Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-05 / 246. szám, péntek

Orssá^építö fiatalok A CSISZ szlovákiai kongresszusa jelentős előrehaladást jelentett az Ifjúsági szövetség szlovákiai szervezeteinek életében. A vitában feltárták a hiányosságokat és a szervezeti életben szerzett jó tapasztalatok nép­szerűsítésével segítik egymást tevékenységüknek még magasabb színvo­nalra való emelésében. A kongresszus hűen tükrözte a szocializmus fiatal harcosainak lelkes építőmunkáját és tettre készségét. A küldöt­tek kivétel nélkül, nemcsak helyesléssel fogadták a XI. pártkongresszu son kitűzött feladatokat, hanem újabb felajánlásokkal — közöttük a leg­szebbikkel, az első atomerőművünk építése felett való védnökségvállalá­sukkal — teszik még sikeresebbé harcukat a szocialista építés befejezé séért. Erről tanúskodik a kongresszusi vita is, melyen életünk minden kérdésével foglalkoztak. MIBŐL LESZ A TÖBB ACÉL? Nem kohász, hanem a gömöri vas­ércbányák küldötte, František Jan­čušek beszélt erről. S hogy úgy le­gyen, hogy több vasérc termelésével kohászaink még több acélt adhassa­nak népgazdaságunknak, egyszerű szavakkal fogalmazta meg a tenniva­lókat: — Üzemi szervezeteinknek még job. ian mazgösítaniok kell a fiatal dol­j:z ';at a tizenegyedik kongresszus i ir <zatainak teljesítésére ... E'lig sem 'voltak tétlenek. Már .1 'y évvel ezelőtt elkezdték a tapasz­ta't idősebb vájárok vezetésével az ifjú:,áii munkacsoportok szervezését. Azonsn nagy nehézségeik voltak. Enyes munkaszakaszok vezetői — m nt a Már a Bányában, Alsósajón — hallani sem akartak róluk. A kishi­tűség jegét megtörték, a rozsnyó-bá­nyai elvtársak. Sedlák mérnök a fia­talokból külön munkacsoportokat szer. vezett. Csak Rozsnyóbisztrén 16 ala­kult belőlük s a XI. kongresszus tisz­teletére vállalt kötelezettségüket, hogy 280 tonna vasércet fejtenek, 67 mé­ter folyosót hajtanak ki terven felül, túlteljesítették. És most? — Ifjúsági munkacsoportjaink, — jelentette ki Janušek elvtárs, — a CSISZ III. kongreszsusa tiszteletére terven felül 500 tonna vasércet fej­tenek és 49 méter folyosót és ké­ményt vágnak... S adhatnának-e még több ércet? A CSISZ-szervezet dolgozhatna-e még tevékenyebben? Erre is igennel vá­laszolt. Az üzemi CSISZ-szervezetek­nek nincs áttekintésük az ifjúsági munkacsoportok között folyó szocia­lista verseny helyzetéről. Gyakran megtörténik, hogy a CSISZ részvétele nélkül csak az üzem vezetősége érté­keli a versenyt s a CSISZ sem a bi­zottsági, sem a taggyűléseken nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ha a szocialista versenyt állandóan ellen­őriznék s az eredményekről tájékoz­tatnák az üzem dolgozó-'t, s ha a CSISZ járási bizottsága megszervezné az üzemi szervezetek közötti tapasz­talatcserét, akkor a gömöri fiatal vá­járok több ércet fejthetnének terven felül. KOCSMA HELYETT NÉPMŰVELÉSI OTTHON Sok falu égető kérdését hozta fel Alžbeta Kuchárová, a CSISZ prešovi járási funkcionáriusa. Falujában, Mly­ňanské Jakubovyban — mint sok más községben — az ifjúság otthona a kocsma volt. Hogyan „csalogatták" ki onnan az ifjúságot, még az időseb­beket is? A fiatal Alžbeta Kuchárová a helyi nemzeti bizottságon dolgozik. Társai segítségével hozzálátott a népművelési otthon szervezéséhez. Azóta a fiatalok oda járnak, zenélnek, énekelnek, szó­rakoznak. Tetszenek nekik az előadá­sok, a könyvekről, az időszerű kérdé­sekről, az idős kommunistákkal ren­dezett beszélgetések és a sportverse­nyek. Már nemcsak a fiatalok, hanem a szülők, az idősebbek is eljárnak a népművelési otthonba. Kirádulásokat is szerveznek. Nemrég a demenovai cseppkőbarlangba látogattak. Ez a CSISZ sikere. A falu kulturális központjává a népművelési otthont tette. S így van ez már a járás több falujában is. Az ifjúsági szervezetek kulturális és testnevelési tevékenysé­gük fokozásával növelik az építőmun­kában elért sikereiket. A járásban ed­dig több mint 2 millió 200 ezer ko­ronát takarítottak meg népgazdasá­gunknak, több mint 100 fiatal a föld­művesszövetkezetekben nyolc gazdasá­gi épületet épített fel. Rövid idő alatt több mint ezer fiút és lányt szervez­tek be a CSISZ-be. — Azelőtt mi sem dolgoztunk így — magyarázza Alžbeta Kuchárová. - A CSISZ-szervezetek nálunk is csak .;zűk körben tevékenykedtek. Ezzel nem akarom mondani, hogy most nin­"senek nehézségeink. De ezeket a kér. aéseket már nem a járási bizottság kis számú funkcionáriusainak-csoport­ja oldja meg, hanem munkánkba be­vonjuk a helyi szervezetek tehetséges tagjait is. Az új funkcionáriusokat, aktivistákat arra vezetjük, hogy elsa­játítsák a fiatalokat a CSISZ-szerve­zetbo vonzó hatékony szervező mód­szereket ... A FIATALOK ÉLEN JÄRNAK Sokat építünk s építkezéseinken még elég sok a fogyatékosság. Az új technikáért, az új munkamódszerekért lelkesedő fiatal építőmunkásokra vár a nagy feladat, hogy meggyorsítsák az építkezések ütemét, megjavítsák a munka minőségét. Ján Lazár, a krem­nicai járás küldötte arról panaszko­dott, hogy járásuk legnagyobb építke­zési vállalatban, a Hronstavban egyes vezető gazdasági dolgozók így fogadják a hozzájuk forduló CSISZ­f unkcionáriusokat: — Aranyos elvtársam, most nincs időm, nem beszélhetek veled ... Az hiba, hogy a nagy építkezési vál­lalat dolgozóinak „nincs idejük" fel­karolni a fiatal építőmunkásokat. A másik hiba pedig az, hogy maga a vállalat CSISZ-szervezete sem tett meg mindent, amit megtehetne a fia­talok szervezett mozgósítása, az ifjú­sági munkacsoportok létesítése, az építkezési munkálatok meggyorsítása érdekében. A vállalatnak több mint hatszáz fiatal dolgozója van, a CSISZ­szervezetnek csupán 356 CSISZ-tagról van „tudomása". Ha egyes gazdasági vezetők nem is segítik őket, mégis többet tehetnének. Hogy miben? Itt aztán rátapinthatunk a hibák gyöke­rére. Ebben már nem is annyira az üzemi szervezet, hanem a CSISZ kerü­leti bizottsága a hibás, mert nem népszerűsítette eléggé a kerület épít­kezési vállalataiban a CSISZ žilinai kerületi bizottságának a fiatal építő­munkások szervezésében szerzett ta­pasztalatait. A žilinai kerületben a CSISZ-funkcionáriusok első gondja, hogy ahol megindul egy nagyobb épít­kezés, azonnal megszervezni az üzemi CSISZ-szervezetet. A kerület építke­zésein már 52 ifjúsági munkacsoport működik és tizenkét építkezést telje­sen a fiatalok vették át. Olyan nagy dolog ez, más kerületben nem tudnák megcsinálni ? Buchera Emil megmagyarázta a kongresszusi küldötteknek, hogyan vitték ezt véghez. Nem is olyan régen, még tavaly, náluk is alig, vagy egy­általán nem hallatta szavát az épít­kezéseken az ifjúsági szervezet. S ha szerveztek is ifjúsági munkacsoporto­kat, egyes gazdasági vezetők felelőt­len magatartása miatt rövid idő alatt felbomlottak. Csak ez év elején, az építészetben az új szervezési intézke­dések bevezetése óta állott be nagy változás. Az új gazdasági vezetők, a pártszervezet és a szakszervezet együttesen emelték a CSISZ tekinté­lyét, felkarolták az ifjúsági szervezet kezdeményezését, megkezdték az if­júsági csoportok szervezését. S még attól sem féltek, hogy egyes építkezé­seket teljesen a fiatal dolgozókra bíz­zanak. A bizalmatlanságot felváltotta a bizalom s ez gyümölcsöztette hatá­sát. A XI. kongresszus tiszteletére a kerület fiatal építőmunkásai másfél millió koronát takarítottak meg nép­gazdaságunknak! Most még merészebb feladatra vállalkoztak. Építkezéseinken egyes felelőtlen dolgozók elhordják az építőanyagot, mások meg felelőtlen gondozás miatt sok építkezési anyagot tönkre tesznek. Ez ellen veszik fel most a harcot. Minden építkezésen „ifjúsági gazdasági őrjáratokat" szer­veznek, a társadalmi tulajdon védel­mére. A CSISZ kerületi bizottságának kez­deményezésére a žilinai kerület épít­kezési vállalatainak gazdasági vezetői és kommunistái megmutatták, hogy az ifjúsággal kapcsolatos „nehéznek" vélt kérdéseket sikeresen megoldhat­ják mindenütt, ha kedvvel, megértés­sel s igazi gondoskodással törődnek a fiatal építőmunkások és a CSISZ-szer­vezetek problémáival. A SZOVJET HATÄR KÖZELÉBEN... - Szövetkezeti tag vagyok a szob­ránci járásban, a szovjet határ köze­lében fekvő kis községben, Krčany­ban... így kezdte felszólalását Ján Petráš. Sem róla, sem falujáról nem hallot­tunk eddig. Pedig kevés falusi CSISZ­szervezet gondolt arra, amit ők tettek. Községük iskolájában gyengén műkö­dött a pionír>-szervezet. A CSISZ fa­lusi szervezete elhatározta, hogy új vezetőket ad a pioníroknak. S Ján Petráš, a szövetkezeti sertésetető pio­nírvezetőnek jelentkezett! A hatodik osztály tanulóit bízták rája. Hogy félt az első találkozástól! S hogy örült, amikor a gyűlés után a pionírok ba­rátságosan körülvették és kérdezget­ték: mikor találkoznak újra? Érdek­köröket szervezett, játszottak, kirán­dultak, sportoltak. Petráš járt a Szovjetunióban s a gondjaira bízott gyermekeknek mesélt a szovjet fiata­lok életéről. S hogy ismereteit gyara­pítsa, ő is tanult, bújta a könyveket, hogy tudásából minél többet adhasson át a pioníroknak. Egyes helyeken azt mondják, hogy az iskolák tanítói nem fogadják „szí­vesen" a munkás- és parasztifjak kö­réből jelentkező pionír-vezetőket, mert attól félnek, hogy akkor nekik több munkájuk lesz. A szovjet határ közelében fekvő kis községben, Krča­nyban Ján Petráš megmutatta, milyen helytelen nézet ez. A szövetkezeti fia­talok megkönnyítették a tanítók mun­káját, a gyermekeket a munka tisz­teletére, a haza szeretetére nevelik. SEGÍTSÉK JOBBAN A FIATAL ÜJlTÖKAT Hegedűs Lajos Szlovákiában a leg­jobb ifjúsági újítók közé tartozik. Megdicsérték a kongresszusi beszámo­lóban is. A komáromi hajógyárban dolgozik. A CSISZ szlovákiai kongresszusán ő is felszólalt. Múlt év elején üzemé­ben a fiatalok között ő volt az egye­düli újító. S ma egész sor követője van! Ez év második negyedévében megrendezték az ifjúsági újítók ne­gyedévét. A fiatalok 59 újítási javas­latot nyújtottak be, közülük már 32 megvalósítottak, melyek 130 000 koro­na évi megtakarítást eredményeznek. Szép eredmény ez. Hegedűs elvtárs azonban azt mondotta, hogy minél többen vannak a fiatal újítók, annál több a gondjuk, S ezt nem az újítások okozzák, hanem egyes dolgozók maga­tartásának „köszönhetik". Nem minden újítási javaslat sikerül ugyanis min­dig az első kísérletre s ha annak va­lami kis hibája van, amit a mérnök segítségével könnyen és gyorsan el­távolíthatnának, megtörténik, hogy egyes munkatársak, még gazdasági vezetők is, nem támogatják ebben a fiatalokat. A CSISZ üzemi szervezete a CSISZ Központi Bizottságának leve­lét megtárgyalva, elhatározta, hogy versenyt indít a legjobb ifjúsági újító címéért. S hogy minél nagyobb támo­gatást adhassanak e fiatal újítóknak, megkezdték az újítók köreinek szer­vezését. A körökben tanácsot adnak egymásnak, az újítások egyes kérdé­seit tisztázva, egymást segítve küszö­bölik ki a hibákat. Most már a műsza­ki dolgozókon, a mérnökökön a sor, hogy még nagyobb segítséget nyújt­sanak a fiatal újítóknak, a haladó technika ifjú harcosainak. Ezt a se­gítséget megérdemlik a fiatalok. Re­méljük, meg is kapják' Petrőci Bálint A pártmunka tapasztalatai ból Hogyan készítjük e a pártoktatási évet w o A füleki járás mezőgazdasági jelle­gű, azonban számottevő ipari üzemek is működnek területén. A CSKP XI. kongresszusa határozatainak teljesí­tése jelentős feladatok elé állítja a járás pártszervezeteit, amilyenek pl. a mezőgazdaságban a szövetkezetesí­tés befejezése, az ipari szakaszon pe­dig a technika teljes kihasználása, a munkatermelékenység további foko­zása, a termelésben levő tartalékok feltárása. Továbbá törekedni kell a párt nevelő munkájának elmélyítésé­re is. Mindez megkívánja, hogy nagy gondot fordítsunk a pártoktatási év előkészítésére. Az idei pártoktatási év előkészí­tése során a járási pártbizottság és az alapszervezetek többsége első helyre a propagandisták helyes kivá­lasztását és a propagandistáknak az oktatási munkára való jó felkészülé­sét állította. Legtöbb helyen olyan elvtársakat jelöltek e fontos funk­ció betöltésére, akik már többéves ezirányú gyakorlattal rendelkeznek, elméleti tudásuk megfelelő és ezen­kívül tapasztalt pártmunkások is. Gondosan válogatták ki a propagan­distákat a nagydaróci, csákányházi, guszonai és más falusi pártszerveze­tek, a Közbiztonság alakulati párt­szervezete, a JNB és az Államvas­utak pártszervezete, Helyesen járt el a propagandisták kiválasztásában járásunk legnagyobb üzemének, a Kovosmaltnak párt­szervezete, ahol az üzemi pártbizott­ság a múlt évi tapasztalatokból ki­indulva mindenekelőtt felülvizsgál­ta, hogyan vált be a propagandistá­nak javasolt elvtárs eddigi tevékeny­sége során, miképpen tudja össze­kapcsolni az elméletet a gyakorlat­tal. Ily módon valóban a legtehetsé­gesebb elvtársakat javasolták a párt­oktatási körök vezetésére. Hasonló módon igyekeznek a pártoktatási év sikeres lefolyását biztosítani a Béke Üzemben és a korláti bazaltbányá­ban. Itt meg kell azonban említenünk, hogy egyes alapszervezetek még mindig nem értették meg teljes mér­tékben a pártoktatási év nagy jelen­tőségét és formálisan jártak el a propagandisták kiválasztásában. Elő­fordultak olyan esetek, hogy propa­gandista funkcióra jelöltek elvtársa­kat anélkül, hogy ezt előzőleg meg­beszélték volna velük. Ezeket a hibá­kat most, még a pártoktatási év megkezdése előtt igyekszünk kikü­szöbölni. A járási pártbizottság jelentős se­gítséget nyújtott és nyújt az alap­szervezeteknek a pártoktatás előké­szítésében. Tagjai és dolgozói meg­vitatják az egyes problémákat az alapszervezetek bizottsági tagjaival. A járási pártbizottság gondoskodik a propagandisták jó előkészítéséről is, akiket fokozatosan a kerületi po­litikai iskola egyhónapos propagan­dista tanfolyamára küld ki. Ennek eredményeként már 18 propagandista végezte el a tanfolyamot. A XI. párt­kongresszus anyagának tanulmányo­zására rendezett kerületi tanfolya­mon 8 elvtárs vett részt, ezenkívül augusztusban megrendeztük a propa­gandisták háromnapos bentlakásos iskolázását. A járási pártbizottság a I lektori testület segítségével az elő­re kidolgozott terv alapján, minden egyes tárgykörrel kapcsolatban sze­mináriumot fog rendezni. A füleki járásban az 1958-1959-es pártoktatási évben az előzetes be­osztás alapján megállapíthatjuk, hogy jelentősen emelkedni fog a pártok­tatási év részvevőinek száma. Az oktatásra a termelés különböző ága­zataiból többszáz pártonkívüli is je­lentkezett. Jelentős előrehaladást je­lent az a tény, hogy az alapszerveze­tek nagy többsége a pártoktatási év részvevőinek beosztása terén komoly munkát végez. A pártonkívüliek so­rából mindenekelőtt azokat nyerték meg, akiknél minden előfeltétel meg van arra, hogy megfelelő előkészítés után pártunk tagjelöltjeivé váljanak. Egyes alapszervezetekben azonban, mint például a sátorosi kőbányában, a ragyolci állami gazdaságban egyál­talán nem szerveztek be pártonkí­vülieket a pártoktatásban való rész­vételre, Síden, Várgedén és Püspö­kiben pedig csak jelentéktelen mér­tékben teljesítették e feladatot. Az említett mulasztásokat igyekszünk pótolni, hogy a pártoktatási év min­den alapszervezetben teljes mérték­ben betölthesse hivatását. A pártszervezetek nagy többsége helyesen járt el a pártoktatás egyes témaköreinek kiválasztása terén, ar­ra törekedve, hogy ezekben a rész­vevők minél alaposabban tanulmá­nyozhassák a saját munkaszakaszuk­kal összefüggő problémákat. Emellett természetesen nem feledkezhet meg a párttörténet és a marxizmus-leni­nizmus alapvető kérdéseinek tanul­mányozásáról sem. Hiszen az alap­szervezetek mellett 28 tanulókörben több mint 500 párttag és pártonkí­vüli fogja tanulmányozni a CSKP történetét. A járási pártbizottság különösen nagy súlyt fog helyezni az ifjúság politikai oktatására. Arra irányította az alapszervezeteket, hogy a CSISZ keretében folyó politikai nevelés ve­zetésével a legtehetségesebb elvtár­sakat bízzák meg. így például a Ko­vosmaltban a CSISZ részére beter­vezett előadásokat a pártmunkában l.nagy tapasztalatokkal rendelkező lek­torok fogják tartani. Gondoskodtunk j arról is, hogy a CSISZ részére a sze­: mináriumi vezetők funkciójába a leg" tapasztaltabb elvtársak kerüljenek.­Emellett a járási pártbizottság a CSISZ járási vezetőségével karöltve gondoskodik a propagandisták neve­léséről, rendszeres oktatásáról. Jól tudjuk, hogy a pártnevelés he­lyes irányítása mindenekelőtt meg­követeli, hogy az oktatás színvona­lának állandó javításáról gondoskod­junk. A járási pártbizottság ezért elhatározta, hogy rendszeres ellen­őrzést szervez meg a jó tapasztala­tok általánosítására és az előforduló fogyatékosságok kiküszöbölése cél­jából. Ebben a munkában elsősorban a lektorokra támaszkodik, akik köz­vetlenül az egyes körökben segítenek majd a propagandistáknak és a párt­oktatás részvevőinek. Tankina István, a füleki járási pártbizottság dolgozója. MILYEN RUHA „TESZI" AZ EMBERT 1958 őszén A lakosság életszínvonalának szüntelen emelkedését a közszük­ségleti cikkek növekvő fogyasztása bizonyítja. A különféle textilárufaj­ták az ipari közszükségleti termé­keknek csaknem a felét alkotják, tehát a megfelelő ruhaneműkeres­let kielégítésének nagy jelentősége van. A legtöbb árufajtákból évente növeljük a termelést, így a gyapot­és gyapjúszövetekből, a felsőruhák­ból, úgyszintén a bútortextilből és a bőráruból is. A megfelelő ellátás­ban némely esetben nagy szerepet játszik a helyes elosztás is Szlová­kiában például az egy főre eső gya­pot- és gyapjúszövet-k3reslet na­gyobb, mint országos viszonylatban A cseh országrészekben inkább a konfekciók iránt nagyobb az érdek­lődés. Ami az idei őszi ellátást illeti, el­ső sorban a szövetárukból lesz jobb. A méteráruk gyártásánál ügyeltek az új mintafajták és a változato­sabb színek alkalmazására. A női ruhakellékek közül az őszi kábátokból a legnagyobb a választék. 380-től egészen körülbelül 800 koro­náig kaphatók a 70, vagy 100 szá­zalékos gyapjú- őszikabátok, ame­lyek meglehetősen bő szabásúak, csinosak és divatosak. Ezek a flaus és tweed anyagból készült kabátok csaknem valamennyi színben kapha­tók. A tweed kabátok legszebbike egy erősen bolyhos szövésű, sötét­zöld alapon, fekete mintás őszi ka­bát. Az őszi kosztümök nagy része melyekből eddig még kevés van forgalomban, ugyancsak a divatos tweed szövetekből készülnek és kü­lönböző színűek. A gyermekruhákban is nagy a vá­laszték. Helyesek a flaus anyagból készült piros kabátkák, azonban ezek más színekben is kaphatók Az őszi gyermekruhácskákban újabb változatosságokkal kezdik az őszt. Divatos fazonú és újszerű szö­vetből készült férfiöltönyökkel is bővült a választék. Több színben és elégséges mennyiségben kapható a cord diabonálban szőtt, finoman csí­kozott. öltöny mellénnyel. Számos újfajta tweed anyagból készült sportzakó is kapható. Újdonságok a jellegzetes angolos mintájú szöve­tekből készült mellénnyel ellátott öltönyök, melyek leginkább sötét alapon világosan, enyhén csikozot­tak, vagy fehér és szürkés apró­mintásak. A mellény ismét „mo­dern" lesz és valószínűleg háttérbe szorítja a kötött „kabátalávalót". Divatosak a férfi őszikabátok is. Körülbelül 8-10 új fajtájuk 7/8-as fazonú, két- vagy háromgombos, 680-1560 koronáig kaphatók külön­böző színekben. Rendkívül elegáns az 1050 koronáért kapható szürke 7/8-os steppelt fazonú, cord anyag­ból készült őszikabát, nagy felvarrt zsebekkel. Kissé testesebb egyéne­ken jól festenek az új tweed anyag­ból készült raglánújakkal ellátott szürkés felöltők, melyek ruhaüzle­téinkben ebben az évben jelentek meg először. A férfiak valószínűleg ismét szívesen fogadják a divatos egysoros selyembéléses ballonkabá­tot, melyből szintén kielégítő meny­nyiséget biztosítottak. Továbbra is piacon maradnak azonban az egygombos, mellénynél­küli gyapjűs, sima szövésű férfiöl­tönyök is, melyeket különösen bar­na színben kedvelnek a vásárlók. Az őszi idénynek még sok újdon­sága van, például az újfazónú vi­harkabátok, vagy blúzok, az újdon­ságnak számító különféle sportza­kók stb.. Végezetül még egy hasznos és érdekes hírt: a közeljövőben több sziloning kerül majd forgalomba: a nyakkendők bizonyos fejlődésen mentek keresztül, ugyanis az eddi­gieknél kissé keskenyebbek és több­nyire egyszínűek lesznek. A jobb ellátás bizonyára megelé­gedést kelt majd a vásárlók köré­ben. A ruhaüzletek ez idén igye­keztek jól felkészülni az őszi és a téli idényre. (-sz) ÜJ SZÖ 5 + 1958. szeptember *

Next

/
Oldalképek
Tartalom