Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-26 / 297. szám, vasárnap

Szlovákia mezőgazdaságának felad

atai a CSKP XI. kongresszusa ulén Michal Chudí k elvtárs beszéde az SZLKP KB 1958. október 23-án és 24-én tartott ülésén Elvtársak, Elvtársnők, tisztelt Központi Bizottság! A CSKP XI. kongresszusa egész dolgozó népünk elé a szocializmus építése befejezésének örömteljes feladatát tűzte ki. E nagy célkitűzés megvalósításához nem fogunk hozzá minden meghatottság nélkül. A burzsoáziával folytatott nagy politikai harcok, a győzelmek és az átmeneti sikertelenségek évei vannak mögöttünk. Sikeresen építjük a szocializmust és építésének befejezésével kapcsolatban pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a dolgozó nép tapasztalt vezére, további feladatokat tűz elénk, melyek megvalósítása a tőkés múlt végérvényes felszámolását, a kulturális és anyagi értékek hatalmas felvirágoztatását és az összes dolgozók magas életszínvonalát jelenti majd. Az eljövendő időszakban egész pártunk alapvető feladata, hogy a dolgozók széles tömegeire gyakorolt fokozott mértékű eszmei befolyással és életünk valamennyi szakaszán a szervező és irányító munka tökéletesítésével növelje a párt vezető szerepét. A szövetkezeti mozgalom kibontakoztatása következtében falvainkban mélyreható társadalmi és gazdasági változásokra került sor. Egyre jobban Uerjednek és szilárdulnak a szocialista termelési viszonyok, és a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyre döntőbb túlsúlyba kerül. Ez megnyitja a biztos utat a mezőgazdasági termelés tartós és sokoldalú fejlődéséhez, a szövetkezeti parasztok anyagi és kulturális színvonalának további emelkedéséhez. Hála a pártunk Ijplyes politikájának, Szlovákiában ma már 2357 EFSZ működik, melyek 1 440 163 hektár földön gazdálkodnak, ami az állami gazdaságokkal és a többi szocialista üzemekkel együtt — melyek 322 092 hektárt művelnek meg Szlovákia mezőgazdasági földjeinek 65 százalékát teszi ki. Kis- és középparasztjaink jól tudják, hogy ha az újszerű gazdálkodás mellett döntöttek, ez elsősorban az ő előnyükre válik és ezen elhatározásukban a párt, a munkásosztály és a szocialista állam sokoldalú támogatásában részesülnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig és feltétlenül a dolgozó ember munkájáért és jobb életéért harcolt. Nem fér a legcsekélyebb kétség sem ahhoz, hogy pártunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyre növekvő mezőgazdasági termelés alapján továbbra is javuljanak a szövetkezeti parasztság létfeltételei. A párt vezető szerepének falvainkon való érvényre juttatása során ezért abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelés az egyetlen út, amely kis- és középparasztjainkat a jóléthez vezetheti. Január 1-től szeptember végéig 59 038 kis- és középparaszt, 233 294 hektár mezőgazdasági föld tulajdonosa döntött a közös gazdálkodás mellett. Igy 299 űj EFSZ keletkezett és 241 EFSZ bővül ki lényegesen. Ez azonban kevés. Jelentős fogyatékosságnak kell tekinteni, hogy az EFSZ-ek építése lemaradozik azokban a járásokban is, ahol megvannak a természetadta, valamint a gazdasági feltételek a szövetkezetek fejlesztésére. Ez a helyzet a topolčanyi, prešovi, partizánskéi, prievidzai, valamint más mezőgazdasági járásokban, ahol a szövetkezetesítés csupán minteay 50 százalékot ér el. Az ilavai, bytčai, ružomberoki, Nová Baňa-i, Spišská Nová Ves-i, bardejovi, giraltovcei, humennéi, vranovi és rajeci járásokban, ahol a legalacsonyabb a szövetkezetesítés foka, a pártszervezeteknek különös komolysággal kellene elemezniök a párt vezető szerepének érvényre juttatását és a pártpolitikai munka színvonalát a kis- és középparasztok megnyerése során. Az olyan járásokban, mint a čadcai, a Kysucké Nové Mesto-i, a Spišská Stará Ves-i járás és az itteniekhez hasonló feltételek között másutt is csak a politikai, szervezési, természeti, valamint agrotechnikai feltételek különösen gondos elemzése után kezdhető meg az új EFSZ-ek megalakítása. Az SZLKP Központi Bizottsága az EFSZ-ek építése terén elért sikerek alapján és a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos feladatokból kiindulva elvárja, hogy a párt kerületi, járási és alapszervezetei a legközelebbi időben megteszik a szükséges politikai és szervezési intézkedéseket annak érdekében, hogy a kis- és középparasztok további tízezreit megnyerjék az EFSZ-ekbe. Hazánk valamennyi kerületében a múlt év során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az olyan községekben, ahol a parasztokat türelmesen meggyőzték a szocializmus építésének szükségességéről, ahol a falusi pártszervezetek helyesen juttatták érvényre vezető szerepüket a parasztoknak rendszeres meggyőzésében a szövetkezeti termelés nyújtotta előnyökről, ahol a párt járási bizottságai hathatós segítséget nyújtottak a falusi pártszervezeteknek a parasztok megnyerésében, ott jó eredményeket értek el. A kis- és középparasztok túlnyonió részének meggyőzésével nagy és lelkesítő politikai győzelmeket vívtunk ki a szövetkezetesítés terén. A galántai járásban és nemsokára további járásokban is már megnyerték, avagy a közeljövőben megnyerik a félhektárt meghaladó földek utolsó tulajdonosait is az EFSZ-be való belépésre. Ezeket a sikereket a kis- és középparasztok önkéntes elhatározása alapján érték el. Pártunk Központi Bizottsága szigorúan őrködött és őrködik a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megbonthatatlansága felett és határozottan elutasította és jelenleg is elutasítja azokat a szórványos kísérleteket, melyek az EFSZ-ek adminisztratív, bürokratikus és törvényellenes, tehát pártellenes módszerek alapján történő megalakítására irányulnak. Pártunk a meggyőző munkát helyesen elsősorban a teljesítőképes kisés középparasztoknak az EFSZ-ek közös gazdálkodására való megnyerésére irányította és irányitja ma is. Ez az irányelv továbbra is érvényes, mert a két hektárt meghaladó földdel rendelkező kis- és középparasztok jelenleg 612 ezer hektár olyan földet művelnek meg, mely szövetkezetesítésre alkalmas. A szocializmus építésének befejezése azonban megköveteli, hogy fokozatosan a szövetkezetek számára nyerjük

rmeg a munkások, a hivatalnokok és a többi alkalmazottak földjeit is, ha azok meghaladják a háztáji gazdálkodás engedélyezett területet. Pártunk nem követeli, hogy a munkások vagy más alkalmazottak, kiknek földjei az EFSZ-ekhez kerültek, elhagyják eddigi foglalkozásukat. Ellenkezőleg. Szlovákia további iparosítása megköveteli a jövőben, hogy mezőgazdaságunk a dolgozók újabb tízereit bocsássa az ipar szükségleteinek rendelkezésére. A szövetkezetekben feleségeik, esetleg családtagjaik dolgozhatnak. Falvainkon a munkásosztály túlnyomó része a szövetkezeti parasztok körében él és sok munkás az üzemben végzett munkája mellett mezőgazdasági termeléssel is foglalkozik, mégpedig túlnyomórészt kis földterületeken. Ügy, mint eddig, továbbra is helyes lesz egyrészt arra törekednünk, hogy megnyerjük a földdel rendelkező parasztokat az egységes földművesszövetkezetekbe való belépésre, másrészt pedig, hogy megszilárdítsuk helyzetüket az üzemben s céltudatosan segítsük őket a kellő szakképzettség elsajátításában, érdeklődésüket munkahelyeik problémáira irányítsuk s újítókat és