Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-26 / 297. szám, vasárnap

I Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság közötti szoros együttműködé

s hozzájárul a két ország szocialista építéséhez Antonín Novotný elvtárs beszéde Drága vendégeink! Elvtársak! Prága dolgozói szívélyesen, a testvéri szeretet érzésével fogadják körükben a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezet. Kedves román elvtársainkat azért fogadjuk ilyen szívélyesen, mert pártunk és népünk között hosszú évek óta datálódik a barátság, amely a kapitalizmus ellen közösen folytatott harcokból nőtt ki, és amelyet megpecsételt a német fasizmus elleni küzdelemben közösen kiöntött vér. Meg akarom mondani önöknek elvtársak azt is, hogy a küldöttség egyes tagjai a második világháború előtt, amikor Romániában az illegalitásban dolgoztak, ellátogattak a Csehszlovák Köztársaságba és kapcsolatban álltak pártunk vezetőségével. Egyesek közülük megismerték a burzsoá Csehszlovákia börtöneit is. Ez a közös harcon alapuló barátság edzette meg ma, a szocializmus építésének korszakában egységünket és testvériségünket. A testvéri kommunista pártok és szocialista országok kölcsönös kapcsolataikban azt a célravezető elvet követik, hogy küldöttségeik időnként találkoznak s megtárgyalják a fontos bel- és külpolitikai kérdéseket. A szocialista táborban a kapcsolatnak ez a formája, ez az elvtársi viszony teljes mértékben érvényesül. A tapasztalatok kicserélése, a szocializmus építésével kapcsolatos kérdések megvitatása, valamint az együttműködésről és a segítségnyújtásról szóló egyezmények megkötése kifejezi ezt az országaink közötti új viszonyt, amely csupán azonos eszmék és célok alapján jöhetett létre. A szocialista országok képviselőinek akár közös, akár kétoldali megbeszélései nemcsak az egyes államok számára jelentenek nagy hasznot, hanem hozzájárulnak az egész szocialista tábor erejének és egységének megszilárdításához. 1 Országaink között elmélyült az együttműködés és a testvéri segítségnyújtás Az élet azt igazolja, hogy a szocialista államok között fennálló szoros testvéri kapcsolatok a szocializmus sikeres építésének és felépítésének egyik döntő feltételét képezik. Ez lehetővé teszi nemcsak minden erőnk és lehetőségünk kihasználását a közös cél érdekében, hanem megteremti annak feltételeit is, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésében még átütőbb és nagyobb eredményeket érjünk el. A Román Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja szilárdan elhatározta, hogy még jobban elmélyíti országunk között az együttműködést és testvéri segítségnyújtást. Kölcsönös gazdasági kapcsolataink fejlődnek, évről évre terebélyesednek. A román elvtársakkal folytatott megbeszélések javunkra voltak nemcsak abból a szempontból, hogy kicseréltük tapasztalatainkat a szocialista országépítés kérdéseivel kapcsolatban, hanem még jobban elmélyítettük együttműködésünket, a termelés szakosítását és egybehangolását illetően is. Köztársaságunk fontos beruházási egységek termelésével és szállításával vesz részt a Román Népköztársaság építésében. A Román Népköztársaság ezzel szemben a mi népgazdaságunk fejlődését segíti, különösen mezőgazdasági és naftaipari termékkel, nyersanyagokkal. Az utóbbi időben már nemcsak hagyományos exportcikkeket kapunk Romániából, hanem Ipari gyártmányokat is. Az a tény, hogy Románia még a második világháború után is majdnem kizárólag agrárország volt és ma új ipara van, amely nemcsak a hazai szükséglet számára termel, hanem külföldre is tud szállítani, a legszemléltetőbben bizonyítja, milyen eredményekkel és közös haszonnal jár a szocializmus építése, a kölcsönös gazdasági együttműködés és a szocialista tábor országainak kölcsönös segítségnyújtása. A népi Románia így a szocialista országok testvéri családjában sikeresen fejlesztheti nemzetgazdaságát, fellendítheti a kultúrát és emelheti a nép életszínvonalát. Románia munkásosztálya és többi dolgozói a Román Munkáspárt vezetésével döntő győzelmeket értek el az új szocialista társadalom építésében. A békés egymás mellett élés lenini gondolata győzelmet arat A szocialista tábor politikai és gazdasági ereje mind nagyobb mértékben és határozottabban befolyásolja a nemzetközi helyzet fejlődését. A békés egymás mellett élés politikája, amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok követnek, napról napra, mind nagyobb vonzóerővel hat az emberiség többségére. Ez természetes, mert a kapitalista államok dolgozóinak éppúgy érdeke a béke, mint a szocialista tábor országainak. Ugyanakkor a békés egymás mellett élés. politikája nem áll ellentétben az egész világ népének érdekeivel és vágyaival. Nálunk és minden testvéri szocialista országban a nép és a kormány egységesen híve ennek a politikának. A kapitalista államokban ezzel szemben a dolgozóknak nehéz feltételek között, az uralkodó osztály politikájával szembeszegülve kell küzdeniök e gondolatok érvényre juttatásáért. Örömmel, elégtétellel fogadjuk azt, hogy Románia és Csehszlovákia népe a Szovjetunió által vezetett többi szocialista állam oldalán szerény, de öntudatos részvételével hozzájárul a békés egymás mellett élés politikájának győzelemre juttatásához. A békés egymás mellett élés lenini gondolatai harcra lelkesítik a nemzeteket az imperializmus ellen. Az imperialisták úgy vélik, hogy pozícióikat új háborús tűzfészkek létrehozásával megvédik. Ennek ellenkezője az igaz. Tanúi vagyunk annak, hogy az imperialisták a háború szakadékán egyensúlyozó kalandor-politikájukkal nem nyernek semmit, hanem elvesztik lábuk alól a talajt. Hatalmi pozícióik a gyarmati és a függő országokban amelyek eddig gazdasági és politikai erejük felmérhetetlen nagyságú nyareség forrásai voltak, összéomlannak. Tudjuk, nem lehet ezt a tényt túlbecsülni, mert a kapitalizmus uralma felbomlásának folyamata kiélezi a háborús feszültséget. Az agresszorok minden erejükből arra törekednek, hogy a háború új és új tűzfészkeit hozzák létre. Ennek különösen az utóbbi időkben vagyunk tanúi. Az agresszorok kommunistaellenes hisztériát terjesztenek a fegyverkezés, a háború előkészítése érdekében. Az imperialisták háborús terveiket nagyon ügyesen leplezik a dolgozók előtt, mert látják és ismerik a békemozgalom erejét és hatását a nép széles tömegeire. Az ilyen aknamunka példája az Egyesült Államok agressziója a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében. Ojra igazoltnak láthatjuk, hogy előnyben részesítik a háborús provokáció útját, a nemzetközi helyzet kiélezésének politikáját, az emberiség békevágyával szemben. Dulles, aki most fejezte be tárgyalásait Tajvan szigetén Csang Kaj-sekkel, jelét adta annak, hogy a békeszerető kínai nép elleni agresszió tovább folytatódik. A háborús bűnös Csang Kaj-sek és provokációi mögött ott áll az USA, mint az igazi bűnös és agresszor. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala az, hogy az egésiz világ látja a Kínai Népköztársaság bairáti és békeszerető lépéseit, amelyeknek célja a komoly helyzet nyugodt megoldása, az amerikai imperialisták által a Távol-Ke'eten létrehozott konfliktus elintézése. A kínai elvtársak a tárgyalás útját javasolták, amely most Varsóban folyik és egy időre beszüntették a tüzelést. Befejezték ugyanakkor a kínai népi önkéntesek visszavonását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból. Ezek több mint meggyőző tények. Ki kell jelentenünk, hogy a szocialista tábor olrszágai és népe szilárdan a Kínai Népköztársaság mellett áll és teljes mértékben támogatja jogos követeléseit (taps). A nyugatnémet kormány a legreakciósabb európai erők képviselője Nyugaton sok ember azt állítja, hogy mi eltúlozzuk a német militarizmus veszélyét. Ezek az emberek azt szeretnék velünk elhitetni, hogy a német imperializmus nem létezik és a Wehrmachtot a NATO ellenőrzése alatt csupán védelem céljából építik ki. Azt hangoztatják, hogy a történelem nem ismétlődik meg, hogy Nyugat-Németországban demokratikus rendszer van, amelynek nincsenek támadó szándékai. A tények azonban több mint meggyőzően beszélnek. Akkoriban Hit'er, ma Adenauer szervez uszító akciókat határaink mentén. M'nt akkor, most is ugyanazok az emberek csinálják ezt. Ma azt mondják magukról, hogy kitelepítettek, 1958ban henleinistáik voltak. A müncheni diktátum előtti időben éppúgy, mint ma, militarista, úszító jellegű „A haza napja" elnevezésű összejöveteleket rendeznek. Azelőtt azt kiáltozták: ,,egy nép, egy birodalom, egy vezér", ma a revansizmust terjesztik, amelynek célja a nemzetközi helyzet kiélezése a háborús hangulat megteremtése, a támadó jelleaű militarista Wehrmacht fokozódó felfegyverzése. Ma már teljesen világos, hogy az Adenauer-vezette nyugatnémet kormány a legreakciósabb európai erők képviselője, a haladás- és kommunlzmusellenes erő éj a szocializmus elleni harc szervezője. Ez a kormány olyan erőket képvisel, amelyek harcra készülnek t Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ha összehasonlítjuk a hitleri Németország fejlődését és politikáját a szövetségi köztársaság jelenlegi Viszonyaival és Adenauer kormányainak tetteivel, azt látjuk, hogy terveik között nincs különbség akár a szabadság, a kereszténység, a demokrácia, vagy bármiféle jelszó lelpe alatt is akarják nyélbe ütni őket. Hasonlóképpen járt ed Hitler is. Végeredményben az a támogatás is, amelyet ma Adenauer az USA, Anglia, sőt Franciaország kapitalistái és a nyugatnémet monopolisták részéről kap, tanúsága annalk, hogy Adenauer politikája milyen célt, kinek az érdekét szolgálja. A Nyugaton élő minden becsületes embernek, minden haladó erőnek tudatában kell lennie annak, hogy Nyugat-Németországban a hatalmat lényegétfen a régi imperialista-monopolista körök gyakorolják. Céljaikat ugyan különféle jelszavakkal ügyesen álcázzák, de végeredményben ugyanazt akarják, amit a császári Németország és később Hitler korában akartak. E politika következménye volt a Németország szomszédai ellen irányuló és az imperialista céiokait szolgáló támadó háborúk kirobbantása. Ebben a tekintetben azonban Adenauer és az egész nyugatnémet monopolista klikk elszámítja magát. A nyugatnémet monopolisták törekvései csődre vannak Ítélve, mert szembe találkoznak a szocialista tábor szilárd és megbonthatatlan egységével, leküzdhetetlen erejével (taps). Társadalmi rendszerűink szilárdsága és ereje állandóan nő. Ez az erő a marxi-lenini eszmék közösségén, az érdekek és a tettek egységén, szocialista rendszerünk gazdasági erejének növekedésen alapul. A baráti szocialista államok és azok népe rendszeresen azon dolgozik, hogy felépítse a tényleg igazságos rendszert, amely az ember elégedettségét és jólétét tartja szem előtt. A céltudatos törekvő építés, amely kifejezésre juttatja országaink dolgozóinak politikai öntudatosságát és aktivitását, a béke és a szocializmus legyőzhetetlen előretörő ereje. Antonín Novotný elvtárs beszédének záró részében értékelte a két állam közötti tárgyalások eredményeit, a román párt- és kormányküldöttség látogatásának jelentőségét, majd beszédét a Rámán Népköztársaság, ä Román Munkáspárt, a román nép és az egész szocialista tábor, valamint annak vezető ereje, a Szovjetunió és lenini Kommunista Pártja éltetésével fejezte be. A manifesztáció résztvevői viharos, hosszan tartó tapsaal, „Élepen a Szovjetunió", „Éljen a Román Népköztársaság" felkiáltással fogadták Novotný elvtárs beszédét. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde elején a román párt- és kormányküldöttség, valamint a román nép nevében szívből jövő köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Hangsúlyozta, mily nagy hatást gyakorolt a küldöttségre a csehszlovák munkásosztálynak és dolgozóinak politikai öntudatcssága, bizalma Csehszlovákia Kommunista Pártjának marxi-lenini politikája iránt. „A helyi tényezőkkel és a nemzeti bizottságok dolgozóival folytatott beszélgetéseink során — mondotta — jellegzetesnek tűnt fel nekünk, hogy közülük igen sokan fiatal káderek, Csehszlovákia Kommunista Pártja meg tudta oldani azt a problémát, hogy egybekapcsolta a fiatal "káderek kiemelésének politikáját a régi káderek tapasztalatainak felhasználásával." Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde további részében arról szólt, hogy Csehszlovákia népének sikerei példaképpen állnak a román dolgozók előtt. Ezzel kapcsolatban ezeket mondotta: Nagy hatást gyakorolt ránk az ország magas ipari színvonala. Csehszlovákia már a felszabadulás előtt ipari nagyhatalom volt. A felszabadulás után a kommunista párt által vezetett munkásosztály törekvései következtében Csehszlovákia fejlődésében olyan szintet ért el, amely lehetővé teszi számára, hogy gazdaságilag megelőzze a világ legjobban iparosított tőkés államát. A csehszlovák ipar olyan ütemben fejlődik, amely sokkal gyorsabb, mint az élenjáró kapitalista országok fejlődési üteme. Az ipar és az egész nemzetgazdaság fejlődésére nagy hatást gyakorol a gépipar fellendülése. Csehszlovákia ma az egész világon gyártott szerszámgépek fajtáinak kb. 80 százalékát termeli. Ezen a téren az egy főre eső gyártásban megelőzte Franciaországot és Angliát, utolérte a Német Szövetségi Köztársaságot és az USA sarkában van. Csehszlovákia ma szerszámgépeket szállít a nyugati ipari országokba, ahonnan a háború előtt importált gépeket; gyárakat épít Ázsiában, a Közép-Keleten és Latin-Amerikában és korszerű magas műszaki színvonalú tökéletes berendezéssel látja el őket. A mezőgazdaság szocialista szektora ma a földterület 72 százalékát műveli meg. A közös gazdálkodás, a csehszlovák földművesek ügyessége és a magasfokú műszaki ellátás következtében ma Csehszlovákiában a búza és az árpa hektárhozama túlszárnyalta egyes fejlett mezőgazdasággal rendelkező kapitalista államok, így pl. az Amerikai Egyesült Államok, stb. hektárhozamait. A csehszlovák nép tapasztalata azt bizonyítja, hogy az erős ipar biztosítja a dolgozó nép jólétét. Megismertük a csehszlovák nép magas élet- és kulturális színvonalát, amely az ipar és az egész nemzetgazdaság gyorsütemű fejlesztésének, a nemzeti jövedelem állandó növekedésének köszönhető. A csehszlovák nép sikereit a román nép ismeri, értékeli és nagyon örül neki. Országunk dolgozóit, amelyet a munkásosztály vezet, lelkesítik ezek az eredmények, és példaképül szolgálnak neki. A Román Munkáspárt különleges figyelmet fordít a nehézipar fejlesztésére és annak legfontosabb szakaszára, a gépiparra. Népünk ezen a vonalon haladva, számos nehézséget leküzdve jelentős sikereket ért el az ország gazdaságának fejlesztésében. Üj ipari ágazatokat létesítettünk. Kifejlesztettük a gépipart, amelynek termelése 1938-hoz viszonyítva majdnem meghétszereződött. Ugyanezen évhez viszonyítva az egész ipari termelés körülbelül megnégyszereződött, míg a villamosenergia termelése az 1950. évi szintnek háromszorosát teszi ki. A nemzeti jövedelem egy lakosra átszámítva 1957-ben majdnem kétszerese volt az 1938. évi állapotnak. Jelentős sikereket értünk el a falu szocialista átépítésében is. Ma a mezőgazdaság szocialista széktora felöleli a dolgozó parasztok családjainak több mint a felét, a mezőgazdasági földterületnek több mint 54 százalékát. A népi uralom éveiben létrehozott feltételek hozzájárultak a kultúra, a művészet és tudomány hatalmas méretű kibontakozásához. Jelentősen bővítettük az iskolák hálózatát, amelyeknek tananyaga mind szorosabb összhangban áll a szocialista országépítés gyakorlati szükségleteivel. A gazdaság és a kultúra fejlesztése következtében emelkedett Románia népének életszínvonala. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde további részében ezután azt a gondolatot fejtegette, hogy Románia népének sikerei éppúgy mint a Csehszlovák Köztársaságé a szocialista tábor országai testvéri együttműködésének köszönhetők. Bejelentette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselőivel és a Csehszlovák Köztársaság kormányával folytatott elvtársi tárgyalások során elhatározták egy hoszszú időre szóló gazdasági egyezmény megkötését. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk a jövőben a műszakitudományos tapasztalatok cseréjére, a kölcsönös műszaki segítségre. A román és a csehszlovák nép elhatározása, hogy az együttműködés és a testvéri segítségnyújtás kölcsönös kapcsolatait mindkét ország javára, | az egész ^ábor hasznára tovább fejleszti. A beszéd további részében Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs arról szólt, hogy a szocialista rendszer túlsúlya mind kifejezőbb. Ezzel kapcsolatban ezeket mondotta: Az élet teljes mértékben igazolja, hogy korunk az egész világon bekövetkező mélyreható társadalmi változások korszaka, amikor az emberiség áttér a kapitalizmusból a szocializmusba. A szocializmus világrendszere ma egymilliárd embert tömörít, akik vállvetve és határozottan haladnak a szocializmus és a kommunizmus építésének útján. Szemtanúi vagyunk a

x imperializmus aljas gyarmati rendszere óriási méretű felbomlási folyamatának, amely alapjaiban megrendíti az egész tőkés rendet. A kapitalista országoktól eltérően, ahol a gazdasági válság mélyreható jelenségeit figyelhetjük meg, ahol a munkások milliói elvesztik helyüket és a fasiszta reakció újra nyeregbe kerül, a szocializmus és a béke erői, a haladás erői rendíthetetlenül előretörnek az egész világon. A szocialista országok nagy családja a békés építő munka óriási munkahelye. A Szovjetunió, a szocialista tábor vezető ereje nagyszerű sikereket ér el a kommunizmus építésében. Régen elmúltak azok az idők, amikor a burzsoá politikusok és ideológusok a nemzetek előtt eltitkolhatták a Szovjetunió elkápráztató • gazdasági, szociális és kulturális eredményeit. Ma az első és legerősebb szocialista ország a világ tudományának és' technikájának első sorában áll és az emberiség előtt feltárja a béke és a társadalmi haladás szolgálatában álló gazdasági és tudományos fejlődés nagyszerű távlatait. Nemzeteink örömmel üdvözlik á nagy kínai nép sikereit, amely a kommunista párt vezetékével, hatalmas alkotó energiájának bevetésevél ugrásszerűen fejlődik a gazdaság, a kultúra, a szociális ellátottság szakaszán és sikeresen előretör a szocializmus építésében. Nagy és jelentős sikereket értek el az új rendszer építésében Európa és Ázsia többi szocialista országai is. A szocialista világrendszer az egységes szocialista államok gazdasági és politikai ereje óriási befolyást gyakorolt a nemzetközi események fejlődésére, a nemzetek sorsára. Georghe Gheorghiu-Dej ezután rátért a jelenlegi nemzetközi helyzet taglalására. Elsősorban az USÄ-nak a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agresszív akcióiról, valamint a közelkeleti imperialista törekvésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor államai, köztük Románia és Csehszlovákia teljes mértékben szolidárisak a Kínai Népköztársasággal. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az európai biztonság kérdése a nemzetközi helyzet egyik legfontosabb problémája. Szükség van rá — mondotta, hogy a nemzetek egy pillanatra se lankadjanak éberségükben, tartsák szemmel az imperialisták agresszív kísérleteit Európában. Az amerikai agresszív körök atomfegyverekkel látják el a nyugatnémet militaristákat, revansista szellemet táplálnak, Németországból a háború tűzfészkét akarják újra kialakítani. A román és a csehszlovák nép, amely áldojata volt a német militarizmusnak, határozottan kész szembeszállni — a békeszerető nemzetekkel együtt — ereje teljéből a német militarizmus felújításával szemben. Ez összhangban áll a német nép érdekeivel is, amelyre hovatovább, mind nagyobb i-zerencsét:lenséget hozhat a Német Szövetségi Köztársaság militarista köreinek jelenlegi politikája. Nemzeteink, a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánya mdly rokonszenvvel tekintenek a német nép azon vágyára, hogy létrejöjjön az egységes, demokratikus, békeszerető Németország. Románia és Csehszlovákia a szocialista tábor többi országával együtt ugyanakkor határozottan és következetesen küzd a veszélyes fegyverkezési verseny magszüntetéséért. Gheorghe Gheorghiu-Dej beszédét befejezve éltette a román és a csehszlovák népet, mindkét ország kommunista pártját, a szocialista tábor országainak szövetségét és egységét, a Szovjetuniót és a nemzetek közötti békét. Beszédét a jelenlévők nagy tapssal fogadták. ÜJ SZÖ 2 * 1958- október 25. f