Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-05 / 246. szám, péntek

Ifjú lelkesedéssel, tettekkel válaszolnak A XI. pártkongresszus határozata komoly, felelősségteljes feladato­kat tűzött ifjúságunk elé. Ez a történelmi jelentőségű pártdokumen­tum felhívja ifjú nemzedékünket, hogy aktívan vegye ki részét az országépítő munkából, mert ez a fiatalság nevelésének egyik legjob­ban bevált formája. Ezekről a kérdésekről tárgyalt az ifjú építészek országos aktívája Ost­raván. Az építészeti miniszter a vi­tában többek között komplex ifjú­sági csoportok szervezésére szólítot­ta' fel a jelenlévő CSISZ-tagokat, mert a munkatermelékenység növe­lésének egyik hatásos módszere ép­pen a komplex építkezési csoportok szervezésében rejlik. Az ifjúság min­dig lelkes úttörője volt az újnak, most is tőlük várjuk a bátor kezde­ményezést. A kassai Magasépítészeti Vállalat CSISZ-szervezetének nevében akkor Buckó Ferenc tett merész ígéretet. Bátran, lelkesen beszélt, amikor eze­ket mondotta: Tettekkel válaszolunk a XI. párt­kongresszus felhívására. ígérjük, hogy nálunk Kelet-Szlovákiában is megszervezzük a legrövidebb időn belül a komplex ifjúsági építő cso­portot. Kipirult arrcal hallgatta a tapsvi­hart, amely szavait követte. Hazafelé egy kicsit nyugtalankodott. Ugyan mit szólnak majd az elvtársak, ha el­mondja, mire vállalkozott az ő ne­vükben. Mert az adott szó most már nemcsak őt kötelezi majd, hanem az egész üzemi CSISZ-szervezetet, amelynek küldöttjeként tett ígére­tet Ostraván. Otthon, amikor beszá­molt útjáról, a bizottsági tagok egy­hangúlag jóváhagyták Bučko ostravai igéretét. Nagyon helyes Feri, helyedben mi is így válaszoltunk volna pártunk fel­hívására, — mondották. Minden rend­ben volt tehát, most már csak meg kellett szervezni a komplex ifjúsági csoportot. De ehhez a CSISZ bizott­ság jóváhagyása még nem volt elég. Mert könnyű az ígéret, de a megva­lósítása sokkal nehezebb. Nemcsak A Rozsnyói Vasércbánya a bányásznap előtt A Rozsnyói Vasércbánya rendkívül nagy területe Jolsvától egészen Szo­molnokig terjed. Minden üzemrészle­gen úgy van kiépítve a párt- és for­radalmi szakszervezet, hogy a kisebb munkaágak a részlegekhez vannak csatolva. Az é.v elején külön-külön minden részlegen megtárgyalták a lehetőségeket s így létrejöttek a párt XI. kongresszusára tett felaján­lások, amivel a bányászok elősegítik hazánkban a szocializmus felépíté­sét. Az üzem dolgozói vállalták, hogy havonta terven felül 500 tonna nyersvasércet termelnek, hogy 56 méter új folyosó vágását, 360 tonna érc dúsítását és 214 tonna rézkon­centrát termelését végzik el egy hó­nap alatt. A legutóbbi értékeléskor kiderült, hogy nyersvasércből terven felül 8039 tonnát termeltek, ami azt je­lenti, hogy a vállalt kötelezettséget eddig 229 százalékra teljesítették további 427 méter folyosót vágtak, s így felajánlásukat 169,7 százalékra teljesítették. Továbbá 2520 tonna ércdúsítást végeztek el, ami 113 szá­zalékos tervteljesítést jelent. A réz­koncentrát készítési tervét 138,9 szá­zalékra teljesítették. Ezt ügy érték el, hogy év közben megjavították a betétérc minőségét. Üzemágak szerint szétírták a fel­adatokat s azokat minden hónapban értékelik. A bányában minden dol­gozó tudja, kik érték el a legjobb eredményeket és főleg milyen mun­kamódszerekkel. A jó munkatapasz­talatokat átviszik minden munkásra, minden részlegre. Eredményes munkájuk gyümölcse­ként ünneplik meg a bányaüzem dol­gozói az ez évi bányásznapot. A fő ünnepséget a rozsnyói bányában fogják megtartani, de a bányász­napot Rozsnyóbistrón, Dernőn és Hrfidokon is megünneplik. Ezen a napon több bányászt tüntetnek majd ki a Vörös Zászló és a Vörös Csillag Munkaérdemrenddel. A kitüntetettek között 40 ezer korona pénzjutalmat osztanak szét. A hűségért és oda­adásért a Kohó- és Bányaipari Mi­nisztérium 420 ezer koronát oszt szét a legjobb bányászok között. A rozsnyói üzem versenyben áll a rudnanyi üzemmel, melynek eredmé­nyeit minden hónapban értékelik. Ezeken az értékeléseken részt vesz­nek a legjobb dolgozók is, tapaszta­lataikat kicserélik és nagy gondot fordítanak arra, hogv a jó példát egyik üzemből a másikba vigyék. Az értékeléskor a rozsnyói bányászok kerültek az első helyre. Mózes Sándor a komplex csoport megszervezésé­ről volt szó, hanem nagy előkészítő munkáról is, hogy a fiatalok kezde­ményezése mindjárt az elején zökke­nő nélkül indulhasson. Bučko elvtárs maga kilincselt egyik osztályról a másikra. Építő anyagot kellett sze­rezni, gondoskodni a fiatalok elszál­lásolásáról, gépeket kérni és sok más egyebet, míg megindulhatott a mun­ka. Sokszor azt hitte, hogy dugába dőlt az egész terve, de a harcot nem adta fel. Munkájába bekapcsolta a többi CSISZ-bizottsági tagokat is, mert his,z nemcsak CSISZ-tag ő, ha­nem párttag is, akinek nevelni kell társait. A közös fiatal erő minden nehézséget leküzd. sők között jelentkeztek a komplex csoportba, sokáig gondolkoztak, kit válasszanak meg soraikból mesterük­nek. Választásuk végül is Kakalejcík Jánosra esett, akit mindnyájan meg­becsülnek ügyességéért, tapasztala­taiért és jő szervezőképességéért. Most tehát már meglenne minden. A harmincöt ifjú építő számára a la­kás, a kulturális művelődés lehető­sége és politikai nevelésük is he­lyes úton halad. Teljes ütemben meg­indult a munka, kicsiszolódott a munkafegyelem érzése és a har­mincöt fiatal építész közül most kő­műves, ács, betonozó csoportokat szerveznek a fiatalok mestersége szerint. A fiúk már megkapták az első előleget fizetésükre. Megvannak vele teljesen elégedve. Ezenkívül Dudás Imre és Búchala Miska azt di­csérik a legjobban, hogy ők min­dennap tudják, mi a teendőjük és hogy aznap mennyit kerestek. Az ilyen munkaszervezés pedig még ma A CSISZ szlovákiai kongresszusa új építő jeladatokat tűzött ki ifjúsá­gunk elé. Ezeket a feladatokat a kassai Magasépítészeti Vállalat üzemében működő ifjúsági szervezet nagy kezdeményezéssel fogadta. Szeptember má­sodikán a kassai orvosi elméleti intézet építését ifjúsági építkezéssé hirdet­te ki. (Foto CTK— Kočiš) Nem telt el két hónap és a kassai Magasépítészeti Vállalat keretében megszületett Szlovákia második komplex ifjúsági építőcsoportja, amely már feladatot is kapott a kas­sai orvosi főiskola elméleti intézeté­nek felépítésére. Erre az építkezésre a legjobb fiatal ácsokat, kőművese­ket válogatták ki. Július 24-én har­minc pár ifjú munkáskéz látott a dolgokhoz. Ok ásták ki az alapokat, építették az anyagraktárt és ettől a naptól kezdve az építkezés befejezé­séig minden munkát ők végeznek majd el. Dudás Imre, Búchala Vince és Mihály, Kucsera Miska, Hume­nyai József CSISZ-tagok, akik az el­is nagyon sok építkezésen hiányzik. Szerszámokban, gépekben és anyag­ban eddig nincs hiány. Azt remélik, hoav az építkezés befeiezéséia is ilyeji simán megy majd minden. Ez Szlovákia második ifjúsági komplex csoportja szervezésének rö­vid története, Megszületett, mert lel­kes fiatalok szíyügyévé vált a párt. határozata. Kedden délelőtt került sor az ifjúsági építkezés hivatalos megnyitására. Jelen voltak a párt képviselői, a nemzeti bizottság funkcionáriusai és újságírók; szívé­lyesen elbeszélgettek az ifjú építők­kel, akiket továbbra is jó, becsüle­tes munkára buzdítottak. H. S. IJGYES KM Hli II A z akácfák sűrű lombja szinte eltakarja Zsemlye Lajos kis birodalmát, az öreg sertésistállót. Sok ember megfordult már benne, amióta felépítették. De még ilyen em­ber, mint amilyen ez a kékszeműi alacsony, ügyes fiatalember, aligha dolgozott falai között. Azt mondják róla (ezt még az anyalai gazdaság­ban hallottam), hogy aranykeze van. Amihez hozzákezd, ott eredménynek lennie kell!... Kis birodalmába ez év január el­sején lépett be. Ekkor fogott hozzá az anyasertések gondozásához. En­nekelőtte kocsis volt itt az elletői gazdaságban. Újévkor az anyasertések gondozásához látott. Kukoricaszárító tövében beszélge­tünk. Itt őrzi az anyasertéseket: kö­rülötte kicsi gyermekei vidáman han­cúroznak. Népes családja van: Erzsi­ke, Lajos, Mária. Tibor.. . annyian vannak, hogy sok volna őket felso­rolni. — Nyolc évi házaséletük alatt hét gyermekünk született — mondja mo­solyogva az apa. Makkegészséges mindegyik, s már most apjuk körül csenteregnek, se­gítenek neki őrizni a ficánkoló kis­malacokat, az anyákat. — Hány sertés gondozását vállal­ta? — Huszonötöt vettem gondozásba. — S eddigi eredménye ? — Az év elejétől mostanáig pon­tosan tizenhármat választottam el átlagosan egy-egy anyától. Meglepő ez az eredmény. Valóban aranykeze van Zsemlye Lajosnak. Hisz még csak augusztus utolsó napjaiban tartunk. Ilyen eredményt csak az az ember tud felmutatni munkahelyén, aki szívvel-lélekkel dolgozik, aki tudja, mit, miért tesz. S ő tiidja, hogy ha többet termel, többet is kap a hónap végén. A múlt hónapban is 29 db százast adott át feleségének mondván: oszd be jól a pénzt, mert sok minden kell az ilyen népes családban. A gazdaság vezetősége negyedévenként értékeli munkáját s az elért eredmények­alapján prémiumban is részesítik. Ez év első negyedében 300, a második negyedben pedig 600 korona prémiu­mot utaltak ki részére. Az év végét boldogan várja a Zsemlve-család. — Ügy számítom, hogy ekkorra el­érem a 19—20 malacot anyakocán­ként. Kíváncsiak leszünk erre. He való­ban sikerül ez Zsemlye Lajosnak, ak­kor az év végén nemcsak egy húsz kilós malacot kap jutalmul a gaz­daságtól, de jó pár ezer korona pré­mium is üti majd a markát. Most még csak arra lennénk kí­váncsiak, hogyan éri el sikereit éz a fiatalember? ... — Ügy gondozom őket, mint a sa­játjaimat. Mikor félidős vemhesek, külön ketrecbe zárom őket, bősége­sen takarmányozom, egyszóval jól előkészítem őket az ellésre. Mikor el­jön a fiadzás ideje, éjjel-nappal ott vagyok az istállóban, figyelem a fiadjiást. Ügyelek minden kismalacra, nehogy rátaposson az anya, veszte­ség álljon elő. — Hány malac pusztult el a keze alatt az év eleje óta? — Mindössze hat. — Hányat fiadznak a kocák? — A legjobb eredményt a 156-os számú koca adta. Ez jó kondícióban van, körülbelül 200 kilogrammot nyom s egyszerre 19 kismalacot ho­zott a világra. — Mit csinált ekkor ennyi sok ma­laccal? — Négyet elvettem alóla és egy másik sertés alá tettem őket, amelyik ugyanakkor fiazott, de csak nyolcat. VT annak ügyes emberek, akik bi * zonyos munkakörbe jól bele élik magukat s igyekeznek a lehető legjobb eredményt elérni a maguk és a társadalom javára. Ilyen ember Zsemlye Lajos barátunk is. Munka­szeretetét, példáját sokan követhet­nék. Farkas Kálmán Az állattenyésztési termékek begyőjtése Szlovákiában Mintegy 54 millió literrel több tejet gyűjtöttünk be mint tavaly (ČTK) — A szlovákiai begyűjtési dolgozók az ez év első 8 hónapjára előirányzott begyűjtési tervet a kö­vetkezőképpen teljesítették: Marhahús 108,9 százalék, sertéshús 99 száza­lék, tej 110,2 százalék. A tojásbe­gyűjtés évi tervét 96,9 százalékra teljesítik. A sertéshús begyűjtésével kapcso­latos feladatokat 100 százalékra a Ban­ská Bystrica-i, žilinai és a prešovi kerületben teljesítik. A tojásbegyűjtési évi tervet a bratislavai, a Banská Bystrica-i, és a prešovi kerületben teljesítették: A tejbegyűjtés tervét az összes ke­rületekben teljesítik, a legjobb ered­ményeket azonban a prešovi kerü­letben érik el, ahol a tervet 21,3 szá­zalékkal túlteljesítették. A múlt évben azonos idő alatt elért eredménnyel szemben ez év első négy hónapjában Szlovákiában 53 millió 590 ezer liter­rel több tejet gyűjtöttek be. Jók a baromfi begyűjtése terén elért eredmények is. Az ezzel kapcso­latos időtervet 4,2 százalékkal túl­teljesítették és a múlt évben elért eredményekkel szemben 478 tonnával több baromfit gyűjtöttek be. Kezet fogtak A Bajcsi Állami Gaz- I daság védnökséget vál- | lalt a komáromszent­péteri szövetkezet fe­lett. Elhatározták, hogy az állami gazdaság egy munkacsoportot állít fel, amelyben szakemberek is lesznek, nevezetesen agro- és zootechnikus', tervező, könyvelő, stb., akik havonként legalább kétszer meglátogatják a szövetkezetet, segítenek a munkában, tanácsot adnak a termelési és ügyviteli munkálatok irányításában. E ténykedésen kívül az év folyamán meg­hívják a szövetkezet vezetőit az állami gaz­daságba, hogy az egyes Munkaszakaszokon meg­ismerkedjenek a mun­kafolyamatokkal. A t eň szövetkezeti iskolázás­ban is segítik a szövet­kezetet azzal, hogy a legjobb szakembereket küldik előadóknak a szövetkezetekbe. Anya­gi segítséget is nyújt az állami gazdaság a szö­vetkezeteknek a gépe­sítésben és egyéb mun­kahelyeken a törvényes kereteken belül. Az állami gazdaság és a szövetkezet dolgozói, hogy minél jobban meg­ismerjék egymás ta­pasztalatait, eredmé­nyeit, az év folyamán legalább kétszer ellá­togatnak egy-egy élen­járó szövetkezetbe, vagy állami gazdaság­ba Szlovákiában, vagy Csehországban. Kulturá­lis és testnevelési té- I risn is segítik egymást | kölcsönös kulturális és sportversengés kereté­ben, hogy az ifjúság is egyre jobban bekap­csolódhasson a köl­csönös munkába. Az állami gazdaság segítsége más téren is megmutatkozik. A szo­cialista munkaverseny kiszélesítését is szem előtt tartják, s az év végéig a szentpéteri szövetkezet hat legjobb dolgozóját tüntetik ki a szövetkezet vezető­ségének javaslata alap­ján. A kitüntetés ju­talma egyhetes üdülés. Az állami gazdaság és a szövetkezet dolgozói kéz a kézben segítik egymást, hogy minél jobban meggyorsítsák mezőgazdaságunk fej­lesztését. . (ASZK) m Diadalát a Dunán Kissé furcsán hangzik a cím; első látszatra úgy tűnik, semmi köze sem lehet a vereknyei szövetkeze ­tesek vasárnapi sétahajózásához. Hiszen, ha a Dunahajózási Vállalat igazgatósága, a szövetkezet védnök ­ségi üzeme lehetővé tette, hogy az aratási ünnepélyüket komáromi ki­rándulással egybekötve vízibuszon tartsák, — ebben még nincsen dia­dal...? Nézzünk azonban a dolgok mélyére, s akkor a cím megoko­lást nyer. A vereknyei szövetkezet egyike a legkisebb szövetkezeteknek a po­zsonyi járásban. Földterülete nem egész 200 hektár, s tagsága az összesítő . névsorban is csupán 27. A szövetkezetesek átlag életkora elég magas, 50 év köriil mozog. A faluból a fiatal munkaerők Bra­tislavába járnak s otthon már csak a maguk félholdjait művelik meg. A lakosság ilyen kétlakisága gá­tolja a szövetkezet megerősödését. S ehhez még hozzá kell számítani a tagságon belüli ellentéteket is. Ez év tavaszától azonban lényege­sen megváltozott a helyzet. A szö­vetkezet kommunistái s igaz hívei a példamutatás meggyőző módsze­révél elérték, hogy minden tag saját legszemélyibb érdekeinek megvalósulását lássa a szövetkezet sikereiben. Ebből a harcból jelentős szerepet vállalt a Dunahajózási Vállalat néhány dolgozója is. A ta­vaszi összefogás, a szövetkezethez való viszonyban beállott változás megmutatkozott a vereknyeiek eredményeiben. A gabonafélékből a szárazság miatt ugyan nem érték el a tervezett hozamot, ám az ál­lam iránti kötelezettségüknek így is eleget tettek, sőt 100 métermá­zsa sörárpával, 50 mázsa búzával, s 150 mázsa rozzsal meg is tol­dották. Ilyen nagy mennyiségű rozs beadását a tagság is jelentő­sen elősegítette azzal, hogy a ter­mészetbeniekben tervbevett fél ki­logramm rozsot felajánlotta terven felüli beadásra. A szövetkezet ku­koricása azonban olyan szép ter­mést ígér, hogy a rozs helyett ku­koricát fognak majd kiosztani a ta­gok között. A szövetkezet jól áll a többi ter­mékek beadásával is. A marhahús beadásuk mértéke 170 százalékot mutat, s a disznóhúsbeadásban való lemaradásuk csak átmeneti, mert szeptember végére meghíznak a beadásra tervezett sertések, s akkor 50 métermázsával haladják meg az előírt mennyiséget. A ter­vezett szarvasmarha-állományuk száma 95 s ezt egy híján már el is érték. Megkérdezhetné valaki, hogy ígérhettek akkor 50 mázsa marha­húst terven felüli beadásra. Verek­nyén ebben az évben ugyanis ka­csahizlaldát rendeztek be, ahol Zverina Veronka és Varjasi Anna nagy odaadással gondoskodnak 800 — 1000 darab kacsáról. Ezekkel ha­ladták meg a marhahúsbeadási kö­telezettségüket, s ebből adják be majd az említett 50 métérmázsát is. Tavasszal még sokan ellene vol­tak a kacsahizlalásnak, most azon­ban mindenki igazat ad. az elnök­nek: — Jő ötlet volt a kacsahizla­lás, ez húzott ki bennünket a ká­tyúból. A vereknyei szövetkezet te­kintettel arra, hogy földterülete ki­csi, a fősúlyt az állattenyésztésre fekteti. Befejezés felé közeledik a szövetkezet új sertéshizlaldája, amelyben 280 sertést és kocát, he­lyeinek majd el. Füle Istvánnak, a vereknyei agronómusnak nincs ez ellen semnu kifogása, annyit azonban megje­gyez, hogy a gabonafélék termesz­tését sem lehet csak úgy melléke­sen kezelni. Az idei termés például bizonyosan rosszabb lett volna, ha nem fordítanak kellő figyelmet a növényápolásra. Ezt teszik ezután is, hiszen megéri. Az agrotechnika — nagy dolog — mondja az agro­nómus. Az őszi munkákat is ezek szellemében végzik. Repcéjük már jó egyhete a földben van, az őszi árpát meg most kedden vetették el. Ezt a pontosságot részben a traktorállomásnak is köszönhetik, amely igyekszik minél jobban elvé­gezni a kötelességét. Az elmondottak ugyan csak adatak, számok, de mégis eléggé érzékeltetik a nagy előrehaladást a vereknyei szövetkezet történeté­ben. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindezt nem a véletlen szülte, hanem ezek az eredmények a tagság gondolkodásában, a kö­zöshöz való viszonyában és mun­kájában beállott változásoknak számtanilag pontos eredménye. Ez pedig olyan tényező, amely évről évre több gyümölcsöt hoz. A gyü­mölcs azonban már ebben az évben sem marad el. A vereknyei szövet­kezetben ez évben először már 5—6 koronás részesedést fognak kifizet­ni. Ezek után már érthető, miért ír­tuk címül „a diadalutat". A hullá­mokon libegő hajón dalolva, táncol­va vagy éppen kocintás közben akarva-akaratlanul megfordult min­den szövetkezetes fejében, hogy a közös gazdálkodás elönyösebb, csupán az kell, hogy mindenki szí­vén viselje a szövetkezet fejlődé­sét. Ez pedig nagy dolog: siker, dia­dal! (trik) ÜJ SZÖ 4 * 1958. szeptember 5. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom