Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-09 / 250. szám, kedd

Nasszer elnök baráti szavai Csehszlovákiáról A CSEHSZLOVÁK KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGET FOGADIA AZ EAK ELNÖKE Kairó (ČTK) — Az EAK-ba látoga­tóba érkezett csehszlovák kormány­küldöttséget vasárnap szeptember 7­én fogadta Nasszer elnök. Reitmajer nehézgépipari miniszter, a csehszlovák küldöttség vezetője tájékoztatta Nasz­szer elnököt arról, hogy a küldött­ségnek az EAK gazdasági képviselői­vel folytatott tárgyalásai gyümölcsö­zök voltak és hogy a küldöttség a hivatalos tényezők legnagyobb meg­értésére és együttműködésére talált. Egyben tájékoztatta öt arról, hogy megegyezés jött létre abban, hogy az év végéig tárgyalások kezdődnek a két ország közötti újabb gazdasági egyezmény megkötéséről. Nasszer el­nök köszönetét fejezte ki a csehszlo­vák kormánynak és főképp a Cseh­szlovákiával folytatott gazdasági együttműködés jelentőségét emelte ki. Kijelentette, hogy „A gyönyörű Csehszlovákia" meglátogatását tervezi a jövő év nyarán. Nasszer elnök nagy elismeréssel nyilatkozott Csehszlová­kia népének életszínvonaláról és azt az óhaját fejezte ki, hogy megtekint­hesse a csehszlovák üzemeket. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákiának és az EAK-nak közös érdeke a békés or­szágépítés. BULGÁRIÁBAN A NEMZETI JÖVEDELEM 14 év alatt több mint kétszeresére növekedett Szófia (ČTK) — A nemzeti jövede­lem a népi hatalom tizennégy éve alatt Bulgáriában több mint kétsze­resére emelkedett (az 1939-es évhez viszonyítva) és az 1. lakosra eső nem­zeti jövedelem 1957-ben 1948-hoz ké­pest 2 százalékkal növekedett. Ezzel szemben Görögország nemzeti jöve­delme három év alatt (1953—1955) csak 8 százalékkal, Törökországé pedig 1951-től 1954-ig egy százalékkal sem emelkedett. Bulgária nemzeti jövedelmének gyors emelkedését elsősorban a mun­katermelékenység fokozása és sokkal kisebb mértékben a foglalkoztatottság növelése segítette elő. 1952-től 1957­ig az alkalmazottak száma csupán 6 százalékkal emelkedett, ípíg aj?em£<5,tj jövedelem 51 százalékkal. Köszöntjük a 14 éves Bolgár Köztársaságot A VILÁGHÍRŰ RÖZSALIGETEK, gazdag gyümölcsösök, kertészetek és tengerparti üdülők verőfényes balkáni otthonának né­pe, a bolgár nép o napon immár tizenne­gyedszer ünnepli szocialista hazája meg­alakulásának évfordulóját. Annak a nagy napnak évfordulója ez, amikor a Hazafias Frontban tömörült bolgár népi, fasiszta­ellenes erők a rohamosan előrenyomuló szovjet hadsereg bátorító közelségén fel­buzdulva nyílt szocialista harcot indítottak az országban garázdálkodó német fasisz­ta haderők és az érdekeiket kiszolgáló, burzsoázia ellen. Á sarokba szorított reak­ciós erök minden bujtogatási és hazudo­zási képességüket latba vetették, hogy megbontsák a népi arcvonal egységét. El is értek ideiglenes részeredményeket azzal, hogy a hírhedt demagógra, Bagrja­novra bízták az ország formális vezeté­sét; ugyanakkor felvették a kapcsolatot a távol-keleti hadszíntér angol-amerikai vezérkarával és a török reakciós körökkel, és a „kommunizmus veszélyére" hivat­kozva sürgették Bulgária angol-arnerikai megszállását. A kormánypalota cselszövé­seinek és árulásának azonban a Bolgár Kommunista Párt idejében elejét vette; erk'ölcsi erejével és szervező képességé­vel meg tudta tartani a Hazafias Fror.t egységét, harci lendületét és a fasiszták­kal paktáló hazai burzsoázia ellen megin­dult szocialista forradalmat a szovjet egységek segítségével egész a győzelemig vezette. Akkor. 1944-ben a bolgár nép dicső forradalmával — akárcsak két héttel előbb a román nép — egyben jövőt is választott: a dolgozó nép hazájának gaz­dag. szocialista jövőjét. A sorsdöntő na­pok óta eltelt 14 év folyamán ez & munkásszivekben megsejtett jövö alakul, érik. fejlődik Bulgáriában, szinte hihetet­len gyors ütemben. A bolgár nép hazája gazdasági fejlesz­tésének eddigi két ötéves terve során (1948—1952 és 1955—1957) síkeresen tel­jesítette » BKP V. kongresszusának azt a fő célkitűzését, hogy az országban fel kell építeni a szocializmus gazdasági és kulturális alapjait. A háború előtt, 1958-ban Bulgária még kimondottan agrárország volt: termelésé­nek ipari része csupán 24,8 százalékot tett ki. A két ötéves terv eredménye a két termelési ágazat arányát 68.3:31,7-re változtatta az ipari termelés javára A bolgár ipari beruházások értéke ösz­szesen 21,6 milliárd leva: ebből 17.2 milliárdot a népi hatalom idején fektettek be. A bolgár ipar tehát csaknem teljes egészében a szocialista társadalom alko­tása. Tervezett fejlesztésének eredménye­képpen nemcsak az előnyben részesített nehézipar, hanem s könnyűipar minden ágazata is 2,5—4.5, sőt többszörösen töb­bet termel, mint 1938-ban. Ez év tavaszán a BKP VII. kongresszusán Todor Zsiv­kov elvtárs előterjesztette a 5. bolgár ötéves gazdasági terv feladatait. Ez a ter­melőeszközök gyártásának mintegy 77 szá­zalékos, a közszükségleti cikkek gyártá­sának pedig 50 százalékos növelését irá­nyozza elő. E feladat teljesítésében, akár­csak az azelőtti időszakban is — nagy segítséget nyújtanak Bulgáriának a szo­cialista országok, elsősorban a Szovjetunió és Csehszlovákia. A Szovjetunió pl. 1965-ig 300 ezer tonna kapacitású kohászati üzem és több, együttesen 736 ezer kW tel­jesítményű villanyerömú építéséhez ad szükséges berendezést és szakembert. A bolgár mezőgazdaság fejlettsége ré­vén a népi demokratikus országok között az élen jár. szántóterületének csaknem 300 százalékán mér szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ennek tudható be, hogy a mezőgazdasági termelés az erede­tinél átlag 20 százalékkal nagyobb lett. A t'ontosabb növényeknél, a gyapot, cu­korrépa, dohány termesztésében négy, söt hatszorosan meghaladták az 1948. évi mennyiséget. Ez kedvezően befolyásol­ta a szövetkezetesek bevételét is. 1954­töl a munkaegységek értéke országos át­lagban 8,55 ieváról 17,44 levára gyara­podott. A bolgár földmüvelók nem szűnnek meg továbbra is növelni a terméshozamot a földjavító munkák és a belterjes gaz­dálkodás kiszélesítésével. Az ország eme nagy gazdasági fellen­dülése, a népről való gondoskodás sza­bad teret nyitott a lakosság kulturális igényei növekedésének is. A bolgár nép ma már igényesebben öltözködhetik, szeb­ben rendezheti bs lakását, többet költhet magára, mint a múltban. Szórakozását és tanulását sok-sok új mozi, könyvtár, és kultúrház szolgálja. Mindezt az 1944. szeptember 9-én kez­dődött szocialista forradalomnak köszön­heti. amely megnyitotta számára a gaz­dag szocialista jövö építésének útját. Forró üdvözletünket küldjük a testvéri bolgár népnek nagy államiinnepe alkal­mából s kívánjuk, hogy a harcban meg­edzett kommunista pártszervek vezetésé­vel sikeresen építse tovább is szocialista hazáját. —trik Jelzőkkel és jelzők nélkül Nemzetközi oásátok Bécs W, Gomulka beszéde a varsói aratóünnepen Varsó (ČTK) — Mintegy hatvanötezer parasztküldött gyűlt össze egész Lengyelországból szeptember 7-én Varsóba a központi aratási ünnepségekre, amelyeket hagyományosan, szeptember első vasárnapján tartanak. A hatal­mas „Tíz éves terv-stadidn" zsúfolásig megtelt. W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára ünnepi beszédében a lengyel mező­gazdaság jeladataival foglalkozott. Rámutatott, hogy az egy mezőgaz­dasági dolgozóra eső termelés értéke ma 80 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt és az egy lakosra eső mezőgazdasági termelés egész mennyisége 40 százalékkal több, mint a háború előtt. Az 1961—1965-ös idő­szakra szóló népgazdasági tervnek olyan feltételeket kel! teremtenie, hogy a fő gabonafajták hozama az öt­éves terv végén 17 mázsára növeked­jék. Az állam támogatja a mezőgazdasági szövetkezetek minden formáját, ked­vező feltételeket teremt a kollektív mezőgazdaság létrehozására és fej­lesztésére. Á mezőgazdasági termelés szövetkezetesítése nélkül nem lehet teljesen megszüntetni a szegénypa­raszteknak a gazdagok általi kizsák­mányolását. Mindaddig, míg a falu kapitalista és kisüzemi termelési szektor lesz — jelentette ki Gomul­ka — addig érvényesül e gazdasági formáktól elválaszthatatlan törvény: a gazdagok még gazdagabbá, a sze­gények pedig egyre nyomorúságosabbá válnak. kudarcba fuliadt puccskísérlet Venezuelában New York (ČTK) — A sajtóügynöksé­gek hírei szerint vasárnap Caracasban kísérlet történt a Larrazábal tengernagy által vezetett kormányjunta megdöntésé­re. Ez a junta az idei év januárja óta van hatalmon, amikor Perez Jiménez, az amerikai Uöolajmonopóliumok védencét megbuktatták és kiűzték az országból. A? amerikai sajtóügynökségek jelentése sze­rint a puccsot a katonai rendőrség tisztjei vezették Moncada és Mendoze alezrede­sekkel az élen. akik nemrégen titokban Injekció iű nélkül Moszkva (ČTK) — A sebészeli kísér­leti készülékek intézetének dolgozói olyan készülék prototípusát szerkesz­tették meg, amely magas nyomás alatt injekcióstü nélkül juttat a bór alá és az idegekbe injekciós folyadékot és ol­tóanyagot. A készüléket eredményesen kipróbálták már állatokon és rövidesen kisérletileg bevezetik a moszkvai kli­nikákon is. Ezt az új találmányt nagyon szívesen fogadják a betegek, elsősorban pedig a gyermekek, akik irtóznak az injekciós tük szúrásától. A készülék önműködő. tértek vissza az országba. A puccsisták először megszállták a rádióállomást, de a nemzeti gárdisták hamarosan visszavonu­lásra ké^yszerítették őket. A puccsisták egy része körülzárta az elnöki palotát és Miraflores palotát, a külügyminiszté­rium székhelyét. Caracasi jelentések szerint a kormány­szervek letartóztatták Moncadat és Men­dozát. a puccs vezetőit. Larrazábal a kor­mányjunta vezetője rádióbeszédben beje­lentette, hogy a kormányellenes puccsot elfojtották Bécsben szeptember 7-én megnyílt a hagyományos őszi nemzetközi vá­sár. A vásáron 1460 cég állít ki 19 országból s mintegy háromezer oszt­rák vállalat. A vásáron részt vesz a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britan­nia és más országok. A bécsi vásárt A. Schärf osztrák elnök nyitotta meg ünnepélyes kere­tek között. A szovjet pavilont mindjárt az első napon több tízezer érdeklődő tekin­tette meg. A szovjet tudósok nagyszerű sike­reit, amelyeket a világűr megismeré­sében elértek, a bécsi nemzetközi mintavásáron is bemutatják. A Szput­nyik I. és II. mesterséges égitestek mintáit valamint a Szputnyik III. a föld körül még bolygó égitest grafi­kai ábráját, Bécsben is kiállítják. Hasonló mintaszputnyikok a brüssze­li világkáillításon is láthatók. Mivel ezek Brüsszelben az érdeklődés kö­zéppontját képezik, számítanak arra, hogy a bécsi vásár látogatói is tö­megesen fogják felkeresni a Szov­jetunió pavilonját. A látogatók tor­lódásának elkerülése végett valószí­nűleg szükséges lesz a szovjet pa­vilonba való belépést időnként kor­látozni. Az égitestminták több méter magas üvegszekrényben vannak elhe­lyezve. K. P. Majna menti Frankfurt Az angol hatóságok megsemmisítéssel fenyegetik Ománt Az Ománi imamátus damaszkuszi kép­viselője újságírók előtt kijelentette, hogy a brit katonai légierők több köteléke, közöttük egy lökhajtásoS légiraj támadást intézett az ománi felkelők által megszáll­va tartott Dzsebel Ahbad-i terület ellen. Gyújtóbombákon kívül röplapokat szórtak le, amelyekben a brit hatóságok azzal fenyegetik a felkelőket, hogy ha nem te­szik le a fegyvert, e területet „lé.qi és szárazföldi támadásokkal" megsemmisítik. Az ománi imamátus képviseleti hivatala felhívja az összes béke- és szabadság­szerető erőket, hogy erélyesen lépjenek fel a brittek példátlan eljárása ellen és támogassák a harcoló ománi népet. Vasárnap a délelőtti órákban a frank­i t'urti Városi Színházban ünnepélyesen megnyitották a nemz/étközi őszi vá­sárt. Frankfurt főpolgármestere meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy első ízben vesz részt e vásáron Cseh­szlovákia és Bulgária és ismét részt vesz rajta Magyarország és Lengyel­! ország. A délutáni órákban Erhardt | miniszter kíséretével a csehszlovák ' pavilonba látogatott, ahol főképp az újtípusú mosógépek, a háztartási gé­pek és a nyomdagépek Iránt érdek­lődött. (ČTK) I Bari Bari (ČTK) — Csehszlovákia a vá­sáron olyan cégek készítményeivel vesz részt, amelyeknek a külföldön nagyon jó hírük van: a Jablonex, Skloexport, Artia, Centrotex, Chema­pol, Koospol, Kovo, Motokov és más cégek készítményeivel. Fanfani olasz miniszterelnök a vásár megnyitásá­nak napján meglátogatta kiállításun­kat. A látogatók legnagyobb érdek­lődése főleg üvegiparunk készítmé­nyei, hangszereink és fényképezőgé­peink iránt mutatkozott. Az alább közölt cikk a Ko­lozsvárott megjelenő Utunk című lap augusztus • 21-i szá­mában jelent meg: N emcsak a költészetben, az iro­dalomban van a szavaknak valőrje; az ideológiában, a politikában nem kevésbé. A jelző nemcsak egy szó, verssor, versszak, egy mondat hangulatát .határozhat­ja meg; egy egész eszmei áramlat jellegére is utalhat. A megfelelő, az egyetlen helyes jelző kiválasztása az irodalomban — művészet; a poli­tikában, az ideológiában — tudo­mány. Az ideológiai és politikai életben igen sok olyan fogalommal találko­zunk, amely megköveteli* a jelzőt. Ilyen például a szabadság vagy a de­mokrácia fogalma. Lenin valóságos kérdésözönnel tapogatta ki, követelte meg e szavak számára a tartalmukat meghatározó jelzőket. Szabadság, dc kinek? Kitől? Mitől? Miben? De­mokrácia, de kié? Ki számára? Mi­lyen? így tett különbséget a sza­badság liberális és marxista felfo­gása között, így határolta el egymás­tól a szocialista demokráciát és a polgári demokráciát. Minden olyan fogalomnál, amely szükségképpen felveti az említett kérdéseket, elen­gedhetetlen a pontos, tudományos körülhatárolás, ha úgy tetszik — a jolző. Nem mindenkinek vannak ínyére ezek a kérdések. Akadnak „kifino­mult" elmék, akik túl egyszerűnek, vulgárisnak és utilitáriusnak bélyeg­zik az ilyenszerü kérdésfeltevést. A jelenkori revizionisták „pragma­tizmus"-nak nyilvánították az osz­tályszempontra utaló „cui prodest?" elvének az érvényesítését, elfelejt­vén, vagy nem akarván tudomásul venni azt, hogy a társadalomról szóló ismeretek és nézetek akkor váltak­tudományossá, a társadalomtudomány akkor született meg, mint tudomány, amikor a történelem legforradalmibb osztálya, a munkásosztály, a maga osztályszempontjait érvényesítette és fejezte ki ezen a területen. A prag­matizmus, a jelenkori polgári filozó­fia egyik elterjedt irányzata azt vallja, hogy az igazság ismérve a si­ker, a haszon; szerinte igaz az, ami hasznos. Az igazság és a hasznosság viszonya más a reakciós, a múltat képviselő burzsoázia, a kapitalizmus szempontjából, s ismét más a fejlő­désben, haladó jellegében gátat és korlátot nem ismerő munkásosztály, a szocializmus szempontjából. A Bur­zsoáziának nem hasznos a történel­mi igazság megismerése, és az, ami számára hasznos, rendszerint nem igazság a szónak sem ismeretelmé­leti, sem etikai értelmében. A mun­kásosztály, a szocializmus szubjektív osztályérdekei azonban egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív tenden­ciái, törvényszerűségeivel. A mun­kásosztály, a szocializmus számára hasznos, sőt elengedhetetlenül szük­séges, az igazság megismerése. És megfordítva: az olyan elmélet, esz­me, amely nem használ, amely árt s proletariátus érdekeinek, az szük­ségképpen nem helytálló, nem igaz, A pragmatizmus vádjával élni ebben az esetben egyet jelent az osztály­szempont feladásával, a tudományos tárgyilagossággal való teljes szakí­tással. A fentebb említett fogalmaknál » jelző azért szükséges, mert különböző értelme­zésük lehetséges, különböző válfajaik is­meretesek. Vannak azonban olyan szavak, fogalmak is, amelyek nem kedvelik a jelzőket, amelyek mellett a jelző nem a mélyebb, a pontosabb megértést, hanem % ellenkezőleg, a megtévesztést, az álcá­zást szolgálja. Ilyenek: a marxizmus, a leninizmus, a szocializmus, a kommuniz­mus. A jelzők alkalmazása ez utóbbiak­nál nemegyszer kiforgatja a fogalmakat egyetlen helyes értelmükből. A szocializ­mus, mint elmélet, mint eszmei és poli­tikai áramlat meghatározott fejlődni és alakulási folyamaton ment keresztül és a marxizmusban, a történelem-bölcselet materialista alapvetésével érett tudomány­nyá. A marxizmus megjelenésétől, a tu­dományos szocializmus kidolgozásától, de legfőképpen a szocializmus testetöltésé­től kezdve minden alapot nélkülöz a szo­cializmus változatairól szóló bármilyen eszmefuttatás. Szocializmus csak egy van: az, amelyet a marxi-lenini útmutatás alapján, az új típusú párttal az élen, a munkásosztály váltott és vált valóra im­már a föld egynegyedén. Ami nem ilyen szocializmus, az nem szocializmus. Akik nem ilyen szocializmust akarnak, azok nem szocializmust akarnak. Éppen ezek, a revizionisták folyamod­nak a jelzőkhöz. így született meg a nem­zeti kommunizmus (újabban a demokra­tikus kommunizmus) fogalma, így vetet­ték be a humánus szocializmus, a hu­manista kommunizmus jelszavát. íme a rosszszándékű, a megtévesztő, az ártal­mas jelző. Nem azt kifogásoljuk, hogy ezeket a fogalmakat összepárosítják; mi is meg­tesszük ezt, azonban felcseréljük, egy­mással a jelzőt és a jelzett szót. A nem­zeti kommunizmus (nemzeti szocializmus lenne a neve, ha ezt a hitleristák le nem járatták volna) imperialista diverziő, de a szocialista nemzet élo valóság. A hu­mánus szocializmus sz ú'jŕéýizionisták szólama, de a szocialista Kíhnanizmus a legmagassabbrendü humanizmus. A de­mokratikus szocializmus elmélete a szo­cializmus aláásására, a proletárdiktatúra meggyengítésére szolgál, de a szocialista demokrácia az egyetlen, valóban a töme­gek érdekeit szolgáló és biztosító demok­rácia. Szocializmus és humanizmus, szo­cializmus és demokrácia elválaszthatatla­nok egymástól, a szocializmus mindket­tőt tartalmazza, meghatározza. Ezért szükségtelen velük jelezni, minősíteni a szocializmust. A humanizmust, az igazi, nem formális demokráciát a szocializmus képviseli a kapitalizmussal szemben. A humánus szocializmus, a demokratikus szocializmus jelszavának a bevetése va­lójában jól meghatározott célt követ: a szocializmus, az egyetlen, a jelző nél­küli szocializmus létfeltételének, a pro­letariátus diktatúrájának az elvetését. A marxizmus is olyan szó, amely jelze. nélkül a legtisztább, a leggazdagabb A múltból is ismeretesek olyan idősza­kok, amikor divat volt marxistának len­ni. Ma már ennél sokkal többről van szó. Jelenleg a polgárság ideológusai nemcsak arra kénytelenek, hogy tudomá­sul vegyék a marxizmus létezését, ha­tását, terjedését, hanem arra is, hogy foglalkozzanak vele, sót — nemegyszer —, hogy ennek a mezében lépjenek fel. A tőkés országokban különleges szak­emberképzés folyik ilyen irányban és a „niarxoiógia" hovatovább egyik legszá­mottevőbb szakasszá válik a polgári ideo­lógia arcvonalán. Kénytelenek belátni: a marxizmus agyonhallgatása, majd cáfolása csődöt mondott. így hát maguk „magya­rázzák", „tálalják" a marxizmust. Hozzá fognak a felszeleteléséhez, gondosan el­választva azt, ami szerintük „elfogad­ható" attól, ami „propaganda", ami „ká­ros". A dialektikus materialista alapvetésú tudomány eredményeit letagadni nem le­het, a marxista filozófia diadalmasan hó­dít a dolgozók körében. Nosza fogadják hát el — fenntartásokkal és módosítá­sokkal persze — ezt a filozófiát, de szö­gezzük le, hogy a tudományos szocializ­mus, az osztályharcról, a pártról, a szocialista forradalomról, a proletárdikta­túráról szóló tanítások elévültek. így szűkíti le, illetve veti el — többek kö­zött — a La Revue Soeialista 1957. júliusi száma — a marxizmust és hirdeti meg a „merőben filozófiai marxizmus" elfogad­hatóságát. Előszeretettel állítják szembe az ifjú, a „humanista" Marxot az érett, a „forradalmár" Marx-szal és törnek lán­dzsát í>gy állítólagos „humanista marxiz­mus" mellett a „forradalmi marxizmus" ellen. Nem szükséges itt azt fejtegetni, hogy mennyire, mily szervesen ötvö­ződik egybe a marxizmusban i a hu­manizmus és a forradalmiig; > hogy a történelem nem ismer olyan moz­galmat vagy eseményt, amely a szo­cialista forradaloménál humanistább célkitűzéseket követett volna; hogy éppen a marxista veretű forradal­már napjaink igaz humanistája. Csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ott. ahol hangzatos és sokatígérő, tágító, vagy szűkítő szándékú jelző előzi meg a marxizmus szót, ott rendsze­rint a marxizmustól való eltérés, a marxizmusról való lemondás a cél. Marxizmus csak egy van, és ez a mi korszakunkban a leninizmus. Min­den más fajta „marxizmus" a polgári ideológia változata. Jellemző, hogy az újrevizionisták nemcsak a már említett alapvető je­lentőségű fogalmakat aggatták tele jelzőkkel, hanem magát a revizioniz­mus szót is. Magáévá téve és kiegé­szítve a renegát Hervé revizionista nézeteit, ki az atomveszélyre való hivatkozással hirdette a szocialista forradalomról való lemondás „szük­ségességét", Osmanczik lengyel pub­licista egv évvel ezelőtt bevetette a „pozitív revizionizmus" kifejezést. A „pozitív revizionizmus" — megfo­galmazója szerint — a szocializmus iránti szeretetből fakad és lényege az olyan politika, amely elkerülni törekszik az összes éles fordulatokat akár a reakció, akár a forradalom irányában történjenek is azok. Azaz magyarán: ha a szocializmus megva­lósítása az imperializmus ellenállásá­ba ütközik, mondjunk le róla, mert ellenkező esetben kitesszük az embe­riséget az atomháború veszélyének. A legtisztább revizionizmus ez, min­den jelszó nélkül, fakadni pedig a burzsoázia, az imperializmus előtt behódolásból fakad. A marxista-le­ninista pártok határozottan szembe­szálltak és szembeszállnak minden­fajta revizionizmussal, bármilyen címke alatt is jelentkezzék. Az anti­marxista, revizionista irányzatok lé­nyegét leleplezendő, a nemzetközi munkásmozgalom pontosan megfo­galmazta, mit is ért revizionizmuson: jobboldali opportunizmust. Az eszmék harcában éberen őrköd­jünk eszméink tisztaságán. A fogal­mak szigorúan tudományos, igénye­sen pontos használata nem akadékos­kodás, hanem az alkotó, harcos marxizmus elmaradhatatlan vonása. KALI.ÖS MIKLÖS T~TT SZÓ 4 1f-58. szentember «

Next

/
Oldalképek
Tartalom