észszerűsítőket neveljünk belőlük. Az üzemi pártszervezetek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is tekintse egyik felelősségteljes nevelő feladatának, hogy úgy hasson a falvainkon élő munkásokra, hogy ők legyenek az egységes földművesszövetkezetek megalakításának kezdeményezői és az EFSZ-ek politikai, szervezési, valamint gazdasági megszilárdításának példamutató harcosai. Sok ezer ragyogó példa arról tanúskodik, hogy mihelyt a falun élő munkás megszabadul a mezőgazdasági kisüzemi termelés csökevényeitől, szétszakítja azokat a bilincseket, melyek addig akadályozták benne, hogy teljes mértékben kivegye részét a saját falujában végbemenő szocialista változásokban. Ezért a szocialista országépítés és a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítése befejezésének időszakában az a nap követelménye, hogy helyesen értékeljük és teljes mértékben felhasználjuk a munkásosztály erejét a Szlovákiában adott körülményeknek megfelelően. Pártunk XI. kongresszusa a szocialista építés befejezésének szakaszában kitűzte azt a feladatot, hogy valósítsuk meg a kulákok, mint osztály korlátozásának, visszaszorításának, felszámolásának politikáját. Szlovákiában a 15 hektárt meghaladó földdel rendelkező mezőgazdasági üzemek (melyek közül nem mindegyik tekinthető kulák-üzemnek) földjelnek aránya az egész mezőgazdasági földterületben egyharmad százalékot tesz ki. E gazdaságok piaci termelése évről évre csökken. De az, hogy részesedésük csak jelentéktelen az egész mezőgazdasági termelésben, nem vezethet bennünket a kulákság társadalmi veszélyességének lebecsülésére. Számos bizonyítékunk van arról, hogy a kulákok továbbra is az egységes földmővesszövetkezetek ellen fejtenek ki körmönfont tevékenységet. Ahol még nem létesültek földmüvesszövetkezetek, ott igen furfangosan akadályozzák megalakításukat, jóllehet nem mutatják nyíltan, hogy ellenzik az EFSZ-ek megalakítását. A kulákok egyes helyeken az EFSZ-ek taggyűlésének megfontolatlansága következtében és a JNB tanácsának jóváhagyása nélkül bejutottak az egységes földművesszövetkezetekbe és nem ritkák az olyan esetek, hogy az EFSZ-ekben aláássák a munkaerkölcsöt és akadályokat gördítenek a szövetkezet politikai, gazdasági megszilárdulása elé. A kulákokkal szemben a jövőben is a korlátozás és a visszaszorítás politikáját fogjuk érvényre juttatni. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak és vezetésükkel az összes szövetkezeti tagoknak most is ébereknek, óvatosaknak kell lenniök a kulákokkal szemben. Mindenütt, ahol felvették őket a szövetkeze^ tagok sorába, továbbra is figyelemmel kell követni tevékenységüket, munkájuk szerint kell őket értékelni és politikailag biztosítani, hogy az egységes földművesszövetkezetekben ne válasszák meg őket funkciók betöltésére. M. Chudík elvtárs beszámolója további részében a falusi pártszervezetek munkájáról, valamint a földművesszövetkezetekben érvényesülő vezető szerepükről beszélt. Említést tett arról, hogy ki kell használnunk azokat a tapasztalatokat, melyeket a cseh kerületekben szereztek a mezőgazdaságban és a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával kapcsolatban a munkaverseny eredményei eddiginél hatásosabb propagálásának szükségességét hangsúlyozta. Tisztelt Elvtársnők és Elvtársak! Ogy, mint a CSKP XI. kongreszszusa után a szövetkezetesítés a kisés középparasztoknak a szövetkezeti gondolat számára való megnyerése egész pártunk ügye volt, most is egész pártunk ügye kell, hogy legyen az a harc, melyet a mezőgazdasági termelés lényeges növeléséért folytatunk. Szlovákia része a Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasági termelésének terjedelmében nem felel meg sem a lehetőségeknek, sem pedig a termelőerők forrásaiból való részesedésének. A szlovákiai mezőgazdaság hányada a Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasági termelésének teljes terjedelmében 1957-ben 31,8 százalékot, a piaci termelésben való részesedése 29,2 százalékot tett ki. Szlovákia visszamaradt mezőgazdasági termelése a tőkés múltnak, a munkások kegyetlen kizsákmányolá- | sának öröksége, mely a burzsoá köztársaság idején semmit sem enyhült, ! hanem sok esetben elmélyült. A CSKP XI. kongresszusa ezért j meghagyta, hogy Szlovákiában a lehető legrövidebb időn belül oly mértékben kell növelnünk a mezőgazdasági termelést, hogy azonos természeti feltételek mellett elérje a cseh országrészek termelésének belterjességét. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában az 1957-es évvel szemben 1965-ig több mint 47 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést és ezzel elérjük, hogy a szlovákiai mezőgazdaság részaránya eléri a 33 százalékot a Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasági termelésének terjedelmében. Arról, hogy Szlovákiában mily nagy tartalékokkal rendelkezünk a párt XI. kongresszusán kitűzött célok elérésére, a következő példák tanúskodnak: A brnói kerület výškovi járásában 1957-ben búzából 24,8 mázsát, árpából 27 mázsát, cukorrépából 357 názsát tettek ki az átlagos hozamok, és a topolčanyi járásban — egyik legbeltelrjesebben gazdálkodó járásunkban, ahol hasonlóak a termelés

1 feltételek — búzából 22.8 mázsányi, áipából 24 mázsánvi és cukorrépából 271 mázsányi hozamokat érnek el. Míg például a Havlíčkov Brod-i járásban 1957-ben burgonyából 174 (mázsányi, árpából 20,7 mázsányi, rozsból 24 mázsányi átlagos hektárhozamokat értek el, a martini járásban, — ahol hasonlóak a termelési feltételek — a hozamok burgonyából 116 mázsát, árpából 18 mázsát és rozsból csak 16 mázsát tettek ki. A kisebb hektárhozamok, a gazdasági állatok alacsonyabb állománya és hasznossága a legfontosabb mezőgazdasági termékek piaci termelésében mutatkozó jelentős különbségekben is megnylvánul. Míg pl. a brnói kerület a múlt évben 135 millió liter tejet, 69 400 vagon cukorrépát adott be, a nyitrai kerület 9l'.5 millió liter tejet, és 61700 vagon cukorrépát szállított. Hasonló különbségek mutatkoznak a húsbeadás terén is. Emellett a nyitrai! kerület 90 ezer hektárra! több mezőgazdasági földdel rendelkezik. A jililavai kerület a prešovi kerülettel összehasonlítva 2 és félszer több burgonyát és 15-ször több tejet adott az államnak. Kétségtelen és a gyakorlat is arról tanúskodik, hogy kizárólag a szocialista nagyüzemi termelés hozza létre a lehetőségeket a kezíetleges gazdálkodás kiküszöbölésére s a mezőgazdasági termelés belterjességének gyorsabb ütemű növelésére. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének köszönhető, hogy Szlovákiában a piaci termelés a legutóbbi 5 év alatt 32.4 százalékkal lett naqyobb. Ez a tény annál inkább arra kötelez bennünket, hogy a legközelebbi időben befejezzük a szövetkezetesítést, különösen a nagytermelésű, de ezenkívül a hegyvidéki körzetekben is. ami a kitűzött feladatok teljesítésének leglényegbevágóbb és döntő feltétele. Falvainkon a szocializmus végleges győzelme szempontjából döntő fontossáqú a munkatermelékenység qvors növelése, melyet a mezőgazdasági termelés belterjessége rendszeres növelésének kell kísérnie. Az eddigi intézkedések és a mezőgezd.ságra fordított eszközök inkább a munkaterme'.éken.ysé:j növelésére, m'nt a belterjesség fokozására irányultak. A kisüzemi term?lépből a szocialista nagyüzemi termelésre feltételeink között megvalósuló átmenet során az állt első helyen, hogv a 'mezőgazdasági dolgozókat a fáras/tó munkák gépesítésével mentesítsük a nehéz testi munkától Ez po'itikalag' és gazdaságilag is helye3 volt. Központi Bizottságaink állandóan ismétlődő figyelmeztetések ellenére nem foglalkoztunk ilyen következetességgel például a talajjavítással, a tatai alapos trágyázásának, a komposzt előállításának, a műtrágya helyes felhasználásának, a legelőnyösebb vetőmagok alkalmazásának kérdésével. Elhanyagoltuk azon gépek gyártását, melyek nagymértékben járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés belterjességének növeléséhez, például a rétek- és legelők rendbehozására, a csatornák tisztítására alkalmas gépek, az öntöző és trágyalé-kihordó berendezések, a szántóföldek ásására és a barázdák mélyítésére alkalmas gépek gyártását. Számos EFSZ-ünkben nem használják ki kellőképpen a termelés belterjessé tételének forrásait és.lehetőségeit, különösen pedig a munkaerőket. Számos olyan E^'^-ünk van, ahol a termelés nem összpontosul kielégítően a több munkát igénylő terményékre, jóllehet elegendő, de kihasználatlan munkaerővel rendelkeznek. A termelés belterjepebbé tételével, különösen az olyan terményekre való összpontosításával, mint például a cukorrépa, melv i takarmányalap növeléséhez és a gazdasági állatállomány, különösen a marhaállomány lényeges gyarapításához szükséges, nemcsak javulás áll be -az EFSZ-ek munkaerőinek kihasználása terén, hanem lényegesen növekszik az egy hektár földre vonatkoztatott termelés és ezzel természetesen a szövetkezetek jövedelme is. A belterjesséq és a termelékenység állandó növelése szempontjából nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés helyes széthelyezése és szakosítása. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek megvan minden feltétele ahlhoz, hogy például fpari alapon szakosított naqyfarmok létesüljenek baromfitenyésztés céljából, melyeket ellátunk a szükséges gépesítési eszközökkel és ahol az űj technológia érvényre juttatásával nagy fokú hatrkonvsáo termelékenység ér hstő el. E helven arra nondo'unk, ho"v mély a'mozás alkalmazásával, a tojók ketreces nevelésével, a vízi ós kaparó baromfi gyors etetésével lényegesen kiterjesszük a baromfitenyésztést. A helyi, természeti és gazdasági feltételek teljes mérvű kihasználása és ennek alapján az egyes mezőgazdasági üzemek szakosításának fejlesztése megköveteli a mezőgazdasági szakemberek és különösen a tudományos dolgozók, valamint a kísérleti intézetek hathatós segítségét. Pártunkra jelenleg az a feladat hárul, hogy biztosítsa a szlovákiai hegyvidéki és hegyaljai körzetekben a szövetkezetesítés kibontakozását. Nem fér kétség ahhoz, hogy e vidékek termelési feltételei mellett szövetkezeti alapon megszervezhető a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Erről tanúskodik számos egységes földmüvesszövetkezet példája. Ismeretesek a Liptovský Hrádok-i, poprádi, Liptovský Mikiiláš-I és más járásokban működő EFSZ-ek Jó gazdasági eredményei. A hegyvidéki és hegyaljai körzetek Szlovákia mezőgazdasági földjeinek mintegy 32 százalékát teszik kl, ebből a kimondottan hegyvidéki feltételek 16 százalékot tesznek ki. E területen jellemző a mezőgazdasági termelés szempontjából a terep nagymérvű tagoltsága és dombjellege, a földtulajdon jelentős felaprózottsága és természetcsen a mezőgazdaI sági termelés alacsony színvonala is. ' A hegyvidéki területek lakossága sem i mindenütt egyenlő. Több mint 118 ezer : hektár területet hegyi tanyák és IrtI vanvok lakói telepítettek be. A liptói és a Garam felső folyása menti vidékkel I szemben itt kiterjedt határú nagy mező! gazdasági községek vannak. A hegyvidéki i és hegyaljai területeken gazdálkodó kis| és középparasztok a pfirt politikájának i hatása alatt és a szövetkezetekben elért gazdasági eredmények által fellelkesülv* f szintén követelik EFSZ-ek mcga'akitását. Az ismeretes nehéz termelési viszonyok mellett is fennállnak az EFSZ-ek megalakításánalt feltételei. Ezt i<r-iz.»lta a Csehszlovák Mezőgazdaságludományi Akadémia Is, mely & CSKP KB politikai Iro] dájának határozata alapján a Mező- és i Erdőgazdasági Megbízotti Hivatallal együttműködve ki<loIgozt3 a hegyvidéki és hegyaljai területek termelési irányzatának és mezőgazdasági termelésének megszervezésére vonatkozó javaslatot. A javaslat arról tanúskodik, hog.v helyes irányzat mellett, melynek főképpen a szarvasinarhatenyészt^sre kell összpontosulnia, Itt Is elérhető a termelés lényeges növelése. Küllinöfien arról van szó, hogv lényegesen növeljék a szálas takarmányfálék termelését mind a szántóföldeken, mind pedig a ríteken és legelőkön. A rétek és legelök felszántását, a í takarmánytélák vetésforgóinak meghonosítását egyik olyan alapvető módszernek kell tekintenünk, mely lehetővé teszi ai állandó fűfélék termékenyebbé tételét és a takarmány-termelés általános növelését. Igen nagy népgazdasági jelentőséget tulajdonltunk a hegyvidéki és hegyaljai i körzetek mezőgazdasága szövetkezetesítésének. Csak így növelhető Szlovákia e kiterjedt területén a mezőgazdasági termelés, valamint e területnek az egész termelésben való részesedése is. Természetes, hogy az esetben, ha hegyvidéki, avagv hegyes körzetekben alakítanak szövetkezetet, figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és feltételeket is. Az eddig megalakult szövetkezetekkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy helyes, csak a szövetkezeti termelés gaz/taginl fellesztése, széthelyezése és a talaj újbóli termékennyé tétele eleve alaposan megfontolt tervének atppján alakítanak F.FSZ-t. A szétszórt tanyai települések feltételei mellett az a helyes, ha gondosan kidolgozott terv alapján, egyes kivételekkel az egész községre, az egyes hegyi tanyákra, településekre, avagy irtványokra kiterjedő szövetkezetet alakítanak és úgy helyezik szét a szövetkezeti termelést. hogv a leghatékonyabban kihasználják a heiyl feltételeket. Szlovákia egyes termelési körzeteiben 1965-ig a következő hektárt" nm kat és az állattenyésztési termelés kővetkező színvonalát kell elérnünk: A kukorica- és répatermelő körzetekben búzából 27 q, árpából több mint 25 q, kukoricából- 36 q, cukorrénából .103 q hektfirhozamot és a mezőga/dssági föld- k egy hektárján 191 kg húst, 443 liter tejet és 386 db toJAst; a burgonyatermelő körzetekben búzából csaknem 22, árpából 20 burgonyából 180 q hektárhozamot és a mezőgi/dnságl földek egy hektárján 135 kg húst, 372 liter tejet és 280 db tojást; a hegyi területeken burgonyából 170 q hektárhozamot és a mezőgazdasági földek egy hektárján 102, kg húst és 363 liter tejet kell elérnünk Emellett a Csallóközben és egyes legtermékenyebb körzetekben búzából legalább 40 q és cukorrépából 380—400 q hektárhozamot kell elérni. A mezőgazdasági termelés e magas színvonalának előfeltétele elsősorban az összes mezőgazdasági földek helyes kihasználása és minőségük rendszeres feljavítása. J A Központi Bizottság ülésén Is újból hangsúlyoznunk keli, hoqy a pártnak a me/ftgazdasáql földek qazraságos kezej lesére Iránvuló utasítását mindeddig n. m ! tartják be és nem tart Iák tiszteletben. ; Falvaink építése továbbra is ösztönösen (Folytatás a 6 oldalon ) ÜJ SZÖ 5 * 1958- október 25.