Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-21 / 231. szám, csütörtök

y A KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKA EREDMÉNYE A Galántai Bútorgyár üzemi klubja a tevékeny kulturális életért járó dicséret mellett dicséretet érdemel azért a formáért is, ahogyan a kultu­rális munkát végzi. Az üzemben egyaránt dolgoznak magyar és szlovák nemzetiségű dolgo­zók s aiiogy a fizikai munkát egymást segítve végzik, az üzemi klubban sem különülnek el. Nem alakítanak külön csoportokat, nem „konkurál­nak" egymásnak, hanem a kulturális csoportokban is közösen dolgoznak. Az egymást segítés leginkább a színjátszóknál mutatkozik meg. A kö­rülbelül 20-tagú csoport fennállása óta két ízben mutatott be egész estét betöltő színdarabot. E színdarabok egyikét szlovák, másikat pedig magyar nyelven vitték színre. A csoportoknak úgyszólván minden tagja ismeri mindkét nyelvet. így válik lehetővé, hogy egyszer magyar nyelvű, egyszer pedig szlovák nyelvű színdarabot játszanak. A többi csoportban hasonló a hely­:et. A közösen végzett munkának természetesen nagyobbak az ered­nényei, mintha elkülönülve dolgozná­lak. így a Galántai Bútorgyár üzemi dubjának tevékeny kulturális élete lágyrészt a közösen végzett munká­íak is tulajdonítható. Eredményeikről és jövő terveikről Záreczky Józseffel, az üzemi klub el­íökével beszélgettünk. Tőle tudtuk neg, hogy van egy hattagú zenekaruk s, amellyel kultúrbrigádokra járnak, (elenleg a Kajali Egységes Földmű­vesszövetkezetbe készülnek, aratási innepélyre, amely szövetkezet felett védnökséget vállaltak. Színjátszóik szintén gyakran járnak vendégszerepelni. A jő múltkoriban íéldául külföldi vendégszereplésre, a tatabányai cement- és kőbányába lá­togattak el, amely üzem kulturális csoportja később a Ludas Matyi cí­nű színdarabbal viszonozta a vendég­szereplést. Legutóbb Smolnicére rendeztek egy társaskirándulást. A tanulmányi ki­ránduláson, — amely három napig tartott és amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy az üzem sikeresen teljesítette a félévi tervet — az üzem lolgozói közül 150-en vettek részt, hasonló társas-tanulmányi kirándu­ásokat a jövőben is készülnek ren­iezni. Jelenleg az egyik magyarországi jútorgyárból várnak egy tanulmányi :soportot, amely tapasztalatcserére jön az üzembe. Az üzemi klub tagjai jzért most egy esztrádműsor össze­illításán dolgoznak, amellyel a ma­jyaországí vendégeket fogadják majd. Hasonló alkalmakkor mindig rendez­lek valamilyen kulturális műsort. \z üzemben azt az elvet vallják, hogy vendégeik ne csak munkájukkal, de tulturájukkal is megismerkedjenek. Amint meggyőződtünk róla, a klub­ian dolgozók igyekezete és közösen végzett munkája eredményes kulturá­lis életet teremt a bútorgyárban. Ter­meik szépek, kulturális berendezé­sük is bőven van. Nem hiányzik a le­mezjátszó-rádió és a televízió sem. Mindkettő nagy népszerűségnek ör­vend a dolgozók körében. A televízió jobb műsorát például mindig csopor­tosan nézik. De eljárnak az üzembe a dolgozók családtagjai is, akik részé­re rendszeresen tartanak televíziós adásokat. Az üzemi klub dicséretére válik az is, hogy jó viszonyban vannak a város többi kulturális szervezetével. A kap­csolatok legjobban eddig a Csemadok helyi szervezetével mélyültek el. Gyakran segítenek egymáson s taná­csuk, útmutatásuk is kölcsönös. Nem ritka eset, hogy a Csemadok-tagok az üzemi klubba, az üzemi klub tagjai pedig a Csemadokba mennek egyes problémák megoldására. Az egymást segítés, a közösen végzett munka itt is mindig gyümölcsöző. Sajnos, a bútorgyár üzemi klubjá­ban az eredmények ellenére vannak hibák is, elsősorban müsorpolitiká­jukban. A kulturális forradalom hatá­rozatának teljesítése egyértelműen megkövetel: az üzemi klubokban mű­ködő kulturális együttesek műsor­politikája is olyan legyen, hogy az a burzsoá ideológia kiszorítása mellett a kommunista eszmék térhódítását segítse elő. Arról van tehát szó, hogy mindig, mindenütt olyan kulturális műsort adjanak, amely amellett, hogy szórakoztató, egyben nevelő, és a haladó eszmék me'gismertetését szol­gálja. Nem akarjuk azt mondani, hogy a Galántai Bútorgyár üzemi klubjá­ban ez nem így van. A klubban mű­ködő csoportok mindent megtesznek, hogy a lehető legjobbat adják. Néha azonban mégis tévednek. Ez műsor­politikájukban mutatkozik meg. Ahelyett például, hogy klasszikus vagy mai tárgyú színdarabot tanulná­Irodalomról-könyvekrűu& :UDO ZÜBEK: DR. JESENIUS 500 oldal, egészvászonkötésben, ára 54,80 Kčs. 3r. Jesenius, a tragikus sorsú nagy izlovák tudós életének érdekfeszítő regénye, A haladó szellemű dr. Jese­íius. II, Rudolf császár háziorvosa, íeplerrel és Tycho de Brahéval együtt Sllandóan a császári udvarban élt. \ nagy tudóst is eléri az új eszmék íarcosainak sorsa — az irigy udva­roncok ármánykodása folytán a vér­sadon fejezi be életét. ANDREJ PLÁVKA: HETEN 176 oldal, egészvászonkötésben, ára ),70 Kčs \ szlovák táj, a hegyi szlovák falu iletének, embereinek képét kapjuk äbben a kötetben. Találkozunk a múlt nég kísértő keserves emlékeivel, negismerjük a hegyek közé benyúló völgyek különös, megkapó világát, s ÍZ új életet, amely kicsírázott és im­nár kalászba szökken ezen a sok ke­lerűséget megismert, megszenvedett löldön. rURÄN VIDOR: ORDASOK >24 oldal, egészvászonkötésben, ára 1.5,60 Kčs 3tvenéves vadászmúltjának s egész iletének tapasztalatait, megfigyelé­seit és tanulmányait foglalja össze az ró ebben a népszerú-tudományos nűben. BOŽENA NÉMCOVÄ: FALU A ŠUMAVÁBAN 255 oldal, egészvászonkötésben, az MKBK 34. tagilletménykönyve, ára tagok részére 12,- Kčs, bolti ára 14,50 Kčs. A „Falu Šumavában", melynek törté­nete a tizenkilencedik század első fe­lében játszódik le, egy kis vidéki kö­zösségbe, egy hegyvidéki falucskába visz el bennünket. Az egymást váltó, bájos vagy éppen erősen realisztikus jelenetek sorozatában lepereg előt­tünk az akkori cseh falu patriarkális élete. A regény felbecsülhetetlen ér­téke a gazdagon áradó, mintegy a mű alapanyagát tevő folklór. RUDO MÓRIC: A MAGAS-TÁTRA ORMAIN 176 oldal, egészvászonkötésben, ára 26,80 Kčs. Ez a könyv az 1955. évi híres Tátra­expedíció története. Hat fiatal hegy­mászó a legzimankósabb téli időben kísérelte meg a Tátra-gerinc megmá­szását. Az expedíció élményeit első személyben meséli el az író, a csapat tagjának szájába adva a szót. Meg­tudjuk, hogy a gerinccsapat tagjai el­tévednek, lavinák temetik be őket, majdnem lezuhannak egy 600 méte­res szakdékba, kötélen ereszkednek alá a függőleges sziklafalakon, keser­ves kínnal, lépésről-lépésre küzdik át magukat az eljegesedett sziklalejtő­kön stb. A könyvet szebbnél szebb tátrai képek valóságos fényképalbum­má változtatják. KULTURÁLIS HIREK Oj Aragon regény jelenik meg az Ssszel a párizsi Gallimard kiadónál. \ kiváíó francia író „A kommunisták" élbemaradt ciklusa óta (1951) nem elentkezett regénnyel. Szobrot állítanak Moszkvában Re­Jinnek, a nagy orosz festőművésznek. \ bronzszobor M. G. Manyizer alkotá­Chaplin azzal a tervvel foglalkozik, logy a Cirkusz című filmjének elké­szíti hangos változatát Terveiben két ij filmkomédia szerepel. Az egyik a válásról, a másik pedig a csodákban lívőkről szól. A Szállnak a darvak című szovjet filmet három párizsi premier film­színház már második hónapja játssza nagy sikerrel. Három másik párizsi premier mozi újra műsorra tűzte Chaplin Diktátor című antifasiszta filmszatíráját. ötvenhat országot hívtak meg Moszkvába a szeptember 10. és 20. között megrendezendő nemzetközi tudományos filmkongresszusra és filmfesztiválra. A fesztiválra eddig 18 ország nevezett be, a népi demok­ratikus országokon kívül az USA. Anglia, Olaszország, az NSZK, Fran­ciaország, Japán és Belgium. nak, bizonyos mértékben operettkul­tuszban élnek. Operettet játszottak legutóbb, s egy Bratislavába terve­zett társaskirándulás során is vala­milyen operettet készülnek megnéz­ni. Nem vagyunk a könnyű műfaj ellen s az operettel kapcsolatos vélemé­nyünket már számtalanszor elmond­tuk. Következetesen valljuk azonban, hogyha van az operettnél jobb és ta­nulságosabb szórakozást nyújtó mű­faj, a jobbik mellett foglalunk állást. Ezt kellene tenniök a Galántai Bútor­gyár műkedvelőinek is. Rövidesen rájönnének, hogy igazunk van. Mert akárhogy is szeretjük a szórakozást és a zenét, azt mégis csak túlzás ál­lítani, hogy a Mágnás Miska előadása­kor szórakozhatunk a legjobban ... Mindezt csak megjegyzésként mondtuk el. A Galántai Bútorgyár műkedvelőinek tevékenységét távolról sem az operettjátszás tölti ki. Tesz­nek ők a kultúra fejlesztése érdeké­ben sokkal többet, mint egy operett eljátszása. Tevékenységükben első­sorban ezt dicsérjük. Hogy mi a legközelebbi tervük, arra vonatkozólag az üzemi klub vezetője ezeket mondta: — A XI. pártkongresszus határoza­tait mi is alaposan áttanulmányoztuk. Tudjuk, hogy a szocialista forradalom újabb sikere érdekében műkedve­lőinknek és üzemi klubunknak az ed­diginél jobb munkát kell végeznie. Munkánkat ezért a jövőben úgy szer­vezzük, hogy a kultúra terjesztésével és a szakképzettség növelésével minél jobban hozzájárulhassunk a kulturális forradalom második szakaszának győ­zelméhez. Az üzemi klubban jelenleg egy élő­újság megalapítását tervezik. Megha­tározott napokon, különféle szakem­bereket (orvosokat, ügyvédeket, kul­turális dolgozókat, stb.) hívnának üzemükbe, akik kérdezz-felelek for­mában a dolgozókat érdeklő kérdé­sekre válaszolnának. Ennek az élő­újságnak az lenne a célja, hogy a munkásokat, érdeklődésüknek megfe­lelően, mindig mindenről tájékoztas­sa. Az üzemi klub vezetősége az élő­újsággal az ismeretek gazdagítását kívánja szolgálni. BALÁZS BÉLA Út filmek Ügyefogvott (Smoliar) M. Regamey, nálunk ismeretlen nevű francia filmrendező alkotásá­nak központi szereplője Leon de Funés francia komikus, akit közönsé­günk az Egy fejhosszal című szellemes francia vígjátékfilmből már na­gyon megkedvelt. Egy nehezen érvényesülő slágerszerzőt játszik, csupaszív, de ügyefo­gyott figurát, akit lép­ten-nyomon üldöz a balszerencse. Egy alka­lommal az életmentő szerepét szánja neki a sors, s ekkor reá is, meg a folyóból szeren­Mit szól hozzá az asszony? (Čo povie žena) J. Mach rendező al­kotása nagy hézagot pótol a cseh filmvígjá­ték történetében. A koprodukció eredmé­nyességét bizonyítja ez a nagysikerű, közös cseh-lengyel filmalko­tás. Mai emberek, mai vá­rosok, mai életformák elevenednek meg ben­ne és mégis kiemelke­dik a hétköznapok meg­szokott egyhangúságá­ból. Egy író ember ártat­lan lengyelországi ta­nulmányúti kalandja, veszélytelen flörtölése a története, teletűzdel­ve a szellemesebbnél szellemesebb jelenetek­esésen kimentett áldo­zatra — egy szerződés­nélküli énekesnőre — is felfigyelnek, s egy­szeriben rájuk moso­lyog a szerencse. Ez a filmtörténet ge­rince. A többi rész csu­pa helyzet- és jellem­komikumra épülő kísé­rőcselekmény. A film különösebb mondanivaló nélkül, ki­mondottan szórakoztató hatásra készült, s el­mondhatjuk, hogy en­nek a küldetésnek két órán át jól megfelelt. ke! és párbeszédekkel. Érdekfeszítő, lebilin­cselő és szórakoztató alkotás, s ami a legfon­tosabb, dolgozóinknak két órán át szellemi felüdülést jelent. Noha a film két fő­szereplője, a csehszlo­vák J. Bek és a lengyel Barbara Polomska áll a fény központjában, ki­tűnő jellemkomikumá­val valamennyi szereplő hozzájárult a film álta­lános sikeréhez. Több eredményes kö­zös filmalkotást várunk a jövőben. (L) r / Őrizzük meg anyanyelvünk tisztaságát AZ ISKOLÁK NYELVE — Még itt is? — tehetné fel valaki a kérdést. Igen, még az iskolák nyelve is tarkáilik a vegyes kifejezésektől. Pedig az iskolában tanítjuk meg a nyelv tudatos használatát, itt neveljük tanulóinkat anyanyelvünk szeretetére és mások nyel­vének tiszteletben tartására. Sajnos, még a magyar tannyelvű iskolákban is kicsú­szik a tanítók száján a szövetkezet he­lyett a JRD, a helyi nemzeü bizottság helyett az MNV még a tanítási órákon is. A tantestületi szobában nemegyszer halljuk az ONV-t (járási nemzeti bizott­ságot), KNV-t (kerületi nemzeti bizott­ságot) és különösen a školský odboŕt (iskolai szakosztályt) emlegetni. A taní­tók nagy része is a povereníctvora megy, nem a megbízotti hivatalba, s az iskola­ügyet is sokszor školstvonak mondja. Sok magyar tanító prípravát Ír előké­szület helyett, s výberová školát mond harmadfokú iskola helyett. Ha az osz­tálykönyvet nem is mondják triedná kni­hának, az osztálynapló már többször triedny výkaz. Néha a túlórákat is nad­početné hodinynak mondják. Természetesen a magyar iskolák tanulói sem mentesek a szlovák szavak haszná­latától. Ahogy másoktól hallják, ők is úgy használják a „felkapottabb" szlovák szavakat beszédükben. Az iskolai munká­val kapcsolatban azonban kevés különle­ges kifejezésük van. Sokkal változatosabb a szlovák iskolá­ba járó magyar nemzetiségű tanulók nyelve. A tantárgyakat ritkán mondják magyarul. Dejepisböl (történelemből), ze­mepisből (földrajzból), slovenčinából (szlovák nyelvből), ruštinából (orosz­nyelvből) felelnek, mégpedig známkára, nem jegyre, s jednotkát (egyest), dvoj­kát (kettest), trojkát (hármast), štvorkát (négyest), esetleg päťkát (ötöst) kapnak. A helyesírás pravopis. A rajz kreslenie, a mértani rajz rysovanie. Az érdekkör zá­ujmový krúžok, vagy csak röviden krú­žok (kör). Ha helyettesítés van, zastupo­vaniét mondanak. A tantestületi szoba sborovňa, az igazgatói iroda »riaditeľňa, az igazgató riaditeľ. Ha a pedellus férfi, ak­kor školník, ha nő, školnícka. A szünet prestávka. A szótár slovník. A magyar iskolák tanulói is használják a družina szót tanulóotthon helyett. A legtöbb ta­nuló žiacky preukazzal vagy žiacka pre­ukázkával (diákigazolvánnyal) utazik a vonaton és autóbuszon, s erre kedvezmé­nyes jegyet kap. A szlovák nyelvű egyetemek és főis­kolák hallgatóinak a nyelve sem men­tes ezektől a szavaktól. Az előadók pred­nášateľok, a hallgatók poslucháčok vagy poslucháčkák. Az előadásokon poznám­kákat (jegyzeteket) készítenek. A gyakor­latok cvičeniék. Ezekből félévkor vagy év végén zápočetet (beszámítást) kapnak. Legtöbbjük a tantárgyakat is szlovákul nevezi meg, pl:, dejiny ČSR (a Csehszlo­vák Köztársaság története), všeobecné dejiny (eqyetemes történelem), stb. Még a magyar nyelv- és irodalomszakosok kö­zül is, de sokan vizsgáznak ľudová slo­vesnosťból (népköltészetből), slohból (sti­lisztikából), mluvnica spisovného jazyká­ból (az irodalmi nyelv nyelvtanából), vý­voj jazykából (nyelvtörténetből)! A peda­gógiai főiskolát és a felsőbb pedagógiai iskolát kevesen említik magyarul. Vysoké škola pedagogickát mondanak az előbbi, vyššia škola pedagogickát az utóbbi he­lyett. Ha megkülönböztetéséről van szó, többnyire csak vysokát és vyššiát (fő és felsőbb) emlegetnek. Az egyes fakultások vagy főiskolák hallgatóit is szlovákul nevezik meg. Pl. a műszaki főiskola hallgatói között vannak stavbárok (építészet), strojárok (gépé­szek). A pedagógiai főiskola testnevelés­szakosai telocvikárok. Tréning-ruha, edző­ruha vagy mackóruha helyett teplákyt hordanak (nemcsak ők, hanem mindenki). A tornacipőjük cvičky, a vászonból ké­szült gumitalpú turista-cipő trampky. Te­le van az életük zápasokkal (mérkőzések­kel). A KERESKEDELEM NYELVE Ez is elég változatos, sőt változó. S ez utóbbi ránk nézve szerencse. Amikor még a Zdroj feliratokat láttuk az élelmiszer­boltok felett, mindenki a Zdrojba ment vásárolni. Furcsa lett volna, ha valaki ezt forrásnak fordltja, és a Forrásba megy pl. cukorért. Mondhattak volna füszer­üzletet, vagy élelmiszerboltot, de úgy látszik, a Zdroj szó jobban kapóra jött mindenkinek. Most már nem jelképesen nevezik ezt az üzletet, sőt az értelmetlen rövidítések is eltűntek, s a feliratok nem az üzlet­fajtát nevezik meg, hanem csak a benne kapható árucsoportot. A Zdroj helyett a Potraviny (Élelmiszer) feliratot látjuk. Megtörténik ugyan az is, hogy valaki a Potravinyba megy, sőt a Potraviny-üz­letbe, de már többször halljuk a fü­szerüzlet, élelmiszerüzlet nevet. A nyers fordítás nem is hangzana jól: megyek az Élelmiszerbe. Még kevésbbé, ha többes számban fordítanánk: Élelmi­szerekbe, mivel az élelmiszer szónak ma­gának is többes számú értelme van. Eltűnt a Zelovoc rövidítés is és he­lyette az értelmesebb Ovocie-zelenina Gyümölcs-Zöldség) feliratot láthatjuk. Most már egyre kevesebben mennek a Zelovocba, még kevesebben az új Ovocie­zeleninába, inkább zöldségesüzletet, zöld­ségesboltot mondanak. Használt sző volt a Masna (Húsbolt), a hentes- és mészárosüzletek neve. Most a Mäso-údeniny (Hús- és Füstöltáru) név kissé hosszú, ezért sok vevő visszatért a régi hentesüzlethez és mészárszékhez. Az Obuva (Lábbeliüzlet) és az Odeva (Ru­hásbolt) feliratok helyére is az Obuv (Lábbeli) és az Obleky (Öltönyök, Kész­ruhák) nevek kerültek. így már egysze­rűbb lesz a lábbeliüzletbe, cipősboltba menni, mint az Obuvába, az Obleky he­lyett pedig mindenki inkább a ruhásbol­tot választja. Hasonló a helyzet a többi üzlettel is. A rőfösüzleteken Vesna helyett ezt lát­juk: Metrový textil (Méteráru), a darab­áru-üzleteken: Kusový tovar (Darabáru). Reméljük, ezután mindenki inkább az üzletekbe, vagy boltokba fog menni vá­sárolni, mint a különféle árukba, illetve tovarokba. Gyakran használt név az Obchodný dom (Áruház) is. Az Obnova szó (Megújító) helyett ma már láthatjuk az érthetőbb Oprava obuvy (Lábbelijavító) kifejezést. A Peroslužba (Tollszolgálat) helyesen Töl­tőtolljavltó, a Pohrebný ústav Temetke­zési Vállalat és nem Temetkezési Inté­zet. A Vzorodev (Mintaöltöny), Vzorobuv (Mintalábbeli) nevű műhelyeket mondhat­juk nyugodtan szabóműhelynek és lábbe­likészitő-műhelynek. A Ryby (Halak) vagy ahogyan mondják: Ryba (Hal) helyett is mondhatunk halasüzletet. De necsak kívülről nézzük meg az üz­leteket, hanem belülről is! Az üzletve­zető már ismerősünk, ugyanis itt is ve­dúcinak hívják, mint a hivatalokban. Az elárusítást a predavačok (elárusítók), de mivel több közöttük a nő, a predavačkák végzik. A legtöbb helyen a pénztáros pokladnička, nem pokladník. A pénztár pakladňa. Ezek a nevek minden predaj­ňában (boltban, elárusítóhelyen) általáno­sak. Most vegyünk szemügyre néhány áru­fajtát! Ha éhesek vagyunk, betérünk a vendéglőbe. Vannak olyanok is, akik étke­zés előtt megisznak egy pohárka pálinkát. Egyesek a slivovicát (szilvapálinkát) sze­retik, mások a vlnovicát (borpárlatot) vagy terkelicát (törkölypálinkát). Az ételek közül a legkedveltebb a re­zeň (kirántott hússzelet). Aki csak tíz­óraizni vagy uzsonnázni akar, párkyt eszik. A párky cseh eredetű szó, a szlo­vák nyelvben is használják. A magyar nyelvben csak a német eredetű virsli szóval helyettesíthetjük. A párkyt (virs­lit) általában horčicával (mustárral) fo­gyasztják. A jobb gyomrúak szívesen esznek špe­káčkyt is. (Ez is német és cseh keverék­szó, a cseh nyelvből került a szlovákba, s onnan a mi nyelvünkbe. Spékelt kol­bászt, szalonnás kolbászt jelent). Akik nem szeretik a húsos ételeket, ruské vajičkot (orosz tojást) fogyaszta­nak. Az olcsóbb falatozókban kedvelt étel a držková polievka (pacalleves). A gyengébb gyomrúak suchárral (két­szersülttel) eszik a könnyebb ételeket és csak malinovkát (málnaszörpöt) isznak. Az édességkedvelők gyakran esznek tejszínhab helyett šlahačkát. A vendéglő­ben is kuchárok (szakácsok) vagy ku­chárkák (szakácsnők) főznek. Több szlovák szó eltűnt már nyelvünk­ből, mivel azok a fogalmak, amelyeket jelöltek, szintén eltűntek (legalább is a kereskedelmi életből). Ilyen volt a prídel (fejadag), szó is. Ez a jegyre vásárolha­tó, az akkori szabad árnál olcsóbb árut jelentette. Eltűnt a prídel, el a body is (pontok, ruhapontok, ruhajegy). A poukážkát (utal­ványt) a postával, a bankkal és az ipar­ral kapcsolatosan használják, a kiske­reskedelem nyelvéből ez is eltűnt, ami­óta megszűnt a jegyrendszer. JAKAB ISTVÁN ÜJ SZÖ 5 <t 1958. augusztus 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom