Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-15 / 286. szám, szerda

V. Dávid kii'iiiymlnisiter Íl EHSZ politihai bizottságában Be kell szüntetni az atomfegyver-kísérleteket! (Folytatás az 1. oldalról) haladás jöjjön létre a leszerelés kérdésében. Amikor Nyilvánvaló volt, hogy £nyugati nagyhatalmak nem akarnak beleegyezni az általános leszerelési egyezménybe, a Szovjetunió számos részleges konkrét javaslatot terjesztett elő, amelyek mindkét fél számára előnyösek, s amelyeknek valóraváltása lehetővé tenné e kérdésben az előrehaladást. Mi történt azonban? A nyugati hatalmak megakadályozták bármilyen részletmegoldás elérését, amely az igazi leszerelésre irányult, sőt végül a hirherdt 1957. augusztus 29-i javaslataikban valamennyi részleges intézkedést egy kalap alá vettek és kijelentették, hogy saját feltételeik alapján valamennyi kérdést csupán együttesen óhajtanak megoldani és semmilyen különálló megoldásra nem hajlandók. Lényegében mindmáig kitartanak ezen álláspontjukon. Az atomfegyver-kísérletek betiltásának szükségességéről szólva Dávid miniszter hangsúlyozta, hogy az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetésének feltételei már régen megértek. Az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről történő megegyezés ugyan magában véve még nem oldaná meg az atomfegyverek egész problémáját, azonban első lépés lehetne a további kérdések megoldásának útján, főképp az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltása felé. Ez a megegyezés jelentősen hozzájárulna a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az államok közötti bizalom fokozódásához és általában a nemzetközi helyzet megjavításához. A szovjet kormány nagy békés kezdeményezését, amellyel ez év március 51-én azonnali hatállyal egyoldalúan beszüntette valamennyi atom- és hidrogénfegyver-kísérletét, az USA és Nagy-Britannia arra használták ki, hogy katonai előnyöket szerezzenek maguknak az atomfegyverek fejlesztésében. Ilyen* körülmények között a szovjet kormány nem tehetett mást, minthogy március 31-i határozatának szellemében kijelentse, hogy az USA és,,Nagy-Britannia akciói mentesítik a Szovjetuniót egyoldalúan vállalt kötelezettségeitől, amely feltételezte a nyugati kormányok hasonló jóakaratát az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdésében, és kénytelen volt kísérleteit újból folytatni. A szovjet kormány eljárása az adott helyzetben megfelel a Szovjetunió biztonsága érdekeinek és összhangban áll az összes többi békeszerető ország létérdekeivel ée biztonságának érdekeivel. Csehszlovákia népe és kormánya ezzel az eljárással teljesen egyetért. Dávid miniszter, a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselőinek ez év október 31-én Genfben kezdődő tárgyalásaival kapcsolatban felvetette a kérdést, vajon az Egyesült Államok milyen álláspontot foglal el ezeken a tárgyalásokon, amelyek az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére irányulnak. Erre a kérdésre választ ad Lodgenak, az USA küldöttének október 10-én a politikai bizottságban tartott beszéde. Amint beszédéből kitűnik, az USA az atomfegyver-kísérletek teljes és tartós beszüntetését egybekapcsolja más leszerelési problémák egész komplexumával. Csehszlovákia népe és kormánya számtalanszor állást foglalt az atomés hidrogénfegyverek alkalmazásátjak és gyártásának teljes betiltása, valamint e fegyvereknek a hadseregek felszereléséből való kivonása, a meglevő készletek teljes megsemmisítése és a megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett. Ebben a szellemben fog eljárni a csehszlovák küldöttség ezen a közgyűlésen is és teljes mértékben támogatja azt a határozati javaslatot, amelyet az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére a Szovjetunió küldöttsége terjesztett elő. Amennyiben a nyugati hatalmak jelenleg nem hajlandók beleegyezni az atomfegyverek teljes betiltásába, a Szovjetunió azt javasolja, az atomfegyverrel rendelkező államok ünnepélyesen kötelezzék magukat, hogy lemondanak mindenfajta atomfegyver alkalmazásáról. Ez az intézkedés konkrét lépés volna az atomés hidrogénfegyverek betiltásához, és ezt valamennyi nemzet örömmel fogadná — hangsúlyozza Dávid miniszter. Az amerikai stratégák tervei alapján a nyugatnémet hadsereg válnék a legerősebb európai katonai egységgé a NATO keretében, mondotta beszéde további részében Dávid miniszter. Az atomfegyver-támaszpontok létesítésének politikája NyugatNémetországban és a nyugatnémet hadsereg atomfegyverrel való felszerelése összeegyeztethetetlen az európai béke érdekével. Ezen politikával egyre nagyobb nyugtalansággal áll szemben a nyugatnémet közvélemény, amely mindinkább tudatára ébred magát a német népet is fenyegető nagy veszélynek. E politika ellen harcol tevékenyen és következetesen a Német Demokratikus Köztársaság. Az atom- és rakétafegyvermentes övezet létesítése Közép-Európában fontos lépést jelentene az európai biztonság biztosítása és az atomháború veszélyének kiküszöbölése szempontjából, s következményeiben megkönnyítené a további kérdések, különösen a leszerelés kérdéseinek megoldását. A csehszlovák küldöttség az atomfegyverek további elterjesztésének megakadályozására törekedve, sürgős követelménynek tartja azt, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor további olyan területek is vannak, ahol nagy a nemzetközi feszültség és ahol új világháború tűzfészkei alakulhatnak ki — így a Közel- és KözépKeleten, a Távol-Keleten és esetleg a világnak más részein — meg keli vizsgálni hasonló övezetek létesítésének lehetőségeit. A részleges leszerelési intézkedések keretében a csehszlovák küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet kUldöttség által benyújtott javaslatnak, miszerint a XIII. közgyűlés önálló pontként tárgyalja meg a „Szovjetunió, az USA, NagyBritannia és Franciaország katonai költségvetésének 15 százalékos csökkentését és az ebből eredő különbözetnek a kevéssé fejlett országok megsegítésére való fordítását". A csehszlovák kormány őszintén üdvözli a Szovjetuniónak a katonai költségvetések csökkentésére tett javaslatát, mert ennek megvalósítása elősegítené a leszerelést és hozzájárulna a nemzetek jólétének emeléséhez. A fegyveres erpk és a szokásos típusú fegyverzetek csökkentésének útját mutatja az emlékirat azon javaslata, hogy a Szovjetunió és az USA hadseregeinek létszámát az első szakaszban 2,5 millió főre csökkentsék, a második szakaszban 2,1 millióra, a harmadikban pedig 1,7 millió főre. Ami Nagy-Britanniát és Franciaországot illeti, az első szakaszban 750 ezer főre, a másodikban 700 ezerre és a harmadik szakaszban 650 ezer főre csökkentenék hadseregeik létszámát. A szokásos fegyverzet kérdésével kapcsolatban a szovjet kormány javasolja, hogy ezt a fegyverzetet első lépésként 15 százalékkal csökkentsék. Ezzel egyidejűleg azonban a Szovjetunió kormánya készséggel beleegyezik, hogy a szokásos típusú fegyverzet csökkentése a csökkentett fegyverzetek jegyzékének kicserélése útján történjék, ahogyan azt a nyugati hatalmak javasolták. Míg az USA fegyveres erőinek létszáma már hosszú évek óta aránytalanul magas színvonalon áll, sőt Nyugat-Németországban évről évre lényegesen emelik e létszámot, a szocialista tábor országai már évek óta rendszeresen csökkentik hadseregeik létszámát. A Varsói Szerződés tagállamai csupán 1955 óta 2 477 000 fővel csökkentették hadseregeik létszámát. A Varsói Szerződés államai a politikai tanácskozó bizottság 1958. május 24-i ülésén határozatot hoztak arról, hogy a Varsói Szerződés tagjai fegyveres erőinek létszámát egyoldalúan további 490 ezer fővel csökkentik. Csehszlovákia hadseregének létszámát az utolsó három év alatt öszszesen 64 ezer fővel szállította le. Senkisem gondolhatja azonban azt, hogy a szocialista tábor országai a végtelenségig egyoldalúan csökkenteni fogják fegyveres erőiket anélkül, hogy hasonló lépésekre kerülne sor a Nyugaton. A csehszlovák küldöttség nézete az, hogy a leszerelésről hozandó intézkedések megvalósítását a megegyezett leszerelési intézkedések fontosságának és méreteinek megfelelő nemzetközi, ellenőrzésnek kell kísérnie. Az ellenőrzésről folytatott tárgyalásoknál nagy jelentőségűek a váratlan támadás veszélyének elhárítására