Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-06 / 247. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. szeptember 6. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 247. szám. A díjazás történjék mindig a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint Most, amikor az első vállalatok már a munkások új bérrendszerének gyakorlati érvényesítése előtt állanak, a bérrendszer átépítése elveinek megmagyarázásában gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy igen, a díjazás eddigi módszere rossz volt, de most az új rendszer bevezetése után már minden rendben lesz. Helyesnek tarthatjuk-e az ilyen nézetet?'Aki csak egy kicsit is jártas e dologban, nem válaszolhat másként, mint nemmel, mert az ilyen nézet a legjobb esetben is leegyszerűsíti és ezért el is ferdíti a valóságot. Az ilyen nézetek abból a dogmatikus elképzelésből indulnak ki, mintha lehetséges volna a munkások díjazásának valamilyen abszolút tökéletes rendszerét létrehozni, ami egyszer s mindenkorra érvényes, mintha a bérrendszer teljesen független volna az olyan tényezőktől, mint a termelés, a technika fejlődése stb. Ezzel szemben ennek épp az ellenkezője a helyzet. A bérrendszernek mindig a konkrét történelmi feltételekből, a termelő erők adott fejlődési színvonalából kell kiindulnia. Miután azonban a termelő erők főképp az utóbbi időszakban a gyors műszaki haladás következtében rohamosan fejlődnek, fokozatosan megváltoznak azok a feltételek is, amelyekből a bérrendszer kiindul. E tényeket szem előtt kell tartani az eddigi munkásbérrendszereknek megítélésénél épp úgy, mint annál a bérezési rendszernél, amelynek bevezetését most készítik elő. Nem véletlen, hogy a munkások díjazásában a legnagyobb fogyatékosságok éppen azokban az ágazatokban mutatkoznak, ahol a díjszabás rendszere nem változott az úgynevezett érdem szerinti bérek rendszerének bevezetése, tehát 1948 óta, sőt egyes ágazatokban, mint pl. a gépiparban 1946 óta. E bérrendszerek bevezetése akkor nagy haladást jelentett a munkások díjazásában. Hisz első ízben s előző tapasztalatok nélkül jutottak érvényre a szocialista elvek a munkások díjazásában! Tíz-tizenkét év alatt azonban ezen ágazatok termelésében nagyon sok változás következett be. Hisz az ipari termelés csaknem háromszorosára emelkedett; olyan termelési ágak létesültek, amelyek azelőtt a csehszlovák iparban ismeretlenek voltak. Ezzel párhuzamosan emelkedtek az átlagkeresetek is. Míg 1948-ban az ipari munkás átlagbére 715 korona volt, 1957-ben már 1292 korona. Érthető, hogy azok a bérrendszerek, amelyek a 10 -12.év előtti feltételeknek megfeleltek, fokozatosan elégtelenné váltak feladataik teljesítésére a megváltozott körülmények között. A tarifák hányada, amelyek azelőtt a munkások keresetének lényeges' részét képezték, felére, sőt annál is kevesebbre csökkent. Ezek a tények nyilvávalóvá váltak már három évvel ezelőtt. A műszaki normázásról hozott 1955. márciusi kormányhatározat kitűzte ezen állapot megváltoztatásának útjait. 1956 tavaszán az országos pártkonferencia elhatározta „fokozatosan megszüntetni a bérrendszer fogyatékosságait, főképp a munkásbérek tarifarendszerének rendezését, hogy növekedjék a tarifabérek hányada". A bérek elégtelen fejlődése 1956-ban és részben 1957-ben is, ami a béralapok tervének magasfokú túllépésében nyilvánult meg, elodázta e változtatások megvalósítását. Most tehát megkezdik a munkásbérek új rendszerének fokozatos életbeléptetését. Ennek a folyamatnak 1960-ig kell befejeződnie. Vajon ez azt jelenti-e, hogy ezek az új rendszerek tagadják az eddigi bérrendszereket, hogy ellentétben állanak velük? A legkisebb mértékben sem. Ezek a bérrendszerek is az elvégzett munka mennyiség, minőség és társadalmi jelentőség alapján való díjazásának szocialista elvén alapulnak. A különbség abban áll, hogy ezeket az elveket új feltételek között érvényesítjük, továbbá abban, hogy alkalmazásukban sokkal gazdagabb tapasztalatokkal rendelkezünk, mint azelőtt. Meg kell azonban állanunk annak a nézetnek másik részénél is, amelyre cikkünk elején rámutattunk és amely az új bérrendszernek mintegy varázslatos természetfeletti hatalmat tulajdonít azt állítva, hogy mihelyt életbe lép, mindent megold. A bérpolitikát azonban nemcsak a tarifák és minőségi osztályok határozzák meg. Oszthatatlan részét képezi a bérezés gyakorlata is. Egyes vállalatok múlt évi tapasztalatai meggyőznek bennünket arról, hogy éppen a bérezési gyakorlat az, amely nem ritkán rosszul alkalmazza a díjazás jó elveit. Ez különösen 1956-ban nyilvánult meg, amikor főképp a fegyelmezetlenség, a bérezési gyakorlatban levő rendetlenség okozta azt, hogy a béralapok tervét százmilliós összegekkel túllépték, hogy nem egy dolgozó díjazást kapott olyan munkáért, amelyet nem végzett stb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bérgyakorlatunk számos fogyatékossága mindeddig nem szűnt meg. Például a vesztegléseket, amelyek számos üzemben a munkaidőnek 15, sőt 25 százalékát teszik ki, nagyrészt egyáltalán nem figyelik keletkezésük okait, és nem tartják nyilván, hanem belefoglalják a teljesítményi normákba, amelyeket így még jobban lágyítanak és elértéktelenítenek. A teljesítményi normákat gyakran a már elavult munkafolyamatok alapján állapíthatják meg néha olyan feltételek szerint, amelyek a munkahelyen már régen nem állanak fenn stb. Nyíltan meg kell mondani, hogy ha nem teremtünk rendet minden egyes üzemben a bérgyakorlatnak itt felsorolt és még további fogyatékosságai terén, akkor nem számíthatunk arra, hogy az új bérrendszernek bevezetése eleget tesz küldetésének. A tarifák felemelése — ez nem probléma, ehhez elegendő egy hirdetmény. De rendet teremteni a munkák normázásában, a termelés szervezésében, a leplezett vesztegléseket és más rendetlenségeket megszüntetni — ez már sokkal nehezebb dolog. Ez már konkrétan érinti az emberek érdekeit és számolnunk kell azzal, hogy mindazok, akik eddig a rendetlenséget saját személyi hasznukra használták fel, a becsületes dolgozók rovására, lehet hogy lármázni fognak. Számunkra azonban a munkásság túlnyomó többségének érdekei a döntők, azon munkásoké, akik már a XI. pártkongreszszus előtti vitában jogosan követelték a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazás következetes érvényesítését mindenkinél kivétel nélkül. Ebben következeteseknek kell lennünk — akár mesterről, akár műhelyvezetőről, vállalati igazgatóról, szakszervezeti vagy pártszervezeti funkcionáriusról van szó. Mindezekből világosan láthatjuk tehát, hogy a legkisebb mértékben sem bízhatunk abban, hogy az új bérrendszerek bevezetése „mindent megold". Az új bérrendszert nem korlátozhatjuk csupán arra, hogy kihirdetjük az új felemelt tarifákat. Ez a bérezés átépítésének csak kis részét képezi. A fő feladat az, hogy a termelésben megteremtsük az új rendszer feltételeit oly módon, hogy e rendszer bevezetése eleget tegyen annak, amit tőle várunk: ösztönözze valamennyi munkás anyagi érdekeltségét, a munkatermelékenység lényeges fokozásában, a termelés hatékonyságának szüntelen növelésében. Ekkor azután bizonyos, hogy az új bérrendszer hazánk szocialista építésének befejezését meggyorsító fontos tényezővé válik. A MAI SZAMBAN: A Megbízottak Testületének elnöke fogadta a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának küldöttségét (2. old.) Kína felségvizeinek övezetét 12 mérföldben állapítja meg (3. old.) A vörösréz hazájában (chilei útijegyzet (4. old.) Első csehszlovák gyorsfelvonó kísérleti példányát készítették el a gottwaldovi gépgyárban, mely segítségével lényegesen megkönnyiil és meggyorsul a szén felszínre történő szállítása. A felvonó másodpercenként 6 méter sebességgel közlekedik, üzemeltetése önműködő. Európában hasonló gépet eddig csak. Svédországban gyártottak. (CTK) l rÁ plzeňi vasutasok a Prága-Plzeň vasútvonalon csúcstelj esítmény

t értek el Szeptember 3-án a plzeňi mozdonypark 3567 tonnával megterhelt túlsúlyos szerelvényt vezényelt Plzenből Prágába s ezzel új csúcsot ért el ezen a vasútvonalon. Képünk a szerelvényt ábrázolja, melyet J. Kadlec mozdonyvezető B. Alba segédletével vezényelt. Prágáig. (Foto: ČTK - Havelka) Idényelőtti szemle a cukorgyárban Készítményeiket jól ismerik szerte az országban Üj gépek a régiek helyett • 70 vagonnal bővítik a kapacitást ® A préselőgép 76 ember munkáját helyettesíti • Jó minőségű árut a dolgozók asztalára Szorgalmas munka, nagyarányú készülődés jellemzi az Oroszkai Cukorgyár életét. A zöldségfeldolgozó-részlegen javában tart a szezőn, a cukorgyárban pedig iparkodnak mindent rendbetenni, hogy mikorra elérkezik a cukorrépakampány ideje, teljes gőzzel indulhassanak. Balázsik János elvtárs kalauzol a gyárban. Sorra mutatja, milyen új berendezéseket építenek a régiek helyébe: Üj turbinát és villanyelosztót szerelnek az egyik helyen, amott vadonatúj bepárolgó katlanokkal cserélik ki a régieket, a gőzgépeket is kiselejtezik, helyükbe modern, villanyhajtásos szivattyúkat szerelnek be. OKTÓBERRE MINDEN RENDBEN LESZ Nagy körzete van az Oroszkai Cukorgyárnak. A tornaijai, rimaszombati, füleki, losonci, zvoleni, kékkői járásokból is ide szállítják a cukorrépát mindaddig, amíg Rimaszombat környékén fel nem épül az új cukorgyár Ezenkívül a lévai, zselízi és párkányi járásokból futnak ide a répát szállító mozdonyok tucatjai. Tavaly sokszor volt üzemzavar. Leginkább a vízellátással volt baj. A szivattyúk kopottak voltak. Most újakat szerelnek be. A cukorgyár vízfogyasztása elég nagy. Percenként 21000 liter vízre van itt szükség. Az új berendezések építését Ozimy elvtárs irányítja. — Még nagy itt az össze-visszaság, de októberre mindent rendbehozunk — mondja. Cukorgyárunk valósággal újjászületik. Ha teljes egészében kicseréljük a régi berendezéseket, akkor az eddigi 170 vagon helyett 240 vagonra fokozhatjuk gyárunk kapacitását huszonnégy óra alatt. ÉRTÉKES ÜJlTÁS A kockacukor gyártását eddig vágógépek segítségével végezték. A váK

iváló cukorrépatermés lesz A pereszlényi szövetkezet ez idén is jó eredményt vár a kukoricából és cukorrépából. Habár nagy volt a szárazság, öntözéssel pótolták az esőt. Mindegy 400 — 500 «mázsa termést várnak cukorrépából. A szövetkezetben 300 köbméterrel több silót készítenek, mint ahogy tervezték. Van miből, hisz 25 hektár csalamádét vetettek. Pintér István, Pereszlény gógépek azonban nem vágták egyforma nagyságúakra a kockákat, ami a csomagolásnál sok kellemetlenséget idézett elő. Ugyanakkor sok volt a hulladék is. Most egy újítást hajtottak végre. A vágógépek helyett préselőgépeket helyeztek üzembe. Ezek a gépek 75 ember munkáját helyettesítik majd s kiküszöbölik az aránytalanságot. A ZÖLDSÉGFELDOLGOZÓ RÉSZLEGEN Traktorok, teherautók, szekerek hozzák nap nap után a paprikát, paradicsomot 3 környékbeli gazdaságokból. — Csak a tegnapi nap folyamán 15 vagon paradicsomot vettünk át — mondja Váradi Béla raktáros. Rengeteg zöldséget kapunk. De nincs baj a feldolgozásával. Júliusban 109,3 százalékra, augusztusban is jóval száz százalékon felül teljesítettük tervünket. SZORGALMAS ASSZONYOK Fehérköpenyes asszonyok, lányok dolgoznak az asztalok mellett. Apróra vágják a paradicsomot, paprikát, aztán üstökbe teszik, lecsót főznek belőle. Révész Edit még húsz éves sincs, de már ötödik éve dolgozik az üzemben. Egy évig Diószegen volt tanfolyamon. Itt sajátította el a konzervgyártás csínját-bínját. Előmunkás. Harmincan dolgoznak csoportjában. Feladataikat jól teljesítik. 120—130 százalékos tervteljesítéssel dicsekszenek s emellett takarékos gazdái az üzemnek. Az első félévben 15 000 korona megtakarítást értek el azáltal, hogy csökkentették a hulladékot. Az itt gyártott zöldségkonzervek jól ismertek háziasszonyaink körében. Az üzem dolgozói arra törekednek, hogy necsak mennyiségileg, de minőségileg is a legjobbat adják dolgozóink asztalára. F. K. A Bajcsi Állami Gazdaság baromfitenyésztő - telepén több mint 3 ezer tojótyúkot, ebből 2300-at az ellenőrző tenyésztésben, tartanak nyilván. Ez évben a telep dolgozói több mini 380 ezer friss tojást adtak közellátásunknak, valamint 2400 kilogramm vágóbaromfival gazdagítottál a piacot. Képüni, Ondračka Istvái neves tenyésztői ábrázolja, amint c. kakasok növekedését ellenőrzi. Foto: ČTK Az élet útján A z új iskolai év beköszöntésééi vei Petrecs Margit életében i í is egy életre szóló változás tör-, < t ént. Az elmúlt iskolaévben még i ) szorgalmasan tanült, készült az j életre. Most pedig mint tanítónő) lépett az élet útjára. Üde, fiatal ( ) arcán gyenge pír fut át, amikor) ŕ pár szóval magáról beszél. j — Komáromban tanultam. Örsúj) falusi vagyok, s most Fűzesen ta-! ! nítok. Édesapám már nem él, í ) anyám szövetkezeti tag. Nagyon; ' boldog, hogy jól sikerültek a vizs- ( ' gáim. S Egy pillanatra elhallgat, majd \ J így folytatja. — Lánykorában ő is szeretett ( j volna tanülni — szokta emlegetni,} ) de akkor még a magunkfajta em- ( \ bereknek nem igen volt rá lehető- j i sége. Ami nem sikerült az anyának, { J sikerült a leányának, mert a mai j ) világban mindenki előtt nyitva áll ' í a lehetőség, hogy tehetsége és ked- J i ve szerint választhassa meg élet; pályáját. petrecs Margit ma tanítónő, i *• távol szülőfalujától új emí bereket nevel az életnek. Megérdemli Kovács János, a forráspusztai állami gazdaság sertésetetője 279 sertést gondoz. Nagy gondot fordít a kocák nevelésére is. Az eddigi eredmények alpján a malacnevelésben is nagy sikereket ér el. Száz kismalacot nevelt fel rövid idő alatt. Ezen felül 50 nagyobb malac már a süldők sorába került. A hizlaldában is talpig ember, 84 hízót gondoz. A napi súlygyarapodás a tervezett félkiló helyett 70 deka Kötelezettséget vállalt, hogy 13 malac helyet 15 malacot választ el egy-eav anyakocától. Kovács János már 11 éve dolgozik a sertések körül. Jó munkájáért ez idén félévre 300 korona prémiumot . kapott, júliusban 2949 koronát keresett. Megérdemli. Pölhös Miklós, Ipolykér. ŐSZI GONDOK A vízkeleti határt szeli éppen keresztül az utam, ahol mérgesen brummog a silókombájn. A csalamádé szinte a gép magasságával vetekedik. A kombájn után akasztott pótkocsi szemlátomást telik az összevágott silónak valóval. Az Idén bőven lesz takarmányuk a vízkeletieknek. A galántai járásban Vízkelet volt az első falu, ahol teljes mértékben győzött a nagyüzemi gazdálkodás. Ez a szövetkezeti falu most már arra törekedik, hogy évről évre nagyobb gazdasági eredményeket érjen el. A jövő évi gazdag aratást már most megalapozzák, mégpe| dig azzal, hogy az őszieket idejében el. vetik. Árpájuk máris a földben van. Az [ őszi búza vetését is megkezdenék 15-e i körül, ha ... és ez aggasztja a szövet| kezet elnökét. Rövidesen vetni kellene és j még alig van szántva vetés alá. Reméljük, hogy a traktorosbrigád röj videsen behozza a mulasztást és a szö| vetkezet elnökének homlokáról is eltüiK 1 nek a gond barázdái.