Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-09 / 280. szám, csütörtök

Hérám probléme, ^megoldásra vár "1 A jövő évi terv elokészíté' • se és a hatékonyság ellenőrzése minden üzemi pártszervezet elé komoly feladatokat állit. Ezen a téren a rozsnyói ércbányák Berná da szakaszán is van elég teendő. Mig tavaly ebben a oányában az érc rakodása 35 százalékra volt gépesítve. ez idén ezt a munkát csak 17 és fél százalékra végezték gépekkel A Bernarda bányászai azzal indokolják a rakodógépek mellőzését, hogy gyakran szünetel az áramszolgáltatás és például 10 csiiléből hármat így is kézzel kell berakniok, ami csökkenti a teljesítményt. Az ilyen kifogások természetesen nem felelnek meg a valóságnak A Bernarda bánya részlegszervezete ezen a téren úgy látszik elégtelen meggyőző munkát végzett a bá nvászok között. Mert vegyük csak például a Mária bányát. Ezen a;: üzemrészlegen egyenesei? követelik a fejtési munkák további gépesítését azért, mert maguk a kommunisták járnak elö) jó példával és a bányás^OK már régen rájöttek arra. hogy a gép az ember legjobb segité társa. Ebben a bányában dicsérik a gépeket és szívesen átvennék a Bernarda bánya rakodógépeit is. E bányarészleg terve jövőre növekszik. 14 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét is. Ezt pedig csakis úgy érhetik el. ha a legmesszebbmenöen ésszerűsítik a munkát és műszaki szervezési intézkedéseket valósítanak meg. A gépesítés kérdésének megoldása első számú feladatként áll a pártszervezet előtt. Helyesen határozott a pártszervezet, amikor a jövő évi terv előkészítés során elsősorban a gépesítés kérdését helyezte előtérbe. A gépek kezelését a jól dolgozó kommunista bányászokra bízzák, akik a gépek helyes kezelésével és kihasználásával megdöntik majd a.z eddigi helytelen nézetet. Kívánatos azonban, hogy ezt a határozatot következetesen teljesítsék is. A másik ilyen probléma, amellyel nemcsak a Bernarda szakaszon találkozunk, a geológiai kutató munka. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy fúrtak egészen a „pokol fenekéig", de minden eredmény nélkül. Milliók mented feleslegesen kárba azért, mert a kutató munkáknál nem az érc kutatására irányították fő figyelmüket hanem arra, hogy teljesítsék a fúrás métertervét, vagy pedig a folyosó kihajtását, mert akkor volt prémium és dicséret. De nem volt meg a fő, az érc. A gyakorlat ugyanis az volt, hegy a meddő kőzetben eredménytelen kutatás után ahelyett, hogy másutt kutattak volna érc után, a felszerelés átszállításának megtakarítása miatt tovább fúrtak a reménytelen helyen. Hiszen méterek után volt a prémium, nem aszerint, mit találtak. Nos, az ilyen gazdálkodás, mely népgazdaságunk fejlődéséi nem előre, de hátra viszi, nem válik a rozsnyói bányák kommunistáinak becsületére. Az említett okok miatt jovóre csökkentik a kutatási munkakar. és helyettük bővül az előkészítő munkák terve. A Bernarda bányábán is az utolsó helyen van a geológiai kutató munka. Ezen a szakaszon eddig mindössze 52,3 százalékra teljesítették a tervet. A lemaradást az év végéig már nehéz iesz behozni Ez tehát az a szakasz, amelyre a kommunistáknak nagyobb figyelmet kell fordítaniok. Az üzemrészlegben jó mederben halad a szocilista munkaverseny. A bányászok 95 és fél százaléka kapcsolódott be ebbe az akcióba és 25 kötelezettségvállalás közül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére eddig már 22őt teljesítettek is. Terven felül havonta 30 tonna vasérc fejtését vállalták s ezt a vállalásukat a mai napig mar 241 százalékra teljesítették. Ezt a jól bevált munkaversenyt át k^ll ültetni a geológiai kutató munkákra is. A geológiai kutatás terve teljesítésének érdekében azonban nemcsak a munka verseny megvalósítása fontos, hanem a munka megszervezése is. Ezen a téren A kommunisták kötelessége, hogy ellenőrizzék a műszaki irányítás színvonalát, amelytől nagyban függ a jövő évi terv előkészítése és a hatékonyság növelése. A harmadik probléma, amely ** ugyancsak hátráltatja a bánya munkájának előrehaladását, a csillehiány. Ennek megoldása azonban már nem a bányászoktól függ. Sze-» rintünk nagyon helytelen a bányaigazgató helyettesének azon utasítása, amelynek értelmében csakis azokra az üz^mrészlegekre küldenek üres csilléket, ahoi a diagramm szerint a terv teljesítésével lemaradtak. Ahol magasan túlteljesítik a tervet, oda nem küldenek tartalék csillét. Hogy aztán az üres csillék ki vannak-e gazdaságosan használva, vagy üresen várnak, ezzel már nem törődik seqki. Ahol pedig lemaradnak a terv tejesítésével, a műszaki vezetőknek mélyen elemezni kell a hiányokat, hogy a következő hónapban ne legyen hasonló a helyzet. Az áram ki- és bekapcsolását észszerű lenne előre jelezni a bányászoknak, mert gyakran feleslegesen, órák hosszat várnak a sűrített levegőie, habár ez alatt az idő alatt esetleg más munkát végezhetnének. * * * Csak néhány problémát vetettünk fel, a rozsnyói Bernarda bánya eddig megoldatlan kérdéseit a jövő évi i terv előkészítésével kapcsolatban. Tudjuk, hogy nincs egy üzem, vagy bánvarészleg sem hazánkban, ahol ne lennének problémák. Éppen ezért tűzte ki pártunk azt a feladatot a kommunisták elé, hogy minden tudá- i sukkal küzdjenek a hatékonyság nö- ' velésének megvalósításáért. Ez népünk anyagi jóléte emelésének j egyetlen útja és ezért kell töreked- j nünk minden üzemben, bányában a : kitűzött cél mielőbbi elérésére. Horváth Sándor i jSodrog szerda helyi képes ripori 0 A bodrogszerdahelyí szövetkezet tagjai azon faradoznak, hogy m.nél előbb veszteség nélkül betakaríthassák a gazdag cukorrépa-, kukorica-, rizs-, s burgonyatermésüket és idejében elvessék az őszieket. A NOSZF 41. évfordulója, valamint az EFSZ-ek jövő év márciusában megtartandó IV. országos kongresszusa tiszteletére értékes munkafelajánlásokat te ttek. A kapásnövények földjein gépek, emberek sokasága szorgoskodik. A burgonya nagy részét már felszedték, a kukorica nagyobbik részét szintéri fedél alá tették. A legtöbb munkát a cukorrépa betakarítása adja. Erre a munkafolyamatra még nem sikerült megfelelő gépeket előállítanunk, igy hát sok emberi munkaerőt igényel a cukorrépa betakarítása. De nincs hiba ezen a téren Bodrogszerdahelyen. A Bodrog menti répaföldön É8ÜP; lyes a kései vetés. Ez évi gabonatermésük terven alul maradt. En'ns: okát egyrészt a szárazságban, de legfoképperi abban látják, hogy a múlt év őszén elég későre halasztották a vetést. Még novemberben is vetettek. Azt tartja a közmondás, hogy saját kárán tanul az ember. Nos, a bodrogszerdahelyiek tanultak ebből. Az őszi keverék, árpa- és a repcevetéseik mat szépen zöldelnek, sőt búzájuk jele is már a földben van. Ügy iparkodnak, 1400 százalékkal növelik a munkaiermsiékenysé"^ A csehszlovák autóipar olyan tényező, amelynek egyre nagyobb jelentősége van nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is. A csehszlovák autógyártás teljes erővel folyik és azt folytonosan újabb és újabb gépek beállításával még gyorsabbá teszik. Egyik legnépszerűbb kocsink a Spartak. amely külföldön is a legnagyobb sikert érte el. A termelés további növelése érdekében most a Mladá Boleslav-i automobilgyárban megkezdték a gyár régi gépeinek kicserélését, úgyhogy a jövő évben lényegesen nagyobb lesz a kapacitás. Olyan automatákat is felállítanak, amelyek segítségével egyes munkáknál 1400 százalékkal növelik a munkatermelékenységet. A gyár munkatermeiben függő síneken fognak közlekedni a szállítókosarak, ezek segítségével a jövőben a szereléshez szükséges anyagot automatikusan viszik a munkahelyekre. K. P. Magas színvonalú agitációs munkát a falvakon Az agitáció és propaganda feladata nem könnyű. A gyakorlatban a meggyőzés különféle formáit igényli s a sikert elsősorban az agitátorok politikai felkészültsége hozza meg: hogyan tudják a magángazdálkodókkal megértetni pártunk politikáját, hogyan tudják megvilágítani a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás fölött stb. Ezek a kérdések lényegesek a szövetkezetesítés terén a párkányi járásban is, ahol ez idő szerint a földterület 74 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. Miért tartjuk fontosnak e kérdés felvetését? — Mint tudjuk, a szocializmus építése befejezésének szerves, elválaszthatatlan része a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Pártunk XI. kongresszusának célkitűzéseiből a párkányi járásra az a feladat hárul, hogy ebben az évben 10 300 hektár földdel bővítsék a szocialista szektor földalapját, azaz elérjék a 92 százalékos szövetkezeti gazdálkodást. Ha mérlegre tesszük az év elejétől elért eredményeket ezen a téren, a szövetkezetesítés előrehaladásával nem lehetünk megelégedve. Ugyanis január 1-től a járás szövetkezeti mozgalma mindössze 621 gazdasággal és 1904 hektár földdel gyarapodott. Szem előtt tartva a feladatokat, a közös gazdálkodás bővítésének folyamata igen lassú ebben az időszakban is — pedig a szövetkezetesítésnek éppen most van a legkedvezőbb feltétele. Például szeptemberben csak 171 taggal és 668 hektár földdel bővültek a járás szövetkezetei. A szocialista öntudat kialakításáért különösen a mezőgazdaságban kell megsokszoroznunk törekvésünket. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert végeredményben ez lényegesen befolyásolja a mezőgazdaság szocialista átépítését. Az átalakulás meggyorsítását pedig á z alapos, célszerű, magas színvonalú agitációs munka segítheti elő. S ilyen agitációs munkával a párkányi járásban keveset találkozunk Igen, vannak falvak, ahol dicséretre méltó eredményeket értek el. Ilyen például Kisújfalu, ahol a h<<Ivi funkcionáriusok feladatuk tudatában minden más segítség nélkül 20 új tagot nyertek meg a szövetkezetnek, s a szövetkezet földterülete 52 hektárral bővült. Azpnban nem beszélhetünk ilyen kezdeményező munkáról általában — ezt már az előbb említett eredmény is mutatja. A helyi funkcionáriusok — beleértve a helyi pártszervezeteket, a helyi nemzeti bizottságokat és a tömegszervezeteket is — keveset, hangsúlyozzuk: meglepően keveset tesznek a szövetkezeti mozgalomért. Abban a téves önhitben ringatják magukat, hogy szövetkezet alakítása, fejlesztése a járásra váró feladat. Ez helytelen nézet, s nem vezethet — mint ahogy nem is vezet — a járásra háruló feladatok teljesítéséhez. Nincs szándékunkban részletesen foglalkozni a meggyőzés különféle formáival, azonban még egynéhány kérdésre szeretnénk kitérni. Az agitáció folyamán gyakran találkozunk olyan egyénileg gazdálkodó parasztokkal — a párkányi járásban is —, akik még ma is védik saját egyéni törekvésüket s a szövetkezetbe való belépésüket 1959-re, 1960-ra halogatják. Leggyakoribb érvük: „Az állam iránti beadást teljesítettem, hagyjatok békén". Természetesen, vannak olyanok is, — többnyire ilyenek —, akik még ezt az érvet sem tudják saját védelmükre felhozni. Nézzük most meg, menynyire felel meg a valóságnak ez az „érv", amivel szemben az agitáció falvainkon gyakran megtorpan. Tudnunk kell, hogy sft állam iránti kötelesség teljesítése sokkal többet jelent a gabonanemüek, húsfélék, adó stb. kötelező teljesítésénél. Az állam iránti kötelesség teljesítése a valóságban jelenti pártunk politikájának messzemenő támogatását, — ez pedig nem utolsó sorban az állampolgári kötelesség és a hazaszeretet kérdése is. Választ kell adnunk tehát arra a kérdésre, milyen mértékben támogatják pártunk politikáját, célkitűzését azok az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik ugyan teljesítik a beadást, de vonakodnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodástól? Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem támogatják. Még kevésbé támogatják azok. akik a kötelező beadásukat nem teljesítik, — s ha a kérdést alapjában tisztázni akarjuk, meg kell mondanunk: mindkét esetben fékezői pártunk politikájának. Állítjuk ezt azért, mart pártunk célkitűzése, akarata: mezőgazdaságunk szocialista átépítése, egyszerűbben mondva: páriunk azt akarja. hogy falvainkon kivétel nílkül szövetkezeti gazdálkodás folyjon, hiszen e célkitűzésnek messzemenő gazdasági, politikai és kulturális jelentősége van. Pártunkat célkitűzésében éppen e tényezők vezérlik. Antonín Novotný elvtárs pártunk XI. kongresszusán többek között ezt mondotta: „A mezőgazdasági termelés növekedésének eddigi üteme .. . távolról sem felel meg sem a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeknek és tartalékoknak, sem pedig társadalmunk szükségleteinek. Ennek következtében a mezőgazdaság szüntelenül lemarad a népgazdaság szükségletei mögött és fékezi annak átütő fejlődését ... Ez az állapot arra kényszerít bennünket, hogy sokkal erélyesebben szorgalmazzuk a maximális hozamot és hasznosságot." Ennek valóra váltása azonban csakis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretén belül lehetséges, ahol a feltételek erre adva vannak. ESgyedül ez kezeskedhet arról, hogy dolgozó népünk életszínvonala 1965-ig Szlovákiában 1957-hez viszonyítva 47 szászalékkal emelkedjék. És ez minden magyarázatnál többet mond. így kell ezekre a kérdésekre tekinteni a párkányi járás dolgozó parasztjainak is. A szövetkezetbe való belépésüket ne halasztgassák, mint Szőgyénben Sipos Mihály és a többi 144 paraszt, vagy Kőhídgyarmaton, Szálkán, Muzslán, stb. Ne hátráltassák pártunk politikájának megvalósítását, mert ezzel saját magukat és egész dolgozó népünket károsítják meg. Legyen a szocializmus építésének befejezése mindannyiunk szívügye, s a kommunisták aktivizálják soraikat e nemes célkitűzés mielőbbi megvalósításának érdekében. Kerekes István 60 — 70-e;i tisztítják a répát. Hurnyák Béla traktoros, aki nem ts olyan régen még kombájnon ült, most Zetor traktorával a répa kiszántását végzi. Három kormánylemez nélküli ekét vontat gépével s naponta 3—4 hektáron szántja ki a répát. Nyomában ott sürög-forog a szövetkezet tagsága. Lévai Ilona, Iski András, Csorosz István családostul itt vannak a répaföldön. Egy-egy családra 14 ár felszedése esik. Sokan közülük már október l-ig elvégezték a répaszedést. Székely József munkacsoportjából öt lovasfogat, egy traktor és egy teherautó végzi a szállítást. Naponta csak a teherkocsi 150—180 mázsát visz ki az állomásra. Mostanáig már 25 vagon cukorrépát szállítottak a gyárba. Persze, még bőven lesz munkájuk. A cukorrépa most gazdagon visszafizeti a tagságnak a sok munkát. 350—400 mázsás hozamot ígér. A Nagy Október tiszteletére azt válhogy október 20-ig teljesítik az usz: kalászosok vetési tervét. Mint minden gazdaságban, itt is <12 állattenyésztés fejlesztése a központ: kérdés manapság. Kétségtelen, ezen j téren már sokat tettek eddig is. Állattenyésztésük a legjobbak közé tartozik a kassai kerületben. Ám ahhoz, hogy elérjék a kívánt színvonalat, még sok a tennivaló. 100 hektár földre 45 szarvasmarhát számlálnak. Ez nem elegendő... Most azon vannak, hogy 1965-ig elérjék a 65 szarvasmarhát 100 hektár földterületre. Hogyan érik ezt él? Ló- és juhállományukat csökkentik, ugyanakkor bővítik a kacsatenyésztésüket és kacsahússal pótolják majd a marHahús-beadást. De nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is törekednek'. Máris 46 törzskönyvezett szarvasmarhájul^és 134 sertésük van. Az' a' tercük, hogy 1965zett lalta a tagság, hogy október 15-ig befejezik a cukorrépa betakarítását. A szövetkezet kerek 34 hektáron termel rizst. Az ideihez hasonló jó termésük még soha n%m volt. A rizs kötésig ér s betakarítását máris megkezdték. Kévekötőgépek dolgoznak u négyszögletes parcellákon. A bodrogszerdahelyiek teljes egészében a „Kenzol" fajtát termesztik. Ennek nagy előnye, hogy nem pereg ki a szem a kalászból, így a betakarítást' gépekkel végezhetik. De a kézi kaszák is suhognak. Napbarnított arcú fiatalember vágja szaporán a rendet: Székely István. Utána unokahúga szedi a markot. Frissen, fürgén mozognak, mindjárt formás kévékbe kötik a rizst. A bodrogszerdahelyiek a saját bőrükön tapasztalták, mennyire nem heorszáyos kongresszusának tiszteletére félajánlották, hogy 60 000 liter tejje". tetőzik meg ez évi teibeadásukaf. Ugyanakkor a mostani 7 literes feiési átlagot a jövö tavasszal 9 literre emelik. Bodrog szerdahelyen kommunisták és pártonkívüliek -egyaránt azt tartották eddig legfontosabb kötelességüknek, hogy az egész falu dolgozó parasztjait a szövetkezet nagy családjába . tömörít sék, felépítsék a szükséges; épületeket a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Ezt a célt most már elérték. Most azon fáradoznak, hogy gazdálkodásukat a pártunk és kormányunk által kívánt színvonalra emeljék. Ennek'ütia a belterjes gazdálkodás, fejlett állattenyésztés. Jó', szervezett, helyesen irányított munkával ezt a céljukat is elérik. f, k. ÜJ SZŐ 5 * 1958. október