irányuló intézkedések. A csehszlovák küldöttség úgy véli, hogy a reális út a váratlan támadás veszélye elhárításának fokozatos megoldásában rejlik, mégpedig a leszerelés terén a kezdeti szakaszban tett lépések jellege alapján. Megegyezést kell elérni főképp a vasúti gócpontokon, a nagy kikötőkben és országutakon létesítendő ellenőrző állomásokról, valamint a két európai katonai csoportosulás fő fegyveres erői övezetében ezen erőket elválasztó vonaltól 800 km mélységben keleti és nyugati irányban történő légi fényképezésről és abban az övezetben való légi fényképezésről, amely magában foglalná a Szovjetunió területének távol-keleti részét és az USA területének ugyanilyen nagyságú nyugati részét. A XIII. közgyűlésnek teljes felelősséggel kellene megtárgyalnia a leszerelés problémájának legfontosabb szempontjait. Ez elsősorban az olyan komoly és halaszthatatlan leszerelési intézkedésekre vonatkozik mint az atom- és. hida)fléniegyv£r-kísérletek beszüntetése. A közgyűlés jelenlegi ülésszaka teljesítené a világ közvéleményének reményeit, ha felhívást intézne azon országok kormányaihoz, amelyek atom- "?s''"hťdŕogénfegyverkísérleteket folytatnak, hogy szüntessék be e kísérleteket és mielőbb kössenek megegyezést. Ily módon ez az ülésszak elősegítené a Genfben ez év október 31-én kezdődő tárgyalások sikeres lefolyását és eredményességét. A csehszlovák küldöttség a leszerelés kérdése olyan megoldásának híve — hangsúlyozta beszéde végén Dávid külügyminiszter —, amely igazságosan tekintetbe venné valamennyi ország törvényes érdekeit és amelynél egyik állam sem kerülne hátrányos helyzetbe biztonságát illetőleg. Ha a közgyűlés teljesíteni akarja az egész világ nemzeteinek követelését, hozzá kell járulnia a leszerelés kérdésének megoldásához és a békés egymás mellett élés következetes megvalósításához. Csehszlovákia kormánya kész együttműködni e célra irányuló valamennyi hatékony intézkedésben. A Szovjetunió a nemzetközi eMenorzés híve A szovjet küldöttség nyilatkozata az ENSZ közgyűlésén New York (TASZSZ) — Az utóbbi időben az amerikai sajtóban o(yan hírek látnak napvilágot, amelyek elferdítik a Szovjetuniónak az atomfegyverkísérletek beszüntetésének, valamint a beszüntetésre vonatkozó egyezmény betartása feletti nemzetközi ellenőrzés bevezetésének kérdésében elfoglalt álláspontját. E hírek azt állítják, hogy a Szovjetunió gátolja a nemzetközi ellenőrzés rendszerének bevezetését és a nemzetközi ellenőrző csoportok megjelenését a Szovjetunió területén. Ezen állításokat azért terjesztik, hogy a Szovjetuniónak e kérdésben elfoglalt igazi álláspontját helytelen megvilágításban mutassák. Ezzel kapcsolatban az ENSZ közgyűlésének XIII. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a szovjet kormány részletesen áttanulmányozta a szakértők genfi értekezlete munkájának eredményeit, és egyetértett minden határozattal és javaslattal, amit a szakértők jelentése a nukleáris fegyverkísérletek általános beszüntetése, feletti ellenőrzés kérdésében tartalmazott. Ezt hivatalosan is kijelentette a Szovjetunió képviselője a politikai bizottság 1958. október 10-i ülésén. Ismeretes azonban, hogy sem az USA kormánya, sem pedig Nagy-Britannia és Franciaország kormányai, amelyeknek szakértői aláírták a genfi értekezlet határozatait és javaslatait, mindeddig nem közölték, vajon e határozatokkal és javaslatokkal egyetértenek-e. Ezért az az állítás, hogy a Szovjetunió állást foglal a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése feletti nemzetközi ellenőrzés bevezetése ellen — a Szovjetunió területén is —, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A hasonló állítások terjesztése az amerikai sajtó hasábjain az atomfegyverkezési verseny híveinek nyilvánvalóan arra szolgál, hogy megtévesszék a közvéleményt és leplezzék azt a tényt, hogy az USA kormánya nem kívánja a lehető leghamarabb és feltétlenül örök időkre beszüntetni a nukleáris fegyverkísérleteket. Most már mindenki előtt világos, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése kérdésének megoldása csupán a nagyhatalmak és elsősorban az Egyesült Államok ellenállásába ütközik. A felelősség ezért őket, nem pedig a Szovjetuniót terheli. Az ENSZ közgyűlés egyértelműen fiHaljon állást a nukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetése mellett V. A. Zorin beszéde az ENSZ közgyűlésén New York (CTK) - Az ENSZ közgyűlése politikai bizottságának október 13-i délutáni ülésén V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselője két kérdéssel: a Szovjetunió, az USA, NagyBritannia és. Franciaország katonai költségvetései tíz-tizenöt százalékos csökkentésére irányuló szovjet javaslat magyarázatával és a nukleáris fegyverkísérletekre vonatkozó amerikai határozati javaslat bírálatával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a lázas fegyverkezés és a tömegpusztító fegyverek féktelen felhalmozása az országok közötti kapcsolatokban félelmet és gyanakvást okoz és az atomháború veszedelmét idézi elő. A túlméretezett katonai költségvetések a nemzet vagyonával való pazarláshoz vezetnek, a népeknek nyomort és nélkülözést hoznak és súlyos gazdasági terhet jelentenek. A szovjet küldött bizonyító adatokat közölt arról, hogy a lázas fegyverkezés csupán a monopóliumok számára előnyös, amelyek a katonai szállításokból nagy nyereséget vágnak zsebre. Rámutatott arra, hogy a legnagyobb számú fegyveres erőkkel rendelkező hatalmak katonai kiadásainak csökkentése a nemzetek jóléte fokozásának hatalmas lehetőségeit rejti magában. Arról tanúskodó adatokat sorolt fel, hogy a kapitalista országok gazdaságának militarizálása ezeket az országokat nem védi meg a válság elől, míg a katonai kiadások és az adók csökkentése a lakosság vásárló képességének növeléséhez és a kereskedelmi aktivitás fokozásához vezetne. A Szovjetunió 1955-ben egyoldalúan 15,8 milliárd rubellel csökkentette katonai kiadásait — jelentette ki Zorin — és egyúttal fegyveres erői létszámát több mint két millió fővel szállította le. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy az USA, a Szovjetunió, NagyBritannia és Franciaország katonai költségvetésének leszállítása lehetővé tenné, hogy a megtakarított eszközök egy részét a gazdaságilag elmaradott országok támogatására használják fel, amely országok fejletlen gazdasága különösen szenved a lázas fegyverkezés folytán. Ha a négy nagyhatalom katonai költségvetésének csökkentésével megtakarított eszközöknek csupán egy tizedét fordítanák a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére, amint azt a Szovjetunió javasolja, ez több mint egymilliárd dollárt tennie ki. Ezek az eszközök hozzájárulnának a kevésbé fejlett országok ipara, építése és mezőgazdasága átszervezése széleskörű programjának teljesítéséhez. V. A. Zorin hangsúlyozta, hogy a katonai költségvetések leszállítására vonatkozó szovjet javaslat elfogadása és megvalósítása előkészítené nemcsak a lázas fegyverkezés enyhítésénak, a hidegháború és a lázas fegyverkezés beszüntetésének útját, hanem hatalmas kezdeményezést jelentene a világ termelőerői további fejlesztésére, a nemzetek anyagi jólétének növekedésére és az emberi tudomány és kultúra felvirágoztatására. Az amerikaiak leszereléssel kapcsolatos határozati javaslatára vonatkozólag, amelyet Lodge amerikai küldött a küldöttségek egész sorának nevében terjesztett elő, Zorin hangsúlyozta, hogy ebből a javaslatból hiányzik az, ami a legfontosabb, mégpedig az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező hatalmakhoz intézett azon felszólítás, hogy azonnai és fenntartás nélkül szüntessék be kísérleteiket. A javaslat azt az óhajt tartalmazza, hogy e kísérleteket ideiglenesen szüntessék be. A hasonló szövegezés — folytatta a szovjet küldött — már magában véve is leleplezi az amerikai határozati javaslat szerzőinek terveit, akik a kísérleteket csupán ideiglenesen, bizonyos időre akarják korlátozni és nem egyszer s mindenkorra, ahogyan ezt az egész világ nemzetei követelik. Az amerikai határozati javaslatból kitűnik, hogy szerzői szembehelyezkednek az atom- és hidrogénfegyverkísérletek azonnali beszüntetésével és arra törekszenek, hogy a közgyűlés szerepét egy senkit és semmire sem kötelező üres, tartalmatlan határozati javaslat elfogadására szűkítsék le. Sőt mi több, az amerikai javaslat olyan határozatokat tartalmaz, amelyek a nyugati hatalmaknak megengedik a nukleáris fegyverkísérletek folytatását, amennyiben e kísérletek beszüntetéséről szóló genfi értekezlet zsákutcába jut vagy pedig megszakad ugyanazon nyugati hatalmak hibájából, amelyeknek nem érdekük a kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény elérése. Az amerikai határozati javaslatban kitartóan szorgalmazzák azt a gondolatot, - jelentette ki továbbá V. A. Zorin —, hogy a közgyűlés foglaljon állást a leszerelés kérdésének „technikai" megoldása mellett. Ez alatt az USA és a többi nyugati hatalom azon világos szándéka rejtőzik, hogy a leszerelési tanácskozást a politikai színvonalról a technikai szintre vigyék át, ami annyit jelent, hogy a leszerelés kérdéseinek lényegét az ellenőrzés technikai kérdéseinek megtárgyalásával akarják helyettesíteni. Mindezen mesterkedés célja az, hogy azon intézkedések végrehajtása feletti ellenőrzés technikájáról tárgyaljanak, amelyek nem valósulnak meg és amelyekre nézve semmi megállapodás nem jött létre. A szovjet küldött utalt a leszerelés kérdéseinek az Egyesült Nemzetek Szervezetében folyt megtárgyalásából eredő tapasztalatokra és hangsúlyozta, hogy az USA és Nagy-Britannia megkísérlik, hogy az EŇSZ-t a leszerelés konkrét kérdéseiről szóló végeláthatatlan értekezletek útjára tereljék. A nyilvánosság körében azt a benyomást akarják kelteni, hogy a leszerelés kérdéseiben „történik valami", azonban e kérdések konkrét megoldására tulajdonképpen semmit sem tettek. Az ilyen határozati javaslat mondotta Zorin beszédének befejező részében — az ügynek csupán árthat és a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó előkészületben levő genfi tanácskozásnak nem támogatása, hanem komoly akadálya. A Szovjetunió küldöttsége úgy véli, hogy a közgyűlésnek nincs joga elhárítani a felelősséget és világosan és egyöntetűen állást kell foglalnia a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan és feltétlen beszüntetésére irányuló javaslat mellett minden államban. E célnak felel meg az a határozati javaslat, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő. Franciaország a választásokra készül A pártok választási programot készítenek elő • A kormány új törvényjavaslatai Franciaországban lázas előkészületek folynak a parlamenti választások előtt. A Haladó Köztársaságiak Szövetsége, amelynek hat képviselője a parlamentben minden elvi kérdésben a kommunistákkal együtt lépett fel, közleményt adott ki, melyben értékeli a népszavazást és megállapítja választási programját. A szövetség bírálja a választási körzetek új elosztását. A klerikális népi köztársasági mozgalomnak még ez a választási rendszer sem felel meg, mert nem elég reakciós. Franciaország Kommunista Ifjúsági Szövetségének Központi Bizottsága felszólította a francia ifjakat és leányokat, hogy a jövő parlamenti választások során a kommunista jelöltekre szavazzanak. A felhívás rámutat arra, hogy a sok millió fiatal francia sorsa a hosszú katonai szolgálat és az algériai háború, a csekély fizetések és a tovább képzéshez szükséges anyagi eszközök hiánya. A francia kormány az úgynevezett kiegészítő törvények kidolgozására összpontosítja tevékenységét, amelyekkel a francia alkotmányt azokban a pontokban akarja kiegészíteni, ahol az alkotmány kerethatározatokkal eléi gedett meg. A kiegészítő törvények a következő kérdésekre vonatkoznak majd: Az alkotmány tanács funkciója, a legfelső bíróság összeállítása és tevékenysége, a nemzetgyűlés tevékenysége, a francia-afrikai társaság végrehajtó tanácsának működése, az afrikai területek képviselete a szenátusban stb. Ausztriában betiltják az SS-kongresszust Bécs (CTK) — Grubhofer, az osztrák belügyminisztérium éllamtitkára közölte, hogy betiltják az áS-európa kongresszusát, amelyet november első felében akartak Salzburgban megtartani. A hivatásos gyilkosok „kongresszusa" összehívásának kezdeményezője egy osztrák náci volt, akit a háború után halálra ítéltek, azonban később kegyelemben részesült. ŰJ SZÖ 4 * 1958. október ÍO,