Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-23 / 294. szám, csütörtök

Űj városrész Bukarestben BUKAREST ÜJ VÁROSNEGYEDÉNEK LÁTKÉPE, AHOL A DOLGOZÓKNAK SOK KÉNYELMES LAKÁST ÉPÍTETTEK. (Agerpress felvétele) N. Sz. Hruscsov: Nincs olyan erő, amely megállíthatná a függetlensegert, a szabadságért küzdő nemzetek mozgalmát Moszkva (ČTK) — Abdel Hakim Amer, az Egyesült Arab Köztársaság elnökhelyettese október 21-én fogadást rendezett, amelyen N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök* is beszédet mondott. j Beszédében a többi között hangsúlyoz­ta, hogy a szovjft kormány továbbra is harcolni fog a békéért, a békés egy-i ím ás mellett élésért, olyan feltételek biz­tosításáért, amelyek mellett az államok be nem avatkoznának más államok bel­ügyeibe. Az országaink között létrejött baráti kapcsolatok meggyőzően igazolják — mondotta —, hogy a különböző politi-| kai es társadalmi rendszerű államok ba­'rátságban és egyetértésben élhetnek egy­más mellett. • • I • jdelmezni függetlenségét. Megérdemelt büntetés Peking (ČTK). — A Renmin Ribao ok­tóber 2Í-i számában ,,Megérdemelt bünte­tés" címen cikket közöl, amely kommen­tálja Peng Te-huaj nemzetvédelmi minisz­ternek a tüzelés megújításáról szóló pa­rancsát. A cikk hangsúlyozza, hogy e pa­rancsot a Csang Kaj-sek elleni büntető intézkedésként adták ki azon feltételek megszegése miatt, amelyek mellett a népi Kína a tüzet ideiglenesen beszüntette. A legutóbbi két hét során felmerült té­nyek azt bizonyítják, hogy az USA és a tajvani hatóságok kétkulacsos játékot folytatnak. Dulles és hívei egyrészt arra törekszenek, hogy a bősök szerepében tetszelegjenek annak állandó hangoztatá­sával az egész világ előtt, hogy az USA korlátozni kívánja Csang Kaj-sek hadsere­gét Kimoj, és Macu szigeteken és az ame­rikai haderőket a Tajvani-szorosban és Tajvan szigetén, hogy az USA r. tekintet­ben nyomást gyakorol a tajvaniakra. Más­részt a tajvani hatóságok kijelentik, hogy ezt nem teszik meg. Csang Kaj-sek és külügyminisztériuma a többi között eze­ket mondja: „Szeretnénk ismét hangsúlyozni Kimoj­nak, mint a Csendes-óceán nyugati ré­szén előretolt amarjkai pozíciónak fontos­ságát. Ha kénytelfcíek leszünk ezt a szi­getet kiüríteni, szertefoszlik minden re­ményünk a szárazföld elleni támadásra." Ebből is világosan látható, hogy Dulles i USA beavatkozzék a kínai polgárháborúba, „békülékeny" gesztusát csupán a közvéle- j A kínai nép szilárdan elhatározta, hogy inény megtévesztésére alkalmazta. ismét visszaszerzi Tajvant és a partmenti Kína népe sohasem engedi meg, hogy a2 i szigeteket és egyesíti az egész nemzetet. —M III LLLL • U —II Borús hangulatú tárgyalás Eisenhower és Csang Kaj-sek között Tajpej (ČTK) — Dulles, amerikai államtitkár és Csang Kaj-sek októ­ber 22-én délelőtt Tajpejben további tanácskozást folytattak a Kínai Nép­küztársaság ellen irányuló agresszív akciókról. A Francé Presse közölte, hogy Dulles és Csang Kaj-sek között el­lentétek merültek fel, és a tárgyalás nagyon borús hangulatú volt. Csang Kaj-sek a tanácskozás befejezése után gondterhes és bosszús arccal még azt is megtiltotta, hogy fény­képét Dulles fényképével együtt kö­zöljék. Vajon mi az oka az ellentéteknek? Csang Kaj-sek azt kéri, hogy az USA A népi milícia országos értekezlete Kínában Peking (ČTK) — Pekingben, Kína fő­városában október 7-től 19-ig országos értekezlet folyt a népi milícia munká­járól. Az értekezletet a kínai néphadse­reg vezérkara hívta össze és azon az ország minden részéből megjelentek a né­pi milícia képviselői. Az értekezleten összefoglalták a népi milícia egységei­nek fejlesztéfcÉbtn szerzett tapasztala­tokat és megJjMvalták a munka további javítására irányuló intézkedéseket. Az USA imperialista agressziója elleni tiltakozások idejében és a népi kom­munák megalakításáért indított mozgalom Eísenhower elnök „fogadtatása" San Franciskóban New York (ČTK) - Eisenhower amerikai elnököt San Franciskó-i vá­lasztási beszédén „Már soha Ki­mojt!", „Ne harcoljunk Csang Kaj­sek háborújában!" feliratú transzpa­rensekkel fogadták. A tüntetést az ésszerű nukleáris politikáért küzdő észak-kaliforniai tanács szervezte. Eisenhower elnököt már a San Franciskó-i repülőtéren a következő feliratok fogadták: „Ike, térjen ha­za!", „Hajtsa végre a nukleáris le­szerelést!" Az amerikai elnök elleni tünteté­sek arról tanúskodnak, hogy az ame­rikai közvélemény elítéli az USA kormányának tajvani politikáját éc követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok ne vessenek gátat az atom­fegyverkísérletek beszüntetésére irá­nyuló törekvéseknek. Az új thaiföldi kormány terrorja a haladó erök ellen Bangkok (ČTK) — Sárit Thanarat marsall új thaiföldi kormánya a leg­utóbbi 24 órában 70 személyt, közöttük 20—22 újságírót börtönre vetett, akik közismertek imperialjstaellenes állás­pontjukról. A thaiföldi rendőrség le­tartóztatta a nagyszámú kínai kisebb­ség sok képviselőjét is, a többi kö­zött a kínai segélyegyletek alelnökeit és betiltotta a kínai lapokat. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint a rendőrség iok olyan személyt tartóztatott le, akik az utótíbi időben a Kínai Népköztár­saságban és a Szovjetunióban jártak. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy eze­ket az embereket törvényellenesen vették őrizetbe, mert Thaiföldön nem adtak ki olyan törvényt, amely be­tiltaná az utazást'ezen országokba. értsen egyet a Tajvan és Penghu szigetekre érvényes katonai támadási paktumnak Kimoj és Macu szigetek­re való kiterjesztésével. Az USA azonban a november 4-i képviselő és kormányzóválasztásra való tekintettel vonakodik további olyan lépéseket tenni, amelyek a választók szemében a kormányt még jobban diszkreditál­nák. Az ÜSA hajlandó ugyan katonai csapatokat küldeni Tajvanra, azonban a jelenlegi helyzetben nyilvánosan nem akar újabb kötelezettségeket vállalni. Az USA ismét megsértette Kína felségvizeit Peking (ČTK) — Az Üj Kína sajtó­iroda jelentése szerint két amerikai hadihajó Macu és Ping-Tang szigetek térségében október 21-én a Kínai Népköztársaság partmenti vizeire ha­tolt. A Kínai Népköztársaság külügy­minisztériumának képviselője ezzel kapcsolatban ismét óva intette az Amerikai Egyesült Államokat e kato­nai provokációktól. során a kínai tartományok, városok és autonóm területek lakosságának javaré­sze a népi milíciába lépett. A milícia tagjai a katonai kiképzéssel egyidejűleg végzik munkájukat az iparban vagy a mezőgazdasági termelésben. Az értekezleten hangsúlyozták, hogy a hatalmas védetem országos alapon törté­nő kiépítése képes lesz szembeszállni az imperialisták kínaellenes támadásával » Mig az egész nemzetet katonailag és kol- S; lektiv módon megszervezik, a nép for- % radalmi gondolata állandóan erősödni fop ^ és a nép között be lehet majd vezetni S a munka kommunista stílusát, győzelmet S . .-.-r,-...., . . arainak majd a természet felett és ir.eg- Š A KAT0N A' P^ccs, amely három gyorsítják a haza szocialista építését. $ napja zajlott le a Thaiföldön, a nem­Az értekezlet részvevőihez Csang Cung- ^ régen Pakisztánban bekövetkezett ha­szun és Csang Aj-ping tábornokok, a kí- ^ sonló esemény után újabb tanújele e nai néphadsereg vezérkarának tagjai és * két. ázsiai orszáq demokrata- és néo­Áz Egyesült Arab Köztársaság és más független országok gazdaságának és ipa­rának fejlesztése nem kelt bennünk fé­lelmet, mint az imperialistáknál, sot el­lenkezőleg, ezen orszáqok sikereinek őszintén örülünk. Mi az oka ennek? Az, hogy minél jobban fejlesztik önök a gaz­daságukat, annál magasabb lesz népük életszínvonala, ann^.1 szilárdabb lesz ál­lamuk és aniiál síkeresebben fogja vé­Az imperialista államok más országok­nak elsősorban olyanképpen „nyújtanak segítséget", hogy terültükön katonai tá­jmaszpontokat építenek, hadsereget kül­denek hozzájuk és rakétafegyvereket szál­lítanak nekik. Úgy fest a dolog, hogy a fegyverkezésre egy dollárt adnak és az országokat arra kényszerítik, hogy 5 dol­lárt adjanak helyette. •TÁ nyugati államok sajtója sokat ír ar­ról, hogy gazdasági segítséget kell nyúj­tani a kevésbé fejlett országoknak. Igen, ez helyes, mi is e segítség mellett va­gyunk. Azonban olyan gazdasági támoga­tást kell nyújtani, hogy az illető állam fejleszthesse gazdaságát és lehetősége nyíljék arra. hogy kijusson a gazdasá­gilag erős országoktól való függő hely­zetből és hogy valóban biztosíthassa füg­getlenségét. Az imperialista államok azonban num hajlandók ilyen segítséget nyújtani. Hi­szen Rockefellerék nem segíthetik meg a gazdaságilag elmaradott országokat sa­ját iparuk kiépítésében azzal, hogy az az ipar velük versenyre kelhessen és hogy az ország ne legyen kénytelen Rockefelleréktó! — vagy más kapitalista monopóliumoktól árut vásárolni. Az imperialisták a köv»tkezö módon akarnak segíteni: A segítségre szoruló országoknak juttatnak némi búzát, vajat, vagy más gyártmányt, amiben felesleg mutatkozik, emellett „szép gesztussal" mutatják az egész világnak, hogy az éhezőkön segítettek. A valóság azonban az, hogy a szegényt függő helyzetbe akarják hozni a gazdagtól. Maguk sem tagadják, hogy ha ezt a segítséget nem adják meg, a gyarmati országok és azon államok népei, amelyek megszaba­dultak a gyarmati függőségtől, még ki­tartóbban fognak harcolni igazi függet­lenségükért minden téren. Más a helyzet azon segítség köryl, ame­lyet a Szovjetunió nyújt. Országaink kö­zött az őszinte barátság és együttműkö­dés kapcsolatai jöttek létre. Az önök gazdagodása nem sérti érdekeinket. Min­denünk van, amivel önök rendelkeznek és ha valamiben mégis hiányt éreznénk, azt önöktől kölcsönösen előnyös alapon meg­vásároljuk. Az imperialisták azonban ap­rópénzzel akarnak segíteni és nagy pénzt bezsebelni. Az imperialisták évszázadokon át meg­rabolták Ázsia és Afrika nemzeteit. Sze­retnek azzal dicsekedni, hogy országaik­ban magas színvonalat értek el. Ezt a magas életszínvonalat bizonyos mértékben az ázsiai és afrikai országok kizsákmá­nyolt nemzeteinek hátrányára, a nyo­morban és éhségben elpusztult népmil­liók kárára érték el. Az imperialisták hatalmas gazdagságot harácsolnak össze a gyarmati és függő országokból. Az elrabolt vagyonnak leg­alább egy részét adják vissza. Ez kö­telességük. Ami a Szovjetuniót illeti, a kevésbé fejlett országoknak mindig önzetlenül se­gített és fog segíteni. Becsületes alapon kötünk egyezményt a segítségre utalt or­szágokkal. Az imperialisták valamilyen nemzetközi csendőreg.vségeket akarnak létesíteni, amelyek tulajdonképpen az USA ellen­őrzése alatt állanának és a gyarmati rab­szolgaság ellen küzdő nemzetek elnyo­mására szolgálnának. Ez azonban nem sikerül! A békeszerető nemzeteknek elég erejük van arra. hogy gátat vessenek 1 az imperialisták ármánykodásainak és meg­hiúsítsák képmutató teerveiket. Nincs olyan erő a világon, amely megállíthatná a függetlenségért, a szabadságáért küzdő nemzetek mozgalmát. Üdvözöljük az arab népet, az Egyesült Arab Köztársaságot! Reakciós puccskísérlet Bolíviában La Paz (ČTK) — A nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Bolí­via fővárosában államfordulatot kísé­reltek meg. „A bolíviai szocialista falang" jobboldali nacionalista párt tagjainak fegyveres csoportjai táma­dást intéztek a kormánypárt egyes jelentós tagjainak lakásai és a bör­tön ellen. Az összetűzésnél többen életüket vesztették. A kormány szer­veinek ugyanúgy, mint ez év máju­sában, sikerült letörni a reakció kí­sérletét. A cégér nem menti meg a régi politikát Fu Cshiu-tao, a mozgósítási osztály fő- S nöke intéztek beszédet a jelenlégi hely­zetről és az egész nemzet felfegyverzésé­ről. ^'géria népe a teljes függetlenség kivívásáig folytatja harcát ^ .ww ázsiai ország demokrata- és nép­^ ellenes rendszere mélységes válságá­$ nak. ^ Jóllehet a thaiföldi események •i egész képéből nem lehet teljesen ki­^ zárni az uralkodó körökben lévő sze­^ mélyes vetélkedés motívumait, két­ségtelen, hogy a probléma gyökere ^ hasonlóképp, mint Pakisztánban, ab­^ ban a növekvő elégedetlenségben ^rejlik, amelyet a közvélemény táplál New York (ČTK) - Krim Belka- ^a thaiföldi külpolitikába való amerikai sem, az Algériai Köztársaság ideigle- ^beavatkozással és az ország belső vi­nes kormányának alelnöke és nem- ^ szonyaival szemben, zetvédelmi minisztere az United $ Az USA a második világháború vége Press International amerikai hír- $° ta arra tö l'ekszik, hogy a Thaiföldön ügynökség tuniszi tudósítója előtt $ épít S® k' delázsiai polÍtik aí; id e,° 1 0­kijelentotte, hogy az Algériai Nemzetid 91 3 Vf S- T' bas y aJ at E, z t ° >' a n „ , . ' . J , s erodttmenynek szanta, amely ellen­Felszabadttasi Front bármikor haj- | ál!na a nemz eti felszabadító harc lando tárgyalásokat kezdeni Fran- ^lángjának és amelyről az amerikai ciaországgal az algériai probléma bé- ^imperializmus fokozatosan felújíthat­kés megoldásának kérdésében. Hang- ^ná gyarmati „rendjét" e térségben súlyozta azonban, hogyha e tárgya- ^ (Thaiföld szomszédos Burmával, lások kudarcot vallanának, az algé- * Laosszal, Kambodzsával, Malájfölddel riaiak harcolni fognak Algéria teljes | és Dél-Kína szoros közelségében fek­függetlenségének kivívásáig. J ^ amedkai befol y­s nagyon ártal­zsoá^ ^masan hatott a thaiföldi gazdaságra nagybirtokos politikai gépezete,^ v -- L-.--,^. amelyek leplezetlenül az USA szeke-fc ennek egyik megnyilvánulása volt az^ amerikaellenes hangulat fokozódása, ^ amit többször megállapítottak a nyu- % gati lapok is. Songgramnak, a minisz- ^ terelnöknek alakja, aki eladta magát ^ a japánoknak és akit a háború után^ az USA Nai Pridi, demokratikus kor- ^ mányának roncsain újból nyereybe^ emelt, a gyűlölet céltáblája lett. ^ Miután Pivül Songgramot nem tud- ^ ták továbbá kormányon tartani, Sárid ^ Thamarit tavaly megbuktatta őt. Az ^ új kormány politikája sem volt azon- $ ban más az előzőnél. A Sárid Thama- ^ rit által megvalósított jelenlegi for-^ dulat újból azt bizonyítja, hogy a^ rendszer válsága tovább tart és hogy^ a nép elégedetlenségét nem sikerült ^ a múlt évben elfojtani. Most katonai ^ diktatúrával és különféle „reformok- i kal" akarják ezt az elégedetlenséget ^ megfékezni. Csak az a kérdés, meddig ^ sikerül ez. ^ Az a tény, hogy egy hónapon belül ^ katonai államfordulatra került sor az ^ agresszív tömbökhöz tartozó két ^ ázsiai országban, alaposabb gondol- ^ kodásra késztet. ^ E demokrataellenes, hatalombitor-^ lók saját népüktől félnek. E két^ ország kormánya és egész burzsoá ^ Kamerun lakosságának emlékirata az ENSZ-hez New York (ČTK) - Kamerun La­kosságának Szövetsége, amely a nem­zeti felszabadító harc élén áll a francia Kamerunban, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez emlékiratot intézett, amelyben adutokat közölt a francia gyarmatosítóknak ezen afri­kai országban folytatott hallatlaa terrorjáról. Az emlékirat rámutat a francia gyarmati hatóságok megtorló intéz­kedéseinek egész sorára, amelyek teljes ellentétben állanak a gyámsági hatalom feladataival és az ENSZ köz­gyűlésének határozatával. Kamerun­ból nemcsak nem vonták ki a kato­naságot, hanem további erősítéseket küldtek oda. E katonai egységek erő­szakosan „átcsoportosítják" a falvak lakosságát és egyes falvakat gyűj­tőtáborokká változtatták át. A jelen­tősen megerősített rendőrség és csendőrség egységein kívül a Fran­cia Kamerunban 60 ezer francia ka­tona állomásozik. Az emlékirat befejező részében javasolja, hogy az ENSZ missziója saját szemével győződjék meg a gyüjtőtáborokról, az embertelen bör­tönökről és a folyókról, amelyekben a meggyilkolt hazafiak holttestei úsznak. Az emlékirat követeli, hogy az ENSZ missziója tárgyalja meg a lakosság valamennyi panaszát és mindenről pontosan számoljon be az Egyesült Nemzetek Szervezetének. , 5: és általában az egész belpolitikai hely­Kina az atomkutatas teren Š zetre. Azok a közvetlen és közvetett világszintet ért el ^kiadások, amelyeket Thaiföld „vé­i delmi célokra"" fordít, hétszeresen S Peking (ČTK) — Az atomkutatás $ túlhaladják azokat az eszközöket, szakaszán dolgozó kínai tudósok e na- ^amelyeket az USA-tól kap. Az állami pókban további jelentős sikert arat- ^ költségvetés hiánya óriási összeget tak. Az első kísérleti atomreaktorban Š tesz kL A ^kosság 85 százalékát ki­-- , ., .. , . .. ^ , Jtevo parasztok nyomorban tengődnek 33 fajta radioaktív izotopot alhtottak| és ol v ť an {öldö n dolgoznak, amelynek elo. Az eddigi tapasztalatok azt mu- ^ ne m 3k a tulajdonosai. A thaiföldi ér­tatjak, hogy Ktna belátható időn belül $ telmiség túlnyomó részét sérti az a a radioaktív izotópok valamennyi ^ tény, hogy az ország amerikai érde­fajtáját fogja gyártani. ^keknek van alárendelve. Thaiföld A fiatal kínai atomtudomány és^ nemzet i burzsoáziája szenved až ame­technika a rádíoaktív izotópok sikeres § rika i konkurenciától, az Embargo gyártásával azon országok közé sora- ^.frtása érdekében kifejtett nyomás­, , „ t , , , , . . 5 tói, a rizs amerikai dompmg-kivite­kozott fel, amelyek e teren mar je- $ létfil stb ) a kormányhivatalok kor­lentos sikerre tettek szert es ezzpl ^ r Umpáltsága felháborítja a közvéle­e tudományágazatban világszintet ért ^ményt. el. § Egyszóval a növekvő elégedetlenség rét tolják, visszavonhatatlanul elját- ^ szották hitelüket. A háttérben meg-^ húzódó amerikai rendezők és hazaid segítőtársaik szükségesnek tartják,^ hogy a nyílt porondon cégért változ- $ tassanak, hogy megőrizhessék az USA ^ politikai, katonai és gazdasági befő-^ lvásának alárendelt eddigi politikájú-§ kat. Ez mindkét országban katonai ^ államfordulat képében következett be. ^ Világos, hogy az USA minden igye- ^ kezete ellenére történelmi szempont- ^ bői védekezésben van, a nemzeti fel- ^ szabadító mozgalom pedig támadás- ^ ban. A han; végső eredményén mit^ sem változtathatnak katonai puccsok ^ vagy politikai átcsoportosítások az^ egyes országokban vagy pedig ideig-^ lenes kormányválságok. Az új cégér ^ sem óvja meg hosszú időre a régi i politikát. M. M. J MUmys orbdtT] AZ EGYESÜLT Arab Köztársaság egyip­tomi tartományában ez idén a gyajjotu rmés 405 ezer tonnát, — eddig soha el nem ért mennyiségett tett ki. (ČTK). — RÜSSELSHEIM nyugat-németországi vá­ros lakosai október 21-én tüntetést ren­deztek az atomhalál elleni harc támogatá­sára. (ČTK). — ALGÍRTÓL keletre a Kabil-hegyekben október 21-én éles összetűzés a francia gyarmati csapatok és az algériai nemzeti felszabadító hadsereg egységei között. (ČTK). ­OLASZORSZÁGBAN nagy a drágaság. 19J3-tói 1958-ig az étolaj 22, a marhahús 24. a zöldség 25.és a gyümölcs 73 száza­lékkal drágult. (ČTK). — A NÉMET Szövetségi Köztársaságban Reklinghausen, Lödinghauáen és Cössen városok között megkezdődtek a NATO— Nagy-Uritánia, Belgium, Franciaország, Hollandia és Nyugat-Németország katonai egységeinek öszi hadgyakorlatai. (ČTK). — A FASIZMUS ellen küzdő dán harcosok és volt politikai foglyok bizottsága a kop­penhágai nyugatnémet nagykövethez leve­let intézett, amelyben tiltakozik az ellen, hogy dr. Ernest Kantért, a hitleri katonai bíróság volt dániai főbíróját a karlsruhei bíróság büntető szenátusának elnökévé nevezték ki. (ČTK). — A BONNI KORMÁNY október 22-i je­lentése szerint ez év augusztusában a nyersacél termelése 4,3 százalékkal, a nyersvasé pedig 4,6 százalékkal csökkent, (ČTK). — ÜJ SZŐ 141 * 1958. október 2J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom