Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-01 / 272. szám, szerda

Vildg proletárjai, egy&fltfetétg JSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. október 1. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 272. szám Kilenc győzelmes év Ma már 9-ik Ízben ünnepli a nagy kínai nép a Kínai Népköztársaság megalakításának évfordulóját. Vele együtt ünnepel a hatalmas szocialista tábor valamennyi országa, ünnepel­nek az egész világ dolgozói. Az elmúlt években tanúi voltunk annak az óriási történelmi átalaku­lásnak, amely a világ erőviszonyai­ban bekövetkezett, Minden téren megszilárdult a sok milliós szocialista tábor, amely egyre nagyobb befolyást gyakorolt a világtörténelem meneté­re. Az egykor gyarmati és függő or­szágok százmilliós tömegei végérvé­nyesen levetették a gyarmati uralom jármát. A Kína szocialista jellegéért vívott harc győzelmes befejezése azt jelentette, hogy az imperialista erők és hazai segítőtársaik hatásköréből eltűnt egy óriási ország, amelyet ad­dig kifosztottak és feldúltak, s ez az ország nagyszerű sikereket ért el a szocialista országépltésben, a la­kosság életszínvonalának emelésében és óriási nemzetközi jelentőséget ví­vott ki magának. A kínai forradalom győzelme, ame­lyet a hős kínai nép Kína Kommu­nista Pártjának vezetésével vívott ki, súlyos csapást mért az imperia­lizmus világrendszerére. E történel­mi győzelem rendkívüli mértékben megerősítette a szocializmus, a de­mokrácia és a béke táborát. Főként ezekben a napokban — az őriásmé­retű építő sikerek és az amerikai agresszió ellen az egész nemzet fel­kelésének napjaiban — ismét tuda­tára ébredünk annak a ténynek, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után jelenkori történel­münk legfontosabb eseménye. Ke­leten kolosszális nagyságában és mérhetetlen történelmi jelentőségé­ben emelkedik a szocialista nagyha­talom mint élő és ragyogó példája annak, mire képes a nép, ha saját sorsának irányítójává válik. Az elmúlt 9 év során a kínai nép szilárdan haladt a szocializmus épí­tésének útján Kína Kommunista Pártjának vezetésével, amely bölcsen alkalmazza a marxista-leninista el­méletet a sajátos kínai feltételek közepette. A kínai népgazdaságban teljesen túlsúlyba került a szocialista szektor, a kapitalista szektort lénye­gében felszámolták és a magánszek­tor teljésen alárendelt szerepet tölt be. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának 2. ülésszaka kidol­gozta a szocializmus építésének fő irányvonalát. E fő irányvonal lényege az, hogy a szocializmust a többet, gyorsabban, olcsóbban és gazdaságo­sabban termelni elv alapján vala­mennyi pozitív tényező maximális felhasználásával és minden negatív tényező minél kisebb mértékre való csökkentésével, a 650 milliós kínai népben rejlő mérhetetlen aktivitás és alkotó képesség széleskörű moz­gósításával kell építeni. A szocialista forradalmat követke­zetesen tovább fejlesztve Kína Kom­munista Pártja 1957-ben mozgalmat indított a munkastílus megjavításá­ért. Ez a mozgalom, valamint az el­lenforradalmi burzsoá jobboldal elle­ni harc, amelynek során kiirtották a pártellenes, népellenes és szocializ­mus-ellenes nézetek mérges növé­nyeit, a szocialista forradalom ki­bontakoztatását jelentette eszmei és politikai fronton is. Ebben az értelemben az 1957-es év a kínai nép számára nagy forra­dalmi iskola volt, amely a párt és a tömegek közötti kapcsolat megerő­sítését és a tömegek építő lelkesedé­sének ösztönzését eredményezte. A szocialista iparosításban, a mező­gazdaság szövetkezeti átépítésében, a közlekedésben, valamint a nép kul­turális és technikai színvonalának emelésében az első ötévben elért sikereken kívül a munkastílus meg­javításáért és a jobboldali elemek ellen vívott harc megteremtette azokat az alapvető politikai és gaz­dasági feltételeket, amelyek az idei év tavaszán a nép mérhetetlen alko­tó lelkesedéséhez, a „nagy ugráshoz" vezettek a szocialista építés gyakor­latilag minden szakaszán. A múlt év végén a kínai nép azt a merész feladatot tűzte maga elé, hogy 15 éven belül utóiérje Nagy­Britanniát a legfontosabb ipari ter­mékek termelésében. Ügy vélték akkor, hogy a széntermelésben Kína öt év alatt utolérheti Nagy-Britan­niát, a vas- és az acéltermelésben pedig valamikor az 1970 —72-es évek­ben. Alig telt el epv év azóta, s m!ír ma minden valószínűséggel állíthat­juk, hogy a kínai nép forradalmi munkalendülete, amely tavasz óta újabb hallatlan fejlődést mutat, lé­nyegében már kiigazította ezeket a terveket. Kína már a jövő évben utoléri Nagy-Britanniát a szénter­melésben s 3 — 4 éven belül az acél­termelésben. Kína gazdasági fejlődésének üteme a leggyorsabb az egész világon. Ez teljes meggyőző erővel bizonyítja újból a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszer felett, a fej­lődés szocialista útjainak előnyeit a kapitalista út felett. Kína gyors ütemben mentesül a gazdasági elma­radottság és a szegénység súlyos örökségétől. Ezért a mai Kína hatal­mas mértékben lelkesíti és például szolgál azon országok népeinek, amelyek még gyarmati elnyomásban sínylődnek, vagy pedig a gyarmati rendszer ilyen vagy amolyan mérték­ben még megtartotta gazdasági és egyéb pozícióit s a gazdaságilag ke­véssé fejlett országokat akadályozza abban, hogy a fellendülés útjára lép­jenek. A szocialista Kína mérföldes lép­tekkel halad előre. Az elmúlt 9 év folyamán megnövekedett nemzetközi tekintélye és súlya. Emlékezzünk csak arra, hogy Kína lényeges mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy vé­get érjen Franciaország véres gyar­mati háborúja Indokínában, és Indiá­val együtt Kína kezdeményezte a békés egymás mellett élés ismert őt alapelvét. A szocialista tábor orszá­gain kívül számos más ország diplo­máciai kapcsolatokat vett fel Kíné­val. Kína ma a világ nyolcvankét országával folytat kereskedelmet. Egyre világosabbá válik, hogy a Kí­nai Népköztársaság aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani azokat a fontos nemzetközi kérdéseket, amelyek a Világ előtt állanak. Ennek ellenére azonban mindmáig nem újították fel a Kínai Népköz­társaság érvényes ^jogait az ENSZ­ben. Az ENSZ-ben lezajlott szavazás eredményei azt mutatják, hogy egyre kevesebb ország hajlandó követni az amerikai irányvonalat Kínával kap­csolatban, mert tudatában vannak, hogy az USA uralkodó köreinek meg­rögzött antikommunlzmusa s annak egyik függvénye a hirhedt „kínai politika" lényegében a világbékét ve­szélyezteti. Az USÄ-nak a történelem által el­ítélt politikája abból az együgyű, de veszedelmes illúzióból indul ki, hogy felforgató tevékenységgel, fenyege­tésekkel és agresszív provokációkkal sikerül nekik a történelem kerekét visszafelé forgatni Kínában. Ennek vagyunk tanúi ismét a napokban. Nyolc év alatt másodszor áll Kína szemtől szemben az amerikai impe­rializmus közvetlen agressziójának veszélyével, amely öröktől fogva Kí­nához tartozó területet szállott meg és nem mondott le a szárazföld meg­hódításának reményéről. Az USA je­lenlegi agresszív provokációja a Tajvani-szorosban a béke komoly veszélyeztetésé^ jelenti. A kínai nép az elmúlt hetekben világosan tud­tukra adta, ha az amerikai imperia­listák nem vonják ki csapataikat a kínai területről, akkor a kínai nép megsemmisíti ókét. Hazánk népe mindig forró rokon­szenvet táplált a kínai nép felszaba­dító harca iránt s Csehszlovákia az elsők között ismerte el 1949. október 5-én a Kínai Népköztársaság kormá­nyát. A két országot a szocializ­musért és a békéért vívott közös harc fűzi egybe, s ez a közösség kifejezésre jut a csehszlovák-kínai barátsági és együttműködési szerző­désben. Csehszlovákia népe e na­pokban felháborodással ítéli el a Kína elleni imperialista provokációkat s szívvel-lélekkel a kínai nép mellett áll. A kínai nép igazságos harcát saját harcunknak tekintjük s e ün­nepnapon azt kívánjuk a kínai nép­nek, hogy sikerrel fejezze be hazá­jának felszabadítását s további nagy sikereket arasson a szocialista or­szágépítésben. München soha többé nem ismétlődhet meg Mint tegnap közöltük, hétfőn, a nyugati szövetségesek és a köztársasá­got Hitlernek koncul vető csehszlovák burzsoázia gyalázatos müncheni árulása 20. évfordulójának előestéjén a főváros dolgozói hatalmas ma­nifesztációi tartottak a prágai Lucernában. Megemlékeztek erről a szé­gyenteljes, de egyben tanulságos évfordulóról és kifejezésre juttatták elszántságukat, hogy köztársaságunkat a szocialista tábor keretében a béke még hatalmasabb erődjévé teszik, mely zálogát és biztosítékát adja annak, hogy a jövőben soha többé nem ismétlődik meg egy új München. A manifesztáción beszédet mondott Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a CSKP KB titkára, akinek beszédét a jelen­lévők gyakran helyeslő tapssal szakították félbe. Hendrych elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta: E napokban nemcsak nálunk Cseh­szlovákiában, hanem világszerte is megemlékeznek München 20. évfor­dulójáról. Miben szolgált tanulságul München népünknek? München elsősorban na­gyon jellemzően lerántotta a leplet az úgynevezett nyugati demokráciák Hazánk népe e napokban emléke­zik meg a mün-. cheni árulás 20. évfordulójáról. E szomorú évforduló tanulságait levon­va a bratislavai Művelődés Háza „Soha többé Mün­chent" cím alatt kiállítást rende­zett. A kiállítás két­százötven, több­nyire történelmi dokumentuma tö­kéletesen leleple­zi, hogyan jutot­tunk el 20 évvel ezelőtt München­hez. A kiállítás látogatói e dokumen­tumok alapján is meggyőződhetnek, kik voltak a köztársaság barátai és kormányköreinek .igazi arculatáról, a békéről hangoztatott szólamaik ha­misságáról, „garanciáik" súlyáról. Nem csoda, hogyha ma a nyugati hatalmak képviselői visszaemlékez­nek e percekre, nagyon szégyenkez­nek. Eisenhower úr nemrégen például kik az ellenségei. A bőséges kép­anyag megvilágítja a burzsoázia szégyenletes és a munkásosztály di­cső szerepét. (Foto CTK) Mao Ce-tung köztársasági elnök ellátogatott a hu-peji tartományba Peking (ČTK) — Az ÚJ Kína jelentése szerint Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke szegtember első felében ellátogatott a hu-peji tartománybelí Wu-hsn és Huangs városokba. Mao Ce-tung hat napot töltött e városokban. Megismerkedett a helyi vállalatok és szervezetek munkájával és fontos utasításokat adott az acél- és öntvénytermelés kérdéseiben, valamint a magasabb képzettség bevezetésében. MAO CE-TUNG köztársasági elnök Wu-han és Huangs városokban tar­tózkodása során nagy figyelmet szentelt az acél- és öntvénygyártás­nak. Wu-hanba érkezte után meg­hallgatta Wang Zsen-csungnak, Kína Kommunista Pártja hu-peji tarto­mányi bizottsága első titkárának az acél- és öntvénygyártásról szóló je­lentését. Ezután felkereste a színes fémipari vállalatok egész sorát, kö­zöttük a wu-hani színes fémipari kombinátot, a vasércbányát, a nagy olvasztót és a wu-hani szövőgyárat. Mao Ce-tung látogatása porán mint­egy 40 ezer munkással és tisztvise­lővel találkozott az üzemekben és nagyra értékelte forradalmi lelkese­désüket és a nehézipar széleskörű fejlesztéséért indított mozgalmukat. Mao Ce-tung elnök látogatása al­kalmával hangsúlyozta, hogy olyan nagy vállalat, mint a wu-hani szí­nes fémipari kombinát, fokozatosan Aratják a rizst Bodrogszerdahelyen megkezdték a rizs aratását. A szövetkezetben 40 — 50 mázsa termésre számítanak. A Le­leszi Vörös Csillag Szövetkezetben napokkal ezelőtt leengedték a vizet a nagykiterjedésű rizsföldről. Amint a-megszikkadt talaj megengedi, arató­gépekkel, s ahol másképpen nem le­het, kézi erővel végzik a gyors be­takarítást. Október 10-ig befejezik a cukorrépa szedéséi A prežovl kerület szövetkezeti tagjai, akik 1617 hektáron ter­mesztenek cukorrépát, felajánlást tettek, mely szerint október 10-ig befejezik a cukorrépa szedését. A prešovi járás szövetkezetesei dolgoznak legjobban, mert már a 158 hektár összterület egyharma­dáról felszedték a répát. A járás­ban elsőként a drieňoví szövet­kezet tagjai fejezték be a répa­szedést. 15 hektáron a tervezett 40 vagon cukorrépa helyett 60 vagonnal termesztettek, úgyhogy 140 mázsával túlteljesítették az átlagos hektárhozamot. vegyes kombináttá fejlődhet. E kom­binátban a kohászati üzemek mel­lett gépipari, vegyi- és építészeti üzemeket is építhetnek. Rámutatott továbbá arra, hogy ilyen jelentős üzemben népi kommunát kell léte­síteni, amely az iparon kívül felöleli a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, a kultúrát és a katonaságot. A köztársasági elnök felkereste a wu-hani egyetemet és az eszterga üzemet. A munkastílus javításáért indított mozgalomnak köszönhető, hogy a wu-hani, egyetem az okta­tásban, az esztergagyár pedig a ter­melésben és az építésben nagy si­kereket ért el. A munkastílus javításáért folyó mozgalom jelentős mértékben emelte a wu-hani egye­tem tanárainak, diákjainak és alkalmazott­jainak szocialista öntudatát és ideológiai színvonalát, akik aktív módon léptetik élet­be a nevelésnek a fizikai munkával és a termeléssel való összekapcsolására vonat­kozó irányelveket. A hagyományos és az új módszerek segítségével az üzemek egész sorát építették ki. Ennek következtében lényegesen megváltozott az egyetem arcu­lata is. A diákok elhatározták, hogy szabad idejük egy részét rendszeresen fizikai munkára fordítják. , (Folytatás a 2. oldalon) ismét hallatott magáról. Kijelentet­te ugyanis, hogy München idején bíztak Hitlerben, hogy majd megbé­kél. Nem beszélve arról, hogy Ame­rika urai „békéltetőnek" senki mást, mint Mussolinit szemelték ki, vilá­gos, hogyan kell értelmeznünk ezt a kései sóhajtozást. Sajnálják, hogy Hitler a fejükre nőtt, hogy később megtámadta saját világpozícióikat és hogy felborította az akkor egye­düli szocialista ország elpusztítására szőtt terveiket. _ Az imperialisták — és elsősorban az amerikai imperialisták — a má­sodik világháború után elkövetett saját tetteikkel maguk bizonyítják be, hogyan gondolták München ide­jén a fasiszták „megbékéltetését". (Folytatás az 5. oldalon.) Befejezték a második ötéves terv első nagy építkezését A kunčicel Klement Gottwald Űj Kohó új egybekapcsolt hengersorán szeptember 29-én este a kormány által kitűzött határidő előtt két nap­nal megkezdték az első próbákat. Ezen a teljesen gépesített henger­soron 250 mm-es acélszalagokat fog­nak gyártani, amelyeket a gépkocsi­iparban használnak. Az acélszalagok nagy részét mindeddig külföldről kellett behoznunk. Az új hengermű építése 19 hónapig tartott. Ez az el­ső nagy építkezés, amelyet a második ötéves terv folyamán kezdtek el és fejeztek be. A kezdeményezés kiváló példája A Handlovai Nagybánya északi üzemrészlegében és általában az egész bányaüzemben figyelemre méltó mó­dop adták tanújelét a bánya dolgo­zói, hogy nehéz körülmények között is lehet szenet bányászni. A négy jó fallal rendelkező bánya tervteljeslté­sében nehézségek mutatkoztak, mert a tektonikus körülmények folytán a folyosókra hatalmas nyomások hatot­tak, úgyhogy állandóan földcsuszam­lástól kellett tartani. Különösen ki­éleződött a helyzet szeptember 19-én, amikor a föld nyomása teljesen de­formálta a folyosókat. A sínét mint­egy 40 méteren annyira elhajlította a földcsuszamlás, hogy le kellett ál­lítani a termelést. Ezen üzemrész kiesése napi 700 tonna szénhiányt jelentett a terv tel­jesítésében. Hogy elkerülhető legyen a kiesés, az üzem vezetősége azonnali intézkedést foganatosított az üzem­zavar elhárítására. Az északi üzem dolgozóit áthelyezték más üzemrész­legekre, ahol megerősítetten folyt a termelés, hogy a 700 tonnányi kiesést más részlegen tudják pótolni. A ve­szélyeztetett helyre egy 15 tagú kol­lektívát szerveztek, amely Neuschla János vezetésével a földnyomás elhá­rításával lett megbízva. A 15 tagú kollektíva szorgalmas munkájával erőt nem kímélve a múlt hónap 23-án megújította a szénfej­tést. A kezdeményezés jó példáját adták a többi bányák is akkor, ?mi­kor segítettek az északiakon, hogy így közös erővel pótolják azok vesz­teségét. Prihradszky Lajos és Haraszty Pál leveléből. ^.loigiaellátásunk fontos részét a legközelebbi ötéves tervek szerint a földgáz felhasználása jelenti. Az eddig úgyszólván teljesen kihaszná­latlan energiaforrás hasznosítására a jövőben rendkívül nagy gondot fordítunk. - Képünk a 2ilina-Martin közötti távgázvezeték szerelje mutatja. Foto: Kocián, iTr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom