Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-27 / 237. szám, szerda

Gépesítéssel az állattenyésztési termelés nagyobb hatékonyságáért A mezőgazdaságban magunk elé tűzött merész célok elérését a technika széleskörű fejlesztésével és kihasználásával, a termelésnek tudományos alapon történő irányításával, valamint azzal kell biztositanunk, hogy a dolgozók egyre cselekvőbben vegyenek részt a mezőgazdaság öszszes problémáinak megoldásában. A mezőgazdaság műszaki színvonalának" emelése során igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a gépesítésnek, amely nélkül el sem képzelhető bármi néven nevezendő fokozatos fejlődés. A mezőgazdasági termelés növelése és gazdaságosabbá tétele során kétségkívül óriási jelentőséget kell tulajdonítanunk a munka gépesítésének, melyet semmiképpen sem mellőzhetünk az ál- ; lattenyésztési termelésben sem. A legújabb igen takarékos gépbe- i rendezések közé tartozik az istál- j lótrágyagyűjtő-berendezés. istáliótrágyagyűjtő még jobban megkönnyíti a munkát, mint a függővasút, s ezenkívül lehetővé teszi j a munkaerők csökkentését is. Ha- j sonlítsuk össze azt a munkaidőt. ! melyet a drženicei. Biely Kostol-i és a szenei járásban levő királyfai EFSZ- ; ek és a Moravský Krumlov-i járásban levő dukovanyi EFSZ egy-egy ; etetője használt fel az istállótrágya kidobálása és kihordása során. Az említett szlovákiai EFSZ-ek közül két szövetkezetben függővasút se- I gítségével hordják ki a trágyát, a szenei EFSZ-ben nem használnak ; függővasutat. A dukovanyi EFSZ már i két éve eredményesen használ trá- j gyagyüjtő-berendezést. Az említett eredményeket a nyári etetés során érték ei, amikor a tehenek egész í nap az istállóban álltak, a drženicei EFSZ kivételével, ahol a teheneket j dél alatt a legelőre hajtották, és • ezért a trágyát itt kétszer, a többi EFSZ-ben háromszor dobálták ki. Az e célra szükséges idő percekben kifejezve a három említett szövetkezetet illetőleg átlag 169 percet, a dukovanyi EFSZ esetében 131 percet tett ki. ami az említett három EFSZ- ; nek a tehénistállóban szükséges át- j lag munkájának 25,3 százalékát, míg i a dukovanyi EFSZ esetében csak 16,1 j százalékát teszi ki. A percekben kifejezett időszükséglet 10 tehénre számítva átlag 72 perc, azaz az egész munkaszükséglet 16,2 százaléka volt. A dukovanyi EFSZ-ben tíz tehénre számítva 27 percet, azaz az egész munkaidőszükséglet 9,7 százalékát fordították. A dukovanyi EFSZ- egyegy etetőjének 10 tehén gondozására 38 perccel kevesebb időre és további 10 tehén gondozásánál 45 perccel kevesebb időre van szüksége, mint azokban a szövetkezetekben, ahol függővasútat használnak trág.yakihordásra. Az időmegtakarítás egy olyan istállóban, ahol átlag 100 tehén van elhelyezve, naponként 7,30 óra volt, ami gyakorlatilag egy munkaerő megtakarítását jelenti, olyan munkaerőét, aki a szokásos gyakorlat szerint egy év leforgása alatt átlag 600 munkaegységet dolgozna le, melyek értéke — munkaegységenként 20 koronával számítva - 12 000 koronát tenne ki, a számára juttatott természetbeniek értéke pedig 5000 korona, úgy keresete összesen 17 000 korona volna. A trágyagyűjtő-berendezés további előnye abban van, hogy az eddig alkalmazott módszerekkel szemben lényegesen megkönnyíti a munkát, úgyhogy a tehénistállók dolgozói az esetben is csekélyebb fáradsággal végezhetik munkájukat, ha csökkentik létszámukat. A szóban forgó munkamódszer említett előnyein kívül az is igen előnyös, hogy a trágyagyűjtőberendezés lehetővé teszi a trágya és a trágyáié kellő összekeverését. A trágyalének ez esetben abba a csatornába kell folynia, amelyben a trágyagyü j tő-berendezés gépszalagja forog. A dukovanyi EFSZ-ben a csatorna fölé vízvezetéket szereltek, mely a trágyát kihordása során megöntözi, ami a trágya kellő kezelése mellett lehetővé teszi a kitűnő minőségű, nagy tápanyagtartalmú istállótrág.ya előállítását. Emellett különösen jól bevált a trágyának a földeken való kezelése oly módon, hogy a trágyát naponta kihordták a földeken levő trágyadombokra. E téren sok kétkézi munkát takaríthatnának meg azzal, ha a trágyát szállítóberendezéssel egyenesen a kocsira vitetnék, amit azután a földeken levő trágyadombra szállítanának. Ily módon úgyszólván teljesen megszűnhetne a fárasztó kétkézi munka, mert a földeken levő trágyadombra való szállítás során sokkal jobban kihasználhatók a gépek, és ami a legfontosabb, nagy mennyiségű tápanyag kerülne a földbe, amire a termelés növelése során szükségünk van. Ez úgy lehetne megvalósítható, hogy a kihordott trágyát haladéktalanul beszántanák. Nem akarok bővebben foglalkozni a függővasút fogyatékosságaival, de röviden meg kell jegyeznem, hogy ez a berendezés csak igen csekély mértékben könnyíti meg és teszi olcsóbbá munkánkat. Hisz a tíz tehén trágyájának vasvillával végzett kidobálásához szükséges idő csak négytíz perccel hosszabb, mint a függővasút felhasználása esetén. Ha ezenkívül fontolóra vesszük, azt a tényt, hogy a trágyának a függővasút kocsijaiba való rakása során magasra kell emelnünk a trágyát, valamint azt, hogy a függővasút pályáján csak egymást követve és ezért egymástól függve járhatnak a dolgozók, megértjük, hogy a szövetkezeti tagokbizalmatlansággal tekintenek az ilyen munkamódszerre. Ezért szükséges volna, hogy a szlovákiai szövetkezetekben is nagyobb mértékben használjanak trágyagyűjtő-berendezést, mely a T-27 típusú tehénistállókban könnyen felszerelhető. A trágyagyűjtő-berendezés fejlesztési típusainak - melyeket a cseh országrészek EFSZ-eiben mar több helyütt bevezettek — ugyan még voltak bizonyos fogyatékosságai, amelyek főleg abban nyilvánultak meg, hogy az e berendezésekre felhasznált anyag nem volt eléggé ellenállóképes a savakkal szemben és láncai is széthúzódtak, vagy gyakran elszakadtak. A prostejovi Agrostroj n. v. legutóbbi adatai szerint kiküszöbölték ezeket a fogyatékosságokat, a berendezést erősebb, jobb kivitelben állítják elö. Ára mintegy 24 000 koronát tesz ki, amely összeghez hozzá kell még számítani a beépítéssel es szereléssel kapcsolatos kiadásokat. A gépesítés bevezetése az istállóban egymagában véve nem elegendő, s ezért néhány szót kell mondanunk az istállókban szükséges kellő munkaszervezésről is. A dukovanyi EFSZ tehénistállójában dolgozott a legkevesebb ember, mégpedig összesen hét, ebből két etető, és öt fejőnő, ami az említett három szlovákiai EFSZ dolgozóinak létszámával szemben átlag négy dolgozóval kevesebb munkaerő alkalmazását jelenti A dukovanyi EFSZ-ben a munkaegységek felhasználása is azt mutatja, hogy az említett szlovákiai EFSZ-ek átlagos munkaegység-menynyiségének csak 50 százalékát vették igénybe. Magától értetődő, hogy termelési költségei is lényegesen alacsonyabbak. A tíz tehén gondozásához szükséges idő percekben kifejezve Dukovanyban lényegesen rövidebb, mint az említett szlovákiai EFSZ-ekben. Ez az időkülönbség egyegy etetőre számítva 139 percet, fejőnőre számítva 30 percet, vagyis összesen 139 percet tesz ki. Miből is állanak ezek a időkülönbségek? Elsősorban abból, hogy jobban kihasználják a gépesítés nyújtotta lehetőségeket, ami jelentős mértékben a trágyagyűjtő-berendezésnek, továbbá az embereknek a gépekkel szemben való helyes magatartásának és a jó munkaszervezésnek is köszönhető. A tehénistállóban két etető dolgozik, akik előkészítik a takarmányt (szecskát vágnak és kevernek, az anyagot mások szállítják az előkészítőhelyre), etetik a teheneket, kidobálják a trágyát (futószalagra dobálják), almoznak a tehenek alá, és háromszor naponként megtisztogatják a beállított tenenek közti térséget. Minden etető egy sor, azaz 48 tehénről gondoskodik. A tehénistállóban öt t'ejőnő dolgozik, akik tisztán tartják a teheneket, megfejik őket és szemestakarmánnyal is etetik, mely takarmányt csak a hét liternél nagyobb tejhozamú tehenek kapják, mégpedig minden literre számítva 0,40 kg szemestakarmányt. A fejést csak gépekkel végzik, melyeket a fejőnők karban is tartanak. Minden fejönőnek 19 tehénről kell gondoskodnia. A tehenek tisztántartását a fejőnők végzik, mégpedig úgy, hogy munkájuk megkezdése elótt megmossák a teheneket. Csak e művelet elvégzése után fognak hozzá a fejéshez. Az istállóban kellő a higiénia és a teheneket tisztán tartják. Számos szövetkezeti tagnak az az állítása, hogy a fejőgépek nem rövidítik le- és nem könnyítik meg a munkát, ugyancsak nem helytálló. Hiszen tíz egyenlő tejhozamú tehén kézi fejesére 81 perccel több időre van szükség naponként, mint a géppel végzett fejésnél. Az említett időbe bele van számítva a fejőgépek tisztogatására szükséges idő is. A tormclés gazdaságossá tétele során nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a helyes munkaszervezésnek és a dolgozók kellő széthelyezésének. Ľ szempontból számos EFSZ-ünknek példát mutathat a dukovanyi EFSZ munkaszervezése a tehénistállókban, ahol a dolgozók kellő széthelyezésével és jó munkamegosztással megta' karitásokat tudtak elérni, s emeilett a dolgozók nincsenek munkával túlterhelve. Arról, hogy nem elegendő, | ha csupán bevezetik a korszerű gépesítést és a kellő munkaszervezést, de emellett meghagyják a dolgozók egykori létszámát, a trnavai járásban levő zeleneči EFSZ tagjai is | meggyőződhettek. Igaz ugyan, hogy | felszereltették a trágyagyűjtő-bei rendezést, de a munkaszervezést, i valamint a dolgozók létszámát a régiben hagyták. Az ilyen szervezés eredménye az volt, hogy a trágyagyűjtő-berendezés most az istálló melletti gyom között hever és az etetők önelégülten állíthatják, hogy j érdemdús munkát végeztek, de csodák csodája, arról akarnak meggyőzni minket, hogy a targoncákon jobban és olcsóbban hordhatják ki a trágyát. Igaz, hogy nemcsak az etetőket és az EFSZ vezetőségét illeti szemrehányás, hanem a hiba a JNB dolgozóinak rovására is írható, akik csak csekély mértékben végeztek meggyőző munkát a szövetkezeti tagok körében arról, hogy változtassák meg helytelen nézeteiket és ne keressék a fogyatékosságok okait, hanem azt, miként kell e fogyatékosságokat kiküszöbölniök. A korszerű gépesítésnek mezőgazdaságunkba való bevezetése során nagy szerep jut GTA-inknak, amelyek tevékenységüket lényegében a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés, valamint hatékonyságuk növelésére irányítják. A GTÄ-k dolgozói legyenek ezért a korszerű gépesítés, valamint EFSZ-eink új munkamódszereinek propagátorai. Az olyan országban, amelynek korszerű és fejlett az ipara, ahol a mezőgazdaságunkban szükséges összes gépeket előállíthatjuk, nem lehet probléma e gépek felhasználásának kérdése. Többek között e probléma megoldását tűzik ki célul a CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok is. Zétényi helyzetkép Noha a zétényi szövetkezetesek túl vannak egyik fontos, az államiránti feladatuk teljesítésén, a gabonahegyűjtésen, de további igyekezetükben égy percre sem lankadnak. Törekednek, hogý az utóbbi évekhez hasonlóan most is a legjobb gazdák legyenek a királyhelmeci iárás szövetkezetei közt. Zétényben aránylag jó termés van minden termelési ágban. A gabona félék, a cukorrépa szép hozamokat adnak. De igen lói sikerült a takarmánytermelés is. A jól gondozott rétek is meghozták a várt szénatermést. Eddig 9000 mázsa réti szénát, 600 mázsa -bükkönyt és 1200 mázsa lóherét és lucernát takarítottak be és mindezeket jó időben, jó minőségben kazlazták. — Nem félünk az átteleléstöl jelenti ki Pokol Gyula elnök elvtárs. Bár a múltban voltak nehézségeink, de ebben az évben fedezve van a szálastakarmány- szükségletünk. Erről bárki könnyen meggyőződhet, csak nézzen széjjel a zétényi szövetkezetben, ahol a dolgos kezek eredményeként a legszebb termé: t láthatjuk. Hogy hogyan biztosították? Pokol elvtárs így magyarázza: — Nincs ebben semmi titok, csak jól dolgozik a. tagság, alaposan megműveljük a földeket s ami a legfontosabb, szakszerűen használjuk fel a műtrágyákat. Ehhez nem fér kétség, mert ahogy Pokol elvtárs elmondja, minden növénynél a talaj elemzése alapján állítják össze a műtrágya adagokat a feltételezett időjárást is beleszámítva Természetes, hogy az ilyen nagy körültekintés meghozza a várt eredményeket. Igaz, hogy mindezek mellet! nem kisebb gondot fordítanak a munkaszervezésre, amivel biztosítva van a munkák agrotechnikai időben való elj végzése. I --Ki Ipolyviski titok Az alábbiakban olyan titokról lesz szó, amely tulajdonképpen nem is titok. Hiszen nemcsak a viski, de más szövetkezetek tagjai is jól tudják, hogy az agrotechnikai határidók betartása, a fejlődő növényzet és a szövetkezeti állatállomány helyes gondozása és minden, ami a jó gazdálkodással velejár, döntő mértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelés fokozásához és egyben a szövetkezetesek életszínvonala 1emeléséhez. Mégis nem egyszer hallottuk, az ipolysági járásban és egyebütt: — Hogyan lehet az, hogy Visken olyan magas a munkaegység (évek óta 30—40 korona között mozog) s az EFSZ mindig, csaknem mindenben túlszárnyalja a beadást ? Egyik-másik szövetkezet tagjai már felismerték, hogy a titok a fent elmondottakban van és ök is azokba

n — Ez igen — szólalt meg mellettünk valaki az inámi szövetkezetesek küldöttei közül, akik vendégként vettek részt a vidám, de amellett tanulságos ünnepségen, amikor Kovács elvtárs megemlítette, hogy egy 5 hektáros parcellán 43,81 mázsás hektárhozamot értek el búzából, míg égy másik 4 hektáros parcella csaknem 35 mázsás termést adott hektáronként. Az összbúzatérmés átlaga meghaladta a 25 mázsás, az őszi árpáé a 28 mázsás hektáronkénti hozamot, így a szövetkezet nemcsak hogy elsőnek teljesítette a beadást a jártjában, de a tervet az állami felvásárlással együtt magasan túl is szarnyalta. Ezenkívül jó volt az évelő takarmányfélék termése, mintegy 60—65 mázsás termést ígér a kukorica, 550— 600 mázsát hektáronként a cukorrépa. . a CSISZ tagjai nagyszerű programmal szórakoztatták a szövetkezet tagjait a jól sikerült aratási ünnepségen ... találták meg a felemelkedés útját, de szóljunk néhány szót azokhoz, akik — ha ismerik is a receptet, még sem tesznek meg mindent azért, hogy az ö határuk is bőkezűbben fizessen. Hallgassuk csak meg, mit mond Kovács György elvtárs, a szövetkezet agronómusa: — A földnek és a növénynek meg kell adni, amire szüksége van és ami a legfontosabb, idejében kell megadni. Ismerni kell a föld összetételét minden határrészben, hogy pótolhassuk a hiányzó tápanyagot. Idejében kell szántani, idejében és csakis jó magot vetni ... — Ezt mi is tudjuk, vethetik rá imitt-amott. Lehet, hogy tudják, de vajon így tesznek-e? De gyerünk tovább. A növényzetről a fejlődés időszakában is gondoskodni kell. Visken például a gabonát a fagyok felengedése után lehengerelték, megbpronálták, majd fejtrágyázták. Baji elvtárs, a szövetkezet egyik régi tagja megkérdi az egyik fiatalabb tagot. — Aztán tudod-e, miért kell hengerelni? — Mert a fagy felhúzza a növényt s a gyökerekei vissza kell szorítani a földbe. Másképp ritka lenne a gabona — hangzik a felelet. Lám a viski szövetkezetben mindenki tudja, hogy mit miért tesznek s azért igyekeznek jól elvégezni a munkát. S hasonlóképpen van ez az állattenyésztésben is. Aki Bartal Lajos élvtársat, a szövetkezet elnökét, az agronómus elvtársat és a többieket, akiknek vállán nyugszik a szövetkezet sorsa, meg akarja találni, korán keljen fel és ne keresse őket az irodában, hanem a határban. Ott érzik magukat legjobban. A mai nap azonban kivétel. De ez nem is csoda, hisz aratási ünnepség van Visken. A szövetkezeti tagok a kultúrház udvarán, fehér papírral bevont asztalok mögött csendesen ülve, nagy figyelemmel hallgatják Bartal Lajos elnök rövid beszámolóját, aki többek között megemlékezik arról, hogy már a nyolcadik aratási ünnepre jöttek össee a viski szövetkezet esete. De ez mindközül á legszebb ünnep, mert most tnár a falu összes dolgozó parasztja a szövetkezetben van. Az ipolyviski kommunisták teljesítették a jqrási pártkonferencia tiszt eleiére adott szavukat, mert a legfejlettebb párton kívüli tagokkal karöltve még a tavasszal megnyerték a szövetkezeten kívül álló parasztokat a közös gazdálkodásnak. Negyvenöt úi taggal gyarapodott az EFSZ tagsága és további 165 hektárral növekedett a földteriilet. Bartal elvtárs még megemlíti, hogy a szervezömunka javulása, a munkafegyelem megszilárdítása és a tagok szaktudásának növekedése következtében 1953 év óta megkétszereződött a munkaegység értéke. íme még egy „titok". Kovács György agronómus a termés eredményeiről számolt be. Pedig nem kis területről, 34 hektárról van szó. Ez is bizonyítja, hogy a magas hozamokban van a viski EFSZ sikereinek titka. Érthetően nagy érdeklődéssel hallgatták a tagok Báli elvtársnak, a szövetkezet könyvelőjének szavait, aki megemlítette, hogy az EFŠZ a háromnegyed évre előirányzott 2 millió 176 ezer korona bevételből augusztus közepéig 2 millió 100 ezer koronát vett be. Ez mutatja, hogy a bevételi tervet is túlszárnyalják. A szövetkezet a sertéshús beadását 160 százalékra teljesítette eddig és az év végéig további 250 mázsa sertéshúst ad közellátásunk számára. A marhahússal 114 százalékra állanak s az év végéig még ezt is megtoldják mintegy száz mázsa hússal. Teljesítették már az egész évi lejbeadást s I még következik utána 75 ezer liter 1 tej. 1 Van miből beadni, mert a hízósertéI seknél 52—55 deka az átlagos napi súlygyarapodás. A borjaknál 3 hónapos korig átlag 96 dkg, a nagyobbaknál 85—90 deka az átlagos napi súly gyarapodás, a tejhozam pedig megközelíti a napi 7 litert tehenenként Az egy hektárra eső mezőgazdaság termékek értéke meghaladja a 4330 koronát, míg á kiadások 1052 koronát emésztenek fel hektáronkint. \ Elégedjünk meg azonban a számok kai. Inkább arról szóljunk még, ho gyan érik el a viski szövetkezetesek a magas termelési átlagot és az ala posan leszorított önköltséget. Ebben kétségkívül nagy része van a fal, pártszervezetnek» a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak. A pártbi zottság állandóan napirenden tartotta a szövetkezet fejlődésének kérdését a mezőgazdasági termelés növelésé és a hatékonyságot. A kommunista kat konkrét feladatokkal bízta meg é ellenőrizte a feladatok teljesítését. E: ! elősegítette a kommunisták gyors ne velését, szaktudásuk növelését, akiknek jó példái nagy hatást gyakoroltak a többi szövetkezetesre is. Ma má minden tag magáénak tartja a sző vetkezetet, őszintén örül a legkisebl sikernek is. A falusi pártszervezet legújabbat egy régebbi mulasztással is végzett Figyelmét ráirányította az ifjúságra aktivizálta a helyi CSISZ-szervezetet amelynek tagjaima már nemcsak hogi teljes mértékben belekapcsolódnak szövetkezeti munkába, de f ellendít et I t ék a kultúrmunkát a faluban j A CSISZ tagjai nagyszerű programma j szórakoztatták a szövetkezet tagjai ; a jól sikerült aratási ünnepségen é | méltán kiérdemelték a jelenlevők jor ró szeretetét. — Örömteli munka — örömteli éle | — hirdette a transzparens a díszemi

[ I vény fölött. Ez a jelszó valóban t a ! lálóati jellemezte az ipolyviski szövet : kezetesek sikereinek titkát. Ehhe | igazán nincs mit hozzáadni. Mikiya Jám: IJJ S7Ö 4 * 1°S8. augusztur 27.