Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-28 / 238. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 28. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 258 szám. Az iskolák az életre és a munka szeretetére neveljenek Néhány nap múlva megnyilnak az iskolák kapui, megkezdődik a tanítás. Sok minden fontos és időszerű mondanivaló akad ebből az alkalomból, ámde ha azt a sok mindent röviden, tömören akarjuk összefoglalni, akkor azt kell mondanunk, hogy az iskolák első és legfontosabb feladata, hogy az életre, a munka szeretetére és megbecsülésére neveljék és- készítsék fel a tanuló ifjúságot, a most első elemibe járni kezdő kisiskolástól a már felnőtt-emberszámba menő egyetemi és főiskolán tanuló fiatalokig. Igen. az életre és a munkára, — ebbe éppúgy beletartozik az alapismeretek, az általános műveltség és a szakismeretek elsajátítása, mint a szocialista erkölcsre, a haza és a társadalom iránti hűségre és szeretetre való nevelés. Azt kívánja a szülő, a társadalom és a haza az iskoláktól, hogy derék, igaz emberek, a társadalom dolgai iránti teljes felelősséget viselő emberek nőjenek fel padjaiban és kerüljenek majdan ki az életbe. Az elmúlt évek során sok szó esett arról a nagyon helyes elv alkalmazásáról, hogy a tanítók fokozottabb gondot fordítsanak a munkás- és parasztszármazású fiatalokra, törődjenek azzal, hogy ezek a munkás- és parasztgyerekek, — akik a tanulásban szüleiktől nem kaphatják azt a segítséget és támogatást, amit megkapnak az értelmiségi családból származók, — megbirkózhassanak a tananyaggal és sikerrel, eredményesen elvégezhessék iskolai tanulmányaikat. Hangsúlyoznunk kell, helyes és szükséges ennek az elvnek az alkalmazása és ha most erre újólag megkérjük a pedagógusokat, ugyanakkor szólnunk kell a tanulóifjúsághoz és a szülőkhöz is, nehogy esetleg úgy fogják fel most már a dolgot, hogy ott van a tanító, törődjék a munkás- és parasztgyerekekkel, — kötelessége neki. Nem, semmiképpen sem lehet a kérdést csupán így felfogni, hanem úgy kell rá tekinteni, hogy lám, népi demokratikus hazánk a j munkás- és parasztgyerekeknek i nemcsak lehetőséget ad a tanulásra, hanem megad minden segítséget és támogatást is, így azt az igen jelentős támogatást is, hogy egyrészt a tanítók fokozottabb gonddal törődjenek a munkásés parasztszármazású tanulókkal, másrészt, hogy a felsőbb iskolákba való kiválasztásnál a munkás- és parasztszármazású fiatalok előnyben, ha úgy tetszik megkülönböztetésben részesüljenek. Ez a körülmény pedig arra kell, hogy kötelezze ezeket a fiatalokat, hogy j tudásuk és erejük teljes latbavetésével küzdjenek azért, hogy előre s egyre előbbre jussanak. Hogy származásukra, osztályhelyzetükre ne úgy tekintsenek, mint valami kiváltságra, amely felmentést ad a rájuk háruló feladatok és köte- j lezettségek alól, hanem ösztönözze őket arra, hogy tudásban és műveltségben, magatartásukban és előmenetelükben az elsők és a legjobbak közé küzdjék fel magukat. Áz, hogy államunk nemcsak lehetőséget, hanem minden tőle telhető támogatást megad a munkás- és parasztgyerekek tanulásához és boldogulásához, jelentse számukra azt, hogy élve ezekkel a lehetőségekkel és támogatással, a tudás kincsestárából megszerezzék mindazt, amit szüleiktől és minden rendű és rangú ősüktől, egész osztályuktól a múltban oly mostoha sors megvont. Így és ebből a szempontból tekintsenek erre a k^désre a munkás- és parasztszármazású fiata lok, ettől a céltól vezérelve üljenek be néhány nap múlva az iskolák padjaiba s fogjanak hozzá a munkához, — a tanuláshoz. De nemcsak ezt kell útravalóul adnunk. Azt mondjuk: az iskolák az életre, a munka szeretetére neveljék az ifjúságot. Igen, a munka szeretetére és megbecsülésére, de minden munka szeretetére és megbecsülésére. Sajnos, nem egy szülőnél és gyereknél találkozunk még azzal a múltból itt maradt helytelen nézettel, hogy a testi munkát valamiféle lealacsonyító, alsóbbrendű ténykedésnek tekintik, mint a szellemi munkát. Éppen ezért egyes szülők arra törekszenek, hogy gyerekeik, ha már iskolát végeznek, akkor ne térjenek vissza szülőik foglalkozásához, a fizikai munkához, hanem szellemi munkás váljék belőlük. Igaz, arra törekszünk, hogy a magasabb fokú szakiskolák, a főiskolák és egyetemek hallgatóinak osztályösszetételét a munkás- és parasztszármazású tanulók javára döntő mértékben megváltoztassuk, ám nagyon jól tudjuk, hogy mindenki nem mehet értelmiségi pályára, másrészt pedig, hogy ez az elv semmiesetre sem jelenti azt, hogy az ifjúságot eltérítsük a fizikai munkától. Semmiképp sem jelenti ez azt sem, hogy ez a törekvés ellentétben állna azzal, hogy azoknak a fiataloknak, akik fizikai munkára mennek, nincs szükségük arra, hogy minél magasabb fokú iskolai képesítést nyerjenek, minél műveltebb emberekké váljanak. Éppen a szülők, a munkások és a parasztok a megmondhatói annak, hogy ma már a fizikai munka is egyre nagyobb tudást, egyre nagyobb szakismeretet igényel. Hogy annak az embernek, aki lépést akar tartani hazánk fejlődésével — legyen az országos hírű orvosprofesszor, gyári munkás, vagy szövetkezeti paraszt — szüntelenül képeznie kell magát, mert ami jó és megfelelő ma, holnap már idejét-múlttá, elavulttá válik. Márpedig megállás nincs; aki nem bír lépést tartani korunk haladó szellemével, azt maga az élet állítja félre, ez pedig mind a társadalomnak, mind az egyénnek kárára válik. Nem vagyunk messze attól az időtől, — ami például a Szovjetunióban már mindinkább általános jelenséggé válik —, amikor a fizikai és a szellemi munka közti különbség elmosódik, amikor szőrszálhasogatás volna azon vitatkozni, mi a különbség a gyári munkás és a mérnök munkája között, amikor nehéz lesz majd választ adni arra a kérdésre, menynyiben nevezhető parasztnak az a szövetkezeti tag, aki a munkák döntő többségét bonyolult, magas szakismeretet kívánó gépekkel végzi el. Erre gondoljanak a szülők és tanulók, s gondoljanak erre főleg azok az értelmiségi családok, amelyeknél valamiféle tradíció-számba ment, hogy gyermekeik boldogulását csupán az értelmiségi pályán látják biztosítottnak. Hazánk dolgozó népe pártunk XI. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításán munkálkodva, egyre kézzelfoghatóbb valósággá teszi a szocializmus felépítését. Ámde ez nem csupán azt jelenti, hogy megteremtjük az anyagi javak bőségét, mivel ahhoz, hogy ezt elérhessük és szüntelenül tovább fejlesszük, új típusú szocialista emberre van szükség, olyan emberre, aki nemcsak szívével, de eszével és tudásával is képes a szocializmus felépítésének érdekeit szolgálni. A nyitrai kerület második a gabonabegyűjtésberi A gabonabegyűjtési tervet 100,01 százalékra teljesítette Amint tegnapi számunkban közöltük a nyitrai kerület tegnap a délutáni órákban teljesítette az állami gabonabegyűjtési tervet. Ez alkalomból az SZLKP nyitrai kerületi bizottsága, a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Nyitrai KNB tanácsa begyűjtési osztályának vezetője, valamint a Nyitrai Begyűjtési Vállalat igazgatója a következő táviratot küldte a CSKP Központi Bizottságának, a Csehszlovák Köztársaság kormányának, az SZLKP Központi Bizottságának és a Megbízottak Testületének: Tisztelt Elvtársak! A nyitrai kerület dolgozóinak nevében örömmel közöljük, hogy a nyitrai kerület 1958. augusztus 26án 17 órakor 100,01 százalékra teljesítette az állami gabonabegyűjtési tervet. Ez a siker, melyet elértünk, annál örvendetesebb, mert a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok és GTÄ-k dolgozói, a kerület valamenynyi kis- és középparasztja hatalmas kezdeményezésén alapszik, ami hozzájárult ahhoz, hogy 21 nappal megelőzhettük a kitűzött határidőt. A nyitrai kerület feladatai a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, mint ahogyan őket a CSKP XI kongresszusa kitűzte, az idei nyári munkák során azzá az erővé változtak, amely a mezőgazdasági dolgozókat az állami begyűjtési tervben kitűzött feladatok teljesítésére mozgósította. A gabonabegyűjtés terén elért eredményhez nagymértékben hozzásegített bennünket a nyitrai és a bratislavai kerület közötti hagyományos verseny, amely a begyűjtés egész tartama alatt mélyrehatóan foglalkoztatta a nyitrai kerület dolgozóinak ezreit. Továbbra is úgy folytatjuk a begyűjtést, hogy kerületünkben minden egyes mezőgazdasági üzem száz százalékra teljesítse beadási kötelezettségét, hogy ily módon biztosíthassuk hazánk dolgozóinak élelmezését. Kötelezzük magunkat, hogy ugyanúgy, mint ahogyan határidő előtt teljesítettük az állami gabonabegyűjtési tervet, teljesíteni fogjuk a többi mezőgazdasági termékek begyűjtési tervét is. A gabona sikeres begyűjtése maradéktalanul igazolta a szocialista mezőgazdasági termelés előnyeit, és ezért minden erőnket arra fordítjuk majd, hogy kerületünkben teljesítsük a CSKP XI. kongresszusának határozatait, s tovább szilárdítsuk és bővítsük az EFSZ-ek tag- és földalapját. Drága elvtársak, biztosítjuk Önöket, hogy a nyitrai kerület dolgozó népe szeretett pártja, vezetésével becsülettel teljesíti a hazánk szocialista építésének befejezése során reája háruló feladatokat. FRANTIŠEK BARBlREK, az SZLKP kerületi bizottságának titkára, MIKULÁŠ ANDRIS, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, PAVOL TARABA, a Begyűjtési Vállalat igazgatója, EUGEN VLADÁR, V a kerületi nemze i bizottság * tanácsa begyűjtési osztályának vezetője. Véget ért a termelőerők fejlesztésére! tárgyaló irkutszki érte

kezlet Szibéria nagyszerű távlatai A Szovjetunió 1975-ig túlszárnyalja az USÁ-t Moszkva (ČTK) — Irkutszkban e napokban ért véget a közép-szibériai termelőerők fejlesztéséről szóló értekezlet. E tanácskozás küldetése rendkívül felelősségteljes volt: Mérlegelni kellett az újonnan felfedezett természeti kincsek leggyorsabb és legelőnyösebb felhasználásának lehetőségeit, ki kellett dolgozni a népgazdaság fejlesztése általános tervezésének alapjait. Az értekezlet óriási jelentőségéről tanúskodik a jelenlevők száma. Az egyhetes összejövetelen 2500 kiváló szovjet tudós és mintegy hatezer közgazdász és pártdolgozó vett részt. AZ ÉRTEKEZLET tudományos alapjai és határozatai teljes mértékben megerősítik, hogy a szibériai termelőerők előnyben részesített fejleszlesztésére vonatkozó irányelvek helyesek. Szibériának minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy döntő szerepet töltsön be a Szovjetunió és az USA békés gazdasági versenyében. (Folytatás a 2. oldalon) Megjelent „A béke és a szocializmus kérdései" című folyóirat első száma (ČTK) — A kommunista és munkáspártok elméleti s tájékoztató folyóiratának, A béke és a szocializmus kérdéseinek" első száma e napokban került eladásra. Az új folyóirat leg lényegbevágóbb feladatairól a szerkesztőség cikke tájékoztatja az olvasókat. Az első szám aktuális tárgykörökkel foglalkozó számos cikket tartalmaz: A. Novotný — A béke és a szocializmus győzelméért, Li Fu-csun — A szocializmus építése jelenlegi szakaszának alapvető problémái Kínában, K. Glezerman és B. L'kraincev — Szocializmus és állam. Jacques Duelos — Fasiszta veszedelem és köztársasági egység Franciaországban, L. Tismaijanu — Amerikai gyarmatosítás és az arab Kelet, O. Dluszkij — A nén*t militarizmus — a béke veszélyeztetője. A folyóirat nagy figyelmet fordít arra nézetcserére, melyet a szerkesztőség A gazdasági válság és a munkásosztály" kérdésével kapcsolatosan szervezett meg. E nézetcserében részt vettek csaknem 'Í0 európai, ázsiai, afrikai és ausztráliai ország munkásmozgalmának tényezői. A folyóirat „A kommunista és munkáspártok életéről" című rovatban tájékoztat számos testvéri párt tevékenységéről. Az első szám ezenkívül bíráló tnbliográfiai cikkeket, jegyzeteket, továbbá „Marxism today" címmel folyóiratok áttekintését és a szerkesztőség levelét közli. „A béke és a szocializmus kérdései" cimü folyóirat magyar, cseh, orosz, kínai, német, lengyel, román,' bolgár, koreai, vietnami, albán, angol, francia, spanyol, olasz és svéd nyelven havonként jelenik meg. Gépiparunk a napokban új konyhagéppel kedveskedik az asszonyoknak. A napokban kezdték meg a tésztavágó gép sorozatgyártását a Semilei Ipari Kombinát dolgozói. Az egyszeri gépecske könnyen szerelhető, nem igényel különösebb karbantartást és amellett nagy teljesítményű, ezért igen jól használható az üzemi étkezdékben Foto: ČTK L. Valada. Rekord-fejtés a Slatinka-bányában A kékkői szénbányák Slatinka bányájában hétfőn, augusztus 25én 144 százalékos fejtési eredményt értek el, ami az üzem eddigi fennállásában rekord-eredményt jelent. Ez a bánya a tervfeladatok rendszeres túlteljesítéséKultúrházat kap Bajcs v i A bajcsi állami gazdaságok igazgatósága nagy gondot fordít a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére. Bajcson 2 millió korona költséggel nemrég épült fel a Dolgozók Háza, amelyben étterem, büfé is van. A modern épületben kaptak elhelyezést a nőtlen dolgozók is. A házban jól berendezett orvosi rendelő van, ahol a gyakorló orvos mellett fogorvos is működik. Ideiglenesen itt tartják a kultúreloadásokat is, amíg befejezik az új kultúrház építését. Az új kultúrház másfélmilliós költséggel épül, s az esztergomi püspökség egykori nyári üdUlője rövidesen a kultúra hajlékává válik s a dolgozókat fogja szolgálni. Az újjáalakított épületben gazdasági iskola, színház és mozi lesz. Foto: Viliam Pŕibyl, ČTK ., vei a Bukovec-bánya komoly -ellenfele lesz a kékkői szénbányák vállalaton belüli versenyében. Ez főleg Ján Vaslik kollektívájának érdeme, amely július hónapban több mint a felével túlteljesítette a fejtési tervet. A bukoveci bányában továbbra is Ján Vagan munkacsoportja vezet, amely a hónap eleje óta 1044 tonna'szenet fejtett terven felül. A pótori fejtési hiány e kiváló munkakolíektívák érdeméből a hónap eleje óta 2713 tonnával csökkent és a kékkői szénbányák 104,3 százalékra teljesítik a tervet. Határidő előtt A vítkovicei Klement Gottwald , Üj Kohőmű kiépítése második szai kaszának legfontosabo része — az' ) új hengerde építésénél kedden, i augusztus 26-án hidegen kipróbál-; | ták az első bemelegítő kemencét.! i A kemencét október 1-én kellene | üzembe helyezni, de az új hen-1 i gerde építői több mint egy hónappal elébb elvégezték a munkákat. | Ezt az alsófűtésű bemelegítő ke-1 i mencét a vítkovicei Klement Gott| wald Vasmű dolgozói készítették i próbaképpen és a kohószerelésnél ] dolgozó Horkel előmunkás csoi portja szerelte fel. Még ezen a ' héten begyújtják a melegítő ke-, | mencét. Ezzel lehetővé válik a kei mence üzembentartásával közvet} lenül összefüggő új berendezések 1 I további kipróbálása és az egész j [ hengerdének 1958. október 1-től | való üzembe helyezése.