Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-09 / 219. szám, szombat

A vasutasnap előtt Az utóbbi hónapokban megint kellő tisztelettel nézünk a kék had­sereg tagjaira. Megbecsüljük őket. Meg is érdemlik: vonatjaink, lega­lább is nagyjában-egészében, pon­tosan közlekednek. A hosszú év során gyakran írunk a kék hadse­reg fáradságos munkát végző egyenruhás tagjairól. De nem min' den vasutasnak van csillogó gom­bos, sötétkék egyenruhája. Sokan csak úgy, civilruhában, munkászub­bonyban végzik nehéz feladatukat. Most, a vasutasnap előtt, emlékez­zünk meg róluk is. Mihalik Zoltán elvtársat, aki kö­zel tíz éven át a nyugati határvi­déken, Löketen volt fögépész, ki­rályhelmeci új otthonában kerestem fel. Tíz évi kemény munka után most Csernőn, a csehszlovák-szov­jet kapcsolatok főütőerén az állam­vasutak villanyszerelő-részlegének a művezetője. Feletteseinek (és sok beosztottjának) legnagyobb meg­elégedésére végzi felelősségteljes munkáját. Naponta sajtótízpercet is tart és az Oj Szó nyomán ismer­teti munkatársaival a bel- és kül­politikai helyzetet. Előzőleg gon­dosan elolvassa a cikkeket, jegyze­teket készít. Rövid beszámolói olyan érdekesek, hogy többen — mert si­került az érdeklődésüket a nem­zetközi politika izgalmas eseményei iránt felkelteni — már meg is ren­delték újságunkat, hogy szintén fel­szólalhassanak. Így van ez rendjén, így helyes ez. Ez a sajtótízperc ér­telme: fokozni a műveltséget, ne­velni a dolgozókat, kiváltani akti­vitásukat. Amiért most írok róla, annak oka az, hogy nagyapa létére, idős fejjel, de fiatalos tudásszomjjal ez idő szerint végzi esti tanfolyamon a felsőbb ipari szakiskolát. Érettsé­gizni fog. Az idei tanév végeztével megdicsérték. Ő volt a legjobb. Az állandóan fejlődő műszaki tudomá­nyok megkívánják, hogy felelős ál­lásban levő középtechnikai káde­reink céltudatosan mind tovább ké­pezzék magukat. Mihalik Zoltán elhatározása, erős akarata, példás szorgalma elisme­rést érdemel és kell, hogy minél több követőre találjon a vasutasok között. A vasutasnap tiszteletére nagyban folyik a felajánlási, kötelezettség­vállalási mozgalom. Csak szerényen megjegyezzük:. olyan kötelezettsé­get is lehet vállalni, mint Mihalik Zoltán: tovább tanulni. A képzet­tebb ember nemcsak saját magának, az államvasutaknak, « a köznek is nagyobb hasznára válik. SZILY IMRE Együttesen a falu boldogulásáért EEEEEEEEESEBSEEEEESSEEHEEEEEEEEEEBEEEEEEESEEEEESEEEEC Felsőláncon a szépen berendezett szövetkezeti irodában találom Nagy Ferencet, az EFSZ elnökét. — Nagy munkát kellett megten­nünk, — mondta az elnök — amíg eljutottunk odáig, hogy a szepsi já­rásban felküzdjük magunkat a jól gazdálkodó szövetkezetek közé. 1950­ben kezdtünk közösen gazdálkodni. A vagyonunk a gazdasági épületekkel együtt 6 400 000,- koronát tesz ki. A falu fiatalsága bekapcsolódott a munkába. Jól megállják a helyüket az állattenyésztésben, a gyalogosok­nál és a kocsisoknál is. A mezőn dol­gozik egy ifjú csoport. Kitettek ma­gukért az aratás idején. A munka kívánalmai szerint reggeltől késő es­tig vágták a rendet. Megtalálták he­lyüket a szövetkezetben. így is van ez rendjén. Nem lehet a földet el­hagyni azoknak, akik falun nőttek fel. A fiúk három, sőt négy munkaegysé­get is elérnek naponta. A közös gaz­dálkodás fejlesztésén nagyszerűen dolgozik Sváb János, Lacko Imre, Simko Ferenc és Katona Anna. A fiata­lokon kívül a többi szövetkezeti tag is kiveszi a részét minden munkából. A nyári csúcsmunkák idején az egész falu lakossága velünk tart. Büszkék vagyunk, hogy eredményes munkánk­kal előrevisszük a mezőgazdaság fel­lendítését s így falunk legalább rész­ben visszaadja államunknak azt a Egy műszaki konferencia margójára Munkások, műszakiak, gazdasági vezetők beszéltek a Komáromi hajó­gyár legégetőbb kérdéseiről, arról, hogyan készítsék el az újtípusú hajó­kat, melyek gyártásában még nincs meg a kellő gyakorlatuk. Így azután végképp világossá válik, miért beszél­tek valamennyien féltő gonddal a gyárról, a konferencia résztvevői miért igyekeznek minden hozzászólás­sal eredményesebbé tenni munkáju­kat. A konferencia fő pontjaiként, mint az általában a műszaki konferenciák feladata, a gyár második félévi ter­melési tervének biztosítása szerepel, amely természetesen szorosan össze­függ a további tervekkel, főleg az 1959-60-as évi feladatokkal, hiszen mint eddig minden évben látták az évi munka megkezdésekor rendkívül fontos, milyenek voltak -z előző év eredményei. A 28 elkészítendő úszómű között természetesen vannak kisebb-nagyobb hajók, állapította meg több hajóépítő felszólalásában, de ez a körülmény sem könnyíti meg a munkát, mert rengeteg eddig méq meg nem oldott probléma merül majd fel ezek szere­lésénél. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, a második félévi feladatok közé tartozik a 180 tonnás és a 80 tonnás pontonok, az 1200 lóerős mo­toros személyhajó az 1100 lóerős fo­lyami vontató és a 100 köbméteres kotróhajó építése. Ezek mind olyan hajóegyséqek, melyek gyártásában a gyár dolgozóinak még nincsenek ta­pasztalatai. Ennek ellenére a felszó­lalók már ezekkel a hajókkal kapcso­latban is sok újítást javasoltak, melyek főleg a munkaszervezést érintették. A műszaki konferencia legnagyobb értéke ŕppen abban rejlett, hogy min­den résztvevőnek volt valami a ter­meléssel összefüggő mondanivalója, s ezekkel a kérdésekkel nemcsak ál­talánosságban, hanem a gyártással összefüggően is beszéltek. Talán soha­sem merült méq fel ilyen spontánul, ily nagymértékben a gyártmányok könnyítésének, az anyagmegtakarítás­nak a kérdése. Számos javaslat hang­zott el, amelyek rámutatnák, hogyan lehetne új megoldású szerkezeteket készíteni, minél könnyebb, amellett természetesen jobb minőségű, leg­többször ötvözött acélok felhasználá­sával korszerűbbé tenni gyártmányai­kat. Rámutattak itt a műanyaook fel­használásának nagy lehetőségeire is. A lemezszabásnál is rengeteg tar­talék mutatkozik még — állapították meg solkan. Különösem az ide vonatkozó normáikat kellene méq egyszer átvizs­gálniok, hiszen ahogyan a legutóbbi év újítási javaslatai mutatják, ezen a téren még sok ezer koronát lehetne megtakarítani. A termelési költségek csökkentése, a selejtcsökkentés, az újítási javasla­tok elbírálásának kérdése is gyakran szóba került a konferencián. A 800 lóerős folyami vontatóhajónál például 105 000 koronát készülnek megtakarí­tani az anyagnormák, a technológiai folyamatok átvizsgálásával és a selejt­csökkentés révén. Sokatmondó volt Rangéi elvtárs fel­szólalása, amely főleg az újítási ja­vaslatokkal foglalkozott. A tavalyi mű­szaki konferencia óta az üzem dolgo­zói több mint 600 újítási javaslatot adtak be, amelyekből az első negyed­év végéiq 335-őt meg is valósítottak, május végéig pedig már csak 59 újí­tási javaslat várt megvalósításra. Az újítási javaslatok között ilyen szer­számok, gépek bevezetése szerepel: új típusú elektród-tartó, kétégetős hegesztő, a 400 tonnás hidraulikus prés qyorsított elkészítésének módja, új rendszerű hideg-csőhajlítás, a sab­lonok elraktározásának módja. Leg­beszédesebben talán egy szám illuszt­rálja az újítómozgalom eredményeit: az első féiév alatf 1 200 000 korona megtakarítást értek el a gyárban az újítási javaslatok segítségével. Nehéz volna egy cikk keretébe még csak hozzávetőlegesen, is beleszorítani a komáromi hajógyáriak technikai konferenciájának eredményeit. Rövi­den csak annyit lehet a konferenciá­ról megjegyezni: a minden sallangtól mentes, gyakorlati kérdésekkel fog­lalkozó értekezlet megmutatta, hogy a komáromiak megtanultak gazdálkodni saját portájukon, hogy érzik: övék a gyár. K. T. M. A határvidéken újabb 500 ház vár a letelepülőkre (ČTK) - Júliusban további 365 d~>l­qozó települt át az ország belső ré­széből a határmenti járásokba, .. ha­tármenti községekben júliusban 200 család alapozta meg új otthonát a szépen rendbehozott családi házakban, vagy pedig mezőgazdasági települése­ken és nyert állandó alkalmazást a mezőgazdasági üzemekben. Az év ele­je óta csaknem 3000 dolgozó költözött át a határvidékre. Többségük meg­erősítette az EFSZ-ek tagságát, má­sik részük pedig az állami gazdasá­gok birtokain dolgozik. Most a határ­vidéken újabb 500 ház vár a letelepü­lőkre nagyrészt a Karlovy Vary-i, pl­zeni és a Čes. Budéjovice-i kerületben I sokoldalú gondoskodást, amit a pa- ^ rasztságnak nyújt. A szénabeadást 135 százalékra tel-^ jesítették, s határidőre teljesítik a^ marha- és sertéshús beadását. Tojás-§ bői 35 000 darabot, tejből 70 000 litert S adnak be terven felül. Augusztus^ 12-éig a gabonabeadást is teljesítik. ^ Az ifjúság kulturális és sportigé-^ nye a községben biztosítva van. ^ A sportpályát és az ahhoz szükséges § felszerelést az EFSZ-től kapták. A múlt évben az egész falu a közös ^ gazdálkodás útjára lépett. Kardos Fe- ^ renc így beszél erről: — Nem érdemes egyénileg gazdái-^ kodni. Az egyénileg gazdálkodó nem^ bírja a versenyt a szövetkezettel. ^ Sohse voltam rossz gazda. Azért lép- ^ tpm hp ň Rznuptkp7pthp hnnv mnn-b A haladás útján It/Tezőgazdaságunkban má egyik legfontosabb kér­dés a termelés növelése. Ennek a folyamatos felemelkedésnek az alapja a nagyüzemi gazdál­kodás. Ez a tézis — mely már a valóságban is bebizonyoso­dott — egyre nagyobb teret hódít a földművesek körében s szinte napról napra gyara­podik a nagy szövetkezeti csa­lád. A KÖZŐS MUNKA SIKERESEBB Jőlészen ezelőtt öt-hat évvel in­persze A csehszlovák külkereskedelem a háború után mindent megtett, hogy kereskedelmi kapcsolataink megfelelő szerződési formák keretében tovább fejlődjenek. 1957 végéig hazánk 64 országgal rendezte szerződéses alapon gazdasági kapcsolatait. A csehszlovák külkereskedelem for­galmának kb. kétharmad része a szo­cialista államokkal kötött kereskedel­mi egyezmények alapján 'bonyolul le. E szerződések szembetűnő vonása, hogy részletesen megadják az áru­csere minden tételét, szilárd árakat határoznak meg és pontos határidőket írnak elő. Csehszlovákiának a többi piacokon kifejtett kereskedelempolitikai aktivi­tásáról tanúskodik az, hogy tavaly 11 új kereskedelmi vagy fizetési egyez­ményt kötöttünk. Ezenkívül néhány vegyes bizottság tárgyalt, mely az egyezményeket az új szükségletek­nek megfelelően módosította és meg­oldotta a megvalósításuk során fel­merült kérdéseket. Tizennégy állam­mal kötött egyezményeinket meghosz­szabbítottuk, kibővítettük, vagy áruforgalmi protokollokban stb. álla­podtunk meg. Írország kivételével jel­ienlep valamennyi európai állammal szerződés alapján fejlesztjük keres­kedelmünket. Jelentősen bővült az önálló fejlődés útjára tért tengerentúli országokkal kötött szerződések száma. Kereske­delmi egyezményeket kötöttünk, vagy meghosszabbítottuk őket Afganisz­tánnal, Ceylonnal, Egyiptommal, Indiá­val, Iránnal, Kolumbiával, Libanonnal, Marokkóval, Szíriával, Tunisszal és Uruguay-jal. Hogyan támogitják a szerződések külkereskedelmünk fejlődését tem be a szövetkezetbe, hogy mun-^ kámmal elősegítsem, hogy falunkban^ kifogástalanul gazdálkodjunk együt-fc , , , te sen. J M § dúltak el a haladás útján Egy 25 vagonos magtár és nyolc | akkorihan e9y kézen i s megszámlál­istálió áll már a szövetkezet rende- § hattuk a szövetkezeti tagokat. Az idő zett gazdasági udvarán. Jó jövede- ^ azonban sok változást hozott a falu­lemre számítanak a lóheremagból. 5 ban — változott a falu képe, az em­Szorgalmas munkával a felsőlánciak^ berek élete és gondolkodása is. A bi­s eéV ded ndigi Sfqatabb aé™éké kt ae9 y1 zalmat,ansá 9 ^'^osan bizalommá ség eddigi legmagasabb érteket. fc väIt 0zott, s a hívó szó értelmét fel­Mozes Sándor | foflta k & emberek. Ez a hívó szó • § pedig ez év tavaszán hangzott el, ami­» r « r . | kor a helyi pártszervezet és a helyi Nem OCLTltOL fyicgy\r\emzet\ bizottság magáénak tekintvén I ..i ^ a mezőgazdasági termelés fokozását hogy a szövetkezetet $ - megszervezte a szövetkezet kibő­, I vítését. A kommunisták szorgalmas valnsztotta | munkához láttak, beszélgettek az Ä egyénileg gazdálkodókkal, s rövid I? 0 1 ?6.Á an0 S, T 9 i * e időn belül hetvennyolcra szaporodott széles látókörrel és egészséges né­s .. ., .. . , . r„ zetekkel rendelkezik. Sohasem * ^vetkezeti tagok szama. S mint genkedett az újtől, de legkevésbé $ ah o9y Albe rt Sándor, a helyi nemzeti attól, ami a dolgozó nép könnyebb- $ bizottság titkára mondja: a faluban ségét jelentette. S mégis csak az el-^ már csak három magángazda maradt múlt őszön lépett a szövetkezetbe.^— Sevcsík István, Tóth István és Igaz, Zétényben őszig csak a község ^ Vanyo István, azonban ők sem hú­50 százaléka gazdálkodott közösen. § zôdoznak tovább. Az őszön a szövet­Trosko János szülei a megszokott ré-1 kezet tagjaiv 4 , esznek gi módon akartak továbbra is dol- ^ Sózni. Hogy fiúkat visszatartsák afc A LEGFONTOSABB FELADAT szövetkezetbe való lépéstől, igen sok-^ féleképpen befolyásolták S ezekben a napokban: az aratás sike­Am a zétényi szövetkezet fényes ^ ™ ei ef 3 e".. S ezzel a felad a" a l ,! . , . ' . . S szövetkezet sikeresen megbirkózott eredményei, a tagsag életszínvonalé-1 _ befejez te az aratást éľ a csép­nak rohamos fellendülése csakhamar^ léssel sem maradt le: a napokban az elhatározásra bírták Trosko Jánost is. ^ árpa is a raktárba kerül. A hektár­A szövetkezet mellett döntött s fel- ^ hozamok kielégítők, meghaladják a vételét kérte a nagy családba. ^ húsz mázsát — sőt az árpa hektár­- Még csak első éve dolgozom Š hozam a közelebb van a harminc má­a szövetkezetben, de már most is vi-| Z s p á b° Z" j^ 0 ® enja m' n' a szö v H e t" ... . „ . ,, i kezet elnöke elégedetten mondja. . lágosan latom, hogy eletem jobbra^ hogy biztosítva van a jövó évj ve t£W fordult — jelenti ki magabiztosan. ^ ma g, a takarmányalap, és már a ta­— Jól keresek s minden téren meg ^ goknak is kiosztották a félévi termé­vagyck elégedve a szövetkezettel — ^ szetbeni járandóságot, fejezi be őszinte szavait. ^ — És ami a legfontosabb — foly­Elégedett is lehet, mert ahol a fél-1 t atja tovább az elnök —, teljesítet­évi mérleg egységenként 1,60 Kčs-val $ tük a z állammal szembeni kötelezett­mutat többet a tervezettnél, egész^ f é9. ünk e';. volt a z,. el s A ö J míg nem . , « .. , - , S teljesítettük, a cséplogeptő egyene­biztosan évvégéig jóvval túlszárnyal-* sen a beg yujtôhelyre szállítottuk a ják a munkaegységre tervezett 20^ gabonát, korona pénzbeli értéket. Zétényben^ erre megvan minden biztosíték, mert^ NEM AKARJÁK ELHANYAGOLNI eddig- igen sikeresen gazdálkodnak.^ a z állattenyésztést sem. A szövetkezet Nem csalódhat Trosko János, sem a ^ erre nagy súlyt fektet, már csak azért többiek, mert a zétényi szövetkezet^ is, mert a természeti viszonyok menyitotta a falu dolgozói előtt az ^ igen kedvezőek. Például a Szilicei új, a boldogabb élet távlatait. ^ Fennsíkon nyolcvankét hektár első­_ ki _ fc osztályú legelővel rendelkeznek. Igaz, i ugyan, hogy ebben az időszakban ki­wssss'swssMss/yssss/sssssssssssssssssssssssss. s s ebb nehézségbe ütköznek az állatok ^ összpontosítása terén, azonban ezt a oldását elősegítő leghatékonyabb és ^ kérdést is ésszerűen kezelik. Csak ad­legtartósabb hozzájárulásunknak. ^ dig terjeszkednek, ameddig a takaró­Jó tapasztalatot szerzett Csehszlo- ^ J u k ér —, s az állatok istállózását vákia a Finnországgal és a Szovjet- § leginkább saját erejükből oldják meg. unióval, valamint a* Szovjetunióval és ^ Ezen kezdeti nehézség ellenére is Burmával megkötött háromoldalú § azonban megvan a tervezett állatállo­Bebizonyosodott, hogy a hosszúle­járatú egyezmények nemcsak a köz­pontilag tervezett gazdaságok, hanem azon országok szempontjából is nagy jelentőséggel bírhatnak, melyek gaz­daságuk kiviteli ágának akarnak hosz. szú időre piacot biztosítani, mivel je­lentős mértékben deviza-szerzésüktől függ a gépberendezések beszerzésének lehetősége nagyarányú iparosítási programjaik megvalósítására. Tavaly 1960-ig érvényes, új egyezményt kö­töttünk Szíriával, amely egyesíti a kereskedelmi kapcsolatot rendező ösz­szes eddigi egyezményt. Szíriával és Uruguay-jal három évre szóló, kontingens nélküli árucsere­forgalmi és fizetési egyezménnyel szabályoztuk kereskedelmi kapcsola­tainkat. Az Afganisztánnal kötött hosszúlejáratú egyezménynek már a negyedik éve is sikeresen letelt. Ta­valy az egyezményhez újonnan kötött áru. és árprotokoll járult. A hosszú­lejáratú egyezmények az európai or­szágokkal fenntartott kapcsolatunkban is beváltak, mivel a kölcsönös kap­csolatok megadják a kívánt biztonsá­got és távlatot. 1957-ben új, három évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt kötöttünk Izlanddal, míg a Dániával kötött, három évre szóló kereskedelmi egyezmény második évére vonatkozóan megállapodtunk az áru­forgalmi okmányokban. Azon egyezmények között, melyek­kel Csehszlovákia kereskedelmi part­nereinek gazdasági fejlődését támo­gatja, megemlítendők a beruházási és hitelnyújtási egyezmények, melyek a gazdasági érdekeket és a politikai szuverenitást tiszteletben tartó felté­telek mellett biztosítják a hosszúlejá­ratú gazdasági-pénzügyi müveletek megvalósítását. A tudományos-műszaki együttmű­ködés eredetileg a gépszállítás szerves részét képezte, de fokozatosan sok­oldalú tudományos-műszaki együtt­működés programjává fejlődött. Végül szerződés alapot kellett teremteni erre az együttműködésre. Ilyen egyezmé­nyeket kötöttünk például Ceylonnal, Kambodzsával, Szíriával és Egyiptom­mal. Koreával az 1954—60. évekre hosszúlejáratú egyezményt kötöttünk gazdasági és műszaki segélynyújtás­ról. A csehszlovák szakemberek a meg­nevezett egyezmények alapján a gaz­dasági ágak egyes sorában átadják ta­pasztalataikat, vagy pedig odavaló szakemberek csehszlovákiai üzemek­ben, tudományos intézetekben és fő­iskolákon gazdagítják műszaki isme­reteiket. Az együttműködésnek ezt a formáját tekinthetjük a gazdaságilag fejlett országok előtt álló átépítés és fejlődés történelmi feladatának meg­a burmai rizsnek Indonézia számára ^ S ezekre a távlatokra a szövetkezet történt felvásárlását indonéz árunak ^ már most gondol. Csehszlovákiába irányult kivitele fe-fc dezte. Hasonló többoldalú kereskedel-^ VALÓRA AKARJAK VÁLTANI mi lehetőségekre számít az Indiával^ A szövetkezet elnöke megemlítette kötött új egyezmény is. ^ azt is. milyen tervek foglalkoztatják Csehszlovákia részt vesz egyrészt a^ a szövetkezeteseket. Már szóltunk szocialista országok többoldalú köl- ^ arról, hogy a Szilicei Fennsíkon a ncnnnc plc?ámr»lác£hon mácrpc7fr 97^ S70vptkp7pt- picônc-zt-áliíi'í _ rendszerben. Mindkét rendszert az in- § 9y° n fontos, mert a szövetkezet a tenzívebb árucsereforgalom hasznos ^ fennsíkon akarja a marhákat nevelni, kiegészítő eszközének tartjuk. § f A bb ő' k i i f o'yólag a vízvezeték felépí­, „ ľ S tése foglalkoztatja okét. Ha majd a Varhato, hogy a közeljovoben az i víz fent lesz a l eg előn, megoldódik ipari és nyersanyagtermelő országok S egy fontos kérdés - az állattenyész­egész sorát gazdasági nehézségek^ tés javára. érik. Az új helyzethez való alkalmaz-1 Egy másik terv, aminek megvalósí­kodás szüksége kétségtelenül oda fog^ tását a szövetkezet már meg is kezd­vezetni, hogy lényeges szerkezeti vál-^ te: a Szilicei Fennsík alján huszonkét tozások következnek be a külkereske- $ hektáron gyümölcsöst akarnak létesi­delemben, mer' Orozzák a behozatali ^ ten i ~ három év alatt. Az ősszel öt­elsőséget és ( .edni fognak az áru-| szá z Csemetét ültetnek ki. csere kiegyenlítésére. S Ne m kétséges, hogy terveiket meg­Csehszlovákia növekvő behozatali | A következetesek lelkes kaDacitásával és kiviteli cikkeinek! 5 - Z látta k' , s mivel mlnden Kapacitasavai es kiviteli ciKKeineKs eredmény a .becsületes munka qyü­széleskörű választékával ebben az idő- S mölcse — így a jólészieknek is meg­ben is biztos üzlettárs és jó szerződő^ lehet minden reményük, hogy a hala­§ dás útján egyre gazdagabb szüretet Dr. Šulc F. S érnek meg. fél lesz. ÜJ SZŐ 5 * 1958. auousztus IS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom