Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-18 / 319. szám, kedd

Ä Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta Szlovákia 1957. évi költségvetésének zárszámadását JÁN MARKO PÉNZÜGYI MEGBÍZOTT BESZÁMOLÓJA Az 1957. évi zárszámadás, melyet a Megbízottak Testülete terjeszt a Szlovák Nemzeti Tanács elé jóváha­gyás céljából a Megbízottak Testülete által irányított gazdaságot ille­tőleg azoknak az új sikereknek kifejezője, melyeket dolgozó né­pünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Fro»t kor­mányának vezetésével elért. Az egész évi munka során elért eredménye •< kifejezésre juttatják népünk aktivi­tását és a gazdaság irányításában, az állam igazgatásában való fokozott mértékű részvételét. Hazánk gazda­sági és pénzügyi helyzete megszi­lárdult és a termelés, valamint a munkatermelékenység növekedése lehetővé tette a dolgozó nép élet­színvonalának további emelkedését. A zárszámadás szerint Szlovákia költségvetésének bevételi tételei 1957-ben 14 milliárd 933 millió ko­ronát értek el, Vagyis 101,6 száza­lékra lettek teljesítve. A költségvetés bevételei tételeinek legbőségesebb forrását a szocialista szektor bevételei alkották, mégpedig 11 milliárd 799 millió koronát, vagyis az összes bevételek 80,2 százalékát tették ki. A lakosság által fizetett adók és illetékek címén 2 milliárd 216 millió korona folyt be, ami az összes költ­ségvetési bevételek 14,2 százalékát teszi ki; ez az összeg az 1956. évvel szemben 6 millió koronával kisebb, ami azt jelenti, hogy a lakosság adó­terhei csökkentek. Az egyes bevételek szerint a tel­jes eredményben a forgalmi adónak legnagyobb a hányada, mégpedig 7 milliárd 525 millió korona, ami a? összes költségvetési bevételeknek több mint felét teszi ki. Gondoskodunk arról, hogy a túl­nyomórészt a termelés szakaszán alakuló pénzügyi eszközöket a nép­gazdaságfejlesztési tervünkben elő­irányzott feladatok teljesítésére és dolgozó népünk anyagi-kulturális színvonalának emelésére használják fel. Ennek az elvnek értelmében jár­tunk el a Megbízottak Testületében, amikor Szlovákia 1957. évi költség­vetési eszközeiből kiadásokat eszkö­zöltünk. Ebben az évben 17 mii-.­liárd 312 millió koronát fordítottunk kiadásokra. A kiadásoknak 1956-al szembeni nagyobb terjedelme abból adódik, hogy a bővített jogkör keretében a központi költségvetésből új felada­tokat vettünk át, továbbfejlesztettük gazdaságunkat és nagyobb terjedelmű kulturális, valamint szociális intéz­kedéseket foganatosítottunk. A legtöbb pénzeszközt, azaz 8 mil­liárd 408 millió koronát a Megbí­zottak Testülete által irányított gazdaság fejlesztésére fordítottuk; ez az összeg az összes költségvetési kiadások 48,6 százalékát teszi ki. Kulturális és szociális intézkedé­sekre 7 milliárd 983 millió koronát, azaz Szlovákia összes költségvetési kiadásainak 46,1 százalékát fordítot­tuk. I. BEVÉTELEK Ä felhalmozás legfontosabb forrása a forgalmi adó és a nyereség volt. A Meg­bízottak Testülete által irányított válla­latok a forgalmi adó befizetését 102 szá­zalékra teljesítették, vagyis a költségve­tésben feltüntetett tétellel szemben 149 millió koronával többet fizettek be. Bár a nyereségek alakításával kapcsola­tos feladatokat 8,7 százalékkal, vagyis 190 millió koronával túlteljesítettük, 6,4 százalékkal, azaz 81 millió koronával túl­léptük a tervezett veszteségek keretét. A nyereségek alakításában a legnagyobb mértékben a Közszükségleti Ipari Megbí­zotti Hivatal vállalatai vettek részt, me­lyek 558 millió korona nyereséget értek él és a tervet 36 millió koronával túltel­jesítették. Az Építészeti Megbízotti Hivatal gazda­sági eredményei az előző évekkel elért eredményekkel szemben javultak. E vál­lalatok a tervben 421 millió koronával előirányzott eredményt 16 millió koroná­val túlszárnyalták. Ezzel kapcsolatosan tudatosítanunk kell, hogy az olyan nem egyenletes gazdasági eredmények, amilye­neket az Építészeti Megbízotti Hivatal mutat fel, vagyis egyrészt terven felüli nyereségek elérése, másrészt pedig a tervben előirányzott eredmények nagy­mérvű el nem érése, bár az összeredmény kedvező, az állami költségvetés szem­pontjából nem ítélhetők meg kedvezően. Az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyiijtési Megbízotti Hivatal, mely a tervben előirányzott gazdasági ered­ményt 205 millió koronával elérte és 35 millió koronával túlszárnyalta. Az Élel­miszeripari Megbízotti Hivatal termelési vállalatai fogyatékosságainak sorában fő­leg arra kell rámutatnunk, hogy a hús­feldolgozó vállalatok rendszeresen nem teljesítik feladataikat. A tervben 106 millió koronával előirány­zott gazdasági eredményt a Kereskedelmi Megbízotti Hivatal vállalatai 121 millió koronára teljesítették. A gazdasági szervezetek nyereségbe­szolgáltatási tervét 1957. december 31-ig 1 milliárd 998 millió koronára vagyis a költségvetés 96 százalékára teljesítették. A nyereségbeszolgáltatás az 1956-os év­vel szemben 780 millió koronával lett nagyobb. A nyereségek alakításával és beszol­gáltatásával szemben azért támasztunk nagy igényeket, mert a felhalmozási fel­adatokat és különösen a nyereséget fon­tos gazdasági mozgató erőnek tekintjük, mivel tükrözi a vállalatok fokozott gaz­dasági tevékenységét. Gazdaságunk haté­konyságának érdekei megkövetelik, hogy minden vállalatunk jövedelmező legyen. Csupán azt kell szem előtt tartanunk, miként érik el nyereségeiket. Elsősorban arról keli gondoskodnunk, hogy olyan termékeket állítsanak elő, melyekre a társadalomnak szüksége van, azután ar­ról, hogy ne rosszabbodjék a termékek minősége s az önköltség ne csökkenjen más vállalatok rovására — és amennyiben közszükségleti árucikkekről van szó — a fogyasztók rovására. A termelt árucikkekre vonatkoztatott teljes önköltség 1957-ben 0,6 százalékkal csökkent a tervben előirányzott ősszeg­gel szemben, ami 57 millió korona meg­takarítást jelent. A költségek színvonala azonban a tervben foglalt feladatok tel­jesítése mellett is aránylag magas volt, éspedig főleg azért, mert nem értük el az anyagi költségek lényegesebb csökken­tését. Az állami terv mutatóinak jobb telje­sítésével összhangban megjavult 1957-ben — elsősorban az iparban — a vállalatok pénzügyi helyzete is. A fizetési fegyelem megszilárdítása terén elért általában ki­elégítő eredmények mellett még mindig számos vállalat küzdött fizetési nehézsé­gekkel. Az ésszerűsítési intézkedések megvaló­sítására folyósított hitelek 1957 végéig 72 millió koronára emelkedtek. Az 1956-os évvel összehasonlítva na­gyobb mérvű volt az álló alapok kihasz­nálása is. A több műszakban végzett mun­ka lassú bevezetése azonban arról tanús­kodik, hogy még mindig nem használjuk fel kellő mértékben az álló alapokat. A lakosság betétei 1957-ben 584 millió koronával növekedtek és 1 milliárd 819 millió koronát értek el. Iparunk és építészetünk szervezési át­építésének igényessége, valamint az új irányítási módszerek bevezetése megköve­teli, hogy a vállalati és a vállalaton be­lüli önálló elszámolásra különös figyel­met fordítsunk. Az önálló elszámolás fej­lődése az egyes ágazatokban, — egyes vállalatoknál különösen az élelmiszeripar vállalatainak kivételével — az 1956-ban elért színvonalon maradt, ami a szocia­lista munkaverseny terén is megnyil­vánult. E téren jobb feltételeket kell te­remtenünk a dolgozók kezdeményezésé-i nek kibontakozása érdekében és támo­gatnunk kell a szocialista munkaverseny olyan formáit, amilyenek a žilinai és nyitrai kerület vállalatainak kötelezett­ségvállalásai voltak és amilyen az „Ifjú­sági milliókért" indított mozgalom is. A szocialista szektorból befolyó bevé­telek mellett a lakosság által fizetett adók és illetékek is fontos forrását ké­pezik költségvetésünknek. E bevételek költségvetési tételét 101,4 százalékra tar­tottuk be, emellett e bevételek tervét Szlovákia összes kerületei teljesítették. A nemzeti bizottságok e szakaszon vég­zett egyre jobb munkája ellenére sem sikerült teljesen felszámolnunk a hátra­lékokat. A lakosság által fizetett adók terén mutatkozó hátralékok összege 1957 végén 61 millió koronát tett ki. II. KIADÁSOK A Szlovákia költségvetése alapján 1957-ben 17 milliárd 209 millió ko­ronát kitevő összegben eszközölt ki­adások a Megbízottak Testülete által irányított szakaszokon Szlovákia to­vábbi gazdasági felépítésével kapcso­latos feladatok teljesítéséről, valamint Szlovákia dolgozói anyagi és kulturális színvonalénak emelkedéséről tanús­kodnak. Szlovákia költségvetési eszközeiből a Megbízottak Testülete által igazga­tott gazdaság fejlesztésére 2 milliárd 591 millió koronával és kulturális szükségletekre, valamint szociális in­tézkedések megvalósítására 1 mil­liárd 281 millió koronával többet for­dítottak, mint 1956-ban. A közigaz­gatásra 1957-ben fordított kiadások 1956-tal szemben 5,6 százalékról, 4,8 százalékra csökkentek. Szlovákia költségvetési eszközeiből a múlt év folyamán 4 milliárd 087 millió koronát merítettek beruházási építkezések céljaira. Szlovákiában az állami költségvetés eszközeiből merí­tett pénzeszközökkel együtt összesen 6 milliárd 560 millió koronát fordí­tottak beruházásokra. A beruházási építkezések megvalósítása 1957-ben nem volt teljes mértékben kielégítő. A terv teljesítése terén mutatkozó lemaradozást az utolsó negyedévben hoztuk be. Az építészeti termelés, valamint a beruházók tevékenysége terén megnyilvánuló szervezési fogya­tékosságok egyenlőtlenséget okoznak a beruházási építkezések tervének teljesítésében. Hogy az anyagi és pénzügyi for­rások milyen tartalékait tárhatjuk fel és ez miként érhető el a dolgozók­közvetlen részvételével, arról a beru­házási építkezések gazdaságosságának nemrég megvalósított felülviasgálása tanúskodik. A gazdaságosság felül­vizsgálásának mindkét szakasza folya­mán Szlovákiában a minisztériumok alá tartozó ágazatokon kívül össze­sen 4256 felülvizsgálási akciót hajtot­tak végre és a költségvetési árakkal kapcsolatosan elért megtakarítások kereken 2,5 milliárd koronát, vagyis a felülvizsgált építkezések összkölt­ségeinek 9,4 százalékát tették ki. Szlovákia 1957. évi költségvetési eszközeiből mező- és erdőgazdasági célokra 2 milliárd 858 millió koronát fordítottunk. Szlovákia költségvetése teljes mértékben biztosította a mező­gazdasági termelés fejlődését, mely a múlt évben 7 százalékkal növekedett. Az egységes föidmüvesszövetkeze­tek a múlt év folyamán gazdaságilag is megszilárdultak. Bruttó bevételeik­ből az oszthatatlan alapokba 7,36 szá­zalékot juttattak, ami az 1956-os év­vel szemben 55 millió koronával na­gyobb összeget jelent. Az EFSZ-ek múlt évi kedvezőbb gazdasági hely­zete lehetővé tette, hogy a hosszúle­járatú kölcsönökre 101 millió koronát törlesszenek. A munkaegység pénzben kifejezett értéke az 1956 évi 12,96 koronáról 1957-ben 14,65 koronára emelkedett, s ez lehetővé tette, hogy az EFSZ-ek tagjainak munkaegységek címén 152 millió koronával többet fizessenek ki, mint 1956-ban. A szlovákiai egységes földműves­szövetkezetek 1957-ben összesen 801 millió koronát fordítottak építkezések­re. A gép- és traktorállomásainkat további 199 millió korona értékű gé­pekkel láttuk el. A gép- és traktorállomások vissza­maradtak a Szlovákia költségvetésében rájuk háruló kötelességeik teljesítésé­ben. A gép és traktorállomások Szlo­vákia költségvetésébe 45 millió ko­ronával kevesebbet juttattak, mint ahogyan azt a Szlovák Nemzeti Tanács által jóváhagyott költségvetés felté­telezte; Az állami gazdaságok az előző évek­kel szemben a múlt évben jbbb ered­ményeket értek el. Az egy korona bevételre vonatkoztatott költségek 1956-tal szemben 14 fillérrel csök­kentek. Pártunknak és kormányunknak az emberről való gondoskodása kifeje­zően megnyilvánult a szociális bizto­sítás és a betegbiztosítás terén ís. Szlovákia költségvetési eszközeiből 1957-ben szociális biztosítási és be­tegbiztosítási járulékokra 3 milliárd 371 millió koronát, vagyis 666 millió koronával többet fizettek ki, mint 1956-ban. Szlovákia költségvetési eszközeiből 1957-ben a betegbiztosítás céljaira 1 milliárd 626 millió koronát fizettek ki. III. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK GAZDÁLKODÁSA A fontos gazdasági szakaszok irá­nyításának az országos konferencia határozata értelmében megvalósított decentralizálása, azaz a nemzeti bi­zottságokra való átruházása következ­tében jelentős mértékben bővült a nemzeti bizottságok hatásköre, jog­köre, valamint a kerületek gazdál­kodásáért való felelőssége is. Bár e rövid idő, azaz egy év alatt nem nyilvánulhattak meg teljes mér­tékben a decentralizálásra irányuló intézkedések nyújtotta összes elő­nyök, mégis már 1957-ben jobb lett a vállalatoknak és intézményeknek a nemzeti bizottságok végrehajtó szer­vei által megvalósított operatív irá­nyítása. Saját bevételeiket a nemzeti bi­zottságok 85 millió koronával szár­nyalták túl. Nem teljesítették azonban a nyé­reségbeszolgáltatás tervét, különösen a helyi gazdálkodás, a vendéglők és éttermek szakaszán és e téren 28 millió koronával kevesebb nyereséget szolgáltattak be. A helyi adók és illetékek tervét 110,7 százalékra teljesítették, e cí­men 187 millió korona folyt be. Az összes felsorolt tartalékok fel­használásával még kedvezőbb ered­ményeket érhettünk volna el a nem­zeti bizottságok költségvetési bevé­telei terén és ezzel gyarapodhattak volna pótköltségvetések forrásai is. Szlovákiában 1957 végéig összesen 2444 pótköltségvetést dolgoztak ki 143 millió korona összegben. * * * Gazdálkodásunk eredményei arról tanúskodnak, hogy dolgozó népűnk helyesen értelmezte az összes intéz­kedések jelentőségét, fontosságát és nagy erőfeszítéseket tesz megvaló­sításuk érdekében. A Megbízottak Testülete nevében javaslom, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács hagyja jóvá Szlovákia 1957. évi- költségvetésének- aáFsxámadásáfc A CSKP KB üdvözlő távirata Chile Kommunista Pártja XI. kongresszusának (ČTK) — A CSKP Központi Bizottsága Chile Kommunista Pártjának XI. kongresszusa alkalmából a következő üdvözlő táviratot küldte: DRÁGA ELVTÁRSAK! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az önök pártja XI. kongresszusának és az önök útján minden chilei kommunistának szívből jövő elvtársi üdvözleteit küldi. Chile Kommunista Pártja sikeresen vezeti a chilei népet demokratikus jogai és Chile nemzeti függetlenségének következetes megőrzésére. Drága elvtársak, a harcukban, a békéért és a szocializmusért vívott harcban to­vábbra is sok sikert kívánunk önöknek. Éljen Chile Kommunista Pártja! Erősödjék állandóan a nemzetközi munkásmozgalom megbonthatatlan egysége! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Munkasikerekkel üdvözlik a barátság és béke stafétáját' (ČTK) — A barátság és béke stafétá­jának déli ága vasárnap reggel Brnóból a gottwaldovi kerületbe indult. Krumvír község lakossága igen szépen fejezte kí a szovjet nép iránti szerete­tét. A stafétát népviseletbe öltözött lo­vasok vezették és kísérték a községbe. Az EFSZ épülete előtt rendezett ünnep­ség keretében a földművesszövetkezet el­nöke közölte, hogy szovjet tapasztalatok alkalmazásával négy éven keresztül hek­táronként 400 mázsa cukorrépát takarí­tottak be, 3600 liter tejet értek el évente fejőstehenenként és minden hektár föld után 213 kg sertéshúst adtak át begyűj­tési szerveinknek. A staféta a délutáni órákban Hodonín­ba érkezett, ahol a brnói kerület kép­viselői a gottwaldovi kerület képviselő­inek adták át. A stafétát a gottwaldovi kerület határától gyönyörű kyjovi nép­viseletbe öltözött fiúk és lányok kísérték. A stafétát a kyjovi járás falvain keresz­tül és további útján is a slováckói fú­vószenekarok dalai és ünnepi népvise­letbe öltözött emberek kisérték. Közben besötétedett és a stafétának vasárnapi célja — Gottwaldov felé vezeti útját sok ezer lampion, rakétafény és fáklya világította meg. A staféta az esti órákban a gottwaldovi Téli-stadionra érkezett. A barátság és béke stafétájának északi ága november 16-án fejezte be a par­dubicei kerületen keresztül vezető útját és azután az olomouci kerület irányába indult. A staféta útja itt is a dolgozók országépltö sikereinek szemléjévé vált. A stafétát Šumperkben több száz dolgozó üdvözölte. A díszbe öltözött Olomouc vá­rosában a lakosság és az Ifjúság sok ezer főnyi tömege várta a staféta érke­zését. Az olomouci kerület és a üzemek képviselői sok száz fáklya és lampion fé­nyében közölték a stafétával Üdvözletei­ket. A lutlnl Sigma-Uzem, hazánk legna­gyobb szivattyúgyárának dolgozói közöl­ték, hogy december l-ig teljesítik a2 1958. évi feladatokat. A staféta északi ágát hétfőn az ostravai kerület dolgozói üdvözölték. Megkezdődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia IX. közgyűlése Prágában hétfőn megkezdődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia IX. közgyűlése, amely értékeli e tu­dományos csúcsintézményünk tevé­kenységét. A közgyűlésen jelen volt dr. Fr. Kahuda, az iskola- és kul­turális ügyek minisztere, valamint a Bolgár Népköztársaság, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió Tudományos Akadé­miáinak képviselői. Dr. Zdenék Nejedlý egyetemi tanár, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg a köz­gyűlést. Ezután K. V. Osztrovityanov akadé­mikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke s a többi külföldi vendég üdvözölte az ülés résztvevőit. A tudománynak a CSKP XI. kong­resszusa határozataiból fakadó fel­adatairól František Šorm akadémi­kus, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnökhelyettese tartott beszá­molót. Á Nagy Október 41. évfordulója ün­nepségeinek kereté­ben e napokban át­adták rendeltetésé­nek a žilinai kerü­leti pionír-otthont. A pionírok új ottho­na 17 helyiségből áll, ahol a pionírok kü­lönféle kulturális és érdekkörökben gya­rapítják ismeretei­ket. ÁNDBEAS ZIARTIDIS, a Ciprusi Munkás Szövetség (PEO) főtitkára e napokban Prágában tett látogatást. A szóban forgó baloldali szakszervezetnek 37 ezer tagja van és az összes ciprusi dolgozók kéthar­madát öleli fel. A. Ziartidis a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetése során a jelenlegi ciprusi politikai helyzettel és lakosságának a brit gyarmati uralom alól való felszabadulá­sért folytatott harcával foglalkozott. VASÁRNAP véget értek a CSISZ kerü­leti és városi konferenciái, melyeken meg­vitatták az ifjúságra a XI. pártkongresz­szus határozatai alapján háruló feladato­kat és a CSISZ III. kongresszusára való előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. • A prágai Nemzeti Színház kedden, november 18-án ünnepli második megala­pításának 75. évfordulóját. A Szlovák Nemzeti Színház üdvözlő levelet küldött az első csehszlovák színpadnak e jelentós jubileum alkalmából. Milyen idő várható? Az időjárás Közép-Európában a múlt héten nagyon változékony és nedves volt. Hazánk területén túlnyomórészt nagy volt a felhőzet és gyakoriak voltak a csapa­dékok. A felhőzet egyes napokon, még­pedig főleg Szlovákia keleti részében, át­menetileg csökkent. Míg az alacsonyabb fekvésű területeken a csapadék eső for­májában hullott, a magasabb fekvésű helyeken, átlag 1800 m magasságban a tenger szintje felett, havazott. A csapa­dék mennyisége az ország egész területén jelentős volt. Az ingadozó időjárást ned­ves tengeri levegő kíséretében fellépő légnyomászavarok okozták, melyek Közép­Európa felett keletkeztek. E légnyomás­zavarok nem vonulhattak tovább észak­keleti irányba, mivel a Szovjetunió kö­zépső és déli része felett igen erős ma­gas légnyomás uralkodott. A nappali hő­mérséklet 7—10 C fsk között mozgott és azokon a helyeken, ahol csökkenő volt a felhőzet, 10 C fok fölé is emelkedett. Mivel a felhőzet túlnyomórészt éjszaka sem oszlott szét, az éjjeli hőmérséklet is elég magas, túlnyomórészt 3—6 C fok volt. Milyen idö várható e héten? A hét ele­jén a nappali és az éjjeli hőmérséklet általában változatlan marad. Emellett reg­gelenként ködös lesz az idő, helyenként szemerkélő esővel. Napközben a ködből hatalmas felhők keletkeznek és a felhő­zet csak Időnként és helyenként csökken. Később a nappali és az éjjeli hőmérsék­let süllyedése várható változékony nagy felhőzettel és helyenként futó esővel, vagy esővel. A hegyeken, a magasabb fekvésű helyeken havazás várható. Brati­slavában a nap november 20-án 7.L1 óra­kor kel és 16.02 órakor nyugszik, Kassán 6.55-kor kel és 15.46 órakor nyugszik. P. Fi ÜJ SLZQ 2 * 1958. november 18.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom