Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-24 / 265. szám, szerda

Az EFSZ megszilárdítása Baraeskán a kommunisták munkájától függ Amikor a baracskai kommunisták a közeimúltban megtartott taggyűlésükön a XI. kongresszus anyagát elemezték egyúttal a helyi szövetkezet és a falu kulturális fejlődésének kérdéseit is megtárgyalták. A szövetkezet gazdálkodási eredményeinek mélyebb elemzését az tette szükségessé, hogy a megalakulás óta eltelt nyolc esztendő alatt vajmi keveset haladt előre a mezőgazdasági termelés fokozásában s gazdálkodásában szinte egyhelyben való topogásról beszélhetünk. Egyöntetű volt a kommunisták nézete abban, hogy bizony a múlt években keveset foglalkoztak a szövetkezet munkaszervezési termelési kérdéseivel. A kommunisták nyilván ügy gondolták, az egészközségi EFSZ létrehozásával m'ndent megtettek a sikeres gazdálkodás kibontakozásáért. A r-a már igen kevesen gondoltak, hogy a jő gazdálkodás feltételeinek megalapozását a káderek helyes kiválasztása, a munkafolyamatok gépesítése, valamint a korszerű állattenyésztés és az agrotechnikai irányelvek következetes érvényrejuttatása segíthetik elő. Mindezeket a szempontokat úgyszólván figyelmen kívül hagyták s összejövetelükön leginkább apróbb, magánjellegű problémákkal foglalkoztak. Nem csoda ezekután, ha az 1200 hektáros szövetkezet földjein még 100 vagon gabonát sem voltak képesek termelni. A NÖVÉNYTERMELÉS alacsony [ gyei és a hízók gondozását Belan színvonala természetesen az a'latok István, idősebb kommunistára bízta. hasznosságát #s az állomány gyarapí tását is kedvezőtlenül befolyásolta, mert kevés volt a szemestakarmány, nem is szólva arról, hogy a zöld tö•neg takarmányok termesztését teljesen elhanyagolták. Márpedig jó minőségű nedvdús takarmány biztosítása nélkül a téli időszakra nem lehet elképzelni sikeres álattenyésztést. Gutrai elvtárs, a szövetkezet könyvelője ezekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az EFSZ-nek sem szakképzett agronómusa, sem zootechnikusa nincs, akik kellő szakismeretek birtokában irányítanák a termelést, Így aztán, bár mirden munkát idejében elvégeznek, a minőségre azonban kevés súlyt fektetnek. Ezzel kapcsolatban több példát említhetnénk meg, melyek a felületesen elvégzett munkát bizonyítják. A kora tavasszal ugyanis elvetettek 20 hektár sürükukoricát, de a talajelőkészítést nem végezték el a legnagyobb gondossággal. Mi lett aztán ennek az eredménye? Elsősorban az, hogy most ősszel a silózókombájnok nem dolgozhatnak a parcellán, mert minden öt lépésre éppen az egyenetlen talaj miatt üzemképtelenné válnak. A silózás nehéz munkáját tehát most kézi erővel kell a szövetkezet tagjainak elvégezniük. Nem is kell mondani, ebből aztán komoly károk keletkeznek, hiszen a silókukorica már csaknem teljesen száraz és alacsony tápértékű eledel lesz belőle, mely semmi esetre sem segíti elő a tejtermelés fokozását. A növénytermelés alacsony színvonalát a helyi nemzeti bizottság titkára, Mészáros elvtárs többek között i következőképpen indokolja: — Szövetkezetünkben a vetésforgót sem tartják be következetesen. Nem egy évben előfordult már, hogy a gabonafélék egyazon parcellába kerültek, így aztán nem lehet jó termésre számítani, mert a hasonló fajtájú növények sok tápanyagot vonnak el a talajból s ha ezt évenként műtrágyával, de különösen istállótrágyával nem pótolják, a talaj teljesen kiméiül, táperőben elszegényedik. Egyébként komoly hátrányt jelent a szövetkezet számára az is, hogy a talaj táperejének növelését istállótrágya hiányában nem tudja biztosítani. A kertészeten kívül a múlt évben csupán 45 hektárt láttak el istáilótrágyával, de ez idén sem' jut több istállótrágya 75 hektárnál. A trágyatermelésben tehát komoly hiányosságok mutatkoznak, amit főképpen a tevés állatnak tulajdoníthatunk. Ha mélyebb elemzés alá vesszük a jzövetkezet állatállományát, akkor megtudjuk, hogy csak 35 szarvasmarhát tenyésztenek 100 hektáronként, melyből csupán 14 a tehén. Tehát az a tény, hogy a szövetkezet az állománytervet''sem tartja be, kedvezőtlenül befolyásolja a trágyatermelést és a hektárhozamok fokozására irányuló törekvéseket. A SZARVASMARHATENYÉSZETBEN szigorú intézkedések bevezetésére van szükség, ha a szövetkezet tagjai azt akarják, hogy jobbak legyenek a közös erőfeszítés eredményei. Elsődleges feladatnak kell tekinteni az állomány feltöltését és saját tenyésztésű növendékállatokkal szükséges gyarapítani a tehénállományt. Csupán ez a lépés vezethet ki abból a kátyúból, melyben a szövetkezet állattenyésztése jelenleg topog. A falusi pártszervezetnek tevékenységét most ezekre a legfontosabb kérdésekre kell irányítania. Az állattenyésztés élére válasszák ki a legfejlettebb szakismeretekkel rendelkező kommunistát, aki meg fogja tudni magyarázni az etetőknek, fejőknek, hogy csak jobb munkával, helyes takarmányozással és leválasztással lendíthetik fel és tehetik jövedelmezővé állattenyésztésüket. Hasonló intézkedések megtételére lenne szükség, mint a sertéstenyésztésben. Egyébként a szövetkezet gazdálkodásának ez az ágazata is igen alacsony színvonalon volt. A pártszervezet egy ízben foglalkozott az ügyBelan elvtárs először is megismerkedett a munkakörnyezetével és az etetést mindig pontosan, előre kiszámított adagok szerint végezte. Ennek köszönheti a szövetkezet, hogy az első félévi sertéshúsbegyűjtési tervét 100 százalékra teljesítette és még mindig van tartalék, amivel a második félévi beadást, sőt a terven felülit is biztosítani tudják. UGYANEZT az eljárást a szarvasmarhatenyészetben is be lehetne vezetni, hiszen itt is vannak jó példák, mégpedig a Cseresnyés-majoron. Magda Sándor egy évvel ezelőtt került a növendékállatokhoz. Rendkívül rossz állapotokat talált az istállóban, piszkosak voltak az állatok, s így természetesen a jó koszt sem fogott rajtuk. Magda elvtárs azonban Pücsök Zsigával, Pavlík Kálmán bácsival alaposan megtisztították a borjakat és néhány hét elteltével mintha csak kicserélték volna az állományt. Ez az állomány jó utánpótlása lesz a tehénállománynak és elmondhatjuk, hogy a szövetkezet aranyfedezetét képezi. A telepen épült istállókban azonban még mindig nem változott a helyzet, s továbbra is helytelen munkamódszereket alkalmaznak. Pedig mennyivel más légkör alakulna ki, ha itt is megtisztítanák az állatokat és az etetést pontosabban hozzáértőbben végeznék. Nagyon helyes, hogy a falusi pártszervezet felismerte ezeket a hibákat és most, mint Tóth András elvtárs, a pártszervezet elnöke megjegyezte, minden figyelmet az állattenyésztés fellendítésére irányítanak. Ezzel egyidőben már az őszi munkák folyamán gondoskodnak majd a kellő mennyiségű tömegtakarmányok, őszi keverékek elvetéséről, hogy a fokozatosan niegnövekedett állomány számára elegendő takarmányt biztosíthassanak. A helyi nemzeti bizottság ugyancsak megtette a szükséges intézkedéseket a szövetkezet megsegítésére. Aktivizálta a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, akik ezúttal már az őszi munkák elvégzését is ellenőrzik. A minap is, amikor Szalai János, a HNB elnöke kint járt a határban, súlyos felelőtlenséggel találkozott a vetésnél. A traktoros ugyanis nem vette figyelembe, hogy a vetőgépről hiányoznak a súlyzók és a rozsot a magvezetőcsövek a talaj felületére szórták. Hasonló minőségű munkával csak természetes, hogy szegényesek lesznek a hozamok, és sohasem fog annyi gabona teremni, amennyit az állatállomány takarmányszükséglete megkíván. MINDEN JEL ARRA MUTAT azonban, hogy a kommunisták a gazdasági kérdések megtárgyalásával lényegesen változtatnak a szövetkezet eddig elmaradott termelési helyzetén. Ennek jegyében szervezték meg az idei pártoktatási évet is és mintegy 24 pártonkívüli hallgatót, szövetkezeti tagot szerveztek a pártoktatásba, akik politiKai ismereteik elmélyítésével teljes erővel hozzáfognak a hibák kijavításához. Ez az egyedüli helyes út a szövetkezet további megszilárdításához és a falu kulturális életének felemelkedéséhez, melyért elsősorban is a helyi kommunisták felelősek. SZOMBATH AMBRUS Géppel vagy kézzel A rendkívüli meleg időjárás miatt a múlt évekhez viszonyítva jóval korábban megkezdődött az ősziek betakarítása. Alig csendesült el a határ a gabonakombájnok zajától, helyükbe újabb gépek jöttek és szeptember elején mar silózó és kukoricaszedő kombájnok moraja hangzik szerte a párkányi járás szövetkezeteinek dűlőiben. A kenyércsata után megkezdődött a másik nagy csata: az őszi kapások betakarítása. Ez a munka egybeesik a talajelőkészítéssel és az ősziek vetésével. Jó munkabeosztásra van tehát szükség és minden rendelkezésre álló erőt mozgósítani kell, hogy idejében és veszteség nélkül végezhessünk ezzel a másik fontos betakarítási munkával. Itt is nagy feladat vár a dolgozók segítőtársaira, a gépekre, mert például a kukorica szedését meggyorsítja és jóval olcsóbbá teszi a kombájnnal történő betakarítás. Fontos az, hogy ne várjuk be a túlérést, mert akkor nehezebben tisztítja le a gép a kukoricacsöveket a levélzettől. Normális körülmények mellett aliű kerül 10-12%, ahol utántisztítást kell végezni. Viszont a gép mindjárt levágja és felaprózza a szárat úgy, hogy az egyenest a silógödörbe szállítható. Utána tiszta marad a parcella s az eke mehet a nyomában. Ezzel számoltak a bátorkeszi szövetkezetben is, mert még szeptember elején négy kombájnt állítottak munkába. Öröm volt nézni, ahogy a négy gép dolgozott. Zatykó csoportvezető elvtárs nagyon elégedett volt a munkával, mert csekélyszámú munkaerővel 4 nap alatt 38 ha-ról betakarították a kukoricát. A közel 40 q-s ha-kénti termésből semmi veszteség nem volt, mert a szedés közben lehullott szem a takarmány között mind értékesíthető. Ha számításba vesszük, hogy 1 ha kukorica kézi leszedése, a szár levágása és összetakarítása szilárd normák mellett is legkevesebb 15 munkaegységet igényel, ez a bátorkeszi szövetkezetben a 16 korona munkaegység-érték mellett ha-ként 60 korona megtakarítást jelent, de ennél még sokkal nagyobb érték az idejében besilózott kukoricaszár. Tekintve, hogy a kesziek már ez ideig 120 ha-nál tartanak a gépi kukoricaszedéssel,' ez amellett, hogy meggyorsítják a munkát és nagy mennyiségű jó silótakarmányt nyernek, még jelentős pénzügyi megtakarítást is jelent a szövetkezetnek. Tehát érdemes a gépeket mindig újabb és újabb munkaszakaszokon kihasználni, mert a gépi segítséggel mentesíteni tudjuk a dolgozókat a nehéz és fárasztó munkától s így a szövetkezeti közösségben egyre könynyebb és jobb élet bontakozik ki a mezőgazdasági dolgozók számára! Varga József, a GTÄ munkairányítója. KIT TERHEL A FELELOSSEG? Gazdasági életünk fellendítésének egyik alapfeltétele a tervszerinti munka. Sajnos a terv egyes helyeken csak terv marad és ennek teljesítésével nem sokat törődnek, ami pedig kerékkötője az eredmények kialakulásának. Hogy csak egy példát említsek meg: a rimaszombati járásban Darnya községben, ahol a földterület 97 százalékán ma már kollektív; nagybani gazdálkodás folyik a szövetkezet keretén belül, az EFSZ vezetősége a járási nemzeti bizottsággal karöltve az év elején egy tervet dolgozott ki, melynek értelmében egy közös tehénistálló felépítését határozták el. A tervbe vett istálló felépítését februárban el is kezdték és áprilisban már a falak készen is lettek, csak tetőzésre vártak. Azaz várnak még a mai napig is. A járási mezőgazdasági építészeti osztály terve szerint az istállónak már májusban tető alá kellett volna kerülnie, azonban az EFSZ vezetőségének többszöri sürgetése ellenére is ez még mindig nem valósult meg. Darnya község EFSZ tagjai kérik az illetékes szerveket, hogy vizsgálják felül, kit terhel a felelősség 1 a mulasztásért, annál is inkább, mivel közeledik a hideg esős évszak és mind az állattenyésztésünk, mind mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében az istállóra nagy szükség lenne Darnyán. Barna János, Rimaszoml^t., Ami nélkül nem teljesíthetnénk célkitűzéseinket A Szovjetunióval folytatott kereskedelem szocialista építésünk egyik feltétele A népgazdaságfejlesztési terv ez év első felében való teljesítéséről szóló beszámoló arról tanúskodik, hogy külkereskedelmünk, különösen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal állandó növekedést mutat. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk forgalma ez év első felében 17 százalékkal lett nagyobb a múlt évben ugyanazon időben elért forgalomnál. Az árucsere így hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtási Tanács keretében megvalósuló nemzetközi szocialista munkamegosztás további kibontakoztatásához. Árucserénk a Szovjetunióval külkereskedelmünk csaknem egyharmadát alkotja. A múlt évben 52.7 százalékot tett ki - 3 milliárd 847 millió korona értékű árut hoztunk be, és 2 milliárd 862 millió korona értékű árut szállítottunk a Szovjetunióba. A Szovjetunió szerepe a legközelebbi években azonban e téren egyre jobban fog növekedni. Ezt a tényt megerősítette a csehszlovák és a szovjet kormányküldöttség ez év áprilisában folytatott tárgyalása is. Soroljuk fel előbb számadatokban e tárgyalás eredményeit. Az 1951-1955-ös évekre vonatkozó hosszúlejáratú egyezmény értelmében az árucsere értékének terjedelme nagyjában 23 miHiárd koronát tett ki. Áz 1961-1965 évekre megszabott árucsere terjedelme pénzben kifejezve mintegy 50 milliárd koronát tesz majd ki. Emellett további tárgyalások alapján 1960-ig még számos tétel terjedelme bővül, úgyhogy az árucsere ténylegesen sokkal nagyobb lesz. A Szovjetunióval fenntartott gazdasági kapcsolatok számunkra mérhetetlen jelentőségűek, mert figyelembe veszik tényleges szükségleteinket,-és mind a két félre előnyösek. A Szovjetunióból érkező szállítások biztosítják az iparunk számára szükséges legfontosabb nyersanyagokat, ezzel szemben a Szovjetunióba irányuló szállításaink üzemeink termékeinek állandó értékesítését teszik lehetővé. Az 1957-es évi behozatalunkban a Szovjetunió szállításai a következő mennyiséget tették ki: a kőolaj 96 százaiékát, a vasérc 73 százalékát, a színes fémek 71 százalékát, a nyersvas 67 százalékát, a kenyérgabona 99 százalékát, a takarmánygabona 40 százalékát, a vaj 89 százalékát, a gyapot 45 szazaiékát, és a traktorok 66 százalékat. Ezzel szemben mi elsősorban gépeket és különféle gépi berendezéseket szálMtunk a Szovjetunióba. Többek között olyan termékeket is, amelyeket régebben nem állítottunk elő. A Szovjetunió hosszú időre szóló megrendelései lehetővé teszik iparunknak, hogy emelje műszaki színvonalát. A Szovjetunióba többek között megmunkáló gépeket. Dieselmotorokat, tehergépkocsik;.-'., személyszállító hajókat -szivattyús bágereket, cukorgyárí , valamint hengerdei berendezéseket, vasúti szerelvényeket és sok mást szállítunk. í A szállítások ajfonban nem nevezhetők a gazdasági együttműködés egyetlen formájának. Igen fontos a tudományos-műszaki együttműködői is. A Szovjetunió segítséget nyújt nekünk az atomenergia békés célokra való felhasználásában. Hazánkba egy kísérleti nukleáris reaktort szállított, egy ciklotront szerelt fel, szállítja az ezekkel a berendezésekkel kapcsolatosan szükséges laboratóriumi, valamint mérőeszközöket, a szükséges hasadó anyagot, az egészséflügyünk és iparunk számára szükséges izotópokat, segítséget nyújt nekünk atomerőre berendezett erőművünk és a nukleáris energetika felhasználására berendezett vegyiüzemeink építésében. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk forgalma a múlt évben meghaladta az 1946-ban elért forgalom tizenötszörösét. Ez a Szovjetunió külkereskedelmében 11 százalékot tesz ki és a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmünk a Német Demokratikus Köztársasággal, valamint a népi Kínával folytatott külkereskedelem után a harmadik helyre került, emellett behozatalunk struktúrája még jobban kiemeli ezt az igen fontos helyzetet, mert gazdaságunk szempontjából döntő foni tosságú nyersanyagokra s élelmiszerekre vonatkozik. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok gazdasági előnyösségét az is hangsúlyozza, hogy a kölcsönös szállításokat állandósított, a világpiacon érvény?! árak alapján valósítják meg. A két ország az árakat illetőleg kizárja az összes spekulatív befolyásokat, melyek igen gyakoriak a tőkés gazdálkodásban. dr. František Šulc. Ahol a kommunisták járnak az élen A Szomotori Állami Gazdaság nem véletlenül lett a legjobb a királyhelmeci járás gazdaságai között. Ezt az elsőséget továbbra is meg akarják tartani. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy a feladatokat idejére rendesen elvégezzék. A szomotori gazdaságban igen fejlett az állattenyésztés. Szép eredményeket értek el a növénytermelésben is. Például repcéből 26 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. Ezért a repcetormesztésre igen nagy súlyt helyeznek. A cukorrépa kiszedésén és más munkálatokon dolgozott Juhász János traktoros, aki példás törekvő munkájával kiérdemelte a gazdaság legjobb traktorosa címét. Igaz, erre rá is szolgált, mert már kora tavasztól ő az első a munkákban, s kezdeményezésével a többieket is magával ragadta A silózással is jól haladnak. Tervük 5000 mázsa, de eddig már jóval túljárnak az 50 százalékon. Ügy számítanak, hogy tervüket túlteljesítik. Sokan kíváncsi érdeklődéssel fordulnak a Szomotori Állami Gazdaság felé és bizonyos titkokat látnak a sikerek mögött. Pedig nincs ott semmi titok, csak az. hogy a kommunisták állanak a feladatok megvalósításáért folvtatott küzdelem élén. Ki. Igv látják a vilkeiek A minap a vilkei szövetkezetbe látogattunk el. Kovács Árpádot, az EFSZ elnökét és Sinka Lajos zootechnikust éppen az irodán találjuk. Az asztalon papírok halmaza kiteregetve. Számolnak, jegyeznek, könyvelnek. A beszélgetés során Kovács Árpád elmondotta, hogy a tejbeadási tervük ez évre 70 ezer litert tesz ki. Ezt a mennyiséget már augusztus 24-re teljesítették, s ezenkívül még 25 ezer liter tejet adnak a közellátásnak. Az év végéig még 50 ezer liter tej beadására van kilátás. Kovács Árpád szavai szerint tejbeadási tervük reálisnak mondható, s hozzátette, hogy előirányzatukat nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalják. Szóba került az is, hogy mennyi az átlagos tejhozam és milyen lehetőség van a tejhozam növelésére. E kérdésre Sinka Lajos zootechnikus a következőképpen nyilatkozott: — Az átlagos tejhozam 6,8 liter. A tejhozamot még lehetne emelni, de nehézségeink vannak. Sajnos az új istállót, amely 98 tehén részére májusban elkészült, vízhiány miatt nem tudjuk használni. A járási építkezési vállalattal kötött szerződés alapján ez év október 31-re a vízvezetékkel el kellene készülni. Várjük türelmetlenül, hogy az állatokat összpontosítani tí.djuk, mert úgy az etetés, itatás, gondozás sokkal célszerűbb és gazdaságosabb. Kertész Imre. Lerakják a jövő év i termés alapiad A zselízi szövetkezet az utóbbi két év alatt jó hírnévre tett szert. A vezetőség tagjai emberek a talpukon. Amikor az idei termés gyengének mutatkozott, a vezetőség olyan javaslatot tett, csökkentsék a természetbeni járadékot. A tagság öntudatos volt, megértette ezt. így aztán a zselízi szövetkezet a járásban elsőnek teljesítette a beadását, s terven felül 10 203 kg gabonát adtak be. A cséplőgépek már régen búcsút mondtak, a határnak, a munka azonban nem szünetel. A kocsisok hordják a trágyát a cukorrépa alá. Aztán a vetőgépeké a szó. Már öt hektár őszi repcét el is vetettek. Az őszi veíés alá a talajelőkészítés teljes üterviben folyik. Ez idén a szövetkezetesek 102 hektár búzát, 10 hektár őszi árpát és 16 hektár őszi keveréket vetnek el. V. Fa.pšo, Zselií ÜJ SZÖ 4 * 1958. szejbeopber 24, *