Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-02 / 212. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 ÜJSZ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 2. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 212. szám Az igazságos díjazásról van szó Igen, az igazságos díjazásról van szó, a munkásbérek rendszerének át­építéséről. Erről mostanában nagyon sokat beszélnek üzemeink dolgozói­nak tíz- és tízezrei. Az egyik leg­időszerűbb, érdeklődésünket felkeltő kérdésünk. Ebben az esztendőben csak a kiválasztott üzemekben kez­dik meg az új bérrendszer beveze­tését, de később fokozatosan minden ipari ágazatban megvalósítják. Ez azt jelenti, hogy a munkásbérek átépí­tése nagy tömegeket, egymillió nyolcszázezer dolgozót fog érinteni. Már emiatt is — a bérrendszer át­szervezésének politikai és gazdasági jelentősége mellett — nem kezelhet­jük ezt a kérdést félvállról és eszünk­be sem juthat, hogy adminisztratív intézkedéseket alkalmazzunk a bér­politika új elveinek bevezetésében. Azzal kapcsolatban, hogy most, amikor azt mondjuk — a munkás­bérek átépítésével biztosítjuk az igazságos díjazást, egyesek feltehe­tik a kérdést: a munka díjazása ed­dig nem volt igazságos? Az volt. Pártunk és kormányunk a bérpoli­tikában mindig abból az alapelvből indult ki, hogy minden munkát an­nak érdeme szerint kell jutalmazni. Eddig is eszerint igazodtunk, s ha most azt mondjuk, a régi munkás­bérrendszer elavult, ez nem jelenti azt, hogy megsértettük a munka ju­talmazásának szocialista alapelvét. A szocializmus építésének időszaká­ban nem topogunk egy helyen, min­den téren gyors előrehaladás, gyors gazdasági változások jellemzik éle­tünket, s ez szinte megköveteli, hogy a bérpolitikában is lépést tartsunk a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésével. Ez különösen most szükséges, amikor hazánk szocialista építése befejezésének történelmi időszakába léptünk, hogy a bérpo­litikában is rendet teremtsünk. Pártunk és kormányunk az utóbbi években a politikai és gazdasági fel­tételeknek, valamint a népgazdaság szükségleteinek alapos felülvizsgá­lása után már több intézkedést fo­ganatosított a bérrendszer tökélete­sítésére. Kormányunk az utolsó ilyen irányú intézkedését, a munkásbérek rendszerének átépítéséről szóló ha­tározatát ez év májusában hagyta jóvá és most kezdjük megvalósítá­sát. Erre azért volt szükség, mert a mai munkabérek rendszere nem felel meg a népgazdaság mostani köve­telményeinek, a bértarifák a legtöbb termelési ágazatban elavultak. Hogy ne járt volna el felettük az idő, amikor a legtöbb ipari ágazatban az érdem szerinti jutalmazás bevezeté­sének évétől, 1948-tól, a gépiparban már 1946-tól, a bértarifák rendszeré­ben nem történt semmiféle változás. Azóta pedig nem álltunk egy helyen, tökéletesedtek a termelési viszonyok, a dolgozók nagyobb ügyességre, szakképzettségre tettek szert. Az át­lagbérek szüntelenül növekedtek és ugyanakkor a bértarifákban megál­lapított összeg több ipari ágazatban a dolgozók keresetének még a felét sem teszi ki. Ez nehézségeket oko­zott a normák és a prémiumok meg­állapításánál. Hogy a dolgozók ter­vezett keresetét biztosítsák, sok he­lyen szándékosan leszállították a norma értékét, s a prémiumok is el­vesztették a jobb és gazdaságosabb munkára ösztönző hatásukat, mert azokat gyakran csak a keresetük ál­landó pótrészeként kapták a dolgo­zók. Vannak más hibák is. Több üzem­ben a tudományos alapokat nélkü­löző, műszakilag meg nem indokolt és csak találomra megállapított nor­mák alapján dolgoznak. Gyakoriak az olyan esetek is, hogy nemcsak egyes ipari ágazatokban, hanem ma­gában az üzemben is ugyanazon mun­kára különböző normákat szabtak meg. Üzemeinkben a pártunk leve­lével kapcsolatosan indított országos vitában maguk a dolgozók kérték, hogy a normázásban teremtsünk ren­det, s a bérpolitikából küszöböljük ki a fogyatékosságokat. Pártunk és kormányunk meghallgatta a dolgozók kéréseit és a népgazdaság irányí­tásának még hatékonyabbá tétele s a dolgozók anyagi érdekeltsége nö­velése érdekében - ami a munkater­melékenység és a szakképzettség fo­kozását fogja maga után vonni, ­állapította meg a munkásbérek rend­szerének átépítését képező elveket. „A munkásbérek rendszere ter­vezett átépítésének feltétele — mondotta Novotný elvtárs a XI. párt­kongresszuson, — a műszakilag in­dokolt normák legszélesebbkörű ér­vényesítése, amelyekben összhangban kell állniok a termelés szervezése és a technika elért fokával. Az új bér­tarifák bevezetése a szakképzettsé­gi tarifakatalógus alapján biztosítja, azt, hogy a dolgozók fokozottan ré­szesedjenek az elért eredményekben; ugyanakkor lehetővé teszi munkájuk helyes értékelését és béreik helyes megállapítását elvégzett munkájuk alapján." Ehhez még hozzátehetjük, vála­szolva a sokak által feltett kérdésre: — Csökkenni fog-e ezáltal a dolgo­zók keresete? A bérrendszer átépí­tését nem azért hajtjuk végre, hogy ezzel leszállítsuk a dolgozók kerese­tét, hanem ennek legfőbb küldetése — az érdem szerinti jutalmazásban, a bérpolitikában észlelhető hibák el­távolítása. Ezzel kapcsolatban még hangsúlyoznunk kell, hogy népgaz­dasági terveink a legközelebbi évek­ben a dolgozók átlagos keresetének sokkal nagyobb fokú fejlődését irá­nyozzák elő, mint az elmúlt években. A munkásbérek rendezése nemcsak gazdasági, hanem igen magas fokú politikai feladat is. A pártszerveze­tek, a kommunisták legfőbb felada­ta, hogy politikailag helyesen elő­készítsék az üzemekben az új bér­rendszerre való áttérést. Az előké­születekbe be kell vonni minden mű­szaki dolgozót, s az egész gazda­sági apparátust. Minden kérdésről a szakszervezet közvetlen részvéte­lével tárgyaljanak. A szakszerveze­tekre igen nagy feladatok hárulnak, mint Novotný elvtárs kongresszusi beszámolójában is mondotta. „A bérkérdések megoldásában a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak az egész munkásosztály ér­dekeiből kell kiindulnia, türelmesen és rendszeresen meg kell magyaráz­niok a rend jelentőségét a bérek­ben és a munka műszaki normázásá­nak fontosságát. Be kell avatkoznia mindenütt, ahol nem elégítik ki dol­gozóink jogos igényeit, vagy meg­fordítva, ahol túlsúlyban vannak az egyéneknek és csoportoknak a köz­érdekek fölé helyezett szűk, önző érdekei." A munkásbérek rendszerének át­építése nagyon felelősségteljes fel­adat. De teljesíthető és eredménye­sen is teszünk annak mindenütt ele­get, ha ezen a téren együttműködnek a gazdasági vezető dolgozók és a szakszervezeti funkcionáriusok, s nem hagyják, hogy a bérrendszer átépítését kizárólag a bérelszámolók, a normázók és a bérbizottságok tag­jai hajtsák végre. Nagyon sok függ attól, hogyan nyerjük meg a dol­gozók túlnyomó többségének erköl­csi támogatását ezeknek az intézke­déseknek a megvalósítására, hogyan magyarázzuk meg nekik, hogy ebben a kérdésben a hamis szolidaritás senkinek sem válik előnyére. A dol­gozók tudatában vannak annak, hogy ezek az intézkedések az ő egyéni s az egész társadalom javát szolgál­ják, s éppen ezért, mert a bérrend­szer átépítése érdekli őket, erről nyíltan és őszintén kell velük be­szélnünk. Ismertessük meg a dolgo­zókkal e kérdések jelentőségét és fontosságát, s erről ne tárgyaljanak csak a szakszervezeti részlegbizott­ságok gyűlésein, vagy pedig az üze­mi gyűléseken, hanem beszéljenek a munkahelyeken, a röpgyűléseken is. A bérrendszer átépítésével össze­függő minden intézkedést, különösen a teljesítménynormák szilárdítását, azok bevezetése előtt előbb tárgyal­ják meg a dolgozókkal és tudassák velük, hogy az üzem vezetősége mi­lyen új feltételeket teremt azok tel­jesítésére és túlteljesítésére. A gazdasági vezetőknek, a párt és a szakszervezeteknek minden erejü­ket latba kell vetniök, hogy a reális feltételek megteremtésével sikere­sen végrehajtsuk a munkásbérek | rendszerének átépítését, hogy a bér­: politikában következetesen érvénye­sítsuk a végzett munka mennyisé­ge és minősége szerinti díjazás szo­cialista elveit. Ez az egyedüli alap­ja annak, hogy a munkatermelékeny­ség folyamatos növelésével elérjük a i dolgozók magasabb életszínvonalát. Szlovákia hat járásában teljesítették az állami gabonabegyűjtési tervet (ČTK) Szlovákia hatvan járásában július 31-ig begyűjtötték a terve­zett gabonamennyiségnek csaknem egynegyedét. A legutolsó júliusi napon a bratislavai kerület négy járásában telje­sítették a gabonabeadást. Pénteken, augusztus 1-én a nyitrai kerületben elsőként az ógyallai járás került a leysikeresebb járások közé az évi beadási feladatok 100,4 százalékos teljesítésével. Ugyanezen a napon a nagymegyeri járás is bejelentette az állami gabonabegyűjtési terv 101 százalékos teljesítését. ' Mindkét járásban a szövetkezeti tagok, az állami birtokok és gépál­lomások dolgozói segítették elő főképpen a begyűjtési feladatok tel­jesítését. Az ógyallai járás 20 nappal, a nagymegyeri járás 14 nappal ^ határidő előtt teljesítette feladatát. ^ A járások sorrendjében a komáromi, maiackyi és galántai járások igyekeznek az elsők közé kerülni, mert t-ekben a járásokban már az utolsó vagonokat gyűjtik be. Küzdelem a második helyért A királyhelmeci já­rásban miután a ieleszi EFSZ elsőnek teljesítet­te a gabonabeadást, most a járás további élenjáró szövetkezetei törekednek a második helyért. A begyűjtés rendkívül gyors ütem­ben folyik, emiről leg­jobban a július 29-i eredmény tanúskodik: 96,5 vagon gabonát gyűjtöttek be a járás­ban. Nagyon jól folyik a begyűjtés Nagygéresen, ahol július 29-ig 13,87 vagon gabonát adtak be, utána Bodrogszer­dahely következik 7,76 vagonnal, Zétény 5 va­gonnal, Perbenyík 7,36 vagonnal. Komolyabban kellene azonban fokozni a fel­vásárlás ütemét Radon, Körtvélyesen, Szentesen, Szolnocskán, Szinyéren, Vékén, Bácskán és Csernőn, ahol a többi szövetkezetekhez mér­ten nagy lemaradás mu­tatkozik. —ki— Gabonabegyűftésl eredmények Szlovákiában Bratislavai járás: 100.4 százalék Szlovákiában július 30-ig begyűj­tötték a tervezett gabonamennyiség 22 százalékát. A kerületek sorrendje a gabonabe­gyűjtési terv teljesítésében: Kerület: A tervteljesíté s °'o-ban: Bratislava Nyitra Banská Bystrica Košice Prešov Žilina 40.8 21.9 13,1 3,6 2,8 0 Bratislava-város járásban újabb si­kert értek el a begyűjtésben, mikor csütörtökön, július 31-én bejelentet­ték, hogy a köztársaságban sorrend­ben negyedikként 100,4 százalékra tel­jesítették az évi gabonabegyűjtési tervet. Ez főleg a petržalkai, račai, prievozi és vajnoryi szövetkezeti ta­gok érdeme, akik beadási kötelezett­ségeiket igyekeztek azonnal a csép­lőgéptől teljesíteni. Bratislava járás­ban 20 vagon sörárpát adtak be álla­mi felvásárlásra. HAT CSALÁDI HÁZ építéséhez szükséges tégismennyiség terven feSül A C RKP XI. kongresszusának hatá­rozatai a zvoleni Ipolyi Téglagyár dol­gozóit is a termelési feladatok sike­resebb teljesítésére ösztönözték. Jó munkaszervezéssel, a gépek üzemzavarainak megelőzésével és az egyes munkacsoportok közötti szocia­lista munkaverseny fejlesztésévél ezen a héten kiegyenlítették a nyers­tégla termelési hiányt, amely az első negyedév kedvezőtlen időjárása miatt keletkezett. A CSKP XI. kongresszusa határozatainak elszánt teljesítését a Szlovák Nemzeti Felkelés 14. évfor­dulójának tiszteletére tett új felaján­lásban juttatták kifejezésre, mely sze­rint 1958. október 28-ig teljesítik a nyerstéglagyártás évi tervét és 120 ezer téglát gyártanak terven felül. A nyerstéglagyártás évi tervének idő előtti teljesítésével akarják biztosíta­ni az égetett-tégla gyártási terv egyenletes teljesítését a téli hónapok­ban. Tíz vagon repcemagot adtak be A királyhelmeci járás állami gaz­daságai gondos munkájának eredmé­nyeként az idén gazdag repcetermést takarítottak be. Az átlagos hektár­hozam 20 mázsa volt, de voltak olyan dűlők is, ahol jóval magasabb ered­ményt érték eí. A repcét veszteség nélkü' learatták és kicsépelték s több mint ezer mázsát átadtak az állami raktárakba. 10 kitü ľilelés birtokosai Élelmiszeriparunk egyik kiváló üzeme a szeredi süteményeket készíti gyár. Az üzem dolgozói eddig már 10 kitüntetést nyertek jó munkájukért. A kitüntetések között van az Élelmiszeripari Minisztérium vörös vándor­zászlaja is. Az 1953-ban jelépült gyárban csupán n'ók dolgoznak. Naponta három vagon tartós süteményt, piskótát, ostyát és hasonló édességet jut­tatnak a piacra. V. Pfibyl (ČTK) f elv. Rekord a trineci acélműben Ä trineci acélgyári dolgozók július 30-án jelentős sikert értek el, amikor a harmadik acélműben három 200 ton­nás nagyolvasztóban egy nap alatt tíz öntést, ebből négy gyorsöntést végez­ték. Ilyen teljesítményt eddig egyet­len acélmű sem ért el köztársasá­gunkban. A rekordteljesítmény 2160 tonna nyersacélt jelent. A trineci harmadik acélmű dolgozói a legnagyobb sikereket érik el a terv­teljesítésben nemcsak a trineci vas­művekben, hanem az egész ostravai kerületben is. A harmadik negyedévre tett felajánlásuk keretében már júni­usban 509 tonna nyersacélt adtak ter­ven felül. AZ EJTŐERNYŐS VB ELŐTT Tegnap nyílt mog Bratislavában a re?'jlőipai\:n!c fejlődését be:nJta i ki­állítás. Erről a kiállításról számolunk be lapunk 5. oldalán. (Földi felv.) A gépipar és kohászat dolgozóihoz A Kohászati és Gépipari Dolgozók Nemzetközi Szakszervezeti Szövet­sége végrehajtó bizottságának dön­tése alapján 1958, szeptember 21 — 25. napjaiban Prágában megrende­zik a fémipari dolgozók III. nem­zetközi értekezletét. Az értekezlet összehívását a világ valamennyi fémipari dolgozója nagy figyelem­mel és érdeklődéssel fogadja. Az értekezlet jelszava: — Egy­ség — barátság — béke lesz. Csehszlovákia kohászati és gép­ipari dolgozói nagy támogatást nyújtanak és a boldog jövő ki­építésének példáját mutatják a szocialista tábor országainak fém­ipari dolgozóival együtt a kapita­lista és leigázott országokban élő szaktársaik számára. A gépipari alkalmazottak és a kohászati alkalmazottak szakszer­vezeti szövetségeinek központi bi­zottságai ezért felhívással fordul­nak mindkét szektorban dolgozó tagjaikhoz és a többi dolgozókhoz. Fokozzák munkaszorgalmukat — szól a felhívás — s a nemzetközi értekezlet előkészítése folyamán, fejlesszenek szocialista munka ver­senyt és biztosítsák a CSKP XI. kongresszusa határozatának telje­sítését. Szilárdítsák meg a dolgozók nemzetközi szolidaritását, támogas­sák a kapitalista és függő országok fémipari dolgozóinak harcát szak­szervezeti és demokratikus jogai­kért, nemzeti felszabadulás jkért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom