Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-09 / 250. szám, kedd

A pekingi dolgozók tüntetése az agre sszorok ellen Egy hatszázmilliós nép világos intelme Vasárnap reggel a korai óráktól kezdve tovább folyt az a tüntetés, amely előző este kezdődött, mihelyt ^ pekingi rádióban elhangzottak Csou En-laj nyilatkozatának utolsó szavai. Az egész nap folyamán menetelő pe­kingiek ezt kiáltozták: „Le az ameri­kai beavatkozással belügyeinkbe, le az ámerikai provokációkkal és a háborús fenyegetőzéssel, le a távol-keleti béke és az egész világ békéje ellen intézett amerikai támadással." A tüntetések a délutáni órákban a Tienanman téren érték el csúcspont­jukat. Több mint háromnegyedmillió dolgozó, katona és diák zsúfolásig megtöltötte azokat a történelmi he­lyeket, ahol négy évtizeddel ezelőtt a népi felkelésből megszületett a kí­nai imperialista- és gyarmatosító ellenes mozgalom. ' Az összegyűltek nevében Pen Csen polgármester, valamint a főváros poli­tikai pártjainak és közéletének kép­viselői mondottak beszédet. Elítélték a Kína elleni amerikai interv'enciót, amellyel az Egyesült Államok a Tá­vol-Keleten háborús veszélyt idézett elő, valamint az amerikai gyarmato­sítók mindazon kísérleteit, amelyek szembe szállnak azzal, hogy a Kínai Népköztársaság szuverén területét fel. szabadítsák az elnyomók utolsó ma­radványai alól. Mintegy hárommilió lakos tüntetett vasárnap Peking utcáin és terein. Kö­zöttük voltak a kínai néphadsereg harcosai is — közülük sokan fegyve­restül vonultak fel. Az esti órákig folyt az óriási tün­tetés, amely kifejezésre juttatta a kínai nép határozott akaratát, kö­nyörtelen haragját, valamint a nép és központi kormánya egységét. Az amerikai agresszorok szombaton nagyon komoly figyelmeztetést kap­tak. Csou En-lajnak, a Kínai Nép­köztársaság Államtanácsa elnökének fellépése nem hagyhat kétségben senkit, legkevésbé azonban az USA uralkodó köreit. A szeptember 4-i amerikai nyilat­kozat, amely leplezetlenül megfenye­geti Kínát, az egész kínai nép hatá­rozott ellenállását váltotta ki. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke a nép akaratát és felháborodását fejezve ki, beszédében határozottan elutasította az amerikai kormány provokációs ál­lásfoglalását, valamint azt a fenyege­tést, amit az USA támadó erőinek Tajvan térségében a legutóbbi idő­ben eszközölt összevonása jelent. A Kínai Népköztársaság kormánya mégegyszer és még nagyobb hang­súllyal mutatott rá arra a tényre, hogy Tajvan és a szorosban levő szi­getek mindig, kínai terület volt és az is marad. Jogtalan volt Japán meg­szállása és jogtalan Tajvan mostani megszállása az Egyesült Államok által. Az USA kormánya, amely lábbal ti­porja saját kötelezettségvállalásait, nem leplezheti támadó céljait azzal, hogy valamilyen „a csangkajsek-klik­kel kötött szerződésre" hivatkozik. Ha az amerikai nyilatkozat ilyen szerző­désre hi\^tkozik, ez nem jelent mást, mint hogy tagadja azt az elvet, amely, re maga az Egyesült Államok épült, a Thomas Jefferson által hirdetett elvet, mely szerint a népnek joga van arra, hogy forradalommal határozza meg kormányformáját. Az USA nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy az agressziót közvetlen katonai akciókkal a partmenti szigetekre és a kínai felségvizek 12 mérföldes öve­zetére is kiterjeszti. Nem volt vélet­len, hanem szándékos és az USA által sugallt mesterkedés, hogy Csang Kaj­sek csapatait készenlétbe helyezte és provokációs akciókat kezdett éppen A világ közvéleménye tiltakozik A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE egyre határozottabban tiltakozik a Kínai Népköztársaság elleni esztelen ame­rikai provokációk miatt. Az amerikai újságok szerkesztőségeit elárasztják az olvasók tiltakozó levelei és a sze­nátus tagjait, valamint neves ameri­kai közéleti tényezőket is felkeresnek leveleikkel az egyszerű amerikaiak és kifejezik felháborodásukat Csang­Kai-sek támogatása, az agresszív amerikai politika miatt. A Daily Mir­rorban egyik olvasó megkérdezi, hogy nem volt-e elég Amerikának a ko­reai háború. „Hány amerikait akarunk még feláldozni az esztelen politika miatt?" - kérdezi egy olvasó a New York Post-ban. De nemcsak az egy­szerű olvasók, az amerikai közvéle­mény látja így, mert Theodor Green, az amerikai szenátus külpolitikai bi­zottságának elnöke is kijelentette, hogy a kínai partok mentén fekvő Kirrioj nem lehet fontos Amerika szá­mára s a kongresszus határozatainak egyike sem hatalmazza fel az USA-t arra, hogy ezeket a szigeteket fegy­veresen védje. Amerika szövetségesei közül a leg­élesebb kritikát az angoloktól kapja, akik diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn a Kínai Népköztársasággal és bár a külügyminisztérium Amerika támogatásáról nyilatkozott, a közvé­lemény egyáltalán nem ért egyet a kormánnyal. A Raynold News hangsú­lyozza, hogy fé.ken kell tartani Dul­lest és az amerikai népnek éberen kell őrködnie, nehogy ilyen kicsinyes és szégyenteljes ürügy érdekében há­borúba rántsák. Az Angol Békevédők Bizottsága ugyancsak felhívással for­dult a kormányhoz, amelyben követe­li, hogy Anglia szakítson meg minden Véget ért a csehszlovák-német barátság hete Rostock (ČTK) — A csehszlovák­> német barátság hete Rostockban va­| sárnap érte el tetöfok&t. Szombaton Dvorák „Az ördög és a kacsa" c. operájában Slávka Procházková, a Nemzeti Színház tagja vendégszerepelt nagy sikerrel. Vasárnap délelőtt a ros­tocki színházban dr. Ján Kopecký és dr. Peter Karvaš előadást tartottak Csehszlovákia jelenlegi filmművésze­téről, valamint az NDK és Csehszlo­vákia színházainak további együttmű­ködésről. A csehszlovák-német barátság he­te vasárnap este ért véget Kohout „Ilyen szerelem" c. színmüvének és Karvaš „Diplomaták" c. színmüvének előadásával. Mindkét előadás nagy si­kert aratott. kapcsolatot Csang Kai-sekkel és min­den erejével törekedjék Kína ENSZ­beli törvényes helyének elismerésére. Ázsiában is egyre többen támogat­ják a Kínai Népköztársaság álláspont­ját. Thaiföld Egységes Szocialista Frontja nyilatkozatában elítéli Ame­rika spekulációit, hogy a SEATO or­szágait Kína-ellenes háborúba rántsa és hangsúlyozza, hogy Tajvan kérdése kínai belügy és senkinek nincs joga abba beavatkozni. A szíriai lapok ugyancsak támo­gatják a Kínai Népköztársaság fel­szabadító célkitűzéseit. Az An Nasz­szer hangsúlyozza, hogy aki akadá­lyokat gördít Tajvan felszabadítása elé, az súlyosan megsérti a nemzet­közi jogot és agressziót követ el. Az arabok támogatják Kínát felszabadító harcában. NEHRU KlNA OLDALÁN Nehru indiai miniszterelnök egy szeptember 7-i delhi sajtóértekezle­ten a tajvani szorosban levő helyzet­tel kapcsolatban a következőket mon­dotta: „Világos, semmilyen ország sem tűrheti, hogy partvidékétől 12 mérföldre fekvő szigeteket támasz­pontul használjanak az anyaország elleni támadásra." Nehru hozzátette, hogy Indiának mindig az volt a nézete, hogy a Kí­nai Népköztársasághoz tartoznak a partmenti szigetek. Közvetlen prob­léma az, hogy e szigeteket azonnal, később pedig Tajvant is visszaadják Kínának. A (Kínai Népköztársaság kormányá­nak azon jelentéséről, amely a part­menti övezetet 12 mérföldben álla­pítja meg, Nehru kijelentette, hogy Indiának ez ellen semmi kifogása. Hozzátette, hogy a partmenti vizekről nemrégen tartott nemzetközi konfe­rencián India javasolta, hogy minden állam maga állapítsa meg a partmen­ti vizeinek nagyságát saját belátása szerint, 12 mérföld szélességig. A KARDCSÖRTETŐK MAGUKRA MARADTÁK Bár a közvélemény elítéli az ame­rikai távol-keleti politikát, a Fehér Ház hivatalos személyiségei továbbra is háborúra uszítanak. Wilbur Brucker, az USA százrazföldi erőinek minisz­tere, aki japáni, dél-koreai, tajvani, hongkongi, szaigoni ellenőrző útja után Karacsiba érkezett, kijelentette, hogy Amerika nem enged és minden körülmények között betartja Csang Kai-seknek adott szavát, Tajvan vé­delmére vállalt kötelezettségét. Az amerikai kormány azonban las­san magára marad Csang Kai-sek tá­mogatásában s csupán néhány ázsiai bábkormány lelkesedik távol-keleti provokációi mellett. abban az időben, amikor az USA-nak szüksége volt arra, hogy elterelje a figyelmet az ázsiai kontinens nyugati részén elkövetett agressziójáról. Egy teljes hónapig tartott azután, míg a csangkajsekista csapatok által meg­szállott partmenti szigetekre a nép­hadsereg első visszavágó tüze becsa­pott. Futien-i utamon jól felismertem, hogy a kínai nép békeszeretete nem jelenti azt, mintha egy pillanatra is meginogna abban az elhatározásában, hogy felszabadítsa hazája egész terü­letét. Egy cseppet sem vágynak a háborúra az amoji parasztok, akiket a kimoji kalózok lövöldözése megza­vart mezei munkájuk elvégzésében. Azt akarják csupán, hogy hazájuk megtisztuljon az elnyomóktól és az idegen beavatkozóktól. Ök is, mint az egyszerű emberek világszerte min­denütt békés és biztonságos életre és munkára vágynak. És ezt a jogot senki sem tagadhatja meg tőlük. Az USA uralkodó körei újból az egész világ előtt lelepleződtek, mint újkori gyarmatosítók. Míg a támadók napról napra jobban elszigetelődnek, egyre több barát áll Kína mellé. Mel­lette állnak egész erejükkel a Szov­jetunió és a többi szocialista országok. És az ő oldalán állanak Ázsia és Af­rika nemzetei. És Kína kapui előtt fenyegetőző tá­madó nem akadályozza meg a nagy Kína egész területének végső felsza­badítását. Z. M. A Magyar Népköztársaság külügyminisz­tériuma szeptember 6-án a budapesti francia követségnek jegyzéket adott át, amelyben tiltakozik azon provokáció el­len, amelyre szeptember 5-én került sor, amikor is a magyar követség épületébe Párizsban az ablakon át benzint tartal­mazó üveget dobtak. A magyar külügy­minisztérium felhívja a francia hatósá­gokat, hogy a provokációt vizsgálják ki és a tetteseket vonják felelősségre. (ČTK) A népi demokratikus rends zer tíz é ve Észak-Koreában TfZ ÉVE kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmá­nyát, tíz éve indult el Észak-Korea népe a szocializmus építésének útján. Hihetetlenül nehéz feladat várt a népi kormányra és a munkapártra mert évszázadok gyarmati elmaradottságát kellett leküzdeni. A szovjet hadsereg 1945-ben sza­badította fel Észak-Koreát a japánok uralma alól, és az ország északi ré­szében a népnek lehetővé tette a szabad demokratikus fejlődést. Korea déli részeit azonban az amerikaiak szállták meg, és népellenes bábkor­mányt juttattak hatalomra. A népi demokratikus kormány fejlődése és sikerei nem hagyták nyugodni az im­perialistákat és délkoreai bérencüket és a kétéves terv megvalósításán dol­gozó népi rendszer ellen a történelem egyik leggyalázatosabb háborúját pro­vokálták ki. A koreai nép azonban a kínai népi önkéntesekkel meghiúsí­totta az imperialisták terveit, és a világ közvéleményének követelésére létrejött a fegyverszünet. A két országrész azóta is más-más úton halad, Észak-Koreában az 1954— 1956-os hároméves terv jórészt hely-, reállította a súlyos háborús károkat, az 1957—61-es ötéves terv pedig ki­tűzte az élelmiszer és ruhaellátás, va­lamint a lakáskérdés megoldását, és megteremti a szocialista iparosítás alapját, amelyet Koreában csak foko­zatosan lehet megvalósítani. 1961-ig az ipari termelés több mint másfélszeresére, a mezőgazdasági ter­melés pedig kétszeresére emelkedik Az első ötéves tervben befejezik a szövetkezetesítést is, amely már most is 98 százalékos a KNDK-ban. Az öt­éves terv fő célkitűzése a dolgozák anyagi és kulturális színvonalának ál­landó emelése. A koreai népi kormány felhívással fordult Li Szin-Manhoz, hogy tegye­nek lépéseket az ország békés egye­sítésére, vonják ki országaik területén tartózkodó idegen csapatokat, teremt­sék meg a baráti közeledés előfel­tételeit, és egyesítsék az ország né­pét. A délkoreai diktátor azonban elutasította ezeket az ésszerű javas­latokat, újabb és újabb fegyverszál­lítmányokat kér és kap Amerikától, Dél-Korea területén megengedte az amerikai rakéta- és atonitámaszpon­tok építését, amely provokáció nem­csak a koreai népet, hanem a világ­békét is fenyegeti. A népi demokratikus rendszer tíz esztendeje alatt a megpróbáltatásé' ellenére is Korea nagyot fejlődött, é­tántoríthatatlanul építi a szocializ­must. Ebben a munkájában segíti s Szovjetunió, a népi Kína és az égés', szocialista tábor. A mi gépeink é szakembereink is hozzájárulnak a szorgalmas koreai nép jobb életéne!: megteremtéséhez, ö'rülünk, hogy ed­dig is segíthettünk Észak-Koreának és erőnkhöz mérten továbbra is min­dent elkövetünk annak érdekébsn. hogy Koreában győzzön a szocializ­mus és sikerüljön békés úton egyesí­teni az országot. (Sza—a) Az NSZK együtt tart az arabok ellenségeivel Szovjet jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányához Moszkva (ČTK) — Valerian Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyette­se az NSZK moszkvai nagykövetének. Krollnak, átadta a szovjet kormány jegy­zékét, amely válasz az NSZK kormányá­I nak augusztus 14-i jegyzékére és arra vonatkozik, hogy az USA fegyveres erői az NSZK területét a közel-keleti agresz­szióra használták fel. A szovjet kormány jegyzékében újból megállapítja, hogy az NSZK kormánya az amerikai parancsnokságnak repülőtereket, kikötőket, sőt az NSZK egész területét rendelkezésére bocsátotta a közel-keleti térségbe való csapatszállítások céljaira. A szovjet kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az NSZK kormánya nincs azok között, akik fellépnek a közelkeleti fe­szültség enyhítése és az arab nemzetek törvényes érdekeinek védelme érdekében. Az ENSZ egy sorban halad a közel-keleti béke ellenségeivel. A szövetségi kormány — mondja a jegyzék — oly messzire ment, hogy gyarmati hatalmak támogatásában a kö­zel-keleti hadjáratok terén, hogy az a benyomás keletkezik, miszerint továbbra is támogatni szándékszik az ilyen ak­aciókat, többek között rendelkezésükre bo­csátja saját területét is. A szovjet kormány figyelmezteti az NSZK kormányát és emlékezteti arra, hogy az USA-val és Angliával való szoli­daritása az arab országok belügyeibe való beavatkozásukban árthat Nyugat-Német­ország saját érdekeinek. Thorez beszéde az Humanité ünnepségén Párizs (ČTK) - A l'Humanité nagy ünnepségének, amelyet a dolgozók tízezreinek részvételével Monteuil párizsi elővárosban tartottak, csúcs­pontját vasárnap, 7-én Maurice Tho­reznek az FKP főtitkárának beszéde képezte. Thorez elvtárs többek kö­zött a következőket hangsúlyozta: „A köztársaság hívei annál erő­sebbek lesznek minél egységesebbek. A felforgató elemek merészsége csu­pán a dolgozók szétforgácsolódásából ered. Ezt a szétforgácsolódást Mol­let és Lacoste politikája idézte elő és ez tartja fenn most is. Mollet a diktátor hatalomnak megadja a szükséges biztosítékot, hogy megté­vessze a dolgozók egy részét és meg­könnyítse a köztársaság megfojtását. Azonban számos szocialista munkás, a szocialista párt tagjai és képvise­lői állást foglaltak az alkotmányja­vaslattal szemben. G. Mollet állás­foglalását mint a köztársaságnak, a szocializmusnak és saját [Wrtjának elárulását elítélik. Ezekkel a szocia­lista munkásokkal és a köztársaság valamennyi hívével az akció egység testvéri kötelékeinek megerősítésé­re törekszünk, hogy biztosítsuk szeptember 28-án az elutasító sza­vazatok győzelmét." tAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAWW^'VWW VWWV WSA/V Újsághír: Algériá­ban a francia Ijyarmati hadsereg fenyegetéssel és erőszakkal készí­ti elő a népsza­vazást, amelyről azt reméli, hogy az algériaiak to­vábbi megszállá­sukra fognak sza­vazni. „SZABADON" LEADOTT SZAVAZAT A koreai kormány nagy figyelmet szentel a nép egészségének. A három­éves terv keretében, az 1954—1956-os években számos egészségügyi központ és kórház épült. A legjobb koreai kór­házak közé tartozik a phenjani Vö­röskereszt-kórház, melyet a Szovjet­unió segítségével építettek újjá és szereltek fel. Képünkön a kórházban az egyik beteget röntgensugarakkal kezelik. A kínai népi önkéntesek további csoportja távozik Koreából Phenjan (ČTK) - Az Oj Kína saj­tóiroda 1958 szeptember 7-én köz­zétette a kínai népi önkéntesek ko­reai vezérkarának közleményét. A közlemény bejelenti, hogy „A kí­nai népi önkéntesek 3. csoportjának kivonása Koreából 1958 szeptember 25-én kezdődik meg". Az USA hadihajói megsértették a Kínai Népköztársaság felségvizeit Vasárnap délután 14 óra 45 perc és 19 óra között négy amerikai ha­dihajó Kimoj és Macu szigetek tér­ségében megsértette a Kínai Nép­köztársaságnak 12 tengeri mérföld­re kibővített felségvizeit. Mint az Oj Kína jelenti, a Kínai Népköztár­saság külügyminisztériumának szó­vivőjét az amerikai provokációval kapcsolatban a következő nyilatko­zatra hatalmazták fel: „Hazánk szu­verenitásának ilyen megsértése ve­szélyes tett. A kínai kormány ko­molyan óva int az ilyen provokációk­tól." // ilétíány sorban P. Sagdarszüren, a Mongol Népköztár­saság külügyminisztere szeptember 6-ári az Uj Kína sajtóiroda tudósítója előtt ki­jelentette, a mongol nép követeli az ame­rikai fegyveres erök azonnali kivonásé' Tajvanról és szilárdan hiszi, hogy a nagv kínai nép jogainak felújításáért vívott igazságos harcában teljes győzelmet arat (ČTK) Az iraki kormány szeptember 7-én am­nesztiát adott mindazon személyeknek, akiket az előző rendszer politikai vét­ség miatt elítélt. Az amnesztia az 1939 szeptember 1. óta elítélt személyekre vo­natkozik. E személyeknek az előző rend­szer által elkobzott vagyonát is vissza­adják. (ČTK) Az olasz földbérlők szeptember 6-ln sztrájkba léptek. Fő követelésük, hogv a bérelt földek hozamában az eddigi 55 százalék helyett 60 százalékban részesed­jenek. Ezenkívül követelik e kérdés jo­gi rendezését. A földbérlők e harcát tá­mogatják a kisparasztok. (ČTK) fTT C7r) * 1958. szeptember &

Next

/
Oldalképek
Tartalom