Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-09 / 219. szám, szombat

Kurt Tuchólsky: — A FOLTOK A művészet szabadsága Van a Német Szövetségi Köztársaságban egy atomfegyverkezés elleni munkaközösség s ennek javaslatára Augsburgban kiállítást akartak rendezni. Festők, szobrászok óhajtották kiállítani műveiket a következő címmel: „Ahogyan a művészek a háborút látják". A nyugatnémet hatóságok betiltották a kiállítást, megtagadták a helyiséget a kiállítóktól, azzal az indokolással, hogy az atomfegyverkezés elleni propaganda lényegében a nyugatnémet hadsereg ellen irányul. A város vezetősége kijelentette, a lakosság tiltakozna az ellen, ha ilyen kiállítást megrendeznének. Hogy mi ellen tiltakozik a lakosság, a józan ész, és mi ellen nem, az hamarosan Augsburgban is kiderül. A körzeti szakszervezeti vezetőség elhatározta, hogy a kiállítást most már mint sajátját, akár valamelyik vendéglő különtermében vagy a szakszervezeti helységben mégis megrendezi. Nemcsak azért, mert meggyőződése szerint az atomhalál elleni tiltakozás minden formáját támogatni kell, de azért is, mert meg akarja mutatni, hogy még Nyugat-Németországban is vannak erők, amelyek komolyan veszik az embert szolgáló művészet szabadságát. Jól szórakoztunk KORMK LÄKÄSKULTÍIRÄJÄ A múlt héten az egyházbásti mozihelyiség körül nagy volt a sürgés-forgás. A falu apraja-nagyja sietett, hogy megnézze a korláti kultúrcsoport fellépését, amely a Csemadok helyi szervezetének a meghívására érkezett a faluba, hogy kulturális műsorral szórakoztassa a szövetkezeti dolgozókat, akik kitartó szorgalommal végezték az aratási munkákat. A zsúfolásig megtelt mozihelyiségben a kultúrcsoport tagjai ének- és tánc számokkal, valamint rövid jelenetekkél lelkes tapsvihart váltottak ki a hálás közönségből. A műsor befejezése után tánc következett, amelyhez a kultúrcsoport zenekara szolgáltatta a kísérő zenét. s Ádám Jenő, Egyházbást A közép-európai ember élete nagy részét lakásában tölti. A lakás mesterséges környezet, melyet az ember saját maga alakít szükségletei szerint. A kész lakás azonban befolyásolja, bizonyos adottságok közé szorítja az ember életfunkcióit. Minden kornak megvannak a maga igényei a lakással szemben, melyek elsősorban az életmódból adódnak. Egy kor lakáskultúrája az igények kielégítésének általános módjából ered. A megfelelő lakáskultúra kialakítása és ennek állandó fejlesztése igen fontos kultúrpolitikai feladat. A lakás nem csupán a fizikai kényelmet hivatott biztosítani, de hatása van lakói lelkialkatának kialakítására is. A következőkben néhány elképzelést és gondolatot szeretnék fölvetni korunk lakáskultúrájával kapcsolatban. Elsősorban magáról a lakásról, annak beosztásáról, egyes részeinek szerepéről, kölcsönös viszonyáról és arányairól lesz szó. A második részben a bútorral kapcsolatos problémákról, míg végül a lakást kiegészítő kellékekről szeretnék szólni. A kis „laboratórium-konyhában" minden egy helyről elérhető. lasztva. Ennél a módszernél megmaradnak a lakókonyha előnyei, a higiéniai hátrányok eltávolításával. A konyha és a lakóterület között a kapcsolat megvan anélkül, hogy a főzésnél keletkező párák veszélyeztetnék a lakóhelyiségek levegőjének tisztaságát. Az összekapcsoló rész az étkezésen kívül a tisztább házimunkák (vasalás) elvégzésére is szolgálhat', ezenkívül a főzés tartama alatt itt lehet elhelyezni a kisebb gyermekeket is, — akik a konyhát elválasztó üvegfalon keresztül az anya felügyelete aiatt lehetnek. Itt emlékezhetnénk meg a mai konyha szükséges méreteiről is. A konyhaberendezések mai színvonala mellett teljesen megfelel a 4—5 négyzetméteres alapterület. Ez nemcsak a beépített terület megtakarítását jelenti, de kényelmesebbé teszi a házimunkát is (3, 4. kép). Míg egy nagy lakókonyhában a háziasszony főzés közben sok energiát áldoz a járkálásra, hajlongásra, — a kis munkakonyhában egy forgatható székről ülőhelyzetben elérhet mindent. Ez természetesen megfelelően elhelyezett, célszerűen megoldott berendezést kíván, a falra akasztott, könnyen hozzáférhető szekrényekkel. Szükséges, hogy az egész konyhaberendezés a lakás állandó beépített tartozéka legyen. A lakás többi helyiségeinek méretezésénél a következő szempontokból kell kiindulni: megkülönböztethetünk olyan helyiségeket, melyeknek funkciója pontosan meghatározott, független a lakók válalapsejtből kellene kiindulni, mely magába foglalná az összes mellékhelyiségeket, és egy aránylag nagy lakószobát. A következő szekciók kozzáadásával, a szükségletek szerint lehetne a lakást bővíteni következő helyiségekkel, bármikor, a változó adottságok szerint. Egy családi ház lakóterületének optimális beosztását, a gazdaságosság messzemenő figyelembevételével, a következőképpen képzelhetjük el: egy nagy lakóhelyiség étkezősarokkal a közös családi, és a társadalmi élet lebonyolítására, több önálló szobácska, — a családtagok számának megfelelően. Elégséges, ha ezeknek a szobáknak a mérete mindössze 4—5 négyzetméter, amely A lakóterület tetszés szerinti beosztása közfalakkal. összeszerelhető közfalpanelekkel, vagy megfelelő bútorokkal lehetne elérni. (5. kép). Ez a módszer lehetővé tenné azt is, hogy a lakás diszpozíciója bármikor követhesse a lakók változó szükségleteit. (Például a családtagok számának növekedése több kisebb szobát követel.) Ilyen módon nemcsak praktikusabb és kényelmesebb lakásokat biztosíthatunk, de gazdagabb térkompoziciókst és változatosabb környezetet is, az egyéb ökonómiai előnyökön kívül. A mellékelt képen egy lakóterület alaprajzát mutatjuk be, ahol egyforma lakások különféleképpen vannak beosztva szefelhető közfalpanelek segítségével. A szakemberek nagy része előtt a fölvetett problémák meglehetősen tisztázottak, mégis a2 építész, aki az új gondolatok realizáláséra törekszik, általában az ellenvetések tömegét zúdítja magára. A legfőbb érvek közé tartozik az, hogy a lakók az újat nem kívánják — nincsenek hozzászokva, ragaszkodni kell a tradíciókhoz, és így tovább. Leszögezhetjük azonban, hogy a tervező, aki eleget igyekszik tenni a pillanatnyi általános elképzeléseknek, csak árt a társadalomnak azzal, hogy olyan lakásokat tervez. melyek nem felelnek meg sem a mai. sem podig a várható jövőbeli életössze szerelhető módnak. Jankovich Imre Itt voltak kiakasztva a listák, itt, ahol a fehér foltok mutatják. Itt függtek és előttük szorongtak némán az emberek százai, akik odakint tudták a kedvest és a sok-sok ezer közül ezért az egyetlen névért remegtek. Mit törődtek ők a Müllerekkel, a Schulzékkal és a Lehmanokkal! Pusztulhattak ezren és ezren — csak ö ne legyen köztük, az egyetlen, Es így, ebből a lelkületből táplálkozott a háború. Ebből a lelkületből terebélyesedett négy hosszú éven át. Ha mindannyian mint egy ember fölkeltünk volna — kérdés: tarthatott volna-e ennyi ideig? Valaki azt kérdezte tőlem: tudom-e, hogyan tud meghalni a német? Tudom, nagyonis jól. De a német asszonyok sírását is tudom. Ahogyan lassan, fájdalmasan lassan fölismerik, miért is haltak meg az övéik. Miért... Sót hintek a sebekbe? Bár mardosnák e seöeker égi lángok, mikor odakiáltom a szenvedőknek: Semmiért haltak meg a mieink! Agyrémekért! Semmiért, semmiért, semmiért. Az évek során ezek a fehér foltok majd eltünedeznek. Elmossa őket az idő. De az igazi nyomokat nem törölheti el semmi. A szívekbe vájt nyomok örökösek. Mindannyiszor, mikor elmegyek a hadiakadémia épülete mellett és elnézem a sötét gránitkockák fehér foltjait, halkan szólok. Magamhoz szólok: „ígérd meg". Tégy fogadalmat. Agitálj, dolgozz, Győzd meg az embereket. Minden csepp erőddel igyekezz megszabadítani őket a nacionalista agyrémek őrületétől. Tartozol ezzel a halottaknak. A foltok kiáltanak. Hallod? Kiáltanak: Soha többé háborút! Ypser: Ablaktisztító tozó követelményeitől, és olyan helységeket, melyeknél a méret és a kialakítás az egyéni követelményeknek van alárendelve. Az előbbi csoportba tartoznak az összes mellékhelyiségek, az előszoba, ruhatár, fürdőszoba, WC, éléskamra és a konyha. A második csoportba tartozik az egész lakóterület. A mellékhelyiségeket — meghatározott funkcióik következtében — teljes pontossággal lehet méretezni és ezáltal gazdaságos alaprajzot lehet kialakítani. Ezeknek a helyiségeknek a méretezésénél sem lehet kiindulni a régi lakások alaprajzaiból. Egy mai lakásban sokféle olyan tárgyat kell elhelyezni (mosógép, jégszekrény, porszívó, sítalpak, fényképezési kellékek, stb.), amelyek egy félszázaddal előbb még nem léteztek. A lakás mellékhelyiségeit tehát úgy kell megoldani, hogy ezek a tárgyak is — melyek idővel minden háztartásban fellelhetők lesznek — kényelmesen, könnyen hozzáférhető helyen elférjenek. A lakóterület kialakítása részben attól függ, hogy egyéni családi házról, vagy bérlakásról van-e szó. -Az előbbi esetben a lakás beosztását, mindjárt az építésnél hozzá lehet idomítani a lakó szükségleteihez. Ebben az esetben is megemlíthetünk néhány elvet, melyek alapján a mai életnek megfelelő lakást lehet kialakítani. Az átlagos családi háznál is egy A konyha és a lakóterület közvetlen kapcsolata eléggé gazdaságos, és mégis megfelelő magányt biztosít mindegyik családtag számára. A leirt lakás természetesen csak séma, amelyet nem lehet receptként felfogni. A családi ház mindig hozzáidomulhat a lakók speciális szükségleteihez, fog-lalkozásához, a környező földrajzi és éghajlati viszonyokhoz, anyagi adottságokhoz stb. Az átlagos bérlakásoknál más a helyzet. Az eddigi gyakorlat szerint itt csak nagyság, illetve a szobák száma szerint különböztetik meg az egyes lakásokat. A lakó kénytelen életmódját a lakás által megadott keretek közé szorítani, és nem megfordítva, mint az logikus lenne. Ezen az állapoton is lehetne segíteni, ha szabadon, felosztás nélkül hagynánk az egész lakóterületet, kihasználva a modern építési szerkezetek adta lehetőségeket. Az utólagos felosztást a lakók fantáziájára lehetne bízni, akik ilyen módon a bérlakást is saját egyéni ízlésükhöz és szükségleteikhez idomíthatnák. A szabadon I hagyott lakóterület felosztását, könnyű, beleértve a típusosokat is, nem tükrözik ezt a különbséget. Épúgy mint annak idején, a mai lakáS alaprajzi beosztása a következő: egy közös előszobából, vagy folyosóról külön-külön nyílnak az egyes helyiségek, a szobák, a konyha és a többi mellékhelyiség. Ez a beosztás földarabolja a mai családi életet. Egy mai családnál általában úgy a férj, mint a feleség alkalmazásban van, és így az egész család csak délutánonként találkozik otthon. A háziasszony azonban kénytelen ideje legnagyobb részét a vacsora elkészítése és egyéb házimunkák miatt a konyhában tölteni. Ennek következtében vagy teljesen izolálva van családja többi tagjától, akik szabad idejüket a szobákban töltik, vagy pedig az egész családi élet a konyhába tolódik. Az utóbbi mód úgy higiéniai, mint pszichológiai okokból szintén nem nevezhető helyes megoldásnak. A mai lakásdiszpozíciók tervezésében főszempontként kellene figyelembe venni az összefüggő, szabad térkompozíciók kialakítását, valamint a konyha és a lakóterület szerves kapcsolatának megoldását. Ennek a problémának megfelelő megoldása lenne, ha a konyhát a lakóterület keretén belül helyeznénk el, esetleg annak kiszögellésében, egy étkezésre szolgáló pulttal elválasztva a lakórésztől (1. kép). Ez a megoldás azonban aránylag elég megás technikai színvonalat követei, — mesterséges szellőztetést, világítást és teljesen gépesített laboratórium-konyhát. A lakások mai műszaki színvonalának inkább megfelelne az a megoldás, ha a konyha egy étkező-részlegen keresztül lenne a lakóhelyiséggel összekapcsolva (2. kép). Az étkező rész a lakóhelyiség térbeli tartozéka, a konyhától üvegfallal, vagy üvegeze'tt szekrénnyel van elváKurt Tueholsky (1890-1935) né-5 met író, polgári családban szüle-} tett; jogot végzett. A weimarií köztársaság idején fellépett a so- \ vinizmus, a fasizmus előretörése > ellen. Hitler uralomrajutása után' emigrációba kényszerült, majd ön- Jj gyilkos lett. Verseiben, irodalmi 2 színvonalú riportjaiban, s különö- í sen népszerű karcolataiban a né- X met reakció éles szatíráját adta. 5 Berlinben, a Dorotheenstrassén, ott áll az egykori hadiakadémia épülete. A talapzat, jó embermagasságnyira, gránitlapokból. Kockára kocka, végig a ház körül. Furcsák ezek a gránitlapok: foltosak. A sötét gránit sokhelyütt mintha fehér lenne... Mi ez? Fehérlő foltok? Inkább vérszínűek lehetnének. Itt függtek a nagy idők alatt, nap mint nap, a német veszteséglisták. Itt tették közszemlére a rettenetes cédulákat, napról napra újabb papírokat, a végtelen listákat, neveikkel, nevekkel és nevekkel...'. Birtokomban van az első számú ilyen dokumentum. Ekkor még pontosan megadták a csapatbeosztást. Kevés halott neve áll még ezen a listán. Ezen az 1. számú listán. Nem tudom hány következett utána — de sok-sok, több mint ezer. Nevek és nevek. Minden egyes név azt jelentette, hogy élet kialudt, egy ember eltűnt, a közeli jövő számára töröltetett, nyomorék lett, könnyen vagy súlyosan megsebesült. A lakáskultúra fejlődésének nagy akadálya a konvenció, — merev ragaszkodás az olyan formákhoz, melyek már régen elvesztették létjogosultságukat. A legtöbb mai lakás diszpozíciója a régi, polgári lakások szerint keletkezett, a méretek arányos csökkentésével. Ezeknél a lakásoknál nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy egy fél évszázad alatt nagyot változtak úgy a gazdasági föltételek, mint maga az élet. A régi polgári lakás alaprajza megfelelt az akkori élet felosztottságának. Míg a tulajdonos családja a lakórészben töltötte idejét, a lakás távoleső részében elhelyezett konyhában az alkalmazott végezte a házi munkát. Annak ellenére, hogy ez az életmód lényegében megváltozott, a mai lakások, A lakókonyhában a nagyobb távolságok következtében fárasztóbb a munka. ťmtii ILÍ^IOB* - »«'«'» A konyha és a lakóterület kapcsolata az étkezőn keresztül. UJ SZÖ 6 * IU58. augusztus 9.