Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-28 / 238. szám, csütörtök

1 ÚJ szó Készüljünk fel az úi tanévre A || a^« |ve(,i<aní t« k munkájára A M o /YtTrtltmfl í mnniinH tonminl l/nvánicbnln tini ncfiílotn o n«ľáw C7tt Közeledik szeptember elseje, a tan­év kezdetének napja. Különösen a kis elsősök izgulnak ilyenkor, akik ezen a napon lépik át először az iskola kü­szöbét. Ettől a naptól fogva nő meg sze­mükben a világ, újabb barátok, kis pajtások, játszótársak, tanítónénik, ta­nítóbácsik jönnek s a kicsi emberkék észrevétlenül részesévé válnak egy nagy családnak, részesévé válnak a szocialista társadalomnak. Főleg a tanítók tudják azt, milyen érzékeny ezeknek a kis emberpalán­táknak lelke a külső behatásokra. Mi­lyen élmény, öröm a kis gyermekek­nek szeptember elsején az első út az iskolába. Nem könnyű ám a kis első­sökkel a közösségi életet megszoktat­ni, észrevétlenül rávezetni óket az is­kolai rendszeres munkára. Azt a gyer­meket, aki addig csak a játékhoz szokott, meg kell tanítani kötelesség ­érzetre, tisztaságszeretetre, rendre és arra, hogy tudja élvezni a közösségi munka, a közösségi élet szépségeit Nem könnyű feladat az, ami ezen a a téren a tanítókra hárul. Láttunk már szeptember elsején olyan gyermeket is, aki sírt, kapá­lódzott és nem akarta elengedni anyu­kája kezét, nem akart az iskolában maradni. Hallottunk már panaszt a szülőktől, hogy gyermekük nem sze­ret az iskolában lenni. Talán a szülök nem is gondolnak arra, hogy mindezt elkerülhetik, ha idejében helyesen ké­szítik elő gyermeküket az iskolai élet­re. Helytelenül cselekszik az a szülő, aki azzal fenyegeti gyermekét: — No várj csak, ha iskolába fogsz járni, a tanítóbácsi majd ellátja a ba­jodat, vagy: — „Ha rossz leszel, szólok a tanító bácsinak, a sarokban fogsz térdelni"! Jegyezzék meg a szülök: a gyermek­élet megkeserítője a félelem. Nem szabad a gyermeket az iskolával ijesz­teni. Nem szabad az iskolát mint ja­vítóintézetet bemutatni a kis gyer­meknek. Ügy kell előkészíteni u gyer­meket az iskolai életre, hogy az jó érzéssel, örömmel lépje át szeptem­ber elsején az iskola küszöbét. Ném elegendő az, ha az iskolába készülő gyermeknek augusztus utolsó napjaiban elmondjuk, hogy ne féljen, mert jó helye lesz az iskolában. Az a szülő, aki azt akarja, hogy gyermeke örömmel járjon iskolába, megragad minden alkalmat, hogy gyermeke kedvet kapjon az iskolába járáshoz. Előfordul, hogy a kis gyermekeknek olvasunk a meséskönyvből, s közben a gyermek kéri a könyvet. Adjuk oda neki, mondván: — „Te még nem tudsz olvasni, né­zegesd a képeket, nemsokára iskolába fogsz járni, milyen jó lesz, megta­nulsz olvasni, akkor majd te fogsz olvasni anyukának, apukának szépe­ket. Különféle képek A jól végzett munka után örömteljes a pihenés, a szórakozás. Dolgo­zóink közül idén ismét ezren és ezren keresték fel az ország különböző üdülő- és turista helyeit, ahonnan képeslapokkal keresték fel szerkesz­tőségünket és küldték jókívánságaikat. Az alábbiakban a beküldött ké­peslapok közül mutatunk be néhányat. A Domicai cseppkőbarlang bejárata, ahol korszerűen berendezett szálló fogadja a turistákat A „Szlovák Bala­ton", így hívják a természetes szenei tavakat, ahol a rekkenő hőségben rengetegen nyer­tek kellemes hű­sülést Beszélhetünk ilyen alkalommal az iskoláról. — Milyen jó is iskolába járni, meny­nyi szépet, jót tanul olt a gyerek, milyen jó ember a tanító bácsi, hogy szereti a kis gyermekeket stb. így ° gyermeknek az iskoláról jó véleménye lesz, érezni fogja, hogy jó és szép dolog iskolába jámi. Ha idő­sebb testvérét, vagy a szomszéd gyer­mekét látja tanulni a kis gyermek, felhívjuk a figyelmét, hogy az iskola nemcsak jót, szépet, de egyúttal kö­telezettséget is jelent. Egyes szülők büszkén jönnek a tan­év kezdetén gyermekükkel, hogy már az iskoláskor előtt megtanult olvasni. A tanító rendszerint retteg az olyan gyermektől, aki iskoláskora előtt megtanult „rosszul" olvasni. Otthon megtanulta a betűk kiejtését: bő, cö, dó, fö stb. De a betűk kapcsolásánál már baj lesz. Ezért felesleges a gyer­meket előre olvasni tanítani. Minden kezdet nehéz — ez igaz. De az is igaz, hogy a kezdet nehéz­ségét enyhíteni lehet. Enyhíteni tud­ják a szülök is. Sokat fognak a tanítónak segíteni a szülök a fentiek figyelembe vételé­vel, ha gyermeküket helyesen készí­tik elő az iskolai életre. A nagyölvedi magyar tannyelvű középiskola tantestülete a nyári szü­netben aktívan bekapcsolódott' az agitációs munkába. Van hangos hír­adójuk, amely igen jó eszköz az agitálásra és megkönnyíti a tanítók munkáját. Az aratási és cséplési tájékoztatón kívül még más műsort is adnak, Például: sajtóbeszámoló, pedagógiai tanácsok, nők negyedórája, tudomá­nyos híradó, gyermekműsor, illemtan, gazdasági tanácsok, sporthírek, stb. Meglátogatják a cséplő földműveseket, beszélgetnek velük arról is, hogy milyen nagyfontosságú a beadás teljesítése, hogy egész országunk dolgozó népének kenyérellátása függ az ő lelkiismeretes munkájuktól. A tanítók előadásait a falu népe nagy érdeklődéssel hallgatja s a tan­testület örömmel készíti a műsorszámokat, mert tudja, hogy ezzel a dol­gozó népet szolgálja, A tanítóság és a helyi rádió agitációs munkájának eredménye van. Az EFSZ 101 százalékra teljesítette a beadást. A még magángazdálkodók pedig augusztus 9-ig 98 százalékra teljesítették a gabonabeszolgáltatási tervet. D. V., NAGYÖLVED f ilmfesztivál a 7 átrában nézze és élvezze a külföld és a hazai filmgyárak legújabb produkcióit. Augusztus ö. és 12. között folyt le Starý Smokovecben az idei, de sor­rendben már a negyedik „Dolgozók Filmfesztiválja". A Grand Hotel mö­gött, a régi tenniszpályák helyén épült fel a nagy Tátrai Amfiteátrum, melyet még 1954-ben kezdtek el épí­píteni St. íjmokovecen, de majd csak ez év végén nyer teljes befejezést. A munkások azonban igyekeztek s az idei fesztiválra az amfiteátrumot már 5000 néző befogadására tették alkalmas­sá. A közönség kényelmesen tudott el­Kovács János tanító, Path helyezkedni a hatalmas nézőtéren, hogy » A 120-tagú Garammentí Népi Együttes bemutatkozása Zselízen Augusztus 10-én mutatkozott be Zselízen a Csemadok 120-tagú Ga­ra'mmenti Népi Együttese. A műsort nagyon jól állították össze. Elsőnek 12 lány lépett fel, akik a karikás táncot adták elő. Majd Kalász Ernő két népdallal mutatkozott be. Aztán a Szálkái mulatságot táncolták Muzs­lai Babi és Rendek Pista. A közön­ség nagy tapssal fogadta Duba Gyu­lát, aki előadta a büszke legényt. Ezt követte a garamszentgyörgyi leánytánc. Fellépett még több ma­fóűvészek Nagykaposon Alig pár hete, hogy járásunk székhelyén fellépett a Komáromi Magyar Területi Színház színját­szó csoportja s most ismét egy jól sikerült fellépésnek lettünk a szemtanúi. Budapest íeles művé­szei: énekesek, táncosok látogat­tak Nagykaposra, hogy kétórás műsorukkal elszórakoztassák a nagykaposi közönséget. Műsoron táncjelenetek, ének­számok, operettjelenetek s vidám jelenetek szerepeltek. Nagy sikert aratott Ráthonyi Róbert vidám je­leneteivel, valamint Bánk RISra és mások. Mikor vége lett a nagy sikert aratott műsornak, mindenki elé­gedetten távozott, hiszen nem mindennapi élményben volt ré­szünk. Varjasy János, K. Vajkóc 3 gánénekes, mint például Szalai Er­zsébet, Polák István. Több táncszám is volt. Utolsónak a garammenti la­kodalmast mutatták be, amelyet a közönség nagy megelégedéssel foga­dott. Szalay Ernő, Zselíz Mezőgazdasági kiállítások A Banská Bystrica-i kerület egyes körzeteiben évente megtartják a körzeti mezőgazdasági kiállítást. Az ősz elején az év terményeit állít­ják ki a szövetkezetek, állami bir­tokok és erdőgazdaságok. Gazdasági szempontból nagy jelentőségű mező­gazdasági kiállítást tartanak Loson­con, ahol a losonci járáson kívül a füleki és a kékkői járások EFSZ-ei, állami birtokok és erdőgazdaságai vesznek részt. A kiállításra szeptem­ber elején kerül sor Losoncon. Ugyancsak ilyen körzeti mezőgaz­dasági kiállítást rendeznek Rima­szombatban is. A szeptember 7-iki rimaszombati mezőgazdasági kiállítá­son a rimaszombati járás mellett a tornaijai és a hnúšťai járások szö­vetkezetei, állami birtokai és erdő­gazdaságai állítják ki legjobb termé­nyeiket. S. L. Az idei Starý Smokovec-i filmfeszti­vál tíz előadását több mint 26 000 dol­gozó nézte végig. Érdeklődésemre közölték a filmfesz­tivál itteni vezetői, hogy a tíz bemu­tatott film közül a „Szállnak a dar­vak" című szovjet filmnek volt a leg­nagyobb sikere. 4 706 nézője volt ennek a cannesi nemzetközi filmfesz­tiválon az idén nagydíjjal kitüntetett kitűnő szovjet filmnek. De nagy láto­gatottságnak örvendett a többi film is. Sólyom Lászlé I ; i | Egy népi művész \ ^ a apát falvai Polana üzemben% ^ szesült \ népi alkotó főleg azt fájlalja, hogy együttesek köreiről ^ ^ nem gondoskodnak megfelelően, i ^Nincsenek tanulmányi segédeszkö-\ Jzei- melyeket már többször kért ^ Kocsmában nem lehet kultúrmunkát végezni Két különösen értékes műemlékünk: A krasznahorkai vár és a kraszna­horkai mauzóleum Falvaink lakosságának kultúrneve­lését elsőrendű feladatul tűzte ki a XI. pártkongresszus. A járási és köz­ségi népnevelők ennek érdekében el is követnek mindent. A kultúrottho­nokban hetenként fiimelöadásokat rendeznek, vannak kultúrszobák, vö­rös sarkok, ahol az ifjúságnak al­kalma nyílik a művelődésre, éppen úgy, mint a szórakozásra. Egyes köz­ségekben már vannak vagy a HŇB-n vagy sz iskolában televí­zorkészülékek is, s a kultúraterjesz­tés legújabb vívmányait így fokoza­tosan igénybe veszik a kultúra fej­lesztésére. Már-már ott álltunk, hogy főleg az ifjúság kulturális «nevelését rendes kerékvágásba hozták a falvainkon Egyszerre azonban belekontárkodott ebbe a munkába a Jednota Népi Fo­gyasztási Szövetkezet. A kultúra emelése címén például a nagyme­gyeri" járás 29 kocsmájába (bocsá­nat: vendéglátó üzemeibe) televízor­készülékeket adott. Első pillanatra helyesléssel is fogadták a Jednota ezen akcióját. A néhány hónapos ta­pasztalat azonban éppen az ellenkező hatást váltotta ki. Csak eui- pélj^vai támasztjuk ala állításunk helyességét. Lakszakál­lasnak van egy szép és nagy kultúr­terme, ahol hetenként filmelőadáso­kat tartottak. Az iskola pedig ren­delkezik egy televízorkészülékkel hogy az iskolás gyermekek végig nézhessék a gyermekelőadásokat. Dc amióta a kocsmának televízora van, olyan kevés látogatója volt már az utóbbi hetekben a fihnelöadásnak, hogy kénytelenek voltak lerendelni a filmeket. Ha összehívnak valamilyen gyűlést, a megjelentek száma a mi­nimumra csökkent, mert a többség — a kocsmában ül és nézi a tele­vízorelőadásokat. A Jednota felelős tényezői erre megjegyezhetik, hiszen ez is kultúrmunka. Noha van eb­ben az állításban némi igazság, a döntő azonban az a tény, hogy a te­levízorral a Tcocsmába csábítják még azt az ifjúságot is, amely már-már megszokta a kultúrélet gyakorlását a kultúrotthonban. Még nagyobb van az iskolásgyerekekkel. Áz iskola igazgatósága délután ötórai gyer­mekprogrammal szórakoztatja a te­levízor útján a gyermekeket ažzal a célzattal, hogy este 20 órakor a qvermekek már otthon tartózki ' nak. Csakhogy a kocsmáros szíve­sen látja még ezeket a 10—12 éves gyermekeket is vendégül. Bizony, bizony, így bújik ki most a szög a zsákból. A televízorkészüléket azért kapták a kocsmák, hogy az általa lepergetett előadás folyamán fo­gyasszanak a vendégek mennél töb­bet — mert hát a forgalmi tervet teljesítenie kell a forgalmi tervet jének. Emellett vajmi keveset < törő­dik azzal, hogy a kis iskolásgyorekeket hozzászoktatják a kocsma látogatá­sához. Hogy közben látják a szom­széd asztaloknál, amint verik a kár­tyát,. vagy egyesek lehörpintik már a 4 — 5-ik féldecit, az az üzletveze­tőt nem érdekli. Száz szónak is egy a vége. Rac^ay elvtárs, a HNB elnöke a népnevelők trnavai tanácskozásán élesen elítél­te a Jednota ezen „kultúr"-akció­ját. S ehhez, azt hiszem, minden jó­zanul gondolkozó ember csatlakozik. A kultúra fejlődését, a párt XI. kongresszusa határozata szerint a kulturális forradalom betetőzését falvainkon ilyen módon nemhogy elő­segíti, hanem ellenkezőleg, egyene­sen gátolja a Jednota Népi Fogyasz­tási Szövetkezet. Kopper János 11.1 S7() 4 * 195 8- augusztus 28. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom