Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-02 / 212. szám, szombat

Amerika és Anglia augusztus 12-él javasolja a nagy találkozóra Macmillan a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését javasolja — de Gaulle ellenzi ezt ® A helyről még döntenek és az időpont se biztos, mert Franciaország augusztus 18-át javasolta MACMILLAN angol miniszterelnök N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió | Minisztertanácsa elnökének válaszolt ' legutóbbi azon üzenetére, amelyben Hruscsov elvtárs rámutatott a Nyu­gat halogató taktikájára a kormány­főknek a közép-keleti kérdésre vo­natkozó értekezlete előkészítésében. Macmillan válaszának tartalmát az Anpol Alsóház csütörtök délutáni ülé­sén ismertette a képviselőkkel. Macmillan a csúcsértekezlet meg­tartására augusztus 12-ét javasolja. Az angol miniszterelnök közölte, hogy a Biztonsági Tanácsban helyet fogla­ló angol képviselő utasítást kapott, javasolja a tanács elnökének „külön ülés" összehívását - a kormányfők részvételével —, mégpedig augusztus 12-re. Az értekezlet helyét tekintve - jelentette ki Macmillan — egyet­ért New Yorkkal, Genffel vagy más várossal. Az angol miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta, hogy az angol kormány még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a csúcsértekezlet részleteit a Bizton­sági Tanács előzetes „rendes ülésén" vagyis az állandó képviselők részvé­telével vitassák meg. N. Sz. Hruscsov elvtárs már rámutatott arra a veszély­re, hogy ez az előzetes tárgyalás to­vábbi halogatást idézhet elő. Macmillan egyúttal kifejezetten hangsúlyozta, hogy a kormányfők ér­tekezlete, melyen a Közel-Keletről tárgyalnak majd, nem zárja ki a ké­sőbbi csúcsértekezletet, amely más kérdésekkel is fog foglalkozni. Amint ismeretes, ezen értekezlet előkészü­leteit szovjet kezdeményezésre már a múlt év decemberében megkezdték. N. Sz. Hruscsov eddigi levelezése a nyugati államférfiakkal azonban — elutasító álláspontjuk miatt — nem vezetett eredményre, azonban a köz­vélemény nyomása — főképp Angliá­ban, amely sürgeti az értekezlet ösz­szehívását — rendkívül erős. De Gaulle genfi értekezletet javasol De Gaulle francia miniszterelnök július 31-én válaszolt N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének a legmagasabb szintű értekezlet összehívására vonatkozó üzenetére. De Gaulle miniszterelnök azt ja­vasolja, hogy a kormányfők értekez­letét augusztus 18-án Genfben tart­sák és hogy a közép-keleti helyzetről tárgyaljon. De Gaulle hangsúlyozza, hajlandó egyetérteni az értekezlet más időpontjával és helyével, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy Európában tartsák. A francia miniszterelnök válaszában nem csatlakozik az angol és amerikai kormány azon feltételéhez, hogy elő­zőleg a Biztonsági Tanács ülését tart­sák meg kormányfői szinten. De Gaul­le levelében mindössze annak megál­lapítására szorítkozik, hogy a francia kormánynak „nem volna ellenvetése" hasonló összejövetellel szemben: Dulles beleegyezik augusztus 12-be Dulles, az USA államtitkára a csü­törtöki sajtóértekezleten a legmaga­sabb szintű értekezlet összehívására vonatkozó tárgyalások eddigi helyze­téről beszélt. Kijelentette, „az USA egyetért azzal, hogy az értekezletet augusztus 12-én kezdjék, amint azt Macmillan angol miniszterelnök java­solja" és hozzáfűzte, hogy Eisenhower elnök válaszát N. Sz. Hruscsov üze­netére holnap elküldik." Az államtit­kár kijelentette továbbá, hogy az USA „nem részesíti New Yorkot előnyben valamelyik európai város előtt' az értekezlet színhelyének kér­désében, azonban ellenvetéssel él az ellen, hogy az értekezletet Moszkvá­ban tartsák. Nehru: az idegen haderőket ki kell vonni Libanonból és Jordániából Nehru indiai miniszterelnök Delhi­ben a július 31-i gyűlésen kijelentet­te, hogy Libanonból és Jordániából vissza kell hívni az idegen katonasá­got. Nehru hangsúlyozta, hogy hason­ló intervenciónak többször már nem szabad előfordulnia. India miniszterelnöke a továbbiak­ban kijelentette; szükséges a csúcs­értekezlet. Az új elnök nagy gondjai A NATO tanácsa nem tud i megegyezésre jutni A NATO állandó képviselőinek tanácsa i július 31-én Párizsban további ülést tar- j tott, amelyen a legmagasabb szintű érte- i kezletröl volt szó. A Francé Fresse hír- [ ügynökség jelentése szerint a tanács­kozások fő tárgyköre a francia és ame- ; rikai kormány álláspontjának egyezte- j tése volt, amelyet azonban nem sikerült i elérni. A további megtárgyalt kérdés az értekezlet lefolyásának módja és helye i volt. ; A TASZSZ hírügynökség párizsi tudó­sítójának jelentése szerint a NATO 12 kisebb tagállama követeli, haladéktalanul jelentsék ki, hogy egyetértenek a csúcs­értekezlet összehívásával. Az ENSZ főtitkára a csúcsértekezletet New Yorkban szeretné New York (ČTK) — Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, aki már ezelőtt állást foglalt a legmagasabb színtű értekezlet­nek a Biztonsági Tanács keretében törté­nő megtartása mellett, július 31-én kije­lentette, hogy „az ENSZ New York-i épü­lete sokkal alkalmasabb hely erre, mint Genf". Rámutatott arra, hogy szeptem­ber 1-én kezdődik Genfben az atomerő békés felhasználásának nemzetközi érte­kezlete, és hogy ezen értekezlet idejét és helyét már nem lehet megváltoztatni. Több mint 30 ország elismerte már az Iraki Köztársaságot A sajtóügynökségek jelentése szerint minden nap egy sor nyugati ország ismeri el az Iraki Köztársaságot. Legutóbb Anglia, Maláj-föld, Afganisztán, Olaszor­szág, Törökország, Etiópia, Belgium és Ausztria ismerték el az Iraki Köztársa­ságot. Ezzel az elismerő országok száma már túlhaladta a harmincat. MINT MÁR JELENTETTÜK több mint 80 napos huzavona után a liba­noni parlament megválasztotta az annyira gyűlölt Samun elnök utódját. A választás napján hosszú idő óta egyetlen lövés sem dördült el Beirut­ban. Ez azonban korántsem jelenti a válság megoldását, hanem csak az el­ső lépést a megoldás felé, olyan bíz­tatásfélét, vagy lehet, hogy csak vi­har előtti csendet. Saheb előtt óriási feladatok állnak és ezeket a sokrétű és bonyolult problémákat csakis a nép követeléseinek figyelembevételéve! oldhatja meg. Ez azonban a problé­mának csak egyik oldala, a másikon áll az USA és a Nyugat, amelyek azt várják majd az új elnöktől, hogy biz­tosítsa a Nyugat további befolyását Libanonban. E két ellentétes irányú érdek között kell majd megtalálnia a megoldás nehéz útját. Terveiről egye­lőre még nem nyilatkozott, de a li­banoni problémák most is tisztán áll­nak előttünk. Az ellenzéknek két alapvető köve­telése van. 1. Samun elnök azonnali távozása. 2. Az amerikai csapatok sürgős ki­vonulása. Mindkét kérdés megoldása egyelőre bizonytalan. Először is Samun elnök I I Saheb vezérkari főnök, akit a libano­ni parlament elnökké választott. nem igen akar lemondani azonnal,, (szept. 23-án jár le ideje), hacsak erről a hírügynökségek által beharan­gozott közeli amerikai útján meg nera győzik. Ez azonban csak a könnyebbik feladat, az USA haderőinek kivonásá­val sokkal nagyobb baj van. Most, hogy sikerült olyan elnököt találni, ameilyel az ellenzék is haj­landó együttműködni, az amerikaiak arra hivatkoznak, hogy majd akkor távoznak, ha megszilárdul a belső rend. Ez persze olyan feltétel, amely magában hordozza a rend helyreállí­tásának a végtelenségig való kihúzá­sát, mert a népi erők addig nem haj­landók tárgyalni, fegyvereiket beszol­gáltatni, amíg az országban több mint tízezer idegen fegyveres katona van. Saheb Salam, a libanoni ellenzék vezére az elnökválasztások után ki­jelentette az AP hírügynökség tudó­sítójának, hogy számukra az új elnök megválasztása csak akkor jelent va­lamit, ha az teljesíti a népi erők kö­vetelését, ellenkező esetben a népi erők és az ellenzék tovább folytatja harcát. A külföldi diplomáciai megfigyelők véleménye szerint egyedüli lehetséges út Libanonban az ország semlegesíté­se, amelyet szavatolnak a nagyhatal­mak is. Azt várják, hogy az augusz­tus közepéig összeülő csúcsértekez­leten olyan megoldást találnak a nagyhatalmak, amely biztosítja Liba­nonban a belső rend helyreállítását és a külföldi csapatok kivonását. Má­sok viszont arról beszélnek, hogy ar Egyesült Államok még a csúcsérte­kezlet előtt szeretnék kivonni csapa­taikat, hogy ott ne kelljen szembe­nézniük a közép-keleti agresszió vád» jávai. Az amerikai sajtó arról ír, hogyha ki is vonják Libanonból az amerikai csapatokat, azok egyelőre a Közép­Keleten maradnak. Valószínűleg Jor­dániába és Törökországba helyezik át őket. Murphy amerikai külön meg­bízott jordániai látogatása után arról beszélnek, hogy a jordániai angol egy­ségeket amerikai tengerész-gyalog­sággal erősítik meg, mert Husszein király helyzete külföldi csapatok nél­kül nagyon bizonytalan. A fentiekből tehát kitűnik, hogy ax új elnök — aki még nem is elnök — sorsa nem irigylésreméltó. Hogy ki tudja-e vezetni Libanont a jelenlegi válságos helyzetből, azt csak az ez­után elkövetkező hónapok döntik el. Sz. & Hírmagyarázatunk [ A nyugati sajtó Franciaország külpolitikájáról Az ENSZ libanoni megfigyelőinek további jelentése A NAGYHATALMAK képviselőinek a , közép-keletről szóló csúcsértekezlet összehívásának kérdésében folytatott üzenetváltása során de Gaulle francia miniszterelnök azt javasolta, hogy az öt kormány értekezletét Genfben, au­gusztus 18-án kezdjék meg az ENSZ keretén kívül. így tehát eddigi állás­pontjához ragaszkodik és nem csatla­kozik az amerikai és angol kormány azon feltételéhez, hogy előbb tartsák meg a Biztonsági Tanács ülését kor­mányfői szinten. Emellett de Gaulle kifejezi azon készségét, beleegyezik az értekezlet más időpontjába és más helyébe, csupán azt kívánja, hogy Európában üljön össze. Kívánságát azonban nem adja elő kategorikusan. Hajlandó alkalmazkodni az USA és Nagy-Britannia álláspontjához. A nyugat-európai sajtó és rádiók bőven kommentálják Franciaország jelenlegi külpolitikájának motívumait, amikor foglalkozik egyrészt de Gaulle, másrészt pedig az USA és Nagy-Bri­tannia álláspontja közötti különbség­gel. A hamburgi rádió kommentárjá­ban ezeket mondja: „Franciaország európai politikája kezd kialakulni... Franciaország nagyhatalmi ranggal rendelkezik, azonban ezt a küldetését nem tudta valóban teljesíteni és mindössze a külső diplomáciai rang és igény ma­radt meg. Avégből, hogy megszilár­dítsa helyzetét a négy nagyhatalom között, Franciaország szeretne az atomhatalmak közé kerülni. A többi nagyhatalom nem mutat nagy kész­séget arra, hogy ezt Franciaországnak lehetővé tegye és ezért a francia kor­mány kénytelen más támaszt keresni. De Gaulle, aki azelőtt kevés érdek­lődést mutatott az európai integráció iránt, ebben ma nagy lehetőséget lát... Franciaország, mint az európai kontinens vezető hatalma ismét te­kintélyre tenne szert, amit mint vi­lághatalom elvesztett." A hírmagyarázó Franciaországnak az értekezlet kérdésében folytatott po­litikáját arra irányuló törekvésként jellemzi, hogy jogot formáljon magá­nak ahhoz, hogy a kontinentális Euró­pa nevében t^széljen. A szemleíró e szempontból főképp a francia kül­ügyminiszter közelmúltban folytatott bonni tárgyalásával foglalkozik, ahol Franciaország terveit nyilvánvalóan versengési indokokból r.cm támogat­ták. A bonni tárgyalások eredményei­ről így szól: „Ha azt hitték, hogy Franciaország a csúcsértekezleten a kontinentális Európa nevében beszélhet, ezt nem érhette el." A francia politikában hasonló motí­vumokat lát a párizsi lapok egész sora, a többi között a Liberation is, amely így ír: „Azzal az ürüggyel, hogy a Közel-Kelet sorsa egész Európa sorsát érinti, de Gaulle az értekezleten Európa képviselőjeként akar megjelenni. Azonban meg kell várni, vajon a Német Szövetségi Köz­társaság, Olaszország és Benelux egyetértenek-e ezzel a magas protek­cióval." A Humanité a következőket állapítja meg: „De Gaulle nem foglalhat állást Al­géria bekebelezése és egyúttal Bagdad függetlenségének védelme mellett. Nem ítélheti el az amerikai-angol ka­tonai intervenciót, amíg kormánya Franciaország nevét a hódító gyarma­tosító akcióval kapcsolja össze, ami felháborodást kelt az egész világon és elsősorban a nemzetek között. „A magas politika" hiányában de Gaulle szerény, de hasznos szerepet tölthetne be, hogyha egyetértene azzal, hogy saját szavainál fogják meg." A lap hozzáfűzi, hogy Franciaország „magas politikát" csakis akkor foly­tathat, ha a békés egymás mellett élés politikáját támogatja. ' (vo) Eisenhower megbízottja Izraelben Teílaviv, (ČTK) — Róbert Murphy, az USA alállamtitkára, aki a Közel­Keleten Eisenhower elnök személyes megbízottjaként működik, július 31­én Izraelbe érkezett, ahol Ben Gurion miniszterelnökkel és más kormány­tényezőkkel tárgyalt. A nyilvánosságra hozott közlemény szerint „hasznos eszmecserét" folytattak a közép-ke­leti • helyzetről. A Kol Haam című lap arról ír, hogy Murphy izraeli látogatása újabb bizo­nyítéka annak, hogy Ben Gurion kor­mánya részt vesz az amerikai angol acresszív hadjáratban a Közép-Kele­ten. New York (ČTK) — Áz Egyesült Nem­zetek Szervezete libanoni megfigyelőinek csoportja, amelyet a Biztonsági Tanács j küldött Libanonba, megállapította, meny­í nyíre jogosult a libanoni kormánynak azon ; panasza, hogy az Egyesült Arab Köztár­! saság beavatkozik Libanon belügyeibe. I A megfigyelők július 31-én Dag Ham­j marskjöldnek, az ENSZ főtitkárának meg­! küldték második jelentésüket. A megfi­gyelők az első jelentésben foglalt állí­tásukat megerősítve ismét kijelentik, hogy Libanonban nem állapítottak mej beavatkozást az Egyesült Arab Köztár­saság részéről. Nem állapították meg olyan személyek jelenlétét sem, akik kül­földről azzal a szándékkal jöttek volni Libanonba, hogy résztvegyenek a har­cokban. Nem állapítottak meg sem lő­szer, sem fegyverszállítmányokat. A meg­figyelők hozzáfűzik, hogy a jelentés mind a levegőben, mind a szárazföldön végzett szakadatlan megfigyelés eredményein alapszik. Növekszik a kínai népi felszabadító hadsereg harcképessége Mi a helyzet Keralában Delhi (ČTK) — Kerala indiai államban a legutóbbi időben a jobboldali elemek széleskörű felforgató tevékenységet kezd­tek a kormány ellen, melynek élén E. M. S. Nambudiripad kommunista miniszter­elnök áll. Az ellenzéki jobboldali elemek, közöttük az indiai nemzeti kongresszus egyes tagjai és az úgynevezett forradalmi szocialista párt Keralában „a polgári en­gedetlenség kampányát" indították meg arra törekedve, hogy megdöntsék a de­mokratikus kormányt, amely India Kom­munista Pártjának vezetése alatt áll. Trivandrumban, Kerala fővárosában jú­lius 30-án a lakosság nagy népgyűlést tartott, amelyen M. N. Govindan Nair, In­dia Kommunista Pártja keralai bizottsá­gának titkára mondott beszédet. Nair felszólította a lakosságot és elsősorban a kommunista párt tagjait, ne hagyják magukat provokáltatni a jobboldali ellen­zék akcióival. Nair egyúttal kijelentette, hogy a kommunista párt képviselői haj­landók a többi pártok képviselőivel a zöld asztalnál megtárgyalni Kerala valameny­nyi időszerű problémáját. Nambudiripad keralai miniszterelnök azt javasolta a politikai pártoknak, ren­dezzenek augusztus 2-án értekezletet, amelyen megtárgyalnák a jelenlegi hely­zetet. A chilei parlament visszavonta a kommunista párt betiltásáról szóló törvényt New York (ČTK) — Az United Press International hírügynökség tudósítójának közlése szerint a chilei képviselőház szó­többséggel törvényjavaslatot fogadott el, amellyel ismét megengedik a kommunista párt legális tevékenységét. Chile kommu­nista pártját Gonzales Videló elnök 1948­ban helyeztette törvényen kívül. A törvényjavaslatot jóváhagyás végett a köztársasági elnök elé terjesztették. Peking (ČTK) - A kínai népi fel­szabadító hadsereg már nagy sikert ért el modern hadsereggé való át­! szervezésében hazája és a világ­béke védelmére irányuló harcképes­ségének fokozásában, j A kínai népi felszabadító hadsereg | légierőit nemcsak kitűnően felsze­; relték, hanem példásan kiképezték a ; kínai terület védelmére, j A haditengerészek fokozták tudá­; sukat, hogy minden körülmények kö­j zött győzhessenek. A többi kitűnő­I en kiképzett egységekkel együtt a I kínai haditengerészet legyőzhetetlen­: né vált. Változások az NDK kormányapparátusában Berlin (ČTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya július 31-i bővített ülésén foglalkozott Né­metország Szocialista Egységpártja V. kongresszusönak eredményeivel és elhatározta, hogy azonnali hatállyal fontos intézkedéseket foganatosít az államapparátusban a munka tökéle ­tesítéséről és egyszerűsítéséről szóló törvény szellemében. Július 3^-töl az NDK-ban megszün­tetik a bányászati éis kohászati, a ve­gyiipari, a szén és energetikai ipari, a nehézipari, az általános gépipari, a könnyűipari, lz ellátás és élelmezési ipari, a munka és nevelésügyi minisz­tériumokat és a helyi gazdálkodás államtitkárságát.. Az NDK kormánya egyútt-il határo­zatot fogadott el az államhatalom he­lyi szervei munkája irányítása mód­jának rendezéséről. A kínai népi felszabadító hadsereg éber figyelemmel kíséri a közép-ke­leti helyzetet, valamint délkelet Kí­na tengerparti tájain lejátszódó ese­ményeket. A hadsereg készen áll, hogy szembeszálljon mindenkivel, aki agressziót követne el és veszélyez­tetné a világbékét és készen áll ar­ra is, hogy Tajvan szigetét felszaba­dítsa. Tovább tart a technikai szakértők genfi tanácskozása Genf (ČTK) - A technikai szakér­tők genfi értekezletét július 31-én délután folytatták. Az ülés után az újságírókat rövid közleménnyel tájé­koztatták arról, hogy a július 31-i ülésen dr. Fisek elnökletével folytat­ták a vitát az atomfegyver-kísérle­tekre vonatkozó esetleges egyezmény betartásának ellenőrző rendszeréről. E kérdésben az ülésen dr. Brown és dr. Sadowszki tettek jelentést. Fanfani Londonban London (ČTK) - Amintore Fanfani olasz miniszterelnök és külügymi­niszter kétnapos amerikai látogatása után augusztus, 1-én repülőgépen Londonba érkezett, ahol Macmillan angol miniszterelnökkel és Selwyn Lloyd külügyminiszterrel tárgyalt. Szombaton Bonnba utazik, hogy Ade­nauer kancellárral találkozzék. 1 ?Mq'is7tu« 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom