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás alapján építik ki kapcsolataikat. 'A Szovjetunió Kommunista Pártja különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ipar, s elsősorban a nehézipar fejlesztésének, amely a szocialista gazdasági élet és az ország erejének legfőbb alapja, s döntő tényező a termelőerők fejlesztésében és a munka termelékenységének emelkedésében, a népgazdaság valamennyi ágazatában. Az ipar össztermelése 1965-ben kb. 80 szászalékkal emelkedik 1958-hoz viszonyítva. Ezen belül az „A"-szektor — a termelési eszközök előállítása - 85-88 százalékkal, a ,'B"-szektor .— a fogyasztási cikkek termelése — 62 — 65 százalékkal. Az össztermelés átlagos évi növekedése 1959-1965. években az ipar egészét tekintve körülbelül 8,6 százalékos lesz, az „Aszektorban 9,3 százalékos, a „B"-szektorban kb. 7,3 százalékos. Az ipari termelés átlagos évi növekedése a soron következő hétéves tervben mintegy 135 milliárd rubelt jelent, míg az előző hétéves tervben ez csupán 90 milliárd rubelt tett ki. A legfontosabb iparágak fejlődését a következő adatok határozzák meg: Á.) Nehézipar 1. Vaskohászat. A tervek szerint 1965-ben 6570 millió tonna öntöttvasat állítanak elő, vagyis 65-77 százalékkal többet, mint 1958ban. Acélból 86 — 91 millió tonnát vagyis 56-65 százalékkal, hengerelt vasból 65-70 millió tonnát vagyis 52»-64 százalékkal többet állítanak elő '1965-ben, mint 1958-ban. A terv előírja, hogy 1965-ben 150-160 millió tonna áruvasércet (230 — 245 millió tonna Ü^ersércet) kell előállítani. A hengerelt fémáruk minőségének fokozása érdekében növsíni kell az ötvözött és gyengén ötvözött acélok gyártását. Elektroacélből 1,7 — 2-szer, acéllemezből pedig körülbelül kétszer annyit kell termelni, mint eddig. Bővíteni kell a hengerelt és csőáruk választékát is. Egyre többet kell előállítani a gazdaságos, könnyített Á szocialista ipar fejlesztése és időszaki hengerelt árufajtából is. Ki kell alakítani a lemezekből és szalagokból hajlított profilú árukat készítő iparágat. A nagykohók termelékenységének fokozása céljából növelni kell az áruércek vastartalmát, elsősorban a mélyebb dúsítás útján. Jelentősen emelkedik a szovjet vaskohászat műszaki színvonala. Az 1959—1965. évi időszakban a technika korszerű vívmányaival ellátott nagyteljesítményű, gépesített és automatizált kohászati agregátokat építünk. A tervek szerint nagyteljesítményű hengerés csőfúrópadokat, valamint kikészítő agregátokat is gyártunk, amelyek biztosítják a gyártasi eljárások folyamatosságát és a gyártmányok minőségének ellenőrzését valamint a gyártási eljárások gépesítését és automatizálását. 2. Színesfémkohászat. Az ellenőrző számok előírják, hogy alumíniumból 2,8-szer, finomított rézből pedig 1,9-szer annyit kell előállítani, mint 1958-ban. Ezenkívül jelentősen növelni kell a nikkel, magnézium, titán, germánium és szilícium gyártását is. Emelkedni fog más színes, s különösen ritka fém előállítása is. Gyors ütemben fejlődik majd az alumíniumipar. A már feltárt gyémántlelőhelyek reményteljes anyagi alapot jelentenek a Szovjetunióban létrejövő nagy gyémántbányászat számára. 1965-ben a hazai gyémántbányászat mintegy 14-szeresére emeli termelését 1958-hoz viszonyítva. 3. Vegyiipar. Az ellenőrző számok értelmében meggyorsul a vegyiipar fejlődése is. A tervek szerint a vegyiipar termelése csaknem megháromszorozódik. Különösen nagy fejlődésnek indul a szintetikus anyagok előállítása. Vegyi rostokból 3,8—4-szer — ezen belül a legértékesebb, úgynevezett szintetikus rostokból 12 —14-szer — a műanyagokból és a szintetikus gyantákból pedig 6,7-szer többet állítunk majd elő, mint eddig. Á polimer anyagok előállításának növekedése csak új nyersanyagbázisok útján történhetik. Éppen ezért a terv előírja, hogy az olajés földgáz-kitermelés kísérő gázai felhasználásának alapján nagy teljesítményű és sokoldalúan fejlett szintetikus anyagokat előállító ipart kell létrehowú. A nitrocénműtragyagyártást a földgáz felhasználásával oldjuk m»g, s ez lehetővé teszi. Hagy mintegy négymilliárd rubeles beruházást más célokra szabadítsunk fel. Az új múanyagfejta* nagyarányú előállítása lehetővé teszi, hogy sgyre több jč minőségű és olcsó kőzszükségMi cikket gyártsunk, emeljük a népgazdaság v.iamennyi ágának műszaki színvonalát es még többet takarítsunk meg A fenti anyagok alkalmazásira nagy lehetőségek nyílnak az építőiparijain — s ezen belül különösen a lakásépítkezéseknél — és a bútorgyártásban. Az ellenőrző számok célul tűzik ki a műtrágyagyártásnak csaknem megháromszorozását és a vegyipari cikkek választékának jelentős bővítését. Több olyan vegyianyagot keli előállítani, amellyel harcolhatunk a gyomnövények ellen. A hétéves terv során több mint 140 vegyipari nagyvállatot kell építéni vagy ezeknél a mat megkezdett építkezéseket befejezni. Ezenkívül több mint 130 vegyianyaggyárat korszerűsíteni kell. 4. Fűtőanyagipar. Az ország fűtőanyagmérlege struktúrájának további javítása érdekében az ellenőrző számok előírják a kőolaj- és a gázipar elsősorban történő fejlesztését. A kőolaj és a gáz részaránya a fűtőanyaggyártás összvolumenében a jelenlegi 31 százalékról 1965-ben 51 százalékra növekszik a szén részaránya pedig 59 százalékról 43 százalékra csökken. A Kőolajiparban a tervek szerint 1965-ben a kőolajtermelést 230-240 millió tonnára fokozzuk, vagyis több mint 2-szeresével növeljük 1958-hoz képest. A kőolaj átlagos évi növekedése 16,7—18,1 millió tonna lesz, az 1951-1955. évi 6,6 millió tonnával szemben és az 1956-1958. évi 14,2 millió tonnával szemben. A gáziparban a tervek szerint 1965-ben 150 milliárd köbméterre növekszik a gázkitermelés és gázgyártás az 1958. évi 30 milliárd köbméterrel szemben, vagyis körülbelül 5-szörösére nő. Miközben mind a vegyiipart, mind pedig a mindennapi nyersanyag-, illetve fűtőanyagszükségletet kielégítjük a kitermelendő gáz több mint 80 százalékát az iparban szándékozunk felhasználni. Hét esztendő alatt mintegy 26 ezer kilométer gázfővezetéket és városokba vezető elágazásokat építünk. A kőolaj- és gáziparban nagy arányokban valósítjuk meg az alapvető technológiai folyamatok automatizálását és távirányítását. A széniparban a tervek szerint 1965ben a szénkitermelést 596 — 609 millió tonnára fokozzuk, vagyis 20 — 23 százalékkal lesz több, mint 1958-ban. Eközben a leggazdaságosabb szénl'ajták kitermelése az ország keleti részein ("az Urál nélkül) 42 — 45 százalékkal növekszik. A kokszolható szén kitermelése 60 — 66 százalékkal növekszik és 1965-ben eléri a 150-156 millió tonnát. Hogy a széntermelésnek a tervben előírt növekedését biztosítani tudjuk, a tervek szerint hét esztendő alatt — a működő vállalatok rekonstrukcióját is figyelembe véve — 196 — 212 millió tonna kapacitású szénbányát és külszíni fejtést helyezünk üzembe. Az ország termelőerői gyorsütemű továbbfejlesztése céljából és annak érdekében, hogy a népgazdaság tervezett fejlődését ásványi és nyersanyagforrásokkal biztosíthassuk, minťegy 65 százalékkal szándékszunk fokozni a geológiai feltáró munkák összvolumeriét. Elsősorban a kőolaj és a gáz geológiai feltárását, valamint a gazdag és könnyen kitermelhető vas- és színesfémércek lelőhelyének felkutatását és kitermelését akarjuk erősen fokozni, azokét, amelyek hozzáférhetőség szempontjából kedvező gazdaságos feltételek között helyezkednek, el, figyelembe véve az új vállalatok legésszerűbb telepítését. Fémforgácsoló szerszámgépek — (1000 darab) ezen belül speciális, specializált és agregát szerszámgépek — (1000 darab) . t j Kovácsprésgépek — (1000 darab) . s . j Automatikus és félautomatikus gépsorok — (készlet) . • • • • i • i i i Műszerek — (milliárd rubel) ; . . s . ezen belül számoló- és matematikai gépek — (milliárd rubel) * , , g . a Turbinák — (millió kilowatt) i s ä -. s Generátorok és turbinák — (millió kilowatt) Váltóáramú villanymotorok — (millió küowatt) ......... f i Hengerdei berendezés — (ezer tonna) 5 s Vegyipari berendezés — (milliárd rubel) , Technológiai berendezés, textilipar számára —' (milliárd rubel) g Élelmiszeripari, malom- és elevátoripari technológiai berendezés — (milliárd rubel) , ä Gépkocsik — (ezer darab) . j f Főútvonali villany- és motorosmozdonyok — (darab) . . , , ä á s , , ä — (millió lóerő) . . . . . s j, s Cementipari technológiai berendezés — (ezer tonna) ...... 1 ; öntőipari technológiai berendezés — (millió rubel) . i t g s * i s 1 « s A gépiparnak az ellenőrző számokban előírt fejlődése megköveteli a gyártás specializációjának és kooperációjának jelentékeny fejlesztését, az elavult berendezések kicserélését és korszerűsítését és a technológiai folyamatok gyökeres megjavítását, elsősorban az automatizálás széleskörű bevezetése alapján. 7. Fa-, papír- és fafeldolgozóipar. Az ellenőrző számok előírják a fa-, papír- és a fafeldolgozóipar termelésének jelentékeny növelé5. Villamosítás. Áz elkövetkezendő hét esztendő döntő szakasz lesz az ország egységes villamosítása lenini eszméjének megvalósításában. 1965-ben az ország villamosenergia-termelése 500 — 520 milliárd kilowattórára növekszik, vagyis 2-2,2-szeresére fokozódik; a villamoserőmúvek előirányzott kapacitása több mint 2-szerw.ére növekszik. Az ipar további villamosításán kivül hét esztendő alatt mintegy 20 ezer kilométer vasútvonalat, vBÍamint valamennyi szovhozt. javltóálioniást. kolhozt és munkáilakótelepet villamosítunk A Szovjetunió villamos-energetikai fejlesztésének fő irányaként 1959—1965-ben a tervek szerint elsősorban olcsó szénnel, földyazzal és pakurával működő hőerőműveket építünk Gyorsabb ütemben fejlessztjük 9 villamoshálózatot és következetesen megteremtjük a Szovjetunió egvsépes energetikai re-'dszerét. A turbinával működő hőerőművük előírt kapacitása a hétéves terv végére 2,1—2.4-szwesére növekszik. A turbinával működő villamos erőműveknél üzembehelyezett 58—60 millió kilowatt új kapacitásból 47—50 millió kilowatt kapacitást a hőerőműveknél helyezünk üzembe, főképpen hatalmas, egyenként egymillió, sőt ennél is több kilowatt kapacitású kondenzációs állomások építése révén, amelyeken 100, 150, 200 és 300 ezer kilowattos blokksémára szerkesztett (kazánturbina) gépegységeket helyezünk működésbe. A nagyteljesítményű hőerőművek üzembehelyezése mellett előirányoztuk a sztálingrádi, a bratszki, a kremencsugi, a votkinszki, a buhtarminszki és egy sor más vízierőmű építésének befejezését. Tervbe vettük néhány új vízierőmű építésének megkezdését is, főképpen azokban a kerületekben, ahol nincsenek megfelelő és olcsó fűtőanyagforrások. Hét év alatt nagyszabású intézkedéseket valósítunk meg az atomenergiának békés célokra való felhasználására. Különböző típusú reaktorokkal működő atom-villanytelepeket helyezünk üzembe. 6. Gépgyártás. A gépgyártásnak az ellenőrző számokban előírt magas fejlődési üteme biztosítja a vállalatok új berendezésekkel történő felszerelését, a gyártás-technológia gyökeres megjavítását. A komplex gépesítésre és a gyártás automatikus vezérlésére való áttérés az elektronika technikai eszközeinek alkalmazásával, a jelenkori technikai fejlődés legjellemzőbb vonása és ennek kell az új gépkonstrukciók megalkotásában a fő iránnyá válnia. 1959—1965-ben a gépipar ä következőket biztosítja: — új berendezéseket gyárt a népgazdaság valamennyi ága, mindenekelőtt a vaskohászat és a színesfémkohászat, a vegyipar, az energetikai ipar, az építőipar számára — ekszkavátorokat, hengermüveket, nehézpréseket, valamint gép- és műszerkészleteket a nehéz- és munkaigényes munkák további gépesítése számára és széleskörűen meghonosítja az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban az •automatizálást; •> — a tudomány és technika, különösen a rádióelektronika, a szupravezetés! technika, az ultrahang, a radioaktív izotópok, a félvezetők, a nukleáris energia stb, terén elért legújabb vívmányok és felfedezések felhasználásának alapján gépeket alkot és gyárt; — javítja a gyártandó gépek és berendezések műszaki-gazdasági karakterisztikáját és mutatóit; a hatásfokot, a termelékenységet, a biztonságot, miközben jelentékenyen csökkenti a gépek és berendezések súlyát; — széleskörűen felhasználja a megjavított, speciális karakterisztikájú és különleges tulajdonsággal rendelkező anyagokat; — továbbfejleszti a válalatok specializációját és kooperációját; — intézkedik a berendezések gyártásához szükséges anyagok takarékosságáról; — gyökeresen megjavítja a gyártástechnológiát és a gépgyártó vállalatok új berendezésekkel való ellátását. A legfontosabb gép- és műszerfajták gyártása a .tervek szerint a következőképpen: alakul: 1965, 190—200 38 36,2 250—271 18,5—19,2 2,0—2,1 18,7—20,4 17,5—18,4 32—34 200—220 3,5—3,7 2,5 3,8-4,1 750—856 2550—2700 8,4—9,0 180—220 1958. évhez képest a növekedés 1.4—1,5-szeres 2-szeres 1,5-szeres 1,9—2,1-szeres 2.5—2,6-szeres 4,5—4,7-szeres 2,8—3 -szoros 3 —3,2-szeres 2.2—2,4-szeres 2 —2,2-szeres 3.3—3,5-szeres 2,2-szeres 2,1—2,3-szeres 1,5—1,7-szeres 2,3—2,5-szeres 2,8—3 -szoros 2,1—2,6-szeres 360 —410 2 —2,3-szeres sét. Lényegesen növekedik a papír, karton, a faforgács és farostlemezek, a típusházak, a bútorok gyártása a furnér- és az alkatrészgyártás. Az össz-fakitertnelés, nem számítva a kis kitermelőhelyeket, az 1958. évi 322 millió köbméterről 1965-ben 372—378 millió köbméterre növekszik. A szerfakitermelés 275—280 millió köbméterre növekszik. SZÖ 6 * 1958. november 19.