Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-24 / 265. szám, szerda

15 a 11 ós sem élhel k ultúra nélkül Szocialista építőmunkánk befejezésével szorosan összefügg a kulturális forradalom győzelemre vitele. Ez a XI. kongresszus egyik jelentős határozataPártunk minden célkitűzését az emberről való messzemenő gondoskodás jellemzi. Pártunk célja nemcsak az, hogy a dolgozók minél elégedettebben éljenek, jobb munkakörülmények között dolgozzanak, hanem kulturális igényeiknek teljes kielégítésével szebbé, teltebbé tegyék életüket. Ez nagy politikai feladat, különösen a falvakon, ahol legtöbb a tennivaló a kulturális élet fejlesztése terén. A falvakon azonban eddig nem teremtették meg mindenütt az alkalmas feltételeket a szocialista kultúra terjesztésére. Ez arra vall, hogy a falusi pártszervezetek a sok gazdasági és más politikai jellegű kérdés mellett nem törődnek eléggé a kulturális forradalom alapvető kérdéseivel, mégpedig a kulturális élet fellendítéséhez szükséges helyiségek biztosításával. Tény, hogy ezen a téren sok nehézséggel kell megküzdeniök. A múltban az urak nem törődtek azzal, hogy a parasztok kulturális életet is éljenek, nem építettek számukra kultúrházakat. Azokat nekünk kell létrehoznunk. Nagyon sok községben azonban a kommunisták vezetésével és kezdeményezésévet a falu lakosságának társadalmi munkájával felépítették a kultúra, a dolgozók szocialista nevelésének otthonát. Akadnak azonban olyan faluk is, ahol a meglevő nehézségekkel eddig nem tudtak megbirkózni, s beletörődtek a „nem lehetbe". Igazolja ezt a galántai járás egyik nagy községének, Tallósnak példája is. íalloson nincs kultúrház, nincsenek megfelelő helyiségek a kulturális élet kibontakoztatására. Helytelenül azt állítják, hogy emiatt „alszik" náluk a kultúra. Pedig még a múlt évben is. - ha szerény körülmények között is — sorozatosan rendeztek kulturális előadásokat. S most ? A CSISZ és a Csemadok helyi szervezete pihen a „babérain". Felbomlott az állami gazdaság CSISZtáncegyüttese. A Csemadok-csoport utoljára ősszel szerepelt. A múltban a tűzoltók, a nőbizottság tagjai is rendeztek előadásokat, most ők is hallgatnak. A kulturális élet „központja" a kocsma lett. Nem bántja ez a helyzet Tallós kommunistáit?! Miért nem „ébresztgetik" a tömegszervezeteket, miért nem mozgósítják őket kulturális tevékenységre? Egyes tallősi kommunisták azt mondják, hogyan is fejlődhetnék a községben eredményesen a kulturális élet, amikor azok, akik e téren a legtöbbet tehetnének, a magyar és a szlovák nyolcéves iskola tanítói (huszonhármán vannak), hosszú idő óta nem fejtenek ki iskolán kívüli tevékenységet, nem támogatják a tömegszervezetek munkáját. Hogy ezek a hibák előfordulhattak, elsősorban is a falusi pártszervezet nem eléggé körültekintő munkájára figyelmeztetnek. Az helyes, hogy a kommunisták minden erejüket az EFSZ építésére és megszilárdítására fordították. Jó is a szövetkezet, de ezzel nem elégedhetnek meg, tovább kell haladniok. A nehézségeket s a hibákat leküzdve gondoskodniok kel! arról is, hogy kulturális életet éljenek'a faluban. S hogy ezt eddig nem sikerült elérniök, hogy a helyi nemzeti bizottság a pártszervezet a tömecfsatervezetek' segítségével eddig nem tudta leküzdeni a nehézségeket, arra is mutat, hogy a járási nemzeti bizottság nem adta meg számukra a kellő támogatást. Nem arra gondolunk, hogy Tallóson a járási szerv mulasztása miatt nem építettek eddig kultúrházat. Az állami építkezés keretében nem is építhetünk mindenütt egyszerre kultúrotthonokat, de a JNB abban segíthette volna a tallósiakat, hogy megmutassa nekik a helyes utat — hogyan és miképpen használhatják fel a helyi anyagforrásokat a kultúrháznak társadalmi, önkéntes munkával való felépítésében. Erre Mandák János tallósi lakos figyelmeztetett bennünket, akinek erről szóló tudósítását még a nyáron közöltük lapunkban. Mandák János ezt írta: „Tallós községről azt beszélik — híres falu. Valójában az is volna, ha többet törődnének a község építésével, fejlesztésével." Levelében hiányolta, hogy a falunak nincs parkja, kultúrháza, pedig lehetne, ha összefognának... Mandák János néhánysoros levele hozzásegített bennünket ahhoz, hogy feltárjunk egy-két nehézséget s elősegítsük a faluban a kulturális élet fellendítését. Mandák János bíráló levelét azonban nem hagyta válasz nélkül a helyi nemzeti bizottság. De ahelyett, hogy a válaszban egy szóval is megemlítették volna, mit tesznek a park létesítése és a kultúrház építése érdekében — azt írták: - Mandáknak nincs igaza! A Galántai Járási Nemzeti Bizottság iskola- és kulturális osztályán viszont azt hallottuk: — Mandák levelében sok az igazság! Kinek van tehát igaza ? A Járási Nemzeti Bizottságon azt mondják, hogy az egykori grófi kastélyt körülvevő parkot az állami gazdaság elcsúfította, marhalegelőnek használta. De a JNB már adott pénzt a helyi nemzeti bizottságnak a park rendbehozatalára. S azt is mondták, hogy Tallóson már rég lehetett volna kultúrház is, ha felépítését nem húzták-halasztották volna Pató Pál módjára. A község területén levő több használatlan kőház anyagát, s a park régi kőfalának lebontásából nyerhető téglák ezreit felhasználhatnák a kultúrház építésére, s a JNB anyagilag is támogatná a tallósiak társadalmi munkával végzett építkezését. S most nézzük csak, mit mondanak erre a faluban? Kezdjük a parkkal. Amikor a faluban levő grófi kastély urait elsöpörte új életünk vihara, akkor a kastély szomszédságában levő majorba beköltözött az állami gazdaság. Ez helyes volt, az azonban annál helytelenebb, ami ezután következett. Azelőtt vastag, magas kőfal „védte" az urak pakkját, hogy az egyszerű parasztember oda be ne tehesse a lábát, s hogy ne pihenhessen tneg az öreg, lombos fák hűsében. S.-amikor a felszabadulás után a kőfal egy részét lebontották, az állami gazdaság korláttal kerítette körül a parkot, intő figyelmeztetésként: — Tallósiak, ide be ne tegyétek a lábatokat! Nekünk fontosabb, hogy az istállóból oda engedjük levegőzni a teheneket. Nem így gondoltuk és nem így gondolták maguk a tallósiak sem, hogy a kivert dzsentrik helyett tehenek fognak majd „sétálni" a szép parkban, nempedig az úri elnyomatás alól felszabadult dolgos emberek. A falusiak hadakoztak az állami gazdasággal és az utóbbi időben elérték, hogy a teheneket már nem hajtják ki a parkba, de a megcsúfított parkot még most sem akarják átengedni a falu népének. A HNB még ez év májusában „kérvénnyel" fordult a Galántai Állami Gazdaság igazgatóságához, engedjék meg, hogy a park földterületét telekkönyvileg a HNB-re írják át s engedélyezzék a park kőfalmaradványainak lebontását a kultúrház céljaira. Farkas igazgató elvtárs szóbelileg ugyan megígérte, hogy ez ellen nincs kifogása, de az ígéretet megerő. sítő irat aláírására „nem volt ideje". A sok huzavona után végre augusztusban az állami gazdaság igazMár gyártják a Manet-100-ast A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Gépgyár termelési újdonsága a „Manet" 100köbcentiméteres sportrobogó, melynek jóváhagyott mását a harmadik negyedévben sorozatban gyártják majd. Az üzemben egyidejűleg biztosították az alkatrészek előállítását is és megtették a szükséges intézkedéseket sorozatgyártásukra. A terv szerint az utolsó negyedévben elkészül az első 5 ezer sportmotorkerékpár, sége megközelíti a 80 kilométert órán ként. Az üzem dolgozói mielőtt megkezdenék az utolsó negyedév feladatainak teljesítését, kötelezettséget válgatóságának emberei aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint nincs „ellenvetésük" az ellen, hogy a park eredeti küldetését szolgálja, mert azt a területet „nem használhatják" fel szántóföldnek, de csupán „használatra" adják át a parkot a HNB-nek. Még jó, hogy nem követelnek használati bért is a HNB-tői. A helyi nemzeti bizottságnak csak ezt sikerült kiharcolnia. Kérdezzük ezért a járási nemzeti bizottságtól — mely a HNB-nek pénzt adott a park rendbehozatalára —, hogy: a tallósi HNB nyugodt lelkiismerettel belefektethet-e súlyos ezreket a park rendbehozatalába, szépítésébe, ha az nem képezi a község tulajdonát? Nem volna-e helyesebb, ha a JNB segítené a helyi nemzeti bizottságnak a Galántai Állami Gazdaság igazgatóságával véglegesen elrendezni ezt az ügyet? S mi lesz a használatlan, félig rom gazdasági épületek és a parkot szegélyező kőfalmaradványok lebontásából nyerhető téglák sorsa? Az állami gazdaság megbízottai az említett nyilatkozatban azt írjak, hogy a téglák átadásáról szó sem lehet, mert azokra szüksége van a gazdaságnak. Társadalmi vagyonról van szó, tehát közérdek, hogy az említett téglát mire használják fel. Bízhatnak-e abban a tallósiak, hogy az állami gazdaság valóban csak a gazdaság érdekében használja fel a téglát? Az eddigi tapasztalatok, sajnos, nem erről tanúskodnak, A falu apraja-nagyja számontartja, hogy az eddigi hasonló „lebontásokból" milyen sok tégla „tűnt el" a faluból. Bojnánszky Mihály, a tallósi gazdaság leváltott intézője, (aki tuvábbra is megmaradt intézőnek más helyen) a hlohoveci járásban nem is olyan régen szép nagy házat épített a tallősi téglákból s egyes munkatársai a „társadalmi munkával" felesben lebontott vízimalom, kertészház, a parkot körülvevő kőfal nagy részének tégláiból szintén házakat építettek. Ha így áll a dolog, akkor az állami gazdaság igazgatósága miért nem engedi meg, hogy a kultúrházat építeni akaró tallósiak igazi társadalmi munkával, ha jobban tetszik az igazgatóságnak, akkor „felesben" bontsák le a falut csúfító használatlan . kőépületet és a park maradék kőfalát, így legalább meglenne a biztosíték arra, hogy a társadalmi vagyont képező épületek lebontásából nyert téglát valóban a társadalom, a falu dolgozóinak érdekében használják fel. Ez az állami gazdaság tallósi dolgozóinak iš előnyére válna, mert a kultúrház az övéké is lenne. Ezek olyan kérdések, melyeket egyedül a HNB nem tud megoldani. A JNB és a járási pártbizottság hathatós segítségére van szükség, hogy Tallóson hosszú évek után végre , rendezzék ezeket a kérdéseket, s ne- h A CSISZ III. kongresszusa tiszteletére csak beszéljenek arról, hogy a szövet- £

marad az élők közötti s hogy Lon kezeti faluban kulturális életet kellý

donb6I ah marad majd meq v

ai

am

i. élni, hanem tegyenek is meg minden ^ E7lItán rohamosa

n teltek a naDok lehetőt, hogy Tallós községben va-8 h

zutan rohamosanteltek a napoK. lóban virágozzék is a kulturális élet. hSzeptember 21-én éjjel 2 órakor Bea gnes elnököt a francia es angol követ S végül néhány sor Mandák Já- Sverte fel álmából, akik ultimátumot nos leveléről. Meg kell állapítani: — ?nyújtottak át. Ez már az ötödik látoNeki volt igaza, még akkor is, ha ez- Ögatásuk volt ezen a napon. zel kapcsolatban a HNB titkára ezt mondotta: — Ha valaki bírál, írja meg az okokat is, miért nincs kultúrház, park a faluban, és ki ebben a ludas? Igaza van. Valóban az lenne a legjobb, ha minden egyes levelezőnk bírálatában konkréten rámutatna a hibák okaira is. Azonban, ha nem áll módjában feltárni, elég a figyelmeztetés is, hogy itt és itt szorít bennünket a csizma, segítsetek a nehézségeket eltávolítani. Mandák János rövid, néhánysoros figyelmeztetése teljesítette küldetését. Segített abban, hogy megtudtuk, mi fékezi Tallóson a kulturális élet fejlődését. Reméljük, hogy a tallósi kommunisták összefognak s a járási szervek segítségével leküzdik a kulturális élet fejlesztését gátoló nehézségeket. Ez nem kis dolog, de megéri a fárad Szlovákiában az ifjúsági szervezetek körében széleskörű szocialista munkaverseny indult meg. A kezdeményezők a K. J. Vorosilov nevét viselő trenčíni Kubra-üzem fiataljai voltak, akik a XI. kongresszus határozataiból kiindulva elhatározták, hogy a CSISZ III. kongresszusa tiszteletére a munkatermelékenység növelésének 1958. évi tervét már december 19-ig teljesítik. E kötelezettségvállalás mindenütt, nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági és az iskolák CSISZ fiataljai körében is élénk visszhangra talált. Válaszképpen az ifjúsági szervezetek országszerte értékes kötelezettségvállalásokat tesznek, melyek teljesítésével növelik a CSISZ III. kongresszusának jelentőségét. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés-üzemben a CSISZ-tagok elhatározták, hogy a III. kongresszus tiszteletére többek között 300 ezer koronát takarítanak meg az ifjúsági milliók számlájára. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem fiatalsága eredeti felajánlását, a kétmillió korona megtakarítását már teljesítette s most az újítási javaslatok bevezetésével újabb egymillió koronát akar megtakarítani. A CSISZ bratisíavai üzemi szervezetei közül a versenyben elsőként a Slovnaft nemzeti vállalatnak farkastoroki üzemrészlege ifjúsági csoportja kapcsolódott be. Kötelezettségvállalásuk lényege az, hogy munkatermelékenységi tervüket december 20-ig teljesítik és a hátramaradó 10 nap alatt még jelentős értékeket alkotnak népgazdaságunk számára. Az érsekújvári Elektrosvit n. v. ifjúsági szervezete ugyancsak a trenčíni Kubra-üzem felhívására válaszolt, amikor vállalta, hogy 27 nappal előbb teljesítik a munkatermelékenység tervét, amivel a fiatalok több mint egymillió 900 ezer korona értékkel növelik a gyár jövedelmét. Az építkezéseken a Kysucké Nové Mesto-i Magasépítészeti Vállalat fiatalsága többek között azt vállalta, hogy 16 lakóház betetőzését egy hónappal a határidő előtt elvégzik. Ezzel 120 ezer koronát takarítanak A nagy csalás minisz- nélkül a válság pillanatéban a hadsereg kötelékébe siettek, hogy fegyverrel védjék meg hazájukat, mely eddig oly mostohán bánt velük. A Szlovák Fiatalok Szövetségének és a Magyar Fiatalok Szövetségének küldöttsége Bratislavában és másutt rezolúciőt nyújtott át a helyőrségi parancsnokságnak, melyben teljesen rendelkezésre bocsátotta szervezetét és tagságát, kijelentve, hogy a kormány és a hadsereg mögé áll és kész a köztársaság függetlenségét az utolsó csepp vérig megvédeni. Voltak katonai szolgálatra alkalmatlanok vagy idősek, akik önként jelentkeztek, hogy hajlandók harcolni, sok német és magyar nemzetiségű antifasiszta fegyvert kért, hogy a SOS alakulatokban megvédhessék a határokat. A kommunista képviselők a parlamentben kijelentették, hogy a köztársaság megerősített határait védelem néikül kiadni öngyilkosságot jelentene, egyértelmű lenne Prága, Plzeň, Ostrava feladásával, a cseh és szlovák nemzet állami önállóságának teljes felszámolásával. E* azt jelentené továbbá, hogy a pángermán hódítás számára szabad lenne az út a Duna-medencében, a Balkánon, egészen a Fekete-tengerig. A kommunisták felismerték a veszélyt és annak következményeit, melyek — amint tudjuk — bekövetkeztek. A CSKP kijelentette, hogy minden eszközzel támogatja a kormány és a hadsereg intézkedéseit, amit a határok védelme miatt megtesznek A katonákhoz felhívással fordult, hogyha felvették az egyenruhát, legyenek az elszántság és becsületesmeg és így a vállalati tervet kerek 6 százalékkal teljesítik túl. A prešovi kerület legtöbb építkezési vállalatában a fiatalok túlnyomó többsége vállalta, hogy brigádmunkával 5 köbméter falat rak fel terven felül, A humennéi fiatal kőművesek elhatározták, hogy három mezőgazdasági épületet építenek fel, melyek közül az első építése Luhačovicén már folyik is. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság különösen aktívan kapcsolódott b» Szlovákiában a talajjavítási munkálatokba. A bratisíavai kerületben, f0leg a szenei, dunaszerdahelyi, somorjai és nagymegyeri járásokban a komposztkészítésbe kapcsolódtak be a fiatalok. A bratisíavai kerületben az eredetileg vállalt 90 ezer köbméter komposzt elkészítésén kívül további 10 ezer köbméter előállítását vállalták a fiatalok. Az iskolák diákjai azonkívül, hogy a komposzt előállításában is segédkeznek, több száz brigádóra ledolgozását vállalták az EFSZ-ekben, gyümölcsösökben és a fásításoknál, valamint az őszi munkák elvégzésénél. így a Zemianská Sady-i mezőgazdasági iskola növendékei 250 brigádórát dolgoznak le a helyi EFSZben és 100 gyümölcsfát ültetnek ki, melyek ápolásáról maguk gondoskodnak. A dunaszerdahelyi magyar 11 éves iskola tanulói minden szombaton brigádmunkát szerveznek a Balázsfai Ifjúsági Bányában, ahol a tőzeget teherautókra rakják, melyek széthordják a falvakba s ott a CSIŠZfiatalok ugyancsak brigádmunka keretében komposztot készítenek belőle. * * * Ä kötelezettségvállalásokat tevő ifjúsági szervezetek száma egyre nő. Országos viszonylatban szeptember közepéig a CSISZ III. kongresszusára tett felajánlások értéke meghaladta a 450 millió koronát. E beszélő számok határozott bizonyítékai fiatalságunk lelkes munkakedvének és annak az akaratának, hogy munkájával méltón köszönti a CSISZ IIL kongresszusát. (sz —) N

agy-Britannia 70 éves i fprplnökp R7. esernvő Chamberlain 1938. szeptember 15-én életében először szállt repülőgépre, \ hogy elzarándokoljon kollégájához, s aki őrvezetőből lett a „harmadik birodalom" vezére. Göring ugyanaznap •jHenderson angol nagykövettel folyatatott megbeszélést, melynek során ^fenyegető hangon beszélt arról, hogy 'a háború végéig - ha Anglia hábonem sok csehszlovák n

e" í-rút indítana ; A csehszlovák nép és a hadsereg 'határozottan visszautasította a behóSdolást. Hodžáék, a csehszlovák agrárjpárt kijelentette, hogy ki kell elégíjteni Hitler követeléseit. A CSKP a köztársaság aktív megvédésére mozgósította és ellenállásra • tüzelte a tömegeket. Hodža kormánya • lemondott. Szeptember 21-én a prá>gai Podébrad-kaszárnya előtt mintlegy 10—15 000-es tömeg gyűlt össze {és be akart törni a kaszárnyába, hogy {fegyvereket szerezzen és megvédje íhazáját a fasisztáktól. A kaszárnya ^elfltt szónokok hazafias helytállásra ^lelkesítették őket. Arról beszélteik, ?hogy mindenkinek, civilnek, katonádnak egyaránt, minden csehszlovák 'embernek kötelessége fegyvert fogyni hazája védelmére. 1938. szeptember 23-án köztársaságunk mozgósította haderejét. ságot, mert a falu munkaszerető né- polgárok, ifjak otthagyták mun- s

é9 mintaképei, legyenek a köztárnAi-Äl T7in cjÁ orfÁl Vlrvrii; Wún ol Ó _ T' t-» «»ÍÍ1 *• A. r. A » a'St JÄ tQCáfl f o m 1 YY\ Q7ntt Irof amAi «-. nAnkm* péről van szó, arról, hogy még elé gedettebben, kultúrális igényeit ki melyek sebeslaltak, hogy terven felül az év végéig még 50 „Manet 100"-as sportmotorkerékpárt gyártanak. Képünkön a fejlesztési központ kollektívájának egyik tagját, Zd. Buriškovát láthatjuk. elégítve élhessen. Ezekben a napokban adták át rendeltetésének Prágában az A. Sz. Popovról elnevezett távösszeköttetési kutatóintézet új épületét. Az új épület megnyitása alkalmából a kutatóintézet dolgozói kiállítást rendeztek munkáikból, amelyek közül képünkön a televíziós átvitelt lehetővé tevő szerkezetet mutatjuk be. K. Mevald (ČTK) felv. ikahelyüket és bevonultak. Az üldöízött, rossz hazafinak bélyegzett komPetrőci Bálint Cmunisták nemzetiségre való tekintet saság fegyelmezett katonái, a népben való egység példái. A nép akkor még nem tudott Berešnek a nyugati imperialistákkal folytatott kapituláns tárgyalásairól. A nép nem tudta, hogy az egész mozgósítás hitvány csalás volt, azzal a céllal, hogy megzavarják a népet, elaltassák éberségét. Szeptember 30-án aztán meglepték a müncheni szomorú diktátum elfogadásával. A kommunisták, az antifasiszták szerették népüket és azért nem kímélték erejüket ebben a harcban, amelynek útján népüket teljesen szabaddá akarták tenni, hogy szabadon éljen a világ szabad népeinek társaságában. Tanúság erre a 25 ezer kommunista párttag, akik utolsó leheletükig harcoltak a fasizmus ellen. Grek Imre ŰJ SZÓ 2 * 1958. szeptember 22.