Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-28 / 238. szám, csütörtök

Hammarskjöld Libanonban és Jordániában Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára augusztus 26-án repülőgépen Beirutba érkezett. Hammarskjöldnek az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésén elfogadott határozat szerint gyakorlati intézkedéseket kell foganatosítania az amerikai és angol egységek közeli visszahívására Libanonból és Jordániából. Amman (ČTK) — Hammarskjöld, augusztus 27-én Libanonból repülőgépen Ammanba, Jordánia fővárosába érkezett. A főtitkár Ammanban Huszszein királlyal és a jordán kormány tagjaival az angol intervenciós haderők eltávozásáról tárgyal. iy sorban J A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására augusztus 26-án Bulgáriába érkezett P. N. Poszpelov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a párt KB főtitkára és A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, az SZKP sverdlovszíci területi bizottságának első titkára, hogy szabadságukat a Bolgár Népköztársaságban töltsék. (ČTK) Velencében e napokban kezdődött az Európai Kultúrális Társaság gyűlése, amelyen a szocialista és kapitalista országok értelmiségének íok képviselője vesz részt. A Szovjetuniót 15 tagú küldöttség képviseli (ČTK) Északnyugat-Vietnamban a ThaiMeo önkormányzati területen e napokban több falut lázas izgalomba hozott az elefántok hatalmas csordája, mely a közeli laoszi erdőkből tört elő. Az elefántok nagy anyagi kárt okoztak azzal, hogy elpusztították a nemrég ültetett rizst. A lakosságnak sikerűit az elefántokat visszakergetni az őserdőbe. (ČTK) Norstad amerikai tábornok, a NATO euróDai haderőinek főparancsnoka augusztus 27-én ellenőrző útján Athénba érkezett. (ČTK) Beirutban augusztus 26-án éles utcai harcokra került sor a népi erők és a kormánycsapatok között. A harc során több személy megsebesült, közöttük egy kanadai őrmester, aki az ENSZ megfigyelőinek csoportjához tartozik. (ČTK) A Szovjetunió jegyzéke Olaszországh

oz Olaszország támogatja az amerikai-angol intervenciót Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió kormánya augusztus 26-án az olasz kormányhoz jegyzéket intézett, amelyben rámutat arra a nagy felelősségre, amely a közelés közép-keleti amerikai és angol katonai intervenció támogatása következtében az olasz kormányra hárul. A szovjet jegyzék megállapítja, hogy az olasz kormány augusztus 10-i emlékiratában nem tagadja azt a tényt, hogy az USA és Nagy-Britannia olasz területen létesített támaszpontjaikat az amerikai és angol fegyveres erők Közel- és Közép-Keletre való szállítására használja. Ezzel az olasz kormány alapjában véve beismeri, hogy támogatja a libanoni és jordániai amerikai-angol katonai intervenciót. A szovjet kormány jegyzéke hangsúlyozza, hogy az amerikai és angol repülőgépek átcsoportosítása nem szolgál békés célokat, amint azt az olasz kormány igyekszik beállítani. A jegyzék mint teljes alaptalanokat elutasítja az olasz kormány azon kísérleteit, hogy a közel-keleti angolamerikai agresszió támogatását azzal az állítással álcázzák, hogy a SzovjetVéget értek a jemeni-iraki megbeszélések Bagdad (ČTK) — Bagdadban augusztus 26-án záróközleményt hoztak nyilvánosságra a Mohammed al Badr jemeni trónörökös és Abdul Karin Kaszim iraki miniszterelnök között folytatott tárgyalásokról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalások az arab testvériség és a teljes kölcsönös megértés szellemében folytak. Jemen és az Iraki Köztársaság kormányai kötelezték magukat, hogy tiszteletben fogják tartani az érvényben levő egyezményeket, főképp az Arab Liga alapokmányát és az arabok kollektív biztonsági paktumát. Al Badr jemeni trónörökös iraki látogatása után Kairóba utazott, ahol Nasszerrel, az Egyesült Arab Köztársaság elnökével tárgyalt. unió nem tartja tiszteletben az ENSZ határozatait. A Szovjetunió kormánya megállapítja, hogy az augusztus 10-i olasz válasz lényegében megerősíti a szovjet kormány augusztus 1-i nyilatkozatát, amely szerint az Olasz Köztársaság támogatja az USA és Nagy-Britannia libanoni és jordániai fegyveres beavatkozását. Irakban bizottságot létesítettek a kőolaj engedélyek revíziójára Bagdad (ČTK) — Az Iraki Köztársaság elhatározta, hogy minisztériumi bizottságot alakít, ameiy a köolajkoncesszió kérdésével és az Irak Petroleum Company társasággal kötött, érvényben levő szerződés feltételeinek revíziójával foglalkozik. Lublin mellett a hitleri áldozatok sírjaira találtak Varsó (ČTK) — Az Express Wieczorny varsói lap jelentése szerint a Lublin melletti Krempka erdőben véletlenül rátaláltak a hitleri gonosztevők áldozatainak eddig ismeretlen sírjaira. A hitleristák Krempkában a megszállás idején több ezer embert gyilkoltak meg. Az áldozatok túlnyomó többségét Majdanekböl hozták abban az időben, amikor e gyüjtőtábor krematóriumai nem bizonyultak elégségesnek a gázkamrákban elpusztult áldozatok holttesteinek elhamvaszfására. A szovjet hadsereg jövetele előtt a németek igyekeztek eltüntetni gaztetteik nyomait és ezért Krempkában sírokat ástak és az áldozatok holttesteit könnyen égő anyagok segítségével égették el. Több sír azonban érintetlen maradt. A lublini katonai hatóságok hozzáláttak a hitlerista áldozatok maradványainak exhumálásához. Négyszázévés a jenai egyetem A jenai egyetem szeptember elején ünnepli fennállásának 400. évfordulóját. A jenai egyetem orvosi fakultása és poliklinikája a legkorszerűbb felszereléssel van ellátva. Képünkön Csiang kínai orvos, s jenai izotop-laboratórium dolgozója, egy beteget vizsgál, aki rárioaktív jódot vett be A Balti-tenger legyen a béke tengere A moszkvai Pravda a nyugatnémet haditengerészet balti-tengeri hadgyakorlatairól A Francia Kommunista Párt ez év májusában a köztársaság védelmére nemzeti gyűjtést rendezett. A l'Humanité jelentése szerint a gyűjtés összege meghaladta a 70 millió frankot. (ČTK) A moszkvai Pravda augusztus 27-i számában cikket közöl a nyugaffilptli^t haditengerészet Balti-tertgeri hadgyakorlatairól. A lap többek között azt írja, hogy az Atlanti Tömb stratégái már régen tervet szőnek, hogy a Balti-ten-ert a „NATO területére", a támaszpontok térségére változtassák, a békeszerető országok, elsősorban a balti államok elleni agresszióra. Az új tengeri háború ezen terveiben — jegyzi meg a moszkvai Pravda — a főszerep a Német Szövetségi Köztársaság haditengerészetére hárul. A NATO sugalmazói Nyugat-Németországot választották ki a Balti-tenger és Skandinávia területe militarizálásának fő eszközévé. A nyugatnémet tábornokok és tengernagyok azon kísérleteiről, hogy már most vegyék át a dán fegyveres erök felett Jüttland és a Balti-öblök térségében a vezetést és katonai támaszpontokat építsenek Norvégia déli kikötőiben, a moszkvai Pravda azt írja, hogy a Bonn ezen terveinek semmi köze nincs a skandináv államok békés hagyományaihoz és nemzeti érdekeikhez és ezen államok biztonságát fenyegető komoly veszedelmet jelentenek. A Balti-tengernek a béke és barátság tengerévé kelť válnia, ez e tenger partjáh élő valamennyi.. nemzet . Skaralffiv Mind éh előfeltétel möy?áh ezen cél megvalósításához. Hártfm szocialista balti állam á Szovjetunió, Lengyelország éis a Német Demokratikus Köztársaság — testvéri szövetségben áll és a barátság, az együttműködés következetes politikáját folytatja minden balti országgal. A Balti-tengerpart négyötöde — írja a lap — szocialista é!s semleges államokhoz tartozik, amelyek lakdssága meghaladja a 250 miiliót. E hatalmas békeszerető erők — írja cikkének befejező részében a moszkvai Pravda — meg tudják védelmezni a Balti-tenger nyugodt partjait és vizeit az atlanti stratégák és a bonni revansisták minden támadása ellen. Ä Szovjetunió segítsége Leng y elország nak Varsó (ČTK) — Moszkvában e napokban egyezményt írtak alá arról a technikai támogatásról, amelyet a Szovjetunió nyújt Lengyelországnak egy kőolajfinomító felépítésében, melynek berendezését a Szovjetunió szállítja. A MÜLT hét mozgalmas külpolitikai eseményei közül két nagy jelentőségű áll előtérben. Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszakának New York-i zárótárgyalása és eredménye mindazok igazságos törekvésének győzelmét jelenti, akik az utóbbi hetekben minden erejük latbavetésével a középkeleti amerikai-brit agresszió által előidézett rendkívül komoly háborús veszély megszüntetésére törekedtek. A másik nagy jelentőségű esemény az atomszakértők genfi értekezletének sikeres befejeződése. E tárgyalások eredménye lényegében rendkívül értékes hozzájárulást jelent az emberiséget fenyegető atomháború veszélyének kiküszöböléséhez. Bizonyára nem szükséges, hogy olvasóink előtt újból részletesen felelevenítsük az ENSZ rendkívüli közgyűlésének körülményeit. Hisz az Egyiptom ellen 1956-ban intézett angol-francia-izraeli agresszió óta nem volt olyan esemény, amelyet az emberek világszerte oly feszült figyelmmel és egyben oly megvetéssel és felháborodással kísérték volna, mint az amerikai és brit csapatok betörését Libanonban és Jordániába. A világ közvéleményének ez a figyelme és a háborús veszély megszüntetését követelő akarata szükségszerűen döntően befolyásolta a rendkívüli közgyűlés tárgyalásait, így aztán hiábavaló volt a nyugati, elsősorban az amerikai imperialisták minden mesterkedése: kezdve Eisenhower elnök személyes fellépésétől a gazdasági segítség megcsillogtatásáig és a közvetett agresszióról hangoztatott beszédekig, amelyekkel e fontos kérdésnek, az agresszió megszüntetésének megtárgyalását mellékvágányra igyekeztek terelni. A Srovjetunió és valamennyi békeszerető erők óriási békés kezdeményezését, amellyel a közel-keleti agresszió első pillanatától fogva intenzíven törekedtek a keletkezett háborús veszély felszámolására, így aztán csütörtökön éjjel jelentős győzelem koronázta: az ENSZ rendkívüli ülésszaka egyhangúlag elfogadta a tíz arab állam határozati javaslatát, amely szerint az ENSZ főtitkára útján biztosítani kell az intervenciós csapatok mielőbbi kivonását Libanonból és Jordániából. Hiábavaló volt Dulles minden igyekezete, aki a közgyűlésen részt vevő küldötteket az üléstermen kívül megkörnyékezte azzal a szándékkal, hogy megvásárolja támogatásukat és szavazatukat a nyugati határozati javaslatok számára. Az ENSZ közgyűlése egy heti tárgyalás után ltéiőszékké vált, a vádlottak padjára az agresszorok kerültek ... Az ENSZ rendkívüli ülésszakának egyhangú határozatáról szóló hír sokakban felveti a kérdést, hogyan lehet, hogy egyhangú határozat jött létre ebben a kérdésben, amely oly gyökeres ellentétet képez az imperialista nagyhatalmak és az ENSZ tagjainak többsége között. Mint már mondottuk, ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy a világ közvéleményének sürgető követelése hatással volt a közgyűlés tárgyalására. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a tíz arab állam kompromisszumos javaslata a küldöttségek többségének támogatását élvezi majd, az USA és Nagy-Brtiannia szemtől szembe találta magát azzal a veszéllyel, hogy az egész világ közvéleménye előtt te'ljes elszigeteltségben marad és főleg až arab világban elveszti a bizalomnak még azt az utolsó látszatát is, amelyet minden áron megőrizni szeretne. így hát, az amerikai és angol küldöttségnek végül nem maradt más hátra, mint jó arcot vágni a játékhoz és kényszeredetten bár — de a csütörtöki szavazáson szintén igennel szavazni. E hatáozratnak fontosságát növeli az a tény, hogy tíz arab állam terjesztette elő, amelyek között van Irak és Jordánia, az EAK és Libanon. Ez újabb csapás a nyugati hatalmak vezetőire, akik az Egyesült Arab Köztársaságot Libanon elleni agreszsziőval, sőt Jordániát fenyegető ténykedéssel is vádolták. Az arab államoknak ez a közös javaslata azt bizonyítja, hogy az arals államok közös megegyezésre tudnak jutni annak ellenére, hogy a Nyugatról ellentéteket szítanak közöttük. A másik fontos momentum az, hogy az ENSZ közgyűlésének ez a döntése megmutatta, hogy a múlthoz viszonyítva, amikor e nemzetközi szervezetben szavazó-gépezetük segítségével a nyugati, elsősorban az amerikai imperialisták egymás után fogadtatták el a számukra kedvező határozatokat — most már nem játszanak szuverén szerepet. Nem sikerült szokásos mesterkedéseikkel — elterelniök.a figyelmet a fő kérdés megtárgyalásáról, s az általános nyomás következtében végül kénytelenek voltak ők maguk is arra a határozatra szavazni, amely minden bizonnyal nem egyezik sem kívánságaikkal, sem céljaikkal. Már az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendes ülésszaka is megmutatta, hogy ez az egyetemes, egész világot átfogó szerv már távolról sem oly egységes és engedelmes eszköze az amerikai szavazó-gépezetnek, mint a múltban volt. Ez a tény a közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszakán teljes egészében bebizonyosodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati nagyhatalmak és elsősorban az USA elvesztették tekintélyüket a világ közvéleményének szemében, sőt még számos barátjuk és hívük szemében is. Megmutatkozott, hogy a béke, a barátság és a nemzetek közötti együttélés gondolatának ereje, amelyet ezen a területen az elmúlt évek során a Szovjetunió oly következetesen hirdetett, meghozza gyümölcseit s hatással van még azokra az országokra is, amelyek az Egyesült Államok politikai gyámsága alatt voltak, sőt vannak még ma is. Mindez — nem véve tekintetbe azt, mennyire megnövekedett a Szovjetuniónak. mint olyan tényezőnek a súlya, amelynek minden szükséges eszköze megvan a béke hatásos és sokoldalú megvédésére — ahhoz vezetett, hogy az angol-amerikai agresszorok, miután a Közép-Keleten csődbe fulladtak harcias hódító terveik, most egyedülálló politikai és diplomáciai vereséget is szenvedtek. De vajon a nyugati nagyhatalmak e politikai és diplomáciai kudarca azt jelenti-e, hogy feladják most már összes közép-keleti terveiket? Vajon bizonyosan várható-e, hogy most, miután az ENSZ-ben egyhangúlag megszavazták az arab határozatot, valóban kivonják csapataikat Libanonból és Jordániából? Azt jelenti-e hogy e pillanattól kezd\»e megszűnik a háborúk kirobbanásának veszélye e térségben? atomtíomba kísérleteiket. Egészen bizonyos, hogy a két kormány nem azért határozta el magát e lépésre, mintha az emberiség jobb jövője lebegne a szeme előtt, .vagypedig erre az ENSZ tudományos bizottságának említett, jelentése késztette volna. A nyugati sajtóban napvilágot ^átott kommentárok is elárulják, nogy inkább megfontolt számításról semmint jó szándékról van szó. A nyugati hatalmak e nagy hangon beharangozott lépésükkel ismét csak arra törekszenek, hogy port hintsenek a közvélemény szemébe. Ezzel kapcsolatban éles fényben látható a különbség e nyugati lépés és a Szovjetunió áprilisi határozata között, amellyel egyoldalúan és feltétel nélkül beszüntette valamennyi nukleáris fegyverkísérletét. A Reuter ügynökség utal arra, hogy „irányadó brit körök szerint Nagy-Britannia és az USA egyáltalán nem akar lemondani azon tartós jogáról, hogy tökéletesítse a nukleáris fegyvereket. Franciaország pedig, amely — mint ismeretes — saját nukleáris kísérletekre készül, kijelenti, hogy szövetségeseinek eljárásával egyáltalán nem ért egyet és folytatni szándékszik saját atombombájának előállítását és kísérleteket akar végrehajtani. Nagy-Britannia ugyanazon a napon, amikor bejelentette, hogy feltételesen beszüntetni szándékozik kísérleteit, újabb kísérleti sorozatot kezdett a Csendes-óceán térségében." Mindeken körülmények ellenére már maga az a tény, hogy az USA és Nagy-Britannia bejelentették az atortifegyver-kísérletek feltételes beszüntetését, a világ békés erőinek nem csekélyebb győzelmét jelenti, mint az arab határozat egyhangú megszavazása az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszakán. A közvélemény rendkívüli erejű nyomása mellett, amelynek ezek a győzelmek nagyrészt köszönhetők, nem szabad figyelmen kívül hagyni a Szovjetunió nagy érdemét. Hosszú évekig tartott, míg most végre sikerült az atomfegyverrel rendelkező nyugati hatalmakat legalább erre az első konkrét lépésre kényszeríteni. Ha a világ békeszerető erői minden erejüket latba vetve még fokozottabb törekvést fejtenek ki, akkor a nyugati hatalmakat rákényszeríthetik a legfőbb dolog megtételére, arra, amely mindnyájunk törekvéseinek célja: a halálthozó atomfegyverek alkalmazásának és gyártásának teljes betiltására. (-cs -n) Alaposan tévedne mindenki, aki azt hinné, hogy most már minden veszély elmúlt, az imperialisták nem fenyegetik többé az arab nemzetek szabadságát és függetlenségét. Bizonyos, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csapataik kivonását, ahogy csak tudják, késleltetni fogják és hamarosan találnak erre mindenféle kifogást és ürügyet. Ez azt jelenti, hogy a békeszerető nemzeteknek, elsősorban pedig az araboknak továbbra is éberen kell őrködniök, hogy a háborús tűzvész még lappangó zsarátnoka ne lobbanjon fel újra, és még eresebben lángra a Közel- és Közép-Keleten. A múlt hét még egy nagy jelentőségű eseményt hozott. E napon ért véget az atomszakértők genfi értekezlete, akik a nukleáris robbantási kísérletek ellenőrzésének lehetőségeit vizsgálták meg. Az értekezletről kiadott jelentés, amelyet megküldtek az értekezleten képviselt kormányoknak — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada kormányainak — csupán megerősítése annak, ami a világ közvéleménye előtt a szovjet nyilatkozatok aiapján már régen ismeretes volt. Azzai a megállapítással együtt, amelyet 14 nappal ezelőtt az ENSZ-nek az atomsugárzás hatásait vizsgáló tudományos bizottsága tett közzé, amely hangsúlyozza, hogy a kísérleti nukleáris robbantások által vagy más forrásokból előidézett kisfokú rádioaktivitás is ártalmas következményekkel járhat az egész emberiségre, az atomfegyverkísérletek és az atomfegyvergyártás haladéktalan beszüntetéséért küzdő világmozgalom két óriási erejű megcáfolhatatlan érv birtokába jutott, amelyek a nyugati atomfegyverkezés megszállottjait tarthatatlan helyzet- , be hozzák. Hogy e helyzetünknek maguk is tudatában vannak, erről tanúskodik az amerikai és a brit kormány azon pénteki nyilatkozata, hogy hajlandók feltételesen egy év tartamára, 1958. október 31-től kezdve beszüntetni ŰJ S3EÔ 3 * 1958. augusztus 2X A